Ebben az országban, ugye, a közcélú kisfeszültségű hálózatokon az uralkodó érintésvédelmi mód a TN rendszer. De állítólag még vannak helyek, ahol nem. Ahol nem, ott nem szabad összekötni (kivéve külön feltételek teljesülése esetén, de ahogy nézem, ez nincs is benne a regszer tankönyvben, szóval maradjunk a nem szabadnál). Ez is lehet ok, de akkor nem a FI relé előtti összekötés a baj, hanem az összekötés. FI relé utáni összekötést meg minden előírás tiltja. A kör bezárult. :D
Sajnos, a regszer tankönyv hülyeséget ír, mikor ezt látjuk: A védett készülék testét földelni kell, illetve ha nullázott a rendszer, a testet össze kell kötni a nulla vezetővel. Mert ezt az összeköttetést kell megvalósítani a FI-relé előtt, ez azért hozzá tartozik.
Nekem úgy rémlik 35A-ig használható a kalapsín. Afelett vezetékkel kell megerősíteni a földelt sorkapcsot. Nem tudom van-e igazságtartalma.
A fotón 4x50mm2-es kábel a betáp. Feltételezem legalább 100A-rel van biztosítva.
6KW-ig én is a kalapsínre helyezett földelt sorkapcsot használok, ill csillag/delta esetén ~10KW ami duplán van kábelezve. Nagyjából a 10-es sorkapocsig állja meg önállóan a helyét a földelt kivitelű sorkapocs.
A kalapsín általában a szerelőlappal van fémes kapcsolatban ( csavarral felerősítve ),de ha szükségesnek tarom külön saruval rákötök.
...de ha marhacsorda legel az udvaron, akkor persze be kell kötni, mert bár azon a szabványlapon a bekötési előírások értelmezése inkább épületre szól (rácsos padlózat, stb), de a szabvány előszava meg szabadtérre is - innen már csak egy lépés, hogy hány macska minősíti át az udvart lakóépületről állattartásnak. :)
A 2x15cm-t úgy értettem, hogy 2 darab 15 cm-es vezeték darabka megy az órától a közvetlen felette lévő elosztó dobozba, azt kell cserélni aluról rézre.
- Mért oldali elosztódoboz újrakötése, a hibás PE-N összekötés kijavítása.
- A mérőóráról lejövő 2x15cm-es alu vezetékek cseréje rézre
- A mérőóra gumantáblája alá további cserépfák beszabása, mert szerintük a faszekrény oldalánál túl nagy az a 2cm-es rés, ami van és azon keresztül be lehetne nyúlni az óra mögé (érdekes, ez 30 évig nem volt gond).
- A védőföld kötődobozából a mérőszekrénybe vezető alu PE vezeték cseréje rézre.
- Maga az új kismegszakító cseréje + ügyintézés és szerződésmódosítási díjak.
Ez így minimum 50 ezer lenne, ezért kapnák a 10 A helyett max. 25 A-t.
Viszont ha menet közben kiderül, hogy a 30 éve leásott földelőszonda nem hozza a minimum paramétereket, akkor azt is cserélniük kell majd és akkor minimum 80 ezer lesz a végső ár.
Ennyiért nem kérjük a bővítést. Akkor inkább vigyázunk, és ha véletlen levágja, akkor kapcsolgatjuk vissza.
A lényeg, amire kíváncsi vagyok, hogy most miért köthetett bele a PE és az N összekötésébe a FI relé előtt, miért nem jó ez így, és hogy kellett volna csinálni, hogy jó legyen.
Ezért nem fordulnak szívesen a szolgáltatóhoz, mert meg komplikálja nekik a dolgot. Mi a fenének foglalkozik az óra utáni dolgokkal? Bővítse fel a bejövőt, a többi nem az ő dolga.
Kíváncsi lennék a véleményetekre, mivel itt a topikban kapott tanácsokat alapján elvégzett FI relé beszerelésbe a regszerelő beleverte a csúfot.
A régi topiklakók talán emlékeznek rám, röviden összefoglalom a felállást. Nyaraló övezet, 30 éves ház, fa mérőszekrény, guman táblára szerelt mérőóra. Egy ével ezelőtt a mért oldalra FI reléket és kismegszakítókat szereltem fel a topikban kapott tanácsokat követve. A lényeg: - póznáról légvezetéken jön be a házig egy fekete vezeték, a fázis - a sodrony maga a ház oldali feszítő előtt kék vezetékkel van levezetve az órához - az órából jövő kék vezetéket az itt kapott tanácsok - és a neten sokfelé fellelhető információk alapján is - összekötöttem a földelőszondával és ez megy a PE sínre, amire az elmenő kábelek védőföld vezetékei is csatlakoznak - a PE sínről megy egy vezeték a FI relé bemenetére, a kimenete pedig az N sínre megy, ide kötöttem az összes elmenő kábel nulláját is
Ez a megoldás működik szépen már egy éve. Most kihívtam a helyileg illetékes regszerelőt, mert igen kevéske már a méretlen oldalon lévő 10 A-es kismegszakító, ezt szerettem volna kicseréltetni nagyobbra. A regszerelő átnézte az egész óraszekrényt és a mért oldali kialakítást. Közölte, hogy teljes szabványosításra nincs szükség, viszont pár dolgot módosítani, javítania kell mielőtt belehetne adni az igényt a kismegszakító nagyobbra cserélésére. Az egyik kiemelt problémája az volt, hogy a PE és az N vezetők össze vannak kötve a FI relé előtt! Amikor érdeklődtem, hogy ezzel mi a gond, miért nem jó így, annyit mondott, hogy ez így szereléstecnikai hiba, ez így nem maradhat és újra kell kötnie a mért oldalon a vezetékezést ha kérem a kismegszakító cserét. Valamint azt is említette, hogy a mért oldalon történő PE és N összekötése bizonyos esetekben még a jogosulatlan vételezést is elősegítheti, szóval ez így biztosan nem megfelelő.
Amúgy a végén olyan végösszeget mondott, amit nem valószínű, hogy ki akarunk fizetni, inkább odafigyelünk majd a jövőben is, ahogy eddig is tettük, hogy két nagyobb fogyasztó nem legyen egyszerre bekapcsolva. Szóval nem lesz hozzányúlva a meglévő kiépítéshez. Csak kíváncsi vagyok szakmai szempontból, hogy most a kapott/olvasott információk tévesek a PE/N összekötésével kapcsolatban, tényleg hibás ez a megoldás, vagy a regszerelő mondott esetleg hülyeséget.
"Nagykiterjedésű fémtárgy? Ha igen, akkor miért nem?"
Jogos a kérdés, de sehol sem láttam kerítés számára sem külön földelőszondát, sem külön kivezetett EPH szálat sem.
Ráadásul az EPH szabályai szerint sem a szárnyas kapuk zsanérja, sem a tolókapuk görgői nem tekinthetők megbízható elektromos kapcsolatnak, ezért a fém kapuk álló és mozgó részei között zöld-sárga flexibilis áthidalásoknak kellene lenniük (ami főleg hosszabb tolókapukon lenne vicces látvány ;)
De mi nem tudjuk a jelentés típusát, vélhetően mindegyik kell és egyszerre a két programot nem lehet telepíteni. Azon kívül, hogy a telepítőkészlet neve ugyanaz, nem ugyanazt csinálja, de ha egyiket felrakom akkor a második megkérdezi, hogy törölje-e az újabb verziót. Erre mondjuk nem tudom mit lépne az iktatós nőszemély, mert én nem tudom és ki van zárva.
A fém kerítést/kaput tudtommal nem kötelező külön is leföldelni vagy EPH-zni még akkor sem, ha amúgy 230V megy ki a kapunyitóhoz, kapucsengőhöz, kaputelefonhoz, kerítés világításhoz, stb . Ha a 230V-os készülék (kapunyitó motor lámpa, kaputelefon, stb) gyári földelési pontján megfelelően le van földelve, akkor ott más kötelező földelési feladatod tudtommal nincsen.
Szerintem a kalapsín terhelhetősége korlátozott. Elfogadhatóbb lenne ha a fogadó sorkapocs szigetelt lenne, (a szabvány szerint mindegy) és a gyári átkötő elemet használták volna.
Óbasszus, a kommentem kimaradt. Ha már ennyire felvillanyozódott a nyelvtannáci mindenkiben :) és Elek melózik valami disznóól risztózásán-kamerázásán és földelésén, ne feledkezzünk meg a klasszikusról!
Azt, hogy a nyelvészprofesszor, akadémikus Gréstynek óriási tudása mellett kiváló humora is van, az alábbi előadásrészlet is bizonyítja. Na és persze azt is, hogy a magyar nyelv egyedi, csodálatos, páratlan és ha úgy adódik, nagyon tömör is .-)
"Helyzet:
Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli őket a fiú egyik barátja. Mihelyst a lány egy pillanatra eltávozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:
- Baszod, mi?
- Át akarsz baszni, mii?
- Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg! Ez bebaszott! Ezt kibaszottul elbasztam! Bassza meg!
Magyarról magyarra :
- Lefeküdtél vele, mi?
- Becsapsz, mi?
- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán a váratlan fordulat!
Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!
Nem vitás, a kis példa rendkívül élesen világít rá hétköznapi nyelvünk sorvadására, elszegényesedésére. Ugyanakkor nem tudok szabadulni egyfajta torz büszkeségtől sem: Lám, még nyomorában is milyen kifejező, milyen hajlékony a nyelvünk!
Nem ismerek egyetlen nyelvet sem, amely ehhez hasonló bravúrra lenne képes: ugyanannak az alapszónak pusztán tizenháromféle ismétlésével (többé-kevésbé) értelmes mondat alakítható ki!
Külön fel szeretném hívni a figyelmet a ''baszik baszni'' fordulat rendkívüli finomságára. Ha például felcseréljük a szórendet, menten micsoda merőben más értelmet nyer a kifejezés!
(''Baszik baszni'' = ''Nem hajlandó szeretkezni'', de ''Baszni baszik'' = ''Nemi életet él ugyan... '' és úgy folytatódhatna például: ''... csak épp nem énvelem...'' Micsoda különbség!)"
20 éve folyamatosan küzdünk és főleg a feleségem küzd azért, hogy ti szépen formált szavakat halljatok maradjon még valaki, de ezeknek a gyerekeknek jusson magyar tankönyv, a tanáraik ne az archaizáló nyelven tanítsanak 50 éves tananyagból, hogy így a sok-sok éve még nem is létező határontúli magyar felsőoktatási intézményekben hatékonyan tudjanak tanulni a diákjaik. Hogy legyen magyar középiskola és egyetem, mert elképzelhetetlen volt ezek nélkül a nyelv és a magyar megőrzése az anyaországon kívül és ezek nagyon sokáig nem is léteztek, nem tanulhattak anyanyelvükön tovább.
Nem ti álltatok órákat az ukrán határon, mert éppen megtalálták a magyar tankönyvet az autótokban és az volt a kérdés, hogy most éppen hallgatnak a magyar konzulra vagy sem.
Nem ti beszéltetek csángókkal, akik nem szeretnének visszamenni a szülőföldjükre, mert a modern világ nekik jobban tetszik. 2100 körüli a csángók száma Romániában...
Eszék lakosságának 1% magyar, a romániai magyar pártok imádkoznak, hogy meglegyen az erdélyi(nem teljes román!) 20% feletti magyar lakosság arány még egy ideig.
Szóval, ezt a videót ne nekem, ennél szebb és meghatóbb dolgokat láthattam élőben.
Ezek után értékeljétek át, hogy mit is vártok egy olyan embertől, aki akkor is Csíkban élt, amikor még ti csak álmodoztatok a szépen formázott erdélyi turisztikáról és most is magyarul ír és fórumozik.
Én kérek elnézést a kifakadásért, de ez most nagyon mellbe vágott, a nyelvtani én inkább így szeretem és a nem szeretünk ilyen erdélyiként írások után...
Nem is ismersz, nem is láttad egy munkámat se. :) Nem akartam leírni mert nagyképűségnek se szeretném hogy tűnjön. Tényleg ne vedd annak.
A csíkszeredai magyar főkonzul soförje falumbeli, dolgoztam neki ,kicseréltem a lakásában a villamos hálózatot. Meglátta a konzul s ő is a nyaralójába velem akarta megcsináltatni a belső hálózatot. Csak pont németországban voltam.
Szerintem Ő nem akarta ezt pajzsként felhozni! Csak megjegyezte. Én nem tartom ezt neki felróhatónak, mert ha oda íratták be gyerekkorában, hát akkor így járt... Ettől Ő még magyar.
Amit viszont nehezteléssel olvasok részéről, az az, hogy guberál mindenféle kidobott cuccot, aztán ezeket fel akarja újítani, meg át akarja alakítani erre meg arra a feladatra.
Tulajdon képpen ez sem volna baj, sőt, nagyon szép dolog tőle, hogy segít ezzel a szegényebb családoknak. De nem árt vigyázni, mert az elektromos berendezéseket átalakítani csak nagyon nagy szakértelemmel volna szabad végezni. Ezt viszont nem érzékelem nála.
Ha egy medve a disznóólban születik attól még medvebocs lesz nem malac. Az hogy milyen nyelvü iskolába jártam semmi köze a származásomhoz. Azt csak arra írtam hogy nem tanultam magyar helyesírást. Semmi egyebet ne gondolj bele.
Nekem is a magyar tanárunk mondta akkoriban, hogy Kazinczy éppen ezen szavak helytelen kiejtése miatt fogott a nyelvújításba annak idején. Példának hozta fel a Bretyó folyót, amit nyelvtörés nélkül Berettyó-nak mondunk.
Én falusj gyerek vagyok, és mi is motroztunk, egészen addig amíg pont az erdélyből érkezett gimnáziumi magyartanárom rám nem szólt. Ő meseszépen beszélt. Élvezet volt minden egyes mondatát meghallgatni.
Én azt várom egy erdélyi magyartól, várom tehát arra számítok, hogy a fülem számára kellemesen formált szavakat fog mondani. Szebbeket mint az itthoni magyarok. Hogy miért? Azért mert az eddigi tapasztalataim ezt igazolják.
Plusz, ha valaki jóindulatúlag figyelmeztet engem, hogy évek óta rosszul írok valamit, akkor nem háborgok, hanem megköszönöm, és igyekszem legközelebb helyesen írni.
Mellette szól, hogy Ő végül is nem háborgott, csak nem örült neki...
Azok háborogtak, akik erősebb kifejezéseket fogalmaztak meg, mint pl. primitív, suttyó dolog... De ők nem számítanak.
Nem hinném. A helyesírás is fontos dolog de hogy szép szavakból szép mondatokat tudjunk formálni, talán még fontosbb. Beláthatjuk szerintem hogy vannak bőven hiányosságaink, ha valaki erre kulturált formában hívja fel a figyelmet, azt én jónak gondolom. Persze rendszerint ilyenkor a másik fél megsértődik, és a közös tanulás helyett el lehet jutni az anyázásig is. Egészen más a helyzet ha valaki az érvekbő kifogyva nyúl a másik helyesírási hibáihoz. Jelenleg erről szó sem volt.
Úgy látom, ha mekk véletlenül kihagy pár órát, valaki kitölti valami faszsággal. Elég rossz kezd lenni a releváns hozzászólások aránya a baromságokhoz viszonyítva...
Ahogy nézzük, meg valamit elvárnak tőletek vagy ezt vagy azt.
Reméljük kiderül, mert van egy váradi kollégám, neki is szólok. Mert ő nem székely, nem erdélyi, de állítólag magyar, jobb ha tudja mit várunk el tőle :-)
Rendes gyerek, nincs vele semmi bajom, csak most szakadt el a cérnám, de szerintem udvariasan jeleztem felé. Semmi leszóló nem volt bennem, csak nem hogy a nyelvem, de a fülem is beletörik, ha így mondják, írják.
Nem a véletlenül elírt dolgokról van szó, nem szabad keverni a kettőt! Ő -amióta ide ír- mindig így írta és nem ez az egyetlen... Gondoltam, megkérem, hogy ne így írja. De ha neki így jó, felőlem írhatja így is...
De haragszom ha valaki a helyesírásomra panaszkodik s nem a mondanivalóm a lényeg. Piszkálódni én is tudnék de mi értelme. Az egykori leány se tudta kifejezni magát. Nem mindegy hogy basszátok meg vagy basszatok meg. Na de motrom vagy motorom ... Nem mindegy ? Érthető aki érteni akarja. Nekem a motorom az a robogó.
Nem tudom valaki emlékszik e még a villanymotromra. Hazahoztam németországból s el van égve a tekercs pont ott ahol az egyik vastag szál csatlakozik a réz tekercsel. Annyira hogy a tekercsből is három szál el van égve. Elviszem újratekercseltetni ha már elhoztam.
Multkor szoba kerult a kerites foldelesenek az esete.
Folyamatban van nalam egy kovacsoltvas kerites epitese, zsaluko alapra, zsaluko oszlopok koze. A foldelest valoszinuleg csak csunyan lehetne megcsinalni (ezert kerulnem) viszont ha mindenkeppen muszaj vagy ajanlott akkor hogyan szokas ?
Kapumozgato motor (hormann) foldelve lesz, bar nem tudom hogy ez a foldeles mennyire van galvanikus kapcsolatban a kapuval, illetve hogy ez eleg-e vagy nem.
