Ránéztem az égből a várra, hogy ellenőrizzem a tájolását a harmadik képnek, amit alapul vettem a vizsgálathoz. Nagyjából jó, de gondolom a rajz készítője nem számított arra, hogy milyen perdöntő lehet, ha a vonalzója pár fokot téved ;-)
Egy kis pontosításom lenne a képek alapján. Abból indultam ki, hogy az alsó kép tájolása helyes, ehhez készítettem egy beforgatott ábrát és az égtájakat kiemeltem. A többi kép tájolása ebből kiindulva valahogy necces.
Az első képen, a Duna tv-sen É-NY-i irányból nézzünk a vár felé. Így a keleti feltételezett kápolna hely nem látható, csak az épület tömbje. A kép tájolásának értelmezését elősegíti a különálló keleti őrtorony alaprajza és távlati képe.
A másik kép, amire Keleti nézet van ráírva (1808) az is inkább D-K irányú nézet. A nyilad vége a 24-es helyiségre mutat, ami a Keleti oldal északi végét jelenti. Részemről a keleti oldal déli végére tenném a voksomat, de ott sem a sarok teremre, mert az hadászatilag értékesebb, inkább a csigalépcsős környékére.
Hát mire visszajössz, addigra én megyek el ;-) Igaz most melegvizes pancsi lesz, de majd utána ezt a rejtélyt is megoldjuk ;-)
Azt, hogy a Balatonnál-Balatonban mulattad az idődet, szerintem minden Topiklakó sárga irigységgel olvasta, így hát a távolmaradásodat kellő nyomatékkal {kánikula!!!} indokoltad meg! :-)
Szépen levezetted a somlóvári kápolna esetleges helyszínét a K-i oldal felé. Egyetértek veled, a felsővárnak ez az a része, ahol nyugodtabban lehetett ájtatoskodni, mint a zajosabb alsóvárban az őrség és szolgaszemélyzet mindennapos lármái mellett. Leírásodból látom, hogy te sem csak holt köveket látsz a várromokban, hanem évszázadokkal ezelőtt élt hús-vér gyarló emberek lakóhelyét, ahol kín és gyönyör született anno... hmm. ezt de jól írtam! :-)
Néhány kiegészítés:
-- A középkorban a templomok szentélyeit kivétel nélkül a K-i irány felé építették meg... ezt mondjuk érdekes párhuzamba állítani a muzulmánok K-i irányú {Mekka felé} való imádkozásával... valószínűleg egy ősi, a felkelő Nap K-i irányú tiszteletével függhet össze... {?}
Az alábbiakban közlöm az általam ismert legrészletesebb somlói váralaprajzot, azzal a megjegyzéssel, hogy amíg a felsővárban nem kutattak v. nincs egy középkori inventárium {várleltár} addig még sok a nyitott kérdés az egyes helyiségek megítélésében... mondjuk, akkor a várkonyha kipipálva! :-)
Az alaprajz K-i részén kisebb-nagyobb szobák sorakoznak, szerintem inkább az emeleti részen lehetett az a bizonyos ékszerdoboz kápolnaahogy én Bakócz érsek fényűzését ismerem, grandiózusan szép lehetett!!!
De semmiképpen sem egy tradicionális várkápolnában kell gondolkodni, mert Bakócz érsek a XVI. század elején az egész felsővárat jelentős mértékben átalakította az akkoriban elterjedt reneszánsz stílus formajegyei szerint! Tehát a kápolna ablakai is szögletesek és nem a korábbi gótikus stílusra jellemző csúcsívesek lehettek.
Sajnos itt vége szakad a következtetéseimnek, mert a felsőbb emeletből elég kevés részlet maradt fenn, így csak reménykedni lehet, hogy a feltárások valamilyen egyházi jellegű tárgyat is a napvilágra hozhatnak, amivel közelebb juthatunk az igazsághoz!
Sziasztok! Jó volt az idő a Balcsin, így maradtam még pár napot. Nem a somlói konyha témát szeretném felmelegíteni. Annak megerősítéséhez kaptam tőletek még pár támpontot. Gondolok itt a falba található fatámasztékokra, lásd füstölő és moslékkiöntő kő ;-) Ami nagyon fontos támpont. Anno a lustaság nagy erény volt, így rövid úton távolították el, ami nem volt hasznosítható ;-) Ez az eltávolítás fontos volt egy előkelőség várában, mert még sem járta, hogy a vendégek a konyhai moslékos vödröt kerülgessék az udvaron.
Általában hadászatilag közelítem meg a kérdéseket, mert a várat e célból építették. Óvatosan merek írni, mert hátha túl komolyan vesztek egy amatőrt ;-) De a sokszögű torony (tán 9?, de lehet, hogy nem is annyi) vallási felhasználása ellen szól még az is, hogy abban az időben, sok babona kötődőtt a számisztikához. Ilyen magas labdát nem szoktak feladni ;-)
Amiért billentyűre kaptam, az a kápolna, ha már a tornyot konyhaként definiáltuk ;-) Egy magas beosztású egyházi személyiség kicsi kápolnáját, biztosan egy nyugis, keleti oldalra építettem volna. Miért? Hát az ájtatosságot nagyban emeli a fény játékának kihasználása, ehhez a hajnali órákat veszem alapul (ami más volt a parasztnak és más volt az érseknek ;-) ).
