Két karikatúra Maddenről. A saját lábán jár. Több képet is megnéztem róla, mindenhol áll a csapata mellett (igaz, a legrégebbi is a húszas évek közepén készült).
Pár napja szó volt arról, hogy sok magyar pályának milyen sajátos környezete van (temető pl.) Ez a kép a húszas években készült a Sparta Praha - Viktoria Zizkov meccsen. Magyar szemnek kicsit furcsa a környezet.
1938 Közép-Európa Kupa döntő, cseh szemszögből :-)
Slavia - Ferencváros FC 2 : 2 (2 : 1)
Datum: 04. 09. 1938, Praha, Strahov Druh zápasu: Středoevropský pohár, finále Sestava: Bokay - Černý, Daučík I. - Průcha, Daučík II. (Noíř), Kopecký - Horák (Vacek), imůnek, Bican, V. Bradáč, Vytlačil Branky: 30. Keményi 0:1, 34. Bican 1:1, 36. imůnek 2:1, 62. Kiss 2:2 Průběh: Po půlhodině hry udělal znervóznělý Daučík zbytečný faul a Keményi dal po trestném kopu Maďarů hlavou první gól utkání. Po pěti minutách, ve 34., vyrovnal Bican. A hned na to vzniká druhá branka. Akci zaloil Daučík, přihrál míč Bicanovi a ten přihrál nabíhajícímu imůnkovi - 2:1. Ale po poločase, po Průchově chybě, vyrovnal Kiss na 2:2. Experti a novináři soudili, e naději na úspěch mohla udret jen výhra o 3 góly. Diváci: 45.000 Rozhodčí: Mee (Anglie)
Ferencváros FC - Slavia 0 : 2
Datum: 11. 09. 1938, Budape, Üllöi-út Druh zápasu: Středoevropský pohár, finále, odveta Sestava: Bokay - Černý, Daučík I. - Průcha, Daučík II. (Noíř), Kopecký - Horák (Vacek), imůnek, Bican, V. Bradáč, Vytlačil Branky: 11. Vytlačil 0:1, imůnek 0:2 Průběh: Slavia věděla, e nemá co ztratit. Začala odváně a u ve 2. min. napálil Vytlačil míč do brankáře. Pak ale začali hrát Maďaři a slavisté nedělali nic jiného, ne e se bránili. Bokay měl mimořádně astný den, takřka zázračně znekodnil několik střel Sárosiho a Toldiho. V 11. minutě přihrál Bican Vytlačilovi a ten dal z těkého úhlu první branku Slavie. Domácí odpověděli novou vlnou útoků. Po jednom z protiútoků se vak k míči dostal znovu Vytlačil a nádherným, načechraným centrem jej poslal před maďarskou branku. Tam si naběhl imůnek a hlavou vstřelil druhý gól. Slavia vyhrála 12. ročník soutěe. Rozhodčí: Jewell (Anglie) Diváci: 35.000
Te jó ég, hogy az első hét nevével hányszor, de hányszor találkoztam a Nemzeti sportban, és a Sporthírlapban. Szvsz ez itt egyáltalán nem off - ahogy Sindelar, Sesta, Horvath vagy Uridil sem az. Tőlük, és a mi kiválóságainktól volt nagy a közép-európai foci, nélkülük a mi focink sem lett volna olyan, amilyen. Ahogy az angol futball nagyságához is "jól jöttek" a skótok.
Kerekesszék: el tudnék képzelni kerekesszéket nem rokkantaknak is, de - bár nem vagyok nyelvész, főleg nem szlavista - az invalid, az mégiscsak invalid!
Már egy negyedórája guglizok, de sehol nem említik h rokkant lett volna. Azért még keresgélek.
És bár oftopic, keresgélés közben talátam egy elég jó oldalt a Slavia meghatározó személyiségeiről. A fényképek miatt belinkelem: A Slavia személyiségei
Azért ne essünk túlzásokba:) Szóval az a helyzet, hogy valamennyire tudok lengyelül. Legalábbis papírom van róla. Csehül kb. 10 szót ismerek. Viszont van egy kisszótáram! Az első mondat végén csúnyán elnéztem egy múltidőt... A negyedik mondat második felét abszolút félreértettem (pl. a soutez-zsel nem tudtam mit kezdeni, annyi eszem nem volt, hogy ez nem csak versenyt jelenthet (nálam a bajnokság már csak mistrzostwo:) De ezt a kerekesszéket még mindig nem értem. Rokkant volt?
Azért kicsit visszazökkenteném a topicot: a skót John Madden (1865-1948) a cseh futball legendás alakja volt. 1905. február 15-én, 40 évesen lett a Slavia trénere. Szülővárosában, Dumbartonban kezdett futballozni, játszott a Tottenham, a Celtic és a Dundee csapatában, 12-szeres skót válogatott volt.
Elnézést, itt mozogtam a drukkerkocsmában mikor lg betette a cseh szöveget, de annyira el voltam foglalva a tippelésel, h nem is néztem be a topicba :-(
Mindenestre gratulálok, szvsz nyugodtan dolgozhatnál cseh fordítóként! Amúgy a pontos fordítás:
"Madden 1930 júniusáig edzette a piros-fehéreket, edzői pályafutása 25 évig tartott, amit más edző soha nem haladott meg. A hivatalos nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vett a klub életében. Kerekesszéken felügyelte az edzéseket, az edzéssel kapcsolatos utasításokat edzői mutatópálca segítségével osztogatta. Ugyan csak három bajnokságot nyert a Slavia-val, ennek oka azonban az ,hogy Csehországban csak 1925-ben indult a legmagasabb labdarúgó bajnokság. Irányítása alatt, 1938-ban a Slavia még a Középeurópai Kupát is megnyerte."
Megnéztem ezt a cseh szöveget, és... kifogott rajtam. A lényeg: John Madden egészen 1930. júniusáig edzette a piros-fehéreket, 25 éven át tartott tréneri karrierje, amit egyetlen edző sem fog felülmúlni. 65 éves korában távozott formálisan, de utána is részt vett a klub életében (ez nem biztos, hogy így van). A Slaviával három bajnoki címet szerzet, de így is nagy szerepe van abban, hogy a cseh futball igen magas szintű volt (???). 1938-ban az ő vezetésével nyert KK-t a Slavia.
Lucilius javíts ki, kérlek!
Illetve volt egy mondat, ami végképp padlóra vitt: Na tréninky dohlíel z invalidního vozíku a tréninkové pokyny udílel trenérským ukazovátkem. Az invalidní vozík, szóval, csak azt jelentheti, hogy rokkantkocsi?
Madden trénoval červenobílé a do června 1930, jeho trenérská kariéra trvala pětadvacet let, co ádný jiný kouč ji nikdy nepřekonal. I po svém formálním odchodu do důchodu ve věku 65 let se aktivně podílel na práci v klubu. Na tréninky dohlíel z invalidního vozíku a tréninkové pokyny udílel trenérským ukazovátkem. Se Slavií sice získal jen tři ligové tituly, co vak bylo způsobeno tím, e se v Čechách začala hrát nejvyí fotbalová soutě a v roce 1925. Slavia pod jeho vedením dokonce v roce 1938 zvítězila ve Středoevropském poháru.
Jah és a nyolcvanas években megjelent egy Hasjrá MTK! (?) c. könyv, egy hölgyemény riportköteteként. Annak ellenére, hogy bődületesen rossz olvasmány, szőrén-szálán említi a szurkolókat is. (Nekem speciel kényelmetlen is, mert nem tünteti fel túl jó színben a honvédosokat.)
A Földesiné megvan a FSZEK szoc. olvasójában, sajnos nem kölcsönözhető. Ha bemész a negyediken, akkor jobbra a hátsó fal jobb alsó sarkában, a csigalépcsőnél találod a sportszociológiát. Több kötet is van.
Illetve a Múlt és Jövő valamelyik számában is volt egy cikk, ha jól emlékszem valami angol elméleti.
Elolvastam a tanulmányt, érdekes. Főleg ez a mondat:
"A kádári periódus első harmadának legsikeresebb csapata azonban a Rákosiék által némi fenntartással kezelt Vasas lesz, mely 1956-tól a hatvanas évek végéig ötször végez a tabella élén. Története során először mindjárt az első, csonka bajnokságban, 1957-ben. Ennek szimbolikus súlyát úgy gondoljuk nemigen lehet túlsülni! "
Földesiné Szabó Gyöngyi: Helyzetkép a lelátóról. A TF-en adták ki, 1993-ban (?). Ez egy surveyre épül, sok-sok adat van benne a szurkolók összetételéről. Szabó János: Futballhuliganizmus 2003-ban (?) jelent meg. Ha írsz egy e-mailt, ezt elküldöm doc-fájlban (adatlapomon megtalálod a címem). Illetve a TF-en Freyer Tamás is írt ilyen témában cikket, sőt a phdjét "Rendvédelmi erők harca a futballhuliganizmus ellen" címmel írta. Ő a rendőrtisztin főiskolai docens, a Testnevelési és Küzdősportok Tanszék vezetője (egyébként egy fiatalemberről van szó). Talán érdemes lenne megkeresni. Az e-mailjét nem tudom, csak egyszer találkoztunk. Földesinéé megvan, de őt nem kellene ezzel terhelni.
A TF és a Rendőrtiszti Főiskola könyvtárát mindenképpen meg kellene látogatni. Nem csak irodalom, hanem szakdolgozatok ügyében is.
Továbbá: pár hónapja keresett meg a Pécsi Egyetemről egy hallgató (egyébként Újpest-drukker), hogy ilyen témában akar szakdolgozatot írni.
No röviden ennyi, ez nem a topic témája, nem is akarok ide erről többet írni, meg őszintén szólva, ehhez nem is nagyon értek. Ha viszont a futball-erőszak magyar múltja is érdekel, akkor ajánlom magamat:)))
szakdolgozatot készülök írni a labdarúgást körülvevő világról, kb. a kezdetektől. Ha nem lenne világos, a szurkolókra gondoltam! :) ultrák, hoolok is benne lesznek. Természetesen igyekszem árnyalni a negatív képet majd. :)
Szóval én csak egyszer jártam az Országgyűlés Könyvtárban, annak is már 6-7 éve. A József Attila szobor felől lehet bemenni, és kormányőr vigyázza a kaput. Valóban sokkal emberbarátibbnak tűnik, és jókat is hallottam róla. Sajnos, az a lap amit kerestem, nem volt meg, így csak egy tíz perces terpszemlét tartottam, de nagyon barátságosnak tűnt. Azt nem tudom, hogy mostanában hogy lehet egyáltalán megközelíteni a Parlamentet:(
szerintetek az Országgyűlési Könyvtárban lehet találni régi sportlapokat? Van valami tapasztalatotok ez irányban? Állítólag sokkal emberbarátibb mint a Széchényi, pl.
ez pontosan így is történt! Egyébként MTK alatt ekkor már a II. osztályú amatőr klubot kell érteni, ugyanis a profi csapatuk, a Hungária 1940 nyarán feloszlatta önmagát.
Még valami! A Hadas-Karády tanulmányban írják hogy az MTK feloszlatása után az MTK vezetősége a Vasas támogatására szólította a szurkolókat. Illovszky Rudi bácsi pedig az MTK-ban kezdte a pályafutását. Logikusnak tűnik számomra az a feltételezés, h Illovszky az MTK feloszlatása miatt került a Vasashoz, és vált az egyesület legendájává.
Ebben a késő 40-es évekbeli politikai hátszélnek tökéletes bizonyítéka, hogy 1947-ben, a magyar csapatok közül először a Vasas játszhatott (mintegy ajándékként Rákosiéktól) szovjet csapattal: Vasas - Torpedo Moszkva, 1947. augusztus 19., Megyeri út, 45 ezer néző. Sajnos pont az eredmény nincs meg :-)
Fotók...
Ugye a második kép alapján nem kell magyaráznom az ünnepélyességet, az ajándékot, a fontosságot meg a politikai hátszelet :)
Nagyon röviden, nagyon sarkítva és nagyon szubjektív szemszögből:
Az 50-es években azért nem lett a Vasas kirakatcsapat, mert nem volt elég erős a háttere (a Honvéd mögött a HM állt, és a Honvédelmi Miniszter Rákosi után a 2. legnagyobb atyaúristen volt: Farkas Mihály; a Textiles/MTK/Bástya/Vörös Lobogó mögött pedig a 3. számú atyaúristen, Péter Gábor és az ÁVÓ állt. Hozzájuk képest a Dózsa mögött álló BM és a belügyminiszter abszolút súlytalan volt, ami amúgy logikátlan, de ez volt. Ezért is volt gyenge az Újpest a hard kommunizmusban). A Kádár-rendszerben pedig sokkal liberálisabb volt a szemlélet, gyakorlatilag minimális központi irányítássa, gyakorlatilag nem szóltak bele semmibe. Leegyszerűsítve: minden csapat úgy szerepelt, amilyen vezetői voltak.
Egyébként szerintem a Vasasnak nem kommunista, hanem szociáldemokrata beágyazottsága volt (bár lehet, hogy ezt rosszul látom) :-D, vagyis nem volt 100%-ig Rákosiék csapata.
Érdekes egyébként, hogy a Vasas 1947-49 körül micsoda háttérrel rendelkezett, szerintem a politikai hátszele ekkor, még a Honvéd létrehozása előtt volt a legjobb. Tele voltak klasszis játékossal (Kubala, Tóth III., Lóránt, Szilágyi I., Illovszky, stb.), de mégsem nyertek semmit. Pedig a díszelnökök között ott volt Rákosi, Péter Gábor, Farkas Mihály, Kádár János és még ki tudja, ki mindenki....
Hogy aztán 1950-ben miért nem a Vasast nézték ki maguknak, arra ötletem sincs...
A Horthy-rendszerről meg annyit, hogy a Vasast vélhetően azért nem tiltották be a 40-es évek végén, mert szociáldemokrata volt, és nem kommunista :) Ugye akkoriban nem okozott gondot egy-egy csapat betiltása. (egy kis politikai kitérő, az egyébként teljesen illegális kommunista pártnak 1943-44 környékén kb. 20-30 tagja-aktivistája lehetett).
Az tény, hogy a Vasas színét és nevét is megváltoztatták. Nemzeti Vasas, majd Kinizsi lett belőle, kék-sárgában játszottak. És nem mondom meg, hogy melyik klub segítette tucatnyi játékossal a Vasast 1942-körül, mert TV "lehurrog" :-))))
Én az említett esetről egyébként nem tudok. 1943 körülről tudok egy olyanról, hogy félbeszakadt a 'Tromos pályán egy Vasas-Fradi, mert a vendégszurkolók dobálózni kezdtek.
Az utolsóról jut eszembe, hogy van egy könyv, a következő címmel: A vállalati sport 40 éves története. 1941-es kiadású, ha minden igaz. Ha jól emlékszem, ebben is írnak a Vasasról.
Annak ellenére, h Vasasnak szurkolok, minimálisak a történelmükről szóló ismereteim :-( Igazából az érdekelne, h "balos" csapat ellenére miért nem vállt a múlt rendszer kirakatcsapatává. A másik, h a Horthy rendszer mennyire tűrte meg Vasast. Egyszer olvastam valahol, h a háború alatt (?) egy bajnoki meccs után a Vasas játékosainak szó szerint el kellett menekülniük a csendőrök (rendőrök) elől! :-) Ez valós sztori, vagy csak legenda?
Köszi, de le lett fordítva, én csináltam a korrektúráját (elég vicces volt a necces helyeken az eredeti és a magyar szöveget összevetni). Annak a bizonyos Korall-sportszámnak én voltam a felelőse, igen kalandos úton jutottam el a szerzőhöz. A magyar fordítás innen letölthető.
Meg a Jensik-Macku-féle Kronika ceskeho fotbalu első kötete. Néha kínzom magam vele, hogy bele-beleolvasgatok. Ráadásul a második kötetét sem vettem meg, pedig ott volt mellette. Még szerencse, hogy azt sem tudnám normálisan elolvasni.:)
Most kicsit gondban vagyok, mert ígértem egy virtuális bambit. Rákerestem a gooleban a bambi képekre, de csak a mesefigurát találtam. Volt egy olyan, ahol nem ő vollt, és egy üveg ital is szerepelt a képen, de... szóval, hogy is mondjam.... ez az:
Ja, és természetesen a Sporthírlap összeállítása csak a legismertebb külföldi játékosokat tartalmazza. Pl. 1912-ben Debrecenben is játszott-edzősködött egy lengyel. Hogy a kontextus is érthető legyen, kicsit hosszabban idéznék egy tanulmányomból:
1912 tavaszán az angol Bishop Auckland látogatott Nagyváradra, a britek tiszteletére a nagyváradi Szigligeti Színházban díszelőadást rendeztek. Az Auckland Aradon is játszott, ahol a helyi klub a kilátogató négyezer nézőnek köszönhetően jelentős bevételt könyvelhetett el, vélhetően nem volt ez másként Nagyváradon sem. A növekvő érdeklődésnek és a Debrecennel ekkor kibontakozó rivalizálásának köszönhető, hogy rövidesen első- és másodosztályú budapesti labdarúgók jelentek meg a váradi klubokban. A debreceniek 1912 nyarán azzal gyanúsították meg a váradiakat, hogy négy játékosuk sem helybeli. A váradiak sportlapja fölényes álnaivitással, a debrecenieket okítva reagált a vádakra: Nagy önhittségre, elbizakodottságra vall, ha egy club az exclusivitás rácsaival vevén körül magát, a más helyről jövő, értékes elemeket magától távol tartja, s azt hiszi, hogy úgyis fejlődhetik. [ ] Igenis föl kell venni az idegen elemeket, mert a sport nemesebb kifejlődését biztosítja, amint a faj nemesítését is az elütő, idegen vér keveredése viszi előre. Aligha lepődhetünk meg: amikor néhány hét múlva a rivális Debreceni TE is az idegen vér keveredésének nemes ideája mellett tette le voksát, a váradi lap jóval kevesebb megértést tanúsítva azt kezdte kutatni, hogy egy külföldi játékos-edző miként is került Debrecenbe. Miután ugyanis a DTE 1912 pünkösdjén kétszer is súlyos vereséget szenvedett a lwówi Pogońtól, a debreceniek megnyerték trénernek a lengyelek középcsatárát, Zygmunt Löblt. Természetesen az eset egyértelműen profi-ügy, a váradiak hosszan élcelődtek azon, hogy egy magyarul nem beszélő, civilben színész labdarúgó miből fog élni Debrecenben hacsak nem a futballból. Löbl tehát a DTE trénere, de azért az amatőrségéhez szó se férjen, mert ő őseitől örökölt vagyonából él Debrecenben, ahová csak az a leküzdhetetlen vágy kergette, hogy a DTE csapatának trénere legyen. Ez a magasztos ambíció nyugtalanította egész életén át s hosszú éveken küzdött magában, hogy titkos szenvedélyének feláldozza-e hazáját és a Pogońt. Nagy lelki tusák után mégis a DTE került ki győztesen a Löbl kebeléből és ő mint egy delejes álom rabja ment, rohant a délibáb után és elérte élete egyetlen dicső célját: a DTE trénere lehet, és hogy e magasztos hivatásának élhessen, nem kímél még anyagi áldozatot sem
1) Az új link rubrikába becopyzod a link címét 2) A szöveg rubrikában adsz neki nevet 3) Rákattintasz a felveszre 4) Rákattintasz a beszúrásra - elvileg megjelenik egy link1 felirat a hsz-ben 5) elküldöd a hsz-t
Ha valaki tudja, hogy kell Firefox-szal úgy linket berakni, hogy aztán csak rá kelljen kattintani, annak fizetek egy bambit. Vagy legalábbis belinkelek egyet.
De. pl. Lane-nel kapcsolatban vannak gondjaim. A SportVilág 1913. 09. 29-én azt írta, hogy az MTK-tól a Sunderlandbe távozott, és játszott az Angol Kupa döntőjében.
A 88-as MTK-történeti könyv szerint Joseph Lane 19111913 között 29 bajnokin 23 gólt lőtt. Eddig minden stimmel.
Hevenyészett netes kutatásom szerint nem Joseph volt, hanem James, és nem angol kupadöntőt játszott, hanem csak két bajnokit. http://www.thestatcat.co.uk/Mplayers/MPG513.asp
Bár teljesen offtopic, de én a Dennis Hulme-al voltam így. Az ő McLarenje ki van állítva a Közlekedési Múzeumban, de nincs odaírva a neve. Az apukámmal voltam, találgattuk, hogy kinek az autója lehet. Abban állapodtunk meg, hogy Dennis Hulme-, mert McLaren volt és a szám is stimmelt. Aztán este néztük a hiradót, és bemondták, hogy elhunyt...
