Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Annak örülök ha gondolkodás sikerül késztetni az olvasókat.
Be kell vallanom nem a kályha az új, hanem a gondolkodás módszertan amit kifejlesztettünk kb 5 éve, tudományos alapokon és már használt részekkel. Ezzel mindegy mihez fogsz hozzá, mert olyan rendszer,, ami sorvezetőként vezet végig a gondolkodás bonyolultabb részein és fokozatain.
Az hogy éppen kályha is szóba került az egy dolog. Van még vagy tíz más téma.
Anyáron szervezünk egy szabadegyetemet a Balaton mellett, aholkipróbáljuk hogyan lehet átadni a módszert másnak is.
Egy MTA tag, egyetemi professzor is részt fog benne venni. Kb. egy hetesre tervezzük, ha lesz több jelentkező akkor több külön előadás sorozat lesz, éspersze közben nyralni is lehet, Balaton, buli, fanta.
Amit írsz érdekes, de a huzat értékeket figyelni kell. Az ellenáramúnak és a cserépkályhának is gondja hogy elveszi az adott huzat erő jórészét. Ha gyenge a kémény (nálunk 90!% kb alkalmatlan) akkor ezt figyelembe kell veni, vagy lebontani. Én lebontottam az első átépítésnél, mert az időjárásváltozások esetében adott helyzetben gyenge volt a huzat.
Most szuper.
Nem véletlen hogy a régi várakban, palotákban stb. olyan kandalló kémények voltak hogy mászkált benne a kéményseprő.
Ma beraknak egy 24 pa huzatot váró kazánt egy 10-15 pa-t adó 5 méteres kéménynek látszó négytéglás, szögletes kéménybe és néznek hogy nem jó. Kellene 6 téglás+ saválló 200-as cső 10-15 méteres (az meg nem létezik egy földszintes háznál). A ház helye is számit, milyen arra felé a átlagos légmozgás, fedett vagy nem, időjárási jellemzők, stb.
Amit gondolsz szerintem pontosan le kellene rajzolni mert így nem számítható a huzat.
Másodlagos égés lehetne benne. A tűztér rácsos teteje úgy értendő, hogy alatta a lehető leghatékonyabb tűztér is létrehozható, a rácson a törmelék közé már csak kiégett füstgáz jutna.
Nagyon találó az elkèpzelès, bár szerintem a tisztithatóság miat nem működne hosszútávon. A másik dolog peddig a másodègès hiánya, ìgy már inkább járatos kájha mint tk.
Most az jutott eszembe, ha olcsó forradalmi tömegkályhát akarnék csinálni, akkor egy épített, vagy előregyártott befoglaló formában elhelyezett rácsos tetejű tűztér fölé ömlesztett laza samott törmelék oszloppal oldanám meg. A törmelék közepén volna egy samott füstjárat begyújtás idejére, amit fokozatosan elzárva a füst a törmelék között kóvályogva junta el a kéménybe. Persze valószínűleg kéne olyan opció, amikor extra hőmérsékletre felfűtéssel ki lehetne égetni a belét az egésznek. Hogy mennyire volna működőképes nem tudom, de nem tűnik teljesen halott ötletnek.
Nagy nehezen elhárítottuk az utolsó gondot is, a gyorsan, egy nap alatt felépíthető tömegkályha építési technológiája témában. A súlya tetszőleges., 1-x-y tonna.
A hőtároló rész spec anyaga 700 (800a szélsőérték de sosem lehet annyi)) C fokig terhelhető, jobb tulajdonságai vannak mint a téglának. A magnezit hőtároló tégla is beépíthető ha van valakinek éppen.
De a használt anyag ára a töredéke a többinek, tehát minek használnánk téglát.
A külső réteg lehet spec, gyorsan falazható tégla, arra mehet a tetszőleges burkolat, kő, disztégla, akármi.
A tűztér lehet szintén amilyet tervez az építő, de van gyorsan elhelyezhető is, ami nem samott.
A füst útja is speciális.
A struktúrájának semmi köze a most használthoz. Ez is lehet többféle.