Na, ha nem googlin élnél, hanem tapasztalaton, tudnád, hogy DSC-nél ilyet nem lehet elkövetni, csak egy többszörösen hátrányos elmeállapotú embernek, mivel a rossz kód után közel 2mp-ig sípol, ez alatt nem fogad el több kódot, tehát az 11234|1234 -ből soha nem lesz 1123|4123|4
Nem látom, mi honnan jön, de olyan megoldás "sajnos" létezik a 2012-es szabvány óta, hogy egy tuskóra bejön a PEN és a földelés, és elmegy róla az N sínre meg a PE sínre egy-egy madzag.
Azért "sajnos", mert eddig egyértelműbb volt a helyzet, és az sokszor jobb.
Az is tipikus hiba, amikor a felhasználó azért marha ideges, mert "ez a rohadt riasztó nem fogadja el a jó kódot". Ilyenkor többnyire az szokik lenni, hogy egy téves (pl duplázott vagy kihagyott) számbeütés miatt a felhasználó egy hibát görget maga előtt, egyre idegesebben.
Egy példa:
- a helyes kód legyen: 1234
- A kocsmából hazaérkezve Mari néni keze már remeg, ezért véletlenül ezt üti be a billentyűzeten: 11234 Az 1123-as kód a riasztó számára természetesen érvénytelen, plusz a riasztó úgy látja, hogy a 4-essel megkezdték egy új kód beütését
- Mari néni újra beüti a jó kódot: 1234 Ebből a riasztó központ annyit lát, hogy az előzőleg beütött négyes után még beütötték azt, hogy 123 (tehát ismét érvénytelen a kód), majd beütöttek egy négyest.
A sokadik próbálkozás után megszólal a sziréna, a kedves ügyfél felhívja a riasztó szerelőjét, hogy ez a szar elfelejtette a jó kódot és van tíz perce, hogy idejöjjön, különben rászabadítja az ügyvédeit, mert hajnali háromkor nem tudnak aludni a szomszédok a szirénázástól.
Tehát Mari méni a valóságban ezt ütötte be a riasztóba (egyre idegesebben): 1123|4123|4123|4123|4123|4123|4123 mert elfelejtette, hogy a szerelő annak idején szépen elmagyarázta neki, hogy rontott kód esetén előbb nyomja meg a a [CLEAR] gombot, (DSC-nél pl a kettőskereszt, más gyártóknál más). Persze lehet, hogy nem felejtette el, hogy az a gomb mire való, csak ő azt hiszi, hogy nem rontotta el a kódot :)
Ezért okos dolognak tartom, ha a felhasználót inkább úgy tanítjuk, hogy MINDEN kódbeütés a törlő gomb megnyomásával kezdődik. Ha ez a mozdulat automatikussá válik nála, akkor ritkábban hívnak fel hajnali 3 kor :)
A riasztó felhasználók által kitörölni akart "kibaszott riasztásoknak" (figyelmeztető jelzéseknek) három csoportja van, amelyek között hatalmas különbség van:
- a figyelmeztetés egy jelenleg is fennálló olyan problémára utal, ami miatt a riasztó nem érzi biztonságosnak a további üzemelését (nem engedi a beélesítést), ezt a figyelmeztető jelzést nem lehet "kitörölni" belőle, hanem előbb meg kell szüntetni a hibát
- a figyelmeztetés egy azóta már megszűnt problémára utal, de ez a probléma annyira komoly szintű volt, hogy a riasztó csak akkor hajlandó újra dolgozni, ha egy magasabb szintű kóddal vagy speciális paranccsal lenyugtázzák. Pl amikor illetéktelen kinyitja egy érzékelő/központ/stb fedelét vagy vezeték szakadás történt, olyankor sok központ addig nem engedi beélesíteni magát, amíg egyszer be nem ütik a riasztót szerelő technikus kódját. De van olyan központ is, amelyik ilyenkor megelégszik azzal, hogy egyszer beélesítik a mesterkóddal és utána újra lehet használni az alacsonyabb szintű kódokkal is. És van, amelyiknél bármelyik felhasználói kód birtokosa nyugtázhatja az eseményt.
- a figyelmeztetések harmadik csoportja pedig csupán egyszerű értesítés valamilyen múltbéli eseményről, amitől nyugodtan lehet továbbra is használni a riasztót, de egyes felhasználókat idegesíti, ha a megszokottnál eggyel több fény világít a billentyűzeten.
Tehát mindenekelőtt azt gondod végig, hogy a kibaszott riasztás amit ki szeretnél törölni, az melyik csoportba tartozik a fenti három közül.
Aztán tudd meg, hogy mi a billentyűzet (központ) pontos típusa és megpróbáljuk kitalálni, hogy hogyan lehet kitörölni azt a kibaszott riasztást.
Dehogy kell azt programozni, annak amúgy egész értelmes a leírása. Kiabszott riasztást kellene belőle kitörölni, én csak a hülye júzer vagyok és addig nem is enged mást csinálni míg el nem intézem benne az eseményeket.
Ez tipikusan az a szituáció, amikor a szolgáltatónál a főnök nem ellenőrzi a beosztottja munkáját (pl mert tök hülye hozzá ;), a beosztott meg tudja, hogy úgysem ellenőrzik, ezért ő meg leszarja/lerázza az ügyfelet. Az ügyfél pedig vagy hallgat/tűr csendben mint az átlag birka, vagy tököt növeszt és jól belerúg a szolgáltatóba, hogy kapjon már észbe.
Szeretem, amikor valaki elővesz a szekrényből egy szép nagy színes dobozt, rajta valami ilyesmi felirattal: "World best complete alarm system". Ilyenkor azt kell mondani, hogy "Azonnal tüntesd el a szemem elől azt a szart!" Amelyik szakember egy ujjal is megérinti azt a dobozt, az meg is érdemli mindazt a sorscsapást, ami utána történni fog vele :)
Hasonló esetekre én valami ilyesmit szokok mondani:
"Egy számomra új termékcsalád riasztóközpontjainak programozását, finomhangolását és egyedi trükkjeit megtanulni legalább 200 órába telik. Én megtanultam a világ két legismertebb riasztó gyártójától kb ötven különböző tudású riasztóközpont összes trükkjét, ez az ötven központ lefed mindent a kerti buditól a Parlamentig. Ha valakinek mégsem jó egyik sem ebből az ötven központból és egy ötvenegyediket erőltet mindenáron, az vagy a fél óra programozás előtt fizesse ki a kétszáz órányi tanulásomat is, vagy programozza be a központot ő maga."
A piros betűs mondatot küldd el email-ben az MNB-nek azzal, hogy ha két órán belül nem kapod meg a mondat érthető magyar nyelvű fordítását , akkor a mondat megy az újságíró barátodnak, aki napok óta faggat egy bármilyen vacak témáért.
Mivel nekem a szívem már évtizedek óta 51%-ban érintésvédelmi felülvizsgáló, és csak 49 %-ban villanyszerelő, hát én igen. :)
Legalább egy kisebb célműszer mindig volt az autóban, tehát egy földelési hurokellenállást mindig mértem, de mondhatnám, hogy ez a műszaki ember kíváncsisága volt, mert számomra a földelés az, aminek a hivatalos világ veszi, egy kiegészítés (nullázásnál, persze). Maradtam a régi szabvány követelmény-meghatározásánál, miszerint: minden épületbe való becsatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelést - definíciója: amelynek a talajban fekvő, hatásos (a talajfelszínnél legalább 0,5 méterrel mélyebben lévő) részeinek hossza legalább 4 méter. Ezt én úgy értelmezve értem el, hogy a 3 méterest azt egy 70 cm-1m mély gödörből vertem le általában, és a kivezetés is ilyen mélyen ment a ház faláig, az is beleszámított.
(A 'régi szabvány' kifejezés félrevezető lehet, most nincs erre szabványbeli követelmény!)
De egyébként a földeléssel magában nem érdemes atomórás pontossággal bánni, mivel az időjárástól függően az akár kétszer/fele akkora is lehet, mint a mérés időpontjában (nálad lehet, hogy ez a függés kisebb, mivel csak oldalról-alulról változhat a nedvesség), tehát azt is hozzá kell venni, hogy a mérés előtt és a méréskor milyen volt az időjárás csapadékot, stb tekintve, és ennek tudatában értékelni az eredményt.
Ezek a jó dolgok, mikor elvileg úgy van megcsinálva, hogy egyszeri iktatós csajszi is tudja telepíteni/kezelni, de még csak két napja szórakozunk, oszt akkor melyik file is kell nekem?
Na, én is egy Texecommal szopolok, de még leírás alapján sem megy :-D Elvileg kurva egyszerű, igaz az amúgy működő funkciók sem úgy vannak a leírásban, mint ahogy használjuk és működik az élesítés sorrendje, estébé, én meg csak simán a menübe szeretnék belépni, de még az sincs benne értelmesen. És persze néha a logika is zűrös, mikor nyomja meg a YES gombot vagy a zöld pipát, ha nem akarja elfogadni a beállítást. Áááááááá. Na, babrálom, de most egy félreérthető banko proggi jött szembe :-D
Te minden egyes szerelésnél, (földelő szonda) telepítésnél mérsz földelési ellenállást? Ezt azért kérdezem, mert rokonnál Eonos villanyszerelő csinálta a teljesen új bekötést. Légkábelről földkábel lett, de ő leszúrt egy 1,5 méteres "karót" és kész volt a földelés. Szépen dolgozott, de földelési ellenállást azt biztosan nem mért.
Házi módszerrel házi eredmény fog születni a földelési ellenállás mérésre.
Mivel ugyebár most is van neki a mérő környékén földelése, nagy vélhetőséggel a nullával összekötve, ez a földelés meg nincs igazán messze a most mérendőtől, tehát ez belezavar. Inkább legyen 30 % az a hiba.
DSC gyártmány, valószínűleg az RK55xx as billentyűzet-család tagja.
A sárga háromszög azt jelzi, hogy valamilyen technikai hiba van.
Ha beütöd ezt: [*][2] (csillag kettő) akkor elárulja pontosan, hogy mi a hiba (az etetek többségében ez a hiba: "lassan ideje újra cserélni az akkut").
"Létezik valamilyen "otthoni" multiméteres, vagy bármi egyéb vizsgálat, amivel meghatározhatom a földelésem jóságát?"
A földelésre amikor nagyon nagy szükség van (pl nullvezető szakadás vagy készülék test-zárlat), olyankor mindig viszonylag nagy áram folyik rajta, ezért minél inkább ehhez hasonló körülményeket biztosítasz a méréshez, annál hitelesebb lesz az eredmény. Egy multiméter a pár voltjával és ezred amperével valószínűleg egészen mást fog látni, mint ami a valóságban történni fog a baj pillanatában. Tehát a mérést 230V feszültséggel és jósok amperrel (1000-2000 wattos terhelés mellett) kell elvégezni (pl. hősugárzó/vasaló). Az ellenállás mérése nem bonyolult: megméred a terhelésen folyó áramot, megméred a feszültséget és számolsz - de egy laikus (aki pl azt sem tudja, hogy mi az a lépésfeszültség) ne babráljon feszültség alatt lévő csupasz vasakkal meg derótokkal.
Ne keverd a hurokellenállást a földelés ellenállásával. Számottevő földelést ír elő a szabvány, ezt a gyakorlatban 10 ohm alattinak tekintjük. Megjegyzem egy 10 ohm alatti földelés kialakítása is nagy kihívás sok esetben.
IGEN, -- bár feszültség alatti munkavégzés! remélem a szabályokkal tisztában vagy!
Ilyen kapcsolásban . Az u jelű generátor a hálózat dugalja .Rx a földelés . A fázisba beteszel egy "áramkorlátozó ellenállást " (vasaló-hajszáritó, rezsó 2-3db régi 100W izzó. )Az Amper és a voltmérő lehet ugyanaz először Ampermérőnek kötöd be , kikapcsolsz voltmérőnek kötöd be. utána egyszerű osztás R=U/I.
Persze elég nagy a hiba de +/- 10% , után megtudod kell-e 3k földelés.
Azt ugye tudod hogy egy tök hozzánemértő googlehuszártól kérdezel?Aki nem csak sík hülye hanem osztja is a tanácsokat rendesen ami a laikusok benyalnak......
Igen ez így van, ez egy alapon belüli feltöltés. Mivel a földelőszondák "zászlós" kivitelűek, ezért a felállást és az összekötést is 10-es metrikus csavarral, 8mm-es horganyzott köracéllal oldottam meg. Mivel a felújítás kapcsán 30 cm kavicsfeltöltést is alkalmazunk, ezért a csatlakozásokat, (összekötéseket) a kavicságyban csináltam a korrózió elkerülése végett. A két szonda egymástól 2-2,2 méterre van.
Létezik valamilyen "otthoni" multiméteres, vagy bármi egyéb vizsgálat, amivel meghatározhatom a földelésem jóságát?
"Egyik szonda a fürdőben, a másik meg a konyhában."
Ez a távolság már kellemes.
Viszont ha jól értem, akkor az a talaj, amibe leverni készülsz a szondákat, az egy alapon belüli feltöltés, tehát közel 1 méterrel magasabban van a kinti "valódi" talajszinthez képest. Lehet, hogy ez a feltöltés is elég jó vezető anyagú ahhoz, hogy így is jó lesz a szonda földelési ellenállása, de lehet, hogy jobb lenne gödörből (a külső talajszinthez közelebbről) indítani lefelé a szondákat. Sajnos ezt előre lehetetlen megjósolni és ha jó vezető a feltöltés-talaj is, akkor feleslegesen ástad a gödröket. Pl egy okos villanyszerelő az első szonda ellenállását megmérhetné és ez alapján el lehetne dönteni, hogy a másik gödörből induljon-e (vagy esetleg már nincs is szükség rá ;).
Az ok, hogy az egész udvar térkövezve van. A villanyóra a házon belül van a kis előtérbe, ahol 5db lépcsőfok van betonozva, amit szintén nem akarok feltörni. Viszont a szennyvízcső cseréje miatt, a fürdő, konyha, előszoba, WC, spájz taposója, betonja fel lett törve, és ezekben a helyiségekben tudnám a földelést újracsinálni. A leg optimálisabban a fürdőből a bojler csövezésében tudom a vezetéket a mérőhöz elfűzni.
A végeredmény 2db 2m-es obo keresztföldelő egymástól 2m-re leütve, és tüzihorganyzott 8mm-es köracéllal összekötve. Egyik szonda a fürdőben, a másik meg a konyhában.
Bocs, de ennek volt apukája, a benzinmotoros döngölőre applikált cső, már régen. Sőt, annyival még gépesítettebben, hogy a dobozos UAZ hátulján volt egy csőcsonk, arra egy toldat, tetején csiga, és szépen kötéllel eresztve a döngölő.
Mi az oka annak, hogy a földelő szondát nem a házon kívül, valahol a főelosztó / villanyóra közelében vered le?
A két szondát egymástól legalább 2-3 méterre verném le, vagy ha csak közelebbről lehet indítani, akkor megpróbálnám ferdén leütni, lefelé egymástól távolodva.
A falra felkanyarodó horganyzott köracéltól 16 mm2-es zöld-sárga réz vezetékkel mennék az elosztóig.
Hát, az az igazság, már a 3 méterest is munkás dolog egyes helyeken leverni (egyszer létráról kezdtem, fél kézzel lóbálva a nagykalapácsot, aztán 3 napig nem mozgott a nyakam :D - de építkezésnél általában van egy gödör, ahonnan el lehet kezdeni). Minél hosszabb, annál jobb. De hosszúakat egymás mellé verni megint csak nem jelent olyan jó ellenállás-csökkenést.
16-ost, 18-ast, vastagabbat nem.
A mai szabvány szerint körkeresztmetszetnél 16-os a minimum, de horganyzott, rozsdamentes vagy rézbevonatos lehet csak, eccerű nem.
"Riasztó kijelzőjén a világító sárga háromszög mit jelent?"
Gyártótól és típustól függ.
Add meg a riasztó pontos típusát (a dobozára remélhetőleg rá van írva) vagy fényképezd le a billentyűzetet, hátha abból ki tudjuk találni, hogy milyen fajta.
Ez azt jelenti, hogy az oszlopról bejövő kábel keresztmetszetét kell nézni? Három fázisom van, és elég nagy keresztmetszetű a bejövő kábel, pontosan nem tudom, hogy mekkora? Óra előtti kismegszakítóim 3x B 16.
A megfelelő: általad használt földelő szondáról írj légyszíves egy kicsit bővebben, hogy te milyet használsz.
Én csak tömör köracélt. Egyébként a horganyozók szerint a mai horganyzás kibírja idők végeztéig (a leverést sérülés nélkül), de ki miben hisz. Én azóta nem hiszek feltétlenül írásnak, mióta azt olvastam 73-ban, hogy nyugodjunk meg, az olajválság nem fog begyűrűzni hazánkba. :) Ezelőtt pár évtizeddel a magyar horganyzott termékek a levegőn elkezdtek rozsdásodni egy fél év múlva, nemhogy a föld alatt, kavicsokkal karcolva a leütésnél. A gyártói mentalitásunk meg ugyanaz a "jó lesz az, Józsi bá', ne tököljön" maradt.
Úgy gondoltam, hogy ennek a legnagyobb a földel érintkező felülete. Nem jól gondoltam?
Milyen távolságra kellene elhelyezni a földelő szondákat egymástól?
