Ja, azt még elfelejtettem írni, hogy az impulzusokat egy PLC dolgozza fel, és mindenféle adatokat lehet utána számolni belőle. De ha jót akarsz magadnak, ne méregesd a hőmennyiséget, kevesebb problémád lesz. Illetve a hőmennyiséget térfogatáram mérő nélkül is lehet kb. olyan pontosan mérni, mint mérővel. A térfogatáramot szerintem nem kell szabályozni, az állandó értéket pedig egyszer megméred egy vödörrel meg egy stopperrel, utána már csak a hőmérsékletérzékelők hibáival kell csak foglakoznod. Időt meg nagyon pontosan lehet mérni. Vagyis a hőmennyiség mérése állandó térfogatáram mellett lecsökkenthető hőmérsékletkülönbség és időmérésre.
Én anno a Naplopótól vettem térfogatáram mérő impulzusadót. Ez egy melegvízóra változata, amelyben van egy mágnes és egy reed patron. Gyárilag 1 literenként ad impulzust. Ezt átalakítottam, így most 0.025 literenként ad egy impulzust (a mágnest átraktam egy másik tengelyre, valamint kicsit áthelyeztem a reed patront).
No ezért ajánlatos a kezdetektől tanulmányozni a napenergianyerés irodalmát és akkor nem kell újra meg újra felfedezni a spanyolviaszt. /légcsatornás kollektorok- szálastakarmányszárítás/ Itt is volt téma, csak ahhoz bizony vissza is kéne olvasni.
Erről a sörösdobozról jutott eszembe a "cserepes" napkollektor. Ha fekete cseréppel borítanánk a tetőt, a cserép alatti hézagból -megfelelően elkészítve- ki lehetne nyerni a meleget. További sci-fi, hogy nyáron amikor ontja a meleget, gázmotorral ekektromos energiát nyerni belőle.
Ha csak ez ez akadálya, gondolkozz és vágj bele. Szivesen kölcsönadok 2 db "lapos fekete hordót". OKU uszodamelegítő lapok. Úgyis barkácsos vagy, még be is boríthatod.
Nekem már nincs szükségem rá, mert megunva a huza-vonát, vettem a BNV-n egy 30 csöves vákumos egységet. Br 140 ezer. 2 éve ez volt a legjobb ár.
Ezekkel egész nyáron csak 2x kellet begyújtanom a vegyes kazánba. 3 nap borult idő.
Nem beszélve arról, hogy minden hiba kijött az OKUkkal, mert ezek nem ontották a 90 fokos meleg vizet, mint a csövek. Max 45-55 fokos vizet tud.
Nem mindenkinek elég napi kb 60-80 liter meleg víz, mivel az adatokból a kalkulálható veszteségekkel kb ennyit készít a rendszered dT 30 fok C vízre értendő. (tételezzük fel, hogy 20 fokC alá nem fogy a napi vízfelhasználás során a tartály hőmérséklete)...
Kombi gázkazánunk van. Addig már nem cserélem le, amig ki nem pusztul... De 1-2 éven belül akarok egy indirekt tárolót két csőkígyóval, egyet a gázkazánnak, egyet meg a szintén majdani napkollektornak.
A mostani 200 literes puffer fölé pont elfér egy indirekt tároló még :)
De egyébként napi 0.5-0.6 m3 gázt fogyasztunk melegvizre, ezen spórolni már igazán művészet lenne. Magyarul addig nem rakok fel x ezer forintért kollektort, amig nem látom azt, hogy 10 éven belüli megtérülést hozna.
Az emeletet és a földszintet 1-1db. Nincs külön fal és padló. Minek? A vegyes kazánon viszont van 1 db amelyik a pufferba tölt. 1 db kicsit "felesleges" van amelyik a pufferből tölti át a meleg víz tartályt.
1 db van a napkollektor egységében is. Valamint a meleg víz keringetéshez is van 1db, de ezt kikapcsoltam. Rengeteg a hővesztesége ha keringetem a vizet. Ja és majd elfelejtettem a gázkazánban is van egy beépítve. Szintén ki van kapcsolva.
Miről beszéltek ti? 8 meg 5 keingetőszivattyú? Jól értem? :o
Basszus, nekem a padlófűtés 4 körét kergeti 1 db, és a 6 falfűtését kergeti szintén 1 db. A helyiségenkénti vezérlést termofej látja el, az nyitja és zárja az adott köröket. Termofej 6e Ft, nyitáskor fogyaszt valami 0.4 W-ot, a szivattyú meg 20e, és alsó hangon 25 W-ot eszik...
Tökönrúgnám a szerelőt, aki ezt ennyi szivattyúsra tervezte.
Jesszus, nekem csak szobánként kell 1-1 azaz 8 db, tehát: 4szoba, konyha, 2 fürdő, 1 folyosó. fontos, hogy a szobák külön-külön hőfokra beállítottak lehessenek, mert pl a földszinten mindig hidegebb van, egyszerű fizikai oknál fogva. Oda pl 18°-ot lövünk be, de az emeleten ahová a nap is besüt, már sokkal melegebb van, oda 22-23° is mehet. Este lecsapni a konyhát, fürdőt, mert mi a fenének fűteni.
tképpen úgy bele lehet hülyülni, hogy a diliházba köt ki az ember mint a fizikusokban, és süttetheti a hasát, hogy topicnál maradjunk.
Na csak óvatosan, nehogy úgy járj mint én. Nehogy a végén neked is 14 keringetőszivattyút akarjanak betenni. Aztán fizetheted a számlát.
A legelső a jó hőszükséglet számítás. A második a megfelelő tartalék beépítése.
Az osztók valók a helységek hőmérsékletének a beállítására. Én pl kivetettem a külön padlófűtés szivattyúkat is, mert nem láttam értelmét. Áramlástani okokból is több víz kering ott mint a falfűtésben. A háromútu szelepekkel állítom be a különböző vízhőmérsékletet. Ha a hőszükséglet számítást egy kicsit gondosabban végezték volna, akkor most nem a konyha lenne a legmelegebb és a fürdőszoba a leghidegebb.
A falfűtés felszerelése a legkevesebb. Nagyon jó az itt közzétett link.
Az egész rendszer kialakítása a húzós, főleg vegyes kazánnal. Egyszer meleg, egyszer hideg. Nem autómatikus. Itt minden hiba kijön. A gázkazánnál nem, legfeljebb többet fizetsz a szükségesnél. Nem veszed észre, mert örűlsz, hogy jóval kevesebb a számla mint a régivel.