"Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános"
Szerencsére megtaláltam a jegyzeteimet. Tehát a Kat. Enciklopédia téved, mert az anyakönyvi bejegyzés szerint 1812.XII.2-ától Musinszky Ignác volt a plébános.
"A huszár szó keletkezése a történelem homályába vész. A legvalószínűbb elméletek szerint (pl. az 1831-ben kiadott Amerikai Enciklopédia) a husz (húsz) szóból származik, amikor (Corvinus) Mátyás király elrendelte, hogy husz-huszjobbágytelek után egy katona állíttassék a király seregéhez. Valószínűleg eredeti jelentése húsz telektulajdonos költségén kiállított katona."
:) Tudtam én, hogy LvT válaszokkal fog szolgálni! Köszi.
re Szanyitrik:
"szlovákosan csak S-sel írja a Sanetrik-ot (ha nem gépelted el), nem pedig magyarosan Sz-szel." - Ugyan már pár éve volt, de emlékszem, hogy éppen a kacifántos helyzet miatt nagyon sokszor, nagyon figyelmesen olvastam az összes bejegyzést. Amúgy több név is nehezen volt olvasható. Ennél a következő lehetőségeket jegyeztem fel: Sanetritz, Sanetrity, Sanetrik. Tehát az utolsó betűt nem tudtam eredetileg bizonyossággal kiolvasni, de az első betű ezek szerint világos volt. Az adatok szerint 1810-ben Palles Fülöp érkezett plébánosnak. Jogos észrevétel, hogy ha a Szanyetrik nála Sanetrik alakban íródik, akkor a Trefsa is lehetne Tressa=Tressza. Talán a "fs" betűkapcsolattal az [ssz] hangot akarta jelölni, ezért nem használta azt olyan neveknél, ahol a kiejtés [ss] volt, pl. Kiss.
"az –in végződés miatt lehet, hogy ezt egyben német kéz is jegyezte le." - Ez is Palles Fülöp műve.
Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános (de már 1815-ben, a Szanisztrik idején is). Itt sem kétséges az S. (Az egyetlen lehetséges alternatív olvasat a Samstrik, de azt hiszem ezt elvethetjük a többi előfordulás fényében.)
re Tariffai:
"a legszívesebben kizárnám a direkt kapcsolatot a Tréfa alakkal, mert elég unortodox teóriát írtam le." - Igen, ezt érzékelem :D De legalább egy teória. Akkor ez továbbra is nyitva marad. (Bárcsak lett volna valami Tar-fa nevű tanya, vagy ilyesmi...!)
Hát olvasgattam egy kicsit: egyelőre senki nem említi, hogy a szülőhelyének a nevéről rövidítette volna a vezetéknevét. Lehet, hogy Erdődy csak racionalizálni akarta a morzsákat, amelyeket olvasott, és eközben beleesett az alliteráció felkínálta „csapdába”.
A prágai egyetemen, de később is, az iratok szerint „Jan Hus z Husince”-ként hívta magát. Ebben a permutációban nehéz a rövidítési motivációt igazolva látni.
Igazából valószerűtlen találgatások arra vonatkozóan, hogy honnan lett a vezetéknév: mint írtam, ezek között nem szerepel a rövidítés. Egy ilyen szerint, amikor a szomszédos Prachaticébe az alapiskolába ment az anyjával beiratkozni, akkor tandíjként libát vittek volna, de az út közben megszökött. Nehéz arra gondolni, hogy egy decens baccalaureatus ilyen anekdotikus eseményről vett volna ragadványnevet, hogy majd később maga is kénytelen legyen vele ironizálni: „Husa sice není vznešená labuť ani dravý orel, vysoko nevyletí …” (Bár a liba nem fenséges hattyú, nem is sebes sas, magasra nem repül…)
Sokkal plauzibilisebb a konzervatív névtani magyarázat: ez volt a család ragadványneve, és éppen azért vittek libát tandíjként, mert libatenyésztők voltak.
Nahát! Erdődy János Így élt Husz János c. könyvében olvastam, hogy "diákkorában rövidítette le a Husineci János nevet, 1396-tól kezdve nevezte Husnak magát." Jó tudni, hogy ez a könyv nem teljesen megbízható. Bár az ifjúságnak készült, de az Így élt... sorozatról mindig az volt a benyomásom, hogy gondosan szerkesztett (Móra Kiadó), és az adatokat lelkiismeretesen ellenőrzik. Ideológiailag nyilván résen van az ember, de az 1990 előtti könyvkiadás sok más tekintetben sokkal nívósabb volt, mint a mai. Köszönöm a magyarázatot!
Szóval ebben a topikban is felütötte fejét a túlfűtött magyar nacionalizmus-pont úgy, ahogy néhány héttel ezelőtt a "dunai svábok története" nevű indexfórumunkon. Ezeket a csöppet sem elegáns hozzászólásokat kéretik kerülni! Köszönöm
Szerintem nincs közvetlen köze. Az apja fuvaros volt, tehát az esetükben a paraszti réteg névadási gyakorlata várható el. A Husinec > Hus változás önmagában is példa nélküli és indokolatlan lehetett.
