Egy apró kérdésem lenne indirekt tárolók kapcsán. Alapvetően a rezsicsökkentés átalakítása miatt a gázkazán által fűtött indirekt tárolót érdemes lehet átkötnünk az éjszakai áramra abszurd módon. Hajdu STA 200C tároló van, ahogy nézem itt van alsó vagy felső fűtőmodul. Nem tudom melyiket lehet célszerűbb telepíteni, mindkettőt kell talán? Minek van két típus egyáltalán? Vagy az alsó a fő beszerelendő? Egyben az alsó a drágább is...
Amúgy alapból is akartam villamos fűtőmodult, periodikus teljes térfogat 60 fokra melegítéshez (legionella stb..), de így 1 éves megtérülése van :)
Van valakinek tapasztalata Fernox Leak Sealer F4 Express - el zárt fűtés rendszer szivárgásnál ?
5 db radiátor, padlóban szerelt rézcső, nem jelentkezik sehol szivárgás a padlón kívül. A fűtést és meleg víz ellátást kombi cirkó (Vaillant) végzi. kb max. 50 - 60 liter víz lehet benne. (nem raktak osztót-gyűjtőt) Elágazások padlóban ! :-((((
Fűtés szezonban havonta - kéthavonta utána kell tölteni. Emeletes házban van a lakás és az alsó lakónál nem jelentkezik ázás.
Ezért gondoltam, hogy nem lehet túl nagy a folyás és alkalmas lehet ez az anyag a tömítésre.
A probléma az,hogy a a használati melegvíz és a fűtés hőcserélője egybe van építve.Ha csak melegvizet engedsz ki a csapon akkor is melegíti a fűtésköri hőcserélőben lévő vizet illetve fordítva.Ha nem folyik a csapon a melegvíz akkor is fűti a láng a hőcserélőt,de a melegvíz részében nincs áramlás. Ez sajnos a készülék tipus hibája.
Ezért szarok a kombi készülékek.Rengeteg velük a baj,mindegy,hogy hány százezer vagy hány millióba került.
HA van rá kedved annyit tudsz csinálni - ha van csonk a hzmv-n és van is értelme a dolognak - hogy egy külső szivattyúval megforgatod a vizet az alja és a teteje között, jól összekavarva a rétegződést, majd fűtés tovább. Így valamilyen szinten fel lehet fűteni az alját is.
Ahogy melegszik úgy lágyul, 95 foknál már alig bír nyomást. Pár fokkal feljebb meg tönkremegy.
Én is azzal indítottam sok éve, 32-es ötrétegűvel kötöttem össze a puffert a kazánnal. Aztán csak sikerült megforralni egyszer, szétnyúlt a csatlakozásnál, a belseje meg befelé kipuklisodott kihűlés után, elvált az alutól.
Ha egy víznyomás csökkentő után a nyomás változik, "felkúszik" egy beállítást követően, akkor az kuka nem? Ez valami hibás áteresztés lehet felteszem...
Beállítom egy értékre, engedik ki vizet a redukált oldalról, de mondjuk 5 perc múlva már feljebb lesz a nyomás. Nem egy mai csirke, gondolom elpusztult. Mondjuk annyira nem egy nagy gond, mert már úrrá lett a szolgáltató a magas nyomáson és nem nagyon megy 3,5bar fölé. Sok évvel ezelőtt kellett még, csak most egy buhera alkalmával észleltem, hogy valószínű hibás már.
Tudja esetleg valaki, hogy a Heizer vagy Concept tárolók (200-500 literesek) alsó tisztító karima helyére szerelhető-e valamelyik Hajdu gyártmányú fűtőbetét? A Heizer és Concept táolók azonosak, sajnos csak ennyi van az adatlapjukon: az ellenőrző nyílás mérete 180/120 mm.
csatlakozom, és tök jól működik ez a rétegződés dolog!
Ki kis használtam a 3000literes puffernél és a 300 literes HMV tartálynál is.
A kombinált csőkígyós HMV tartályokban valóban csak középen szokott lenni patronnak hely, mivel az alját napkolival/kazánnal fűtik és csak a tetejét a patronnal.
Én az alsó tisztító karima fedele helyett vágtam egy újat lézerrel, hegesztettem bele karmantyút és oda toltam be a napelemes fűtőpatront :-)
Egy SD Renova C24 E kéményes kombi fali gázkazánnál észlelt probléma (?) kapcsán kérnék segítséget.
A kazán elektronikus kijelzője alapállapotban a radiátoros rész, azaz fűtővíz hőfokát mutatja. A mai napon azt tapasztaltam, hogy amikor csak a HMV részt használjuk, akkor is emelkedést mutat a fűtési kör hőfok kijelzője, amikor a HMV vételezés miatt működik a kazán.
Pl. az előbb írtak észlelésekor éppen a kazán előtt álltam miközben a családtagok tevékenységei miatt (mosogatás, hajmosás) rövid időn belül többször folyamatosan használatban volt a HMV melegítés és vételezés.
Amikor megnyitották a melegvíz csapot, akkor a kijelzőn látszott, hogy HMV vétel történik és folyamatosan mutatta a HMV hőfokát, majd a HMV csapok elzárása után a kijelző újra az alapbeállításának megfelelően a radiátoros rész hőmérsékletét mutatta, ami hirtelen felment 67 oC-ra. Ez elvileg nonszensz, hiszen nem megy a fűtés.
(Napközben folyamatosan figyeltem. Amikor hosszabb ideig nem volt HMV vételezés, a kijelző akkor is azt mutatta, hogy ~29-30 fokos a fűtési víz hőmérséklete. Tekintve, hogy a lakásban is e körüli a levegő hőmérséklete, ez még rendben is lenne. De amikor bárki megnyitotta majd elzárta a melegvíz csapot (HMV), akkor rövid időn belül felugrott a kijelző szerint a fűtési víz hőmérséklete 60-70 oC környékére.)
Mivel a fűtési előremenő ág hőmérsékletét egy, a kazánon belüli rézcsőre pattintott külső érzékelőn keresztül méri az elektronika:
- vagy lyukas a hőcserélő és a HMV melegítésekor/vételezéskor, a kazánon belüli fűtési körbe is kerül meleg víz,
- vagy meghibásodott a fűtési előremenőre pattintott érzékelő,
- vagy, .... igen tanácstalan vagyok.
Ha lyukas lenne a kettős hőcserélő belül a fűtési és a HMV rész elválasztásánál, gondolom akkor azt észrevennénk a HMV csapokon kifolyó víz színén, ízén. Illetve a fűtési rendszer nyomása is leesne minden HMV vételezés során. Nincs ilyen tapasztalásunk. Télen sem volt.
(Műanyagcsöves, acél lapradiátoros fűtési rendszerünk van; minden radiátor közvetlenül csatlakozik a kazán alatti osztó/gyűjtő egységhez. A radiátorok időnkénti átmosásakor nem szoktam iszaposodást tapasztalni. Szinte mindig teljesen tiszta a radiátorokból leeresztett víz.)
Szerintetek hol keressem a hibát? Mi állhat a kijelzőn tapasztaltak hátterében?
Vegyes tüzelésű fűtésem van az a problémám ,hogy a radiátorok felső része meleg az alja meg hideg van amelyikhez el se jut a meleg víz. Mi lehet a hiba keringető vagy valami más? Várom a segítő válaszokat.
Gondolkodom cirkó cserén. Most egy Junkers zw 20 kd kombi cirkó van. Ez a 20kW teljesítmény elég volt fűtésre/melegvízre.
Milyen kondenzációs kombi készüléket ajánlanátok? Legyen jó és ne legyen egekben az ára. Lehet úgy is, hogy van vmilyen használati meleg víz tárolója? Mostanság ha kicsit kisebb a nyomás, akkor a meleg víz az vagy forró vagy hideg. Normál nyomásnál nincs ilyen gond.
Maga a munka dij kb 30-40e ft. Anyag költség kb 25e ft
A hivatalos út hogy gázterv kell, pess-es technikával csinálva nem kell leszedetni az órát. (annak ellenére hogy sok szakmabéli ezt fogja javasolni)
A szolgáltatónak nem kell átvenni, csak a tervező fogja ezt megtenni. Gázterv + ügyintézés stb... 90e ft. Tehát én azt mondom hogy 150-180e-ből van meg. Ha az órát is levetetik veled, akkor az még 20-40e ft pluszba, és számítsál rá hogy 1 hónapig nem is kapod vissza. Ez budapesti ár.