Az új struktúrát más második télen használom, sokkal jobb mint az eredeti ellenáramú (a régit szétbontottam félig).
Lehet vele melegvizet készíteni pufertárolóhoz, légfűtést is csinálhat.
Idén készül Budapesten egy minta kályha (hogy ne keljen lemészkálni vidékre.
Építőket keresünk.
Azért előnyös a dolog mert
- egy nap alatt kész, nincs vele sok kosz.
- olcsóbb mint a hagyományos
- sok opció lehetséges
- a design külön tervezők dolga (előre is kiválaszthatóminták lesznek
stb.
Nem kell hitetlenkedni, nincs benne semmi olyan extra amit nem ért meg bárki tíz perc alatt.
Működik és kész.
Az alapötlet régi de nem kályha volt, ezért mondhatjuk hogy régi (agyonvizsgált) tapasztalat az alapja, ami vitathatatlan.
Ha van kérdés tegyétek fel. A szokásos bolondozást hagyjuk.
" Tehát mint az elején írtam a fűtőelem kb. 550 fok, a mag belső felülete majdnem eléri, megközelíti az 500 fokot.
a magot kívülről ásványgyapottal szigetelik és még kap egy festett acéllemez díszborítást is. A mag, aminek a vastagsága változó, de mindenütt min. 5 cm bentről kifelé haladva változó hőmérsékletű. Olyan 200 fok kívűl. A hőszigetelésnek köszönhetően a kályha külső felülete viszont nem éri el a 55 fokot."
fűtőelem 550 fok,
magbelső 500 fok, külső 200 fok.
Nyilván ezt a hőmérséklet szabályozót /annak az érzékelőjét / oda teszik ahol a vélhetőleg 310 fok van. A tűzálló mag, amit samottnak becéznek pedig nem az,, különféle hőmérsékletekkel rendelkezik, belülről kifelé gyorsan esik. Biztos van 500 fokon is működő, csak azt a kályha ára nem bírta volna el.
Maradjunk annyiban ,hogy nem homogén a belső hőmérséklet !
Azt szerintem bőven elnézted. A magyargyártású hőtárolós kályhákon a fokozatszabályozó I. , II, és III. jellel van ellátva.
Ez annyit tesz, hogy
I. esen kevés , II.-esen közepes a III. -on pedig a maximális hőmennyiséget tárolja.
De mivel hőmennyiséget nem lehet közvetlenül mérni, hanem csak hőmérsékletet, elviekben lehet, hogy az I.-es a minimális fokozaton ez az a hőmérséklet amit mérnek.
A 280 fok egyébként nem egy nagy hőmérséklet . Ezen a hőfokon, ennél picivel kevesebben sütik a süteményeket.
Ja a hőmennyiség : hőtároló tömeg x hőmérséklet x fajlagos hőtárolási együttható.
Ezek közül kettő állandó, a harmadik, a hőmérséklet a váltózó.
Minél magasabb a h. kályha belső hőmérséklete egy kitüntetett ponton, annál több hőt tud tárolni.
Igen nagyjából így. Annyi kiegészítéssel, hogy nem minden hőtárolós idom magnezit, hanem mint a druszám dunit.
Magnezit : magnéziumoxid,
dunit : magnézium szilikát
.persze lehet magnezitből is gyártani.
"Egyébként a samottból is sokféle van"
Nagyon sok. Samottnak egyébként csak a német és a német befolyású nyelvterületeknek nevezik ezt a tűzálló anyagot. Gyűjtőnév szilikát alapú, ha jól emlékszem aluminiumszilikát tűzállő anyag.
És a tűzállóságot alumínium oxid adagolással lehet emelni.
A többi tulajdonságot pedig a
gyártással. Sajtolás, húzás stb. /Tehát az anyag mellett a tömörség is egy paraméter./ + még van pár egyéb paraméter is /
A hőtároló kályhák téglái nem samott téglák, hanem magnezit téglák. Ezeknek más tulajdonságai vannak mint a samottnak.
