AH kapacitást 20h alatti lemerítésre adnak meg, és nem teljes 0V-ra, hanem 12V alá. Ez azt jelenti hogy 60ah-s akkuból az életben nem veszel ki 5A-t 7-8h-n keresztül. Általában a fele a kivehető teljesítmény ha 20h alatt veszed ki (azaz 60ah-ból 30ah, de csak akkor ha 1.5A-t veszel ki ugye / h).
Ha 5AH-t veszel ki, sokkal kevesebb lesz az akku kapacitás.
Helló mindenkinek! A napokban átalakítom a DB rendszeremet szünetmentes üzemre, de még nem tudtam választani melyik akkut vegyem hozzá. A kapacitása 60Ah-körüli lesz aminek legalább 7-8órán keresztül kell bírnia az 5amperes terhelést. Most szerintetek a Bosch, Black Horse, vagy az Exide a megfelelőbb? Érdemes zselés akkut választani?
mai napig nem rendeződött le . most engedélyezték a 2 fázisra visszatermelést + ki akarnak számlázni 77ezer forintot mert 1 fázison 25 amperes biztosíték van amit decemberben fel kellet volna szerelniük mi de mivel nem lehet 1 fázisra visszatáplálni nem szerelték fel .
A légfolyadékom ingyenes, kéznél van, nem megy tönkre, nem rondítja össze a szőnyeget, nem mérgező, és mindig friss, kellemes lélegzetvételt biztosít. Meg nem kell hozzá hőcserélő.
A diódák merültek fel alapvetőleg. Ott, abban az esetben írtam a 2/3-2/3 teljesítmény méretű, DK-DNy-i mezőt. Gondolván a nyárra, mikoris a fejünk fölött bóklászik a nap és egyszerre nyalja mind2 mezőt.
Szerintem nem a nagyobb feszültségű panelcsík nyer, hanem az adott pillanatban beálló terhelhetőség.
(Lehet olyan is, mikor 1 köztes munkaponti feszültségre terhelődik, megvilágítás-átmeneti állapotkor.)
Kérdés, hogy egyforma teljesítményű, munkapontú, vonali feszű-e a 2 panelcsík?
Olyan spéci löttyöt kevés kollektor látott. Nagyon kicsi a hőtágulása, egy spéci ipari hőközlő folyadék, nem napkollektorba találták ki, hanem komolyabb hőterhelésű helyekre.
Viszont rohadt jó azóta a rendszer, és nagyon drága ez a folyadék (pont ezért nem nagyon alkalmazzák, csak kevés helyen, ahol muszáj). Hogy pontosan mi volt benne, nem tudhatom, mert az adott cég töltötte fel a rendszert gondolom megfelelő anyaggal.
De ne keressük a kákán a csomót, mert nem ez volt a lényeg.
Bár 1 ilyet, én mindenképp a tetőn kívülre helyeznék, ha az égetett-, vagy betoncserép. Mintegy tűzgátló "fal" fölé. (Zsindelynél keresni kéne valami más helyet.)
(Mekkora köcsög ez az index! Kínszenvedés írni 1 szánalmas hsz.-t.)
Lehet áram alatt a DC-t kapcsolni, csak más "törvények" vonatkoznak rá, mint az AC-re.
1 kis kitérő:
Ugye a DC nem vált polárt, mint az AC, így sosem nulla a feszülete. Ezért nem óhajt az íve megszakadni. Vagyis ha bont 1 relé érintkezőpárja, akkor húzza maga után az ívet (DC-n).
Igenám, de!
Az inverterek jó nagy kondihalmazzal indítanak a bemenetükön. Vagyis ha megszakítom a DC-t, akkor nem azonnal 0 a feszület szintje az inverter bemenetének. Ergó a napelem több100 voltos deleje és a róla leszakadó inverter bemenet közt, nincs azonnal nagy potenciálkülönbség. 1 csipet ideig tart a kondi feszt, annak ellenére, hogy húzza lefelé az inverter terhelése.
Vagyis a lekapcsolás pillanatában, csak kevéske feszület van az elszakadó érintkezők közt, így jóval csekélyebb a lehetősége a maradandó ívnek.
Persze ettől függetlenül, nagy bontótávú kapcsoló (relé) kell, vagy több sorbakötött érintkezőpáron keresztül kapcsolni. (Durva esetben megfelelő polaritású mágnesekkel kihúzni ívoltó kamrába az ívet. Bár ez csak akkor, ha valóban van potenciálkülönbség.)