Vagy van a szürke út... vagyis megcsináltatod szakemberrel, és mindenki becsukja szemét száját :) Akkor szerintem 60-ból megvagy. ;-)
" Anyunál a ház 75 nm alapterület 3 m belmagassággal, és a tetőtérből 25 nm van beépítve átlag 2,5 m belmagassággal."
Na kérlek akkor itt van az a 2500 m3 körüli fogyasztás. Nálam szintén 75 nm a földszint és 14 nm a tetőtér,, a belmagasság 3,2 m és a fogyasztás kb. 1300 m3 /év.
Mint írtam lejjebb a padlás szigetelést meg fogom csinálni. A tetőtérben van egy inverteres split klíma, úgyhogy az is valószínűleg be lesz fogva az átmeneti időszakban, mert az áramfogyasztás bőven alatta van az évi 2523kWh-nak. Az ablak szigeteléseket már elkezdtem átnézni, azt is meg tudom majd oldani. Még olvastam olyat is hogy a radiátorok mögé érdemes hőtükröt tenni (a saját lakásunkban is így van), úgyhogy ezt szintén megcsinálom. Három évvel ezelőtt az összes radiátort levettem és kimostam őket, mert már több nem fűtött végig. A tisztítás meg is hozta a javulást. A vegyes tüzelésű kazán is be lesz majd indítva, úgyhogy van lehetőség a gázfogyasztás csökkentésére, csak azt nem tudom mennyire lesz nehéz 700 m3-t lefaragni a tavalyi mennyiségből.
A jövőre nézve kell majd kitalálni hogy legyen átalakítva az egész. Vákuumcsöves napkollektorra gondoltam, de több helyen azt olvastam hogy csak a padló és felületfűtésre tud rásegíteni, a radiátorosra nem. Egy ismerősöm van akinek van napkollektora, és bánja hogy felszereltette.
A kazán cseréhez a néni ragaszkodik, mert az utolsó télen sokszor megállt, és szerelőt kellett hívni hozzá. Akik annó beüzemelték már nem elérhetők, akik meg most jártak ki hozzá azt mondták hogy "ez egy köztudottan rossz típus", azért van vele ennyi gond. Így döntött a tulaj, hogy nem akar nekimenni a következő télnek egy ilyen berendezéssel. Amúgy a ház kb. 55 nm-es 3 m belmagassággal. Azt tudom hogy műanyag ablakokra lett kicserélve mindenhol a régi fa, és az oldalfalak valamint a födém is szigetelve lett. A szigetelések és az ablakok minőségét nem tudom megítélni. Bevallom, hogy én a kazáncserétől vártam volna a legtöbb javulást. Ezért kértem el a számláit hogy megnézzem a fogyasztás alakulást.
Anyunál a ház 75 nm alapterület 3 m belmagassággal, és a tetőtérből 25 nm van beépítve átlag 2,5 m belmagassággal. A maradék padlás az teregetésre és tárolásra van használva. A beépített rész az tudom hogy üveggyapot szigetelést kapott. A padláson viszont nincs. Ide le akarok teríteni 15-20 cm vastag kőzetgyapotot. Azt olvastam több helyen hogy a lépésállón sem lehet sokat járni, pakolni meg végkép nem lehet rá úgyhogy fagerendák közé kerülne a szigetelő, arra meg OSB lap menne.
Az ÉTI kazánról is mindenütt azt írják hogy szinte elpusztíthatatlan, cserébe nagy az étvágya. Mivel meg lett hagyva a vegyes tüzelésű kazán vésztartaléknak (ami valószínűleg újra dolgozni fog), ezért a kondenzációs kazánt ebbe kéménybe nem lehetne bekötni, így egy Immergas Nike 24 ECO kéményes cserén gondolkodtam (egyszerűsített kazáncserével), mert ennek azt írja az adatlapja hogy tudja szabályozni a teljesítményét, és külső időjárás érzékelő is tartozik hozzá. Elvileg kevesebbet kellene fogyasztania. De ez ugye megint csak a saját elméleti okoskodásom, ami lehet hogy hibás is. A jelenlegi fűtés radal radiátoros, és keringető szivattyú forgatja a vizet, mivel nem az egész ház alatt van pince ezért a csövezést ne tudták úgy kialakítani hogy "magától forduljon a víz".
Nagyjából ennyi. Az a helyzet hogy amit lehet magunk csinálunk meg mert nagyon sokszor csalódtam a kivitelezőkben. A duma meg az ígérgetés frenetikus volt a végeredmény 80%-ban csalódás. Ezért próbálok keresni független tanácsadókat tapasztalattal akik nem a pénzkereseti lehetőséget látják bennünk. Már egyébként van aki elvállalja ezt kazáncserét, de még nem határoztunk hogy mi legyen. Megpróbálok keresni egy épületgépész, vagy energetikai embert véleményezés céljából.
Egyszerűsített csere + beüzemelésre 70.000 ft-ot fizettem egy hónapja. Kémény indító + végelem kb 40e ft. Függőleges kéménynél a kéményesek engedélye is pár fabatka.
300ezer. 230k egy kazán kb mit akarok venni. Mivel nem kell nagyon kémény sem és elvileg egyszerűsített kazán cserével meg tudom oldani így kb annyi az ár. A kémény egyből a kazán felett megy ki így nagyon kicsi új kémény kell.
A befektetett pénzhez képest, a tető szigetelése és az ablakok szigetelése jelent a legtöbbet. Ha a családi házban nincs tetőtér beépítés akkor le kell teríteni 15-30cm szigetelést, ehhez önmagában nem feltétlen kell szakember, ha nincs párazárás akkor arról is gondosokodni kell a szigetelés alatt. Az ablakokat ha nincs keret újra cserélni akkor a szigetelést kell megoldani, hogy sehol ne mozogjon a levegő. Erre megint léteznek cégek akik tudnak hornyot marni tömítésnek, de ti is meg tudjátok csinálni szigetelő szivacsal. Ha ez mind kész utána lehet gondolkodni a homlokzati hőszigetelésben. Átmeneti időre szereltetnék egy fűtő klímát abba a helységbe ahol a legtöbbet tartozkodik és azzal fűtenék napközben, amikor a hangja nem zavaró. Így ki lehet okoskodni, hogy éppen villanyból vagy éppen gázból mennyivel van túl a rezsicsökkentett kereten. A kazáncserét a legvégére hagynám.
Elnézést, de miben vagyok tájékozatlan? Benéztem már többször is az MVM honlapjára. Mit kellett volna látnom, amit nem vettem észre? Annyi kérdésem volt az előzőekben, ha nem lesz fűtésre elegendő gáz, mivel lehetne kiváltani, ami áram szempontjából sem dobja meg a rezsicsökkentett díj fölé az összeget?! Társasházról beszélek.
" betápláltam egy helyiségbe 100 000 kalória hőt és nagyon meleg lett."
Így elsőre hülyeség.
Már nem használjuk a kalóriát , sőt a lóerőt sem. Általában. De pl. a táplálkozás tudomány még használja.... stb.
Mind a kettőt át lehet számolni a mai szokásos mértékekre.
De a lényeg nem mond semmit, mert vajon mekkora az a tér, mekkora a térfogata, na meg mi az hogy nagyon meleg lett ?
18 fokC , 36, netán 650 fok celzius.
Semmit nem mondanak a számok magukban.
Ja ha egy térbe ( Zárt tér ) ami pl. 1 m3 betáplálunk 300 000 kcal kb 1 óra alatt, akkor ott már egy hullát meg lehet semmisíteni... szakszóval elhamvasztani.
Az pl. azt jelenti hogy kb. 60 kg fa kell a hamvasztáshoz.
Igaz az indiaiak nagyjából 100 - 150 kg fával hamvasztanak.... mert ők a szabadban végzik... pocsékolnak.
Ja most esett le , a hamvasztás is nagyon drága lesz.... ezután
Pl. fajlagos alkohol fogyasztás, fajlagos bűnözés,
fajlagos hőfogyasztás, fajlagos gázfogyasztás stb.
Megittam egy csomó bort pl. 6 litert és semmi bajom nem lett.
Huszonhat betörés történt és nem nagy ügy,
Eltüzeltem 650 m3 gázt és nem lett meleg, betápláltam egy helyiségbe 100 000 kalória hőt és nagyon meleg lett.
Nos azt a hat liter bort 21 nap fogyasztottam , azaz 6liter/21 nap az 0,29 liter /nap meg sem kottyant. Az a 3dl.
Huszonhat betörés történt 3 év alatt ami 26/ 1095 az 0.024 betörés naponta, jobban érthetően 1 betörés 42 nap alatt. nem sok dolga van a rendőrségnek.