És hogy on is legyen:
Köszi az összesítést, nem semmi! Viszont egy 1911-es Sporthírlap említ horvát, cseh, olasz játékosokat is, akik Magyarországon játszottak (sajnos csak név nélkül)
Külföldiek Magyarországon 1914 előtt BTC: Yolland, Thomson, Ashton (angolok) a BTC alapító tagjai voltak, ha nem is futballozni jöttek. Wagner, Wachuda (osztrákok) MTK: Shires (Anglia --> Bécs --> Budapest), Lane, Owen. Little (WAC, osztrák???) MAC: Hedinger (angol) 33FC: Watkins MUE: Hoffmann (bécsi), Hanna (angol) FTC: Hoffmann (bécsi), csak egy mérkőzésen az Oxford ellen
A lap szerint Wudi Müller 15-szörös osztrák válogatott volt. Vele volt egy nagyon érdekes "személyes" élményem. Valamikor 2000 körül egy régi lapban az OSZK-ban épp vele olvastam egy interjút. Aztán pihenésképp belenéztem az aktuális lapokba. A Nemzeti Sportban volt egy rövid hír: 80 valahány évesen elhunyt Müller...
fordítva gondoltam: a Magyarországon játszó idegenlégiósokat lehetne összegyűjteni! Belőlük nem volt sok. Vagy félreértettelek, és róluk írnak a Földessy könyvben?
Sindelar a Mitropa Kupáról: A KK a legjobb futballiskola! A mérkőzéseken mindig tanulmányozni szoktam ellenfeleimet, Sárosi labdaadogatását, Nejedly technikáját, Meazza fejjátékát. [ ] És higgye el, a KK-nak lehet köszönni, hogy a közép-európai futball elérte az angol futball klasszisát! Engem a KK tanított meg futballozni!
Nem azt mondtam, hogy a lábam lógatom. Távmunka (persze nem terhelnek le). Könyvtáraznék, ha lenne hol. A könyvet meg megírtam, másfél éve van szerződésem a kiadóval, csak nincs pénz kiadni.
Ez már olyan szintű offolás, hogy mindjárt beszólok magamnak, de nagyon durván.:)
Össze lehetne szedni idővel a 20-as, 30-as évek magyar idegenlégiósait...
Heinrich Müller (Wudi) a legismertebb a Hungáriából, de volt két bécsi játékosa a Sabariának is, meg a Hungáriánál is volt korábban egy osztrák. Majd este beírom a neveket is :)
Wudi Müller egyébként 5-szörös osztrák válogatott,
1921-35 között a WAC, majd 1935-40 között a Hungária játékosa.
1945 és 1955 között az Austria Wien edzője, majd 1971-72 között újra...
Kb. ennyi így hirtelen!
Egyébként korábban, a 0-ás, 10-es években, lehet, hogy hihetetlen, de rengeteg külföldi volt Magyarországon. Persze ezek többnyire bécsi, prágai, zágrábi légiósok voltak, vagyis a Monarchia polgárai. 1911-ben például a bajnokság történetében először egy olasz futballistát igazolt az UTE. Persze ő is monarchiabéli olasz volt, Triesztből érkezett. Ráadásul az újságok a légiósok nevét magyarosítva írták le (így lett emberünk pl. Francescoból Ferenc) , vagyis szinte kideríthetetlen, hogy ki magyar és ki nem...
"A csodacsapatnak" Matthias indelar volt a sztárja. 1903-ban született a Morvaországi Iglau melletti Kozlau faluban, ahol apja kõmûves volt. A család nem sokkal ezután Bécsbe költözött, és egy tipikus munkáslakásban élt Favoriten kerületben, a bécsi Ziegel-Behm (csehországi téglagyári munkások) hagyományos lakónegyedében. A indelar családban még hosszú évekig csehül beszéltek. indelar apja elesett a háborúban, anyja pedig mosónõként dolgozott a háború után, hogy fel tudja nevelni négy gyermekét. 1917 márciusában Motzl indelar, ahogy akkor ismerték, már lakatos segédként dolgozott, de ezt az állását a húszas évek elején beköszöntõ válság miatt elveszítette. Éppen az utcán futballozott, amikor fölfigyeltek rá a tehetségvadászok, és elvitték egy rendes klubhoz. indelar a hiányos táplálkozás következtében igen rossz bõrben volt, s föltûnõ soványsága miatt a Papírember" gúnynevet ragasztották rá."
Michael John: A sport az osztrák társadalomban az 1890-es és az 1930-as évek között: a bécsi futball példája Replika, 36. szám (1999)
A teljes cikk: http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/36/john.htm
Egy kis érdekesség: 1926-ban a Hungária és a Ferencváros is le akarta igazolni Sindit, de ő az Austria Wient választotta.
"A múzeum az idők során több, értékes magángyűjteménnyel gazdagodott. Így a múzeum fotótárának döntő részét jelentő Pobuda- és Kozák-hagyaték, valamint a főképp aprónyomtatvány- és jelvényanyagból álló Kerezsi-gyűjtemény is ekkor integrálódott a múzeum gyűjteményébe. A sportfilmstúdió megszüntetésekor az archívum jogutódja is a Sportmúzeum lett."
Én nem pusztán az épületbe akartam bemenni, hanem dolgozni. Van egy kis különbség.:) Nem tudom, hogy a cikk mikori, de nagyjából ki lehet következtetni. Kb. két éve költöztek el a Sportok Házába, amikor legutóbb ottjártam, júniusban, még ott voltak. Viszont azóta másnak kellett a hely, ahogy hallom, és átzsuppolták a szomszédos, Istvánmezei úti NUPI épületébe (ahol szintén szerettem volna dolgozni, de ott sem kellettem).
Egyébként az MTI esetében már kicsit eltúlzott a védekezés. A két főállású kutatójuk fehér kesztyűben rohangál egész nap... na mindegy. Csak valahogy legyen hozzáférhető a rengeteg előhívatlan képkocka :-)
A Sportmúzeumba viszonylag könnyű bejutni: kell szerezni egy kutatási engedélyt bárkitől. Szerintem bármelyik magyar sportklub, vagy éppen egyetem engedélye megteszi. A lényeg, hogy legyen rajta valami pecsét, és hivatalosnak nézzen ki. Ha akarod, hamisítok neked valamit :D
Az MTI esetében az lehet, hogy így védekeznek az ellen, hogy bárki bemehessen, és kutakodhasson, mert arra vélhetően nincs kapacitásuk. Ez persze csak tipp. Vélhetően a kapcsolatok rengeteget számítanak, ahogy ilyen esetben lenni szokás.
A Sportmúzeumról egy kicsit többet tudok, pl. azt, hogy kb. öt éve próbálok bekerülni, reménytelenül. Nagyon komoly finanszírozási problémáik vannak, a fotók is azért sincsenek normálisan feldolgozva, mert alig van ott néhány szakalkalmazott.
De itt van róluk egy cikk, mindenkinek ajánlom elolvasni: a sportnemzet így becsüli meg a sportját, a múltját. Lehangoló olvasmány
persze ha bárkinek van pozitív(abb) tapasztalata az alább említett műintézményekkel kapcsolatosan, vagy esetleg más "archív-fotó-lelőhellyel" kapcsolatban, az ne legyen rest és ossza meg velünk! :-D
2. "Így a múzeum fotótárának döntő részét jelentő Pobuda- és Kozák-hagyaték"
Nos, a Pobuda-család egy három generációs fényképész család. Ha jól tudom, Alfréd volt a legöregebb, Tivadar a fia, és Tibor az unokája. Hárman együtt a magyar futballt a születésétől az 1970-es évekig végigfényképezték.
Na most elég ha annyit mondok, hogy a "Fradi futballévszázad" c. 1994-es Nagy Béla könyv majdnem teljes fényképanyaga innen származik, ebből a gyűjteményből. Ha esetleg még nem akadt a kezed közé ez a könyv, akkor annyit róla, hogy minden idők kimagaslóan legszebb magyar futball könyve (a tartalmára már nem mondok ennyire szép szavakat), köszönhetően a kb. 300 db fotónak, aminek saccra a fele a második világháború előtti korszakból származik. A képanyaga vetekszik a nekem meglévő "The Official Liverpool FC Illustrated History" c. könyv képanyagával...
Közte olyan fotók, mint pl. egy az Fradi B-középről, 1957-ből, vagy a ferencvárosi játékosokról, ahogy lyukat keresnek az 1934-es Újpest - Fradin a hálón, egy vitatott gól után...
Nos, ez a gyűjtemény, ami az FTC-n kívül valószínűleg a többi csapatra is bőven kiterjed, és a honi futball történetének jó 70 évét öleli fel, ha minden igaz, teljes egészében a Sportmúzeum birtokában van. Jelenleg nem tudom, mi a sorsa, de úgy 2002 körül, amikor bent jártam a múzeumban, úgy saccra 0,5 ezrelékes volt a feldolgozottsága. Vagyis van egy szűk szoba, benne egy fém szekrény, és abban ömlesztve több tízezer fénykép. Talán sportág szerint sorba van rendezve, de más alapján már nem nagyon...
Persze az elmúlt években talán (remélem) javult a helyezet...
azért ha két gép közül kell választani, és az egyik általában nem működik... akkor rájössz, hogy a szükség nagy úr :D
Egyébként a kettőből az egyiket sikerült úgy megoldaniuk, hogy nincsen hozzá asztal. Vagyis vagy az öledben jegyzetelsz, vagy hátrafordulsz az asztalhoz, és ott... :)
Na nem bántom őket tovább, még mindig jobb, mint a semmi! :-)
Az MTI-ben töménytelen mennyiségű jobbnál jobb fotó van - hozzáférhetetlenül.
A történet a következő:
Először is kutatni nem lehet, csak kéréseket teljesítenek. Vagyis egy darab papírra leírsz egy dátumot, és hogy milyen azzal a dátummal kapcsolatos eseményről van szó. Vársz fél órát, és visszajönnek, hogy van találat, vagy nincs találat. Ha volt találat, akkor kihozza emberünk a keresett fotót, és megállapítják az árát (5-10000 forint/fénykép körüli árra gondolj)
Ha béna a kereső embered, akkor akkor sem fog találni, ha van.
No de nem is ez a legnagyobb gond! A gond az az, hogy az MTI fotósa az adott mérkőzésen mind a 24 vagy 36 képkockát ellőtte. Ebből a filmsorozatból az MTI aznapi szerkesztője kiválasztott egyet vagy kettőt, ami megjelenésre érdemes volt. Na most az esetek 99%-ban - mivel vélhetően nem futballhuligánügyi szakértők, és nem bulvárújságírók voltak az MTI szerkesztői - a "Sárosi (X) a harmadik gólt lövi a Budai 11 hálójába" aláírású kép előnyt élvezett a "A ferencvárosi közép a pályára tódult" aláírású fotóval szemben.
Magyarul az MTI őriz (mert megmondták, tényleg őrzik!) több ezer tekercs filmet magyar futball mérkőzésekről, amin vélhetően a fotóriporterek a legváltozatosabb, futballal kapcsolatos eseményeket örökítették meg a pályáról és a lelátóról. Ám ezen tekercsekről csak azok a kockák hozzáférhetőek, amiről 70-80 évvel ezelőtt az MTI aznapi szerkesztője úgy döntött, hogy érdekes. A többi az örökké ott fog porosodni az archívumban, anélkül, hogy bárki valaha is megnézhetné őket. Pedig vélhetően egy fotós nem csak a meccsjelenetek kapta le, hanem a szurkolókat is, a balhékat is...
A kézi szerintem sokkal jobb. Halkabb és finomabban lehet állítani, mint a motorost. Párezer tekercs mikrofilm befűzése-tekerése után állítom, hogy a kézi emberibb, én igazi barátra leltem benne:). Persze kinek a kézi, kinek a motoros:)
Viszont a gép márkája sem mindegy, van olyan, amelyikhez le sem ülök.
Az OSZK-ban is ilyen az olvasók nagy része, felük akkor került oda, amikor a Szabad Európa teljes anyaga mikrofilmen bekerült. Leglábbis így tudom. szkenneres mikrofilmolvasó 1-2 éve van. A cikkhez nem olyan kép kell, ami összefügg valamelyik meccsel, a lényeg, hogy balhét ábrázoljon, vagy legalábbis rendőri készültséget, és jó minőségű legyen. Szóval újságból kifotózott kép szóba sem jöhet. Azt hiszem, az MTI-t fogom még célba venni.
hogy is mondjam... botrányosan gyenge a felhozatal... ez az egyetlen egy futballal kapcsolatos fotó van a neten (és 40 ezer nem futballal kapcsolatos...)
Szerintem jó sportfotói kizárólag a Sportmúzeumnak vannak (bár nagyon rejtegetik őket. Ha a Pobuda-gyűjtemény azt öleli fel, amire gondolok, akkor felbecsülhetetlen kincsről van szó.). Azon kívül korabeli újságokból lehet vadászni.
Az 1926-os meccsről szinte 100%, hogy van fénykép a Pesti Napló vagy a Pesi Hírlap képes műmellékletében (minden évben máshogy hívták. Lehet, hogy Képes Pesti Napló, Pesti Hírlap Vasárnapja vagy valami ilyesmi néven találod meg). Továbbá 1926-ban a Nemzeti Sportnak is volt fényképes melléklete. A Sporthírlap azt hiszem csak 1928 vagy 29 körül lett "fényképes".
Az 1922-es meccsről szerintem a Tolnai Világlapja lehet megfelelő forrás, úgy tippelem, hogy van benne fénykép az eseményekről. Más ötletem nincs, tudtommal ekkoriban még nem létezett a fent említett két újság képes melléklete, és az NS meg az SH is csak rajzokat közölt.
Az 1911-es meccsről kb. 101%, hogy soha semmilyen fényképet nem fogsz találni.
Ami segítségedre lehet az az, hogy a FSZEK-ben van egy tematikus sajtófotó kartoték-rendszer. Magyarul a fényképeket közlő sajtókiadványok fotóit tematikusan rendszerbe foglalták. Vagyis ha fellapozod az 1867-1919 közötti korszakból a "Sport" címszót, akkor fogsz találni kb. 100 db utalást, mint pl. "FTC - Blackburn nemzetközi mérkőzés az Üllői úton. Tolnay Világlapja 1913. október 2, 114. old."
(Ezt csak hasraütésre mondtam).
(Lehet, hogy ez csak nekem különlegesség, de nekem tetszett)
Ez alapján ki lehet kérni az adott újságot, és valahogy megszerezni a fotót. Azért mondom, hogy "valahogy", mert fényképezőt nem lehet bevinni, szkenner nincsen, ilyen régi újságot nem engednek fénymásolni - de ha engednek is, silányodik a minőség. Egyetlen lehetőség van elméletileg: kifotóztatni az újságból. Ami kb. 2000 forint/fotó, és akkor lesz kész, amikor a kifotózó cég ráér. Ha szerencsés vagy kb. 1 hónap.
Ami még elméleti lehetőségként felmerül: kikérni mikrofilmen az adott újságot, és kinyomtatni a fotót. Csakhogy ez értékelhetetlen minőséget jelent (a fénymásoló hozzá képest nyomdagép), 400 Ft/A4-es oldal áron.
Egyébként az FSZEK-ben megvan a Sporthírlap elég sok és a Pesti Hírlap, Pesti Napló képes mellékleteinek majdnem minden példánya fűzve is, nem csak mikrofilmen. És még ki is lehet kérni. Csak a sokszorosítás...
Szóval az állapotok áldatlanok, ötletem meg nem nagyon van a megoldásra...
Betettél egy képet a FSZEK-gyűjteményből. Milyen ott a felhozatal? Szükségem lenne az idén egy-két kiváló minőségű felvételre, ami valamilyen verekedést, rendőri beavatkozást mutat be. Amint azt már neked mondtam, tervezek egy cikket Ünneprontók címen. Hogy más is értse: három meccsről szólna, egy 11. karácsonyi 33 FC-UTE találkozóról, egy 22-es, engesztelésnapi VAC-MTK-ról és egy 26-os húsvéti Fradi-MTK-ról. Mindhárom ünnepnapi meccsen valamilyen botrány történt. Karácsonyra szeretném megjelentetni a cikket, és kellene hozzá egy-két illusztráció.
elméletileg 20-tol 45-ig érdekel,de azt hiszem az elsö profi bajnokságot játszom le,mert eddig abbol van a legtöbb adat.Szoval,ha abbol a szezonbol van képed nevekkel akkor királyság van..
olvasom a véleményeteket a jelentéstartalomról..bár én nem jártam ilyen egyetemekre,igazábol csak laikusként de nagy élvezettel olvasom itt a topicot..
az alábbi pár hsz logikája alapján kérdezném(és bocs ha hülyeség,ennyi tellik:)),hogy amikor megalapitottak egy klubot itt-ott,ilyen-olyan közegben,feltételezem az adminisztrativ része,amikor is nevet,szint,cimert,jelmondatot,képviselni való értéket,kerületet,várost,negyedet,stb választottak én ugy gondolom "komolyan" is vették..a kérdés,hogy az idök során azokat a szempontokat figyelembe véve amikröl értekeztek,(vagyis hogy egy vezető vagy egy társadalmi-történelmi-gazdasági közeg vagy épp játékos életutja fejezi ki e jobban és érdekesebben a témát)mennyire veszitették el ezeket az identitáselemeket vagy talán a közösségbe tömörölés jelentéstartalmát adó szimbolumok értelmét meddig tudták megtartani?
Hmm. Én azért nem nevezném egyértelműen pocsék minőségnek a legtöbbjét. Sajnos a közeg amiben íródtak nem tett lehetővé komolyabb kutatást (illetve azok publikálását), és a szurkoló (aki a dotált könyvet tömegével vásárolta) is ezt várta el. Legyen a szerkesztés alapja a MI, az azonosulás, a sikerek felnagyítása. Gondolom a Lokiról is jelentek meg könyvek, ahol a Nagyerdő a világ közepe, pedig egy igazi "másodvonalbeli" gárda a nagyokhoz képest. A narratív történetírás - itt - csak annyit adott ki magából amennyinek piaca volt. Sajnálatos, hogy az olvasók nem igényeltek többet. Hát igen, a kontextus. Ha nem leírok, akkor összevetek. A sportpropaganda erre nem volt sokáig kíváncsi, ha voltak is ötletek, szerintem igen hamar elhasaltak a legelső szűrőkön. Azt hiszem, a két leírás harca még egy ideig komolyabb szinten is vita lesz :) Mi inkább örüljünk annak, hogy jelenik meg egyáltalán valami. Ha felületes is, talán akad benne egy-két korábban még nem ismert forrás, amire a szerző véletlen ráakadt.
Gazsi, egy praktikus dolog. Nagyon jól mutat a blogodnak a fejléce. Nincs kedved megszerkeszteni egy gifet ehhez a topichoz, hogy kicsit dizájnosabb legyen?
na persze ebbe a topicnyitónak is van némi (sok) beleszólása.:)
Lg, egyébként ezt az egészet nehogy félreértsd, ahogy írtam, itt a nézőpontok különböznek. Pl. az a fajta sporttörténetírás, amit a TF-en is tanítanak (és részben pedagógiatörténet is, továbbá a sportpolitikára koncentrál, harmadrészt meg erősen pozitivista, azaz leíró, illetve adatokra és nem összefüggésekre koncentráló), engem annyira nem érdekel, de világosak a szempontok, és néhány kiváló kötetet le is tettek az asztalra. A magyar klubok történetéről szóló könyvekkel az a legnagyobb probléma, hogy csapnivaló nívójúak, és rendkívül felületesek. Látván, hogy már most mennyit tudsz az Újpest múltjáról, szerintem egy nagyon jó anyagot fogsz majd egyszer kihozni, akár egyedül, akár a barátaiddal, de nyilván a Te/Ti szempontjaitok mások lesznek. Pl. én (vagy Gazsi) biztosan nem írnám meg egyik klub történetét sem, hanem - ha már valami nagy fába akarnám vágni a fejszémet - akkor a három nagy klub rivalizálását mutatnám be. Viszont erősíts, vagy cáfolj meg, de szerintem 2004 tavaszán kb. erről a témáról már váltottunk néhány e-mailt.
Basszus, ugyanazt írtuk. Hiába, egy istálló.:) A jelentéstartalom jelentését egyszer a pilpulon próbáltam kifejteni, de igazából csak a saját logikámra támaszkodtam. Vagy azért mert nem szokás kifejteni, vagy azért mert nem vagyok elég olvasott.
Amit írtam, Kun László könyvével kapcsolatban írtam. Ő pedig tanszékvezető volt, a történettudomány kandidátusa. Mint ilyen, más gondolt a sporttörténetről mint én, aki nem vagyok történész, hanem (történet)szociológiai szempontból, azon belül is konfliktuselméleti aspektusból (ezt most Gazsi kedvéért írtam:) látom a futball múltját. És megint más a szempontod neked, aki egy klub történetét akarja a lehető legalaposabban megismerni. De ami fontosabb bármilyen nézőpontnál: az a minőség, az alaposság.
