Nem történeti értelemben tettem meg a hozzászólásomat, hanem a jelen viszonyok alapján.
A fogalmak kibogozása annál is nehezebb, mivel a nyelvi változások (komolyan nem nagyon találkoztam még a "Felföld" kifejezéssel, hiába névadó - ma már egyértelműen erre a fogalomra is a "Felvidék" kifejezést használja majd' mindenki - fogalmilag elnyelte a "Felföldet") mellett politikai változások is történtek: a "Felvidék határa" egyre délebbre húzódott (és végül lett belőle egy Szlovákia szinoníma) - erről már korábban volt szó.
Corrigendum: > Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom, de egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és egyben látszanak ezeréves érvényűnek. És emellett Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenne a nagyérdemű.
Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom. De egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében felületes földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és ezek tűnnek ma ezeréves érvényűnek. Emellett pedig Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenni a nagyérdemű.
Nehezen értelek formai és tartalmi okból is. Jó lenne, ha élnél a központozás és a mondatszerkesztés adta lehetőségekkel. Mindenesetre, amit felfogni vélek, azt sem értem. Ha olyan pontosan tudod, hogy mi „olasz hangzású nem pedig szlovák”, ha eleve tudod, hogy „a Bontovics és az -ovicsok szerbek vagy horvátok”, ha már olyan rálátásod van a kérdésre, hogy az érv lehet, hogy szerinted minek van értelme, akkor minek jössz ide kérdezni?
> Én Magyarországgal (illetve Szlovákiával) kapcsolatban még nem nagyon hallottam a Felföld kifejezést. Az Skóciában van ;-)
Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom, de egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és egyben látszanak ezeréves érvényűnek. És emellett Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenne a nagyérdemű.
Mindamellett névtani szempontból nem mellőzhető a magyarországi történelmi földrajz ismerete sem, mert mint mondtam korábban: az északi vidékről délre költőzők a Felföldi vezetéknevet kapták, nem a *Felvidéki-t. Mivelhogy a családnevek kialakulásának a korában (de mint Mocsárynál olvasható, a XX. sz. fordulóján is) még a Felföld volt a bevett elnevezés.
Két dolgot tennék hozzá zárásul. Én eredetileg a szlovák Horniaky szóról tettem megállapítást a 10766-ban, a magyar Felvidék csak ad analogiam került szóba. A másik, hogy a belinkelted Néprajzi Lexikon-cikk nem hogy oldaná a kuszaságot, de mélyíti is: belekeverve Felső-Magyarországot. Ez utóbbiba eredetileg Liptó, Zólyom, Nógrád és az attól nyugatra eső felföldi és felvidéki részek nem voltak benne; benne volt viszont pl. az alföldi Észak-Tisza mente. Az alsó-felső disztribúció itt a központhoz közeli vs. távoli elhelyezkedést jelölte (mint Alsó- és Felső-Ausztria esetén), nem pedig az alacsony, ill. magas domborzati viszonyokat. – Persze most már mindegy, a fejekben minden szétválaszthatatlanul összekavarodott, de egy szaktopikon mégis célszerű, ha nem a plebejus, hanem az elitista-professzionális értelmezést használjuk.
szerintem annak nincs értelme hogy egy név egy teljesen más névből származik pl: a Bontovics és az -ovicsok szerbek vagy horvátok és a Bonta az olasz hangzású nem pedig szlovák és amit belinkeltem ildalt abban az van hogy az adott nevet melyik országban viselik a legtöbben
Off: Én Magyarországgal (illetve Szlovákiával) kapcsolatban még nem nagyon hallottam a Felföld kifejezést. Az Skóciában van ;-)
Felvidék ugye meg ma már egész Szlovákia (s már 1938-ban is "Felvidék visszatért!" - tehát a magyarok lakta rész is). S Kárpátalja ekkor már minden tekintetben - gondolatilag, közigazgatásilag, fogalmilag - elkülönült.
Ami pedig az egykor Felvidékként emlegetett terület Magyarországon maradt részét illeti: egyértelműen Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-emplén és részben Heves megyék)
Adamec: Vö. cseh Adamec, szlovák Adamec, lengyel Adamiec, részint ukrán Адамец, illetve ezekből német Adametz (No., Au.) és magyar Adamec. Ez a szláv Adam ’Ádám’ személynév és az apanévképző funkciójú szláv -ec kicsinyítő képző kapcsolata.