Na még ez a gáz 650 m3 gázt égettem egy 150 nm -es épületeben 1 év alatt. Naná hogy nem lett meleg.
A lényeg a sok szám... jelen esetben a gáz köbméterek elfogyasztása - elégetés sokat nem mond.
Sok egyéb számszerű adat hiányzik még az elemzéshez.
Pl. a házak lakások alapterülete, netán a szigeteltsége, a használata, az idő tartam és akkor lehet minősíteni , véleményezni netán javítani.
Csak a másodikra ahogy látom 1 éves gázfogyasztás 2400 - 2600 m3 között. Eddig ok. A kérdező is adathalmaznak nevezi, sejti hogy nem azonosat a téli hőmérsékletek stb stb. Sok sok adat hiányzik. Pl. a ház nagysága.
Kérdés :"Mi az amit nem vettem esetleg figyelembe?" pl. a fentekben leírtak és még sokminden egyéb
Lehet az ház 60 nm és lehet 180 nm.
Amúgy azt a házat jól le kell szigetelni--- az oldalfalakat és a födémet. Hogy mennyire ? hát a mostani normák szerint.
Addig működő berendezéseket kidobni felesleges.
Életmód elemzés sem árt.
Aztán ha a végére érünk - értek akkor ha olyan 60 - 100 kWó /nm / év között lesz a fajlagos energia felhasználás , pl 62 kWóra /nm /év, akkor talán megállhatunk... akad azért jobb is.... igaz keveseknek, sok pénzért.
Nem igazán szoktam írogatni, de most kíváncsi lennék a véleményetekre, mert tanácstalan vagyok. Anyukám gázfogyasztását szeretnénk csökkenteni. Sok mindennek utána olvastam, de leginkább a gyakorlati tapasztalatoknak hiszek. Sajnos azon ismerőseim akik családi házban laknak csak egy valaki fűt gázzal, úgyhogy csak az ő fogyasztási adataira tudok támaszkodni.
2017 05.04 - 2018 05.03-ig 958 m3. 2018 nyarán dryvitoltatta a házat és ablakokat cseréltetett.
2021 05.04 - 2022 04.28-ig 1079 m3. Idén nyáron megint kazánt fognak cserélni.
Anyunál szintén ÉTI kazán van, csak dupla akkora a légköbmétert kell kifűteni, plusz van egy nyári konyhája is amit egy FÉG konvektorral melegít. Nála ezek voltak a fogyasztási adatok.
2017 03.29 - 2018 03.26-ig 2475 m3.
2018 03.26 - 2019 03.27-ig 2182 m3.
2019 03.27 - 2020 03.26-ig 2172 m3.
2020 03.26 - 2021 03.26-ig 2417 m3.
2021 03.26 - 2022 04.28-ig 2597 m3.
Itt semmilyen korszerűsítés még nem történt. Viszont ha jól megnézem a két adathalmazt, akkor jól látom hogy a szigetelés és a kazáncsere nem számított szinte semmit, csak egyszerűen nem volt olyan hideg azon a két télen?
Mi az amit nem vettem esetleg figyelembe?
Azt nem szeretném, ha el lenne költve egy csomó pénz feleslegesen.
Ha lesz is olyan, hogy nem lesz gáz az valószínüleg szakaszosan fordulhat elő. Arra meg a klíma pont elég, hogy ne fázzatok. Nem tartom reálisnak, hogy 2-3 hónapig folyamatosan ne legyen gáz. Gondolom vízforralótok van otthon nem komfortos, de a fürdést régen is megoldották valahogy, amikor még nem volt zuhanyzó :)
A melegvíz termelést raknám át éjszakai áramra, a hőszivattyúnak (klímának) igazából a H tarifa lenne a legjobb. Ott télen sokkal olcsóbb az ára és jelenleg nincs 210kwh korlátozás sem. De ekkor már 3 villanyórára lenne szükséged, aminek a kialakítása sem kevés pénz, tehát dönteni kell miből használtok többet.
A kondenzációs kazán önmagában megérné azt a 3-400e forintot, a probléma onnen kezdődik, mire a falra felkerül már 2m a történet ami sosem térül meg. Ha valaki meg nagyon kiszúszik a rezsi keretből, azt a 2m jobb ha hőszigetelére költi.
Köszönöm a válaszod. :) Van hűtő- fűtő klíma, igaz jelenleg csak hűtésre használjuk, de én pl. nagyon nehezen bírom, hogy fújja a levegőt. Gondolom fűtésnél is ez lenne. És át kellene térni az éjszakai áramra. Na és akkor kérdés még a melegvíz. Verjem szét a rendszert? Abszolút nem szeretnék semmi ilyet, nagyon meg vagyok elégedve a kondenzációs, energiatakarékos kazánommal. De ha hosszabb távon bizonytalan lesz a gáz?
Nem beszélve arról, ha minden villannyal megy, akkor brutál árat fogok fizetni rezsiként.
Sziasztok! Valaki gondolkodott már azon, hogy a gázkazánnal fűtő és melegvizet is ezzel előállító - egyedi fűtés és mérés - társasházi lakásokban mi lehet az alternatívája a gáznak? Mondjuk akkor, ha tényleg nem lesz elég gáz.
És ha épít valaki egy külön kazánházat, vagy valami meglévő akármit alakít át erre, tehát nem lakótérben van, akkor az mennyivel másabb mintha a lakótérben van? Kémény, kazánfajta, előírások stb.
Szia, Hasonló cipőben vagyok én is, új bekötésnek számít és csakis kondenzációs gázkazánra adják meg az engedélyt. Akár 2M is lehet egy ilyen buli. 2 szaki is ezzel vigasztalt :( Ha tévednek akkor valaki jelezze ezt a fórumon. Köszi
A villanybojler hideg bemenete hőcserélőn keresztül kapja a vizet. Ez a hőcserélő a bojler alatt van kb fél méterrel. Lesz-e elegendő gravitációs keringés a bojler-hőcserélő körben, ha összekötöm a bojler kimenetét a hcs bemenetével ( visszacsapószeleppel) ? A szivattyús ötletek nem érdekelnek.
Annó 25 éve egy melléképületet fejlesztettünk önálló lakássá.
Nem házrész, lakrész stb. hanem önálló lakás annak ismérveivel. Külön bejárat, 1 lakószoba meg ami kell (konyha, fürdősz. stb )
30 nm - en.
A víz és a villany un. almérőkön keresztül lett megoldva. Anno vízmérő 5 eft, volt a 2 db villanyféle pedig 5 eft a 24 órás és vezérelt 15 eft. A fűtés elektromos kályhával, a melegvíz bollerrel, főzés pedig Pb. gázzal.
Na most ez a kvóta ( főleg a villanynál ) nagyon kevés . Így most a melléképület elveszti a lakás funkcióját. Egyszerűen gazdaságtalanná válik.
Amúgy bérlet az alacsony ár miatt jól funkciónált. Olyan nagy lesz a rezsi hogy megfizethetetlen.
A gázt eleve a leírt macerák miatt nem vezettük be.
A segítségeteket kérem mellékvízmérő csere ügyben Budapesten. Idén lejár a hitelességük, ezért tudnátok ajánlani szakit? Vagy érdemesebb a Vízműveket megbízni?
Köszönöm, akkor ez sajnos nem lenne egy egyszerű történet.
'98 óta biztosan változtak a szabályok. Talán többször is.
Ha jól értem, amit írtál, akkor gyakorlatilag két terv, két engedélyeztetés, ... szóval dupla költség szinte mindenből.
Ha kellően előrelátók lettünk volna, akkor építkezéskor eleve külön mérhető rendszerként építtettük volna ki az új házrész gázellátását. Persze így utólag könnyű "okosnak" lenni, akkor nem gondoltunk rá.
Nem is értem, miért nem, hiszen elektromos oldalról ezt tettük.
Nagyságrendileg mekkora költséget jelentene egy ilyen projekt? Kompletten.
Akkor a 36/37 pontok közé kötött ( gondolom 10k NTC ) adja a jelet a tárolótól , és az elektronika egy hiszterézissel indítja a lángot a váltószelep átkapcsolásával egyidejűleg.
A Victrix kazánhoz (de gondolom minden máshoz is) opcionálisan külső hőmérséklet érzékelőt lehet vásárolni, amit a HMV tartályba kell illeszteni. A beállított hőmérséklet szerint vezérli a váltószelepet és a HMV tartály fűtését.
