A mai szlovákban a horák szó valóban ’égő(fej)’ értelmű szó a horieť ’ég’ igéből, de a családnevek jelentésvizsgálatánál a régi nyelvállapotból kell kiindulni. A középszlovák nyelvet szótárazó Loosnál (1871) a horák jelentése ’hegyilakó’ a hora ’erdő, (erdős) hegy’ szóból, a horniak szóé pedig ’felföldi, felvidéki’*. Ez utóbbi a horný ’hegyi; felső’ szó származéka**. Bernolák, aki a nyugati szlovák nyelvjárást kodifikálta 1825-ben, a horák és a horňák szavakat szinonimának hozza ’havason lakó, hegyen lakó, hegyen született-ember’ jelentéssel.
Nyugat-szlovák területen tehát lehetnek szinonim nevek, középen és keleten olyan különbség van köztük, mint a magyar Hegyi és a Felföldi közt.
* Egyébként ennek a horniak szónak a Horniaky élettelen többese a magyar Felvidék szó megfelelője, azaz a mai Szlovákia északi, hegyes részének a neve.
** A hora ’ erdő, (erdős) hegy’ és a hore ’fent; felfelé’ szó etimológiailag végső soron összefügg. A régi nyelvben horný mindkettő melléknévi alakja lehetett, a maiban csak ’felső’ értelemben használatos.
A szovák, cseh hora, orosz гора jelentése hegy. A Google fordító égőnek fordítja a horák szót, ez szerint a horieť orosz гореть (égni) szóból származik. Lehet, hogy szénégető, faszénkészítő volt az eredeti jelentése? A hornyák biztosan a hora szóból származik, az orosz горняк bányászt jelent, a horňák talán hegylakót, hegyi embert.
Menéztem a Husti nevet a Hajdú féle személynév enciklopédiában! Helynévi eredetű, magyar családnévnek mondja. Ma már egyértelműen a máramarosi Huszt városához kapcsolják a nevet, pedig volt Tolna megyében is egy ilyen nevű település. Ez utóbbi magyarázza, hogy miért oly gyakori név azon a környéken...
"Apanévi eredetű magyar családnév. Eredete: Végső forrása a bibliai héber Elázár, amelynek a jelentése 'isten megsegített'. Ez került a görögbe Lazarosz, a latinba pedig Lazarus alakba. A magyar nyelvben ez utóbbi elvesztette latin -us végződését, az első magánhangzója pedig a hangsúly hatására megnyúlt. Meglehetősen gyakori keresztnév volt mind az Árpádok, mind az Anjouk korában, így sok apai családnév is lett belőle 'Lázár nevű személy fia, leszármazottja' jelentésben. Elterjedettsége: Erdélyben, különösen Gyergyószékben gyakoribb." Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája
Nekem is van Lázár Rozália nevű felmenőm,de egyelőre csak addig jutottam,hogy Pátkán született Fejér megyében 1866-ban.Sajnos a szülei nem tudom honnan jöttek(István),valószínű,hogy még ő is Pátkai,de nem biztos.Család fát kutatok és sok meglepetés ért!
Buozik nevemmel kapcsolatban olyannal találkoztam egy későbbi, minden bizonnyal magyar nyelven beszélő, indexet készítő személy által, miszerint a nevet már zs-vel, de még mindig uo sorrendel írja, vagyis Buozsik-ként. Az anyakönyvek a korai időkben is végig tartották magukat ehhez a sorrendhez (legalábbis nekem 1750-től visszafelé bukkant fel ez a név). Szóval most úgy néz ki, mint a két megoldásod keveréke a 10639-es válaszodban. Ettől függetlenül, és mivel később már csak Bozsik-ként van jelen, gondolom ez lesz a megoldás.
Újabb neveim lennének még, szintén Breznóbányáról (ev) 1600-1700-as évek: Faschko, Banko, Sajgal, Borcsik, Supala.
Amennyiben bármilyen forrást tudsz/tudtok, a fenti Faschko, Banko nevek, illetve a korábban már kérdezett Agner illetve Rostar neveim nemesi mivoltukról (az anyakönyvekben volt a tényre utalás) azt is szívesen venném. Sajnos a nemesi forrásokban még nem vagyok rutinos.
teljes mertekben igazad van. Itt egy nagyon szimpatikus nemzetközi es föleg europai forumba kerültem mint nemet.