És ha már katonák: nem a hősök számítanak, hanem a stratégák. Sporttörténeti nyelvre lefordítva (tudományos szempontból): nem Fogl II az érdekes, hanem Aschner.
Mindezt, meg az előzőeket, természetesen nagyon sarkítva írtam, nyomtatásban sokkal cizelláltabban fogalmaznék.:)
Pedig épp ez az amit érdemes megnézni. A klubok egyáltalán nem ugyanazt az utat járják be. Mindegyiknek megvan a maga sajátossága. A külvárosi Kispest, amely a Honvéd gyűjtőjébe kerül, a sokadrangú szombathelyi Haladás, amely elől elfogynak a helyi klubok. Mind-mind egy "fejlődésregény". Brüll Alfréd, Fodor Henrik, Iszer Károly, Aschner Lipót, Mayer Béla érdekesebb figurák talán, mint Schlosser, Orth, Zsengellér. A játékosok csak egy adat, mindegy milyen eredményt tudnak felmutatni pályafutásuk során. Igazából egy olyan massza részei, amelyben az egyének szinte függetlenek az egyesülettől, de összességében nagyon is hozzánőnek. Miért fut be egy klub óriási pályaívet, miért hal el méltánytalanul? Pont a játékosoknak (egyenként) nincs ehhez talán semmi közük. A klíma ami befolyásolja az egészet. Hősök persze vannak, de sajnos minimális az esélye, hogy egybeesne jellemzésük a klub (és közege) hordozta jelentéstartalommal. (Jó-jó, tudom, a szociológia imádja ezt a jelentéstartalom szót, csak az értelmét nem magyarázza meg soha.)
Ezzel nem teljesen értek egyet :) De inkább nem fejtem ki! Röviden csak annyit, hogy a katonák között is vannak hősök :) És ha már pl. egy-egy klubbal foglalkozol, akkor annyi nem elégítheti ki a kíváncsiságodat, hogy pont ugyanolyan utat jártak be, mint a többi klub... Ráadásul én nem kedvelem a szigorúan elméleti jelleget :)
no de mindegy :D Ez hosszabb terjedelmet igényel, mint a fórum keretei...
Pár példa. Tudomásom szerint a TF-en két könyvre épül a sporttörténetoktatás (ezt nem tudom biztosan, soha nem jártam oda, csak az épületbe:)), de sportolókról nem sok szó esik bennük. Vagy. Hadas Miklós könyve, A modern férfi születése. Sportolók alig vannak benne. De említhetném a disszertációmat is, van ugyan a végén egy jó hosszú melléklet, tele eredményekkel, meg játékosokkal, de a törzsszövegben alig-alig vannak ilyen jellegű adatok.
Ha röviden akarnék fogalmazni, azt mondanám: a hadtörténészek sem a katonákkal, foglalkoznak, s még csak nem is igazán a hadvezérek életével.
Kicsit részletesebben, de persze nagyvonalakban: A sporttörténészt (ha valóban történész - netán szociológus, néprajzos, antropológus stb.), is csak a legritkább esetben érdeklik a sportolók. Ennél sokkal érdekesebb, hogy alakultak ki az egyes sportágak, hogyan jöttek létre a szövetségek, milyen volt az egyes sportágak/szakszövetségek viszonya, milyen kapcsolata volt a sportági szövetségeknek, kluboknak a politikai mezővel, egyáltalán, hogyan kapcsolódik a sport más társadalmi alrendszerekhez, milyen funkciói vannak a sportnak és egyes sportágaknak a modern korban, milyen csoportspecifikus jellemzői vannak az egyes sportágaknak és kluboknak, stb., stb. Ezek persze olyan témák, amelyek iránt eltérő intenzitással érdeklődik egy történész vagy szociológus, netán néprajzos, nem beszélve arról, hogy mely tudományos iskola/iskolák iránt elkötelezett. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sportolók a tudományos igényű sportkutatóknak teljesen érdektelenek lennének. Néhány példa. Ha megkérne valaki, hogy mondjam meg, hány meccset játszott eddig a válogatott, vagy mi volt a legjellemzőbb összeállítása a válogatottnak a 20-as években - nem tudnék felelni. Őszintén szólva, fejből egyetlen összeállítást sem tudok. Debrecenről írtam a disszertációmat, de a Bocskai egyetlen összeállítását sem tudom fejből. De! Azt tudom, hogy 1917-ben játszott a válogatott egy olyan meccset, ahol hat zsidó játékos lépett pályára. Pontosan 10 évvel később egy Budapestről elszármazott labdarúgó szervezte Palesztina válogatottját, itt járt Pesten, de Fodor Henrik azt nyilatkozta, hogy ez minket nem érint, mert a mi élvonalunkban csak elvétve vannak zsidók. Ez a történet is játékosokról szól, de hogy mindez miért történt, hogy így átalakult a sportszféra, ez sokkal érdekesebb egy tudományos kutatónak. Vagy. Érdekes, hogy alakult át játékosok társadalmi összetétele. Két példát ragadok ki: Manno Miltiades Bácska egyik tehetős gabonakereskedőjének fia volt (és ezzel egyáltalán nem volt különc a századforduló játékosai között). 20 évvel később ilyet nem sokat láthatunk (legdurvább ellenpélda: Turay, a péksegéd). Eza atörténet is sportolókról szól, d e a háttérben egy nagyon fontos, társadalomtörténetileg érdekes jelenség húzódik meg. Vagy: összegyűjtöttem a Bocskai összes élvonalbeli játékosát. De nekem ezek az összeállítások csak segédeszközt jelentettek, mert engem az érdekelt, hogy alakult át a csapat összetétele (minél professzionálisabb egy csapat, annál kevésbé számít a származás, vagyis egy vidéki klub esetében valószínű, hogy egyre alacsonyabb lesz a helybeliek aránya). Mindez nem jelenti azt, hogy csak ez lenne a "sporttörténet". De aki a tudományos életben forog, azt legfeljebb mint háttérinformációk fogják érdekelni a sportolói élettörténetek, pályafutások, stb. Persze van egy másik sporttörténet is, ami jó esetben kölcsönesen jó viszonyban lehet a tudományos sporttörténet-írással. Ez a másik sporttörténet, amit nálunk sokkal többen művelnek, főként adatokat regisztrál, és rendkívül fontos forrásául szolgálhat a tudományos sporttörténetnek (a viszony persze fordítva is működhet). A probléma az, hogy tudományos sporttörténetírás gyakorlatilag alig létezik nálunk, a nem tudományos meg csapnivaló színvo
Ja, és elvileg rám is hivatkozhatnál, de nem biztos, hogy Rochy tudja ki vagyok (annak idején két cikkemet elküldtem neki, azt írta, hogy olvasta és tetszett neki - de ennek már legalább két éve). Szerintem inkább az rsssf-es múltadra hivatkozz, úgy bizonyára komolyabban vesznek.
A neten találtam, elvileg tőlük meg lehet venni (gyanús): http://www.heraldikakiado.hu/menuk/cimlistaszerzok.htm
Vagy három éve váltottam levelet e-mailben az egyik szerzővel (Rochy), sajnos nem mentettem el az e-mail címét. A fő szerző - Selmeci - sajnos már nem él, legalábbis lg ezt mondta nekem egyszer, ha jól emlékszem. Peterdi szintén nem él már. Viszont: az iwiw szerint a negyedik szerző, Dénes Tamás a Viktória Kiadónál van. Rákerestem a neten, a kiadónak van egy másik neve: Rochy és társa bt. Szóval a négy szerző közül kettőnek van egy közös kiadójuk. Honlapjukat nem találtam, de az iwiwen van egy e-mail cím: viktoriakiado@t-online.hu. Innentől már a Te dolgod...
Azt kizártnak tartom, hogy antikváriumban meg lehetne venni. Sajnos ez a könyv már egyszeri, felületes olvasás után is darabjaira esik. Van itthon vagy ezer könyvem, de egyik sincs ilyen silány kötésű...
őszintén szólva ötletem sincs, hol lehet megkapni. 1999-ben jeleng meg, ők adták ki: http://www.arena2000.hu/
De a honlapjukon én nem találom a könyvet...
Én 2001-körül, tök véletlenül akadtam rá egy könyvesboltban, előzőleg nem is hallottam arról, hogy megjelent. Szerintem monstanra elfogyott már mindenfelé, maximum véletlenül tudsz ráakadni valahol...
Nem, ilyen adatok nincsenek benne. Kun László (eddigi legkiválóbb sporttörténészünk), más dimenziókban mozgott. Őt nem érdekelték a sportolók, ami tulajdonképpen érthető is. (Kifejtsem miért?:))
egyébként van benne valami pl. arról, hogy kik szerepeltek a focistáknál? Csak Zsengellér és Baróti nevére emlékszem haloványan valamelyik olvasmányomból...
De igen, Földessy igen komoly forrás (minden pontatlansága ellenére). A háború alatti "lobbiharc" komoly téma, egyszer valakinek bele kéne vágnia. Átdefiniálta szinte a teljes struktúrát. Például a nagy kedvencem (Kispest), ezért nem játszott egész az elmúlt időkig sosem a másodosztályban.
Kösz! Ez ugye Földessy örökbecsű könyvéből származik? Mindenesetre érdekes látni pár csapat felemelkedését (1910, Kispest, IV. o., 1911, Vasas, IV. o., egy évvel későbbi negyedosztály fele 20 után már legalább másodosztályú volt)
1935. augusztus 10-18. között Budapesten volt a VI. Főiskolai Világbajnokság, amit 24 arany, 13 ezüst, 20 bronzéremmel zártunk. Ezen elvileg részt vett egy főiskolai futball válogatott is.
Ezen kívül még annyit sikerült kihámoznom, hogy az első talán Olaszországban volt, 1922-ben, és 1951-ben Berlinben rendezték, amit 40 arany, 35 ezüst és 21 bronzéremmel zártunk.
1949-ben, a VIT-tel együtt megint csak nálunk tartották, 1954-ben pedig megint csak Budapest volt a helyszín, ezúttal VIT nélkül.
Erről a Főiskolai Világbajnokság nevű rendezvényről gyakorlatilag a világon semmit nem sikerült kiderítenem, pedig nagyon érdekelne. Még a Wikipédián sincsen fent.
A két műfüves, kispályás focipálya és a három teniszpálya helyén állt. Tőle nyugatra a HÉV töltés, északra a Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola épülete áll, délre pedig a bérház.
Nagyon jó kép. De de ez a kapu... korábban tán csirkeól lehetett.:) Mellette meg egy kutyaház.
Egyébként nem tudom, hol készülhetett. Megnéztem a Major-Nagy-Várszegi-féle 75. éves évfordulóra kiadott Fradi könyvben (14-15. oldal) , hogy nézett ki a Soroksári úti pálya. Eszerint a pálya - a Soroksári út és egy vasúti töltés között helyezkedett el, - az egyik kapu mögött egy elemi iskola volt, - a másik kapu mögött egy kétemeletes bérház, - egyik hosszanti oldalán a töltésre építettek egy lelátót, - a másik oldalon egy ácsmester készített egy kerítést.
Ez az utolsó pont lényeges lehet, mert a képen látható kerítés nagyon gyanús. A játékosok öltözékéből a század első évtizedére gyanakszom
Volt képviselő, de nem tudom, kikre nézve volt ez kötelező (talán csak a profi és NB-s csapatokra? - merthogy ezek országos bajnokságban játszottak.) Erről nem tudok. Viszont a pestkörnyékieknek szerintem nem volt képviselőjük, az Újpestről, Kispestről nem tudom elképzelni. Ám úgy tűnik, ez a Drogos-probléma tartósan ittmarad a topicban. Ahelyett, hogy a fontos dolgokról, például a Bádogosokról, a Siketekről, meg a Hálókocsiról beszélgetnénk.:-)))
Ha kispesti, akkor nem is kéne benne lennie. Nekem a 37-es adatok vannak meg és ott sem szerepelnek. Egyébként úgy emlékszem a nem budapesti kluboknak is kellett fenntartaniuk képviselőt a fővárosban. Lehet, hogy őt kéne megtalálni :)
Az viszont sokkal érdekesebb, hogy sjose szerint a klub kispesti, gazsi adatai pedig a Józsefvárosra/Terézvárosra utalnak - igaz, mindkét cím iroda, ez elég egyértelmű. Viszont a 35-ös budapesti egyesületi statisztikában mégsincs benne a klub - noha proficsapatuk működött.
A Drogisták v. Droguisták Ifjúsági Egyesületéről nekem sajnos nem sok információm van, mert kiesik abból a korból amit nézegettem eddig (első háború előtti).
A legelső bajnokság, ahol találkoztam a nevükkel az 1912-13-as 5. osztály. Itt a 7. helyen végez egy DSE rövidítéssel jelölt csapat (Földessy: A magyar futball és az MLSZ) és mivel a következő évben csak négy osztályt indítanak és ott (1913-14-ben, 23 csapat, egyfordulós) a legalsóban csak egy D-betűs klub szerepel, ami már Droguisták névvel van jelölve, tehát gyaníthatóan ugyanaz a két gárda. A háború után a harmadosztályba nyernek besorolást, de eredményeikről nincsenek adataim.
Az egyesületet 1912-ben alapítják, sajnos nem tudom kik és milyen címmel, mert erről nem találom az adatlapot. A Magyar Sport Almanach 1925 utáni kiadványaiban ennyi található róluk: 1925-ben tagja az MLSZ-nek VIII. Teleki tér 1. címmel 1926-ban átköltöznek a Károly-körút 3.-ba. 1927-ben már nem szerepel. A PLASZ (Profi Alszövetség) 1927-es évkönyve szerint nem jelentkeznek át hozzájuk (illetve ha igen, akkor más néven, de a jelentkezettek alapján láthatóan nem), tehát proficsapatuk nemigen lehetett. Szerintem meg is szűnnek kb. ebben a korban. A Sportalmanach viszonylag jól használható az egyesületek nyomonkövetésére. Ha onnan eltűnik egy-egy, akkor az valószínű a futballpályáról is.
Egyéb okokból, de ma a kezembe kerültek a Budapest Székesfőváros Czím- és Lakasjegyzék c. kiadványok. Belenéztem az 1894-es, 1899-es, 1903-as. az 1904-es és az 1907-es évekbe, és ha már ott voltam rákerestem a "Sólyom" Kerékpáros Egyesületre.
Az alapadatokat a Magyar Sport Almanach 1904-es számából szedtem ki, miszerint: "Sólyom" kerékpáros-egyesület. Elnök: Réthy Árpád. Titkár: Nagy Lajos. Czím: Petrákovits vendéglő, V. Ferencz-József-rakpart 1. Tagság: 40 fő.
Az 1894-es és az 1899-es lakcímjegyzékben, a működő egyesületek felsorolásánál nem található a "Sólyom", sem sportkörként, sem dalárdaként, sem semmiként. Vezetőit sem leltem sehol, így azt feltételezhetem, hogy ha létezett is, nem volt bejegyezve, azaz nem volt hiteles alapszabálya.
Az 1902/03-as és az 1903/04-es kiadásokban azonban nagyjából azonos adatokat találni: Az egyesület címe: 1902/03: VIII. gyöngytyúk-u. 3. 1903/04: VIII. kerepesi 29. Elnök: Réthly Árpád, fodrász, IX. soroksári u. 6. Alelnök: Seregi Zsigmond, fodrász, IV. Kristóf-tér 2. Titkár: Seregi Nándor Pénztárnok: Fábián Jenő, fodrász s[egéd]., IX. soroksári u. 20. Ellenőr: Schiller József, fodrász m[ester]., V. Mária-Valéria-u. 17. (8 darab ilyen nevűt találtam, de valamiért az az érzésem, hogy ő a megoldás) I. kapitány: Seregi Zsigmond Háznagy: Nagy Lajos (Az egy hasábnyi Nagy Lajos között két fodrász is volt, mindkettő a VIII-IX. kerületből.)
A Sportalmanachban megtalálhatóak voltak az 1903. évben rendezett kerékpáros versenyek dobogósai, de közöttük nem találkoztam sehol a "Sólyom"-mal. Ellenben volt egy ún. Egyesületi Turistaverseny 1901-ben, 1902-ben és 1903-ban. 1901: Budapest-Eger, a "Sólyom" a 3. helyet szerzi meg 1902: Budapest-Balatonfüred, a "Sólyom" az 5. helyet szerzi meg (A versenyt Fehérvárnál lefújják.) 1903: Budapest-Balatonfüred, a "Sólyom" 9 fővel, versenyen kívül vesz részt rajta.
Ezek alapján hajlok arra, hogy az az alapítási évszám valahogy sántít, és az egyesület néhány fodrász kerékpáros köreként tevékenykedett a századforduló környéki néhány évben (az 1907-es lakcímjegyzékben már nem szerepelnek).
1948-ban a helyi pártbizottság döntése alapján feloszlatták a Székesfehérvári TC-t és a Bőrgyár, a Vadásztölténygyár, az Alba Regia(ARAK) és az SZTC játékosaiból megalakították az Fejér Megyei Dolgozók Sportegyesületét (FDSE).
És amit a MÁV Előréről tudok. A pályájuk a fehérvári pályaudvar melletti területen ma is létezik, a Takarodó utcában. 1968-ban épült. Az egyesület még ma is létezik, teke szakosztálya NBI-es, női röplabdásaik másodosztályúak. Futballszakosztálya ma már megszűnt, de még olyan 1997 környékén megye másodosztályban játszottak.(volt szerencsém ellenük játszani)
A Videotont 1941-ben alapították Székesfehérvári Vadásztölténygyár Sportkör néven. Az egyletet első évben egy szervezőbizottság irányította és semmilyen hivatalos mérkőzést nem rendeztek. Hivatalosan 1942. nov. 21-én díszközgyűlés keretében hadi sportegyletként alakul meg. Neve: Székesfehérvári MOVE Vadásztölténygyár Sport és Kultúr Egyesület (MOVE VSK) lett. Elnöke : Pellérdi Brázai László, futball szakosztály vezetői: Czump Gusztáv, Győre László, Szendrő Mihály. Első hivatalos mérkőzés: Fejér vármegye bajnoksága 1942-43. Szfvári MOVE VSK - Móri Bányász 6:4
A kezdő: Ferenc, Izsó, Erdélyi, Lengyel, Boldis, Hangyási, Litvik, Berta, Wéber, Schneider, Tóth
in: Botos István: A Videoton Labdarúgó Krónikája 1941-1991 Albaswiss Kft 1991.
"A szünet után a kassai csapat érthetetlenül életveszélyes játékba kezd. Elöbb Drab rúg Vincze combjába, amiért kiállítja Moldoványi játékvezető és 11-est itél, amit Kállai gólba rug; majd a kassai Tóth Sziklaiba rug, végül pedig Lebenszky, az újpesti Tóthot teríti le. A játékvezető Tóthot és Lebenszkyt is kiállítja. Lebenszky vonakodik elhagyni a pályát, mire Moldoványi bró lefújja a játékot."
Ha minden összejön akkor Kispesten az Újtemető táblákat lecserélik végre Puskás Ferenc utcára. Milyen szép lesz: Bozsik-stadion, Kispest, Puskás Ferenc utca 1-3. Mi ez ha nem klasszikus feltámadás? :)
Egyébként szegény stadion igen abszurd környezetben helyezkedik el: Google Maps A nagyjából háromszög alakú sporttelep átmérőjét a vasút futja be, egyik befogója a kispesti temetővel közös (!) fal, míg a másik befogó mentén a lőrinci hengermű ipartelepe helyezkedik el.
A Google felvételén egyébként még a régi gyep látható, a világűrből is egyértelműen libalegelőnek :)
A bajnoki tabelláimban két néven szerepelt, volt Székesfehérvári Előre, meg DVETK. Ha jól sejtem, Székesfehérvári Déli Vasút Előre Testedző (?) Kör (?) lehetett. De valóban nem MÁV Előre. Bár talán Sjose itt van valahol, és majd megnézi.
(a lista egyébként három forrásból lett összegyúrva, ezért - meg a figyelmetlenségem miatt - maradhatott benne újabbkori elnevezés)
Ez a három forrás pedig:
Urbán Lajos (szerk.) 1991: Magyar vasúti lexikon A-tól Z-ig. Budapest
Varga Károly 2004: Adalékok a hazai vasúti járműjavító műhelyek, főműhelyek kultúr- és sport-egyesületeinek történetéből. In: Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 2002. Budapest, 255279.
A magyar vasutas sport 19001936 és a MÁV Sportegyesületeinek Ligája 19261936. 1936. Budapest
Nekem fénymásolatban megvan az eredeti is, érdekel?:)
Frantiek Kolář: Nesmiřitelná rivalita Slavie a Sparty (Kapitola z počátků českého fotbalu). In: Jindřich Dejmek Josef Hanzal (uspořádali) České zeme a Československo v Evrope XIX. A XX. století. Sborník prací k 65. narozeninám prof. dr. Roberta Kvačka. Praha, 1997. 165190.