Ha letöltöd a kazánhoz a használati útmutatót abban benne van, hogy ezt hogyan kell bekötni.
kérdés...: egy ( Vitrix kond.) kazán honnan tudja, hogy a fűtés/hmv háromjáratú szelepet át kell kapcsolnia ? Van belső saját érzékelője ? Ha igen az mit érzékel ?
Lehet az átkapcsolást kívülről vezérelni ?
előre is köszönöm ( a kérdésre ... ) adott válaszokat
Az újonnan mérni kívánt hálózatrész szerintem új igény lesz, terv, jóváhagyás, ingyombingyom. Ha a jelenlegi kialakítása bárhol eltér az aktuálisan érvényes előírásoktól, akkor azt át köll alakítani olyanra, hogy megfelelő legyen. Pluszban a jelenlegi mérőn maradó hálózatrész átalakítása is rajzolós-jóváhagyós-nyomáspróbázós dolog lesz - és onnantól kezdve annak is meg kell felelnie az aktuális szabályoknak mindenestől.
Gáz témában kérem a segítségeteket. (Értelmezési problémám is van, és tájékozatlan is vagyok.)
- Adott egy régi építésű nagy családi ház, amiben két különálló lakásrész (házrész) van, külön bejáratokkal.
- Mindkét lakásrésznek saját radiátoros fűtési rendszere van, különálló gázkazánokkal.
- Mindkét lakásrészen vannak gáztűzhelyek.
- Mivel a régi háznak (házrésznek) már az építkezés előtt is volt gázbekötése és fogyasztásmérője, építkezéskor (~1998) nem lett új gázmérő felszerelve az új építésű házrészhez.
- 1 db gázmérő méri a ház (épület) gázfogyasztását. (<20 m3/h)
- A mérőtől egy fővezeték fut végig a ház hátulján, épületen kívül, és erről vannak a leágazások az egyes fogyasztási helyekhez.
- A ház az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. elosztási területén van.
(- Elektromos szempontból külön mérők mérik a két házrész villamos áram fogyasztását.)
A jövőben szeretnénk a két házrész gázfogyasztását is külön mérni.
Fizikálisan egyszerűen megoldható(nak látszik) a dolog.
- A meglévő gázmérő bekötési pontja előtt egy T-elágazással be lehet kötni egy új gázmérőt.
- A ház hátulján futó vezetékről le lehet választani az új házrészt ellátó (gerinc) vezetékszakaszt.
- Az új mérőtől új vezetékszakaszt kell kiépíteni az újabb építésű házrész fogyasztásának ellátásához.
Minek számít a második gázmérő felszerelési igény?
- Új bekapcsolásnak?
- Kapacitásnövelésnek?
- Egyébnek?
- Mi az ügyintézés hivatalos menetrendje?
- Szükséges ehhez tervező vagy elég egy gázszerelő mester?
- Milyen költségekkel kell kalkulálni?
Olvasgattam a szolgáltató oldalát, de nem lettem sokkal okosabb.
Szeretnék tájékozottabb lenni, mielőtt felveszem velük a kapcsolatot, ezért bármilyen útbaigazítást, segítséget, tényleges információt köszönök előre is.
A dolog pikantériája, hogy persze a modern készülékeket évente kell szervizelni, viszont a rágieket is kellene!!!!! Csak a kedves tulajok nagyívben lesz@rják. Megy amíg megy. Ha nő a gázfogyasztás persze hogy a gázut hígítják, még véletlenül sem a készüléket kellene rendbetetetni.
FÉG szép volt jó volt, sajnos a kor elhaladt mellette, elavultak.
Tanácsot tudnátok adni abban,hogy érdemes-e egy most készülő puffer-vegyeskazán-gázkazan rendszerbe mágneses iszapleválasztót tenni a régi(40 éves)gázkazánhoz és a vegyes elé a pufferből visszatérő ágba is?Vagy kihagyható?A pufferbe menő kazánköri előremenőbe pedig van értelme rugós visszacsapó szelepnek,hogy a felfűtött puffer utana ne hűljön vissza? Köszönöm!
Én is a V4+C4 összeállítást cseréltem le egy modern, tartályos kombi-készülékre (Immergas). Előtte sokat gondolkodtam, mert a FÉG öreg is, néha javítani is kellett, de azért elment több, mint 30 évet. Ha veszel egy újat egy vagyonért és elszáll 3 év után, az fájdalmas lehet.
De nem bántam meg. A FÉG mellett egyszer kicseréltem a csapokat egykarosra, de vissza kellett cserélni régire, mert össze-vissza ment a vízmelegítő, nem tudott szabályozni. Most ilyen probléma nincs. Mindamellett a MOFÉM csapokról mindenkit lebeszélnék. Nekem 2 év alatt kilyukadt (!!!) az egyik.
A dolog hátulütője, hogy a modern készülékeket évente kötelező szervizelni. A FÉG erre nem volt érzékeny és az esetleges javítása a töredékébe került annak, mint amit most az éves szervízre kell költeni. (idén 30e volt, tavaly még "csak" 26500)
Ha a Vaillant-ot javasoljátok, akkor abban van generátoros változat is. Érdemes-e azt választani megbízhatósági, tartóssági, gazdaságossági szempontok miatt?
A Bosch-ra 1 év garancia van, a többire 2 év.
Az is segítség a választáshoz, hogy esetleg melyik az, amelyiket semmiképpen se vegyem meg.
Az elem általában mennyi ideig bírja ezekben a cuccokban?
Fűtési rendszerben van, fűtővizet tárolunk benne. Jellemzője sima vastartály belül nincs bevonat víz közvetlenül a vassal érintkezik, így nem tidszta a víz, fürdésre emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Indirekt tároló. Használati melegvízre van /röviden HMV/ azt tárolunk benne Jellemzője, belül bevonatos, víz tiszta benne emberi fogyasztásra, fürdésre alkalmas. /figyelni kell a legionellára /
Én biztos nem tennék Grünpowert. A régebbieket nem lehet zárt rendszerre tenni, a tartály kint van a tetőn, fagyásveszély.
Nekem ilyen van, ehhez kell egy min. 1 hőcserélős indirekt tároló. /2 hőcserélős azért jó, mert egyikre megy a napkollektor a másikra a gázkazán. És még + 1 fűtőbetét is belerakható/
Azon agyaztam hogy a nyári időszakra amikor nem kell fűteni meg lehetne spórolni az ÉTI őrláng árát.
Télen: ÉTI + 1darab fűtőpatron éjszakai áramról (210kwh/hónap határig)
Nyáron: napkollektor + ha szükséges 1darab fűtőpatron éjszakai áramról (210kwh/hónap határig)
Úgyis szét kell verni a fürdőszobát úgyhogy semeddig nem tart még két csövet felvinni a tetőig. Gondolom akár sima ötrégetűn is mehet a víz oda-vissza a napkollektorhoz.
Nekem van már kb 10-15 éve. Vákuumcsöves rendszer 300literes HMV tartállyal.
Úgy április májustól szeptember októberig mondhatni 100% (ha van hosszabb borús időszak, mondjuk 1-2 hét akkor más után kell nézni) azon kívül változó a dolog. Van amikor naposabb tél van, akkor többet hoz, van amikor pár hónapig szinte semmi.
Nekem is az volt és tele lett a hócipőm vele. Mindig volt valami baj vele.
Lecseréltettem egy Opalia C11-re, azóta semmi gond, jól szabályozható és még őrláng sincs ami potyára zabálná a gázt. 1,5 voltos góliátelemről gyujt be, de én 230V/1,5V adaptert szereltem bele, lehet hogy nem szabályos de így nem költünk elemekre sem.
Sziasztok egy kis segítséget szeretnék kérni, az alábbi szerkezet beazonosításában:
A vízóra és a főelzáró között található. A bojler tisztításkor megjegyezte a szaki, hogy igen lassan tölt fel a 120 literes bojler. Ezt mutogatta hogy ez egy nyomáscsökkentő szelep, és biztos hibás. A társasház kezelő viszont simán elzavart telefonon hogy nem nagyon szokott ilyen beépítve lenni, de küldjem el emailba a képet és majd válaszol, azóta is természetesen 2 napja várom... Azóta kicsit bosszant a dolog, igazából a fürdésen kívül más helyen nem zavaró az alacsonyabb víznyomás, végpontokon nézve olyan 6liter/perc víz jön ki, nem tudom neten ilyen 10-15 litereket találtam amit normálnak írnak ebben is megerősíthetnétek így van-e.