A falu a Hus váráról (németül: Burg Gans) kapta a nevét, amelyet 1341-től kezdtek építeni a névadó Na husi ’(szó szerint) a libánál, (értelem szerint kb.) libalegelő’ nevű helyen. Mint parasztok nem innen kapták a nevüket Husz János felmenői, hanem onnan, hogy ők legeltethették azokat a libákat, amelyről a Na husi toponíma kaphatta a nevét.
Amikor Hus tanai elterjedtek a várat bíró, vezető huszitává lett Mikuláš, aki addig a „z Pístného”, azaz ’pístný-beli’ előnevet viselte, tiszteletből felvette a „z Husi” ’Hus (vára)-beli’ előnevet is. Emiatt a német források Nikolaus von Hus-nak említették.
De ez a nemesi előnévből lett névvonal független a reformátor által viselt névtől, és csak ez utóbbit írjuk magyarul Husz-nak (ami a kérdés volt). A közös elem annyi tehát, hogy ez utóbbi felmenői ott őrizték a libát, ahol az előbbiek elődei várat építenek.
És ez most hogy jön ide? Az én őseim egy csoportja az 1720-as években vándorolt az Alföldre: akkor sem volt Szlovákia, de akkor is szlovákok voltak szlovák névvel.
A Gábris név pedig akkor is lehet szlovák etimológiájú is, ha ez neked mint magyarnak nem tetszik. Ezt írtam korábban: „[m]indenesetre egyik név sem alkalmas az elnevezők nyelvének behatárolására”. Ebben benne van, hogy tudom, „anno” a viselője lehetet magyar, de azt is tudom, hogy szlovák is lehetett: ezt viszont te nem bírod elfogadni. Nyelvészeti alapon hajlandó vagyok a kérdést diszkutálni, de egyértelmű etnicista „lehetett”-ekkel nem foglalkozom.
Az hogy most Gabrisova, anno lehetett magyar és Gábris ezt te is tudod, számtalan példa van rá, illetve Skultéty 1738-ban szerepelt, ami a Te általad említett évszámtól kb. 150 évre van. Nyoma sem volt Szlovákiának akkoriban.
Köszönöm, a Kirchknopf esetében nekem is megfordult a fejemben az összetett név-lehetőség. A Pretsch kapcsán magyarországi névviselő esetében elsősorban szerintem a sváb változatra kell gondolnunk.
Még valami foglalkoztat a napokban: rákérdeztem Nálatok a Pleyer-re (eredeti formában Bleier), mely az ólmos foglalkozásnevet takarja (ólomműves, ólomolvasztó), ez a legvalószínűbb verzió. Érdekelt a Blei szó etimológiai háttere is, tájékozódásom során erre jutottam: germán eredetű, a bli ógermán ( ófelnémet blio, ószász és ófríz bli) szóból ered, mely ragyogót, fényeset jelent, utalva a fém ezen tulajdonságára. A Duden is így határozza meg a keletkezésének körülményeit: "kék ragyogó". Mit gondoltok erről?
Benne van persze, mert értelmezhető magyar névnek IS. Azonban az -is a magyarban fiatal és periférikus kicsinyítő képző, míg a szlovákban régi és gyakori. Továbbá, ha megnézed a címszólistát, amelyet belinkeltél, produktív magyar kicsinyítő képzők nem találhatók meg a Gábr- tőhöz járulva: nincs *Gábró, csak Gabó, *Gábros, csak Gabos stb. Ellenben a szlovákban van Gábrik, Gabron stb. A Gábriš név tehát úgyannyira szlovák családnév (ha nem jobban), mint amennyire magyar a Gábris.
Még egy dolog: Mojtény (mert Skultéty-Gábris László nem Hosszúmajtényban született, hanem Mojtényban) mindig is szlovák falu volt: az 1890. évi népszámláláskor 806 lakosából 797 szlovák anyanyelvű volt, 8 német és egyetlen magyar: ebben a kontextusban értelmezendő az ott élő Gábriš-ok nevének nyelvi alapja. A falu mai szlovák polgármesterasszonyát is Gábrišová-nak hívják.
Kirchknopf: Vö. német Kirchknopf családnév; a telefonkönyvben nem szerepel, de Ausztriában is előfordul: vö. itt. Ha ezt szó szerint lefordítjuk, akkor az értelme ’templomgomb’. Szótárban nem találtam meg, de szerintem értelmezhető a templomtorony tetején lévő csúcsdísznek: talán készítőre, vagy felhelyezőre utal.
Ugyanakkor vannak más Kirch előtagú összetételek is, amelyek motivációja nehezen érthető, pl. Kirchkessler ’templomüstös’. Ilyenkor az utótag önálló német név, így lehet, hogy ezek a nevek összeforrtak, és az utótaggal azonos nevű személy templomi, egyházi kötődését (szolgálatát, közeli lakhelyét stb.) jelzi.