Istenem, mennyit dolgoztam azzal a cikkel, mire nyomdakész lett...
Akkor egy szakra jár(t)unk.:) Tíz éve az ELTE Szociológiai Intézetében végeztem, a doktorimat csináltam a Közgázon. Nem tudom hanyadéves vagy, ha netán futballtörténeti szakdolgozatban gondolkodsz, szívesen segítek.
Mindenkitől bocs az offért, de ezt most remélem minden topiklakó megérti.:)))))
Itthon is sok munkásegyesület elődje volt valamilyen daloskör vagy olvasókor. A Tesvériség, a Törekvés de még a Szombathelyi Haladás is ilyen körből érkezett, bár címerükben nem az eredeti egyesület alapítási évét szerepeltetik, szerepeltették.
Szerinem nem fogsz nagyon meglepődni: de én is szociológus hallgató vagyok, igaz én az ELTÉn és még nem végeztem. (Egyébként az "ismerettség" akkor kölcsönös, mert remek sok jó cikkedet volt szerencsém különböző folyóiratokban olvasni.) A klubhovatartozásom családilag determinált: a Kispest a szívem csücske, és egy igen kis rész maradt még a másik ágról hozott Nyíregyházának is.
Hosszú távon mindenképp egy társadalomtörténeti irányba szeretnék elindulni a szakon belül, és ide igen jó kapcsolódási pontokat nyújtanak a sporttörténet témájú olvasmányok. Jelenleg sajnos csak annyi időm van a témára, hogy ha épp fent vagyok a Széchenyiben vagy bent a Fészekben akkor mindig kikérek plusz egy sporttörténeti forrást is kikapcsolódásnak.
Ami igazán érdekel a korszakból az az egyesületesedés, az intézményesülés kérdése. Mikor, miért, kik és miből? Milyen lobbierejük volt és ez mennyiben befolyásolta a mai egyesületi szerkezetet (a kierőszakolt rendszerváltás után átdefiniálódtak a sportklubok, de rajongói bázisukat nagyvonalakban máig megtartották).
Most hirtelen csak ennyi jut eszembe. De szerintem visszajáró vendég leszek itt a topicban, szóval megtudunk még egyet s mást egymásról :)
Azt olvastam, hogy Széchenyi és Wesselényi angol útjukról hoztak haza egy velocipédet, de sajnos az nem tudom mikor volt. Mindenesetre egy biciklire nemigen épült egy klub.:) Én is azt tartom legvalószínűbbnek, hogy valami másféle egyesületből nőhetett ki ez az egylet. Erre van példa, pl. Csehországban. A Slavia Literární Řečnický Spolek (Slavia Irodalmi és Retorikai Szövetség) nyilván nem sokunknak mond bármit is. Pedig ebből nőtt ki a Slavia sportegyesület. (Ha valakit érdekel a cseh futball születése és a két nagy prágai egyesület rivalizálása, beteszek egy linket).
Üdv itt, a honlapod mostanában szemrevételezem. Köszönet érte, minden futballmúlt-kedvelő nevében.
Esetleg meg lehet tudni, hogy kicsoda vagy? (nem névre gondolok persze, hanem a "fontosabb" dolgokra) Mint "félhivatásos" futballtörténész, márcsak szakmai ártalomból is szeretem tudni, hogy kik foglalkoznak még - akármilyen szinten és megfontolásból - focitörténettel az országban. E-mail címet találsz az adatlapomon, de felőlem pár mondatot ide is írhatsz.
Igen én blogol(nék) az alatt a cím alatt, de sajna mostanában sok időmet elviszik egyéb tanulmányi kötelezettségeim :)
A kerékpáros egyesületről meg csak annyit, hogy nem feltétlen biztonsági (safty) kerékpárra vagy velocipédre kell gondolni. Simán lehet, hogy valami más típussal próbálkoztak. De azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy az egyesület eredetileg csak olvasókör volt és az "torzult el" sportegyesületté (ha jól emlékszem nem lenne példátlan).
A vita eldöntésére egyébként alkalmas lehet a Magyar Sport Almanach 1904-es kiadása, amely a 339. oldal után felsorolja a budapesti egyesületeket. A "Sólyom" jelen van a jegyzeteimben, sajnos alapítási év nélkül. Egyébként a Porzsolt-féle sportnaptár 1886-os kiadásában felsorolt egyesületek (147.o) között nem szerepel. A kép is kicsit elmosódott, szóval nem 1897 az? :)
Hogy a kerékpárhoz is hozzászóljak: Újpesten 1925 májusától 1929 áprilisáig létezett a pálya, a stadionon belül. És állandóan panaszkodtak rá a kerékpárosok, hogy túl sok motorversenyt tartanak, kiszorulnak a biciklisek.
Van egy érmém is, amit az UTE stadionban rendezett verseny megnyeréséért kapott Istenes János (?)
Kösz! És mit szólsz ehhez az 1827-es Sólyom egyesülethez? Szerinted hogy csinálhattak alig tíz évvel a kerékpár feltalálása után klubot a magyar ugaron?
Más: az adatlapod alapján véletlenül nem Te csinálod az angol rugósdi oldalt?
Hogy mennyire népszerű volt a kerékpár a 19. század végén Magyarországon, az több forrásból is kiderül. Külön megjelölésük nélkül csak annyit, hogy országszerte mintegy 100 egyesület és kb. ugyanennyi kerékpárpálya volt. A kilencvenes évek közepétől, amikor bevezetik az egyösszegű kerékpáradót, fokozatosan visszaszorul ez a korábban ezreket megmozgató közönségsport. Természetesen a nézők a felépült fa velodrome-ok körül nem csak izgalmas versenyeket láthattak (pl. motorosversenyeket is!), hanem fogadásokat is köthettek, ami még többeket mozgatott meg. Egyébként ideiglenes, de versenyt rendezni képes pálya Budapesten a Millenáris területén és Újpesten volt (ideiglenes). Vidéken pedig Szombathelyen épült a legnagyobb. Szombathelyen a korszakban amúgy is virágzó kerékpáros élet létezhetett, mert több helyen is megemlítik az ott létrejött Kerékpáros Szövetséget (nem elődje a mainak). Szövetséget pedig akkor alapítanak csapatok, ha sok a vita. Ergo sok csapat és így sok vita is lehetett akkoriban Vas megyében.
Egyébként akkoriban elég gyakori volt, hogy egy csapat 10 vagy 9 játékossal álljon ki egy meccsre. Újpesten, ha jól emlékszem, még az is előfordult, hogy 7 játékossal kezdtek, majd ketten közben megérkeztek és beszálltak. Mindezt egy másodosztályú bajnokin... ráadásul ha jól emlékszem, döntetlen lett a meccs :)
Én címert csak a Ferencváros kapusán, Hádán láttam.
Egyébként levélpapíron én csak a 30-as években találkoztam címerrel. Egyébként általában tablóképekre is rárakták...
Ami még szép felhasználás: 1935-ben, a klub 50. születésnapjára Újpest városa egy gyönyörű zászlót készíttetett ajándékba. Jó három méter széles volt, visszintesen lila-fehér osztatú, és egy kb. másfél méter átmérőjű, gyönyörű UTE címert hímeztek bele, arany, fehér és lila cérnával. Körülötte arany betükkel hímezve: Ujpesti Torna Egylet 1885-1935. Gyönyörű lila-fehér "fűrészfogas" szegély, és rojtos szél van még rajta.
Mezek dolgában egy debreceni adatom van. A Bocskai 1929 végén kérte Debrecen városát, hogy a település címerét használhassa. A törvényhatósági bizottság az engedélyt megadta. A Debreceni Újság-Hajdúföld 1930. március 8-i száma írta, hogy a másnap rendezendő Bocskai-Budai lesz az első mérkőzés, ahol címeres mezben játszik a csapat. Viszont én egyetlen olyan Bocskai csapatképet nem láttam, ahol címeres mezben lettek volna.
szerintem sokkal inkább a klub hivatalos pecsétjét használták papíron. Mezen meg nem nagyon volt semmi. A címerek leginkább a szurkolók és tagok által megvehető kitűzők formájában voltak használatban.
Köszönöm, ez nekem egy igazi kuriózum! Egyébként arról mit tudtok, hogy mennyire használtak a '20-as, '30-as években címereket a sport klubbok? Gondolom a profi csapatok idején már általánossá válhatott valamilyen egyesületi jelvény. bár azt kétlem, hogy a mezeken viselték volna, mint manapság. De a kiadványaikon, hivatalos iratokon, plakátokon használhatták?
Hol olvastad ezt? Több könyvben is utánanéztem, de kizártnak tartom, hogy 1827-ben kerékpáros egyesület alakult volna. Az első magyar versenyt 1868-ban rendezték, az első egyesület pedig 1882-ban alakult meg.
Szerinted elképzelhető, hogy a "Sólyom" Kerékpáros-Egyesület 1827-ben alakult? Ugyanis ezt vallják alapítási évüknek... volt ekkor már egyáltalán Magyarországon kerékpár?
A 19. század utolsó évtizedében a kerékpár az egyik legnépszerűbb sportág volt Magyarországon, a Sport-Világ is nagyon sokat írt a biciklisekről. Aztán 1899 végén bevezették a kerékpár-adót (évi öt forint), pár év alatt sikerült is lezülleszteni a sportágat.
Hadas Miklósnak A modern férfi születése könyvében van egy táblázat (256. o.), hogy 1884-1896 között hány cikk foglalkozott a Herkulesben az egyes sportágakkal.
A Sport-Világ kapcsán jegyeztem fel, hogy 1895 körül "ránézésre" a kerékpárról írtak a legtöbbet. Aztán egyre többet a fociról, de nem külön rovatban, hanem atlétika-torna címszó alatt. A századelőn már a futball dominált, de még mindig nem volt saját rovata.:)
És ha már címer: ha valaki találkozna 25-38 közötti zöld-fehér, vagy 38-44 közötti lila-fehér DVSC címerrel, berakhatna egy képet. Egy ismerősöm mondta, hogy ő már látott régi, zöld-fehér DVSC jelvényt, de nekem még nem volt hozzá szerencsém.
A TF könyvtárban vannak ugyan régi lapok, de nagyon rossz minőségben. Nem tudom biztosan, de azt hiszem, hogy állagvédelmi okokból csak bennfentesek juthatnak hozzá. De ebben tényleg bizonytalan vagyok.
Országos Széchenyi Könyvtár és Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény mikrofilm olvasóján, illetve az NS archívumban vannak meg. Kaptam egy fülest miszerint elképzelhető, hogy megvan a TF könyvtárnak is, de ez már abszolút nem tuti...
Ok.Akkor tényleg nem túl részletes de azért nem lehet rossz.A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941-44 című könyvben az eredményekről részletesen írnak?
Üdvözlöm a lelkes tagokat! Nagy élvezettel olvastam végig a topikot és rendkívül tisztelem a tudásotokat! A téma engem is nagyon érdekel, de a tudásom még nagyon hiányos. A legjobban az adott időben létező első és másodosztályú klubok címerei, jelvényei érdekelnének. Ha van valamilyen ötletetek, hogy hol nézhetnék utánuk, tudassátok velem. Előre is köszönöm!
Egyébként meglepő módon nem túl alapos, és nem tartalmaz túl bőséges információt...
Továbbá volt egy ideig egy "Sporthistória" c. újság is, ennek bizonyos számaiban közölték az (azt hiszem) 1926 és 1944 MK-t történetét a legjobb 32-től.
Hello! A Magyar Kupa története érdekelne részletesen (a legjobb 32-től a döntőig a meccsek eredménye).Az rssf-en lévő eredményeket ismerem (1980-2007) .
OFF1 Ha egyszer lesz gyerekem, szeretném, ha latinul tanulna. A "posztmodern kor" egyik legnagyobb bűne, hogy megfosztott ettől a tudástól. Az sem érdekel, hogy nem "piacképes". Egykor hozzátartozott az általános műveltséghez, a gimnázium tk. ettől volt GIMNÁZIUM. Nekem hiányzik. ON
OFF2 Amikor a szakdolgozatomat írtam (1997-ben), találkoztam egy DVSC-drukkerrel, aki 1922 óta járt Vasutas-meccsekre. A bácsi gimnáziumot végzett, de első ránézésre intelligensebb volt, mint a mai diplomások nagy része. Évtizedekkel ezelőtt az érettségizett ember olyan volt mint ma a diplomás. Sőt... ON
Lázár Gyula - ellentétben az MLSZ egyik elnökségi tagjával - olvasott, jó szellemi képességekkel megáldott gérfi volt. Érettségizett, ami abban az időben igen nagy szó volt, s ez magasabb társadalmi osztályba sorolta.
1938-ban a svájciakkal játszottunk.
Lázár a szóban forgó elnökségi taggal fogadást kötött, hogy mi lesz a mérkőzés eredménye.
A Tanár Úr azonban azt is javasolta, írják le, miben fogadtak.
- Mi szükség erre? - kérdezte az elnökségi tag.
- Verba volant, scripta manent - felelte Lázár
- Ezt a jassznyelvet nem értem - mondta az elnökségi tag.
A jegyzeteimben ennyi szerepel a meccsről (bár szerintem ezt elküldtem már neked): a mérkőzést a második félidő 15. percében a bíró lefújta, mivel a közönség a bíróval s a vendégcsapattal szemben fenyegetőleg lépett fel és benyomult a pályára.
Részleteket nem tudok, de ilyenek akkor következtek be, ha egy vendégjátékos valami csúnyaságot követett el valamelyik hazaival szemben, néhány néző meg úgy gondolta, majd ő elégtételt vesz. Sjose utánanézhetne. Kíváncsi vagyok, bejön-e a tippem.
na ennek viszont a tartalma is nagyon érdekelne! Nem a lábtörés, hanem az, hogy miért is szakadt félbe a meccs! Ha jól tudom, a lábtörés valamikor az első félidőben volt, viszont a szurkolók meg valamikor a második félidő közepén özönlötték el a pályát.
Ja és a Kassa edzője ugye P. Szabó Gábor volt ekkoriban?
Variációk egy témára: a régi idők focija és a dohányzás - 6. rész
Bocskai-Újpest kombinált csapat Bukarestben. Alsó sor, jobbról a harmadik Markos Imre. Legalább Senator Extra cigarettahülvelyt használna... (Jánosi Béla gyűjteményéből)
Variációk egy témára: a régi idők focija és a dohányzás - 5. rész
1924 nyarán, a párizsi olimpiára utazó futballcsapat Budapesten 260000 magyar koronát, majd 86000 osztrák koronát számolt el cigarettára úgy, hogy Ausztrián csak átutaztak. (Ezek nem nagy összegek, de képzeljük el, hogy manapság az olimpiára induló küldöttségnek külön kerete van cigarettára. Elképzelhetetlen.)
Variációk egy témára: a régi idők focija és a dohányzás - 4. rész
A közönség a Senator Extra cigarettahüvely reklámzászlócskáikkal melyek mindkét csapat színeivel voltak ellátva buzdítani kezdte csapatát, amely végső erejét megfeszítve kezdett a pontokért küzdeni.
(A Magyarság 1931. március 17-i beszámolója a Hungária-Újpest mérkőzésről)
Variációk egy témára: a régi idők focija és a dohányzás - 3. rész
A mérkőzés előtti napon már dohányozniok sem szabad. [ ] A dohányzási tilalom kicsinyességnek tűnik fel, de az angol futballistának minden centiméterre szüksége van, amellyel előbb érhet el egy labdát. Az Arsenalnak például nyolc játékosa egyáltalán nem dohányzik.
(Interjú Whittakerrel, az angol válogatott edzőjével. Nemzeti Sport, 1936. december 11.)
1950-ben már 36 éves volt, gondolom visszavonult. De úgy tudom, hogy valamilyen funkcióban még Újpesten maradt. (Ezt azért gondolom, mert 1956-ban ő nyilatkozott a sajtóban, hogy a Dózsa visszaveszi az UTE nevet, az államtól visszaköveteljük a stadiont, stb. 1950 és 1956 között nem találkoztam a nevével, nem mintha nagyon kuttattam volna.)
Ugye tudjátok, hogy az ő fia, Tóth Zoltán, 1-szeres válogatott kapusunk?
Ezért jó ez a topik: lassan a magyar futball minden olyan titka kiderül, amit még soha senki nem vizsgált meg!
(Egyébként tök érdekes, hogy pl. Kispesten, Rákospalotán, Csepelen, Budafokon, vagy Erzsébeten lehetett focizni, Újpesten meg nem, kicsit fura döntés! Mintha lett volna egy olyan is, hogy a legkezdetibb években - talán éppen 1902 és 1905 között - csak a főváros területére vonatkozott a tiltás! De ennek csak majd holnap nézek utána)
A következőt szedtem össze tilalom-ügyben a századelőről:
Földessy 1926: 146. 1902: Nyári tilalmi időt vezettek be (mert sok futballista atletizált is), június augusztus hónapokra. Erről írt a SportVilág 1902. augusztus 28-i száma is.
Földessy 1926: 173. A nyári futballtilalom kimondása: Budapesten és Újpesten június 15 és augusztus 31 között tilos nyilvános labdarúgó mérkőzést tartani (1906-ban lépett életbe).
Továbbá. Amikor a MASZ hadjáratot indított az MLSZ ellen, a labdarúgó szvöetség kiadott egy nyílt levelet a labdarúgósport közönségéhez (Nemzeti Sport 1924. 10. 23.), miszerint "Az MLSZ saját hatáskörében már régen tilalmat rendelt el július 1-től augusztus 15-ig"
Meg kellene nézni az eredeti szöveget, hogy mit ír Földessy. De az alapján, amit írsz, meg a 24-es nyílt levél szerint az lehet, hogy már 1902-ben volt futballtilalom, 1905-06-tól esetleg pontosíthatták a dátumot, és ez fent is maradt folyamatosan.
Köszönöm! De azért annyit pontosítanék, hogy nem diplomamunka, hanem doktori disszertáció (nem mintha a diplomamunkámat nem ugyanerről írtam volna, de az még 97-ben történt).:)
Ez nagyon megtisztelő, de én nagyon kevés vagyok ehhez. Meg rendkívül hiányos a kutatásom... mint írtam,. egyelőre csak az első évtizeddel vagyok készen cikkgyűjtés terén, a többiről kizárólag véletlenszerűen van meg egy-két dolog... :)
Majd egyszer talán lesz belőle valami... ha igen, majd szólok :)
Na most, hogy jó szokásomhoz híven kötekedjek (és kiegészítsek), néhány idézet:
1903:
"A nyári játéktilalmat vígan végigfutballozó csapat [UTE] ősszel nagy formára futott fel és végig verve összes ellenfeleit, megnyerte egy ponttal a másodosztályú bajnokságot"
1910:
"Mérkőzés a tilalom idő alatt. Az Újpesti Torna Egylet engedélyt kért az MLSz-től, hogy aug. 20-án és 21-én tartandó, jubiláris atlétikai viadala keretében valamelyik első osztályú csapattal mérkőzést tarthasson. Arra való tekintettel, hogy az UTE pályája kívül esik a főváros területén, az MLSz alkalmasint helyt ad a kérésnek. Kilátás van tehát rá, hogy Szent István napján már komoly mérkőzésben gyönyörködhetik a pihenésre kárhoztatott közönség."
Vajon folyamatosan létezett 1927-ig? Vagy valamikor közben megszűnt? És 1903-ban akkor miről is van szó? Én már nem értek semmit :)
És folyamatában érdekel, nem csak ez az 1925-27-es epizód. De legalább most már a hátterét ismerem! Köszönöm :)
És hogy miért érzek a futballtilaom mögött némi antiszemita beütést. Nézzük mit írt erről az egészről a Magyarság:
A MASZ szegény és mindennemű bevételei mindenkoron visszafolytak a magyar atlétika vérkeringésébe, a szövetség szelleme a legkérlelhetetlenebb és megalkuvás nélküli amatőr, vezetőinek munkássága önzetlen és puritán, pénzkezelése kiállja a legszigorúbb kritikát és mindezeknek megfelelően a szövetségnek nincsen háza. Az MLSZ? Háztulajdonos, milliárdos bevételeiből a kijáró aranyérem helyett csak ezüstérmeket veret a bajnokcsapatnak. Kisegyesületeit koplaltatja, ellenben százmilliókat költ el évenként a játékosok és vezetők légiutaztatására, a szövetség szelleme bevallottan a ťmunkabérmegtérítésŤ alapján álló álamatőr és vezetőinek nagy része díjazást kap szövetségi munkájáért. [ ] A MASZ összetétele keresztény és minden megnyilatkozásában magyarnemzeti. Az MLSZ-ben a 95 százalékában keresztény játékossereg fölött túlnyomórészben ťliberálisokŤ diktálnak. [ ] A MASZ fennhatósága alatt kizáróan a maguk kezemunkájából élő atléták sportolnak, ellenben az MLSZ védőszárnyai alól a munkakerülő paraziták serege széledt el Európa-szerte, nem nagy büszkeségére a magyar sportnak.