Egy szerelő befogja tudni ugy állítani a fég V4-et, hogy éppen beinduljon a gáz, tehát vékonyan folyik a csapból a viz és csak langyos de semmiképpen nem forró, hogy ne állja a kezem?
Mert szerintem ezt a v4 optimális esetben sem tudja, de kíváncsi lennék olyanoknak a véleményére akinek ilyen van.
Bocs, igen összekevertem, van egy zc18-am is. Az a baj, hogy már teljesen kicsi re van állítva és igy is még magas a láng, azért gondoltam, hogy a kicsi fúvókával nagyra állítva hátha jobban szabályozható lesz.
Értem, hogy igy a maximális teljesítménye nagyon lecsökken, de az nem baj. A baj az hogy mindig kell hozzá hideget engedni, mert túl forró a viz.
Biztosan nem fog begyulladni még nagyra állítva sem?
Nyílt égésterű kazán cserét terveztem kondenzációs kazánra. 9-10m a kémény teteje a kazánházból. A kazán füstelvező csövével közvetlenül be lehet fordulni a kéménybe, ennek ellenére az ikerház másik felében osztott kéményt alkalmaztak külön a levegő bevezetésre és a kéményben csak a kivezetés van (14x19cm kéménybe befért volna a 80/125 is).
Az egyszerűsített terv nem megoldás, mert a gázóra után van egy menetes kötés, tehát a gáztervezés garantált.
A poén, hogy az óra előtt is van menetes kötés ami a szomszédhoz, megy az ikerházban.
Ezért is nevezem továbbra is műbalhénak, mert velem kicseréltetik azt a szakaszt ami az óra után van, de a közös csövön megmarad a menetes kötés, mert csak nem fiezetek ki egy gáztervezést és kazáncserét a szomszédnak is.
EPH lehet, hogy 30 éve kötelező, de itt sem a gázvezetéken se a kazánon nincs semmi extra vezeték.
A lakosság 99% esetén egy 1500 forintos flexibilis gázcsővel van bekötve a konyhában a tűzhely és a tulaj maga köti be (még ha nem is szabályos), nagyon nem hallani tömeges gázszivárgásról és több ezer balesetről.
Ehhez képest egy gázkazán kivitelezést és ellenörzést 3-4 szakterület tud csak átvenni több százezres költségen, továbbra is ez ami felháborít,
nem az a része, hogy külön külön nem értem mi miért van. Ha opcionális lenne és felhívnák a figyelmem, hogy célszerű lenne cserélni az más lenne, akkor mindenki maga eldönti. Ha életveszélyes akkor miért használhatom jelneleg is, ha meg nem életveszélyes akkor meg legyen az én döntésem.
Nálam egyelőre marad a régi kazán és ha támogatás aránya marad a mostani szinten a gáz és villany között, akkor inkább egy hőszivattyú lesz a régi kazánt vészhelyzetre üzemben tartva.
Az volna a kérdésem szerintetek mi történik, ha egy fég V4.2 cirkó fő fúvókáit pb-re cserélem (kisebbre cserélem, de persze marad a vezetékes gáz-on), mert már nem tudom a teljesítményét a csuszkával jobban levenni.
A mostani 120literes gázojlert cserélném le pufferre és elektromos patronra vezérelt áramról. Ha jól tudom a vezérelt áram villanyórára külön van az új kvóta tehát napi 2 órát tudna menni a vezérelt hogy kvótán belül maradjunk. Ha az túlcsúszik még mindig olcsóbb lesz mint az a 600m3 gáz amivel most az átlag fogyasztók fölött vagyunk (2300m3 egy év HMV+fűtés)
A puffert azért jobban be lehetne szigetelni mint amennyi most a gázbojleren van.
Az őrláng az nagy kérdés igen attól jó volna megszabadulni.
Most álltunk neki tetőteret beépíteni, ahol teljes padlófűtés lesz. Lenne egy kérdés, mégpedig a padlófűtéscsövekkel kapcsolatban.
A padlófűtéscső mérete 16x2-es lesz, 15 cm 9osztással.
Na de milyet érdemes, Van ezer féle fajta ismert és kevésbé ismert gyártók.
Illetve ahogy látom két nagy csoport van az 5 rétegűeknél, az X és az RT csövek, mindkettőnek van előnye ahogy olvasom.
Mivel a padlófűtéscsövet egyszer raknánk le évtizedekre, keressük a lehető legjobb megoldást, és ha nem is a legolcsóbbat, de ár érték arányban a legjobbat.
Ha valakinek van bármi gondolata milyet érdemes inkább, és milyet pl semmiképpen sem, kérem ne tartsa magában.
Nekem most a cirko csinálja a forró vizet. Tartály nincs. Pont a minap néztem mennyit fogyaszt egy fürdés alatt. Kb 0.1m3 gáz egy zuhany. Hárman vagyunk így kb 12-15m3 a fürdés. Plusz erre rájön a mosogatás. Ami talán a fele.
Most azt találtam ki,hogy 120literes villany bojler éjszakairól hajtva és ha ez elfogy akkor erre az esetre építek be egy váltószelepet és akkor a kazán melegíti.
ÉS így megmarad a komfort arra az esetre ha elfogyna a melegvíz.
Nekem egy fos siemens szelepet adtak, aminek 5% a névleges áteresztése, szóval nem hibás, hanem ilyen. ESBE szelepek jól zárnak, de arany áron mérik. Nem tud letapadni, mert más a működési elve. Nézz körül jofogason, facebook marketplace-en, szokott lenni csomagolási hibás:)
A monoblokkos hoszivattyú és a HMV illetve puffertartály közés egy BRH-671 3 járatú szelep van beépítve.
Most hogy erőteljesen használjuk a hűtést arra lettem figyelmes hogy zárt állapotban átereszt a szelep és a hűtőtt vizet nem csak a puffer irányába hanem a HMV tartály csőkígyójába is beengedi. E miatt 1,5 óra alatt 10 fokot esik a 300l HMV hőmérséklete, ami nekem jelentős energiapazarlásnak tűnik. Az egész rendszer 1,5 éves persze a szelepre 1 év volt a garancia. Olvastam, hogy a Honeywell szelepek is képesek letapadni. (Mondjuk ahhoz legalább van javító készlet)
Van olyan 3 járatú szelep ami rendsesen zár és nem ereszt át illetve nem hibásodik meg 1,5 év alatt?
Nekem a födém táblás közetgyapottal van leterítve (10cm). Ha valamit javítanom kell, egyszerűen felszedem azt a pár táblát, amerre megyek. Én nem szeretek rálépni, mert ahogy olvastam a tömörödés nem tesz jót a szigetelő képességének, hiszen a táblákban lévő levegő sokat számít a "hatásfokban" (vastagabb tábla=több tárolt levegő) Tudom, kicsit macerás megoldás, de nekem ennyi kellemetlenséget megér a jobb szigetelő képesség :-).
Nem tudom, mennyire vagy elengedve anyagilag, abba helyiségbe esetleg egy nagyobb radiátort betenni(cserélni lakáson belül) aminek megfelelő a hőleadása 40-45°C-os előremenőre.
Tudom hogy hülye kérdés de nagyjából lehet sejteni hogy mennyivel több gázt fogyasztana ha normálisan van kivitelezve?
A puffertartályban még az is tetszene hogy éjszakai áramról tudnék rákötni melegítőpatront pluszban, így lényegében csak a gázos vonal csak rásegítene pluszban.
Az ÉTI-ről múltkor olvastam hogy kb. napi 1m3 gázt fogyaszt az őrlángja, amivel szemben a gázbojlernek kvázi nincs ilyen vesztesége mert a vizet melegíti az őrlángja. Ebből gondolod a többletfogyasztást?
Tudod a gázbojlered jelenlegi fogyasztását? Mert szerintem is többet enne ez a kombó, plusz ha a hmv tartályt most veszed, annak az árát elég soká látnád viszont a vélelmezett megtakarításból.
Ahol van bármi, ami bentről javítandó, oda csinálsz valamilyen "járót". Ideiglenesen fejére állított raklap, zsalutábla is pont megteszi. De attól, hogy egyszer-kétszer rálépsz valahol, semmi baja nem lesz a gyapotnak.
Tudom, ez nagyon fogalmatlan kérdés és nem ide való (viszont a gázárak miatt nekünk is aktuális): ha a üveggyapot van a padláson hőszigetelésnek leterítve, akkor hogyan marad járható a padlás? Akár pl. ha javítani kell ott valamit?
Jelenlegi ÉTI gázkazán + külön gázbojler rendszerem "összekombózásán" gondolkozom. Gázbojler ki, puffer a helyére és a gázkazán látná el a fűtés és a HMV melegítést is.
