Ez tényleg nagyszerű, pláne a tejesdobozos. Azt alufóbiából is kényelmes megcsinálni. A gebasz a dolgoban a sok és költséges 90 fok, arra nincs ötletem.
Én affajta ember vagyok, aki kétfélét tud. Az egyik a szuperfaszacsoda, általában nagy pénzekért másnak, nekem meg otthonra a "mukodj". A kinézet, műszaki szint, tartósság, egyéb mellékes, csak egyáltalán LEGYEN. Mert ugye pénz nincs rá. Épp most vettem észre, hogy a 11 éve összegubizott hülyeségek víz-tartály-kapcsoló-bojler-kazán-szivattyú-radiátor-szelep-ügyekben még mindig prímán mennek. A gubizott buditartálynak az alsó menete repedt meg, amúgy még az is ment volna. Pár hete gubiztam a helyére vadiújat (geberit) lomiban.
Azt ráadásul nem is fogjuk tetőnek hívni, ahol lesznek a kollektorok, mert lakható-beépíthető tér, ahonnan oda lehet bújni. A kollektorok némelyike csak ablak lesz:)
Ha olcsó és sokat tudsz csinálni belőle akkor nem érdekes annyira a hatásfok.
Ha mindent meg kell venni hozzá akkor más a helyzet.
A barkács kollektornál, föleg ha "ujrahasznosított anyagból" :-) készül nem a hatásfok az elsődleges szempont. De ha mód van rá érdemes odafigyelni erre is.
A mi családunkban úgy van, hogy ha valamit megcsinálunk ideiglenesen az már nagyon nehezen cserélődik le egy végleges megoldásra, mert mindíg van fontosabb dolog nála. Ami működik ahoz meg nem nyúlunk.
Te is meggondolod majd, hogy megint fölmenjél e a tetőre egy kis korszerüsítés miatt.
A kollektor egy külső (lemezes) hőcserélőn keresztűl egy 200 és egy 150 literes átalakított villanybojlert melegít.
Sajnos az elhelyezése miatt délután 1530-ig éri napsütés, de így is napsütéses időben besegít illetve kora tavasztól késő őszig (persze felhőzetfüggő) kiváltja az elektomos (éjszakai) áramot. Téli- nyári havi éjszakai áramfogyasztás külömbsége 150-200 Kwh közötti külömbséget mutat.
A nagyobb bojlerben maradt meg az áram fűtés. Mivel a villany állandó 60 C-ra van állítva, ezért beiktattam egy időkapcsolót amely 22órától másnap 15óráig megszakítja az fűtőszál áramkörét.
Annó 2007-ben kb: 400 ezerből jött ki anyagáron.
3tábla rézlemez, 50 méter 10es, 20 méter 22-es rézcső, két keringető, conrados épkészletes hőfokkölömbségkapcsoló, lemezeshőcserélő, szigetelőanyag, 6nm 6-os üveg, kicsivel több mint fél kiló ezüst a forrasztásokhoz, tágulási tartály, túlnyomásszelep, kölömböző réz idomok.
Üdv a fórumlakóknak! Eddig csak a háttérből figyeltem az esményeket, de most előkerült pár fotó még 2007 őszéről. Gondoltam megosztom Veletek (bár nem DB). De akkor még sajna nem hallotam róla.
Én felcsíkoztam 3 tábla talán 1-es rézlemezt 12cm széles csíkokra ,majd a közepükbe félörívet sajtoltam (bádogos zigniző). Egy sablonban beleforrasztottam a kb 10-es rézcsövet ezüstel:
16 db csövet készíttetem kb190cm hoszban.
Az egyik végüket egy 22-es mindkétvégén zárt csővel lezártam.
Majd a másik végét is lezártam, de ennek a végei szabadok. A müanyag puhár mögött a cső szőkítésre került , így kialakult 2 8db-os mező sorbakötve.
Nyomáspróba .
Fogadótálca összeállítása 2X3 m. összeállítási próba.
Nekem a mennyiség hangsúlyos kollektor erre jött ki:
Kis fesztávolságú (2-4m) fóliasátor kpe cső vázzal. Feketefólia abszorber. Ez eddig légkollektor. Ha a feketefóliából 2-3 cm "mély" vízréteg megtartására alkalmas medencét csinálsz, majd befeded egy második réteg feketefóliával, már vizes. (bár ez sokkal több meló, és speciális rendszerkövetelményei vannak alacsony ponton nyitott kivitele miatt. )
Haladók az abszorbert fellógatják és fölé plusz egy takarófóliát tehetnek a levegőshöz. A vizest pedig megszigetelhetik alúlról illetve megpróbálhatják a feketefóliákat bordásan egymáshoz ragasztani (forrasztani?) feltöltés előtt egy minimális nyomásállás reményében.