Knopf: Vö. német Knopf szó, amelynek történeti jelentései ’gomb (ruhán is), ajtófogantyú; csomó, görcs (növényen, zsinóron); gömb, golyó; markolatgomb; toronygomb’, ill. ’vaskos fickó’. Foglalkozásnévi (gombkötő, golyóöntő stb.) vagy metonimikus ragadványnévi motivációra gondolhatunk.
Uhrland: Vö. német Uhrland családnév, ill. a gyakoribb Urland írásváltozata. Az ófelnémetben az ur még ’-ból/ből, -tól/től’ értelmű elöljárószó,, illetve ’ki(felé)’ jelentésű határozószó volt. A hangsúlytalan formájából lett a mai er- igekötő, a hangsúlyos használatából pedig az Ur- ’ős-’ előtag. De az Ursprung ’kezdet’ szó és a hasonlók még őrzik az eredeti ’ki-’ értelmet (’kiugrás, kitörés’, vö. Sprung ’ugrás’). Így a nevünk is azt jelenti, mint a mai Ausland ’külföld’: azaz olyan személyt jelöl, aki külföldön élt, majd visszatért; vagy valamelyik rokona élt külföldön, külföldről hozatott árut stb. Külföld alatt itt a szomszéd miniállam (grófság, hercegség) is érthető.
Pretsch: Vö. német Pretsch (No., Au.), Pretzsch (No., Au.) vezetéknév. Ez egyrészt a szász-anhalti Pretzsch, vagy a brandenburgi Pretschen helynevek egyikére utaló képzőtlen lakosnevek. Másrészt a német Pretzlaff (< szláv Pribyslav) személynév rövidült becézői. Harmadrészt alemann területen talán a Brezel ’perec’ szó ottani ejtésváltozatából eredő, pékre utaló foglalkozásnév.
Ha egyre gondolunk, akkor az eredeti vezetékneve Gábris volt. Nem találkoztam még forrással, amely megemlítette volna, hogy hogyan vette fel a Skultétyt. Mindenesetre egyik név sem alkalmas az elnevezők nyelvének behatárolására.
Köszönöm.A Sekmárj esetében én is a Szekmári/Szatmári nevet véltem felfedezni. Az adataimmind polgári anyakönyvfeldolgozásból származnak, így az említetted névtorzulás már korábban kellett hogy végbemenjen, és öröklődjön.
Az internet a Sekmárj alakra egyetlen adatot dob ki (az itteni hozzászólásokon kívül): egy kisszolyvai (Kárpátalja) hitelszövetkezet taglistáját (Sekmárj János és Sekmárj Vaszil). Ez ruszin eredetre mutatna, de önmagában ez nagyon kevés.
Gyikó: Magyar név, a Dikó palatalizált alakváltozata. Ez Kázmér Miklós szerint talán a Dienes (~ Gyenes ~ Dénes < görög Dionüsziosz ’Dionüszoszhoz tartozó, neki szentelt’) vagy a Dimjén ~ Dimény (~ Damján~ Domján < latin Damianus < görög ? ’szelidítő’, ? ’népből származó’) egyházi személynevek Di- rövidülésének és a -kó kicsinyítő képzőnek a kapcsolata.
Ehhez hozzá tenném az én gondolatomat, a magyar dikó ’keskeny, lócaszerű ágy’ szót. Amennyiben ez nem túl fiatal szó (erről azonban nincs infóm), ez is lehet a név alapja mint szavajárási név (pl. a környezetében szokatlan dikó szót használta) vagy szokásnév (pl. jellemzően dikón aludt).
Türk: fulcótól eltérően én nem zárnám ki a türk ’török’ népnévvel való összefüggést. Ennek személynévi használata adatolt, pl. a Türkös helynévben, amelynek eredetije Türkfalva volt. A magyar török népnév korábbi hangalakja a türk, amely már a XI. sz.-tól kimutatható, és nemcsak oszmán-törökökre értették, hanem mindenféle török nyelvű népességre (egyesek szerint pl. az úzokra). Lehet, hogy a személynévi használat alkalomszerűen fenntartotta a régi szóalakot (azt láttuk, hogy helynevekben megmaradt).
Kúla: 1. Van magyar Kúla településnév. Ez a szerb kula ’torony; vártorony, bástya’ szóból való, amely a régi török kula (mai oszmán-török kule) ’torony’ szó átvétele. Lehet, hogy ez a török szó személynevet is adott, amely magyar családnévvé lett. A horvát-szerb Kulić apanév, amely elemezhető egy Kula név -ić képzős származékaként, mindenesetre támogatni látszik ezt.
2. Vö. cseh Koula, Kůla, morva Kula, szlovák Kuľa ~ Kula családnév. E mögött a cseh koule ’golyó’ szó (illetve a bibliai csehen keresztül annak szlovákba került formája) áll.
