„Amúgy most már azt is tudom, hogy elmebeteg vagyok, sebaj.” Nem hinném, hogy te találtad ki. Az „ismételgetjük” meg nem véletlenül volt T/1. Hiszen magam is használom, mint írtam „jobb híján”. (Az életen kívüli biztosítás vagy az élettelen( )biztosítás se jobb számottevően.) Ettől még (nagyon ritkán mondok ilyet) nyelvi szörnyszülött. Még a nemvagyonikár-térítés is jobb nála.
OFF Persze. Elvben. Viszont még nem láttam XSL(T)-konvertert, amibe ez implementálva lett volna. (Írni meg lusta vagyok olyat, amiből van választék a piacon.) ON
Ez viszont pontos válasz volt: nem az életbiztosítások komplementerét keressük, hanem a biztosítási termékeken belül az életbiztosítások komplementerét, ha már.
Gondolom, Ádám szerint ez ütős érv. Amúgy most már azt is tudom, hogy elmebeteg vagyok, sebaj. Még mindig várom, hogy a non-life insurance products kifejezést hogy lehetne ésszerű hosszúságú magyar kifejezéssel lefordítani, tehát nem négysoros körülírással.
OFF (NB. Az XML white space kezelése alapján véletlenül nem is lehetne. Ráadásul nem is dupla, hanem tripla – pontosabban két törhetetlen szóköz és egy variábel.)
Ez, csupán technikailag, nem teljesen igaz. Igaz pl. az XHTML-re és sok másik dokumentum-leíró nyelvre, de az XML-re, így, teljesen általánosságban nem. A konkrét DTD ugyanis megszabhatja, hogy egy elemen belül a whitespace "literally" legyen értelmezve, vagy pedig whitespace-ek sorozata egy szimpla szóközként legyen kezelve.
Még csak ezt se tudjuk. A mozgószabály ugyanis alárendelő összetételekre vonatkozik. Szóval ezt szerintem helyesen le se lehet írni. Ami nem tragédia, mert abszolút agrammatikus ez a forma. Valami elmebeteg kitalálta, és – jobb híján – ismételgetjük. Tehát frazéma, belső szerkezete meg nem nagyon létezik.
Én is szeretném a kötőjel használatát bővíteni, de ebben az esetben szerintem nincs szó kilógó területről. Ha a nem-et eltérő funkcióban értelmezed, akkor nincs gond az egybeírásával.
Szerintem ez egy kiváló terület lenne ahhoz, hogy kivételszerűen bevezessük rajta a kötőjelet szabályként. Kivételszerű azért, mert gondolom ez ellentmondana egy-két helyesírási alapkoncepciónak, és feltételezem, te is azért utasítod el (az első helyen). Mégis indokolná az, hogy a szerkezet szintaktikailag egy nagyon kilógó terület, nagyon gyakori, és nagyon szabályozatlan.
Mindkét mondatban a font az állítmány. A kvázi esetében két elég jól elhatárolható osztály van: egy tudományos-hivatalos nyelvi és egy szlengbeli. A kettőnek a hangsúlymintázata is más: csak az utóbbi enged meg hangsúlyt a kvázi után. Ezt a szétválasztást tükrözi a kvázi helyesírásának általunk javasolt módja. Viszont mindez független az alaptag mondatrészi szerepétől.
Ez nem jelenti azt, hogy minden területen erőltetni kellene. Van visoznt egy sor megrögzült kifejezés, ahol nem lehet körülnírni, más megoldást választani.
Más fordítási technikák is vannak, az nagyon olcsó dolog, ha mindent bele akarunk erőltetni egy sémába. Mindenesetre, ha külön írod a nem-et, lényegében mondatszintű kétértelműséget teremtesz. Ha a non-life insurance products kifejezést nem életbiztosítási termékek-nek fordítod, ez nem lesz mindig szabatos. Persze, egy táblázat fejlécében megteszi.
Szerintem a nem szóban forgó használatát pontosabban meg kellene fontolni. Ez a nyelvi forma eléggé tipikus: többnyire szópárokban szerepel:
lineáris - nemlineáris
propircionális - nemproporcionális
matematika - nemmatematikai
determinisztikus - nemdeterminisztikus
Az alkalmazás rendszreszerű, a nem elem az alapszó komplementer halmazát jelöli meg. A különírás ebben a vonatkozásban kifejezetten zavaró. Ha ezeket a szavakat külön írjuk, tagadó mondatot csinálhatunk állítóból. Gondoljuk el a következő párbeszédet:
Állítás: A Courier New nem proporcionális font. Kérdés: Ha nem az, akkor milyen? A proporcionális itt állítmány.
Állítás: A Courier New nemproporcionális font. Kérdés: Mit jelent az, hogy nemproporcionális?. A proporcionális itt jelző.
Érdekes, hogy a bináris rendszer időnként hármassá válik, pl. a kvázi elem révén. Az OH idézi a kvázineutrális szót, egyebírva. Itt elképzelhető egy hármasság: neutrális, kvézineutrális, nemneutrális.
Ugyanakkor az OH szerint kvázi hivatalos. Hiányzik a szövegkörnyezet. Két mondatot próbálok fogalmazni:
a képviselő véleménye kvázi hivatalos
a képvizelpő kvázihivatalos véleménye szerint...
Következésképpen úgy gondolom, hogy a nem-et tekintsük valamiféle előképzőnek, a hasonló görög-latin elemekhez hasonlóan (pl. kvázi, de pl a nemproporcionális-t szokás diszproporcionálisnak is mondani). Ebben az esetben írjuk egybe.
Viszont, ha a predikátum módosítója, akkor írjuk külön.
E témában – minthogy nincs általánosan kezelve szabályzatilag – csak konkrét esetekről tudok bármit mondani. Az egyes esetekben körülszimatol az ember szaknyelvi helyesírási szótárakban, megnézi az analógiákat, és mond valamit. Egészen addig, amíg nem kodifikáltatik valami szabályozás (aminek a mikéntjére ötletem se lenne). Ha mégis kell valami általános elv: 1. sosem kötőjellel; 2. általában különírva; 3. csak akkor írunk egybe, ha a) aránylag nagy hagyománya van az egybeírásnak, és b) nagyon egyértelműen körülhatárolható osztályra vonatkozik, illetve azt nevezi meg az alakulat.
Az a helyzet, hogy a jelzői nem+adj. a grammatikalitás határán van. A nem elvileg csak predikátumot tagadhat, a predikátum részeként. Az angolban külön tagadószó van a jelzői esetre (non/not).
Magyarul ezeket mind egybe kéne írni, még csak nem is azért, mert a kapcsolat jelöletlen, hanem mert jószerivel nincs is kapcsolat, tehát az egész szerkezet durván metaszintaktikai.