Hát ez ellentmondásos, meg kell mondjam. A jelentéstani részben ott a cseh etimológia, de az országok közt Csehország nem szerepel. Meg Szlovákia se, meg persze Pápua-Új Guinea se. Viszont az USA kétség kívül felülreprezentált. Mindamellett nem látom, hogy min is alapulnak ezek a gyakorisági adatok…
Ha rákeresünk ugyanitt az Ibrahović név térképére, akkor a 2. helyen Olaszország áll, a 3. helyen Svédország, a 7. helyen pedig Indonézia. Horvátország, ahol a telefonkönyv egyébként 113 ilyen nevű bejegyzést tartalmaz, pedig nem szerepel. Biztos jó ez valamire, de hogy egy név etimológiai hátterének kiderítéséhez nem lehet használni, az biztos.
> de itt a Bonta Magyaroknál,Angoloknál,Svédeknél,Olaszoknál,Románoknál és Spanyoloknál fordul elő
Nem értem a viszontválaszod, mit jelent benne az „itt”. Bonta van Pápua-Új Guineában is: ez adott esetben nem lehetetlenebb etimológia, mint az általad említett angol. Viszont a listád után nem szerepelt az „is” szó, pedig én említettem, hogy a Bonta szlovák családnév is.
Másrészről Ibrahimović is van a „svédeknél”, meg Ibrahim is, mégsem svéd név. A svéd az Ibrahimsson lenne. Az Ibrahim alapnév az -ović képzővel csak bosnyák lehet, akárhol is fordul elő a világban.
Hát ilyen a helyzet a Bontovics névvel is: előfordulása, részeinek az együttállása szlovák eredetet valószínűsítenek (nem kizárva ki teljesen más szláv, horvát-szerb, lengyel és ukrán származást sem).
Ezekben a szavakban az /aj/ hangkapcsolat szlovák,, az /ej/ cseh, az /e/ lengyel kötődést jelöl, vö. szlovák hajtman ’kapitány, százados; községszolga, őr’, cseh hejtman ’kapitány, százados; várkapitány, tartományfőnök’, lengyel hetman ’a lengyel-litván hadak fővezére; kozák parancsnok’. Mind a német Haptmann ~ Häuptmann ’kapitány, százados; (szó szerint:) főember’ szó átvétele.
A felsorolt nevek – a Heitman kivételével, de az lehet bohemizmus – a szlovákhoz illenek, vö. Hajtman, Hajtmanský. A notiváció tisztségnévi (ha ’kapitány’), foglalkozásnévi (ha ’községszolga’), vagy jogállási (kapitányként szolgáló nemesnél dolgozó szolga, jobbágy). A -szky (< szlovák -ský) itt apanévképzői értelmű.
Bontovics: Meglepő módon hiányzik a szóba jöhető forrásnyelvek mai anyaországi névkincséből: nincs horvát-szerb Bontović, szlovák Bontovič, keleti szláv (ukrán) Бонтович; a lengyel Bontowicz-ot is csak egyetlen Google-adat képviseli.
Ugyanakkor nyilvánvalóan szláv névről van szó. Ezt az ellentmondást úgy magyarázhatjuk, hogy a név vagy a mai Magyarország területén élő szlávok közt keletkezett, vagy viselői mind a mai Magyarország területére vándoroltak. Etimológiailag egy Bont(a) személynév és a szláv -ović ~ -ovič ~ -owicz ~ -ович apanévképző kapcsolatáról van szó.
Ha a RadixIndexen megnézzük a név régebbi magyarországi elterjedését, vö. Bontovics, Bontovits, akkor markáns kép nem rajzolódik ki, de mégis feltűnő a szlovák kötődésű Békésszentandrás és Csabacsűd, illetve a kis-kun vidék, ahová a szlovák Kiskőrösről is származhattak a névviselők. A feltételezhető szlovák kötődést megerősítheti, hogy a Bonta alapnév önálló szlovák családnévként is létezik.
Czér: Erre a névre a XIX. sz.-ban nem magyarosítottak, más korból pedig nincsenek adattárak. De az nem jellemző, hogy ilyen rövid és motiválatlan nevet választanának magyarosításkor, így ezt a lehetőséget a magam részéről kizárom.
Felmerülhet azonban a Zehr (No., Au.) -szerű német nevek magyaros helyesírása, illetve a Zeher (No.; vö. német Zeh[e] ’lábujj; [fokhagyma] gerezd’), Zecher (No., Au.; vö. német Zecher ’iszákos, mulatozós’) -szerűek megelőző egyszerűsödésével.
De lehetséges magyar etimológia is: a (görög eredetű, szláv közvetítésű) Cirják egyházi személynév Cerjék változata rövidülhet Cer ~ Cér alakúvá: az utóbbi forma régi írásváltozata is lehet a Czér.
Régi magyar adat esetén az olvasata lehet /csér/ is. Ekkor a magyar cser ’tölggyel rokon fa; ennek a kérge, illetve az abból készült lé’ szó alakváltozata is lehet, így foglalkozásnév is lehet cserkérget gyűjtő, cserlét készítő, cserzővarga, tímár jelentéssel.