Mivel ezek "zászlós" kivitelűek, ezért kb 2m-es horganyzott köracéllal álnék föl úgy másfél-két méter hosszan, és a két szondát is ilyen köracéllal kötném össze. A felállástól mennék Mkh vezetékkel a villanyóráig, ami kb 10-12m. Ennek a vezetéknek az ideális keresztmetszetére lennék kíváncsi?
Közelebb nem tudom telepíteni az órához a földelő szondát, a két szonda távolságát azt azonban tudom növelni.
Keresek egy olyan jobb minőségű villamossági dobozt, aminek a négy sarkában lecsavarozható átlátszó teteje van, és kb 20x15x6 cm méretű. Zwave relék kerülnének bele az aljára ragasztva kétoldalassal. Tudtok valami jó forrást valahol?
Fogj egy komolyabb tervezésű erősítő IC-t, mondjuk autóba egy (eredeti gyártójú) TDA2005-öst, vagy komoly hangerőhöz TDA7293-ast. Szereld rá közvetlenül (tehát tökéletes hőátadással!) egy bazinagy hűtőbordára vagy pl egy ventilátorral hűtött processzorhűtőre. Indítsd el a gyárilag ajánlott beállításokkal és maximális teljesítményen, majd próbáld tönkretenni a kimenet túlterhelésével vagy rövidre zárásával. Nem fog sikerülni.
Ház felújítás kapcsán cserélném a földelést. Az új földelésnek a helye a fürdő aljzatbetonja alatt lenne. Földelést nem tudok mérni, de ettől eltekintve, a legjobbat szeretném csinálni. 2db obos 2m-es keresztföldelőm van. Kb 1m-es távolságra tudom őket leverni egymástól. A talaj feketeföld, de azért kavics is akad benne. Tűzi horganyzott 8-as köracéllal lenne összekötve.
Ilyen műszaki szempontokból, amikbe végerősítő van beépítve, a 95%-uk szar.
Zenei teljesítményhez és nem a szinuszoshoz méretezett hűtőborda (1/4 méretű), a félvezetők csavarral és szigetelőgyűrűvel vannak lefogatva, rengeteg pasztát nyomnak alá, rosszul szellőzik a készülékház.
Kérdés hogy milyen erősítőről beszélünk? A-B-C-D osztály? nem egy a jel-emelkedési sebességük, és van amit csak külön rövidzár és koppanásgátló véd meg, egyébként elhalálozik, cseréba marha jól szól, és kiegészítő fűtésnek is alkalmas :)
-Te apa,mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között? -kérdezi a kisfiú az apukáját. -Gyere fiam, mindjárt elmagyarázom. Odamegy az apuka 18 éves lányához. -Te lányom, 10 ezer dollárért lefeküdnél egy csupa izom, keményf*szú néger pasival? - Hát apám, azt hiszem, igen. Megkérdezi ugyanezt a feleségétől is. - Hát Józsi, kell a pénz, azt hiszem lefeküdnék vele. - hangzik a válsz. - És te mama, lefeküdnél 10 ezer dollárért egy keményf*szú, marcona néger pasassal? - kérdezi az anyósát is. -Hát fiam, énbennem nagy kárt már nem tesz, lefeküdnék vele. Ekkor a fiához fordul: - Látod fiam, elméletileg van 30 ezer dollárunk, gyakorlatilag 3 k***ával élünk együtt.
Az erősítőkbe épített túláramvédelmet ne úgy képzeld el, mint egy kismegszakítót, amely percekig is gondolkodik mielőtt lekapcsol. Az erősítőkbe beépített tranzisztor szükség esetén egy milliomod másodperc alatt módosítja a végfok tranzisztor áramát, tehát bármi történik nem engedi a fejlesztő által megálmodott érték fölé.
Ha az erősítődben normál 4 ohm terhelés mellett a végfok tranyón max 1,58A folyik, akkor a tervező úgy méretezi a belső áramfigyelést, hogy az SOHA ne engedje az áramot mondjuk 2 amper fölé. Ha egy ilyen erősítőre 1 ohmos hangszórót kötünk, akkor az erősítőnek kétféle üzemmódja lesz:
- kis hangerőnél a szinuszhullámoknak még a csúcs-árama is 2A alatt lesz, tehát az áramvédelemnek nincs semmi dolga, tehát egy bizonyos hangerő alatt az erősítő még 1 ohmos hangszóróval is hifi erősítőként működik
- ezt a hangerő szintet túllépve a szinuszhullámok csúcsainál már akkora áram PRÓBÁL folyni a végfok tranzisztoron, amit már a védelem nem engedélyez, ezért az áramvédelem először csak a szinusz hullámok csúcsait "csapja le" egyenesre (enyhe, alig észvehető torzítás), a hangerő növekedésével a jelenség egyre durvább, akár egészen a (majdnem) négyszögjelig (heavy metal torzító).
Okos erősítő konstruktőr úgy méretezi a végfok tranzisztor terhelhetőségét és hűtését (disszipáció), hogy az az előforduló legdurvább (50%-os kitöltésű és a te esetedben 2 amperes) négyszögjelet akár a világ végéig is kényelmesen tartani tudja.
Ugyanez játszódik le akkor is, amikor az okosan tervezett erősítő kimenetét teljes hangerő mellett egyszerűen rövidre zárjuk: a végfok egyszerűen átkapcsol 2 amperes "négyszög-áramgenerátor" ütemmódba és türelmesen várakozik akár éveken át (miközben a tervező által engedélyezett disszipációval fűti a hűtőbordákat :)
Egy profi színpadi erősítőnek ezeket a dolgokat simán kezelni kell, mert vannak olyan színpadi erősítők, melyeket életük során több százszor költöztetnek, márpedig egy ideiglenesen ezerszer is összerakott rendszerben egy vezeték szakadás vagy egy rövidzár egyáltalán nem csodaszámba menő esemény. Amelyik gyártó erősítője nem tudja kezelni ezeket az eseményeket, az nem tud eladni a piacon egynél több erősítőt (illetve azt sem, mert másnap a színpadi technikus visszaviszi a boltba és ütlegelni kezdi az eladót :)
14V tápfesznél 5W-ot tud ez az erősítő 4ohmon 1% torzítás mellett. Vegyük a pillanatnyi csúcs értékeket a szinuszhullámnál, akkor 10W a teljesítmény.
4ohm esetén a tranzisztoron 7.68V esik, a hangszóróra 6.32V jut, és 1.58A
1ohm esetén a tranzisztoron 10.8V esik, a hangszóróra 3.16V jut, és 3.16A
Első estben 12.13W fűti a tranzisztort, a másodikban 34.25W, miközben azonos a hangszóróra jutó teljesítmény.
Egy zenei anyagnak maximum 25% a kitöltési tényezője (mivel nem egy folyamatos csúcstól csúcsig szinuszhullám végig). A hűtőbordákat is ez alapján méretezik a kereskedelmi átlag erősítőkben.
Tehát szerencsétlen erősítő védelme mire bekapcsol 1ohmos terhelésnél, addigra elolvadt már a jövő hét is.
Most csináltam egy erősítőt, 2x30W-os, de én biztosra mentem. 1.4kg-os alu hűtőbordára raktam...
"nem kell a szuperbasszus, meg az ablakrezgető hangerő."
A kis rádiód 1,2 wattjával igen nehéz lenne ablakot rezegtetni :)
Kellemes basszus viszont kevés wattal is megoldható, persze ehhez nem alkalmasak a miniatűr zseb-hangfalak :) de ha pl álmennyezet van, akkor viszonylag olcsón is lehetnek szép mélyhangjaid.
"elméletileg stereoban menne"
Ennek a kis rádiónak csak egy csatornás kimenete van, tehát akárhány hangszórót ráköthetsz, az soha nem lesz sztereo. De egy konyhában nem is azért szól a zene, hogy élvezd a sztereo térhatást :) tökéletes oda a mono hangzás is.
Fú köszi a válaszokat tényleg srácok, de ne essetek egymásnak :)
Én mondjuk teljesen kuka vagyok a hangcuccokhoz, de háttér zenét szeretnénk, szóval tényleg nem kell a szuperbasszus, meg az ablakrezgető hangerő.
Legjobb lehetőség nekem ez a kis spot hangszóró lenne (Legrand 16ohmos és 2db, elméletileg stereoban menne), álmennyezetbe lenne szerelve és ha annyira szól, hogy ha sistereg a kukta hallom a zenét, már jó :)
A betáp fázisok is mehetnek a kismegszakítóba közvetlenül, a fésűs sín a csavar feje alá megy, tehát közvetlenül nem találkoznak. Ami lényeges hogy a kismegszakító olyan legyen amihez jó a villás fésűs sín.
Igen. Ha nagyon jó akarsz lenni, akkor az alumínium végét hajtsd vissza, hogy duplán legyen a kismegszakítóba. (nagyobb felületen érintkezik) A sorkapocshoz ne felejts el végzáró lapot és bakot venni.
Hát csak jobban belenézve nem egészen úgy van, ahogy gondolod.
A digitális műszernél egyrészt a méréshatár százalékában fejezik ki a hibát, másrészt az utolsó kijelzett érték számjegyeiben.
És igen sok műszernél 200 V az egyik méréshatár, a következő meg 600. Főleg az ócó műszereknél, amit nem sajnál az ember hordozni, mondjuk a Conradtól a 10 eFt-os VC 155. Nem akartam az 1500 Ft-os kategóriát említeni, amiből kaptam hármat is. :D És ráadásul a 200 V-os méréshatárnál az utolsó érték tizedes, 600 V-nál meg az egész. Szóval, ha váltakozó feszültségnél a hiba 1,6 % + 4 digit, akkor
199 V-ot meg tudnám mérni +/- 3,6 V hibával
201 V-ot meg +/- 7 V hibával.
Ez utóbbi már mindenféle megállapítást megkérdőjelez, hiszen pont arra lennék kíváncsi, hogy most 220 vagy 230 V van itt előttem a drótban. Persze, ez a legkedvezőtlenebb eset, mikor mindkét hiba a megengedett maximális, és a két hiba egy irányba hat, ami nem is valószínű, de hát kevés ember szórakozik a saját voltmérőjének a komoly hitelesítésével.
Az eredeti kérdésnél én csak egy hasznos választ adnék: semmiképp ne legyen az eredő impedancia kisebb a végfok tervezett kimeneti impedanciájánál. Ennyi elég a mi mostani esetünkben.
Mielőtt egymásnak esnétek, nekem van egy ilyen rádióm a fürdőszobában, és annak idején tesztelgettem jó néhány hangszóróval.
Kb olyan kis fos IC van benne, hogy tökmindegy mit akasztottam rá, egyformán szólt. Nagyon kis teljesítményű, nagy basszusra ne számítsatok, én vettem két 16-os két utas hajóhangszórót, ami egyébként szépen szól, és azt kötöttem rá. Egy fürdőben elég, azt gondolom a konyhába is tökéletes.
Ma már tuti multiroom-ban gondolkodnék, egy ilyenben.
Panelről van szó igazából, ezért (is) lenne jó megoldás a karton. Egyrészt nem kéne vésni (talán?), ergó olcsóbb lenne a vége, másrészt gyorsabb lenne mind a villanyszerelés, mind a festés/burkolás is. Akkor ezek szerint ez működőképes ahogy elképzelem, szuper. Köszi!
Most egy konyhai cuccról beszélünk nem a A38-as hajó hangrendszeréről. :)
Én kiherélten egy orister SE1015 erősítőt otthon csak a végfokot hagytam benne, tettem elé egy azt hiszem 47K A (log) sztereo potit es walkman kimenetről hajtom.
tettem rá valami hangfalat, rögtön 2 párat oszt megy 10 éve.
Rengeteg hozzászólás született hangfal-impedancia ügyben, de senki nem írt arról, hogy melyik ajánlott és az azt figyelmen kívül hagyott impedanciánál hogyan alakulnak a torzítási tényezők... (harmonikus és linearitási)
én ezt nem hagynám figyelmen kívül, pláne igényes erősítők/hangfalak esetén.
Az eredeti kérdésnél én csak egy hasznos választ adnék: semmiképp ne legyen az eredő impedancia kisebb a végfok tervezett kimeneti impedanciájánál. Ennyi elég a mi mostani esetünkben.
Senki nem említette például a többutas hangfalak esetét, ahol a beépített hangváltók is frekvencia-függő impedanciát produkálnak a végfokok felé...vagy akár a használt hangsugárzó hatásfokát.
Ezért én nem egyszerűsítenék sima teljesítmény-képletekre ebben az esetben.
Ismeretlen megbízhatóságú színpadi hangerősítőket úgy teszteltem, hogy teljes hangerőnél bekapcsoltam egy rövidzárat (nem vicc). Rajta hagytam egy percig, majd kirántottam a csatlakozót (nulla ohmos hangfalból lett végtelen ohm). Volt egy kb 1000 wattos műterhelésem (ipari kemence fűtőszálból), rajta egy rövidzár kapcsolóval ilyen célra.
Amelyik ezt nem bírta, az komolytalan erősítő.
Csináltam pl diszkóba olyan világítást, amiben 12 voltos reflektor izzók egy régi 4x60 wattos hangerősítő hangszóró kimenetére voltak kötve, az villogtatta őket zenére évekig.
Egy normális erősítőnek mindez rutin feladat.
"Amiben van korlátozás, az is csak ideig óráig véd, utána elolvad minden. kb. 150foknál szoktak bekapcsolni a hővédelmek"
A komoly erősítőkben nem csak hővédelem, de ÁRAMfigyelés is van, ami túláram esetén azonnal leveszi a teljesítményt (a komolyabbakban már 50 éve is volt ilyen), tehát a probléma többnyire el sem jut a túlmelegedésig. Manapság már valószínűleg lehetetlen olyan IC-t vásárolni, amely nem tudja ezt.
Kerestem egy rajzot, amin megnézheted, hogy hogyan működik az egyik legegyszerűbb áramvédelem: IT VAN
Amikor valami miatt túl nagy áram jut a Q18 végfok tranzisztorra, akkor megnő a feszültség az R45 ellenálláson. Ez a megnövekedett feszültség odaszól a Q10 tranzisztornak, hogy vegye kisebbre a Q18 vezérlését. Ezáltal a Q18 elkezd lezárni (csökkenteni az áramot) addig, amíg meg nem szűnik a probléma. Ez egy önszabályzó rendszer, tehát az erősítő kimenetét akár teljesen rövidre zárhatod, a végfok tranzisztoron soha nem fog több áram folyni, mint amennyit a tervező megengedett számára. És ha a végfok tranzisztor hűtése úgy van méretezve, hogy ezt a lecsökkentett áramot az idők végezetéig tartani tudja túlmelegedés nélkül, akkor az erősítőn akár ezer évig is rajta maradhat a rövidzár. Ha pedig nem rövidzár van rajta, hanem csak a javasoltnál alacsonyabb impedanciájú hangszóró, akkor a Q10 természetesen csak egy kicsit csökkent a Q18 vezérlésén, ezért a hangszóró szólni fog, csak éppen halkabban, mert a védelem visszafogja az erősítőt. Ezért van az, hogy ezek az erősítők X ohmon a legerősebbek, több ohmmal azért halkabbak mert több az ohm, kevesebb ohm esetén meg azért halkabbak, mert közbeszól az áramvédelem. A híres ősrégi Quad405 erősítő pl kb 6 ohmos hangfallal szól a leghangosabban.
Ehhez hasonló áramvédelmi megoldást szinte minden korszerű erősítő kapcsolási rajzán megtalálhatsz. Keresd a végfok tranzisztor áramába beiktatott kis értékű ellenállásról visszafelé menő vezetéket :)
"bár én továbbgondoltam ezt már régen, egy eltolt nullapontú méréshatár is kéne, mert a 230 körüli feszültségproblémákat nem lehet 300-500-700-1000 V-os méréshatárokkal szokásos hibasávokkal pontosan látni."
Arra gondolsz hogy a digitális műszerek bemeneti analóg részén a feszültség-mintavételezés nem elég pontos pl a max. méréshatár legalsó negyedében? Olcsó műszernél a gazdi feladata, hogy ne legyen annyira hülye, hogy 12 voltot 750V-os méréshatárral mérjen, az okos műszer meg magától kapcsol át az optimális méréshatárra.
Ha a mért érték kijelzésére gondolsz: digitális skálán mindegy, analóg skálán viszont valóban nagy okosság lenne, ha a teljes méréshatárnak egy kiválasztott szelete fedné le a teljes skálát, pl a skála alsó vége 210V-nál kezdődne és a felső vége 240V-nál végződne.
Autókban is egetverő hülyeség a mutatós kilométeróra, hiszen a sofőr a vezetés közben rendelkezésére álló egy pillanat alatt csak a mutató szögét tudja DURVÁN megsaccolni, márpedig ahhoz nem kell semmilyen műszar, hogy most KÁBÉ negyvennel vagy nyolcvannal megyek... ahhoz viszont valóban kellene műszer, hogy most éppen 48 vagy 52 a sebességem, ezt viszont nem lehet leolvasni egy 0-240 közé kalibrált számlapról ezért az összes mutatós sebességmérő óra helyébe digitális kijelzőket kéne tenni. A luxus autókban esetleg lehetne a digitális kijelző MELLETT olyan mutatós műszer is, ami mindig egy kiválasztott kis sebességtartományt mutat széles skálán, tehát amikor városban haladunk, akkor pl 25-70 között mutatna, lenne egy városon kívüli és egy autópálya méréshatár-tartománya is.
Rengeteg leégett végfok cáfolja az elméleted. Amiben van korlátozás, az is csak ideig óráig véd, utána elolvad minden. kb. 150foknál szoktak bekapcsolni a hővédelmek.
