Kérem, hogy aki hozzá tud szólni az alábbi kérdéshez, legyen szíves segíteni.
Az alábbi linken található átfolyós vízmelegítő alkalmas e arra, hogy a 2 méteres szintkülönbségen lévő 100 l-es tartályból gravitáció adta nyomással működő rendszerben használjuk?
Az elképzelés annyi, hogy forrásról hordom a vizet a padláson lévő tartályba, azt leengedem a lakótérbe, ehhez a vízmelegítőhöz, amit úgy látom a csap alá kellene elhelyezni. Kellő ismeretek híján nem tudom, hogy a gyakorlatban megállja e a helyét az elképzelés.
a képen látható zuhanytálca lefolyót szeretném kicserélni. csavar nem fogja egy tomitő gumit látok de totál rá van gyógyulva. egyedül vékony csavarhúzót tudok a pereme és a gumitomités közé kalapálni de semmi. semmivel nem tudok belekapaszkodni. mit csináljak? melegítsem? flexeljem?
Lehet bennem van a hiba - remélem valaki jól elmagyarázza ha igen - de most így hirtelen nem értem, hogyan lehet egy szeleppel fűtést és hűtést is "szabályozni" ?
A présidomos kötés teljesen megbízható, ha jó minőségű elemekből rakod össze, nyugodtan elburkolható. Csinálhatod azt is, hogy átmenő falikorongokat használsz, így nem lesz a betonban kötés. Az a csőhéj kell rá a hőtágulás miatt is. A falátvezetésekben, dilatációs hézagokban védőcsövet is tegyél rá ami 50-50cm-t túlnyúlik. Az aljzatban vinni egyszerűbb mint a falat vésni.
Véleményekre, gyakorlati tapasztalatokra lennék kíváncsi.
Adott egy '70-es évek elején épült (tákolt) egyszintes családi ház, alápincézés nélkül.
A lassan 30 éve utólagosan kialakított fürdőszoba kádja alatt a szifonnál a cső elkezdett szivárogni, mire észleltem a süllyedés hatására leszakadt, így minden víz vidáman alá tudott folyni. Ezáltal a padló is megsüllyedt, burkoló eltört, így komplett felújításban vagyok.
A régi vas nyomó csöveket is értelemszerűen cserélni szeretném a falban, 5 rétegű, press-es műanyagra.
Most a mester azt javasolja, ne a falban vigyük a csövet a régi nyomvonalon, hanem a padlóban. Mivel a kádat is áthelyezném a melegebb közfalhoz, a mosdó is odébb megy, mindenképpen kell új nyomot is vésni a falban.
Csak nem tudom, egy esetleges újabb szivárgásnál, vagy a különböző hőtágulásoknál -padló vs. fal- a csövek hogyan viselkednének. Gondolom a földben ennek is egy homokágy, majd rá az aljzatbeton, és ahol átjön a betonon a falba ott kell még plusz védelem, vagy elég az a szivacsos szigetelő-héj?
Mennyire stabil a press-es csatlakozás, mert itt egy szivárgás sokkal később vehető észre, mint a falban. Esetleg érdemes a padlófűtéshez használt osztó-gyűjtővel külön ágakat kialakítani, vagy simán T elágazók?
Bármilyen ötletet, tanácsot, észrevételt szívesen fogadok.
Az egész szekunder kört csak az egy keringető hajtja. Nem váltószelepet használok, hanem folyamatos szabályzású keverőszelep van a rendszerben motorral vezérelve. Azt tudom rajta állítani százalékosan, hogy az AB ágon milyen arányban legyen az A és B ág tömegárama.
Egy hegyi házban, ahol nincsen vezetékes víz( forrásról hordom), szeretnék mosogatáshoz-kézmosáshoz kialakítani a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb módon csaptelepes vízmelegítőt.
Segítséget szeretnék abban kérni, hogy létezik e olyan vízmelegítő amihez kis nyomás is elegendő? Elképzelésem, hogy a padlásra hordom a vizet, mondjuk egy 100l-es tartályba, és onnan engedném le a vizet (2 méter szintkülönbség).
Nem ismerem a különböző vízmelegítők működését, sem a nyomásigényüket.
Ha megoldható, akkor házi vízmű nélkül szeretném megvalósítani. Nem tudom, hogy ez lehetséges e.
