Menéztem a Husti nevet a Hajdú féle személynév enciklopédiában! Helynévi eredetű, magyar családnévnek mondja. Ma már egyértelműen a máramarosi Huszt városához kapcsolják a nevet, pedig volt Tolna megyében is egy ilyen nevű település. Ez utóbbi magyarázza, hogy miért oly gyakori név azon a környéken...
"Apanévi eredetű magyar családnév. Eredete: Végső forrása a bibliai héber Elázár, amelynek a jelentése 'isten megsegített'. Ez került a görögbe Lazarosz, a latinba pedig Lazarus alakba. A magyar nyelvben ez utóbbi elvesztette latin -us végződését, az első magánhangzója pedig a hangsúly hatására megnyúlt. Meglehetősen gyakori keresztnév volt mind az Árpádok, mind az Anjouk korában, így sok apai családnév is lett belőle 'Lázár nevű személy fia, leszármazottja' jelentésben. Elterjedettsége: Erdélyben, különösen Gyergyószékben gyakoribb." Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája
Nekem is van Lázár Rozália nevű felmenőm,de egyelőre csak addig jutottam,hogy Pátkán született Fejér megyében 1866-ban.Sajnos a szülei nem tudom honnan jöttek(István),valószínű,hogy még ő is Pátkai,de nem biztos.Család fát kutatok és sok meglepetés ért!
Buozik nevemmel kapcsolatban olyannal találkoztam egy későbbi, minden bizonnyal magyar nyelven beszélő, indexet készítő személy által, miszerint a nevet már zs-vel, de még mindig uo sorrendel írja, vagyis Buozsik-ként. Az anyakönyvek a korai időkben is végig tartották magukat ehhez a sorrendhez (legalábbis nekem 1750-től visszafelé bukkant fel ez a név). Szóval most úgy néz ki, mint a két megoldásod keveréke a 10639-es válaszodban. Ettől függetlenül, és mivel később már csak Bozsik-ként van jelen, gondolom ez lesz a megoldás.
Újabb neveim lennének még, szintén Breznóbányáról (ev) 1600-1700-as évek: Faschko, Banko, Sajgal, Borcsik, Supala.
Amennyiben bármilyen forrást tudsz/tudtok, a fenti Faschko, Banko nevek, illetve a korábban már kérdezett Agner illetve Rostar neveim nemesi mivoltukról (az anyakönyvekben volt a tényre utalás) azt is szívesen venném. Sajnos a nemesi forrásokban még nem vagyok rutinos.
teljes mertekben igazad van. Itt egy nagyon szimpatikus nemzetközi es föleg europai forumba kerültem mint nemet.
Mindnyajunk viszont europaiak vagyunk es korabbi hatarok ne erdekeljenek - mehetünk most mar ahova akarunk , dolgozhatunk ott ahol tetszik es ott a hazank ahol bekeben elhetünk. Ez a lenyeg nempedig egy bizonyos nephez valo hozatartozasunk.Pont mi tudjuk itt a forumban hogy többnyire nem lehet egyertelmüen azt mondani hogy magyar,szlovak,roman,nemet vagy akarmi vagyok - hala a jo istennek.Ezenkivül szerethetjük es tisztelhetjük az anyanyelvünket es anyaorszagot anelkül hogy mast leertekeljük.Ami ebböl keletkezne ezt mar lattuk a pont nemetek eseten (Sajnos!)
Minden jot minden europainak, de minden földi polgarnak is Fulco
A g~k jelenség a mi környékünkön is nagyon gyakori, két példa: Geim->Keim, Geier->Kajer. Ha jól tudom, akkor ez is osztrák-bajor sajátosság, mint a b~p-de mindenképpen délnémet.
Azt mivel tudnánk magyarázni, hogy a nyugat-magyarországi német nevek legtöbbje így változik át: Steiner->Stainer, Eitler-> Aydler Steiger->Staiger, Pleier->Plajer? Kiejtés szerinti átírás?
Klinkó: Vö. szlovák Klinko, ukrán Клинко (Klinko). A cseh Klínko és lengyel Klinko név lehetséges, de a jelenkorban kimutathatatlan, illetve igen ritka. Ez a szlovák (ukrán stb.) klin ’ék, cövek, (nagyobb) szeg; ék alakú ruhatoldat az ing mellrészén, illetve a gatya ülepén; kebel (ruháé, emberé)’ szó származéka az apanévképző funkciójú –ko kicsinyítő képzővel. A névadás motivációja lehetett foglalkozásnévi (az ékről, szegről mint munkaeszközről), utalhat a ruházat jellemzőjére, de lehet egyéb metafora is a háttérben, pl. az illetőnek ék alakú, beékelődő helyen földterületen lakott, vagy ilyet művelt.
