Nehéz így látatlanba érdemleges válaszfélét adni, de megpróbálkozok:
A köznyelvi "villámhárító" az valójában villámcsalogató. Ha le van földelve a meződ, az nem baj, ám mindenképp "zöldsárgázni" kell EPH-ra. (Rá kell kötni az EPH-ra a keretet.) Attól függetlenül, hogy az odakint van-e földelve.
Ha nincs EPH-zva azért gond, mert az inverter meg igen.
Megpróbálom érthetőbben (ha tudnák magyarul):
A napelemmeződ földelve van 1 saját szondával. Ez levezeti a közvetlen áramot. Ám ha sokezer Amper levezetés történik rajta, akkor az ő talajpotenciálja (abban a pillanatban) nem ugyanaz a talajpotenciál, mint amin az inverter lóg. Vagyis a levezetés pillanatában megemelkedik a napelemmező földelő potenciálja az inverterhez képest.
Ha összeEPH-zzuk őket, akkor együtt emelkednek, miáltal nem lesz köztük potenciálkülönbség. (kábelkeresztmetszet!)
Az inverter előtt a DC-n az Y kötésű 3db tfsz.védő patron (nagy valószínűséggel) védi a 2 DC pólust egymáshoz képest is és EPH-hoz is. A biztosítékok azért kellenek elé, hogy legyen 1 gyenge keresztmetszet 1 "védett helyen", ami eléghet a kábel, vagy bármi más helyett, mikor lezár, összezár a tfsz.védő patronok mindegyike, de minimum 2db az Y-ból.
Persze nem mindig közvetlen villámcsapásról beszélünk. Inkább indukált túlfeszről. Minden vezetékben, 1 környékbeli villámkisülés során, légmagos transzformátorként, önindukciós fesz.lökések keletkeznek.
Én (persze látatlanban) a helyedben leszerelném a napelem feletti villámhárítót (már ha csúcs és kb. 20méter alatt van a mező). A konzolt (keretet) földelném ott helyileg, ezt EPH-znám , és 3db C-s patronnal védeném az invertert, közvetlen előtte (esetleg B-C-vel).
Pár éve foglalkoztatott az a gondolat, hogy a napelem rendszerembe a DC oldalra kerüljön bizti, de nem került.
Azt gondolom , hogy nálam a bizti kárt okozhat, megkísérlem elmondani miért.
A napelemek egy erősen földelt vasrendszeren vannak , a földtől kb. 5m-re.
Még villám hárító is van a napelemek fölött.
Szerintem ha belemászik a villám a tartószerkezetbe a villám a kisebb ellenállás felé , vagyis a jó föld felé fog elmászni, legalábbis jelentős része .
A kábelek átütési feszkója legalább 5000V , viszont ha túlfesz. védelmet teszek be a föld és bármelyik levezető kábel közé ,szerintem akkor veszélyeztetem igazán az invertert , hiszen a villámkor igen megnövekszik a talajpotenciál és a túlfesz. levezető visszafelé fog dolgozni.
A tülfesz. levezetővel sikerül elérni, hogy a levezető kábelek szigetelését a védelem megszólalási feszültségére redukáljam.
Teljesen , más a helyzet az AC oldalon , hosszú - hosszú vezetékek , ahol már nem csak a villám okozhat kisülést hanem a statikus feltöltés is - ráadásul a földelések is messze vannak - nem tudnak magas, helyi káros potenciál növekedést létrehozni.
Na eddig ezt se tudtam, hogy effektív értékre méretezett túlfesz. védők is vannak, de mindig tanul az ember. Egyenre a megszólalási szintre méreteztem eddig.
Ha DC oldalra és testre kötöm a levezetőt, oda viszont ~1000 V körüli megszólalási értékek kellenek a mező kimenő feszültsége függvényében.
"Az egyenfesz. oldalt földfüggetelenül kell tartani, ha TL inverter követi"
Épp ezért:
Ha "belecsap a ménkű" a napelembe, akkor -nagy valószínűséggel- mind2 DC pólus feszültsége elemelkedik veszélyes értékre a földtől. Ezt ha nem védjük, akkor a "földfüggő" kimenetű inverterben fog kisülni.
Ugye a 2 DC pólusból lesz az inverter kimenetén fázis és 0 (nulla!).
(Persze korrektebb lenne, ha nem villámcsapásról beszélnénk, hanem 1 közeli villámáram levezetődése során a mezőben, kábelekben idukált lökésekről.)
2.
Ha már példaként említed az Un 320V-os névleges feszültségű túlfeszlevezetőt az AC oldalon, akkor azt is említeni kell, hogy az a szinuszos váltakozó feszültség effektív értéke.
Vagy:
Az Uc 320V-os levezető méretezési feszültsége az az effektív érték, mely folyamatos üzemi "terhelésen" a levezető varisztorának tulajdonságai nem változnak.
