A g~k jelenség a mi környékünkön is nagyon gyakori, két példa: Geim->Keim, Geier->Kajer. Ha jól tudom, akkor ez is osztrák-bajor sajátosság, mint a b~p-de mindenképpen délnémet.
Azt mivel tudnánk magyarázni, hogy a nyugat-magyarországi német nevek legtöbbje így változik át: Steiner->Stainer, Eitler-> Aydler Steiger->Staiger, Pleier->Plajer? Kiejtés szerinti átírás?
Klinkó: Vö. szlovák Klinko, ukrán Клинко (Klinko). A cseh Klínko és lengyel Klinko név lehetséges, de a jelenkorban kimutathatatlan, illetve igen ritka. Ez a szlovák (ukrán stb.) klin ’ék, cövek, (nagyobb) szeg; ék alakú ruhatoldat az ing mellrészén, illetve a gatya ülepén; kebel (ruháé, emberé)’ szó származéka az apanévképző funkciójú –ko kicsinyítő képzővel. A névadás motivációja lehetett foglalkozásnévi (az ékről, szegről mint munkaeszközről), utalhat a ruházat jellemzőjére, de lehet egyéb metafora is a háttérben, pl. az illetőnek ék alakú, beékelődő helyen földterületen lakott, vagy ilyet művelt.
Az írásbeli g ~ k változás mögött német nyelvjárási jelenség áll, így ezzel mindenképpen számolni kell. Adott esetben ez lehet hátraható zöngésségi hasonulás, vagyis a zöngétlen tz [ts] zöngétleníti az őt követő g-t. (NB. A magyarban éppen fordítva van: a zöngésségi hasonulás előre hat, így a g zöngésíti a [ts]-t [dz]-vé: ['mεdzgεr]).
Amire „nem számítottam”, az a [ts] hang nagyon modern magyaros c jelölése. Ez csak száz éve lett normatív, ezért van a magyar vezetéknevek többségében is cz betűkapcsolat ebben a hangértékben, mert a családnevek állam általi „befagyasztásakor” még cz volt az akadémiai norma. — Ezért gondoltam csak a szláv és a német helyesírási konvenciókból eredő etimológiákra.
Amúgy a névtanásznak gondolnia kell mindig a történeti helyesírási változatokra, mert csak az abszolutista polgári államok (errefelé) XIX. sz.-i megjelenésével alakultak ki az egységes nemzeti helyesírások. Addig végül is még érvényesült az írásnak az a legkorábbi funkciója, hogy nem a beszélt nyelvet jegyzi le, hanem „csupán” emlékeztetőül szolgál, amely alapján az olvasó rekonstruálhatja a beszédformát.
Egyik csoporttársam tegnap megkérdezte tőlem, hogy szerintem milyen eredetű lehet a dédanyja leánykori neve, a Klinkó. Én mindenképp szlávnak gondolom-talán szlovák. Mit gondoltok?
Nehéz dolog ez a családnév kutatás, könnyű melléfogni a szakirodalom ismerete nélkül. Az anyakönyvekben, összeírásokban sokszor a k és g mindkét változatát használják ugyanannál az embernél és van még z, cz és tz is egy névben. Hans Metzger ősöm egy levelében a Mezker formát használta aláírásában.
A Mecker ['mekɐ], amit én említettem, nem a Metzger változata, de a ['metsg̥ɐ] ejtés valóban lehet a Metzger ’mészáros’ ejtésformája, és ezt magyaros helyesírással le lehet írni Mecka-ként. Ezt hozzá kell adni 10736-os megoldásokhoz.
Mecker: Összetételekben a köznyelvi német -macher ’-készítő’ északnémet megfelelője. Lehet, hogy önállóan is lehet ilyen motivációja kb. ’iparos, ezermester’ értelemben.
Egyébként pedig talán a német Mecke név apanévi származéka. A Mecke pedig a Mark- és March- kezdetű kéttagú német személynevek rövidülése. A német Mackert éppen a Markward(t), illetve a Markhard(t) személynevek egyszerűsödött alakja: elviekben elképzelhető,, hogy ez az egyszerűsödés tovább is mehetett Meckert > Mecker irányban.
Mecka: Nagy kérdés, hogy a ck betűkapcsolat itt I. [tsk] hangkapcsolatnak, vagy II. [k] hangnak ejtendő-e.
I. Vö. szlovák Mecka ['metska], illetve cseh Mecka, lengyel Mecka családnevek. Ez vélhetően a szlovák meca ’mérő <régi űrmérték liszt, szemes takarmány stb. mérésére>’ szó –ka kicsinyítő képzős alakja. Esetleg valamely Me(c) alakúvá rövidülhető személynév szláv becézője.
II. ['meka] ejtésű Mecka névre nem találtam biztos adatot, de van német Mecker ['mekɐ], amelynek elviekben lehetne a kérdezett név nyelvjárási írásvariációja. Mondjuk a Mecker név jelenkori elterjedése ezt nem látszik igazolni.