A nyugalmat nem a várkapu felöli oldalon keresném, ahol láncok, kapuk, szekerek zörögnek, vagy igás állatok zajonganak. Persze fontos, hogy a belső várból fedett, közvetlen megközelítése legyen, mert azt gondolom, hogy az érsek ezt később építette, mint az erődítményt emelték. A másik fontos gondolat, hogy egy kis ékszer doboz kápolnában gondolkoznék, amit gazdagon lehet díszíteni, de még nem megterhelő anyagilag. Persze kerülném a bűzös moslékkiöntő, illetve a vár trágyadombjának gőzölgő, bűzölgő illatfelhőjét is :-)
Szóval a keleti oldal jöhet szóba, mint az oltár fekvése. Aztán megnézném a környező falvak templomát, hogy milyen látképet mutat a vár, illetve a feltételezett kápolna behatárolható, látható-e. Ez fontos szempont, hogy a felsőbbséget ezzel is hirdesse, erősítse. Sőt még a várút feljárójánál lévő kápolnát is megnézném, fekvésileg. Természetesen, mindez csak szerintem kategória ;-)
Bocsi a hosszú locsogásért, nézzétek be a pár nap net elvonásom tünetének ;-) Üdv ND
Én is emlékszem! Az orkánerejű szélre, ami az orromig lenyomta a sátor ponyváját, a több napos, hol kicsit, hol nagyon szakadó esőt, de mivel fújt is, azért mindig megszáradt rajtunk a ruha... :-)
Ez a szitu egyébként a Kis Kárpátokbeli Fehérkő várromjánál esett meg velünk, ami a völgybeli Szentgyörgy városa felett romladozik.
Ez a torony megmozgatta a fantáziámat. Emlékszem egy ilyen romlott toronyra, aminek tövében zuhogó esőben, orkánszerű szélben mégis sikerült a sóletkonzervet megmelegíteni.
Ha nem is az esetleg, akkor is ez a szitu van előttem.
Úgy látom, hogy északi szomszédunk járt az egykori királyi székhelyen,
Visegrádon is!
Amúgy "Visehrad" = "Magasvár"
Kedves Topiklakók! Írja már meg valaki angolul, hogy "örülök Bibrax, hogy már te is tudsz képet berakni a Topikunkba, szívesen látunk fotókat a továbbiakban is olyan szlovákiai várakról, ahol jártál vagy éppen helyreállításokat végeznek!
...A török tüzérség - amelyben számos "idegenlégiós" szolgált - a 16. sz-ban a világ legjobbja volt...
Akkor már fel is tenném ezzel kapcsolatban a Topiklakóknak a találós kérdésemet!
-- Ki volt az az "idegenlégiós" aki gályarabból egészen a török tüzérség legfőbb vezetőjévé rukkolt elő? Szigetvár 1566-os ostrománál tervezett egy hatalmas ostromszerkezetet, melynek tetejéről ágyúk tucatjai ontották a halált a vitézül védekező magyar végbeliekre? Mi lett a sorsa?
2005 kora tavasszal jártunk itt és a Kis-Kárpátok többi várában is. Az út utáni "elemzésen" kiderült, a többiek számára pont ez a vár jelentett csalódást, mást, többet, markánsabb falrészeket vártak tőle. Szerintem a Borostyánkőhöz közeli Sárkány-várat csak azért nem említették, mint a látottak közül a legjelentéktelenebbet, mert ott bizony mindenki 60-70%-os volt, ezért alig emlékezhettek rá ... lám, van haszna, ha valaki sofőr és "tiszta" marad...
Jól szólsz Nagyon! Ostromra már az 1370-es években használtak ágyúkat, de ezek még később is gyengébb hatásfokkal működtek, mint az ostromgépek. Hunyadi Mátyás is inkább használta a már jól bevált haditechnikát, mert az ágyúk legalább olyan nehézkesek voltak, mint a monstrum ostromgépek, és akkoriban ráadásul még kevesebbet és körülményesebben lehetett ágyúval lőni. A török tüzérség - amelyben számos "idegenlégiós" szolgált - a 16. sz-ban a világ legjobbja volt.( a magyar, horvát, román várak "nagy örömére")
Nováki Gyula - Sándorfi György - Miklós Zsuzsa - A Börzsöny hegység őskori és középkori várai c. műben szerepel a mellvéd rajza és egy-két mondatban foglalkoznak vele. A könyv nincs meg, de fénymásolatban igen, ha előkutatom felteszem a topikba.
elérték a fejlődésük végső határát, vagyis egyszerűen nem tudták messzebb, erősebben és gyorsabban hajítani a várfalak lerombolására használt lövedéket!
Míg a puskaporral működő tűzfegyverek a kezdeti alacsony hatásfokról {XV. sz.} fokozatosan egyre messzebb, erősebben és szaporábban lőtték ki a kő majd vas ágyúgolyókat!
Azt mondják, minden technikai vívmányt először a hadviselésben alkalmaznak, így lehetett ez régebben is!
Érdekes áttanulmányozni, hogy a középkori lovasseregek hogyan alakulnak át szép lassan reguláris gyalogos csapatokká, ahol a hidegfegyverek {lándzsa, kard} helyét átveszik a tűzfegyverek {muskéta, puska végül a szuronyos puska}
Ugyanígy a nálunk a XVI. század folyamán a hódító törökök által nagyszámban bevetett ostromágyúkkal szemben kénytelenek a várbeliek is ágyúkkal védekezni. Ezek elhelyezésére viszont már nem voltak megfelelőek a magas de vékony falvastagságú tornyok, ezért megszülettek az ágyúbástyák {rondellák majd olaszbástyák változatai}
Amely vár nem rendelkezett bástyával, annak sorsa megpecsételődött!!!
Ránéztem az égből a várra, hogy ellenőrizzem a tájolását a harmadik képnek, amit alapul vettem a vizsgálathoz. Nagyjából jó, de gondolom a rajz készítője nem számított arra, hogy milyen perdöntő lehet, ha a vonalzója pár fokot téved ;-)