Futballtilalom. Ez nagy téma, egyszer lehet, hogy meg is írom, most inkább címszavakban. Az MLSZ már a századelőn, 1905-től Budapesten és Újpesten alkalmazott futballtilalmat, mert a labdarúgók más sportágakban is szerepeltek. Amire lg gondolt, azt 1924-ben vezették be, országos szabály volt, a MASZ kérte. Az atléták úgy gondolták, hogy a futball elvonja a nézőket más sportoktól, ezért akarták elérni, hogy nyáron ne lehessen nyilvános futballmeccset tartani . A sporttársadalom két részre szakadt (pl. az úszók is a focisták mellé álltak), de a nagy politikai tőpvkével rendelkező MASZ keresztülvitte akaratát. A cél tk. a nyerészkedő futball megleckéztetése volt, én látok benne egy csipetnyi antiszemitizmust is, de lehet csak azért, mert tál sok Magyarságot olvastam.:) És ne valami vacak kis szabályra tessék gondolni. Egyrészt több mint két hónapig tartott, másrészt a tilalmat miniszteri rendelet (!!!) szabályozta. A rendelet 26 elején született. 7000/1926 VKM rendelet a futballszünet idejének megállapítása tárgyában. A futballszünet tart június 10-től augusztus 25-ig. Az egész országban ez idő alatt még belépődíj nélküli nyilvános futballmérkőzést sem tarthatnak. Aztán lenyugodtak a kedélyek, a 40000/1926 VKM rendelet már enyhített: június 13-ra felmondja a tilalmat, illetve lehetővé teszi, hogy az I. és II. osztályú csapatok a vidéki bajnokokkal vidéken játszhassanak, de a tilalmat július 15. és augusztus 15. között fenntartja. Aztán a 42574/1927 VKM rendelettel megszűnt a futballtilalom, mert azt az MLSZ maga szabályozza. Ettől persze még nem lehetett nyáron focizni. Hogy meddig, azt viszont nem tudom.
Természetesen külföldi meccsekre nem vonatkozott a tilalom, illetve a minisztertől (?) lehetett eseti engedélyt kérni meccsrendezésre.
"1901-ben, miután kiírták a bajnokságot, szigorítottak: ugyan még ekkor is játszhatott valaki több csapatban, de előírták, hogy egy bajnoki idényen nem léphet pályára két, azonos osztályú csapatban (tehát valaki nem lehetett egyszerre a BTC és az FTC játékosa, de az FTC-vel párhuzamosan a másodosztályban játszhatott). "
Magyar bajnoki mérkőzésen először egy Dinich Károly nevű Bp. SC játékos (középcsatár) ért labdába, ő végezte el a legelső bajnoki, a BTC - Bp. SC kezdőrúgását. Róla azt kell tudni, hogy a Bp. SC mellett az ekkor másodosztályú UTE igazolt játékosa is volt egyben, végigjátszotta a szezont lila-fehérben (is). Vagyis nyugdotan mondhatjuk: az UTE már a magyar futball kezdőrúgásánál ott volt :-)
Lg! Eszembe jutott, hogy pár napja kérdezted, mikor voltak képek a Sporthírlapban. Most látom a jegyzeteimben, hogy 1926. január 5-én, az 5. oldalon van egy kép, amin Hirzer és Viola van a Juventus mezében. Tehát ekkor volt kép, nem tudom, hogy egyedi volt-e, vagy rendszeresen jelentek meg, sajnos nem emlékszem.
A becenevekről nem tervezek írni, mert egyelőre nem látom, hogy szociolgóus szemmel találnék benne érdekességet. Bár, a fene tudja... Azért egy kis gyűjteményt közkinccsé teszek, Te már ismered.
A mai értelemben nem volt kettős igazolás. Úgy tudom. A bővebb válaszomat két részre bontanám:
1. A 20. század eleje Az első években nem voltak igazolások, gyakorlatilag bárki, bármennyi csapatban szerepelhet. Könnyű belátni, hogy ez a szabályozatlanság segítette a sportág elterjedését. 1901-ben, miután kiírták a bajnokságot, szigorítottak: ugyan még ekkor is játszhatott valaki több csapatban, de előírták, hogy egy bajnoki idényen nem léphet pályára két, azonos osztályú csapatban (tehát valaki nem lehetett egyszerre a BTC és az FTC játékosa, de az FTC-vel párhuzamosan a másodosztályban játszhatott). 1902-ben lezárult a hőskorszak: a játékosok igazolójegyet kaptak, és előírták, hogy egy bajnoki idényben egy játékos csak egy csapatban játszhat (azaz nem csupán azt tiltották meg, hogy valaki párhuzamosan több csapatban játszon, de szezon közben nem lehetett klubot váltani). Az amatőrkorszakban szó sem lehetett "kettős igazolásról", mert az durván sérti az amatőrizmus lényegét. Az amatőr sportoló nem több pénzt akar keresni, még csak nem is egyszerűen fejlődni akar - hanem sportolni. Legalábbis lecsupaszítva ez az amatőrség logikája. E logika alapján pedig értelmezhetetlen, hogy miért is szerepelne egy sportoló egyszerre két klubban.
2. A profizmus 1926-ban a legjobb amatőrök leszerződtek profinak. De a profi kluboknak ettől még lehettek amatőr játékosai. Nézzük a szabályt: az MPLSZ szabályzat 24. §. szerint "Minden professzionalista alakulat legfeljebb harminc szerződtetett játékost alkalmazhat, köteles minden mérkőzésen e szerződtetett játékosok közül legalább hetet szerepeltetni. Fenti létszámon felül lehetnek az alakulatnak amatőr játékosai is meg nem határozott számban, ezek közül azonban egy-egy mérkőzésen legfeljebb négy játékos szerepelhet." Értelmezésem szerint azonban ezek az amatőrök nem voltak más klub tagjai (ami már tk. kettős igazolás lenne). Pedig logikusnak gondolnánk, hogy pl. a Hungáriának lehetett olyan amatőr játékosa, aki az MTK-ban futballozott. De ez mégsem logikus, hiszen akkor mi értelme lett volna annak a szabálynak, amit 32. nyarán hoztak? Ekkor vezették be a klubházasság intézményét: a profi csapatok anyaegyesületük játékosait bármikor betehetik csapatukba, anélkül, hogy profi szerződést kötöttek volna (a legtöbb klubnak már 26-ban volt egy anyaegyesülete (Újpest-UTE, stb.), vagy ha nem, 32-ben választania kellett egyet (pl. a Bocskai ekkor válaszotta anyaegyesületnek a DKASE-t). Ha jól belegondolunk, ez a szabály már a kettős igazolásról szól, igaz, világos rendje volt, hogy a játékosok melyik két csapatban léphetnek pályára.
3. A sztori nem ér véget. 1940. nyarán módosították a szabályt: az anya és leány egyesületek (tényleg ez volt az elnevezésük:)) játékosállományát egynek kell tekinteni (azaz a játékosok szabadon variálhatók). Könnyű belátni, hogy ezzel gyakorlatilag megszűnt az 1926-ban kidolgozott rendszer. Hiszen hiába volt pl. külön kerete az FTC-nek (amatőrök) és a Ferencvárosnak (profik), ha a két "egyesület" keretét közösen lehetett kezelni, akkor megtehették, hogy egyetlen profit sem szerződtetnek.
Nos, dióhéjban ennyit tudok a kettős igazolásról mondani. Nem biztos, hogy mindenben pontos, kiigazításokat örömmel veszek (e probléma kapcsán most vettem észre, hogy az egyik 2003-as tanulmányomban - "Az első cipőzsinórnál kezdődött" - vétettem hibát, tehát ezért is örülök kiegészítéseknek, kérdéseknek.
A sztori: "Bő szoknyaként lebegő, hatalmas klottnadrágjának köszönhette Takács I Géza a "Mari néni" becenevet. Ez aztán úgy ráragadt, hogy olykor a tudósításokban is "lemarinénizték".
Egyébként a fővárosival kapcsolatban egyszer lehet, hogy majd igénybe venném ezt az ismerősödet :) Tragédia, hogy személyesen be kell menni 3 napra előre, és személyesen kell kikérni az iratokat. Majd újra be. A nyugdíjasokon kívül erre senkinek nincsen ideje...
Az Újpesttel kapcsolatos levéltári iratok sajnos vagy 1000 helyen vannak.
A Fővárosi Levéltár mellett az Országos levéltárban is vannak iratok (ráadásul két különböző részlegen), és a BM-levéltárban is. Az Újpest történelmének ezzel a részével kapcsolatban (is) tragikus a helyzet, sajnos...
Szia. Dudás Jánosé a Kő András által írt "Szemétből mentett dicsőségünk" című könyvből van, míg P. Szabóét a Nemzeti Sport egyik gyászjelentésében találta meg egy ismerősöm.
Sziasztok, nézem itt a fórumot, és elég sok érdekes adatot találtam. Próbálom kideríteni, hogy a válogatott játékosok közül ki mikor halt meg, de jópárnak a sorsáról nem tudok. Abban tud-e valaki segíteni, hogy mikor halt meg dr. Müller Ferenc, a volt FTC-játékos, aki a 90-es évek végén a legidősebb élő válogatott labdarúgónk volt?
Korábbi témákhoz hozzászólva P. Szabó Gábor a "Seriff" 1950-ben halt meg, Dudás János pedig tudtommal 1979-ben.
A BFL-ben (Budapest Főváros Levéltára, Teve utca) vannak a cégbírósági iratok. Ha valahol, akkor ott biztosan minden fontos dolgot meg lehet találni ezekre az rt-kre (részvényesek, éves jelentések, stb). Ha egyszer el akarnál menni (lehet, hogy az újpestiek is oda kerültek), írj, az ott dolgozó ismerőseimtől megkérdezem, hol és mit kell keresned, meg hogy kell-e valamilyen engedélyt szerezni (ez lehet, hogy kicsit macerás). De lehet, hogy az újpesti anyagok a Pest Megyei Levéltárba kerültek, fogalmam sincs.
pedig arra határozottan emlékszem, hogy az 1926-os újságok azt írják, hogy 500-600 milliós alaptőkével meg fog alakulni az a Részvénytársaság ami az MTK ill. az FTC profi csapatát fogja működtetni. De majd este otthon utánanézek...
Erre nem tudok válaszolni, én csak a Fradiról tudok annyit, hogy Ferencváros FC néven szerepeltek. Megnéztem a budapesti egyesületek statisztikai összeírásában, ott még ennyi sincs, csupán a Ferencvárosi TC van megadva (1560 tag). Az MTK esetében szerepel MTK (949 tag) néven és van Hungária Football Club (65 tag) A Bocskairól tudok kicsit többet, ami Bocskai Football Club volt, és mint szövetkezet alakult meg (részjegyeket bocsátottak ki). Egy évvel később jelent meg egy hír, miszerint eddig hat sportmecénás tulajdona volt a Bocskai FC, most egyesületté alakul, városi előkelőségek bevonásával. Ezek alapján el tudom képzelni, hogy mind a Ferencváros, mind a Hungária egyesületi formában működött (a pályákat viszont rt-t működtették). Az a baj, hogy mint oly sok mindenhez, ehhez sem értek.
Nem tudom, tudtátok-e, a három nagy klub között volt egy megállapodás a nemzetközi mérkőzések jövedelme elosztása tárgyában, ami aztán különféle okokból pereskedésbe torkollt 40-42 között. Ennek dokumentumait egy rövid bevezetéssel itt találjátok: http://www.natarch.hu/archivnet/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=45
A profivá alakuláshoz némi kiegészítés, és egyben kérdés is:
Ha minden igaz, az MTK és az FTC teljesen új részvénytársaságot alakított 1926 nyarán, hogy az indítson profi csapatot. Az új társaság mindkét klub esetében részben az amatőr klub, részben gazdag mecénások tulajdonában volt.
Azonban Újpesten nem ez volt a helyzet. Újpesten nem alapítottak új gazdasági társaságot! Hanem az 1921. novemberében, az Újpest-stadion építésére létrehozott "UTE Sporttelep Rt." volt az, amelyik a profi csapat mögött működő gazdasági társaság szerepét elvállalta!
És a kérdés: a Hungária és a Ferencváros mögött álló gazdasági társaságnak mi volt a neve? Én sajnos nem tudom...
Az előtte lévők azért nem voltak hivatalosak, mert nem az MLSZ írta ki!
1914-ben megtörtént a probléma, összeveszett az MTK és az FTC. Így 1914 őszén nem indult el a bajnokság. Helyette az MTK kiírt egy Hungária-Serleget, az FTC pedig egy Auguszta-serleget, ezekért versenyeztek a csapatok.
1915-re viszont már kibékültek, ekkor azonban az MLSZ töketlenkedett: nem írtak ki bajnokságot. Úgyhogy ismét összefogtak a klubok és saját maguknak kiírtak egy bajnokságot. De így ez sem lehetett hivatalos... ez egy egy fordulós "menet" volt, és pl. az UTÉ-ból olyan sok játékost behívtak katonának, hogy részt sem tudott venni rajta...
1915 őszén viszont már az MLSZ írta ki a hadibajnokságot. Ami azonban nem hivatalos. Hogy miért? Talán mert egy fordulós volt? Ezt nem tudom. 1916 tavaszán újra kezdődött a töketlenkedés, megint nem írtak ki bajnokságot, hanem a hadikupa nevű mérőkzéssorozatban vettek részt a csapatok.
És 1916 őszén végre megindultak a hadibajnokságok :)
Jogos, tényleg hivatalos volt. Az előtte lévő három nem volt az. (ez megint az a téma, amiben nem vagyok igazán járatos). Amit írtál, mármint hogy össze-vissza játszották esetleg a meccseket, annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy eszembe sem jutott.
Én arra gondoltam, ahogy azért hadibajnokság, mert össze-vissza játszották a meccseket, és aki éppen otthon volt a frontról, az beszállhatott egy meccsre... szóval nem voltak annyira kemény szabályok. Aztán lehet, hogy nem így volt...
Viszont hivatalosnak hivatalos, mert ha nem az lenne, akkor az MTK 19 bajnoki címmel büszkélkedhetne csak...
A katonai behívó egyébként az I. világháború előtt is jellemző volt. Sorra olvasom a cikkeket, hogy pl. amikor 1911-ben kiesett az Újpest, akkor a fél csapatot behívták előtte katonai szolgálatra Gallíciába, meg Salzburgba, meg egyéb "közeli" helyekre...
Nyilván a háború, és nem az FTC-MTK miatt volt hadibajnokság. Pusztán feltételezem, hogy a két klub harcának köszönhető rendezetlenség, és kiszámíthatatlan viszonyok miatt sem voltak hivatalosok ezek a bajnokságok. De lehet, hogy ennek semmi köze hozzá. A mindenttudó cseh könyvemben vagy 15 oldalon taglalják az ottani hadibajnokságokat, de csak foszlányokat értek belőle. Van esetleg még egy nyomósabb indok. Valószínű, hogy sok labdarúgót hívtak be katonának, és ezért nem akarták, hogy hivatalos legyen a bajnokság. Erre persze rögtön tromfolhatsz, hogy: és a II.VHB idején? Az biztos, hogy pl. a Bocskai néha alig tudott kiállni, mert behívták a játékosokat (még nem katonának, hanem kiképzésre). Vagy éppen az is lehet, hogy 14-ben embertelennek találták, hogy miközben katonáink halnak meg a fronton, addig a hátországban "komoly" bajnokságokat rendezzenek. A II.VHB idején viszont ennél lényegesebb volt, hogy a visszatért területek csapatai is játszanak, és ennek sokkal fontosabb szimbolikus üzenete volt, mint annak, hogy humanitárius okokból ne játszanak tétmeccseket. Szóval igazából nem tudom, miért volt így, csak okoskodom. Dehát ez a szakmám.:)
Viszont Földessy biztos megírta, mi miért történt...
Tegnap még nem adtam pontos választ a kérdésemre, Blau II. "kiáltványa" kapcsán. Tehát: a szöveg a Nemzeti Sport humorrovatában, a BÖK-ben jelent meg (Bolondos Ötletek Képekkel), 1926. augusztus 6-án. És hogy miért állítottam, hogy a hónapot is pontosan meg ki lehet deríteni a szövegből? Az álkiáltvány a profi szerződések aláírásáról szól. Az MLSZ profi alszövetsége (Magyar Professzionista Labdarúgók Szövetsége, MPLSZ, népszerű rövidítése PLASZ) 1926. július 28-án alakult meg, az első profi bajnoki meccset szeptember elején tartották. Az átmenet egyik fontos kérdése az volt, hogyan válnak jogilag is profivá az amatőr játékosok. Hiszen új egyesületek jöttek létre, azaz pl. nem az történt, hogy az FTC vagy az MTK egyik napról a másikra profivá vált, hanem tk. független, profi egyesületek jöttek létre (a példánál maradva az FTC és az MTK maradt amatőr, de megalakult a Ferencváros és a Hungária, stb.). Tehát az összes profi játokossal szerződést kellett kötni, de ez sem ment egyszerűen, hiszen tk. az összes első osztályú játékos elvileg abba a profi csapatba mehetett volna, ahová akar. Ezért az MLSZ hozott egy úgynevezett átmeneti rendelkezést (lásd: MLSZ Hivatalos Közlönye 1926. augusztus 6.). Ennek lényege: Minden játékos amatőrnek tekintendő. Augusztus 118 között minden profi klubnak legalább 11 hivatásos játékossal szerződést kell kötni. Ha egy labdarúgó régi egyesületének jogutódjával nem akarja a felajánlott szerződést megkötni, a szövetség vizsgálja meg, hogy ellenkezése jogos-e. Ha a felajánlott szerződést a PLASZ korrektnek találja, és a játékos továbbra sem ír alá, egy évig nem szerepelhet, kivéve, ha a játékost az egyesülete valahová kiadja. A lényeg tehát az, hogy augusztus 1. és 18. között kellett megkötni a profi szerződéseket, erre utal a szöveg. Igaz, hogy a profi szövetség július 28-án alakult meg, tehát a szöveg 29-én, 30-án, vagy 31-én is megjelenhetett volna éppenséggel.
Az eredeti kérdésem az lett volna, hogy futball, vagy rögbimeccset rendeztek-e előbb Magyarországon, de erre én is csak 99 százalék biztonsággal tudom a választ.
A pontos választ nem tudom, csak sejtéseim vannak. A 26-os Földessy könyvből, illetve a Sporthírlapból, esetleg a 17-től megjelenő Sportlapból bizonyára kiderül (amikor kijegyzeteltem ezeket, nem koncentráltam erre a kérdésre). Feltételezem, hogy talán az FTC és az MTK harca, amely a háború idején folyt a legintenzívebben, lehet a háttérben (18 februárjában még arra is volt példa, hogy az MLSZ kizárta az FTC a bajnokságból). Mindenesetre Csehországban sem rendeztek hivatalos bajnokságokat.
nekem is van egy kérdésem. Bár nem kvíz, azért érdekel, mert nem tudom rá a választ :)
Szóval. Az 1916/17-es, az 1917/18-as és az 1918/19-es szezonnál nem felejtik el megemlíteni, hogy "Hadibajnokság"-ról van szó. Az én kérdésem az lenne, hogy mi az a hadibajnokság?
Mert 1944 őszén még érthető, hogy országosból Budapestire redukálódik a mezőny, ezért átnevezik... de az I. világháború alatt én nem látok semmilyen komolyabb változást, ami az átnevezést indokolná. Vagyis nem a csapatok létszámát, a bajnokság hosszúságát érinti a kitétel. Akkor viszont mit? Miben különbözött a hadibajnokság a nem hadi bajnokságoktól?
Gondolom, nem a DVSC-s Tisza Andrásra gondolsz... Többnyire csatár volt ugyan, de nem center, ráadásul nekem sem adtál volna föl egy ilyen magas labdát.:)
Ezt a megadott link végén találtam: Zolnay Vilmos-Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I-XXIV. füzet. (Kézirat). Bp., 1945-1962, 1967. (0252 + 4577 + 346 + 750 lap). A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ez föltehetőleg nem létezik, hisz maguk a szerzők írják az előszóban, hogy "A 75 ládikát kitevő szókincset azután géppel 5 példányban tisztáztuk és jutottunk el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz, amit 24 füzetbe kötve kezelünk" (I, 02).
jassz csibész, apacs, a nagyvárosi alvilághoz tartozó fiatalember. Ismeretlen eredetű, avuló szó. Lehet, hogy egy német argó jasser (kabáttolvaj) szóból, amely a jass (télikabát) származéka, előbb egy magyar jasszos alak lett, s utóbb ebből vonódott el a ~. (Magyar Etimológiai Nagyszótár)
A szleng vagy a fattyúnyelv kifejezés talán pontosabb lett volna. Az OSZK-ban gépelt verzióban található a Zolnay-Gedényi-féle pesti fattyúnyelv lexikon, mindenkinek ajánlom. Óriási munka, legalább húsz kötet (nem emlékszem pontosan), részletek már jelentek meg belőle. A neten is elérhető egy rész: http://mek.oszk.hu/01600/01690/01690.htm
Nemzeti Sport 1926. augusztus 2.: Megalakult a futballisták érdekképviseleti szerve, a Magyar Játékos Unió. Elnöke Blum Zoltán. Hivatalosan augusztus közepén, Magyar Hivatásos Játékosok Szövetsége néven alakul meg. Többet nem tudok róla én sem.