Szóval kisebb OHM értékű hangfalat sose csatlakoztassunk az erősítőre, mint az előírt minimum!
"gyári doksiban is az van, hogy 4-8 Ohm. Na jó, de akkor most 4 vagy 8, vagy mennyi?"
Ma már gyakorlatilag nem létezi olyan végfok, amelynek nincs kimeneti túláramvédelme (és az alkatrészek is tápfeszültség fölé vannak méretezve), tehát 0,1-től 1000 ohmig bármilyen hangszórót rá lehet kötni, nem lesz semmi baja. Persze minden erősítőnek van egy optimális terhelő impedanciája (amire a tervező méretezte),
- ennél kevesebb ohmos hangszóróval nagy hangerő esetén az áramvédelem korlátozni fogja a hangerőt (plusz torzítást is vihet be),
- ennél több ohm esetén pedig csökken a leadható maximális hangerő.
Tehát ha egy erősítőre "4-8 ohm" van írva, az valószínűleg
- 4 ohm körül adja le a maximális teljesítményt
- a gyártó nem szeretne vásárlói reklamációkat, hogy túl halkan szól, ezért 8 ohmban határozta meg a felső javasolt értéket.
Laikusok azt hiszik, hogy egy erősítő a túl magas impedanciától is tönkre mehet, de gondoljunk bele, hogy amikor bedugjuk a fejhalhatót, akkor egy kis kapcsoló leválasztja a hangfalakat és az erősítő kimenetén sokszor csak a fejhallgató impedanciája marad, ami lehet akár 32 ohmos, de akár 600 ohmos is (a 600 ohmosakat persze csöves erősítőkhöz gyártják, de a hülyékre is kell számítani :).
Elméletileg lehetséges gagyi konstrukciójú erősítőknél, hogy egyes kimeneti alkatrészeket alulméreteznek feszültségre, de ép eszű fejlesztő nem csinál olyan erősítőt, ami tönkremegy pl attól, hogy nagy hangerőnél kicsúszik a csatlakozó vagy elszakad a hangszóró vezetéke (tehát a hangszóró hirtelen végtelenül sok ohmos lesz), de vacak házibarkács illetve 40 éves home erősítőknél még előfordulhat ilyesmi (színpadi/ipari cuccoknál már 40 éve is alapkövetelmény volt, hogy a kimeneti fokozat minden alkatrésze viselje el akár a teljes tápfeszültséget is).
"A 2-4-8-16 ohm történet igazából egy örökség a csöves világból mert ott a (hang)kicsatolás transzformátorral történt és a szekunder oldalhoz kellett illeszteni az impedanciát.
Amióta megjelentek a félvezetős erősítők ott igazából nem értelmezett ez a dolog."
Hajjaj, van itt gond, komám...
Tehát egy félvezetésnél mindegy, hogy mekkora áram folyik rajta? naaaaa......
Tegyük rendbe ezt a történetet mert szerintem sok sületlenség elhangzott ezzel kapcsolatban.
A 2-4-8-16 ohm történet igazából egy örökség a csöves világból mert ott a (hang)kicsatolás transzformátorral történt és a szekunder oldalhoz kellett illeszteni az impedanciát.
Amióta megjelentek a félvezetős erősítők ott igazából nem értelmezett ez a dolog.
Ha veszünk egy 12V-os tápról működő erősítőt (auto) akkor egy 4 ohmos hangszóró u2/r képlettel max 36Wos tudott lenni de inkább kevesebb a maradék feszültségek miatt. Természetesen feltételezzük hogy a félvezetők és a betáp teljesítménye illeszkedik a ~36W teljesítményhez.
Ugyanez a konfiguráció 8 ohmos hangszóróval csak ~18W. Itt jön képbe a 3dB azaz a félteljesítmény.
No szóval a konyhában bármit ráköthetsz ha elbírja az erősítő kimenete. :)
Mekk műszerről beszélt. Ő arra gondolt, hogy van egy multiméter, ami füttyre, tapsra, kacsintásra, gombnyomásra ugyanazt a terhelést megadja, mint a feszültségkémlelők. És ebben nagyon igaza van, ez lenne a 2in1, bár én továbbgondoltam ezt már régen, egy eltolt nullapontú méréshatár is kéne, mert a 230 körüli feszültségproblémákat nem lehet 300-500-700-1000 V-os méréshatárokkal szokásos hibasávokkal pontosan látni.
Mekk Elek csak abban rossz, amiben rossz, de abban jó, amiben jó. :)
Nincs gond a gipszkartonnal, feltéve, ha tisztességesen felragasztják. Abban az esetben könnyebbség, ha nem csövezve hanem MM-fallal szerel a villanyszerelőd. Csövezésnél legfeljebb akkor, ha a jelenlegi vakolat elég vastag, mert nem kell a téglát is vésni, marni.
Milyen falat akar elsumákolni a pingász??? Hogy lenne már jobb egy pótlék, mint a tisztességes vakolat? A drótokat nálad ugyanúgy bele kell rakni a falba a feltaknyolt gipszkartonnal csak bajod lesz. Persze, haladós, hűdesima, de az akkor is csak egy rátaknyolt pótlék lesz, nem tisztességes munka.
Sziasztok! Ha a festőm azt javasolja, hogy glett helyett burkoljuk telibe a falakat gipszkartonnal mert az gyorsabb és olcsóbb, (közvetlenül falra ragasztva értve) az segítség a villanyszerelőmnek is, vagy attól még ugyanúgy be kell vésni a vezetékeket a betonba és semmire sem elég az az 1cm mélység amit a karton ad?
"Hídba kötött végfokkal kilehet venni 14V-on 4ohmra 20W-ot."
Ez is igaz. A komolyabb autórádió gyártók az ilyen hídba kötött erősítős kimenetekre írják, hogy 4x 50 watt. Ha a rádió hangszóró csatlakozójának egyik pontja sincs összeköttetésben az autó negatív tápjával, akkor valószínűleg ilyen hídkapcsolású (16-20 wattos) erősítő kimenettel van dolgunk.
Én most éppen szopolok egy cuccal, a végén még ki kell menni megmérni, mert gyári doksiban is az van, hogy 4-8 Ohm. Na jó, de akkor most 4 vagy 8, vagy mennyi?
Konyhai háttérzenénél tényleg nem számít, ha egy 4 ohmos erősítőre 8 ohmos hangszórót teszünk, hiszen egy konyharádió soha nincs teljes hangerőn.
De az általam felhozott példáknál egy hiányzó 3 decibel
- okozhat tízszeres torzítást pl csúcsra járatott (fix elvárt hangnyomású) színpadi rendszernél (pl nézd meg ezen a képen az erősítő torzítását 80W 8 ohmos és 80W 4 ohmos üzemmódnál)
"mert van 8ohmos 92db/w/m és 4ohmos 84db/w/m hangszóró is, és ebben az esetben pl ezzel a 8ohmossal leüvöltöm a 4ohmost bármikor."
Ha egy példában egy rendszer egyetlen jellemzőjének megváltozását vizsgáljuk, akkor úgy kell tekinteni, hogy az összes többi jellemző változatlan marad. Nem változtatgatod meg önkényesen a rendszer másik száz jellemzőjét is, csak azért hogy ne legyen értelme annak, amit írok :)
Uraim! Tessenek visszaolvasni! Itt nem egy feszvizsgáló beszerzése, kiválasztása, ára volt az eredeti téma, hanem az, hogy Mekkmesternek mutassak egy olyan eszközt, amit hiányolt a piacon!
Egy haver megkért, hogy csináljak neki élvezhető zenét a kocsijába olcsón. Csináltattam vele egy új kalaptartót 3 centis rétegelt lemezből beleraktam két 25 centis keményperemes hangszórót, kapott két filléres hangszórót a műszerfalba. A két kis hangszóró kap maximum 4-4 wattot a rádiótól, a két nagy hangszóró kap összesen kb 20 wattot egy erősítőtől. Gyanakodva nézett végig, de a fenntartásai rögtön elmúltak, amikor Bach D-moll fúgájának pedálos részeivel megzörgettem a rendszámtábláját ;)
...ráadásul kidobhatta a csomagtartóból a régi (állítólag kétszáz wattos ;) szubládát, tehát újra pakolható lett az egész csomagtartója.
Igen a kínai PMPO watt-számítási képlet mára világszerte elterjedt :) sőt egyes vastag arcbőrű gyártók tovább is fejlesztették (gondolom négyzetre emeléssel).
Akinek van kis esze meg számológépe, az ki tudja számolni, hogy az autóban fellelhető 13 voltos feszültségből maximum hány wattos erősítőt lehet kihozni 4 ohmos terhelés esetén: fél szinuszhullám = fél feszültség (6,5V) mínusz a végfok tranzisztor feszültség-esése (5,8V) és ez a szinusz csúcsfezültsége, ennek csak az effektív feszültségével szabad számolnunk, ami mindössze 4,1V amivel egy 4 ohmos hangszóró mindössze 4 wattot tud ténylegesen. Na ezekre az autórádiókra írnak 4x40 - 4x50 wattot :)))
Persze ha az erősítőben nem csak 13V van, hanem van ott egy feszültségemelős tápegység, akkor persze tudhat az erősítő akár valódi 50 wattot is, de ezeket az erősítőket már 400-1000 wattosként árusítják :)
"Tisztelt Fejlesztő Úr! A számkijelzést nem tetszik(tudni) értelmezni talán, csak hangra ragál Ön?"
A Fejlesztő Úr már számos esetben mért feszültséget olyan helyzetben, amikor vagy nem lehetett jól rálátni a műszer kijelzőjére vagy életveszélyes volt a két kezed helyett más irányba nézelődni. Ezért a Fejlesztő Úr egyszer régen barkácsolt (kiFejlesztett) magának egy olyan fezültségkémlelőt, aminek a hangja a feszültség függvényében változott: minél magasabb volt a feszültség, annál magasabb volt a hangja tehát a ketyere hangjából halottad pl hogy éppen 230 vagy 400V-ot mér. De egy villanyszerelő elkunyerálta tőlem (pontosabban adott érte cserébe egy magnót), azóta nem volt kedvem újat barkácsolni, viszont azóta keresek olyan gyári műszert, ami tudja ezt a hihetetlenül bonyolult szolgáltatást. De mivel évek óta hiába keresek ilyen tudású akármit, ezért arra kell gondolnom, hogy a jelek szerint a világon egyedül csak én vagyok akkora hatalmas műszer-fejlesztő zseni, hogy egy ilyen hihetetlenül bonyolult szolgáltatás az eszembe jusson.
Ha valaki kipróbálná: az áramkör rettentő bonyolult volt, kellett hozzá vagy 15 db filléres alkatrész. Ezen a rajzon látható a lényeg, ezen kívül kellett pici hangszóró, egy 9 voltos elem, némi túlfeszültség védelem feledékenység esetére, graetz+puffer, egy potméter, amivel tologattam a mérési tartományt a 3-30V-os és a kb 100-1000 V-os tartomány között, meg még pár apróság. Az ilyen ketyeréknél a legnehezebb feladat olyan dobozt kitalálni neki, hogy ne röhögjenek ki vele, amikor előveszed :)
Ki kellett volna fejtened, hogy egyébként egy 200W-os végfok ami 8ohmos és egy 200W-os 4ohmos végfok hangereje ugyanaz lesz, ha a hozzá illesztett 8 ill. 4ohmos hangszóró egyforma dinamikájú
mert van 8ohmos 92db/w/m és 4ohmos 84db/w/m hangszóró is, és ebben az esetben pl ezzel a 8ohmossal leüvöltöm a 4ohmost bármikor.
Képzeld el, hogy valaki a gatyáját is kifizeti, hogy végre vehessen egy marhasok wattos olyan autó szub erősítőt, ami képes kezelni a 2 ohmos hangszórókat is, erre beszerelnél a kocsijába egy 4 ohmos rendszert és elkezdenéd magyarázni neki, hogy "a különbséget az emberi hallás nem tudja érzékelni" :)))
A 4 és 8ohm közötti felvett teljesítmény különbség igaz hogy kétszeres, de ez csak 3dB különbséget jelent. A valóságban ezt az emberi hallás nem tudja érzékelni.
A katalógus szerint a rádiódnak egy kimenete van ami legalább 4 ohmos és legalább 1,2 wattos hangszórót szeret.
Ezt úgy kell értelmezni, hogy
- a hangszóród lehet több mint 4 ohmos, de minél több az ohm, annál halkabban fog szólni. Ha két hangszórót szeretnél rátenni, akkor azok legalább 8 ohmosak legyenek, ha négyet, akkor 4x16 ohm.
- a wattnál az 1,2W csak az ajánlott minimum, ettől felfelé bátran el lehet térni, tehát 1 db 1,2 wattos és 100 db 1000 wattos hangszóró között bármit nyugodtam ráköthetsz.
"Vehetek pl. 2 db 16 ohmosat?"
Igen, de 2 db 16 ohmos párhuzamosan kötve 8 ohm, ezért picivel halkabb lesz az elérhető maximumnál.
"vagy 2db 8ohmos?"
2 db 8 ohmos párhuzamosan kötve pont 4 ohm, tehát ez optimális.
"esetleg 4db 4 ohmost?"
4 x 4 ohmosból lehet 1 x 16 ohm, de lehet olyan trükkösen is összekötni, hogy a végeredmény 1 x 8 ohm legyen.
Szóval szinte bármit megvehetsz ami 4 vagy 8 vagy 16 ohmos és akárhány wattos.
Az a lényeg, hogy 4ohmnál ne legyen kisebb a rákötött hangszórók eredő ellenállása. Linkeld a hangszórókat, akkor többre megyünk teljesítmény ügyileg is.
Szeretném a segítségeteket kérni. Konyhába szeretnék háttérzenét, és van egy ilyen rádióm, ami a legrand katalógusban így szerepel: "Beépített tápegység: 230 V~. Kézi vagy automatikus csatornakeresés (RDS keresés)10 csatorna tárolása. Beépített antenna (érzékenység állítható). Hangerő-, balansz- és hangszínszabályozás Ø3,5 mm-es Jack bemenettel (kábel nem tartozék) 4 / 8 / 16 Ω hangszóróval kompatibilis2×3 W sztereó és mono kimenetek.
Ehhez szeretnék hangszórót is (szintén legrand), viszont nem tudom, hogy érti azt, hogy 8 vagy 16 ohmos legyen a cucc. Vehetek pl. 2 db 16 ohmosat? vagy 2db 8ohmos? esetleg 4db 4 ohmost?
A 16ohmos spot hangszórónak 2W a teljesítménye, viszont a 8 ohmosnak 20W. Itt azért nem értem a dolgot, hogy ha a rádió 2x3W-ot tud, akkor 2db 20W-os de 8ohmos hangszóró már nem lenne jó? Viszont a 1db 16ohmos csak 2W. Most itt nem értem a dolgokat :(
Ilyenem nekem is van, egy villynaász rendezvényen kaptam ajándékba, de szerintem már akkor is le volt merülve benne az elem, mert nem jöttem rá hogy működik.
kedveltem meg azért, mert a fázis megtalálása után ráhimbáltam a védőérintkezőre, a szakadt védővezető esetén halálos biztonsággal megjelenik rajta az első (és esetleg a második) érték, a 12V, így egy információval előrébb voltam. Illetve volt két olyan esetem is, ahol a csap rázására panaszkodtak, és az égvilágon semmivel nem sikerült igazolni azt, hogy "valami van", de ez meg szintén mutatott.
Érdekes, én fázisceruzával, vagy újabban azzal a kínai nemérintős vacakkal támadok egy ismeretlen vezetékre. Főleg a kínaival, MMfali vezeték régészeti lekövetésére kitűnő segédberendezés, és olyan tudományos-kriminalisztikus ereje van amikor megszólal. A többi müszi utána jön.
A már nem érvényes magyar előírásban a gyűjtőnév volt feszültségvizsgáló. Fajtái:
- feszültségkémlelő (egy gombot vagy egyik pólust megérinteni) max 1 mA
- feszültségjelző két pólusú, ennél volt a 20-60 mA-es terhelőáram követelmény
- feszültségellenőrző két pólusú, értéket is mutat valahogyan (áram kötelezettségre nem emlékszem)
Ma pedig van feszültségkémlelő, kétpólusú, amelyiknek lehet kis terhelő árama és nagyobb. És azt is megbeszéltük, hogy ez mindkettő jó a maga céljaira. Mert ha 50 mA-es terheléssel nem mutat semmit, és ehhez képest kapacitív alapon megcsíp az érzetküszöb határán, akkor esetleg hanyatt vágod magad a létrával, és kitöröd a nyakad. Hát, pontosabban, nem beszéltük meg, hogy mindkettő jó arra, amire jó, ezt nagyjából csak én gondolom így. :D Mindenki más habzó szájjal, szerszámot tekintve meg ásóval és kapával támad a fázisceruza jellegű ketyékre.
Multiméter hamis feszültség mérés megelőzésére hasznos lehet egy kb 10-20 ezer ohmos ellenállás a műszer kapcsai közé. Persze hosszan nem mérjünk így, mert melegszik az ellenállás.
Én azon csodálkozom, hogy miért nem gyártanak olyan műszereket villanyszerelők számára, amelyeken van bekapcsolható "műterhelés".
