az lenne a kérdésem hogy ki csinált magának vezérlő pedált mert találtam hozzá infót a neten de azér még beszélnék valakivel eki gyakorltaban is csinált ilyet ugyanis venni az horror ahoz képest hogy mi van benne már beszéltem az egyik villamosmérnök haverommal azt mondta hogy simán menne köszi a segitséget
Ha üresen leveri a kimegszakítót (pláne így "lassan", ahogy leírod), akkor tuti menetzárlatos a gép.
Ha tényleg aluhuzalból vannak a tekercsei, akkor a legjobb javítási mód: szétbontod, különválasztva elviszed a legközelebbi MÉH-telepre és a kapott pénzből veszel egy használt Hetra 160-ast. Azzal legalább normálisan is lehet dolgozni.
Örököltem egy hegesztőtrafót, de korainakl bizonyult az örömöm. Gyári készülék tec(nincs "h")nika3 sirio 150 a neve. Bedugom, bekapcsolom, lenyomja az automatákat. Nem gyorsan csattanva, hanem kb egy másodpercre felbúg, és azután.
Eredetileg 380/220-as 150/120 A-os. A tápkábele nem eredeti, és valószínűleg a kapcsolója sem, mert csak 380-as üzemmódja létezik. Ez nem is volna baj, de gyanítom, hogy esetleg elkötöztek benne valamit. A primer tekercs eleje hőkioldón keresztül kap feszültséget, másik vége kettő is van, egy csapolás a spulni közepéről, meg egy a végéről. Melyik lehet a nagyobb feszültséghez tartozó? Most a teljes tekercsre van kötve a két fázis. Azt gondolnám, hogy hibásan, de ha így van is, az okozhat ekkora áramfelvételt? (16A-ek az automaták)
Fehér fóliával borított aluhuzalból van tekercselve. Elszineződve nincs, sérülés nem látszik rajta. Testzárlatot óccsó multiméterem nem mutatott, menetzárlatot meg nem tudok mérni, mert olyan kicsi eleve az ellenállása.
szevasztok bban szertenél segitséget kérni hogy kettes rozsdanmentes lemezt kell hegesztenem awival tudtok valami tippet mondani a gép amivel hegesztekegy jasic tig 160 as
1.6 os vagy 2es elektródávlal hegsztek minden tippet okitás megköszönök
szia, a mi sulinkban ugy volt hogy ha valakinek volt fémipari alapképzése, csak akkor mehetett egyből minősítésre, ellenkező esetben el kellett végeznie a sima okj hegesztőt is. és csak utánna mehetett minősítésre.
Szerintem előbb járd körbe a témát, hogy külföldre elégséges-e a W1.
Könnyen elképzelhető, hogy csak a W2 vagy a minősített hegesztő a keresettebb. Ettől persze még kereshetnek embert W1-es képesítéssel. Gőzöm sincs, milyen a munkaerőpiac nyugaton.
Teljesen laikus vagyok e téren, de szeretnék megtanulni awi val hegeszteni és majd kimenni vele külföldre. A véleményeteket szeretném kikérni, hogy szerintetek ez a tanfolyam megfelelő lenne-e nekem.
Igen. Egyszerűbb esetben elég, ha a primer-szekunder elkülönítve készül és a vasmagból kiszoruló erővonalak el tudnak menni a kettő között. A mai olcsó barkács hegesztők és az egykori komolyabb Hetrák már csavarorsóval állítható mágneses sönttel a finomszabályzást is megoldják.
Elvben akár még jó is lehetne, mert a szekunder külön tekercstesten van, nincs rátekerve a primerre. A rossz méretezés, túl kis gerjesztés miatt szoros a csatolás, nincs meg a hegesztéshez szükséges eső karakterisztika. Jobb lenne, ha a két primert és a két szekundert egymás mellé és nem átellenesen tekerték volna. Javaslom a legegyszerűbb módosítási és szabályzási lehetőséget, a vasdrótból készült előtétellenállás alkalmazását. Lásd lejjebb!
Így,a képek alapján már jobban érthető a "helyzet".Igazi vasgyári buhera, abból a korból('68-'80)amikor a gyári hegesztő(lakatos,csőszerelő)munkás otthonra,csak álmodni mert egy igazi, gyári "boltban" kapható hegesztőgépről(Hetra,SCH dinamó stb.) Az okok egyszerűek voltak.
-Nem lehetett megvenni,csak a"piszkos maszeknak"némi pártkapcsolat után.
-Nem volt rászánható pénze az egyszerű dolgozóknak.
Na ekkor jöttek a buherák.Ismeretség után.Leégett negyméretű trafók ujratekercselése némi villamos számitás,és trafólemez vágás,átszabás után.
Az eredmény:nagy százalékban olyan szörnyek keletkeztek, amik pillanatok alatt égették el még az 5-ös pálcát is,vagy leverte a 25-ös biztosítékot, hameg megpatkoltad(mert megtetted hogy végre megvarjad azt a k...va kerítést)az oszlopig égett a 220 mint a csillagszóró.
Persze keletkeztek használható szolíd jó működő gépek 2-3fokozatúak is.Azt bedobozoltad,hogy a beleszagoló (pisilő)kutyát ne üsse agyon az áram mikor az udvaron dolgozol,meg persze téged sem, amikor hegesztel(varsz).Meg büszke voltál rá.Az utcában csak neked volt.
Tanácsom:Szedd szét,értékesísd a Méh-telepen,pótolj hozzá némi pénzmagot és vegyél egy gyári gépet ami az igényeidet kielégíti.Ezzel a géppel ne kisérletezz mert az egészséged is rámehet(agyonüt az áram).Vagy tarsd meg ereklyének a nagypapa emlékére.