Várhatóan több gázt fogyasztana egy ilyen HMV előállítási rendszer mint a külön gázbojleres?
Készítettem egy skiccet, a piros kérdőjellel jelölt irányváltó szelep nevét megtudnátok mondani?
Milyen vezérlő lehet alkalmas ennek az irányítására? (kék doboz kérdőjellel)
Ezeket gondolom hgoy kellene tudnia a vezérlőnek:
Kazán és szivattyú indítás szobatermosztátról vezérelve
Irányváltó szelep mozgatása fűtés irányba szobatermosztátról vezérelve
Irányváltó szelep mozgatása HMV irányba puffer érzékelővel vezérelve
Igen, ezzel a hőfokkal megy a kezdetektől, annak idején nem volt pénzem olyan radiátorra, ami már alacsonyabb hőfokkal is gazdaságosan üzemeltethető, ezért az 55 fokos előremenő. Van pár termoszelep is + kevéssé használt szobában nics telibe nyitva a radiátor. 10 cm üveggyapot van leterítve a padláson (borított fa-sár födém, B30 tégla falak)
Akkor lehet a hálóba tetetek be egy klímát, a többi szobában meg leveszem mondjuk pl. 16-17 fokra a kazán termosztáttal a hőmérsékletet... ?
(esetleg még a padlásra leterítek + üveggyapotot, amennyi pénzem marad a klímából)
Tartok tőle, hogy "lassan" elkezdik kivezetni a gázt, ezért gondolkozok valami megoldáson. Most még árban nem olyan vészes de ha elszabadítják, akkor már nem fogom tudni fizetni, így is megkértem az egyenlő havi részletet a gázra, havi 139 köbméterrel, hogy biztos beleférjek. (ez ugye 144-ig mehet fel)
Kicsit off, de hátha tud valaki segíteni, hogy merre induljak el...
Adott egy régi, szigeteletlen br. 90nm-es Kádár-kocka, 10+ éves műanyag nyílászárókkal. Sajnos semmilyen lakástámogatásnak nem felelek meg, gyerek már felnőtt + egyedül élek. Éves fogyasztás áram: 1420 kWh/év, gáz (radiátoros, kond. gázkazán fűtés+HMV): 1547 m3/év.
A házon sajnos nincs használható kémény, a ház melletti melléképületen van egy 120-as kémény, az működik + oda át is lett vezetve a főházból egy radiátor.
Két "dolgon" gondolkodtam, betennék kisegítő fűtésnek egy klímát (nincs H-tarifás mérőm) pl. 0 max. -5 C fokig a hálóba, a többit csak hőn tartaná a gázkazán. A másik, a melléképületbe tennék egy vízteres pellet kályhát, azt úgy mondták, hogy ráköthetem a zárt rendszeremre, mert abban is van tágulási tartály, meg keringető szivattyú + a kémény is épp elegendő neki.
A klíma kijön beüzemeléssel cakk-pakk 250-300 ezerből, a pellet kályha 550 ezernél kezdődik+bekötés.
Szerintetek melyik irányba "érdemesebb" elmozdulnom vagy esetleg van "jobb" alternatíva? (nincs 5 millám most a hatóságilag kiszámolt Kádár-kocka szigeteléshez)
Ebből valaha a 10mm-s csövet peremezték igy bármelyik 3/8" közcsavarra , hollandira , külső menetes csapra lehetett csatlakoztatni ,egy hollandi anyával.
Így tiszta. Nem tudtam,hogy naponta többször kapcsolgat. Azt hittem 10 órától reggel valameddig van benne áram és kész.
Külön órája van és külön vezeték van behúzva.
De eddig nem használtam mert gázos van fent. Csak most 1800m3 irányoznak elő nekem a tavalyi fogyasztás alapján. És ha a melegvíz nem onnan jön akkor lehet benne lennék a kvótában.
Adott egy 5 tagú család és egy 10 évvel ezelőtt vásárolt 200 literes Ariston bojler, ami éves szinten 3600 kW áramot fogyaszt. Ezt szeretném lecserélni egy energiahatékonyabbra. Szóba jött a hőszivattyús bojler is. A lényeg a lényegesen kevesebb fogyasztás lenne.
Egy kicsit úgy érzem, hogy 5 főre a 200 liter túl lett lőve. Cserélhetem kisebbre, mondjuk 120-150 literesre? Elég lesz?
segítséget szeretnék egy alkatrész beazonosításában.
vannak régi fajta csapok amikbe nem becsavarni kell a bekötőcsövet hanem 2db 10mm es krómcső lóg ki alul kb 20cm hosszan.
Erre a csőre keresek szorítós 1/4-es külsős alkatrészt. találtam olyat ami flexicsöves de az nem jó. olyan kell ami 10mm csőre szorít és a másik fele 1/4 vagy 3/8 as. Egyáltalán hogy hívják mert még keresni se tudom a neve nélkül .... :(
valami ilyesminek néz ki de csak az egyik felén van szorító hollander.
Napi 8 órában vételezhetjük ezen az áron az áramot, ebből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik (és a legrövidebb kapcsolási idő sem lehet kevesebb 15 percnél).
Ja, vezérelt: ugye nincs két drót húzva a fogyasztóhoz, egy normál és egy olcsó villannyal ;-)
Egyszerűen egy olyan villanyóra-szerű szerkezet van a falon, ami távvezérelt, a szolgáltató vezérli, így a rá kötött fogyasztókat a szolgáltató kapcsolgatja be meg ki, akkor és annyi időre, amikor nekik tetszik (de gondolom azért valami erre vonatkozó rész van a szerződésben, minimum mennyi naponta, stb.)
Ez a távvezérelt, kapcsolós villanyóra ugyanazt a villanyt adja ki magából, mint a másik, csak ennek a fogyasztását olcsóbban számolják ugye - ennyi a vezérlés lényege.
Nem pl. 22.00-6:00 között van "éjszakai" áramod, hanem naponta többször is, kisebb szakaszokban.
Ez nagyon jó, mert nap közben is többször olcsó villanyból ráfűt a bojler.
Ha jól tudom ezek a szakaszok nem fixek: az összes fogyasztás függvényében kapcsolgatja az elosztóközpont, szóval amikor sok a fogyasztás, nem ad villanyt az ilyen villanyról üzemelő készülékeknek, amikor meg van "felesleges" kapacitása a rendszernek, akkor eteti ezeket a fogyasztókat ;-)
Előtte egy nyilt égésteres cirko volt. 2 csapat volt. A gázszerelő egyszemélyben fütési szezon végén lecserélte a falikazánt. A kéményesek rá 1 hétre a meglévő 8 méteres kéménybe berakták a műanyag csövet, a készüléknél ketté osztották. A beszivást a kazánházból kifurva oldották meg.
A következő dolog a bojler cseréje lenne. Most gáz bojler van és most néztem,hogy van éjszakai áramom. Arra gondoltam az éjszakairól menne mondjuk egy 150literes bojler és az elég lenne a következő napra?!
Nézegettem,hogy van hőszivattyús bojler is. Az jó megoldás lehet?
Milyen volt előtte? Nekem turbós van és szeretném kondenzációsra cserélni a fogyasztáscsökkentés reményében. Nálam egyből a kazán felett megy ki a szabadba a kémény 90 fokban. Így nagyon rövid a kémény. És kíváncsi vagyok ez mivel jár.
" Minden kazán gyártója világosan leírja, hogy a készülék milyen füstgáz elvezetéssel építhető ki és ehhez biztosítja a megfelelő építő elemeket. Akkor miért szükséges kémény tervezés és átvétel?
Igen leírja, sőt különféle rajzos útmutatókat ad, hogyan lehet egy kéményrendszert megvalósítani.
De a gyakorlatban nem mindig így sikerül.
Mindig a kéményes az aki a kazángyártó által javasolt elemekből (vagy akár másféléből ) összerakja azt a kémény rendszert. Megépíti.
A terv csak ezt ábrázolja , rögzíti mint egy adatközlést. A Meo ezt veszi át és bizonyos mérésekkel/vizsgálatokkal megállapítja, hogy az jó vagy sem ( ez a tömöségi vizsgálat ).
Azért a gázvezetékhez is csak hozzányúlnak, a minimális a golyóscsap csere. Tehát a vezetéket megbontják.
EPH úgy ahogy írták 30 éve követelmény.