1926 nyarán, Blum Zoltán vezetésével megalakult egy játékostanács, vagy szakszervezet vagy valami ilyesmi. Erről tudunk valamit? Azon kívül, hogy megalakult, volt bármilyen "akciója", értek el bármit is a focisták? Meddig létezett vajon?
Az évet, hónapot egészen pontosan meg lehet mondani. A cikk címe: Ahogy Blau II. mondaná. Blau II (Békési) Gyula Magyarországon az ETC, a Vasas és a VAC játékosa volt. A húszas évek elején játszott a Hakoah Grazban, a Sliga Osijekben, A Makkabi Brodban, és a Makkabi Novi Sadban. Hazatért, majd 1927-ben testvérével (?) Blau I. Ernővel a Makkabi Tel-Aviv játékosa lett. Blau I. hátvéd tagja volt Palesztina első válogatottjának (a Deutsch Árpád szervezte palesztin válogatott pesti játékosokra épült, 1927. nyári, amerikai túrájukon ez a csapat szerepelt: Léderer Blau I., Grosz Erbstein, Fuchs, Deutsch Rosenberg, Skalitzer, Stern, László, Báder. A Palesztinai Landarúgó Szövetség elnöke Török Béla volt). Nagyon elkalandoztam. Szóval: év, hónap?
Akkor kérdezek. Az alábbi szatirikus szöveg pesti jassznyelven íródott (márcsak ezért is érdekes, bizony nem könnyű megérteni). Kérdés: mikor? (év, hónap)
Fakírok! Elérkezett végre az a lácsó idő, amikor lóvéért szurkáljuk a bőrt! Megmurdelt az az átkos korszak, amikor zöldbabra hajszoltuk a polingot és leimra áztattuk véres verejtékkel hozomra vett salninkat! Itt a szerződés aláírás ideje! Minden manus, aki arra adja bázi séróját, hogy a polingszurkálásból brúgókeresetet csináljon magának tartsa nyitva mind a két kuksiját nehogy megerdőzzön benneteket az a sok nikhaj intéző. Vigyázzatok! Dikházzátok jól meg a skirát és ha alma tudtok olvasni, hívjátok el hohemebb haverotokat. El ne felejtsétek felszippantani a nagy bárkót, az aláírás szent pillanatában! Csak olyan kluboknak skribáljátok alá a fleknit, ahol szunyel a lóvé! Gyökerek! Követeljétek a pundróbiztosítást,mert ha ki lesz a pundrótok, elmehettek 60 napig flanózni az angolparki üvegkisztnibe!
Újpesten egyértleműen Langfelder Ferenc intézőnek volt igen komoly beleszólása a csapat összeállításába. Például 1926-ban, az első profi bajnokik után is ő nyilatkozott, nem a tréner (Pozsonyi Imre). Amíg nem volt edző, addig meg szabad keze volt :)
Egyébként az UTE is próbálkozott többször amatőr trénerrel is, például egy időben Kéméndy Ernő szakosztályelnök, országos gátfutó és távolugró bajnok, az MLSZ főtitkár-helyettese, és egyben az UTE második csapatának egykori tagja vezette az edzéseket. Később, 1910 körül pedig Molnár II. Imre, az UTE korábbi válogatott csatára volt az amatőr tréner. De ez szerintem kimerült abban, hogy megmondta, milyen gyakorlatot kell folytatnia a játékosoknak az edzésen.
Arról van információtok, hogy a 20-as, 30-as években egyáltalán volt-e kispad a stadionokban? Én amit láttam stadion-fotókat, ott kispadot nem nagyon véltem felfedezni... ez is érdekes dolog :) Ha pedig volt kispad, ki ült le rá az edzőn kívül? Csere ugye nem volt, a kapusedző, pályaedző szinte ismeretlen fogalom...
Az 1932/33-as gólkirályi címet Avar István szerezte meg, 1 góllal Jávor előtt. Aztán jó 20 évvel később bevallotta, hogy az egyik sokgólos meccsen egy szögletet követő kavarodás után nem róla, hanem Jávorról pattant be az egyik labda. Így Avart megfosztották a gólkirályi címéről (Jávor az ilyen dolgokra kínosan ügyelt), és odaadták Jávornak.
Mindössze egy gond van: szerintem totál elszámolták az egészet :) Én újraszámoltam, és az alapján 3 gól előnnyel volt gólkirály Avar, amiből ha egyet Jávornak írunk, még az is egy gólos előny... :) Ha ezt esetleg be lehetne bizonyítani, hogy nem tévedés, akkor Avar "Ricsi" kaphatna egy poszthumusz gólkirályi címet!
Az FTC-nek 1926 előtt nem volt edzője, Tóth-Potya volt az első hivatásos (és nem amatőr) trénerük! Az Újpest először 1920-ban alkalmazott hivatásos trénert.
Az MTK-nál pedig úgy tudom, hogy Hogan 1918 körül hazatért, és csak kb. 3 év múlva jött vissza Magyarországra. A megoldást pedig eltaláltátok: bizony Jávor Pálról van szó! Ő az egyetlen magyar edző, aki 5 magyar bajnoki címmel büszkéledhet!
Antikváriumban. Viszonylag gyakran lehet kapni. Szerintem elég egyszer végigmenni a Múzeum körúti antikvársoron, biztosan lehet találni egy példányt (úgy rémlik, hogy a Honterus melletti Múzeum Antikváriumban többször láttam már)
A régi Fradi edzői, valamit csak találtam. Földessy János: A magyar labdarúgás és a hatvan éves MLSZ. 226. o.: azt írja, hogy a század első éveiben nem voltak edzők, az egész problémát az MTK-FTC rivalizálás hozta felszínre (ez rendkívül logikus). Ezt megelőzően korosabb játékosok készítették fel a csapatokat A Fradi esetében először Malaky Mihály és Horváth Ferenc, majd Bródy Sándor volt az edző. Utána jött az angol Gannon, aki inkább erőnléti edző volt. Bennem még egy dolog merült fel: az egy dolog, hogy nem dolgozott edző a csapatok mellett, de valakinek kellett lennie, aki kijelöli a csapatot, netán a pálya mellett áll, és tanácsokat ad. Gondolom, ha voltak ilyenek, akkor az intézők, vagy nagyobb kluboknál a szakosztály-igazgatók voltak. Pl. az FTC esetében én elsősorban Malakyra gyanakszom. Az MTK-nál meg elsősorban Fodor Henrikre, előtte meg Szüsz Hugóra. Ezek persze tippek csak, mert ezekre korábban nem igazán figyeltem. Az viszont biztos, hogy a Csabagyöngye felett Minarik intéző bábáskodott.:)
Igen, szerintem rá gondolt. Jakube Pál. Nem tudod, esetleg, ki edzette a Fradit 1908-13 között? Ha volt egyáltalán edző. Hevenyészett keresésem eredménytelen maradt.
Az illető nemcsak a lilákat edzette, és nemcsak 45 előtt. Viszont megfogtál az 1908-1913 közötti Fradival. Őszintén szólva, nem tudom, ki, vagy kik voltak akkor az edzők. Van néhány Fradi történeti könyvem, a legjobbat elővettem, de abban még nem találtam meg. (ráadásul edző- és játékospályafutásokhoz sajnos nem értek)
Továbbmegyek. Az általam ismert statisztikában csak a 26 utáni edzők szerepelnek. Ha az előtte lévők is számítanak, és a 15. őszi hadimérkőzések, illetve az azt követő hadibajnokság is számít, akkor Jimmy Hogan hat aranyával az első (ha jól tudom, és 15-21 között mindig ő volt az MTK edzője). Ha nem, akkor marad a másik edző (akinek egyébként magyarosított neve van, de ez szinte természetes volt a régi Magyarországon).
Most látom, hogy legeredményesebb volt a kérdés, így egyértelműbb. Gyanítottam, hogy valamelyik könyvemben csak van valami ilyesmi statisztika. Megtaláltam. Szerintem lg a legtöbb bajnoki aranyat gyűjtó edzőre gondolt. Már tudom, hogy ki az. De mivel utánanéztem, nem mondom meg.:) Annyitvsegítek, hogy 5 aranyat ért el. Természetesen nincs a jelöltjeim között.
Mi alapján dől el, hogy ki a legsikeresebb edző? Adatokat sajnos nem tudok, ezért csak tippelek. Ha a mérkőzésszám a döntő, akkor gondolom, hogy Lakat Károly. Ha a hivatalos bajnoki címek, akkor feltételezem, hogy Várhidi Pál. Ha minden bajnoki cím (beleértve a hadibajnokságokat is), akkor esetleg Jimmy Hogan. Ha az összes bajnoki érem számít, akkor fogalmam sincs.:)
Egyébként hárman vannak viszonylag kiegyenlített versenyben a dobogó két alsó fokáért, fejből nem is tudom közöttük a sorrendet, utána kéne nézni. A hármas egyike Baróti, másik tagja Illovszky... de van még egy tagja a "dobogónak", és van egy abszolút elsőnk is. Ő a kérdés :)
Felteszünk egy-egy kérdést a magyar futball történetéből, amire ki kell találni a választ. Aki először kitalálja, az kérdezheti a következőt! Benne vagytok?
Az első kérdésem ez lenne:
- Ki minden idők legeredményesebb edzője a magyar bajnokságban?
Ha már szóba került: erről az ominózus, 1939. október 29-i Kassa - Újpest meccsről nincs valakinek bármi adata? Itt tört el Zsengellér lába, de nem emiatt szakad félbe, hanem mert a közönség a pályára tódult...
Nekem annyi adatom van a Hidasiról, hogy elméletileg a Budai 11 előtt a Budafok játékosa volt, illetve, hogy 1940 körül (nem biztos, hogy pontos a dátum) a csehszlovák SK Zilina csapatában játszott.
Szerintem akkor ezt a dátumot nyugodtan módosíthatjuk 1938/39-re, nem?
Egyébként Hidasi Pál a becses neve, és egyszeres B-válogatott 1939-ben az Újpestből...
Nincs véletlenül születési dátumod vagy 1943 utáni adatod róla?
Az Újpest összeállításai, és az Újpest meccsek nézőszáma, góllövői, stb. megvannak.
És van egy 1993-as kiadású német nyelvű könyvem is az eseményről, ahol nagyon jókat írnak az Újpestről ("a világ legjobb csapata", stb. szóval fényesre nyalják a hátsó felünket), és van pár jó fotó is benne. Bár statisztikailag viszont rendkívül hiányos, például egyik csapatról sem ismerik a teljes összeállítást...
Van plakátom, kitűzőm (mindkettő csak fényképen), fotóm a kupáról, mintegy 15 újpesti vonatkozású és további 15 nem újpesti vonatkozású fotóm (közte olyanok, mint a csapatok "olimpia szerű" bevonulása a stadionba, a győztes csapat Genfben a kupával, vagy az, ahogy a 10 ezres tömeg fogadja a játékosokat a Keleti pályaudvaron, a túrán résztvevő csapat a feleségeikkel), megvannak a jegyárak, vannak újságcikkeim...
Szóval van egy könyvre való anyag :) Egyszer majd remélem meg is írjuk, ki is adjuk.
Szerintem mindenképpen Havas-Havasköri-Schneeringer János az illető. Korábban Kispesten és Újpesten is játszott. Utóbbi csapatnál csak 1 meccset. 1934. tavaszán meg is találtam a Szeged összeállításában az Újpest elleni meccsen. Ebben a szezonban nem találtam, biztos kiegészítő ember volt (ahogy minden korábbi általam ismert csapatánál is!)
Így van. Viszont belenéztem a jegyzeteimbe és csak Gyurcsó és Gyarmati van. Tehát vagy egy régi emlékként ugrott be a Gyurcsok, vagy megtréfált a memóriám, amit nagyon utálok, de előfordul. Ha így van, még mindig kisebbet hibáztam, mintha Gyurcsányt írtam volna.:) Azért a Gyurcsokot el lehet felejteni, alighanem rosszul írtam.
Fogalmam sincs, de szerintem a budafokiat gyorsan kirakhatták. A Gamma volt a rendszer kirakatcsapata, még ha nem is nyomták annyira, mint később a Kispestet (vélhetően ebben szerepe volt annak, hogy a Gamma gyár hadiüzem volt - ha jól tudom - tehát nyilván jól el is voltak eresztve ekkoriban, nem pusztán arról van szó, hogy közvetlenül segítették őket). Egy csomó játékost szereztek (főként fradisták és bocskaisok játszottak ott), még állítólag Zsengelléréért is 23 ezer pengőt ajánlottak. 42-ben ők kapták meg az MTK pályáját (nem tudom, meddig használhatták), 43-ban pedig a Gamma elnöke lett az MLSZ első embere. Ehhez képest nem sok mindent tettek le az asztalra.
A jegyzeteimben kétszer szerepel a Gamma színnel, mindkétszer piros-fehér (Tiszántúli Független Újság, Nemzeti Sport).
Egy "kedves" cikk a Gammáról a szélsőjobbos Magyarságból: "Nemzeti szocialista eszmék a Gamma FC-ben" A nemzeti szocialista felfogás az, hogy tűnjenek el végre azok a mesterségesen gőgből épített válaszfalak, amelyek olyan megközelíthetetlen éket vertek a munkás és az értelmiség közé. Ennek a nemzeti szocialista magyar testvéri szeretetnek láttuk a legszebb élő tanújelét [ ] a Gamma-gyár mindennapi életében.
A Herkules 1884-1916 között jelent meg, legalábbis az OSZK-ban ezek vannak. Én nem láttam még, csak hivatkozásokat, elsősorban a tornaügy kapcsán. Az OSZK katalógust lásd itt: http://nektar2.oszk.hu/librivision_hun.html
Kösz! ezeket megnézem majd. Emlékszem, találtam olyan lapot, amelyik nevében sporttal foglalkozott, de igazából csak lovak voltak benne.:)
44. decembere után, attól tartok, hogy Budapesten vagy két-három hónapig nem igen jelentek meg lapok. Elég életszerűtlennek tűnik. Ahol azonban véget ért a háború, ott biztosan.
A Pesti Hírlapnak én csak néhány számát néztem meg, az nagyon színvonalas volt. Mint ahogy a Pesti Hírlap egyébként is az egyik legkomolyabb lap volt.
Hogy mikor voltak képek a Sporthírlapban? Passz. Nem igazán figyeltem.
A mai értelemben egyik sem volt napilap. A legtöbb hetente jelent meg (természetesen hétfőn, hiszen vasárnap voltak a meccsek), és jórészt labdarúgóidényben. Voltak lapok, melyek gyakrabban jelentek meg, de ezek megjelenési rendje is változott, nem beszélve a terjedelmükről. Mivel történeti sportszociológiával és nem sajtótörténettel foglalkozom, ezért nem is jegyeztem fel pontosan ezeket az adatokat, de próbálok visszaemlékezni. A Nemzeti Sport jelent meg leggyakrabban, úgy rémlik, hogy hetente ötször. A Sporthírlap talán négyszer, és terjedelme is kisebb volt. A Sport-Világ sem hetente jelent meg, de nem emlékszem, hogy pontosan mikor. És úgy rémlik, hogy talán a Sportlap is gyakrabban jelent meg, de legfeljebb hetente kétszer. A többi hetilap volt.
Találtam egy cikket,nem pont ON,de vannak benne nagyon érdekes utalások,adalékok pár mondatban a Törekvés csapatáról.
A cikk elég hosszu lenne,ezért kivettem belöle részleteket (.....)
"..
Kautzky FC,avagy egy labdarúgó lelke
("A túlélés sokba került")
Az embernek vannak barátai; van, akivel sok időt tölt együtt, van, akivel keveset. De az "együtt" töltött időt nem órákban mérik! Valószínűleg azért van az, hogy én 2000. január 3. óta is annyi időt töltök Kautzky Norberttal, hogy ma is barátomnak gondolhatom őt (amely barátsággal egy közös sportkönyv-zsürizés során ő ajándékozott meg engem, még a nyolcvanas években). A fent említett nap halálának dátuma - hívő ember volt, számára tehát nem az elmúlásé.
Mégis, vajon hogyan kerülhet most ide, egy sportlap hasábjaira? Sport témájú versek feledhetetlen költőjeként? Sportpszichológusként? Vagy inkább az örök "focistaként", akinek a pálya, a labda, a csapat volt a mindene. Hetvenötödik évében járt, amikor egy teniszparti közben rosszul lett, s hiába volt az azonnali segítség, az agyvérzés végül legyőzte őt. Hat hétig vívta ádáz harcát a halállal. Nem adta fel. Sportember volt.
Ha (sport) példákat keresnénk gyermekeink számára - elsők között merném ajánlani őt.
(Egy beszélgetés) A Költő így kezdi: "Az első ajándékom egy negyedes bőrfoci volt. Betették a bölcsőmbe, s én addig rúgkapáltam, játszadoztam a labdával, amíg kiesett, s azt mondják: ha nagyanyám nem lép be időben, kiestem volna magam is. Kis híján fejre estem a labda miatt, mondhatni: fejre-ejtettek, s így eleve elrendeltetett, hogy labdarúgó leszek."
A Költő mint labdarúgó tartja számon magát. 1925. augusztus 2-án született, s hetvenkettedik évéig hetente "meccsezett". Egy kiscsapat kapitánya volt, s bizony, nem kis csapatkapitány! "A csapatot összerázni művészet / A következő, az aktuális meccsre. / Eszmék és ideológiák háborújára / A betonkoszorú simazöld játszóhelyén" - írja az Egy kapitány intelmeiben. A kapitány vállain roppant felelősség, s hogy bele nem roppan: mert "Mint kapitány, ősrégen, belülről látom / A meccset..." A meccs belülről: "A mérkőzésnek vége soha sincs. / Mesét valóság összeköt / Újabb mesével, s ami volt, / Felszikrázik és tündököl." (Gyászzene, labdapattogással)
(Máig tartó szeretet) "Az a máig tartó szeretet - mondja a Költő -, az a máig tartó, zsigereimbe felszívódott szeretet több is annál, mint játék. Nem játék. Életforma! Engem a labda keresztelt meg. Nagyapám - folytatódik a visszaemlékezés - a Törekvés hat alapító tagja közül az egyik, s maga a Törekvés a magyar labdarúgás első munkás futballcsapata volt. Édesapám ott játszotta élete első első osztályú mérkőzését, tizenhét évesen, s azonnal bejátszotta magát a középcsatár posztjára. Családi csapat volt! Nagybátyám, Lantos Gusztáv állt a kapuban, és az egyik nagynéném férje, Csermely Józsi bácsi kergette a labdát jobbszélen."
A focipálya volt a világ közepe. És a grund. Grundok. A Költő ötéves, amikor először eljut az MTK pályára. A grundról sereglettek oda a gyerekek, egy rongylabdával. Mert egy gumilabda!... elérhetetlen kincs volt akkoriban. A legendás kapus, Szabó Tóni kiabál oda neki, a legkisebbnek: "Kiskaca!" A futballpályák "Kacá"-ja után ugyanis ő volt a "Kiskaca". Az ötéves gyerek futott Szabó Tóni felé, az nevetve az ölébe kapta. A nagyobb gyerekek tisztelettel néztek rá: ő választhatta ki az öt-hat labdaszedőt, aki aztán bemehetett a pályára. Később (a Költő) ír egy verset, a címe: MTK-pálya, 1988-ban a klub fennállásának századik évfordulóján, az ünnepi közgyűlésen ez volt a "díszszavalat". "...Ha visszagondolok - így a vers -, megkaptam mindent a sorstól: / Cseh Matyi kérte a labdát, hogy neki rúgjam."
A Költő Kőbányán, a MÁV-telepen született. Budapesten, mondaná egy mai lexikon. De Kőbánya nem volt Budapest! "Ha édesanyánk bevitt minket Pestre, ünneplőbe kellett öltöznünk, mint valami protokolláris látogatáshoz..." Kőbánya a szülőföld, de egy vándorló focista gyermeke bejárja a "fél világot". Soroksár - ugye, mekkora ugrás?! -, Pécs, Salgótarján, Veszprém... Mennyi-mennyi élmény! Ami aztán verssé, novellává formálódik majd, évtizedek múltán.
(....)