(Uc, Un effektív értékek)
(Bocs ha nem fogalmazok egyértelműen, de sietni kellett.)
1. Az egyenfesz. oldalt földfüggetelenül kell tartani, ha TL inverter követi, emiatt legfeljebb a DC +- ágai közé kerülhet túlfesz korlátozó.
2. AC oldalon 230V a hálózat feszültsége. *1,41=324,3 V, azaz a 320 V-os túlfeszültséglevezető alapban terheli a hálózatot. :-( Egykori tanulmányaim szerint világítási hálózaton (háztartási) 2%, erőátvitelin 5% lehet +- az eltérés, az pedig 241,5 V max., ami szerint a csúcsfeszültség 340,515 V, tehát a 325 V-os túlfeszültséglevezető sem nyerő.
Ahhoz, hogy a hálózatra rá tudjál táplálni, valamivel magasabbra kell nyomnod a feszültséget. A korlátot (241,5 V) nem lépheted át, de addig emelheted, hogy kifelé tudd nyomni az áramot. Ami ugye 325 V-nál még befelé melegítene. :-(
Méréseim szerint elég (rendkívül) gyakori, hogy legalább az egyik fázis 237 V-os értéket mutat. Esetenként kettő is. Már ez is 334,17 V-os csúcsfeszültséget jelent, ahol a szigorúan vett (pontos) 325 V-os csúcsfeszültség levezető lenyesi a szinusz tetejét. :-(
Nem ülhet rá a hálózati komponens. DC-n csak a két pólus közé kötheti a túlfesz védelmet, oda nem kerülhet hálózati zavar. Ellenben összeállítástól és típustól függően akár 600-700 V is előfordulhat. AC oldalon már lehet fázis-föld (védővezeték) közé kötözgetni, de ott meg szabott az előfordulható max. feszültség, ahhoz kell igazodni. A 320-325 bizony nagyon sovány lenne. 375 már inkább.
Foglalkozok én minden bizb@sszal, ami valamelyest műszaki. Mégsem vagyok konkurencia (jobb a békesség). :-)
(Cégem nincs, honlapom sem.)
Párszor elgondolkodtam a túlfeszpatronkák kérdésén. Arra jutottam, hogy célravezetőbb lehet az olcsóbb fajta. (Attól még korántsem biztos, hogy fos.)
Az olcsóbbal már nem érdemes csalafintáskodni és persze az ügyfél sem kívánja megvétózni, mert nem különösen vágja földhöz anyagilag.
Indokom:
Ha netán a szolgáltató előír drága fajtát, az még nem biztos, hogy valóban jobb is. Látjuk ugye az EONbiznisz Hensel szekrényt példaként.
Ám ha drága fajtát ír elő, akkor majd elszaporodnak (amit említettél is) az átvétel erejéig lévő, "délibáb" patronok. Vagy akár az elcsattant patronok, visszaráncigált indikátorral, mintegy látványként.
Ezt én egyfajta természetes válaszreakciónak tekintem.
Ha reális árú túlfeszpatront kap a szolárrendszer, akkor azon senki nem problémázik.
A szolgáltatóknak is be kell látniuk, hogy jobb a valami, mint a semmi.
Más kérdés, ha a tulajnál nem dominál a lóvé, akkor akár aranykeretes patront is kaphat. (Nem mintha az előnyös lenne.)
Aki az AC oldalt akarja védeni, az még logikusan sem nagyon tud gondolkozni. :-) Nyilván Te is jókat kuncogsz az ilyen "okosságokon".
Ugye a TL inverterek nem leválasztottak, így "ráülhet" a DC feszre hálózati komponens, növelvén azt.
Erről azért tudnék mesélni. Ha megnézed a napelemes rendszereket a legtöbb helyen kifelejtik,vagy a legolcsóbb túlfeszültségvédelemmel árulják. Jellemzően csak ac oldalra azt is.
Szerencsére még nem jött el a pillanat,hogy felhívnának "uram.vettem egy napelemes rendszert felszerelné" :D
Azért már igen csak közel vagyunk hozzá. Ezután azt is el tudom képzelni ,hogy házilag fogják felszerelni.
Szerintem mindenki komolyan veszi a túlfeszvédelmet. Bár a B szint általában nem indokolt. Ha valóban minden lépcsőt akarnánk, akkor felfogórúd "tüskéket" is telepíthetnénk, persze gondosan méretezve.
Nálam is "csak" C szint van a DC-n. (3db 320-as C, Y-ba akasztva.) Meg persze az inverter belső D-je.
A szolgáltató azt gondolja, nézzen úgy ki a kábel a patronoktól, mint ruhaszárítón a csipeszek. Lassan állhat a kábel fázissínből, mert egymás után patronok lesznek. :-)
1db 325-ös névleges delejű patront rakott? Hová? A DC 2 pólusa közé? Netán ráadásul TL inverterre? Fincsi.