"Vagyis már végignézted 1895-ig az anyakönyveket? Tresza név megmaradt a Tréfa mellett?" - Úgy rémlik, hogy a Tresza név később nem fordult elő, csak a Tréfa. Ezért először azt hittem, hogy a Tresza is a Trefa/Tarifai névnek egy újabb változata. De az 1798-as bejegyzés (és persze a kronológiák egybevetése) miatt arra jutottam, hogy mindkettő önállóan létező név volt, csak a Tresza kihalt.
"Én a további feltártást a három Máriával kezdeném. Minimium egyik elhalálozott a 3. születése előtt." - Jó, hogy ezt felhoztad!!! Megtaláltam a jegyzetemet és valóban további változatok vannak a halottiban, bár nem tudom, hogy ezek illeszkednek-e az eddigi elméletekbe.
1798.03.25.: Tarifaj György oo Szanyisztrik Anna → György --- meghal pár hónaposan. Apja neve: Tarafa.
1798.11.30.: Tresza György oo Szanyi Mária → Mária 1799.10.21.: Tarifa György oo Szanyitrik Anna → Mária --- meghal pár naposan. Apja neve: Tarifai. 1801.03.30.: Tresza György oo Szanyitrik Anna → Mária
Mivel az 1798-as Mária halálozását nem találtam, így arra lehet következtetni, hogy az 1801-es Mária nem ugyanannak a párnak a gyereke. Lehetne persze három különböző házaspár (Tresza/Szanyi, Tarifa(i)/Szanyitrik, Tresza/Szanyitrik) de azért ezzel kapcsolatban vannak kételyeim. Valószínűbbnek tartom, hogy a második és a harmadik pár azonos, csak pont ennél a bejegyzésnél Tarifa(i) Györgyöt elírták - az amúgy párhuzamosan létező - Tresza Györgynek.
"Szintén érdemes megnézni, hogy a két János ugyanattól a pártól van-e?" - szinte biztosan nem. Az első János feltételezhetően családot alapított. (Persze, előfordult olykor egy családban 2 János, két különböző szent után elnevezve, de szerintem itt nem erről van szó.)
Ráadásul volt 4 haláleset is (Tresza György 5 gyereke 4 különböző időpontban). A születése egyiknek sem volt feljegyezve, de az életkora igen, és visszaszámolva kizárt, hogy ne lett volna külön egy Tresza György és egy Tarifa(i) György. Szóval, nem lehet azonos a két név. Mivel azonban a feleségeik nyilvánvalóan közeli rokonk voltak (testvérek?), ez megmagyarázhatja azt, hogy olykor a férjeket vagy a feleségeiket is keverték az anyakönyvben.
"Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános"
Szerencsére megtaláltam a jegyzeteimet. Tehát a Kat. Enciklopédia téved, mert az anyakönyvi bejegyzés szerint 1812.XII.2-ától Musinszky Ignác volt a plébános.
"A huszár szó keletkezése a történelem homályába vész. A legvalószínűbb elméletek szerint (pl. az 1831-ben kiadott Amerikai Enciklopédia) a husz (húsz) szóból származik, amikor (Corvinus) Mátyás király elrendelte, hogy husz-huszjobbágytelek után egy katona állíttassék a király seregéhez. Valószínűleg eredeti jelentése húsz telektulajdonos költségén kiállított katona."
:) Tudtam én, hogy LvT válaszokkal fog szolgálni! Köszi.
re Szanyitrik:
"szlovákosan csak S-sel írja a Sanetrik-ot (ha nem gépelted el), nem pedig magyarosan Sz-szel." - Ugyan már pár éve volt, de emlékszem, hogy éppen a kacifántos helyzet miatt nagyon sokszor, nagyon figyelmesen olvastam az összes bejegyzést. Amúgy több név is nehezen volt olvasható. Ennél a következő lehetőségeket jegyeztem fel: Sanetritz, Sanetrity, Sanetrik. Tehát az utolsó betűt nem tudtam eredetileg bizonyossággal kiolvasni, de az első betű ezek szerint világos volt. Az adatok szerint 1810-ben Palles Fülöp érkezett plébánosnak. Jogos észrevétel, hogy ha a Szanyetrik nála Sanetrik alakban íródik, akkor a Trefsa is lehetne Tressa=Tressza. Talán a "fs" betűkapcsolattal az [ssz] hangot akarta jelölni, ezért nem használta azt olyan neveknél, ahol a kiejtés [ss] volt, pl. Kiss.
"az –in végződés miatt lehet, hogy ezt egyben német kéz is jegyezte le." - Ez is Palles Fülöp műve.
Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános (de már 1815-ben, a Szanisztrik idején is). Itt sem kétséges az S. (Az egyetlen lehetséges alternatív olvasat a Samstrik, de azt hiszem ezt elvethetjük a többi előfordulás fényében.)
re Tariffai:
"a legszívesebben kizárnám a direkt kapcsolatot a Tréfa alakkal, mert elég unortodox teóriát írtam le." - Igen, ezt érzékelem :D De legalább egy teória. Akkor ez továbbra is nyitva marad. (Bárcsak lett volna valami Tar-fa nevű tanya, vagy ilyesmi...!)
Hát olvasgattam egy kicsit: egyelőre senki nem említi, hogy a szülőhelyének a nevéről rövidítette volna a vezetéknevét. Lehet, hogy Erdődy csak racionalizálni akarta a morzsákat, amelyeket olvasott, és eközben beleesett az alliteráció felkínálta „csapdába”.
A prágai egyetemen, de később is, az iratok szerint „Jan Hus z Husince”-ként hívta magát. Ebben a permutációban nehéz a rövidítési motivációt igazolva látni.
Igazából valószerűtlen találgatások arra vonatkozóan, hogy honnan lett a vezetéknév: mint írtam, ezek között nem szerepel a rövidítés. Egy ilyen szerint, amikor a szomszédos Prachaticébe az alapiskolába ment az anyjával beiratkozni, akkor tandíjként libát vittek volna, de az út közben megszökött. Nehéz arra gondolni, hogy egy decens baccalaureatus ilyen anekdotikus eseményről vett volna ragadványnevet, hogy majd később maga is kénytelen legyen vele ironizálni: „Husa sice není vznešená labuť ani dravý orel, vysoko nevyletí …” (Bár a liba nem fenséges hattyú, nem is sebes sas, magasra nem repül…)
Sokkal plauzibilisebb a konzervatív névtani magyarázat: ez volt a család ragadványneve, és éppen azért vittek libát tandíjként, mert libatenyésztők voltak.
Nahát! Erdődy János Így élt Husz János c. könyvében olvastam, hogy "diákkorában rövidítette le a Husineci János nevet, 1396-tól kezdve nevezte Husnak magát." Jó tudni, hogy ez a könyv nem teljesen megbízható. Bár az ifjúságnak készült, de az Így élt... sorozatról mindig az volt a benyomásom, hogy gondosan szerkesztett (Móra Kiadó), és az adatokat lelkiismeretesen ellenőrzik. Ideológiailag nyilván résen van az ember, de az 1990 előtti könyvkiadás sok más tekintetben sokkal nívósabb volt, mint a mai. Köszönöm a magyarázatot!
Szóval ebben a topikban is felütötte fejét a túlfűtött magyar nacionalizmus-pont úgy, ahogy néhány héttel ezelőtt a "dunai svábok története" nevű indexfórumunkon. Ezeket a csöppet sem elegáns hozzászólásokat kéretik kerülni! Köszönöm
Szerintem nincs közvetlen köze. Az apja fuvaros volt, tehát az esetükben a paraszti réteg névadási gyakorlata várható el. A Husinec > Hus változás önmagában is példa nélküli és indokolatlan lehetett.
A falu a Hus váráról (németül: Burg Gans) kapta a nevét, amelyet 1341-től kezdtek építeni a névadó Na husi ’(szó szerint) a libánál, (értelem szerint kb.) libalegelő’ nevű helyen. Mint parasztok nem innen kapták a nevüket Husz János felmenői, hanem onnan, hogy ők legeltethették azokat a libákat, amelyről a Na husi toponíma kaphatta a nevét.
Amikor Hus tanai elterjedtek a várat bíró, vezető huszitává lett Mikuláš, aki addig a „z Pístného”, azaz ’pístný-beli’ előnevet viselte, tiszteletből felvette a „z Husi” ’Hus (vára)-beli’ előnevet is. Emiatt a német források Nikolaus von Hus-nak említették.
De ez a nemesi előnévből lett névvonal független a reformátor által viselt névtől, és csak ez utóbbit írjuk magyarul Husz-nak (ami a kérdés volt). A közös elem annyi tehát, hogy ez utóbbi felmenői ott őrizték a libát, ahol az előbbiek elődei várat építenek.
És ez most hogy jön ide? Az én őseim egy csoportja az 1720-as években vándorolt az Alföldre: akkor sem volt Szlovákia, de akkor is szlovákok voltak szlovák névvel.
A Gábris név pedig akkor is lehet szlovák etimológiájú is, ha ez neked mint magyarnak nem tetszik. Ezt írtam korábban: „[m]indenesetre egyik név sem alkalmas az elnevezők nyelvének behatárolására”. Ebben benne van, hogy tudom, „anno” a viselője lehetet magyar, de azt is tudom, hogy szlovák is lehetett: ezt viszont te nem bírod elfogadni. Nyelvészeti alapon hajlandó vagyok a kérdést diszkutálni, de egyértelmű etnicista „lehetett”-ekkel nem foglalkozom.