Mindnyajunk viszont europaiak vagyunk es korabbi hatarok ne erdekeljenek - mehetünk most mar ahova akarunk , dolgozhatunk ott ahol tetszik es ott a hazank ahol bekeben elhetünk. Ez a lenyeg nempedig egy bizonyos nephez valo hozatartozasunk.Pont mi tudjuk itt a forumban hogy többnyire nem lehet egyertelmüen azt mondani hogy magyar,szlovak,roman,nemet vagy akarmi vagyok - hala a jo istennek.Ezenkivül szerethetjük es tisztelhetjük az anyanyelvünket es anyaorszagot anelkül hogy mast leertekeljük.Ami ebböl keletkezne ezt mar lattuk a pont nemetek eseten (Sajnos!)
Minden jot minden europainak, de minden földi polgarnak is Fulco
A g~k jelenség a mi környékünkön is nagyon gyakori, két példa: Geim->Keim, Geier->Kajer. Ha jól tudom, akkor ez is osztrák-bajor sajátosság, mint a b~p-de mindenképpen délnémet.
Azt mivel tudnánk magyarázni, hogy a nyugat-magyarországi német nevek legtöbbje így változik át: Steiner->Stainer, Eitler-> Aydler Steiger->Staiger, Pleier->Plajer? Kiejtés szerinti átírás?
Klinkó: Vö. szlovák Klinko, ukrán Клинко (Klinko). A cseh Klínko és lengyel Klinko név lehetséges, de a jelenkorban kimutathatatlan, illetve igen ritka. Ez a szlovák (ukrán stb.) klin ’ék, cövek, (nagyobb) szeg; ék alakú ruhatoldat az ing mellrészén, illetve a gatya ülepén; kebel (ruháé, emberé)’ szó származéka az apanévképző funkciójú –ko kicsinyítő képzővel. A névadás motivációja lehetett foglalkozásnévi (az ékről, szegről mint munkaeszközről), utalhat a ruházat jellemzőjére, de lehet egyéb metafora is a háttérben, pl. az illetőnek ék alakú, beékelődő helyen földterületen lakott, vagy ilyet művelt.
Az írásbeli g ~ k változás mögött német nyelvjárási jelenség áll, így ezzel mindenképpen számolni kell. Adott esetben ez lehet hátraható zöngésségi hasonulás, vagyis a zöngétlen tz [ts] zöngétleníti az őt követő g-t. (NB. A magyarban éppen fordítva van: a zöngésségi hasonulás előre hat, így a g zöngésíti a [ts]-t [dz]-vé: ['mεdzgεr]).
Amire „nem számítottam”, az a [ts] hang nagyon modern magyaros c jelölése. Ez csak száz éve lett normatív, ezért van a magyar vezetéknevek többségében is cz betűkapcsolat ebben a hangértékben, mert a családnevek állam általi „befagyasztásakor” még cz volt az akadémiai norma. — Ezért gondoltam csak a szláv és a német helyesírási konvenciókból eredő etimológiákra.
Amúgy a névtanásznak gondolnia kell mindig a történeti helyesírási változatokra, mert csak az abszolutista polgári államok (errefelé) XIX. sz.-i megjelenésével alakultak ki az egységes nemzeti helyesírások. Addig végül is még érvényesült az írásnak az a legkorábbi funkciója, hogy nem a beszélt nyelvet jegyzi le, hanem „csupán” emlékeztetőül szolgál, amely alapján az olvasó rekonstruálhatja a beszédformát.
Egyik csoporttársam tegnap megkérdezte tőlem, hogy szerintem milyen eredetű lehet a dédanyja leánykori neve, a Klinkó. Én mindenképp szlávnak gondolom-talán szlovák. Mit gondoltok?
Nehéz dolog ez a családnév kutatás, könnyű melléfogni a szakirodalom ismerete nélkül. Az anyakönyvekben, összeírásokban sokszor a k és g mindkét változatát használják ugyanannál az embernél és van még z, cz és tz is egy névben. Hans Metzger ősöm egy levelében a Mezker formát használta aláírásában.
A Mecker ['mekɐ], amit én említettem, nem a Metzger változata, de a ['metsg̥ɐ] ejtés valóban lehet a Metzger ’mészáros’ ejtésformája, és ezt magyaros helyesírással le lehet írni Mecka-ként. Ezt hozzá kell adni 10736-os megoldásokhoz.
Mecker: Összetételekben a köznyelvi német -macher ’-készítő’ északnémet megfelelője. Lehet, hogy önállóan is lehet ilyen motivációja kb. ’iparos, ezermester’ értelemben.
Egyébként pedig talán a német Mecke név apanévi származéka. A Mecke pedig a Mark- és March- kezdetű kéttagú német személynevek rövidülése. A német Mackert éppen a Markward(t), illetve a Markhard(t) személynevek egyszerűsödött alakja: elviekben elképzelhető,, hogy ez az egyszerűsödés tovább is mehetett Meckert > Mecker irányban.