OFF, de mégsem:
Ezért nem értem némelyik áramszolgáltatót, akik orrba-szájba "követelik" a DC megszakító kapcsolókat. Holott bőven elég az AC-n.
A DC-n eleve ott heverésznek az olvadóbiztik, amik a kivitelüknél fogva is nagy bontótávolsággal bírnak, ergó lekapcsolási szerepet is megvalósíthatnak. Ha már mindenképp a DC-t akarjuk kapcsolgatni.
Szerintem tűzbiztonsági szempontok végett sem jobb a mindenhol DC kapcsoló. Pláne, hogy azok inkább hibalehetőségek, mintsem hasznosak.
A tűzoltó úgyis belevágja a nagyfejszét a DC kábelekbe.
Nade a lényeg:
Szerintem váltórelézhető a 2 mező. Legfeljebb még1 elkóval megtoldanám az inverter bemenő DC-t.
1 csík DK-re, másik csík DNy-ra. Ezek teljesítményét 2/3 - 2/3 arányban raknám össze az inverter teljesítménye alapján.
Tehát ha az inverter maxpowert X-nek hívjuk, akkor DK mező 2/3-ad X, DNy mező 2/3-ad X.
De ez még csak fantazmagória. Nem próbáltam.
Nyáron, mikor magasan bóklászik a nap, akkor délben, rövid időre túllőheti az inverter teljesítményét! Ez nem mindig túlterhelés, mert egyszerűen csak annyit vesz el a napelemekből, amennyit tud. Az áramokra kellhet inkább figyelni.
Én is azzal hűtök. Klímabeltéri, kútvízzel csapatva. A klíma EER-je cca. 3, a kútvizesé cca. 5-6. Vagyis majdnem fele annyit fogyaszt villanyból a kútvizes.
A méretezés során arra kell figyelni, hogy 1 adott teljesítményű beltéri egység kútvízen, kb. fele akkora teljesítményű lesz csak. (klíma 7°-ra van méretezve, a kútvíz 14°)
Van 1 olyan gondolatom ,hogy a délkeleti tetőmre raknák pár darab napelemet .
jelen pillanatban a délnyugatin van.
Nem hallot valaki olyan átkapcsoló szerkezetről ami mondjuk meghatározott időben átkapcsol a keleti oldalról a nyugati oldalra??????? vagy nézné a feszültséget a modulokon és akkor kapcsol át a másik oldalra ha ott nagyobb watt szám jön le?
A szűrt vissza vert fényből csak 250wat jön le és csak 12tő től jön rendesen.
Sziasztok, nem igazán ebbe a topikba illik de hátha van valakinek hasonló rendszere.
Fűtés helyett hűtés.
Röviden: kútvizet szeretnék keringtetni egy hőcserélőn/hűtőrendszeren keresztűl, hasonlóan mint a autómotor hűtő amit aztán lakáshűtéséhez használnék légkeveréssel. Jó lenne nyáron egy pár fok mínusz
No igen. Főleg ha az ember egy kicsit nagyobb kollektorfelületet feltesz... Nincs több mondanivalóm. Bypass hideg körrel, meg ponyvatakarással... Valami mégsem korrekt, lehet, hogy a bemondott vízhasználati szokások. Nem méretezni nehéz, hanem hiteles alapadatokat kicsikarni, igaz így körülményesebb. Már számtalanszor elmondtam, hogy páciensem 6 főt mondott be, meg szeretnek lubickolni, stb. 6 m2 kollektor 400l tároló. Maradt a srác, meg a 90éves öregasszony, fürdeni átjártak Párkányba. Déli tájolás, 45 fok dőlés, arendszer nem forrt fel egyszer sem, mert sunyi módon túlméreteztem a tárolót. Hajdú bojlerek, melyeknek azért van veszteségúk. Többet nem hagyatkoztam bemondásra.
Apósnál az általad felhozott programmal tervezet és kivitelezői gárdával megcsináltatott rendszer felforrt egy hét után amikor nem voltak otthon. Féreértés ne essék, korrekt kivitelezés és minőség volt. de ilyen ellen nehéz védekezni - mármint túlnyomásos esetben - , azaz hogy egy hétig nem használjuk. Főleg ha az ember kicsit több kollektorfelületet is feltesz, hogy átmeneti időszakban jobban dolgozzon (itt nem erről volt szó).
Persze ki lehet mindenfélét találni (pl visszahűtés valami bypass hideg körrel, stb.).
