Nem azt mondtam, hogy a lábam lógatom. Távmunka (persze nem terhelnek le). Könyvtáraznék, ha lenne hol. A könyvet meg megírtam, másfél éve van szerződésem a kiadóval, csak nincs pénz kiadni.
Ez már olyan szintű offolás, hogy mindjárt beszólok magamnak, de nagyon durván.:)
Össze lehetne szedni idővel a 20-as, 30-as évek magyar idegenlégiósait...
Heinrich Müller (Wudi) a legismertebb a Hungáriából, de volt két bécsi játékosa a Sabariának is, meg a Hungáriánál is volt korábban egy osztrák. Majd este beírom a neveket is :)
Wudi Müller egyébként 5-szörös osztrák válogatott,
1921-35 között a WAC, majd 1935-40 között a Hungária játékosa.
1945 és 1955 között az Austria Wien edzője, majd 1971-72 között újra...
Kb. ennyi így hirtelen!
Egyébként korábban, a 0-ás, 10-es években, lehet, hogy hihetetlen, de rengeteg külföldi volt Magyarországon. Persze ezek többnyire bécsi, prágai, zágrábi légiósok voltak, vagyis a Monarchia polgárai. 1911-ben például a bajnokság történetében először egy olasz futballistát igazolt az UTE. Persze ő is monarchiabéli olasz volt, Triesztből érkezett. Ráadásul az újságok a légiósok nevét magyarosítva írták le (így lett emberünk pl. Francescoból Ferenc) , vagyis szinte kideríthetetlen, hogy ki magyar és ki nem...
"A csodacsapatnak" Matthias indelar volt a sztárja. 1903-ban született a Morvaországi Iglau melletti Kozlau faluban, ahol apja kõmûves volt. A család nem sokkal ezután Bécsbe költözött, és egy tipikus munkáslakásban élt Favoriten kerületben, a bécsi Ziegel-Behm (csehországi téglagyári munkások) hagyományos lakónegyedében. A indelar családban még hosszú évekig csehül beszéltek. indelar apja elesett a háborúban, anyja pedig mosónõként dolgozott a háború után, hogy fel tudja nevelni négy gyermekét. 1917 márciusában Motzl indelar, ahogy akkor ismerték, már lakatos segédként dolgozott, de ezt az állását a húszas évek elején beköszöntõ válság miatt elveszítette. Éppen az utcán futballozott, amikor fölfigyeltek rá a tehetségvadászok, és elvitték egy rendes klubhoz. indelar a hiányos táplálkozás következtében igen rossz bõrben volt, s föltûnõ soványsága miatt a Papírember" gúnynevet ragasztották rá."
Michael John: A sport az osztrák társadalomban az 1890-es és az 1930-as évek között: a bécsi futball példája Replika, 36. szám (1999)
A teljes cikk: http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/36/john.htm
Egy kis érdekesség: 1926-ban a Hungária és a Ferencváros is le akarta igazolni Sindit, de ő az Austria Wient választotta.
"A múzeum az idők során több, értékes magángyűjteménnyel gazdagodott. Így a múzeum fotótárának döntő részét jelentő Pobuda- és Kozák-hagyaték, valamint a főképp aprónyomtatvány- és jelvényanyagból álló Kerezsi-gyűjtemény is ekkor integrálódott a múzeum gyűjteményébe. A sportfilmstúdió megszüntetésekor az archívum jogutódja is a Sportmúzeum lett."
Én nem pusztán az épületbe akartam bemenni, hanem dolgozni. Van egy kis különbség.:) Nem tudom, hogy a cikk mikori, de nagyjából ki lehet következtetni. Kb. két éve költöztek el a Sportok Házába, amikor legutóbb ottjártam, júniusban, még ott voltak. Viszont azóta másnak kellett a hely, ahogy hallom, és átzsuppolták a szomszédos, Istvánmezei úti NUPI épületébe (ahol szintén szerettem volna dolgozni, de ott sem kellettem).
Egyébként az MTI esetében már kicsit eltúlzott a védekezés. A két főállású kutatójuk fehér kesztyűben rohangál egész nap... na mindegy. Csak valahogy legyen hozzáférhető a rengeteg előhívatlan képkocka :-)
A Sportmúzeumba viszonylag könnyű bejutni: kell szerezni egy kutatási engedélyt bárkitől. Szerintem bármelyik magyar sportklub, vagy éppen egyetem engedélye megteszi. A lényeg, hogy legyen rajta valami pecsét, és hivatalosnak nézzen ki. Ha akarod, hamisítok neked valamit :D