Nem szabad tűztérbe beépíteni mert szét fog repedni, ugyanis ez a hőlökéseket nem bírja jól, viszont elég jó hőtároló. A hőátvezetése viszont kevésbé.
A lassú villamos felmelegítést nagyon jól bírja és több hőt tud tárolni mint a samott, a téglánál még többet.
Egyébként a samottból is sokféle van. Az aluminium oxid taralma miatt különbözőek 15-40 stb %.
A magnezit jó a tűztér köré rakva.
Általában a kemencék hőtároló részébe építik be. Ausztriában gyártják most is.
Régebben sokan építették kemencékbe stb. D ez nem nyerő ha a tűzzel direkt érintkezik.
A gyenge samott is reped.
A probléma tehát több féle.
Kell a tűztérbe ami jól bírja a hőingadozásokat
mögé hőtároló tégla és kellene még egy réteg ami jól kivezeti a hőt.
A tégla olcsó de semmit nem tud olyan jól, mint a samot vagy a magnezit.
A csavar ott van hogy amit mi sokszor téglának nézünk a külföldi képeken azok speciális téglák, adott esetben magas az aluminiumoxid tartalmuk és a magnezit is, csak nem olyan nagy nyomással préselik össze mint a samott téglát , lapot, vagy gerendát stb.
Tehát az anyag mellett a tömörség is egy paraméter. Ez a présgéptől függ.
Volt egy ilyen hőtárolós kályha hőfokszabályzója és a maximum állása 280C volt. Persze lehet hogy létezik másik kályha is de ez egy kb 30-35 éves hőtárolós kályha volt.
Semmi más nem kell hozzá mint 20 kg kovács szén, de megteszi a faszén is és egy porszívó, amit fordítva fújtatónak használunk. Aztán szépen meg lehet olvasztani a kályha belsejét is !
Ha kevés a 20 kg a második kisérletet 30 kg -mal kezdjük.
A siker biztos lesz... igaz a kályhának annyi !!
Mit gondoltok mivel gyártották régen a vasat ? Egyszerűen ... faszénnel !
Régen apám szerzett valahonnan egy félvödör/háromnegyedvödör kokszot , betette a kályhába és a belső ajtó fehéren ... nem vörösen ... izzott .
A következő alakalommal már csak negyed vödörnyit tett bele.
Nekem is az a tervem, hogy a víztér helyére hőtárolós villanykályha tégláit építjük be. Nem közvetlen tűznek kitéve, hanem hőt tárolni. Ezt beszereznem se kell, mert maradt a családban 2db ilyen villanykályha.
A hőtároló kályha tulajdonképpen egy villamos 'tömegkályha '.
Un. cső fűtőtestekkel fűtik, amiknek a felületi hőmérséklete eléri az 550 C fokot.
Mo.-on 3 féle h. kályhát gyártottak. A 6 kW-ost 6 tömege kb. 320 kg/ 4,5 kW-osat /tömege 220 kg/ és a 3,2 kW -osat / t. 150 kg /
Vezérelt áramra fejlesztette ki a pápai Elekthermax gyára.
A lényege a hőtárolása amit fűtőelemeket körbevevő tűzállómag biztosít. A mag téglák, de inkább idomoknak lehet nevezni U alakuak, az egyik U ba beledugják a fűtőelemet a másikkal felülről lezárják.
Tehát mint az elején írtam a fűtőelem kb. 550 fok a mag belső felülete majdnem eléri, megközelíti az 500 fokot.
a magot kívülről ásványgyapottal szigetelik és még kap egy festett acéllemez díszborítást is. A mag, aminek a vastagsága változó, de mindenütt min. 5 cm bentről kifelé haladva változó hőmérsékletű. Olyan 200 fok kívűl. A hőszigetelésnek köszönhetően a kályha külső felülete viszont nem éri el a 55 fokot.
a gyors hőkivételt befúvó ventilátor segítségével érik el. A kályha lján oldalt a ventilátor befúja a hideg levegő az felmegy körbe a mag körül és lemegy az első kifújó nyilásokig aamin keresztül a fűtendő helyiségbe távozik. a ventilátor két fokozatú alap és gyrs fokozat.