Van egy pici képgyüjteményem "buher"hegesztő gépekről,párat beteszek.
Engedelmeddel a tiedet is begyűjtöm.
Ui:50 éves vagyok.Ha az emlékeim nem csalnak a 70-es években,és annak végén,azért ha bementem vasedény boltba(Ózd) nem láttam hegesztőtrafót,de flexet sem a polcokon,pedig vasgyárban már javában használtuk.Láttam viszont mosógépet,Kékes TV-t,vasalót,kávéfőzőt(kotyogót),lemezjátszót(ABBA lemezzel),ereszcsatornát,Pannónia motort.De komolyabb szerszámokat valahogy nem.
(Ez a poszt 51 perc alatt készült el,gépelési technikámnak köszönhetően.)
Rálátni-e valamilyen mértékben a trafó tekercselésére?
Eredeti gyári munkának tűnik, vagy barkács kivitel? Mármint szép prespánnal burkolt, lakkozott, vagy hevenyészett?
A primer és a szekunder egymás mellett külön tekercstesten van, vagy egymás fölött, esetleg olyan egyöntetű, hogy nem lehet megkülömböztetni, hol az egyik, hol a másik?
Mérésre mit mutat a szekunder bekapcsolt állapotban? 48 V az valóban annyira közel van a hegesztőtrafók gyújtófeszültségéhez, hogy akár gyári 48 V-os trafót is fel lehetne használni, csak nem az igazi. Ha jelentősen eltér, akár fel, akár lefelé, akkor valószinűleg nem gyári 48-as.
"De azért mondtam hogy kérdezzen rá más hozzáértő topicban is."
A lehető legjobb helyen van. :-)
Egykor villanyszerelő voltam, azon belül jó darabig hegesztőgép karbantartó.
A trafót egykor hegesztőnek tekerhették. Biztos nem 110-es, esetleg 220/48-as lehetséges. Valóban lehetne fokozatokat elétekerni, de először az egyszerűbb, hozzá nem értő által is könnyen megvalósítható megoldásokat szoktuk javasolni.
Ha azzal kezdi valaki, hogy lebontom és újratekerem, egész másképp állunk hozzá.
Yes! Teljesen Igazad van! De azért mondtam hogy kérdezzen rá más hozzáértő topicban is.
Mi lenne ha a primer odalra tekerne még meneteket és azt csapolná meg "x" menetenként ,talán javítana az is rajta.
Amin csodálkozok hogy ilyen teljesítmény mellet amit leír, le kéne nyomnia talán a 25A-os megszakítót is.
Mert biztos hatalmas áramot vehet fel.
még egy kósza gondolat:Nem vagyok hozzáértő(csöves és hegesztő a szakmám) de nem lehet az, hogy mivel valami régi szerkezet,hogy nem is 220-as hanem 110V-os,vagy ami a régi gyárakban előfordult érintésvédelmi vélokból 48V-os.
Prbálj a primer oldalba(230V) valami söntöt(korlátozót) betenni.Lecsökkenteni a bemenö feszültséget.valamikor a legegyszerűbb akksitöltőkön az ampert úgy szabályozták hogy a 220-ba sorbakötött izzófoglatba cserélgették az égőt,wat érték után.Igy szabályozták a kimenő amper értéket.Bár a hegesztőtrafó nagyságrendekkel nagyobb amper értékű, egy próbát megér.(Kérd ki villanyszerelő vagy elektrikus véleményét)
Üdv:poczi
ui:elektrikus vagy vill.szer. blogon is feldobhatod a témát.Ők értenek hozzá.
Fogjál úgy 10 m 4-es vasdrótot! Tekerd föl vastagabb samottéglára, néhol hozzál ki belőle 1-1 kis fület (szemet, pikét). Egyik végét rákötöd az egyik pólusra, a hegesztőkábelt meg rácsípteted valamelyik fülre. Így már be tudod állítani a kívánt hegesztőáramot.
Nagyobb áramoknál óvatosan kell terhelni, mert ha nagyon megtágul, összeugorhat és összeolvad.
Korszerűbb, jobb hatásfokú megoldáshoz valószinűleg át kellene tekerni a trafót.
mivel hosszas fejvakargatás után sem jutotam előbbre, ha megengeditek, itt nálatok próbálnék választ kapni a problémámra.
Apósom apósa valamikor az 50-es években csinált magának egy ívhegesztő trafót (öntödei munkás volt az öreg). Ezt most rám hagyományozták. Semmi más nincs benne, mint két bazi nagy tekercs, meg vagy kétméternyi kábelezés. Az egész alig harminc kiló...:))
Próbáltam vele dolgozni, de négy mm-nél vastagabb elektródát nem bírtam keríteni, és még ez is vörösen izzott, és fröcskölt vele mint a felrúgott tejeszacskó. Semmilyen áramerősség szabályozás nincs benne, nem is volt bele építve semmi, ami azóta elveszhetett volna róla.
Ez volna a kérdésem, egy ilyen "ionágyút" milyen módon lehet szelídebb munkára rávenni? Valamiért azt gondolom, hogy rejlik itt valami megoldás, ami a hajdani szakiknak triviális volt, és egyszerű mint a faék (nem hiszem, hogy az öreg csak kazánlemezt vágott, meg sínpárokat hegesztett volna vele, és arra sem gondolnék, hogy az ujjaival malmozva várt a tirisztoros vezérlés elterjedésére...).
Egyszóval, van valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehet a szabályzást megoldani egy ilyen múzeális darab esetében?