- Attól, hogy vak, még mindent meg tud csinálni - magyarázza a gyerek. - A villanyvezetékeket is ő húzta be a falba, a szomszéd néni segített neki, hogy tudja, melyik huzal milyen színű...
Van olyan önhegedő szalagom - majd teszek be róla fotót - amit alapból a kétszeresére kell nyújtani úgy feltekerni bármire és csak önmagára ragad de bonthatatlan módon. Majd azzal áttekerem ha kiszáradt. Hja' es 400V szigetelésre is alkalmazható.
Én mondjuk annak idején nem értettem a két sorbakötött izzó iránti rajongást, mert úgy gondoltam, hogy veszélyes az izzószálakra nézve egy villanyszerelővel járkálni, hiszen aki egy kombinált fogóval és szigetelő szalaggal oldja meg a finom munkákat (a többire ott van a véső és a kalapács), az egyáltalán hová teszi ezt a készüléket? De el kell ismernem, amit a nyolcvanasok elején készítettem, az még mindig ugyanaz az izzó (bár ő csak 20 évig kirándult sokat).
Ami a munkavédelmet illeti, a szocializmusban az egy 102 %-os képmutatás volt, mert az összes kapható feszültségkémlelő mind gyengébb konstrukció volt (a francia Catu sem bírta sokáig), és némelyik már gyári állapotában rosszabbul nézett ki, mint a 2 db 15 W-os izzó. Azt az egy tételt kivéve, hogy a gyáriak világítottak is és sípoltak is, ami a tévesztés lehetőségét csökkentette. Ma már azért vannak jó szerkezmények, bár egy Weidmüller még mindig elegánsan néz ki, egy Új Mocsár Mgtsz Villamos Üzem gyártmány meg még mindig hányadék.
Harmadfelől a 2x15 W a védővezető folytonosságának ellenőrzésére, feszültségkémlelésre 230 V-ra még mindig legális, aki felülvizsgál, az ismeri a 4851-et. Az MSZ 1585-ben csak próbalámpa név szerepel, arról már nem tudjuk, felöleli-e ezt is. :)
"A 100 km-es problámáról én is ezt gondolom. ... mindig adott feladatot végeztünk. Ez ugye azt jelenti, hogy tudtam minek megyek, mit kell vinnem. Persze mindig volt a kocsiba 1-2 doboz wago,"
Én viszont nem villanyszerelésből élek, ezért a kocsiban csak a "túlélő felszerelés" szokik lenni: pár kéziszerszám, egy csehszlovák forrasztópáka meg egy multiméter. És amikor egy haver présházában/nyaralójában a vasárnap reggeli déli ébredés után előkerül egy feladat, akkor azt abból kell megoldani, ami száz méteres körzetben megtalálható (szerencsére fúziós reaktort még nem kértek, mert órákig is eltartana, mire összeállítok egyet a ház körül található lomokból:)
"fogj egy tolmérőt, tdd közé a másfelest, szoritsd rá hogy szétlapuljon"
Hibás megközelítés: a tolómérőben az elemi szálak akár két centi szélességben is szétterülhetnek, míg a WAGO lyukának szélessége nem végtelen :) hanem kb 2 mm (ekkora lyuk kell 2,5 mm2-es tömör ér befogadásához). Tehát a WAGO-ban a másfeles flexi vezeték elemi szálai két milliméternél szélesebben nem terülhetnek szét, a tolómérővel ellentétben.
"írj levelet a Wago-nak hogy hétvégéken engedélyezzék a másfeles mkh-t is bekötni."
Nem kell írnom. Számos nem-nyitható terméknél a WAGO engedélyezi a flexi vezetéket, sőt az ónozást is.
A nagyon kis teljesítményű (max 5W) 230 V-os izzók izzószála 400V-on viszonylag lassan éri el azt a hőmérsékletet, amikor elolvad, némelyik kb másfél másodpercig is kibírja, de még a gyengébbek is kibírják egy másodpercig. Ha begyakorlod azt a mozdulatot, hogy a vezeték hozzáérintése ne legyen hosszabb fél másodpercnél, akkor nyugodtan lehet használni 400 volton is. Persze soha nem szabad elbambulni :)
Nincs az a műszer aminek feltétel nélkül hiszünk. Minden ilyen, pláne érintésmentes fáziskereső használata azzal kezdődik hogy leellenőrizzük működik-e.
Az egyik ledet sikerült megoldani a távirányító zöld gombjával fel a pirossal meg le lehet kapcsolni,a másikat fel kapcsolom de le nem tudom kapcsolni egy idő után magától le alszik.Lehet az adóval van valami gond?
Nekem is van/volt ilyenem, mint szinte mindenkinek, aztán ez is jó páldája a tanulásnak. Nagyobb építkezésen egy hét kitiltás jár az ilyenért (ahol van saját munkavédelmis) Sosem értettem miért, mikor ez az egyik legbiztosabb műszer. Akkor valaki felhomályosított, és tényleg, évekig nyúlkáltam bele 200-300 amperes biztosítókon, és egyszer sem jutott eszembe hogy mi történik ha a foglalaton belül valahogy a vezeték összeér. Azóta csak lakásokban használok próbalámpát, nagyobb bizztosítókba meg csak gyári tesztert. (abba elvileg van bizti) És itt is az jön hogy hadakozhattam volna hogy de akkor is próbalámpa, és akkor lehet sosem tudtam volna meg hogy van olyan teszter, amin nem kell semmit megnyomni, átkapcsolni, egyszerre tudsz folytonosságot vizsgálni, és feszültséget mérni. Ez nagyon jó szolgálatot tesz szekrények hibakeresésénél. Egy-két multimétert elküldtem már mert elfelejtettem attekerni. Legutóbb kb 3-4 éve pont egy új műszert vettem. Áramfelvételt mértem vele, majd másnap feszültséget akartam keresni. Mondtam is a kollégának hogy erre most nagyon fogok vigyázni, betekertem 600V-os méréshatárba, kibogoztam a zsinórt, feltettem egy kb 1m-es fal tetejére (ezen a falon volt a szekrényke) majd újra megnéztem hogy jó helyre tekertem-e, majd mértem. Csakhogy a műszerzsinórt nem dugtam vissza a jó helyre az árammérés után. Rányomtam a kismegszakítóra, nagy pukkanás, ránéztem a műszerre, zsinór sehol, majd 1-2 másodberc múlva valami koppant a fejemen, a műszerzsinór banándugója volt. :-)
Nem érzem magam felkészültnek, olyan embernek érzem megam aki lehetőségeihez képest megpróbál mindent megtenni ahhoz hogy felkészült legyen. De a felkészült állapot szerintem sosem érhető el.
Valamikor azt gondoltam milyen jó lesz ha lesznek szerszámaim, gépeim. Most van horonymaróm, porszívóm, akkus porszívóm, dekopírom, 3 akksus fúró. 3 makita ütvefúró, 2 hilti te5-ös, egy hiltim és egy makita fúrókalapács, rezgő fűrész, orrfűrész, kisflex-nagyflex, kézi körfűrész, elektromos tűzőgép, áramfejlesztő, meg a Jóisten tudja még mi, 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es fa létrák, alu létrák, egy halom kéziszerszám (szigetelt-szigeteletlen saru nyomó, 3 érvéghüvely nyomó, bnc-rj45 krimpelő, stb) Szóval azt hittem jó lesz. Aztán rájöttem hogy ez mind szükséges. Ezt követően az anyagokra kezdtem izgulni, betáraztam mindenből, árvéghüvelytől a kábelekig, mágneskapcsolókig, hogy ha kell, legyen, vagyis "felkészült" legyek. Aztán rájöttem hogy ezek is mind kellenek, és nem is értettem korábban hogy csináltam.
Aztán elérkeztünk a jelenbe, amikor ezekből semmi nem kell, csak porosodnak. Tény hogy ha egyszer újra el kell indulni, sokkal könnyebb lesz. Mondhatnám hogy felkészült vagyok, de most megint új kihívások vannak, most szabványok és előírások terén kell otthon lenni, nem azért hogy jól dolgozzunk, hanem mert ellenőrzik, és tudnom kell mire hivatkozni. Meg kellett tanulnom használni az autocad-et, jegyzőkönyveket írni, és itt nem a táblázat kezelés a lényeg, hanem a szabványhivatkozások, stb. És mindennek naprakésznek kell lenni. Most azt gondolhatnám hogy ha ezzel is megleszek, tényleg felkészült leszek, de a helyzet az, hogy minden lépcső után van mégegy amig fel nem dobjuk a talpunk.
Anno a motorok kapocslécére úgy csatlakoztunk hogy a sodrott eret szemmé formáztuk és befuttatuk ónnal így képezve szemet.
Eme megoldás nem volt tartós nem is azért mert kiolvadt,hanem a szem szétlapult, deformálódott eltört a szigetelés alatt, az elemi szálak eltörtek, szétnyílt a szem ráadásul oxidálódott is rendesen. Az aktuális szakin , aki szívott épp vele döntötte el hogy újra készíti a kötést. Ez egy préselhető szemes sarunál aligha fordulna elő.
Viszont semmi sem tiltja hogy a sarut nem forraszthatod ha már nem préseled. Ha már mindenképp használni akarjátok a pákát!
Ideális körülmények esetén az ónozott vezeték, pláne ha nincs megbontva időtlen időig teljesíti a feladatát.
De olajpárás környezetben akár el is mállhat az ón.
Én az iparban dolgozom,nem épület villanyszerelésben. Ha el kell utazni,az előtte való munkanapon előkészülök,
listát készítek az eszközökről anyagokról egy spirálfüzetbe (általában egy oldalnyi összeíródik) úgy hogy fejben végig gondolom a munka folyamatát.
Például az általam szállított 2m magas kapcsoló szekrényre felteszem a tetőt,becsavarom az emelő szemeket, HOPP.... akkor csak ezért kell a létra is! listára a létra és az emelő szemek! Milyen apróság, de ha otthon marad az emelőszem, hogy daruzzák fel majd az emeletre?
Ami nincs a műhely készletében az aznap megvásárolom.
A listán megjelölöm mi került be a járműbe,így mostanság elég nyugodtan indulok vidékre.
Régebben félúton jutott az eszembe hogy ez is az is otthon maradt. Lehetett idegeskedni hogy vissza forduljak-e vagy lesz e valami a közelbe ahol beszerezhető. Vezetni is közben elég veszélyes volt......
Dehogynem dugnak mert mindenfelé vannak kreatív emberek és a szükség nagyúr.
Konklúzió, meg kell hagyni mindenkit a saját pályáján hogy okosnak es kreatívnak érezze magát. Van egy remek szólás erre hogy meg a leghülyébb embertől is lehet valamit tanulni ... :)
Megfelelő társadalmakban... Azokban gondolom nem dugnak mkh-t a mesterek a normál wagoba, és gondolom a PEN-t sem akarják szétbontás után ujra egyesíteni. :-)
Egyébként 2 féle villanyszerelő van, a kókler meg a szakember. Mindkettőnél előfordulhat hiányosság, de a megoldásban komoly különbségek vannak. A szakember ha nem tud valamit akkor kideríti, tájékozódik, az anyagokkal felkészül és akár saját kárára, töbletköltséggel is de megoldja, a kókler meg mindenben biztos, neki ne dumáljon senki, pláne a szabvány, és ha valami nincs nála, akkor barkácsol.
Köszönöm! Megválaszoltad miért nem dugdosunk ónozott mkh-t a normál wagóba. A 1,5-től nagyobb esetében csak szólok hog kb a 1,5-es marad, mert a 2,5 mkh ónozva meg már túl nagy. Nem tudom hogy te megnézted-e a rógót, de az elgy lapos rugó, tehát teljes szélességben elterül benne az mkh. Én el tudom fogadni hogy az jó még bele, abban az esetben ha te kiszámolod hogy azon a területen mnnyire tud lelapulni az mkh, és annál vastagságnál milyen erővel feszít a rugó, aztán azt is kiszámolod hogy az megfelelő-e.
De elég gyorsan meg tudod magad cáfolni, fogj egy tolmérőt, tdd közé a másfelest, szoritsd rá hogy szétlapuljon, és ha kevesebet mérsz mint egy 0.5-ös tömör átmérője, akkor az elméleted is hibás. Ha többet mérsz, akkor írj levelet a Wago-nak hogy hétvégéken engedélyezzék a másfeles mkh-t is bekötni.
A 100 km-es problámáról én is ezt gondolom. Mostanság laptoppal szerelek villanyt, és sosem hibaelhárítóztam, mindig adott feladatot végeztünk. Ez ugye azt jelenti, hogy tudtam minek megyek, mit kell vinnem. Persze mindig volt a kocsiba 1-2 doboz wago, akkor is ha elvileg nem kellett a munkához. Aztán egyszer igen messze voltam itthonról, ráadásul szombaton, mikor délután oda jutottunk hogy kötni kellett. Nem keveset. Aztán észrevettem hogy a szatyorba amit reggel bedobtam, van ugyan pár doboz wago, de mind 5-ös nyitófüles. Piszkosul zavart a pazarlás, hogy a 30 Ft-os wago helyett 100 forintossal kötöm a tömör vezetéket, így másnap az volt az első dolgom, hogy kerestem egy használaton kívüli koffert. Talán valami fúrógépé lehetett, de fém csatos volt, és elég masszív. Kvágtam belőle abelsejét, és 9 részre osztottam. Telepakoltam 3-as, 4-es, 5-ös, 8-as, normál wagoval, 2-es, 3-as, 5-ös nyithatóval, a maradék 2 rekeszbe meg került sorkapocs. A fogójánál maradt egy üres rész, oda került az alupaszta. Arra a felére amelyik csukódik, ragasztottam egy szivacsot, ami lezárja a rekeszeket ha össze van csukva. Ezt követően ha mentem dolgozni, mindig vittem ugyan úgy a wagot dobozokban, de ez a koffer mindig ott van a kocsiban. Normál 3-as wagobol 200 db fér egy rekeszbe.
Ugyan ez a helyzet a csavarokkal is. Egyszer 1 db 6-os csavarral kevesebb volt nálam mint kellett volna, mert nem számítottam rá hogy kell. 1-2 nap múlva vettem 9 db rendezőt. Volt itthon egy kb 40x60 cm-es zöldségesládám. Abba 2db 4-ös oszlopban pont elfér, + középen a kilencedik.
Találtam egy régebbi képet, a fémcsatos fekete koffer a wagos, a rekesz is jól látszik.
Nem mondom hogy mindenre felkészültem, de ezt a hétvégi 100km-es kitérőket talán kivédtem. És ez a lehetősége mindenkinek megvan. A wagonak egyébként van gyári koffere is.
Hát azért ez 40 éve sem így volt egészen. Akkor is benne volt a gumiszabály, csak más szavakkal. "A kötések a vezetékek mechanikai és villamos tulajdonságaival gyakorlatilag egyenértékűek legyenek."
"Ha az éppen szükséges 3 db nyitható WAGO csak oda-vissza 100 km autózással beszerezhető (pl legközelebbi nagyváros hét végén is nyitva tartó barkácsáruháza), akkor szükségtelen-e az ónozás?"
Benne van a szabványban, hogy ha 50km-nél messzebb van a szaküzlet, vagy vasárnap délután nincs nyitva, akkor bármit lehet csinálni!
"Miért nem dugnál bele vékonyabbat a másfelesnél?"
Mert a flexi vezeték vékony elemi szálai idővel úgy rendeződhetnek el a WAGO rugós lemezének szorításában, hogy a szálak optimálisan töltik ki a teljes rendeelkezésre álló keresztmetszetet. 1,5 mm2-nél kisebb keresztmetszetű, domború-négyszögletesre rendeződött elemiszál-köteget már nem szorítana annyira erősen a WAGO rugója hogy én mechanikusan megnyugtatóan erősnek tartsam azt a pontot.
Tehát a rugó egyre csak szorít, az ón egyre csak folyik (mindez lehet, hogy hónapokig tart), az elemi szálak helyezkednek (ha nem lettek elég erősen megsodorva), miközben a köteg elkezdi felvenni a rendelkezésre álló lyuk alakját. Az a lényeg, hogy amikor ez a folyamat megáll (mert minden ón elfolyt valamerre és már közvetlenül a réz feszül az acélhoz) akkor a rugó még mindig jó erősen szorítson.
"Nem derül ki egyértelműen, hogy itt mit értesz "az eszköz" alatt, de remélem, hogy senki sem dug leónozott vezetékvéget egy nulla/földsínbe."
Te utaltál képre videóra, amik WAGO rugós kötőelemeket ábrázoltak! ABBA. Az az ESZKÖZ.Kötőelem,csoki, sorkapocs,sorozatkapocs, csatis, csatos, csattintós,meg van hogy csak wago, és kitudja hány szleng létezik rá!
És te mit értesz " nulla/földsín"-en? Ne ködösítsünk,a csavaros sárgaréz sínről (is) volt szó! Te kötöd be abba a hajlékonyt érvég nélkül ha kell két fonattal szétválasztva két furatba! Hol láttam volna hogy abba kötöttek volna vezetéket,pláne ónozottat!!!
"Ha az éppen szükséges 3 db nyitható WAGO csak oda-vissza 100 km autózással beszerezhető (pl legközelebbi nagyváros hét végén is nyitva tartó barkácsáruháza), akkor szükségtelen-e az ónozás?"
Akkor azt mondanám hogy nem volt elég felkészült az ember..... igen, az érvég is elfogyhat hirtelen.
De hogy erre hivatkozva terjesszem hogy akkor lehet? Ha elkészíteném is titkolnám, tagadnám.