Ettől függetlenül a kéményesek (nem az építők, hanem az átvevők ) néha túltolják. Nevetséges ,hogy egy olyan rendszernél ahol a gyártó eleve garantálja, hogy a kazán legalább 30 m -es rendszernél legyőzi az ellenállást - a cső átmérők a szokásosak, csak pár könyök van, akkor egy kb. 10 m hosszú rendszernél un. ellenállás számítást kérnek, + hőtechikai humbungot.
Nyilván a határnál pl. 25 m hosszúnál ajánlatos számítást készíteni, de az alatt.... paraszt vakítás.
Láttam ilyen számítást 6 oldal, sok hűhó semmiért.
Persze a 40 eft ért kell valamit nyújtani.
Na most a csere sokszor nem sima csere. Pl. nyilt égésterüről átmenni zártra, vagy zártról a kondisra. itt mindig más a kéményrendszer.
Habár valamikor amikor a kéményseprők még a mostaninál is nagyobb urak voltak ( jó 20 éve ) egy fég nyilt égésterűt cseréltettem volna ugyancsak nyiltra ( Fég C12 - ugyan arra csak újra. igencsak magaslóról beszéltek velem. pl. mondták kell rajz (tervek nevezték ). És a lelkemre kötötték, hogy azt csak épületgépész - engedélyes -készítheti. Visszakérdeztem nem az a lényeg hogy a rajz a valóságot tükrőzze ?
Aztán ezeknek a túlhatalmas kéményseprőknek befellegzett.... magyarosan a tökükre léptek. Ma már nincs kötelező évi un. kémény ellenőrzés.
Nincs azóta több CO halál. Régen is ma is kb. 20 az évi ilyen baleset. Ami nem mind a helytelen kémények miatt van.
De mint utánad írták, ha a feltételek megfelelőek, van un. egyszerűsített csere.
A jó gázszerelő csak felméri,, hogy a feltételek fennállnak vagy sem.
Nálam most lett kondenzációsra cserélve. Nem kellett semmilyen gázmeó. Hivatalosan lett cserélve, kaptam vissza gázmüvektől dokumentumot, hogy elfogadták a cserét. A kéményes a meóssal jött együtt. EPH se kellett.
Előre elnézést a szakmabeliektől a provokatív hozzászólásért, de engem felháborít a gazkazán csere körüli műbalhé az engedélyek mennyiségével.
Minden kazán gyártója világosan leírja, hogy a készülék milyen füstgáz elvezetéssel építhető ki és ehhez biztosítja a megfelelő építő elemeket. Akkor miért szükséges kémény tervezés és átvétel?
A gázcső csere esetén már ki van építve a hálózat 99%, hogy a modosított rövidített hosszítótt cső is ugyanazon a nyomvonalon lesz, miért szükséges tervezés és MEO átvétel?
A készülék maga földelt aljzatba kerül csatlakoztatásra, miért szükséges EPH csatlakoztatás és ennek a jelntősége tényleg olyan fontos akkor miért lehet a mostani FÉG kazánt 30 éve nélküle használni és ha nem nyúlok a rendszerhez akkor még 30 évig tudnám így használni?
A fenti elemek több százer forinttal növelik a csere költségét de valójában egy "pecsétről" szólnak csak és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elavult készüléket használjon a lakosság, mert valójában sosem térül meg a gázkazán cseréje.
Ahogy néztem nem kell engedély ha nem nagyobbat veszek. De majd utánajárok. Ha annyi akkor nincs értelme az egésznek és csak egy klimát rakatok fel és azzal besegítek.
Nagyban függ a hőleadó oldaltól is, radiátro, padlófűtés stb. Ha az előremenő hőmérsékletet alacsony (55C alatt?) akkor lehet még megtakarítás, de szerintem nem számottevő.
Hasonló cipőben járok csak nekem a kazánom még régebbi és egy készülék árán felül a kéménybélelés (de ez téged is érint), engedélyek stb 1.3-1.5m (budapest) tehát mire kicseréled már közel fogsz járni 2 millióhoz.
Ennyi pénzért már lehet hőszivattyút is telepíteni, ahol a készülék sokkal drágább, de a bekötése a H tarifa miatt (jelenleg korlátlan és kedvezményes árú fűtési szezonban), a mérőhely szabványosításon kívül nincs más engedély és költség. Pesze hőszivattyúnál is fontos, hogy a ne kelljen nagy előremenővel dolgozozon.
Sziasztok. Régi ház fürdőszobáját újítom fel , és a régi vízcsövek a falból bontásra kerülnek. Valaki meg tudja mondani , hogy ezek mivel vannak betekerve , és mi célt szolgált ez? A kék és a barna simán valami textilnek tűnik , a kócos meg mintha állati szőr lenne. Pusztán kíváncsiságból. Nyilván nem lesznek újra felhasználva.
Van egy szellőző fent a ventis, ami lezár teljesen ha nem megy a kazán. Van egy lent, amit még akkor tettek fel amikor a fűtést kiépítették. Egy aluminium lap, amibe lyukak vannak fúrva. Azon valamennyi levegő mindig cserélődik.
Most akkor mind a két szellözön rács van , ami csak akkor nyit , ha üzemel a kazán ? Mert ha igen , akkor csak a ventit kell beszerelned . Én úgy értettem az elsö hsz-edben , hogy egyik szellözön van venti és rács . Valamint még egy szellözönyílás csak úgy egymagában , amin ellenörizetlenül áramolhat a levegö .
De tudnék, de akkor már egyszerűbb levenni a rácsot alulról, csak akkor hideg lesz a kazánházban, és a kazán nem 15-20 fokról indul, hanem mittudomén pl 5-6 fokról-ról. Bár ez a dög megeszik naponta télen több mint 10m³ 100m²-en naponta, szóval bármit is teszek, a 144m³ ide havonta lópikula lesz.
Esetleg nem tudnál az alsó szellözölyukra is egy olyan ventit tenni , de lezáródó rács nélkül , hogy szellözzön a pince , ha a kazán nem üzemel , akkor is legyen friss levegö .
Keress rá , hogy a kazánod maximális teljesítményen mennyi gázt fogyaszt . Majd keress rá , hogy 1m3 gáz tökéletes égéséhez mennyi levegöre van szükség. A ventid tudja-e nyújtani az igényelt mennyiségü levegöt plusz 5% ráhagyással ? Ha a venti tudja az elvárt mennyiséget ( nem a papíron írt adat a gyártótól a fontos , hanem a valós mért légszállítás ), akkor nincs gond . A por lesz abban az esetben a sárgásláng okozója . :-)
Üdv a tagoknak!Átfolyós gázos vízmelegítővel kapcsolatban érdeklődnék.Társasházi lakásban lakom,ahol korábban nyílt égésterű készülék szolgáltatta a meleg vizet.Ezt az előző tulajdonos lecseréltette villanybojlerre.Szeretnék utánajárni van e lehetőség visszaállni ilyen átfolyós megoldásra.Zárószinti lakás,egyedi kémény van,nem gyűjtő.Amit eddig olvastam úgy látom nem lehetséges már nyílt égésterűt felrakni.Kérdésem,hogy ha kiépítésre kerül egy légbevezető rendszer a fürdőszobába akkor sem?Illetve láttam,hogy van zárt égésterű átfolyós vízmelegítő is,a Vaillant Turbomag 155/1.Esetleg ez a készülék megoldást jelenthet a problémára?Nyilván ez többszörös költség lenne mint egy nyílt égésterű,mert gondolom a kéményhez is hozzá kellene nyúlni.A válaszokat előre is köszönöm!
Sziasztok! Kondenzációs kazánhoz érdemes lehet a hatékony HMV előállításhoz olyan indirekt tárolót választani amiben nagy felületű csőkígyó van (2nm felett, a jellemző 1nm alatt). Ezeket jellemzően hőszivattyúhoz ajálják, de kondenzációs kazán esetén is kisebb előremenővel lehetne így előállítani a melegvízet. Árat tekintve mocsok drága mindkét opció, a nagy felületű 10-15% drágább.
Külső hőcserélővel lenne igazán hatékony (csőkígyó nélküli tárolóval), de oda kell egy hőcserélő, egy szivattyú meg egy áramláskapcsoló, mert a a kazánnak beépített váltószelepe van és nincs ilyen output. Ezek az alkatrészek önmagukban sem kerülnek kevésbe.