Az írásbeli g ~ k változás mögött német nyelvjárási jelenség áll, így ezzel mindenképpen számolni kell. Adott esetben ez lehet hátraható zöngésségi hasonulás, vagyis a zöngétlen tz [ts] zöngétleníti az őt követő g-t. (NB. A magyarban éppen fordítva van: a zöngésségi hasonulás előre hat, így a g zöngésíti a [ts]-t [dz]-vé: ['mεdzgεr]).
Amire „nem számítottam”, az a [ts] hang nagyon modern magyaros c jelölése. Ez csak száz éve lett normatív, ezért van a magyar vezetéknevek többségében is cz betűkapcsolat ebben a hangértékben, mert a családnevek állam általi „befagyasztásakor” még cz volt az akadémiai norma. — Ezért gondoltam csak a szláv és a német helyesírási konvenciókból eredő etimológiákra.
Amúgy a névtanásznak gondolnia kell mindig a történeti helyesírási változatokra, mert csak az abszolutista polgári államok (errefelé) XIX. sz.-i megjelenésével alakultak ki az egységes nemzeti helyesírások. Addig végül is még érvényesült az írásnak az a legkorábbi funkciója, hogy nem a beszélt nyelvet jegyzi le, hanem „csupán” emlékeztetőül szolgál, amely alapján az olvasó rekonstruálhatja a beszédformát.
Egyik csoporttársam tegnap megkérdezte tőlem, hogy szerintem milyen eredetű lehet a dédanyja leánykori neve, a Klinkó. Én mindenképp szlávnak gondolom-talán szlovák. Mit gondoltok?
Nehéz dolog ez a családnév kutatás, könnyű melléfogni a szakirodalom ismerete nélkül. Az anyakönyvekben, összeírásokban sokszor a k és g mindkét változatát használják ugyanannál az embernél és van még z, cz és tz is egy névben. Hans Metzger ősöm egy levelében a Mezker formát használta aláírásában.
A Mecker ['mekɐ], amit én említettem, nem a Metzger változata, de a ['metsg̥ɐ] ejtés valóban lehet a Metzger ’mészáros’ ejtésformája, és ezt magyaros helyesírással le lehet írni Mecka-ként. Ezt hozzá kell adni 10736-os megoldásokhoz.
Mecker: Összetételekben a köznyelvi német -macher ’-készítő’ északnémet megfelelője. Lehet, hogy önállóan is lehet ilyen motivációja kb. ’iparos, ezermester’ értelemben.
Egyébként pedig talán a német Mecke név apanévi származéka. A Mecke pedig a Mark- és March- kezdetű kéttagú német személynevek rövidülése. A német Mackert éppen a Markward(t), illetve a Markhard(t) személynevek egyszerűsödött alakja: elviekben elképzelhető,, hogy ez az egyszerűsödés tovább is mehetett Meckert > Mecker irányban.
Mecka: Nagy kérdés, hogy a ck betűkapcsolat itt I. [tsk] hangkapcsolatnak, vagy II. [k] hangnak ejtendő-e.
I. Vö. szlovák Mecka ['metska], illetve cseh Mecka, lengyel Mecka családnevek. Ez vélhetően a szlovák meca ’mérő <régi űrmérték liszt, szemes takarmány stb. mérésére>’ szó –ka kicsinyítő képzős alakja. Esetleg valamely Me(c) alakúvá rövidülhető személynév szláv becézője.
II. ['meka] ejtésű Mecka névre nem találtam biztos adatot, de van német Mecker ['mekɐ], amelynek elviekben lehetne a kérdezett név nyelvjárási írásvariációja. Mondjuk a Mecker név jelenkori elterjedése ezt nem látszik igazolni.
"Vagyis már végignézted 1895-ig az anyakönyveket? Tresza név megmaradt a Tréfa mellett?" - Úgy rémlik, hogy a Tresza név később nem fordult elő, csak a Tréfa. Ezért először azt hittem, hogy a Tresza is a Trefa/Tarifai névnek egy újabb változata. De az 1798-as bejegyzés (és persze a kronológiák egybevetése) miatt arra jutottam, hogy mindkettő önállóan létező név volt, csak a Tresza kihalt.
"Én a további feltártást a három Máriával kezdeném. Minimium egyik elhalálozott a 3. születése előtt." - Jó, hogy ezt felhoztad!!! Megtaláltam a jegyzetemet és valóban további változatok vannak a halottiban, bár nem tudom, hogy ezek illeszkednek-e az eddigi elméletekbe.