Akkor inkább benyelem a költséget és legközelebb már biztos nem lesz ilyen probléma!
Vannak olyan problémák, amikre nincs kész megoldás a Nagykönyvben.
ilyenkor háromféle villanyszerelővel lehet találkozni:
- az egyik azt mondja, hogy nincs erre kész megoldás és lelép
- a másik vakmerő: megoldja úgy, hogy csak reméli, hogy eközben nem sértett meg szabványt
- a harmadik jól tudja, hogy mit ír elő szabvány és mi az, ami csak városi legenda a villanyszerelők körében ;) és úgy oldja meg a problémát, ahogy átlag tudású villanyszerelőnek soha nem jutna eszébe, de eközben mégsem sért meg egyetlen szabványt sem.
"Tegyük fel hogy egy kertbe fel kell szerelned egy lámpát, kb 250m-re az elosztótól. A lámpa 500W-os. A lámpa 110-250V-ig működik. Milyen kábelt teszel le?"
Mivel most lusta vagyok feszültségesést számolni, ezért a legolcsóbb 4 eres földkábelt venném meg.
"A linkelt témákban sem láttam olyat hogy ónozott vezetéket dugdostak volna az eszközbe."
Nem derül ki egyértelműen, hogy itt mit értesz "az eszköz" alatt, de remélem, hogy senki sem dug leónozott vezetékvéget egy nulla/földsínbe.
"Továbbra is értetlenül állok az előtt hogy valaki ónoz mikor szükségtelen."
Ha az éppen szükséges 3 db nyitható WAGO csak oda-vissza 100 km autózással beszerezhető (pl legközelebbi nagyváros hét végén is nyitva tartó barkácsáruháza), akkor szükségtelen-e az ónozás?
Mekk! Neked nem kell semmit szétszedni, megnézni és megitélni. Ez a gyártó dolga. A gyártó pedig olyanra gyártja, és olyan felhasználást enged, ami a szabványnak megfelel. Nagyjából erről beszélek 2 napja. Azért van az előírás, hogy azt kövesd.
Mondok egy másik páldát. Tegyük fel hogy egy kertbe fel kell szerelned egy lámpát, kb 250m-re az elosztótól. A lámpa 500W-os. A lámpa 110-250V-ig működik. Milyen kábelt teszel le?
A 2273-as hivatalosan 0,5-2,5 tömör között jó, ha szétszedsz egy ilyet, láthatod, hogy még a 0,5-ös flexi vezetéket is atom biztosan szorítja. Ettől függetlenül egy ilyenbe 1,5-ös flexinél vékonyabbat nem dugnék.
"Tehát akik érvéghüvely nélkül kötnek be flexibilis vezetéket a nulla/föld sínbe, azon szerinted nem szabványosan dolgoznak?"
Ha arról a sárgaréz csavaros sínről van szó (hallottam már csavaros hernyósínnek is), azok nem szabványosan készítik el. Határozottan állítom!
A linkelt témákban sem láttam olyat hogy ónozott vezetéket dugdostak volna az eszközbe.
Nekem az jött le hogy van olyan termék ami csakis tömör vezetékhez jó, ill van ami univerzális. De hogy hajlékony vezetéket ónozva merevvé tenni csak hogy bevegye a tömör típus .......... szóval az nem a megfelelő terméket választotta. :-(
Továbbra is értetlenül állok az előtt hogy valaki ónoz mikor szükségtelen. De érvéget sem raknák, mivel nem kell a WAGO rugós kötőelembe. Úgy tudom nem is ajánlott.
"körülírja hogy hogyan kell sodrott vezetéket bekötni. Így bizonyos esetben csakis az érvéghüvely jöhet számításba."
Tehát akik érvéghüvely nélkül kötnek be flexibilis vezetéket a nulla/föld sínbe, azon szerinted nem szabványosan dolgoznak?
"Minek ónozza vezetékvéget az aki rugós (WAGO) kötőelembe köti be a vezetékvéget?"
MINDEN wago belsejében acél rugó szorítja a vezetéket , csak vannak olyan wago-k, amelyiknél ezt rugót ki lehet nyitni egy karral/pecekkel amíg bedugod a vezetéket és vannak a nem-nyithatós wago-k, amelyeknél benyomáskor maga a vezeték ér feszíti fel ezt a rugót. Ha a tömör wago-kban nem acélrugó szorítaná a vezetéket, akkor én sem merném leónozva beledugni a flexi vezetéket.
A belinkelt képen sem egy nyitható, hanem egy "tömör vezetékes" wago belseje látható, jól látható a betoláskor felnyíló acél rugók működése. Ez a rugózás jellemző ezen wago családok minden tagjára, akár nyitható, akár nem: még egy kép. Ez az a rugó, ami folyamatos nyomással követi az ón lassú megfolyását, így a leónozott ér még harminc év múlva is ugyanolyan megbízhatóan érintkezik, mint az első pillanatban (sőt, még jobban).
"Őszintén semmilyen hüvelyt nem teszek rá. Nyilván."
Akkor ne csodálkozz hogy elnyírhatja a csavar az elemi szálakat! (te ezt tényleg direkt csinálod?)
"A szabványban benne van, hogy kötelező érvéghüvelyt használni?"
Már beszéltünk róla hogy igen! Nem konkrétan az érvéghüvelyt ajánlja, hanem körülírja hogy hogyan kell sodrott vezetéket bekötni. Így bizonyos esetben csakis az érvéghüvely jöhet számításba.
" mert bedugás előtt le lett ónozva"
Minek ónozza vezetékvéget az aki rugós (WAGO) kötőelembe köti be a vezetékvéget?
25-30-éve én is ónoztam, mert nem létezett érvég,legalábbis később lett általános a használata.De WAGO sem találkoztam anno.
"Ha 1 10-es mkh-t elfelezel, akkor az 2db 5-ös. Arra milyen hüvelyt teszel? Nyilván 6-ost. De úgy őszintén!"
Őszintén semmilyen hüvelyt nem teszek rá. Nyilván.
"Vagy írják bele a szabnányba, hogy lehet eltérő méretű hüvelyt használni, de csak abban az esetben, ha az adott vezetéket egy szaámára befogadásra alkalmatlan kötőelembe szeretnénk rögzíteni? "
A szabványban benne van, hogy kötelező érvéghüvelyt használni?
"az ónozott mkh-t dugjuk a wagóba, akkor bizony akár életekkel is játszahtunk. Mit mondasz majd a házban bennégett szülők gyerekének? Hogy azt hittem hogy jó lesz?"
Írj le egy életszerű eseményt, amikor egy WAGO-ba dugott flexi vezeték életekkel játszik CSAKIS AMIATT, mert bedugás előtt le lett ónozva. De annyira életszerű legyen ez az esemény, hogy ne kapjak röhögőgörcsöt amikor olvasom.
Itt egy kép az olcsó tömör WAGO-k belsejéről, működéséről:
Nem akar semmikép átváltani bistabil üzemmódba,ahogy írtad úgy csináltam az a-pontban átvált zöldre majd mikor háromszor meg nyomom egy idő után pirosan kezd villogni majd mindent úgy csinál mint az előtt monostabil módban. Most a háromszori meg nyomást a távirányító nyomógombján vagy a vevő PRGx gombját kell meg nyomni mert én az utóbbit nyomogattam?
Teljesen bizonyos hogy van bennem egy teenager korból benn maradt lázadás.
A villanszerelést és egy Bugatti veyron motor összecsavargatás ne hasonlítsuk már össze.
Megkérdeznéd bármelyik villanyszerelőt hogy hány newtonnal kell meghúzni a fold szonda laposvasán a zöldessárga drót végén lévő föld felcsavarozást elküldene a büdös picsába azonnal. :) Mindazonáltal igazad van hogy ha a tervező azt mondta hogy az 22 N akkor annyival kell csinálni.
De ez a szakma sokkal egyszerűbb történet annál hogy ilyen precizitással kelljen előadni. Tudod alpinban a cuccainra az van ráirva jelemzően hogy 22kN azaz 22 kN a szakítószilárdsága mondjuk a kötélnek vagy a hevedernek. Az köznyelven 2.2 tonna. Ez nem az jelenti hogy 2.3 nál már esik szét. Egy hevedert teszteltek padon és 4 tonnánál szakadt szét. Minden bizonnyal a villamosipari cuccok is hasonlóan viselkednek. Nem kell senki belefojtania magát a legközelebbi folyóba hogy ha egy szőrszál véletlenül elvágódik es ugy teszi fel rá az érvéghüvelyt. Értem én hogy a megrendelő hasra ejtéséhez ez kell hogy ugy adjuk elő ezt a történetet mintha soha senki nem tudná megtanulni ezt csak mi de az is sok időbe telt de lássuk be nem nagy nagy történet ...
Ja, ezért szoktak megégni a megszakítók és sok más, oszt a paraszt nem is nagyon érti, hogy miért. Ahztán néha csak laza, néha meg a keresztmetszetcsökkenés miatt.
Egyébként ezzel ne nagyon kapcsolj reflektort, mert be fognak sülni az érintkezői. Viszont nagyobb relét/mágneskapcsolót kapcsolhatsz vele, és az már kapcsolhatja a refiket. Ha 20W-os led refikről van szó, akkor nem szóltam.
Mindent jól csináltál, csak monostabil módban van. Ez így jó, távirányítóval el tudod indítani, és a beállított ideig megy, közben a távirányító ismételt megnyomásával nullázni tudod a számlálót.
Tehát a távirányító be van tanítva. Csupán a monostabil módot kell bistabil módra váltani úgy, ahogy leírtam.
Kettő darab adó van piros-zöld gomb mindkettőn előszór az adókat kell feltanítani majd a vevőt,a jumperek a helyükön vannak. Írd le légyszíves a folyamatot mert én az útmutató szerint csináltam de nem működik egy idö után kapcsol ki a led de én a távirányitóval nem tudom lekapcsolni. Lehet hibás a vevő pedig vadi ujj és nem valami gagyi mert jó volt az ára is. Ha a betáp plusz-minusz felcserélődött lehet az okozott valami bajt?
Nem kell. Mindkét jumper legyen a helyén, tehát zárja a tüskéket. Ha most úgy máködik ahogy írtad, akkor át kell váltanod bistabil módra. Ezt így teheted meg:
a)Nyomja meg a vevőegység PRGx gombot kevesebb, mint 2 mp-ig,a LED zöldre vált ,ezek után engedje el a . gombot.
b) A PRGx nyomógombját nyomja meg egymás után 3 alkalommal kevesebb, mint 2 mp.-es idő intervallummal, a a LED zöldre kapcsol, és lassan villogva jelzi,hogy a művelet sikeres volt
Alapjába véve azt gondolom, hogy te a szabályozottság ellen lázadsz. Pedig a szabályozottság jó, mert vannak határértékei, és azok alapos vizygálaton esnek át. Mikor egy kötőelemre rá van írva a meghúzási nyomaték, az azért van ráírva, mert azzal a nyomatékkal meghúzva megfelelő a kontaktus. Ha te azt mondod túl van ez bonyolítva, meg kell húzni oszt jónapot, akkor te nem tudod megmondani az mit jelent. Mert ha az egyik ember húzza meg az lehet hogy laza lesz, ha meg egy másik, az meg lehet hogy túlhúzza. Én sajnos már jártam így, nem bíztam a nyomatékkulcsban és egy normál villáskulcsal húztam meg a csavarokat, úgy ahogy én kézzel ézékelve megfelelőnek éreztem, aztán mikor a hajót visszaküldték párezer darab fogyasztásmérővel mert a szállítás közben elpattogtak a mágnestartó csavarok, az már kevésbé volt vicces. Bevizsgálás után természetesen kiderült hogy a csavarokkal nem volt hiba, az az anyag ezt tudta, nem kellett volna az előírt nyomatéktól erősebben meghúzni.
Segitséget kérek egy ELMES U2HS két csatornás vevő egység két relé kimenettel telepités és programozásához mivel semikép nem jön össze pedig letöltöttem mert a dobozában mit vásároltam csak lengyel és angol útmutató van de a neten meg találtam magyarul is de nem sikerűl fel kapcsolható külön külön mindkét led reflektor de már le kapcsolni nem tudom majd egy idő után magától le alszik csak egy egyszerű program kelne,hogy külön külön fel-le tudjam kapcsolni a led reflektorokat
Mifelénk anno megnemmondom mekkora terhelésre de a teremben 1200A volt odajött a 90' években a szerelő nyomott egy 20ftos felületű kábelre egy sarut oljhidraulikus préssel, gyantafürdő ónfürdő a kábel végének sarustól kábelestül, majd igy működött 20 éven át.
Arra akartam ezzel célozni hogy az ujkori dolgok esetenként tul vannak cizellálva a szakmákban.
Látom még mindig nem érted. Ha egy vezetéknek vannak elemi szálai, és névleges terhelhetősége, akkor 1-3 szál kiesése esetén is csökken a terhelhetőség értéke. Gondolom hogy ebben nincs köztünk vita. Hogy elfogadható-e? Nem. Szabvány szerint nem. És mi most arról beszélünk, mert te azt mondtad valamikor az elején hogy téged nem a szabvány érdekel a PEN bontás esetén, hanem a valóság. CSakhogy a valóság mindig más. Ha egy szál szakad az még jó? Ha 2? Ha 3? Ha 4? Ha 8? A szabvány jó. Nem lehet olyan szabványt írni hogy 1 szakadás még jó, kettő már nem. Nyilván én is azt gondolom hogy a vezeték névleges terhelhetőségének megállapítása nem koppanásra van kiszámítva, tehát pl 1% kiesése semmilyen hatással nem lesz az üzembiztonságra, de ilyen értéket nem lehet megállapítani, mert mindig lesz valaki, aki azt feltételezi hogy még mindig van 1 % tűréshatár.
Neked beteged ez a szabvány. Én nem beszéltem semmiféle olyanról, de még elek sem.
Van 1-2 fos rézdarab a szekrényben amibe menet van vágva csavarokkal lyukakkal és komoly brainstorming alakult ki egy sodrott vezeték amiben 76 elemi szál van ha kettő elszakad a blankolásnál egy meg az érvéghüvely nyomása közben az elfogadható dolog-e ...
A 70-80 s évekbeli Postai műszaki előirásokban ez rögzitve volt!
"Lehetne téma az is hogy mi az az alátét vastagság ami minimálisak kell egy csavar alá és hány százalékkal illik túlnyúlni az alátétnek a csavar fejénél .."
Mert a 48V-s akku a pincében volt a telefonközpont meg az 1 és 2 emeleten .
Ráadásul a 130kW nak azaz 2700A nek valahogyan" fel kellett oda másznia!"
Ez a 10X60mm Alu sineken ,( a főágban 4 szálból készitve ) történt.
Szerintem meg a szabványtól, és a szabványos kötőelemektől eltérni a fingkergetés, valamint az a mentalitás hogy nehogy már a szabvány mondja meg. És ez pont azért fingkerketés, mert minden le van írva. Bárki vásárolhat hozzáférést a szabványokhoz. Aki hisztizni szokott a szabványok miatt, az 99% hogy sosem olvasta azokat.
Egy darab vason, rézen agyalni hogy agy mennyire jó kontakt és mindenki valami más filléres dologra esküszik az fingkergetés.
Lehetne téma az is hogy mi az az alátét vastagság ami minimálisak kell egy csavar alá és hány százalékkal illik túlnyúlni az alátétnek a csavar fejénél ...
Hasztalan és parttalan okoskodás olyan emberek részére akiket IRL semmiféle szakmai dologról nem kérdezik hanem csak beállítják őket a sorba, ez a feladat és csináld.
Igaza van. Ha 1 10-es mkh-t elfelezel, akkor az 2db 5-ös. Arra milyen hüvelyt teszel? Nyilván 6-ost. De úgy őszintén! Szerinted a szabvány megengedheti hogy a vezeték keresztmetszetétől eltérő méretű hövelyt használj? Vagy írják bele a szabnányba, hogy lehet eltérő méretű hüvelyt használni, de csak abban az esetben, ha az adott vezetéket egy szaámára befogadásra alkalmatlan kötőelembe szeretnénk rögzíteni? A szabványoktól bárki eltérhet, de vegye tudomásul hogy azt saját feleőségre teszi, és a ilyen esetben a szabvány nem fogja a seggét védeni. Azt is tegyük tisztába, hogy mikor eltérünk a szabványtól, és pl az ónozott mkh-t dugjuk a wagóba, akkor bizony akár életekkel is játszahtunk. Mit mondasz majd a házban bennégett szülők gyerekének? Hogy azt hittem hogy jó lesz?
Amikor ugyanezt csináltam flexi vezetékkel (kettéválasztottam az elemi szálakat és a két köteget külön-külön kötöttem be a sínbe) akkor egy jelenlévő "szakember" megpróbálta bemagyarázni nekem, hogy az úgy nem szabványos :)
Pakstól a konnektorig rengeteg kötés van a hálózaton, mert szükségszerű.
Azért feltételezzük már hogy nem a rugós (vagy egyéb azt kiváltó rugalmas alátét) alátét van kispórolva,és nem is kombinált fogóval lett meghúzva...... :-)
Valóban vannak rossz minőségű csavaros sárgaréz sínek. A jobb minőségűeket meg lehet húzni, de nem ész nélkül. Az érvég hüvellyel rendelkező vezetéket nem nyírja el, a nagyobb keresztmetszethez van külön blokk,ami nagyobb keresztmetszetet fogad, és a villája két furatot foglal el a sínben.