(Életet az éveknek) Budapest ostromakor (későbbi színész) öccsével, Józsival (Kautzky József; vajon hányan tudják róla, hogy annak idején Puskás Öcsivel, Bozsik Cucuval rúgta a labdát Kispesten, s hogy sokan legalább akkora tehetségnek tartották őt is, mint idővel világhírűvé nőtt társait? - aki aztán még fiatal színész korában is az NB II-ben is játszott, Debrecenben), tehát a "Sráccal" együtt - ő, az "Öreg" (alig másfél év volt közöttük) - a budai Bem térre, a Radetzky laktanyába vonultatják be.
(....) Ilyen tekintetben a foci mégiscsak... egyszerűbb. Úgy értve: bemérhetőbb, áttekinthetőbb. Nem! "Egyszerűbbnek" nem egyszerűbb. Hiszen a játék: maga az élet. "A könnyű mérkőzésről a pancserok szövegelnek - írja egyik novellájában (Visszatérés, 1999) - Minden meccs, a maga módján, nehéz. Kilencven percig futni kell. A labdával se játszunk háborúsdit. Mert a szemünkbe röhög vagy sír. Ez alapszabály, s harminc év körül ajánlatos komolyan venni."
Harminc év körül. De hetvenöt év körül is.
(Egy átigazolás kezdete) Kautzky Norbert 1997-ig volt "igazolt" játékos, az Erdért Bp. I. osztályú csapatában (balösszekötő!), csapatkapitányként az NB II tartalékbajnokságába "vitte fel" csapatát. ("A csapatkapitánynak nem az a dolga, hogy térfelet válasszon!"). Aztán már csak a "kispálya"..., de: ahhoz kell csak igazán nagy lélek! Hetvenkét évesen, bronzéremmel búcsúzott a pontvadászattól, mert: "Egyszer csak idegileg belefáradtam." A csapattársak javaslatára elnevezett Kautzky FC (a színe kék-sárga) azonban később is tartja magát egykori kapitánya jelmondatához: "Nincs megállás!"
A Költőnek aztán már csak a tenisz maradt meg, télen-nyáron, heti rendszerességgel, s olykor-olykor beszállt "lábtengózni" is, amikor a többiek mindig évtizedekkel fiatalabbak voltak nála.
Kautzky Norbert 1999 augusztusában lépett a hetvenötödik évébe. "Ötvenöt éve - írta még hetvenévesen -, megkérlek, ellenőrizd / A kieső időt is, a focipályán várnak / A fiúk, s bérelt helyem az öltözőpadon." (A játék fensége)
(.....)
("A túlélés sokba került." - Talán ennyit kéne végül még idéznünk dr. Kautzky Norberttől.) Kocsis L. Mihály
na még egy kis kiegészítés sportlapokról és jó sportrovattal rendelkező újságokról, szintén nem láttam egyiket sem:
Az Újság 1903-1919
Budapesti Hírlap 1903-1919
Herkules 1897-1912
Magyar labdarúgás 1942-44
Magyar sport 1913-14
Pesti hírlap 1912-19
Pesti napló 1902-19
Sportélet 1896-1908
Sportkritika 1909-10
Sport-kurír 1929-30
Testnevelés 1928-44
Vasárnapi sport 1913-17
Illetve a Herkulesből láttam néhány számot, ultrakonzervatív lap, a fociról, ha jól tudom, gyakorlatilag nem is vettek tudomást! És ha minden igaz, 1897-et megelőzően is megjelent már (pl. már 1885-ben is), de nincs lementve a dátuma
Nemzeti Sport 1903. március 15. 1912. november 10.; 1919. szeptember 18. (néhány szám erejéig Képes Sport néven) - 1944. december 26. között jelent meg. 1912-19 között szünetelt
(Népsport 1945. április 24-től jelent meg. Tud valaki bármilyen újságot, ahol bármilyen mennyiségű sporthír megjelent 1944 decembere és 1945 áprilisa között?)
Budapestvidéki Sportújság (1926). Újpesten megjelenő, alig néhány hónapig létező lap, főleg Újpest és Rákospalota sportjával foglalkozott. Aztán átalakult Budapestvidéki Újsággá. Igazi kuriózum, de mivel más regionális sportújságot nem ismerek, ezért nem tudom megítélni a színvonalát.
És akkor a többi újság, amit személyesen nem láttam, csak feljegyeztem, hogy megjelent:
Sportélet 1916-18, 1928-29
Képes Sport 1919 (Nemzeti Sport, más néven), 1924, 1939-44
Képest sportlap 1925
Képest sport újság 1930-32
Nemzeti Sport Sportképek: 1919-1920
Sportkedvelő 1901 (képes hetilap)
Sportok lapja 1929-30, ???-1940
Magyar futball 1937-38
Ezekről semmilyen információm sincs, de úgy gondolom, hogy fényképes hetilapok lehettek. A Képes Sportról annyit tudok, hogy az 1944-es évfolyam, kriminális minőségben megvan a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, ez az egy az, amit saját szememmel láttam :)
Azt nem tudja valaki, hogy pontosan mettől meddig jelent meg a Nemzeti Sport képes melléklete, illetve, hogy meddig jelent meg fényképekkel a Sporthírlap? (úgy tippelem, hogy 1929 és 1931 között)
Még szintén "hallomásból" tudom, hogy a kezdeti, 0-ás, 10-es években a Pesti Hírlap és a Pesti Napló is színvonalas sportrovattal rendelkezett, az egyiket mintha Hajós Alfréd szerkesztette volna...
Természetesen örömmel veszem, ha valakinek lenne kiegészítése a listához, amely egyáltalán nem teljes. (pl. a könyvtári katalógusban láttam már orosházi, kaposvári, nagykanizsai lapokat, amiket még nem néztem meg, de nem könnyű összeszedni ezeket)
1945 előtti sportújságok - csak azokat írtam ki, amelyeket kijegyzeteltem, van néhány, amelyekbe még nem néztem bele, meg persze olyanok is, amiket nem ismerek. A kiadás évei nem biztos, hogy pontosak, csak azokat tudom megadni, amelyek az OSZK-ban, illetve a debreceni könyvtárakban megtalálhatók.
A Sport (Békéscsaba) 19251939 CSAK-közeli lap, illetve a Bohnt ismerhetjük meg alaposabban. Nívós, mint a csabai sportlapok.
Alföldi Sport (Kecskemét) 19201921 Olyan volt, mint a város focija: tiszteletreméltó próbálkozás...
Csabai (Munkás) Sport (Békéscsaba) 19201925 Az Előre lapja. 1922-ig Munkás Sport, utána Csabai Sport néven jelent meg. Rendkívül színvonalas
Dunántúli Sport (Székesfehérvár) 19201922 Semmi különös...
Észak-kerületi Sportújság (Kassa) 19111914 A KAC lapja. A vidéki jogok szószólója, erőteljesen főváros-ellenes. Igényes lap volt.
Észak-kerületi Sportújság (Miskolc) 19211922 Semmi különös
Hódmezővásárhelyi Sport Élet (Hódmezővásárhely) 19211924 Átlagos vidéki sportlap. Rövid életű.
Kelet-magyarországi Sport (Nagyvárad) 1912 Csak néhány száma maradt fent.
Kelet-magyarországi Sporthírlap (Debrecen) 19201938 A mai napig a leghosszabb életű vidéki sportlap. Igen színvonalas. A debreceni ref. koll. könyvtárában 1929-ig vannak meg a számai, az OSZK-ban 36-38 között. Ha valaki tudja, hol lehetne fellelni a 29-36 közötti számokat, annak örökre hálás lennék.
MLSZ Hivatalos Közlönye (Budapest) 19211944 A cím megáért beszél. Sportprogramm néven is jelent meg, aki játékosneveket gyűjt, annak alapvető olvasmány. Amúgy semmi különös.
Magyar Sport (Szeged) 1922 Átlagos vidéki lap, rövid életű
Nemzeti Sport (Budapest) 19031944 Ide inkább nem is írok kommentárt...
Nyugati Sport (Szombathely) 19201925 Sajnos csak rövid ideig jelent meg, de a legjobb vidéki sportlap volt. Szombathelyi focikutatóknak alapmű.
Nyugati Sport (Győr) 19251926 Semmi extra.
Sport (Szeged) 19131914 Kakukktojás, mert még nem láttam, de a közeljövőben megnézem.
Sport és Társadalom (Budapest) 19221924 A cionista VAC lapja. Nem is a foci miatt érdekes, hanem a cionista sport, az izomzsidóság (Muskel-Judentum) eszméjének megismeréséhez nyújt segítséget.
Sportélet (Debrecen) 1912 Az első sportlapok egyike. Igényes kivitel, rövid élet. Csak Debrecenben van meg.
Sportélet (Miskolc) 19211923 Semmi különös.
Sport és Művészet (Szolnok) 19241926 Átlagos, rövid életű vidéki lap.
Sport Hírek (Debrecen) 1911 Ha minden igaz, ez volt az első vidéki sportlap, de ebben tényleg nem vagyok biztos (a pozsonyiakat nem ismerem ugyanis) Egyébként ugyanaz jellemző rá, mint a Sport Életre. Egyébként a DTE lapja volt.
Sporthírlap (Budapest) 19101944 A második legismertebb sportlap, hetente négyszer (?) jelent meg. Aki komolyan foglalkozik a régi idők focijával, annak alapvető olvasmány. Kicsit populárisabb volt az NS-nél.
Sportlap (Budapest) 19171922 Az MTK érdkekeltségébe tartozó lap, viszonylag gyakran jelent meg. Hosszú írások is voltak benne, nagyon érdekes. Ennek a lapnak köszönhetjük, hogy a hat-tricket mesterhármasra magyarosították. Sajnálatosan rövid ideig létezett.
Sportújság (Szeged) 19221924 Vidéki átlag.
SportVilág (Budapest) 18931913 Az első sportlap. Elég konzervatív, így a futballt érezhetően nem kedvelték annyira, mint a másik két sportnapilap. De 1903 előtt csak ez a sportlap működött.
Színház és Sport (Debrecen) 1920 Csupán néhány száma maradt fent.
Tribün (Budapest) 1912 Elég jó kis lap volt, abban az időben jelent meg, amikor a futball igazán "felfutott". Kár, hogy rövid életű volt.
Vidéki Sport (Nagyvárad) 1912 Vidéki klubokkal foglalkozott, de nem csak váradiakkal. 1912 - a vidéki futball először indult "rohamra" a főváros ellen, ennek a miliőnek terméke a lap. Egyébként színvonalas termék volt. Legfőbb erénye: vidéki klubokat mutattak be, elég részletesen, több városra is vannak rendkívül érdekes adatok, a futball születése kapcsán.
Jönnek a futballhuligánok.:) Midőn megjósolom, hogy a budapesti footballpályák nemsokára véres csaták színhelyei lesznek, azt hiszem, nem tévedek. De ne gondolják, hogy a játékosok között, ments Isten! Az igen tisztelt publikum fog csatázni, igen, ő az ťezerszeműŤ, ťezernyelvűŤ Caesar! Azon mértékben, a mint játékosaink beleszoknak a finomabb játékba, azon mértékben vagy még gyorsabban halad lefelé a lejtőn a mi kedves nézőközönsgéünk, lejtőn, a mely nemsokára bizonyos bécsi nívó alá szállítandja őket. Az újságíró beszámol egy mérkőzésről, és a közönség egy részéről: Ez a bizonyos rész rendesen a 20 kr-os helyen szokott megjelenni, a honnan szitkozódásával [ ] nem csak a bíró működését, de a játékot is zavarja. Sport-Világ 1902. november 2.
Gyűjtőknek. Jegyzeteim szerint (magyarán: az eredeti most nincs előttem) a SportVilág 1901. május 19-én közölte az összes 1. és 2. osztályú játékos nevét (keresztnévvel!)
S hogy mi a futball lényege? Ez is kiderül a Sport-Világ 1897. februárjában közölt, két részes cikkéből. Lehet mosolyogni: A játék nyerője az a csapat, mely labdával rugdalván, vagy kézzel-karral való érintés nélkül bármiképp hajtván a bőrrel borított gummilabdát, azt ellenpártja kapuján bírja áthajtani.
Az általam ismert első feljegyzés a futballról a Sport-Világban. Cikk az angol sportról, így kezdődik: Foot-ball az uralkodó planéta most Angliában és a szigetország minden része visszhangzik a szebbnél szebb játékok zajától kezdi a cikk. SportVilág 1895. november 25.
Szívesen. Zip-be tömörítettem, mert túl nagy volt. Elmentettem docx-be is, úgy nagyon szépen összement a fájlméret, de attól tartottam, hogy még sok embernek nincs 2007-es Office-a.
Sajnos itt ahol elek nincs hozzaferesi lehetosegem a magyar labdarugas adott idoszakanak dokumentumaihoz. Ezert probalok megragadni minden lehetoseget.
A Ferencváros 1929-ben a második mérkőzését, nem a Fluminense, hanem egy másik riói csapat az América Fc ellen játszotta. (Jelenleg ez a csapat Carioca 1. osztályában játszik) Ez volt a Fradi első villanyfényes mérkőzése, fehér labdával. A korabeli Nemzeti Sportban olvasható is, hogy az eredeti tervektől eltérően nem a Fluminense ellen játszott a Ferencváros. Rejtő László: Kilenc klub krónikája -című könyvében is így szerepel az említett mérkőzés.
Az FTC ezen a meccsen így állt fel: Amsel- Hungler, Papp- Furmann, Bukovi, Obitz- Táncos, Takács II., Turay, Toldi, Kohut.
Az 1931-es túrával kapcsolatban lenne viszont nekem is kérdésem: két III.kerületi játékost kölcsönbe elvitt a Fradi Dél-Amerikába. Magyarról tudom, hogy Ferencnek hívták, de Zilahinak nem tudom a keresztnevét.
Ha már a Fradistáknál tartunk: Landi? Az ő keresztnevére sem emlékszem.
Lg 23 hozzád is lenne kérésem.
Bár az Újpest a szívem csücske, sajnos mégsem tudom, nem emlékszem Galovcsik, Zalai és Rossi keresztnevére. Az 50-es évek vége, 60-as évek elején voltak Dózsások.
A keresztneveket sziszifuszi olvasással lehetett kideríteni. Többnyire egyetlen esetben szerepeltek az újságban: amikor szóba került, hogy X.Y. a Z csapatból esetleg Debrecenbe szerződik. Vagy például volt egy személyesebb hangú tudósítás egy bálról vagy egy túráról, és akkor becenéven írtak a játékosokról. Emellett én elsősorban nem csak a Nemzeti Sportból és a Sporthírlapból dolgoztam, hanem volt Debrecenben három napilap (volt, hogy hat!), egy sportlap, és néha megjelent egy hétfői újság is. Ezekből sokkal könnyebb felderíteni nemcsak a játékosokat, hanem egy klub történetét is. viszont hatalmas munka. Viszont épp e miatt biztos vagyok abban, hogy pl. a miskolci, vagy a szegedi futball története legalább olyan szinten (vagy még mélyebben) megismerhető, mint a fővárosi klubok históriája.
Az MLSZ-nél kizártnak tartom, hogy legyenek ilyen lapok. Meg sem próbáltam, annyira reménytelennek látom. Egy példa. Kozák Péter említette egyszer (ő a szerzője a háromkötetes, Ki kicsoda a magyar sportéletben c. könyvnek, nála jobban senki sem ismeri a sportolók életrajzát Magyarországon), hogy a szövetségek a nyolcvanas évek végéig őrizték az igazolási lapokat, mert azután kaptak támogatást. Amikor ez megszűnt - nem tudom, hogy melyik szövetséget említette - szívfájdalom nélkül kiselejtezték a több ezer kartont. Botrányos.
Semmivel. Emennek is megígértem, holnap küldöm. Azaz mégiscsak. A 2007-es Officeban nem tudok fájlt csatolni. Vagyis tudok, úgy csinál, mintha elküldené, de a címzett már nem kapja meg. Egy ötlettel meggyorsíthatod a folyamatot...:)
Á, csak néhány száz meccset kellett összegyűjteni, pár hónap alatt végeztem vele:) Dehát ezért kaptam az ösztöndíjat. A staitisztika ennél alaposabb, mert játékosonként bontva vannak (mérkőzések és gólok száma alapján) az I. és II. oszt. meccsek, az MK és KK meccsek is. Illetve szezononként is van kimutatás. Ugyanezek az adatok megvannak a DVSC szereplésére is, 38-44 között.
ui: a Kelenföldről érkező Horváth nevű játékos esetleg nem ismerős? Ő az egyetlen, akinek nem ismerem a keresztnevét. Hihetetlenül bosszantó.
Szívesen! Akkor még egy bónusz. A Bocskai 20 legeredményesebb játékosa az élvonalban (1927-1940), mérkőzések szerint:
1. Markos Imre 240 2. Teleki Pál 213 3. Palotás István 169 4. Janzsó József 162 5. Vincze Jenő 154 6. Belcsik Ferenc 148 7. Keviczky Rudolf 142 8. Hajdu Pál 112 9. Vágó József 111 10. Takács László 88 11. Vampetics István 87 12. Hevesi Sándor 81 13. Fejér Rezső 80 14. Mertin Lajos 79 15. Móré János 78 16. Varga Pál 69 17. Gyulai István 61 18. Semler Gusztáv 58 19. Sághy Tibor 56 20. Molnár Ferenc 54
És gólok szerint:
1. Teleki Pál 89 2. Vincze Jenő 65 3. Markos Imre 63 4. Takács László 35 5. Semler Gusztáv 32 6. Mátéffy Attila 29 7. Berecz István 26 8. Hajdu Pál 23 9. Finta Károly 21 10. Eőry Mihály 18 11. Turay András 18 12. Hevesi Sándor 14 13. Mertin Lajos 12 14. Návai István 12 15. Pásztói Ferenc 9 16. Orosz Mihály 8 17. Molnár Ferenc 7 18. Palotás István 6 19. Vampetics István 6 20. Kristóf Bálint 6
Itt van a Bocskai összes játékosa 26 és 40 között, előző csapata megjelölésével (Emen, neked holnap elküldöm amit kértél. Esetleg írj egy figyelmeztető e-mailt)
Alberti Gyula Attila Baik Imre DKASE Bartha Gábor DKASE Belcsik Ferenc Nemzeti Berecz István Somogy Bertók Pál Szarvasi Turul Bihámy Béla Nemzeti Bikfalvi Sándor CSAK Bobák Sándor Attila Bogdán Béla CSAK Boros Ernő Somogy Bőr József DKASE Budai Károly Ferencváros Csokai Imre Karcagi MOVE Dettrich Jenő III. ker. FC Deutsch Mihály DKASE Dóczé István Munkácsi SE Elek Béla Villanygyár Eőry Mihály Bohn FC Fábián Sándor Budai 11 Farkas Iván Debreceni VSC Fehér Ferenc III. ker. FC Fejér Rezső DTE Finta Károly SZSE Flóra György Nemzeti Frenkel Miklós DTE Fried Ármin DKASE Füleki József K Rusj Gombkötő Imre BAK Groszmann Sándor Újpesti TE Gyulai István VIII. ker. MOVE Gyurcsó János Ferencváros Hajdu Pál Zólyomi TK Hevesi Sándor DKASE Horváth ? Kelenföldi FC Horváth János Budafok Hübner Károly DVSC Janda Sándor Lausanne Sports Janzsó József Sabaria Kemény Mátyás DKASE Kertes József M. Textil Keviczky Rudolf DVSC Kiss Gábor Újpest Kocsis József Ékszerész Kocsis Rudolf Nemzeti Kósa Károly Losonci AFC Kovács László Sabaria Kristóf Bálint Mezőberény Kutik Kálmán Vasas Lukács Lajos Budapesti LK Magyar Imre DKASE Markos Imre Ékszerész Mátéffy Attila Ferencváros Mertin Lajos DVSC Moharos Lajos Ferencváros Molnár Ferenc DVSC Molnár Ignác Attila Móré János DVSC Moskovits Miklós DKASE Nádas Gábor Terézvárosi LK Nagy Béla Olympique Lille Návai István KAC Odry Ferenc Nemzeti Opata Zoltán Nemzeti Orosz Mihály Nagymányoki SE Orsós Sándor Villanygyár Orth György Budai 11 Páli Lajos Kispest Palotás István BAK Papp István Textilgyár Pásztói Ferenc BSZKRT Pocsai István Villanygyár Polaneczky János DVSC Remmer Lajos Vasas Sághy Tibor Sabaria Sándor István DFC Praha Sarkadi Endre Villanygyár Schreiber Károly Hungária Seiden Jenő Vasas Semler Gusztáv Chinezul Timişoara Sipos Ferenc Mosonmagyaróvár Szalontay Sándor DVSC Szandalszky Ferenc UTSE Szaniszló Zoltán Monaco Szécsi Sándor Vasas Szilasi Vilmos Szeged FC Szolárszky Béla DVSC Szőke Antal BAK Takács László Kelenföldi FC Tatár Mihály Felten Teleki Pál Chinezul Timişoara Turay II. András Phöbus Turcsányi János BTC Urik József FC Bologna Vágó József Nemzeti Vampetics István Bástya Varga I. István Ferencváros Varga II. István DKASE Varga Pál Sabaria Veres József Villanygyár Vincze Jenő DVSC Volentik Béla La Chaux de Fonds Vörös Pál Villanygyár Zilahi Pál III. ker. FC
Aki ma kispesti, az 49 előtt közigazgatásilag vidéki volt. Ha jól tudom, a III és a XI. kerület az, amelyiket 49-ben bővítették (Albertalfva, Csillaghegy, Békásmegyer), a többi "vidéki település" önálló kerületként csatlakozott. (Szóval, hogy a mai Kispest minden egyes utcája "vidéken" volt 49 előtt - szerintem. Ki lehet javítani.)