A kályha tárolt hőjének leadása 3 úton lehetséges :
1. alapfokozat,
2. gyors fokozat,
3. önhűlés.
a ventilátor a szobatermosztáttal vezérelhető - kikapcsol - bekapcsol.
A tűzállómag túlhevűlése ellen is van védekezés un. termoelemmel.
Mondjuk a magnak meg se kottyan a 2 x -es túlhevűlés, de a csőfűtőtestek eléghetnek , sőt el is égnek. A probléma első jele, hogy leég a kályháról a külső festék.
Egy 200 napos szezonban 200 x felmelegszik és 200 x lehűl a kályha. Simán kibír húsz évet is tehát 20 x 400 = 8000 x hőingadozás, de a meggyanúsított tűzálló anyagnak ez meg se kottyan. Más alkatrészek viszont tönkre mennek
Pl. kiégnek a cső fűtőelemek, még szerencse hogy 6 db van egy kályhában így a fűtőképesség csökkenés nem egyszerre jelentkezik.
A kiégés egyébként a belső túlhevülés védő hőelem tönkre menetele miatt keletkezik ... csakhogy azt nem veszik észre hamar.
A ventilátor is el koszolódik, évente kell tisztítani.
Tehát a samottnak becézett, amúgy nem samott tűzálló mag örök életű, nyugodtan lehet kemence fenékre beépíteni.
Persze ha tudja az illető vágni.
Kitűnő szerkezetek/készülékek a hőtárolós kályhák. Egy a probléma 3x annyi fűteni vele mint gázzal.
Ezért nálunk már csak a múlt !!!
kb. 15 - 20 évig tündökölt, szemben a kemencék párezer éves múltjával.
Hasonlóan az olajkályhákkal, azok 'dicsőséges' pályafutása is csekély volt, talán 35 év.
Véleményem szerint a hőtárolós kályhák felfűtése tovább tarthat -úgy emlékszem éjszakai árammal mentek-,mint a tömegkályháké.Lomhább hőfelvétel és elhúzódó leadás.
A tk.tűzterében Csomi 1000 fok feletti hőmérsékletet is mért.Ezt a hőt hirtelen kapja meg ellentétben a villanykályhával.
Tudtok nekem a következő kérdésben segíteni? Új építésű ház, közepére tömegkályha tervezve, megfelelően aláalapozva. A házban a rétegrend a szerelőbeton fölött a 8 cm járható hőszigetelés, 7 cm beton. A kályha alatt hogy csinálnátok? Valami ipari teherbírású szigeteléssel, a betont pedig dilatálva?
Ha igen, mi az a szigetelés, ami ezt a terhelést elbírja? Vagy kihagynátok a szigetelést? Akkor hőt vesztek a kályhából fölöslegesen, amikor az a laskában is hasznosulhatna... Mit gondoltok?
Sütőkemence tűzterét ebből az anyagból építettem .Gyémánt tárcsával jól vágható,de át kellett válogatnom a hajszálrepedések miatt.
Elhasználódás jeleit nem tapasztaltam ,igaz a felfűtések száma bőven 50 alatt van...
Egy kályha esetében a felfűtések száma éves szinten legalább 300, valamint ne feledjük ilyen használat esetén lökésszerű az igénybevétel.A villanykályha hőtárolóját biztosan nem ilyen igénybevételre tervezték...
Fel lehet használni a hőtározós kályhák tűzálló betéteit. Könnyen szétszedhetők mivel kötőanyag nélkül vannak összerakva.
De inkább kemencék aljába valók, nem a tűzállóság miatt, hanem az alakjuk és nehéz megmunkálhatóságuk miatt. Persze bár darab egy tömegkályhába is beépíthető, de a kályha azért nem csak ebből épül. Sok más anyag is kell ahhoz.
A hőtározós kályhák tűzálló betétjei egyébként nem samott márka nevű anyagok. Tűzálló anyagok, de nem samottok.
Mondjuk a magyar közbeszédben minden tűzálló anyag samott, pedig sok más egyéb anyag is tűzálló.