Mi elég komolyan vesszük a túlfeszültség védelmet. Főleg azt, hogy minden lépcső meglegyen, tehát C fokozatot magába még sosem tettünk, csak B után, vagy kombináltat. Ezt szerencsére meg tudom értetni a megrendelővel, mert végül is az ő fogyasztóit is védi, nem csak a hálózatot.
A szolgáltató elég érdekesen gondolkodik. A vége az lesz, hogy tele kell rakjuk túlfeszültség levezetőkkel az áramköreinket, ha 15m-nél hosszabb a madzag?
Pl. Padlás világítás plusz egy levezető, a foglalat elé :S
Ezzel kapcsolatban van egy sztorim: Közép-magyarország, napelem erőmű, telepítő kolléga(nem a miénk) beüzemelte,majd átadta a rendszert. Szolgáltató advesz órát felrakta, kolléga túlfeszlevezetőket kiszedte. Az árajánlatban sem szerepelt a tétel, így nem lopott meg senkit, de mégis...
Egy másik: Legelső telepítésünk alkalmával a tulaj saját villanyszerelője szerette volna beszerezni, beszerelni a levezetőket. Mondtuk jó. Egy hét múlva hívnak,hogy bekapcsolták, hiba. Nézem a levezetőt ,amit berakott 325V Ac. Mondanom sem kell, hogy a levezető nem örült a Dc 420V-nak. Inverter "szigetelés hibára" letiltott, csere.
1 itteni fórumozónak van függőben a rendszere és ahhoz volt a komment.
Más. EON
Nincs linkem róla, csak volt konzultációm 1 szoláros céggel, aki jelezte, hogy változás van az eddig korrekten működő EON-nál.
Mely szerint:
Kér C patront a lakáselosztóba és ha annak védelmi körén kívül esik az inverter, akkor az ő kimenetére is. (Mondhatjuk úgy, hogy a madzag mind2 végén.)
Ugye a DC-re mindenhol, mindenképp teszünk. Ez szolgáltatótól független.
Bár én C-t, ha nincs "villámhárító". (magánház) Persze ha lapul ott 1 szélturbina is, akkor már jöhetnek a B-k, kombináltak.
Már megvettem az Exide Premiumot, bár amit ajánlottál valószínű jobb lett volna. Sebaj, remélem ez is elviszi 4-5 évig azután majd GEl-re cserélem ha anyagilag nem húzós az ára. Jövőhéten kedden lesz 3-4óra tavaszi nagy karba tartás a villanyszolgáltatónknál, akkor majd kiderül hogy mire képes. Egy 2-3 éves használt BOSCH 60Ah akkuval 3 órát vitte, az Exide Pemium 56Ah akku kell hogy bírja a fél 8 tól 11 óráig tartó áramszünetet.
A különbség az, hogy az olcsóbbak nem biztos ,hogy rendelkeznek megfelelő minőségellenőrzéssel.
A nagy gyártók, mint mindenben a napelem gyártásban is törekednek a tartósságra, megbízhatósságra, hitelességre.
Gyártani tudnak a Kínaiak is jót, és az európaiak is rosszat, ez nem földrész függő.
Garancia ugyanúgy van rá, különben nem tudnák eladni, de azért nagy dilemma, hogy ki fogja érvényesíteni mondjuk 10 év múlva.
Én azt gondolom, hogy napelemben érdemes megbízható típust választani. Sokba kerül a hibakeresés a tetőn, és még a nagy gyártóknál sem mindig garantált az azonos típus beszerzése.
AH kapacitást 20h alatti lemerítésre adnak meg, és nem teljes 0V-ra, hanem 12V alá. Ez azt jelenti hogy 60ah-s akkuból az életben nem veszel ki 5A-t 7-8h-n keresztül. Általában a fele a kivehető teljesítmény ha 20h alatt veszed ki (azaz 60ah-ból 30ah, de csak akkor ha 1.5A-t veszel ki ugye / h).
Ha 5AH-t veszel ki, sokkal kevesebb lesz az akku kapacitás.
Helló mindenkinek! A napokban átalakítom a DB rendszeremet szünetmentes üzemre, de még nem tudtam választani melyik akkut vegyem hozzá. A kapacitása 60Ah-körüli lesz aminek legalább 7-8órán keresztül kell bírnia az 5amperes terhelést. Most szerintetek a Bosch, Black Horse, vagy az Exide a megfelelőbb? Érdemes zselés akkut választani?
mai napig nem rendeződött le . most engedélyezték a 2 fázisra visszatermelést + ki akarnak számlázni 77ezer forintot mert 1 fázison 25 amperes biztosíték van amit decemberben fel kellet volna szerelniük mi de mivel nem lehet 1 fázisra visszatáplálni nem szerelték fel .
A légfolyadékom ingyenes, kéznél van, nem megy tönkre, nem rondítja össze a szőnyeget, nem mérgező, és mindig friss, kellemes lélegzetvételt biztosít. Meg nem kell hozzá hőcserélő.