Amikor először láttam ilyen sínt, azt hittem, hogy valami kínai hulladék cucc és minden jóérzésű szerelőnek első mozdulata ezeket a síneket jómesszire eldobni :) de úgy látom, hogy a szerelők többségét nem zavarja, hogy az érintkezések pontszerűek és nem is rugóznak, a vékony csavar-végek roncsolják+elnyírhatják a vezetékeket, a menet olyan rövid, hogy nem mered meghúzni nehogy megszakadjon, a lyukak kicsik vastagabb vezetékekhez...
Egy egyszerű bedugós WAGO-t ezerszer megbízhatóbb nulla- vagy földsínnek tartok, mint ezek a sín-förmedvényeket.
Hiába rohadt megbízható a saru-szemek érintkezése (feltéve, hogy a rugós alátét nem lett kispórolva ;),az egészet megette a fene, ha magát a sarukat egy idióta préselte rá a vezetékre. Szerintem annál megbízhatóbb a rendszer, minél kevesebb a közbeiktatott elem (saru, érvéghüvely, stb).
Én a legalsó ábrán lévő kivitelt készítem el ha lehet. (Ha lehet? Mert nincs előírás hogy hogyan is kell kinéznie)
Előnye, hogy ránézésre megállapítható hogy melyik sín mi célt szolgál, mi a funkciója, anélkül hogy lenne rajta felírat,piktogram.
A N átkötő sín eltávolításával könnyen megállapítható hogy a hálózaton ami üzemel 230V-os berendezés,az "hamis" nulláról üzemel. (Kérdés mi szerepe is volt a nullbontónak? Mert ez is az).
Hátránya hogy ha másik mezőben létesül olyan leágazás amit négy vezetővel kívánunk leágazni egy fogyasztóhoz az az PEN-t kívánunk a negyedik vezetővel vinni,annak az első mezőben kellene csatlakoznia a betáp PEN (régen fekete színnel jelölve) sínjére,míg a fázisvezetők áramkörei akár méterekkel arrébb találhatók.
Ha megjegyezhetem én a PEN-t és az arról leágazó PE,ill N vezetőt csakis szemes saruval,min 8.8-as M6-os csavarral engedném csatlakoztatni. Akár a lakáselosztóban is.
Aki azt gondolja hogy a szabványok ellenünk vannak, vagy akit érdekelnek ezek a dolgok, azoknak ajánlom pl az EMOSZ által szervezett konferenciákat, a villanylap előfizetést, stb. Ha csak 10%-ban hallasz vagy olvasol olyat ami megmarad benned, már megérte. Aki felismer a képen, az kap egy hlak-ot, választható színben. :-D
A megoldás jó de ennyi erővel a pen máshol is szétéghet na mindegy úgyhogy hiába csinálod jól ha máshol előtte meg szar.
Nekem az a dolgom hogy amit én csinálok, az jó legyen. Az hogy előtte szar, nem jogosít fel arra hogy én is szart csináljak. (jellemzően mindenhol jobb kötőelem van előtte, mint a gyári lakáselosztó sín.
Ezzel csak magadnak csinálsz nyugodtabb éjszakát
Egyrészt igen, valamint az általam elkövetett szerelésből fakadó hibalehetőséget minimalizáltam. (ezért alszok nyugodtan)
Fővezeték leágazó sorkapocsnak is hívják :) de ez nem lényeg. A megoldás jó de ennyi erővel a pen máshol is szétéghet na mindegy úgyhogy hiába csinálod jól ha máshol előtte meg szar. Ezzel csak magadnak csinálsz nyugodtabb éjszakát
Nem éppen. Tudod az elsődleges a védővezető. Tehát ha a nullád egy kötéshiba miatt (3,5-es csavar) szétég, akkor is kell hogy legyen védővezetőd. (működő). Ha arra a gyári szarra kötöd fel a PEN-t, és az ott elég, akkor baj van. Ha a hlak-ba kötöd, (ami nem sorkapocs) akkor is elég a nullád a 3,5-es csavaron, csak ez a védő folytonosságát nem befolyásolja.
Milyen 3.5 csavarról beszélsz szétválasztod a sorkapocsba ahogy a képen van ami kijön a sorkapocsból azt is a szaros 3.5 csavar alá kötöd nem hibalehetőség megvan a szaros 3.5 csavarnál is.
Milyen sín? Mennyire bízol abban a 3,5-es csavarban? A jó rendőr, ha ittál egy sört, nem mérlegeli hogy csak egy sört ittál, és neked attól semmi bajod. Nincs mérlegelési jogköre. Nem hoz törvényt, az a törvényalkotó dolga.
A villanyszereő sem akarja mindenáron hátulról meghágni a szabványt. A szabványok 99%.ka teljesen logikus, csak gondolkodni kell rajta. Ha van kedved hozzá, vagy bárki másnak, akkor az fogjon neki és írjon egy szabványtervezetet a PEN bontásról, olyat, ami szerinte jobb mint a jelenlegi. Ha ez megvan akkor megvitathatjuk hogy tényleg jobb-e mint az eredeti. Addig meg szerintem jobb ha elfogadjuk azt ami van.
Így kéne mindenkinek, ha nem tud, kérdez. Bár az is lehet egy nemes cél az emberiség érdekében, ha valaki a faj kopaszodásának késleltetését segíti elő a fejbőr vérkeringésének fokozásával, a hajmeresztés útján.
Nem annyira tragikus a helyzet. Pillért, gerendát csak statikus engedélye után vésünk, akkor sem szívesen. Viszont egy 2 szintes ház betonkoszorúja nem olyan nagy kaland.
Ha a haverod most végzett az iskolában, akkor mondd meg neki, hogy készüljön fel lelkiekben ara, hogy élete során lehet, hogy ezerszer kell majd úgy döntenie, hogy beton koszorút/oszlopot/stb kell megvésni. És mivel egyszer sem fog aláírt statikusi hozzájárulást beszerezni a beton szerkezet meggyengítéséhez, ezért mind az ezer vésés után ő vállalja a felelősséget egészen halálig, ha a vésése miatt mondjuk összedől a ház egy szép napon. Üdv a vállalkozók irigyelt világában :)
" Nekem foleg NY-i kollegaim voltak, meseltek eleget arrol hogy mennyire gyakoriak az aramszunetek,"
MA környéke és sok mással én is jelen vagyok. Szinte mindenkinek volt gázgenerátora, mert néha napokig nincs villany. Amúgy néha Anglia is ilyen, nettel meg mindennel is. Csak szeretnénk ebben is azt hinni, hogy a bezzegnyugaton minden milyen fasza, közben nem is.
Lakáselosztóba van egy nulla és egy PE sín. Bepattintok egy hlak-ot, kinevezem PEN sínnek, rákötöm a PEN-t, a földelő vezetőt mert a PEN-t földeljük, a maradék két lyukból meg elmegyek a PE és a nulla sínre. Ennyi volt a normális, szabványos és egyszerű kivitelezés bármilyen elosztóval.
Költői kérdés! Mitől PE vezető a PE vezető, és honnan indul. Ugyan ez a kérdés a nulla vezetőre is. Ha erre megvan a válasz, folytathatjuk hogy miért baromság az egész úgy ahogy van.
Hagyjuk a szabványokat, gondolkozzunk mi történhet a legrosszabb esetben.
Pl. A mérőnél az N kilazul, nem érintkezik. (6-os kapocs).
Ez esetben eredeti esetben elmegy az áram.
A te esetedben a védővezetőn keresztül fog folyni, észrevétlenül, az pedig nem arra való.
Ha mindenképpen ilyet akarsz csinálni akkor kösd össze a piros kapcsodat vastag (10mm2) vezetékkel a földelőszondával, vagy ha messze van verj le még egy szondát. A PEN szétválasztását gyakorlatilag az óra után teszed így meg. A vastag kábel először a PE, majd onnan az N sínre menjen. Bár valószínűleg nem szabványos, de nagy baj nem lehet.
Látom nagyon el vagytok tévedve ebben a PEN témában is. Semmilyen veszéllyel nem jár, és nem is tiltja semmi a PE és az N vezető újbóli egyesítését, egyetlen kitétel van, hogy a szétválasztás és az egyesítés közötti szakaszba be kell építeni egy fírelét.
Nekem ETZ 250 motorom volt egy főtengelycsapágyat es szimeringet cseréltem benne ami azzal jár hogy még a blokkot is szét kellett húznom azaz célszerszámot is kellett csinálnom hozzá. Az elektronikáját átalakítottam mert tranzisztoros vezérlést csináltam bele.
Baszod, az általatok sokat szidott ELEK simán megértette a teljesen szabálytalan ötletelem te meg nem ?
Vélelmezem hogy azt sem érted hogyan működik egy fogyasztásmérő.
Ne pitiánerkedél ezzel a víz meg gázcsöves dologgal ...
Eddig sem úgy ténykedtem villanyszerelőként sem hivatalosan sem fusiban. Eddig úgy gondoltam többre is képes vagyok. Ha esetleg kisiklik az életem még ez mindig lehetek majd.
Utánam nem kell hibát keresni. Ha bármit kiadok a kezem alól arra rá merem írni a nevemet és a telefonszámomat és nem pironkodva.
Alapjában véve Elekkel nincs semmi baj. Sokkal tájékozottabb nálatok de neki is - mint mindenkinek de még nekem is - vannak hiányosságai.
Meg kell tudni hallgatni a másikat, megérteni hogy mit mond, elhinni neki hogy esetek nagy részében valsz' igaza is lehet főleg ha sokan mondják.
Nem szégyen elismerni hogy ha valaki valamit jobban tud.
A kor nem érdem hanem állapot ebből kifolyólag nem nagyon érdekel ki mennyit évet töltött el a "szabványok világában".
Tegnap bent kellett maradnom a munkahelyemen és este 7 körül jöttem haza. Kiderült hogy biztos nagyképű leszek de van olyan dolog amit x < 5 ember tud az országban.
Szóval vannak sikerélményeim az IRL életben is pont elég nincs szükségem arra hogy elkeseredett módon ezt itt hajszoljam ...
Én soha nem mondtam hogy ez szabályos vagy szabványos.
Azt igen hogy műszaki problémát nem fog okozni. Ha valaki csak ezt és csak ezt sem tudja felfogni elvi síkon sem, az jobb ha péknek megy, megsértve ezzel a pékeket.
Ugye az volt az eredeti feltevés hogy valaki vitt volna a nagy házból a műhelybe 3 fázist de csak 4 eres kábelt húzott be.
Erre volt a válaszom hogy teljesen szabálytalanul! ez megoldás. No ebből keveredett ez a nagy vihar ... :)
Tudnám idézni egy volt tanárom feleletét amikor egy osztálytársam megkérdezte tőle hogy
"Miért pont én? a felelet az volt az isten büdös faszáért!" :)
Na még ennyit sem ért a kapott válasz. Én semmi másra nem vágyom csak a rajz alapján valaki kijelentse hogy tényleg baszzátok meg. Valójában tök mindegy hogy előtte van a választás vagy mögötte hisz belül úgy is csak egy átkötés van a fogyasztásmérőben. Azután úgy szabványosít az ember ahogy akar és a lelke birja.
Az a fura, hogy megkapta a miértre a választ, ami Európában az IEC szabványosítási szakbizottságaiban a kultúrnépek szakember képviselőinek a közös állásfoglalásának az indoklása immár rengeteg ideje, amihez szépen lassan Magyarország is hozzásimult, de ekkor jön az, hogy ezen a sztrádán mindenki szembe jön.
El kezdtem írni a válaszomat de abba kellett hagyni mert sietni kellett máshova de elmentettem és közreadom. Csak ha lesz benne kronológiai probléma vagy némi értetlenségre okot adó dolog ... :)
Aki megbízik a másikban az meghal nemes egyszerűséggel. Mondom én ezt alpinistaként.
Én semmi mást nem firtatok csak a mechanikus munka mögött az értelmet keresem az emberekben. Kinagyítottam egy fogyasztásmerő belét - mert én kitudom - és én azt állítom hogy az N oldal előtt lévő PEN szétválasztás ha teljesen szabálytalanul össze van kötve azzal a PE sínnel ami nincs rajta a rajzon semmiféle zajt vagy problémát nem okoz. A két dolog között uszkve 20 cm drót van. Aki azt állítja erre hogy ez mindenféle földöntúli és rejtett probléma fog jelentkezni a fél utcában azt az embert semmiféle szakembernek nem tudom tekinteni. Kvázi ha igen akkor fényes nappal mindenkit leszopok a főutcán.
A saját házamat pont így csináltuk meg. Mindenhova 1.5 és 16A. Kivéve a konyha mert oda 2x 4mm2 áramkört a cuccoknak megszakítás nélkül !!!
Nem hiszem hogy a tetőtéri 15m2 szobába lévő konnektorba akarnék sütőt vagy villanyautót bedugni. Mivel jobb a te verziód? Egy 16-os kismegszakítóra tanultak alapján 5 fali csatlakozót illik szerelni. Mi lesz ha 5 villanyautót akarok majd oda bedugni ? Esetleg 5 db villanytűzhelyet?
El kell fogadni hogy van az a szélsőséges helyzet amit nagyon nem fogsz tudni lekezelni.
Félreértés ne essék én nem buzdítok senkit hogy arra hogy ne tartsa be a szabályokat. Arra világitok rá esetenként hogy fasz szabályok vannak. Csak ti jó robot módjára szartok erre mert egyszer beült az hogy aszonták' a nagyok dugni csak este fél nyolckor lehet és ha baloldalról akkor fiú lesz ha jobboldalról akkor meg leányzó. Bezzeg ha valaki felvilágosít hogy hidd mar el hogy este kilenckor is ugyanolyan gyerek lesz belőle az idióta mert szabvány van rá 1967 óta és mi igy csinaljuk es eddig meg nem csalódtunk benne ... :)
A háborúban nagyrészt mindenki meghal de ha egy csapatra rábizzák hogy ezt a hidat meg kell védeni akkor nem hiszem hogy megkérdőjelezik a hogyan késöbbiekben. Nem szükséges az életben hogy mindenki megértsen mindent. Van az az embertípus aki ezt nem igényli. Megkapja a feladatot és csinalja végkimerülésig de ha kiejtik a szinkronból akkor esetleg megakad de lassan csak csak elindul újra. Nem ez a fajta fogja feltalálni a wago-t vagy a fI relét sem. Nagyjából semmit, csak ne akarjon vezető vagy megmondóember lenni.
Ha erre a rajzra célzol (és az "FM" egy villanyóra és nem a Földművelésügyi Minisztérium :) akkor az a fő baj, hogy a villanyóra előtt a méretlen fővezetékhez te nem férhetsz hozzá, tehát
- ha a PEN vezetőt a leplombált részen szétválasztotta a regisztrált szerelő nullára és földre, akkor neked a villanyóra után már nincs hozzáférésed a PEN vezetőhöz, tehát azt a négy eres kábelt sehogyan sem tudod szabályosan megtáplálni, mert ahhoz mindenképpen a PEN-re kéne rákötnöd, viszont az óra után neked már nincs olyan.
- viszont odahívhatsz egy reg.szerelőt, hogy szüntesse meg a PEN szétválasztást a villanyóra leplombált részén és vezesse ki a PEN-t a villanyórából, hogy ott te magad dönthess a szétválasztás(ok) helyéről (és a PEN-t akár tovább is vezetheted a négy eres kábeledbe).
Tekintsd a PEN-t jogi fogalomnak: a nullát és a földet kizárólag az áramszolgáltató "házasíthatja" egyetlen közös vezetékké (az ucca végén a transzformátornál), a villanyszerelő csak "válás" lefolytatására jogosult (de azt akár több helyen is).
A fizika sok dolgot megenged, amit a jog megtilt. Jelen esetben szerintem életvédelmi okai vannak ennek a PEN újraegyesítési tiltásnak: pl bizonyos ÉV mérések, hibakeresések lehetetlenné válnának, ha úton-útfélen össze szabadna kötni az egyszer már szétválasztott nullát és földet. Képzeld el, hogy pl valaki odaáll a PEN szétválasztás ismert (hivatalos) pontjához leköti a földet és a nullát és megpróbál ellenállásokat mérni :)
Milyen módon akarod a fogyasztásmérőnél kivülről átkötni a Nullát? A Plombázható dobozban -vagy azon kivül!
A Méretlent és a mért összekötése minek minősül?
Ne is tartsd be a szabályokat , vidd gázcsövön a vizet +meg a villanyt is egyszerre.!
Remélem nem sokáig fogsz villanyszerelőként ténykedni.
Szerencsére nem nagyon fenyeget az a veszély , hogy a Te szerelésed után fogok hibát keresni.
De ha ennyire nagy vagy --már Mekk Eleket is beelőzöd----akkor mond meg melyik az a villanymotor ami csak egyfelé forog?Mindegy melyik vezetékét cseréled fel!
Egyébként, ha él még a szerelő unokája, lakásokban már időtlen idők óta TN-S rendszernek kéne lennie. Nem tudok előírásokat, de az 1940 körül kiadott villanyszerelő könyvben még ez a TN-C lehetőség fennállt. Aztán a 60-asok elején még ipari létesítményekben is szabad volt. A szoc brigád, ha eljött segíteni, a villanyszerelő meg nyilván a gyárból vette a példát. De azért neki tudnia kellett volna.