Sziasztok. Az Immergas Eolo Star 23 kazánom megzakkant. A kijelzőn a hőfok 10 és 20 fok között szaladgál fel-le. Természetesen sem a melegvíz, sem a fűtés nem kapcsol be. Van valakinek ötlete, hogy mi lehet vele? (Hibakód nincs)
nincs sajnos tapasztalatom velük, azt tudom hogy anyukámnál pedrollo van, sokéve probléma mentesen. kell még egy úszókapcsoló, ami elveszi az áramot a vízműtől ha nincs víz a nyitott tartályban.
olcsóbb, egyszerűbb megoldás egy press controlos búvárszivattyú a tartályban, de az nem ad olyan szabályozott víznyomást mint a vízmű, talán lakáshoz kevésbé való.
Még egy kérdésem lenne: a szekunder körébe építendő szivattyút honnan vezéreljem? A kondenzációs kazán kapcsolja a saját keringető szivattyújával együtt, vagy tegyek egy csőtermosztátot a hőcserélőre? Azért kérdezem, mert nem akarok bajt ha jön a kazán beüzemelője, nehogy azt mondja hogy belenyúltunk a kazán dolgaiba, de a csőtermosztát dolog meg nem igazán profi megoldást. Mi a véleményetek?
Milyen márkájú, mekkora teljesítményű házi vízműbe érdemes befektetni javaslatod szerint?
Anyagi kereteink jelenleg igen szűkösek, viszont inkább böjtölünk minthogy gagyit vegyünk...
A legfontosabb szempont a mosogatás megkönnyítése, kézmosás, egyszerűbb mosakodás megoldása.
Van egy villany bojlerünk( kb 30 literes lehet) jelenleg használaton kívül amit ha van némi nyomás, akkor gondolom az is használható.
Ennél feltételezem hogy fontos biztosítani neki hogy mindig teljesen tele legyen. Ebből a szempontból érzem sokkal kényelmesebb megoldásnak az átfolyós vízmelegítőt. Csak átfolyóssal nincs tapasztalatom, nem tudom, hogy mennyire kielégítő a teljesítménye egy egyszerűbb, mondjuk 5-10 literes átfolyós villany bojlernek...
Egy hegyi házban, ahol nincsen vezetékes víz( forrásról hordom), szeretnék mosogatáshoz-kézmosáshoz kialakítani a lehető legolcsóbb és legegyszerűbb módon csaptelepes vízmelegítőt.
Segítséget szeretnék abban kérni, hogy létezik e olyan vízmelegítő amihez kis nyomás is elegendő? Elképzelésem, hogy a padlásra hordom a vizet, mondjuk egy 100l-es tartályba, és onnan engedném le a vizet (2 méter szintkülönbség).
Nem ismerem a különböző vízmelegítők működését, sem a nyomásigényüket.
Ha megoldható, akkor házi vízmű nélkül szeretném megvalósítani. Nem tudom, hogy ez lehetséges e.
Én is nagyon kínlódok a magas füstgázzal ,de tettem bele régi öntvény rostélyokat torlónak + van a barometrikus H.SZ. és így tudom ,kicsi visszafüstöléssel 300 c fok körűl tartani a füstgázt.SZERINTEM sokkal kisebb füstgáz sem jó az átlagos vegyes kazánnak,mert akkor meg elfelejt fűteni.Én a kazán bugyogásával vagyok meglőve ha nyitva van a kazánvédő szelepem ,mert akkor nem tudja elvinni a hőcserélőről az összes meleget.
Ezek szerint van hőmérőd a Vta után és semmilyen nyitás vagy zárásra nem reagál ?Akkor baj van vagy a bekötéssel vagy magával a szeleppel !!Nekem is 572 -s Vta-m van ,de a beállítási tartomány főleg pluszba akár 70 c fok is lehet,pedig a gyári értéke 45-65 c fok.Szerintem a számozás ami a szelepen van az csak Kb beállítási érték ,Én a hőmérőmre hagyatkozom az előremenő beállításánál.Próbáld teljesen kinyitni a Vta.t és egy darabig csak úgy üzemelni,esetleg ha tudsz a hideg ágon fojtani ezzel egy időben akkor lehet változás belőle.Ha nincs akkor Vta csere SZERINTEM.