Ez persze elég gagyi, de elvileg ár teljesítmény aránya jó.
Elgondolkodtam a minden egyes hatásfok százalékon.
Nekem legószerű kollektoraim lesznek. Nem azt akarom, hogy 4 nm-ből a legtöbb hőt kiszedni, hanem a legolcsóbban megcsinálni cca 36 nm-t. Nem fog zavarni, ha a fele lesz a termelés egy 13 nm-esének, ha az ára a negyede lesz. Majd ha szükség lesz rá és látom, hogy sok százalékot ér valamilyen fejlesztés és rá tudom szánni az árát, akkor fejlesztem.
Meg fogok csinálni többféle verziót majd a vizesből, mert azért melegvízre szükségem lesz. Levegősből már rég döntöttem, hogy sörcsövek nélkül lesz, de azokban is lehet kisérletezni majd. Úgy lesz ugyanis az egész rendszer összecsinálva, amiről még nem álmodtatok. Azazhogy lehet majd nyúlkálni benne és szerelgetni, állítani, átfesteni, sötöbö.
Lehet hogy furán fog hangzani, de a procik és egyéb elektronikai termékek - tranzisztorok, stb - hűtésénél a hőpasztának leginkább az a szerepe, hogy kiszorítsa a levegőt, mert az erőssen szigetelő hatású ilyen szempontból. A pasztának jobb hővezetése van mint a levegőnek ez tény, de annyira azért nem jó. Az ezüstpaszták kivételek, de azok nemm olcsók annyira, bár nagyon kevés kell belőlük.
Ha megnézzük a két érintkező felületet - hütőborba. proci vagy tranzisztor - és jól felnagyítanánk, akkor látszik, hogy mekkora felületen is érintkezik a valóságban. Na ama lukakat töltik ki levegő helyett pasztával hogy jobban vezessen mint a levegő.
wartburger Ne hagyd rá, magyarázd el, hogy minnél kissebb a teljesítmény annál fontosabb a jó hő átadás. Mert az a kis hatásfok növelés arányaiban sok lessz, pláne 20 év alatt.
Prefetto Csak nem sörkolit csinálsz! (vagy hasonló elvüt) Nem tudom hogy hány hozzászólást olvastál végig. Én az elsőtől elolvastam annak idején amikor az első sörös ló készült. És a tapasztalt vizes koli építők minden eggyes hatásfok százalékért megküzdöttek, és mindent kipróbáltak már, de szerintem a processzor hűtőt és az Ő hővezetését nem érdemes összehasonlitani egy saját kivitelezésű kolival. Próbáld ki úgy a processzor hűtést, hogy 0,5 mili vastag a hővezető paszta. Úgy fog letiltani a hővédelem mint a villám. A kézzel hajlított cső és a vékony rézlemez találkozásánál több lessz a hézag mint az ajánlott. És kilószámra veheted a hőpasztát. A forrasztás nem csak hővezető hanem merevvé is teszi a felületet. Szóval az ötleted nem rossz de azért nézz utánna, hátha van jobb nála.
Ui: Én nagyon utálok furkálni a csőbilincsekhez meg sokat kéne, inkább forrasztok.
Besírok. Adva van egy felület, ami 70 fokos, csak rá van tekergetve belül egy cső, majd dobozolva. Akárhogy, konvekciósan átad neki sokszáz wattot. Kis hővezető pasztával meg pláne. Processzorok kétszáz wattot is tudnak disszipálni, a zsír viszi. Persze nem azt állítom, hogy könnyű, de én úgy csinálnám. Ha nekiállnék hülyéskedni folyadékossal.
Én ezeken a hőátadási marhaságokon kacagok jó ideje. Mit akarunk 1000W / nm hőn annyira átadni? Ha 1000W / dm2 lenne, akkor vastagítanám meg hegeszteném. Inkább pár bilincs szegecselve, meg több zsír. Persze attól is függ, hogy 30 centinként megy a cső vagy csak 10.
Sörkollektor készitéshez gyüjtött és mosott, ( legalább ) 300 db sörösdobozt átadok jelképes ellenértékért, pl. 10 dobozos sörért. :-)) Zsákokban van, könnyen szállítható, bármikor elvihető. voda31549tizenhárom.
16 db csövet készíttetem kb190cm hoszban.
Az egyik végüket egy 22-es mindkétvégén zárt csővel lezártam.
Majd a másik végét is lezártam, de ennek a végei szabadok. A müanyag puhár mögött a cső szőkítésre került , így kialakult 2 8db-os mező sorbakötve.
Nyomáspróba .
Fogadótálca összeállítása 2X3 m. 
összeállítási próba.
Festés utáni tetőrehelyezés.
Lefedés,