Nincs, Dr-nél csak a Drasche van. Nem biztos, hogy pontos a statisztika, bár KSH kiadvány. Bár az is eszembejutott: biztos, hogy fővárosiak voltak a drogosok?
Budapest egyesületei - újpesti adatok nincsenek benne. Több száz sportegyesületről vannak benne hasonló adatok. Vagy tíz éve megvan fénymásolatban, egyszer feldolgozom végre, 6-7 oldal csupán. Nem tudom hol játszottak, ilyen adatok nem voltak a kiadványban.
az országos levéltárbol letölthetö egy anyag a háboru elötti ásványkincskitermeléssel kapcsolatosan valami,és abban van rá hivatkozás,hogy Shell Sport Club,üzemi futballkör lapitás,...ennyit tudok,de csak tipp.
nem létezik, hanem újjáalapították őket! Az eredeti VAC valamikor a 40-es évek legelején fel lett oszlatva, innentől a 90-es évek elejéig, jó 50 évig nem léteztek. Aztán Tasnádi Péter (igen, aki éveket ült börtönben, az) újjáalapította a klubot...
a Városi (VAC) név azonos a Vivó és Atletikai Clubbal?
Most,hogy elkezdtem a gombbajnokságra összeállitani dolgokat,láttam a neten,hogy a VAC még mindig létezik,csak a név elé felvették a Maccabi nevet is,igy MVAC néven vannak,nagypályás focicsapattal is.kék-fehérek:)
Nyilván elírtad, de Kropacsek és nem Korpacsek, asszem. Az Alberttől Zsákigban le is van írva mindegyik neve és a róla szóló rövidke összefoglalóban is említik a kék-fehérek kapusának soknevűségét. :)))
1929-ben, ahogy azt TV már megírta egy cikkében, az Újpest és a Somogy közösen névmagyarosítási akcióba kezdett. Ekkor változott meg sok játékos neve, de csak a pályán, mert a való életben nem magyarosítottak. Stoffián és ekkor lett Sólyom...
De pl. a Fogl-éknak sem volt kevés neve:
Vogl, Fogl, Fogoly, Újpesti...
De a legjobb az az MTK egykori kapusa, Korpacsek. Ő játszott vagy 5 néven, az egyik a Kossuth volt. Valaki megnézhetné, mert több nem ugrik be :)
'26 nyarán ez pont az a meccs volt amin dr. Müller is szerepelt, a 21. percben Fischer kapusunk elájult egy ütközés után. Huber állt be helyette. Közben Kohut bekent egy bombát, Fischer erre meggyógyult és játékra jelentkezett. Tehát Huber labdához sem ért, és összesen két percig volt válogatott. De utána még '31-ben játszott egyszer újpestiként.
A történetét én nem tudom, de láttam egy nagyon aranyos karikatúrát róla, kendőben, női ruhában :) Majd előkeresem. Lehet, hogy ugyanott (Török-Kő: A Magyar futball anekdotakincse) megvan a nevének története is...
hogy első volt-e, nem tudom. De tény, hogy 1926 nyarán az Újpest is megpróbálta leigazolni, de végül nem írt alá.
Egyébként 1926 nyara különösen eseménydús volt ilyen téren. Például a Hungária le akarta igazolni Stoffiánt a BEAC-ból, de ő a Sabariához írt-alá. Több cikk is született az esetről :)
Vagy pl. Lutz III.-at az Újpest akarta leigazolni, de a BAK játékosa lett. Majd két héttel később mégis Újpestre igazolt. Ki tudja ezt követni?
De szinte naponta vannak újabb és újabb szenzációs átigazolások az 1926 nyari sportokban!
nem, a gólkirály Horváth az ebben a szezonban a III. Kerületben játszott (Horváth László) :)
Kalmár Györgyről ezt-azt megtudtam, most fejből csak annyi, hogy kb. 1913-as születésű és 1932-től úgy 1940-ig Svájcban illetve főleg Franciaországban játszott. Majd 27 évesen hazatért és gólkirály lett.
Horváth II. az a játékos lenne akiröl a fradista krónikák feljegyezték,hogy az FTC proficsapatának,a Ferencvárosnak az elsö profi játékosa volt és az Újpest elöl szerezték meg?
Az I. vh előttről is volt egy Müller nevű válogatott játékos, aki talán hátvéd volt, 1-szeres válogatott és a keresztneve talán József (de lehet, hogy Ferenc neki is).
Dr. Müllernek mi volt a keresztneve és a posztja. Egyáltalán nem ugrik be így a neve a huszas évekből, mint válogatott focista. (Egy Müller nevű válogatott játékosra emlékszem, még a (h)őskorból!)
Már írtátok, Obitz 15-ször volt válogatott és ha jól tudom, rúgott is 1 gólt. A beceneve Apa volt. Ha jól emlékszem, játszott az 1924. évi olimpián és így részese volt az egyiptomi csapásnak. A Maccabi Brno neve pedig magyarosan Makkabea Brünn (kiskoromban nagyon tetszett ez a megnevezés :)).
Amíg a fél háromkor induló autóbusz az utat megtette, a fiúkat figyeltem. Minden szemben bizonyos nyugtalanság vibrál, valami bizonytalanság tükröződik. De a hangulat egyáltalán nem ideges, senki sem ásít, szóval a drukknak azokat a biztos jeleit nem látom. Ez jó jel számomra. Amsel új szvettert kapott, mert errefelé nagyon hűvös idők járnak, s ezt jó kabalának tartja. Különben szokatlanul jó hangulatban van, ami szintén jó előjel. Megérkeztünk. A csapat a pályára fut, szokásos körüdvözlésével mutatkozik be, majd üdvözlések, fényképezés után a közönség ovációja közben így áll fel: Amsel-Hungler, Papp-Furmann, Bukovi, Obitz-Rázsó, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. 3 óra 11 percet mutat az órám (Budapesten ebben a pillanatban este 9 óra 41 perc van, amikor a bíró jelt ad a kezdésre. Fehér nyak- és kézszegélyes kék trikóban, sötétszürke nadrágban az uruguayi csapat kezd. Ám azonnal a mieink lendülnek támadásba. Kissé hullámzik a játék, de a 6. percben Kohut jó labdával fut le, centerez és Rázsó öt méterről védhetetlen gólt lő. A nagy csend, mely a nézőtéren honol, mintha azt mondaná - ezt ugyan nem vártuk, de hát ennyi előnyt adhatunk nektek! Az iram melegszik, változatos a játék, de érzem, hogy pillanatról pillanatra biztosabban mozgunk a pályán és mienk a kezdeményezés. A fiúk bátran lendülnek előre és a 13. percben Turay-Takács kombinációja szalad végig a pályán. A védelem tehetetlen vele szemben és befejezésül Takács védhetetlen gólt küld Ballesteros kapujába. A gól után teljesen mienk a mérkőzés. A 39. perc hozza a harmadik gólunkat. Obitz jó labdájával Kohut elszalad, centerez s a jó érzékkel startoló Takács a hálóba küldi a labdát; 3:0! Nagy fölényünk tovább tart, ami úgy látszik, nem tetszik a bírónak, mert a 43. percben lefújja a félidőt. A szünet szokatlanul soká, huszonöt percig tartott. Hogy mi történt ezalatt a hosszú idő alatt a játékosok pihenésén kívül, nem tudom, de bizonyos, hogy újrakezdés után óriási hévvel és félelmetes lendülettel feküdt az ellenfél a játékba. Egyik korner a másik után következett a kapunknál, melyben Amsel különösen fényesen állta a támadások pergőtüzét. A 12. percben szabadul fel a kapunk, s ettől kezdve nyílt játék folyik. Mindkét kapura szállnak lövések, itt is, ott is akar korner, de a közönség nincs megelégedve a csapatával, kifütyüli, sőt a bírót is fütyülik. Az ellenfél nem tud mihez kezdeni, erősen durva, hogy Takács, Turay, Bukovi sorra elhagyja egy időre a pályát. A 32. percben pedig Turay tíz percre kerül a pálya mellé, mert kötözni kell. Ettől kezdve ismét nagy uruguayi fölény alakul ki. Ebben a fölényben esik az első gól, a 39. percben. Nagy kapu előtti kavarodás támad, a védő Amselt szabálytalanul nyomják el, kézzel fogják le, és a labda a kapuba kerül. A 42. percben visszatérő Turay már csak statisztált a mérkőzésen, melynek utolsó percéig nem változik az eredmény. A 45. perc is lejár már, de a bíró most nem siet, hanem tovább játszatja a csapatokat. Így történik, hogy Papp a tizenhatoson kívül - legalább egy méternyire volt a vonaltól - vállal visz tovább egy labdát, mire a bíró szemérmetlenül tizenegyest ítél. A tizenegyest csak nyolc méterről rúgják, a vonalon belül három uruguayi játékos is áll a rúgás pillanatában, mikor Scarone a hálóba rúgja a labdát. A bírónak hiába mondjuk ezeket a szabálytalanságokat, neki nem számít. Végül a 49. percben fújja le a mérkőzést. A dolog ilyen alakulása nagyon bántott bennünket. A győzelmet kissé megkeserítette ez a méltatlan finis és a bírótól meg is kérdeztük, miképpen tarthatott négy perccel tovább a második félidő, amikor a határbírók is figyelmeztették a játékidő leteltére. Azzal védekezett, hogy az első félidőt korábban fújta le, s ezt az időt játszatta a második félidő végén. Erről azonban előzőleg egyetlen szót sem szólt, ezt a körülményt senkinek be nem jelentette. Annál érthetetlenebb volt ez, mert az utolsó negyedóráig egészen elfogadhatóan vezette a játékot. Az itteni lapok megállapítása szerint, a bíró végig jól vezette a mérkőzést, de az utolsó percekben felülkerekedett benne az uruguayi vér. A szép győzelem velünk is felejteti a mérkőzés keserűségét, s a nagy siker általános örömet keltett az itteni magyarok táborában. (Tóth Potya István edző levele)
Obitz (Óbecsei) Gábor tényleg sokat és sokáig volt az FTC játékosa, de kb. 1923 és kb. 1926 között külföldön, többek között a Maccabi Brno csapatában játszott.
Az 1926/27-es profi bajnok Ferencváros centere (tavasszal) Dán Vilmos volt, és ha minden igaz, szerepelt még néha Pataky, Sándor József és Steczovits is. Ha jól emlékszem...
Akkor ez választ ad a másik kérdésre is. Sárosi Gy. még nem volt kint a '29-es túrán, csak a '31-esen. Tehát az általam citált idézet is arra a túrára vonatkozott.
Sárosi azt írja könyvében (18. oldal), hogy Rio de Janeiroban játszotta első villanyfényes meccsét (a 14. oldalon pedig azt, hogy tagja volt a 31-es túrára induló csapatnak). Szóval az a meccs 1931-ben volt, merthogy a Fradi kétszer ment dél-amerikai túrára. Sajnos pontos dátumokat nem tudok, de azért itt vannak az eredmények: (Forrás: Nagy Béla 1974: Az FTC nemzetközi labdarúgó-mérkőzései)
1929-ben: Sao Paulo válogatott (Sao Paulo) 2:1 Fluminense (Rio de Janeiro) 1:1 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 3:3 Brazília (Rio de Janeiro) 0:2 Palestra Italia (Sao Paulo) 2:5 Uruguay (Montevideo) 3:2 Uruguay (Montevideo) 0:3 River Plate (Buenos Aires) 4:3 Penarol (Montevideo) 0:2 Racing (Buenos Aires) 2:1 Argentína (Buenos Aires) 0:2 Racing (Buenos Aires) 2:1 Sao Paulo válogatott (Sao Paulo) 1:2 Montevideo válogatott (Montevideo) 1:4
1931: Fluminense (Rio de Janeiro) 3:2 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 1:3 Rio de Janeiro válogatott (Rio de Janeiro) 2:2 Brazília (Sao Paolo) 1:6 Palestra Italia (Sao Paolo) 3:2 Palestra Italia (Sao Paolo) 2:5 Uruguay (Montevideo) 1:2 Wanderers (Montevideo) 2:5 Penarol (Montevideo) 3:1
Hunglerből lett Hunyadi? Több mint valószínű, h igen.
Obitz Gábor annyira volt Fradi-játékos, h 11 éven keresztül szolgálta a klubot, 1920-tól '31-ig. Mindent egybevetve 226 meccsen szerepelt és 4 gólt rúgott. 1921 és 1930 között 15 válogatott mérkőzésen is játszott.
Az első profi bajnokcsapat ('26-'27) annyiban volt más, h a kapuban Huber állt, és szerepelt még Blum Zoltán és Schlosser Imre is akkor.
Az FTC kétszer volt délamerikában, 1929-ben és 1931-ben. Az Újpest 1-szer, 1931-ben.
Egyébként ekkor úgy tűnt, minden szép és jó. A (harmadik számú magyar csapat!), az Újpest nyerte a KK-t, a Ferencváros otthonában elverte az olimpiai címvédő és egy évvel később világbajnok Uruguay-i válogatottat, az Újpest megnyerte a Bajnokok Tornáját is. A magyar válogatott meg úgy állt az első ízben kiírt Európa-Kupában, hogy ha hazai pályán megverjük az olaszokat, akkor mi nyerjük a tornát...
Aztán kikpatunk 5-0-ra, és kicsit visszább is esett a focink...szinte pillanatokon belül. És ekkor élte legfényesebb napjait az osztrákok Wundermannschaftja...
Amsel-böl lett Angyal.Létezik,hogy Hunglerböl lett Hunyadi?
A másik kérdés,hogy a képen nincs rajta Obitz.Ö a turára ment csak,vagy volt Fradi játékos?A többi név stimmel a képpel,elméletileg ezt megfejtettük:))
de ez a csapat azonos lehet a profi 1. bajnokával amit TV irt.?
gondolom nagy változás nem lehet..
A Tóth Potya-féle levelet,tudositást az uruguayiak elleni meccsröl ismered?
1. A Bocskai (26-40) és a DVSC (38-44) statisztikái és összes bajnoki és kupameccse van meg, összeállításokkal (de az ellenfeleké hiányzik!). A Bocskainak az összes - közel háromszáz - nemzetközi meccse is megvan, de csak eredmények.
2. Ha érdekel pl. betehetem ide az összes profi másodosztály végeredményét (26-36), de csak a sorrend van meg.
3. Csaba FC: Természetesen békéscsabai klub volt. 1927. augusztusában alakult, Előre-Csaba néven (mivel a négy csabai egyesület - Előre, CSAK, KAVE, MÁV - közül az Előrére épült. Érdekesség: szintén 27. augusztusában alakult meg Csabán a Bohn FC is). Végül Csaba FC néven játszottak, a csapat teljes neve Csaba FC Békéscsabai Sportkedvelők Köre volt. Az Előre pályán játszottak, a főszervező Filipinyi András, az Előre egyik vezetője volt. A klubbal a pályaépítéskor került kapcsolatba ő finanszírozta a tribünépítést és ezért a bevételekből 15 százalékot kap. A klub a II/B profiligában indult, de egy év múlva feloszlott (28. májusában fizetési kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni a Rákospalota, a Wekerle és a Csaba, működési jogukat a PLSZ felfüggesztette). Legnevesebb játékosuk Kronenberger volt (akit később Korányi néven ismerhettünk meg), aki a Bástyától érkezett kölcsönbe.
4. Persze, kereshetsz e-mailben. Lásd az adatlapomon.
"..Magyarország anyagi okok miatt el sem indult Dél-Amerikába, noha annyi bizonyos, nem lett volna esélytelen válogatottunk, hiszen egy évvel az esemény előtt a Ferencváros csapata Montevideóban túrázott, és 3-2 arányban felülmúlta a később világbajnok együttest.."
vagyis 29-ben jártak kint.
mostmárcsak azt kéne tudni,a kép és a keret ez e a csapat..
"Az előző évad (1930-31) befejezése után dél-amerikai túrán vett részt a Ferencváros, amely a bajnokságban csak a harmadik helyet tudta megszerezni. A távoli földrészen felemás eredményeket ért el a zöld-fehér gárda (3 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség). A mérkőzéseken már az új összetételű fedezetsor- Lyka II, Sárosi Gy., Lázár- játszott. A fiatal trió egészen más felfogásban futballozott, mint az előző sikerkorszak fedezetei, Bukovi, Fuhrmann és Obitz. Az ellenfelet felgöngyölítő, a pályát elzáró, oldalt adogató stílus helyett a hosszú, pontos kiugratásokkal operáló játék vált a Fradi fedezetsorának jellemzőjévé."
A húszas-harmincas évek Sabariájának van valami köze a kilencvenes években másodosztályú Sabaria Tipo-hoz? Csak a neve? (egyáltalán létezik még ez a klub, hogy Sabaria Tipo)
amit beirtál végeredményeket(profi 1,2,2B) én elkezdem lejátszani gombfociba..
:)
Viszont ha képet nem is,de ha tudnál segiteni esetleg összeállitásokkal,keretekkel,legalább csapatonként egy-két játékossal,hogy legalább gollövöi legyenek egy-egy csapatnak nevesitve..:)
a 2B-már nagyon komoly lenne összeszedni,de az elsö osztályt teljes egészében le lehet..majd a gombfoci topikra beirom az eredményeket,esetleg összehasonlithatjuk a valosággal:)
A Gázszer ugyan Agárd "csapata" volt de a meccseit Fehérváron játszotta egy vasutas pályán..Legalábbis a 2.osztályban jártunk ott,emlékeim szerint egy máv csapaté volt a pálya.ott játszottak.ott ahol az édességgyár van,mert ugy rémlik a cégröl volt elnevezve az utca is..Fundy utca vagy ilyesmi..
Jó, de ez a telephely dolog elég érdekes. Ha pl. úgy gondolom, hogy az Újpest ne a Megyeri útra, hanem Gödöllőre legyen bejelentve, de továbbra is a Megyeri úton játssza a meccseit, akkor az most gödöllői vagy újpesti csapat lesz akkor?
(Megjegyzem az Újpesti Dózsa jó 30 évig az Eötvös utcában székelt. Akkor Terézvárosi csapat vagyunk?)
Végeztem: Ózd és Siófok esetében gyanakodtam még, de mindkettő cca 15 évvel várossá nyilvánítása után lett elsőosztályú. Akkor összegzésül, községi klubok a magyar élvonalban, időrendben: Újpest, Kispest, Soroksár, Csepel, Tokod, Pereces, Dorog
(Zárójelben: tavaly volt egy kutatásom a TF 26-49 közötti hallgatóiról, kb. 1200 embert be kellett kódolni településtípus szerint. Júniusban két-három napon át csak régi helységnévtárakat néztem át, szóval félig-meddig benne vagyok a témában. Már akkor feltűnt, hogy Csepel még 43-ban is nagyközség volt)
elmélegilet jó lenne, de városban játszotta meccseit (kivéve egy szezont Akasztón). A Stadler elméletileg a Kiskőrösi Petőfi utódja, vagyis városi csapat lenne, de falun játszotta meccseit.
Egyébként 1907-ben (és az azt megelőző jó két évtizedben) Újpest volt a(z akkor még elég nagy) ország kimagaslóan legnagyobb méretű községe. Majd' 50 ezren lakták már mikor város lett...
Az is érdekes, hogy az Újpesti városháza 1900-ban épült, és már a megépülésének pillanatában városháza néven emlegették. De nem csak az emberek, hanem a helyi sajtó is... pedig a várossá avatásra még 7 évet várni kellett!
Akkor én is kérdezek valami nem focisat, de nagyon passzol ide, ám nem tudom rá a választ. Melyik település lehetett Magyarország legnépesebb községe (természetesen közigazgatásilag, ugyebár): Csepel, Újpest, vagy Érd? Bocs az offért.
Még gondolkodom, mert szerintem van. Budafok 27-ben lett város, úgyhogy kiesik. Erzsébet 23-ban lett város, de a csapat 25-ben lett első osztályú. Gondolkodom tovább...