Ezért van hogy nálunk az elkerülő városi szakaszán 100zal mennek emberek, mert nincs oka az 50-es táblának egy ilyen szép széles úton, csak néha kiszalad egy gyerek, vagy kutya, vagy kihajt eléjük egy másik autós aki kényelmesen kifért volna ha 50-nel jönnek.
Meg ezért lövik egymást hasba a rendőrök, mert felesleges mindig a töltetlenséget ellenőrizni, a múltkor is üres volt.
Meg ezért fűz be 1,5-es vezetékkel egy egész házat, és biztosítja 16A-re, egy ismerősöm villanszerelő faterja: "a vastagabb vezetékkel nehéz dolgozni, merg drága is, meg negyven éve így csinálja sose volt baj, jó ez így is".
És jó is lesz, amíg valaki be nem dug egy villanysütőt egy ilyen konnektorba, hogy megsüssön egy malacot, vagy rá nem akaszt egy villanyautó töltőt.
A baj sosem akkor van mikor te megszeged a szabályokat, hanem mikor a másik feltételezi hogy betartottad.
Vagyis te valamit gányolsz, ami még biztonságos, jön a következő, ő is, meg a harmadik is, a három külön külön amúgy biztonságos lenne, de a három együtt már nem az.
Én sem tartom be mindig a szabályokat, de nem verem a mellem, hogy azért nem, mert én nem vagyok közkatona, hanem kussolok és örülök hogy megúsztam.
Ja és az offtopic torta tetején az offtopic cseresznye:
Háborúban az a katona aki gondolkodik meghal, és nem mellesleg megöli a társait is, ugyanis egyszerűen nincs elég információja ahhoz hogy helyes döntést hozhasson.
Vannak közkatonák, akik nem gondolkodnak nem kérdőjelezik meg a parancsot hanem vakon végrehajtják és vannak a talán nem hadvezérek, de valahol félúton emberek, akik értelmet akarnak keresni mindenben mert úgy tudják megtanulni megérteni.
Én soha büdös életben nem akartam és és nem is tudnék a fenti megállapítás alapján közkatona lenni!
Köszi hogy betetted, ez is engem igazol hogy a 3-4 pont között nincs semmi valójában csak vezeték.
Azaz teljesen mindegy működés szempontjából hogy előtte, mögötte van szétválasztva bármi is csak annyi a lényeg hogy a FI előtt legyen. Hisz benne semmi más csak egy vacak drót.
Igen, nem szabványos, ne is tegye így senki, de rohadtul elszomorító hogy a kreativitás ennyire nincs mar meg emberekben. Hatályos 50-100 éves szabványokkal takaródzik itt mindenki ahelyett hogy gondolkodnak egy kicsit hogy gyerekek így kell csinálni mert egy fasz azt írta hogy ez így jó lesz de valójában mégiscsak parasztság mert ezért, meg ezért, meg ezért ....
Asszem ez az első bejegyzésem itt: A faszom ki van a PEN elválasztásotokkal. Amióta olvasom ezt a fórumot erről értekeztek. Olvassatok szabványt. Aki annak alapján csinálja annak lelke rajta. Aki meg magának csinálja az meg csinálja meg biztonságosan szabvány nélkül. Csak gondolkodni kéne!? ...
Üdv: Egy nem regisztrál 30 éve végzett villanyszerelő.
De az egész pen szarakodás amiatt van hogy a FI relé normálisan tudjon működni.
Eddig is megvolt a világ nélküle csak a biztonsági megoldás egy uj eszközzel korszerűbb lett.
Ennek előfeltétele hogy a védővezető funkció el legyen választva a FI előtt mert csak így tudja betölteni feladatát, illetve a védővezetőn legyen egy közeli stabilnak gondolt PE is.
A "N" amikor átmegy a fogyasztásmerőn - amiben csak egy sima átkötés van ezen az ágon - semmi nem történik vele.
Akkor is remekül tudna működni hogy ha a "N" ágat nem vezetnéd bele hanem csak a szétválasztashoz egy ötödik másfeles vezetéket tennél és vagy a bemenethez vagy a kimenetéhez csatlakoztatnád.
Azert mert te ilyen dolgot tapasztaltál ez nem azt jelenti hogy ez az elfogadott mindenfelé. Az adsl2+ feltöltési sebessége 1 Mbit/s abban elfér az a 8kbis/s sebesség ami a beszédre kell egy mobilban.
Ha jól emlékszem eredetileg itt PEN szétválasztásról meg egy mindössze négy eres kábelről van szó.
Ennek megoldását valahogy így magyaráznám Mutáló Haver topictársnak:
1: Először is nézzük meg, hogy a villanyórából PEN vezető jön-e ki (tehát csak négy ér).
2: Ha öt jön ki, akkor hívjunk egy regisztrált szerelőt, hogy csinálja át a villanyórát négy eres kivezetésűre öt eres helyett. Ezután olvassuk el újra az egyes pontot :)
3: A 3f+PEN-re kössük rá a négy eres kábelünket és annak túlsó végén már csinálhatunk nulla-föld PEN szétválasztást.
4: Ha a 4 eres kábelünk nem a villanyórától indul, akkor a kábelünk elejéig odavisszük a PEN vezetőt SZÉTVÁLASZTÁS NÉLKÜL, innentől lásd a hármas pontot.
5: Ha útközben bárhol máshol is szükségünk van külön nullára és fődre (pl közvetlenül a villanyóránál), akkor bárhol máshol is csinálhatunk nulla/föld szétválasztást, feltéve, hogy a szétválasztáshoz csak leágazunk a PEN gerincről és nem magát a PEN-t választjuk szét, a villanyórától egészen a 4 eres kábelünk végéig. Tehát a telken lehet akár tíz PEN szétválasztás is.
"Szerintem senki nem ad ADSL technológiával internet előfizetést csak adsl2+ on."
Lehet hasogatni a nyelvészeti szőrszálat, ez nem vigasztalja azokat a százezreket Magyarországon, akik pezsgőt bontanának, ha a feltöltési sávszélességük 3-4 megabit fölé emelkedne.
De tudok olyan önkormányzati intézményt, ahol 6 megabit a max LEtöltési sebesség évek óta (a feltöltés 2 Mbps körül szokik lenne) és van, amikor huszan lógnak a wifi-jükön (egyedi sávszélességet kellett korlátoznom, hogy mindenkinek jusson egy kis internet)
- valaki megkérdezte, hogy ASDL internetre mehet-e femtocella
- én azt írtam, hogy nem biztos, hogy az ADSL sávszélessége bírni fogja a rácsatlakozó telefonok mobilnet-igényét
- ere valaki olyasmit rt, hogy én egy hülye vagyok, mert köztudott, hogy a femtocellák nem adnak mobilnetet
- ere én megmutattam, hogy pl a Vodafone femtocellája ad
- erre valaki azt írta, hogy de most Telenor-ról van szó
Szóval most az a kérdés, hogy ez a Telenoros Alcatel-lucent femtocella NEM szolgáltat mobilnetet? Mert ha szolgáltat ez is, akkor már az első válaszom is helyes volt (az ADSL csekély sávszélessége problémát okozhat) és minden további fórumbejegyzés feleslege szócsépélés (valamint nettó kötözködés :) volt.
És ráadásul még párátlanít is, de a kötözködőknek erről sincs fogalmuk.
40-60% páratartalmat tartanak ideálisnak, gyerekek esetén ez felmehet 70%-ig. A harmatpont táblában látható, hogy 23C léghőmérséklet és 60%-os páratartalom estén 14.8fokos felületi hőmérsékletnél csapódik ki a pára. 65% páránál 16.1fokon.
15fokos a hőcserélőm felülete, így épp a tökéletes szinten, 60% alatt tartja a páratartalmat. Felmosás után, vagy főzés alatt, szépen csorog a kondenzvíz a lefolyóba.
A bojleres hasonlata meg tényleg nagyon primitív. Egy 1500m2-es telken mindig kell a locsolás a gyepnek ha olyan meleg van, hogy bent klímát kell használni.
Ráadásul most kerül be a rendszerbe egy 400literes hőszigetelt víztároló (6ezerFt), amiből egy 35/65/100W-os háromfokozatú keringetőszivattyú (volt itthon egy tartalékba) fogja ellátni a rendszert, ha kisebb hűtőkapacitás kell. (már lehűtötte a lakást csak hőn kell tartani, vagy csak a hálóba kell éjszaka.)
750Ft felénk a vezetékes víz köbmétere, kútról meg 15-20Ft. Plusz 5-10Ft óránként a lakáshűtés, attól függően milyen fokozaton megy.
Úristen, beleverik az orrod a szarkupacba és még mindig védekezel.
Ha megkeresi a szolgáltatót, adnak neki.
Nem tudsz csak úgy venni egyet, mint a Vodánál. Egyébként ott sem tudod csak úgy megvenni, habár be van árazva és szerepel a honlapon, ami neked az isten.
"Tehát kamu hogy eladott ilyet és szolgáltat rajta a telenor, kamu az email amit betettem ide"
Nem kell aggódni, korrekt vitapartnerről nem tételezem fel, hogy fotosoppol egy ilyet, csak azért, hogy neki legyen igaza egy kérdésben.
"számít ha valaki már 6-7 előfizut használ,"
Ismétlem: rettentő hülye lehet a Telenor összes marketingese, mert olyan helyre, ahol problémás a térerő, ilyen helyre települő cég számára éppen emiatt azt javasolnám, hogy NE a Teelenort válasszák, mert ők nem képesek biztosítani térerő javító femto cellát. Ha ilyesmi van nekik, mégis eltitkolják, akkor meg is érdemlik, hogy ügyfeleket veszítsenek.
Ahol rendszeresek az áramkimaradások/ingadozások, ott először is meg kell figyelni, hogy ezek milyen hosszúságúak, mert a rövid idejű (néhány másodperces, pár perces) kieséseket, ingadozásokat egy szünetmentes tápegységgel "láthatatlanná" lehet tenni.
Persze nem mindegy, hogy mennyi pénzt költünk szünetmentesre, egyrészt úgy lehet takarékoskodni a költségekkel, hogy nem az egész házat kötjük rá, hanem csak azokat az áramköröket, amelyekre valóban mindenképpen szükség van az áramszünetek alatt is. További spórolási lehetőség, hogy ezeken az áramkörökön kizárólag olyan fogyasztókat alkalmazunk, amelyek nem finnyásak a hálózati feszültség jelformájára, így drága szinuszos kimenetű szünetmentes helyett megúszhatjuk a dolgot a jóval olcsóbb "kvázi-szinuszos" (magyarul: ocsmány szögletes) kimenetű készülékkel is.
Rendszeresen hosszabb áramszüneteknél már szükség lehet aggregátorra is, ezt indíthatjuk kézzel (akár a szünetmentes táp által áthidalt első percek alatt is), persze az a profi megoldás, ha az egész automatizálva van, de az önindítós aggregátoroknak meglehetősen durva ára van sajnos.
Érdekesség: egyes komolyabb szünetmentes tápegységek áthidalási ideje jelentősen megnövelhető (akár órákra is) hozzájuk megvásárolható külső akkumulátor-egységekkel (van, amelyikhez egész rakás külső akku-egység csatlakoztatható). Nem filléres megoldás, de bizonyos esetekben kényelmesebb/ okosabb/ olcsóbb/ csendesebb/ kevésbé helyigényes/ stb, mint egy plusz aggregátor.
Házi barkácsolással a legtöbb olcsó szünetmentes is tuningolható íkülső akkuval, de ilyet csak okos ember és csak saját felelősségre (extra UPS hűtés, egyedi akkutöltés, stb).
Nos, végre egy szakember a környéken. Akkor pontosíthatnánk, hogy mennyi idősek ezek és mi a jellegük. Nálatok is "vagy 50-80 V összevissza változó "recsegő" feszültség" a helyzet? Ésígytovább. Írhatnál részleteket.
Az USA kellene, hogy példakép legyen, mert ott azért a biznisz az szent, az állam kicsi szerepe is, és ennyi pénzből sajnos ennyire futja. Nem véletlenül van ott kiírva az áramszolgáltatók honlapján, hogy tartsál otthon elemlámpát, takarót, konzervet és palackozott vizet. Ahol jobb a helyzet, ott az állam beavatkozott. Keleten alapelvből, nyugaton meg, mert volt rá amerikai segély.
Tiszaigar, mi? :) Én az ELMŰ-ről beszéltem, de az ÉMÁSZ-ról is lehet beszélni, és még mindig nem vagyunk Tiszaigaron, ha jól látom.
A 35 megszüntetése az nagyon okés dolog.
A nagyvárosokban régen 40' max 1óra volt a megengedett áramszünet ,- Ma ugyanott; 4 órán belül megkezdjük a hibaelháritást!
Miről beszélünk pontosan? Mert a 4 órán belül megkezdjük, az egyedi hibacímre, max kisfesz szakaszhibára értelmezhető. Azoknál meg szerintem sosem volt max 1 óra elvárás"régen".
No de ami a hozzászólásom tárgyköre volt, az meg tény, hogy az ELMŰ-nél az elmúlt évtized végére egy pár relikvián kívül mindegyik alállomás távműködtethető lett. Sőt, már százával vannak a 10 kV-os állomásokban és a 20 kV-os légvezetéken távműködtethető készülékek.
Aranyos kis Kalocsák lehettek, 20 A-es FI-relével. Amiket én láttam, széleseket, több háromfázisú aljzattal, nagy főkapcsolóval, azokban a 80 A-es FI-relé ült.
Pláne, hogy egy ideig a 20 A-es FI-reléből csak egyfázisút forgalmaztak. A 25 A-estől felfelé meg nem volt 30 mA-es kioldóáramú változat.
Elek ezt beszoptad mint aTPV telefonközpontnál a kapcsoĺómezőt. Akkor se találtál olyan oldalt ami részletesen leírta volna az analóg és digitális közötti különbsséget. Ehhez sem értesz.....
"Hidd el elek hogy van neki beszéltem volt kollégával aki ott dolgozik. "
Akkor a Telenornál kizárólag hülyéket vesznek fel marketingeseknek, mert a Telenor honlapján nyoma sincs annak, hogy lenne bármilyen femtocellájuk vagy egyéb helyi térerő javító megoldásuk.
Lehet, hogy pont amiatt döntenek cégek a konkurens Vodafone mellett, mert nekik köztudottan van ilyen ketyeréjük.
"Ezt becoptad, drága Elek. Szerinted ki az eladó, ki a vevő, és mi van kiszámlázva?"
Szerintem az eladó a Telenor.
A számlán pedig szerintem egy (saját SIM kártya segítségével) mobilnetre csatlakozó, internetről is vezérelhető, vezeték nélküli riasztórendszer központja szerepel (Fence Home), tehát ez nem egy helyi számítógép hálózatra rádugható, térerő növelő femtocella.
Meg kell jegeznem, hogy a számlán csak a r.központ szerepel, bármiféle érzékelő nélkül, így önmagában nem fog működni riasztóként sem.
"Kettő ilyenem van, egy a műhelyben a betonfödém miatt, egy a lakás/irodában mert itt alap szar a térerő"
Ha olyan helyre szereled, ahol nincs mobil térerő, akkor ez a dobozka nem fog tudni rákapcsolódni a mobilnetre (a saját SIM kártyájával), tehát a riasztód nem lesz elérhető (ki-be kapcsolható) a hozzá való mobilelalkalmazás segítségével.
Nalunk is szokott lenni aramszunet, de pillanatnyi / par perces. Nem tudom mi a helyzet miskolc kornyeken, de elhiszem amit irsz. (bar hallottam olyat is hogy csapot szereltek a trafora amin keresztul az olajat loptak belole, valamiert ilyen sztorik nem sopron kornyekerol jonnek hanem inkabb a keleti regiobol :)
> Csesztetik a lakókat , hogy 1-2X 100 000 Ft és rögtön újat épitenek.?
Ezt most allitod vagy kerdezed ? Kicsit nehez eldonteni, nem tudom ki csesztet kit es mit jelent az 1-2X 100k.
> Az USA teljesen más , nagyok a távolságok s nincs garantálva az ellátás biztonság!
Erre azert nem vennek merget. Eleg jol dokumentalt hogy mekkora bajaik vannak abbol hogy elkepesztoen oreg es elavult a halozat es keptelenek felujitani.
> NA DE; Ha veszel agregátot , s a polgármester igazolja a szükségességet ( áramszünet van )
> Vissza igényelheted az adódból a kiadásaidat!
Ezt az USA-ra mondod ? Lehet hogy igy van, egyetlen amcsi kollega sem mondott ilyet, de ettol meg lehet. Azt ne felejtsd el hogy allamrol allamra teljesen mas szabalyok vannak, szoval lehet hogy egyik helyen ez van, mashol meg nem. Nekem foleg NY-i kollegaim voltak, meseltek eleget arrol hogy mennyire gyakoriak az aramszunetek, pedig NY-ra nehez azt mondani hogy "videki telepules"
> Miért is ne vennék?Főleg télen fűteni is +áramot is ha kifizetik?
> Ebben biztos vagy?;
> Nalunk fenyevekkel jobb a helyzet.????????????????
Probald meg kicsit tagolni amit mondani akarsz mert nehez erteni hogy mit akarsz mondani igy. De igen, europaban nagyatlagban sokkal jobb a helyzet elektromos szempontbol mint az USA-ban (talan angliat leszamitva), bar ebben akar az is komoly szerepet jatszott hogy 45' utan szinte mindent ujra kellett epiteni itt.