1798.03.25.: Tarifaj György oo Szanyisztrik Anna → György --- meghal pár hónaposan. Apja neve: Tarafa.
1798.11.30.: Tresza György oo Szanyi Mária → Mária 1799.10.21.: Tarifa György oo Szanyitrik Anna → Mária --- meghal pár naposan. Apja neve: Tarifai. 1801.03.30.: Tresza György oo Szanyitrik Anna → Mária
Mivel az 1798-as Mária halálozását nem találtam, így arra lehet következtetni, hogy az 1801-es Mária nem ugyanannak a párnak a gyereke. Lehetne persze három különböző házaspár (Tresza/Szanyi, Tarifa(i)/Szanyitrik, Tresza/Szanyitrik) de azért ezzel kapcsolatban vannak kételyeim. Valószínűbbnek tartom, hogy a második és a harmadik pár azonos, csak pont ennél a bejegyzésnél Tarifa(i) Györgyöt elírták - az amúgy párhuzamosan létező - Tresza Györgynek.
"Szintén érdemes megnézni, hogy a két János ugyanattól a pártól van-e?" - szinte biztosan nem. Az első János feltételezhetően családot alapított. (Persze, előfordult olykor egy családban 2 János, két különböző szent után elnevezve, de szerintem itt nem erről van szó.)
Ráadásul volt 4 haláleset is (Tresza György 5 gyereke 4 különböző időpontban). A születése egyiknek sem volt feljegyezve, de az életkora igen, és visszaszámolva kizárt, hogy ne lett volna külön egy Tresza György és egy Tarifa(i) György. Szóval, nem lehet azonos a két név. Mivel azonban a feleségeik nyilvánvalóan közeli rokonk voltak (testvérek?), ez megmagyarázhatja azt, hogy olykor a férjeket vagy a feleségeiket is keverték az anyakönyvben.
"Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános"
Szerencsére megtaláltam a jegyzeteimet. Tehát a Kat. Enciklopédia téved, mert az anyakönyvi bejegyzés szerint 1812.XII.2-ától Musinszky Ignác volt a plébános.
"A huszár szó keletkezése a történelem homályába vész. A legvalószínűbb elméletek szerint (pl. az 1831-ben kiadott Amerikai Enciklopédia) a husz (húsz) szóból származik, amikor (Corvinus) Mátyás király elrendelte, hogy husz-huszjobbágytelek után egy katona állíttassék a király seregéhez. Valószínűleg eredeti jelentése húsz telektulajdonos költségén kiállított katona."
:) Tudtam én, hogy LvT válaszokkal fog szolgálni! Köszi.
re Szanyitrik:
"szlovákosan csak S-sel írja a Sanetrik-ot (ha nem gépelted el), nem pedig magyarosan Sz-szel." - Ugyan már pár éve volt, de emlékszem, hogy éppen a kacifántos helyzet miatt nagyon sokszor, nagyon figyelmesen olvastam az összes bejegyzést. Amúgy több név is nehezen volt olvasható. Ennél a következő lehetőségeket jegyeztem fel: Sanetritz, Sanetrity, Sanetrik. Tehát az utolsó betűt nem tudtam eredetileg bizonyossággal kiolvasni, de az első betű ezek szerint világos volt. Az adatok szerint 1810-ben Palles Fülöp érkezett plébánosnak. Jogos észrevétel, hogy ha a Szanyetrik nála Sanetrik alakban íródik, akkor a Trefsa is lehetne Tressa=Tressza. Talán a "fs" betűkapcsolattal az [ssz] hangot akarta jelölni, ezért nem használta azt olyan neveknél, ahol a kiejtés [ss] volt, pl. Kiss.
"az –in végződés miatt lehet, hogy ezt egyben német kéz is jegyezte le." - Ez is Palles Fülöp műve.
Az 1818-as Sanistrik esetében Mussinszky András volt a plébános (de már 1815-ben, a Szanisztrik idején is). Itt sem kétséges az S. (Az egyetlen lehetséges alternatív olvasat a Samstrik, de azt hiszem ezt elvethetjük a többi előfordulás fényében.)
re Tariffai:
"a legszívesebben kizárnám a direkt kapcsolatot a Tréfa alakkal, mert elég unortodox teóriát írtam le." - Igen, ezt érzékelem :D De legalább egy teória. Akkor ez továbbra is nyitva marad. (Bárcsak lett volna valami Tar-fa nevű tanya, vagy ilyesmi...!)