A Hajdú bojleremen egy MMG biztonsági szelep van felszerelve, nagyjából egy éve tettem fel. Biztosan vízkövesedett is már, csak az a probléma hogy állandóan csöpög. Voltam a vízvezetékes boltban, ott mondták hogy bármit is csinálok, az csöpögni is fog. Azt mondták hogy itt mi nálunk 6-7 bar a nyomás, és emiatt csöpög folyamatosan, tehát maga a szelep jó, csak a nyomás ami miatt enged állandóan a szelep. Ajánlotta a boltos hogy a vízóra után szereljek fel egy nyomáscsökkentőt. Mesélte hogy a fiánál is most szerelt fel, egy új bojler most ment tönkre nálunk, állítólag eldurrant mert akkora volt a nyomás, valami olasz biztonsági szelep volt, az meg nem nyitott ki, vagy nem is tudom, és ott probléma lett ebből a magas nyomásból. Úgyhogy abban szeretném kérni a segítséget, hogy KPE csőre hogyan érdemes felszerelni ezt a nyomás csökkentőt? Van az utcáról beérkező cső, és van a házunk vízcsöve (vascső), a kettő között van egy KPE közcső, amire rá lehetne szerelni a nyomáscsökkentőt.
Azt szeretném kérdezni hogy ezt hogy lenne érdemes úgy, hogy az tartós is legyen?
Megköszönném ha valaki leírná hogy hogyan érdemes jól kivitelezni. Tudom, hívhatnék szerelőt, de akikkel eddig találkoztam, őket többet nem szeretném ide elhívni, köszönöm a megértést.
Én nem szoktam kenni, sosem szivargott. Egy ideje loctite zsinórt használok, az nekem jobb. Az öreg gumiamot használt. Szerintem ha rendesen atoblited jo a szappan is.
Jogos abszolút, okés, beszerzünk egy ilyet, kicsit túlméretezve.
Itt pont a nagy nyomás a gond, épült egy új víztorony a közelben pár éve, azelőtt persze problémás volt a helyzet. Immár aki közel van a víztoronyhoz az problémázik, nálunk csak szimplán ne márt a reduktor, hogy ha véletlen 6 bar fölé mennénk akkor nem legyen problem a biztonsági szelep ömlésével.
Én jobban szeretem mint a csöpögő vizet felfogni. Nekem van egy Honeywell nyomáscsökkentő a hideg vízen szűrővel egybeépítve, azon volt egy csonk nyomásmérőnek így látom. Csoda ha eléri felénk a 3bar nyomást, pláne mostanság. A Pilisi medence mostanában nem a vízellátásáról híres.
Köszönöm szépen! Néztem a Flamco számítási segédletét. Kicsit blöfföltem, mert a fene tudja a hidegvíz nyomást. 6 barnál kisebb, de elég magas mifelénk, van egy reduktor is bent. Lehet be kéne tennem egy manométert a reduktor mögé, hogy tudjam a pontos értéket.
Az egész STA nem szeret 6 bar fölötti nyomást...
De akkor akár sima villanybojlernél is ajánlott lehet egy ilyen berakása? Van egy ilyen vendégház/kisház a kertben ott az van, nem gázfűtésű megoldás, lehet oda is kéne tenni, ha már egyszer nekivág az ember.
Hideg betápra a biztonsági szelep és a tároló közé. Én 10%-ot szoktam tenni ami Neked 20 liter lenne. Ki kell amúgy számolni, a hőmérséklet különbségből számolható a tágulás.
Köszönöm, értem, akkor csöpögés nuku és jobb lesz a többi kütyünek a hálózaton, ami a vízre van kötve... Okés. Nem egy nagy pénz, ilyen 8-12 literes kellhet a 200 literes indirekthez talán.
Amúgy akkor sima villanybojlerhez is ajánlott lehet? Ezt közvetlenül pár méteres körzetébe kell tenni a vízmelegítést szolgáló berendezésnek gondolom...
Ivóvizes tágulási tartály alapvetően csak ajánlott az indirekt tárolókhoz nem? Ha nincs akkor csöpöghet felfűtéskor a biztonsági szelep stb. kb? A HAjdu STA gyári leírás nem írja kötelezően a tágulásit...
Emberek, köszönöm - el is vettétek az eleve sem túl sok kedvem maradékát is a bojlerszereléstő ;-)
Merthogy:
- Társasházi lakás, kád nincs, csak zuhanytálca (a vegyszeres melók miatt)
- A bojler nem a fürdőben van, hanem a kamrában, így leengedni a vizet nehezebb. Meg úgy általában koszolni is.
- Alkatrészt venni itt Ausztriában, a ki tudja milyen bojlerhez - nem tudom, nehéz eset lesz szerintem.
Erre jöttem rá, még mielőtt nekikezdtem volna ;-)
Ha lenne rutinom a dologban, akkor talán nekiállnék, de így... Két 18 éves lánygyerekkel + asszonnyal a nyár közepén meleg víz nélkül maradni nem annyira aknánk ;-)
Van egy régi FÉG K18 E3 kombi kazánunk, aminek a termosztátját szeretnénk lecserélni, mivel sajnos a régi a felújítási munkák során megsérült... Egy Computherm Q7RF termosztátra gondoltam mert vezeték nélküli, és viszonylag kedvező az ára. Nézegettem a kezelési utasítását, ha jól értem a termosztátnak szüksége lesz a hálózatról egy fázisra és nullára továbbá a kazánból kell bekötni egy "NO" ÉS "COM" kábelt, amiknek a beazonosításához szeretnék segítséget kérni. Az interneten megtaláltam a kazán és termosztát útmutatóját (28 oldaltól), feltehetően ennek megfelelően van bekötve, ebben részletezik hogy az eredeti egységet hogyan kell bekötni. Kérdésem az lenne hogy ezekből a kábelekből nekem melyiket lesz szükséges bekötnöm az 1-es és 2-es csatlakozókba?
Még nem csináltam ilyet, majd keresek valamit a Youtube-on ;-)
Gondolom a vizet le kell engedni.
Tömítés: a típusszámát sem találom egyelőre a bojlernek, aztán hogy ki árul ilyeneket errefelé, arról fogalmam sincs... Nem az a barkácsolós ország ez ;-)
Megnéztem a neten, 19,2-es keménységű a víz nálunk - úgy látom, az már azért kemény.
Érdekes, hogy a mosógépünk ennek ellenére nem vízköves (Calgon nélkül sem ;-) , pedig nagyon sokat mosunk... Gondolom a mosószerekben van vízlágyító bőven.
Nyílt rendszerű tágulási tartályra lenne szükségem, kb. 45-50 Literesre.
A régi már szétrozsdásodott, le is szereltem a padlásról.
Azelőtt lehettet kapni a boltban ilyeneket. Most PP-ből készültet találni csak a neten.
Gondoltam, egy 60 Literes villanyboylert át lehetne alakítani erre a célra, végső soron.
Esetleg van-e más ötletetek, vagy tudtok-e valakit, aki gyártana vasból ilyen tartályt? vagy van-e valamelyikőtöknek ilyen elfekvőben? (3,8x3,8x3,8 dm)
Valószínűleg te is tudod vízköteleníteni a bojlert, bár lehet tömítést kell majd cserélni. Ha tudod csökkentett teljesítménnyel használd, alacsonyabb hőfokon, akkor lassabb a vízkövesedés.
Na ennek utána kellene járnom: van olyan vízlágyító, ami ekkora mennyiséghez (fürdés) is használható? És ha igen, mekkora, mennyibe kerül - és mennyibe kerül az üzemeltetése??? ;-)
Nálunk a vízforraló maximum 2-3 hetet bír napi 1-2 teával (igaz, a lányok egy teához is minimum 1l vizet melegítenek.) , akkor már leváló - úszkáló vízkőréteg van az alján, annyi, hogy eltömíti a szűrőt a kifolyó résznél.
A kérdés főleg az, hogy mennyire "kamu" a fejlesztés? Mert ez addig szép, hogy nem a fűtőbetéten rakódik le a vízkő, de akkor ez azt jelenti, hogy sehol sem lesz vízkő lerakódás, vagy azt, hogy a fűtőbetéten nem lesz? ;-)
Totál hülye vagyok ezekhez a dolgokhoz sajnos...
De Ausztriában élünk, itt nem állítanék neki inkább egy iparost sem bojlert tisztíttatni.
És ha már csere, akkor olyanra kellene cserélni, amihez a legtovább nem kell újra hozzányúlni.
Villanybojlerünk van, kb. 6 éves. Piszok kemény nálunk a víz (a vízforralót maximum kéthetente ki kell vízkőoldóznom, pedig nem is használjuk sokat, csak pár tea ;-)
2,5 éve lakunk a lakásban, de úgy veszem észre, hogy hamarabb elfogy a meleg víz, és lassabban "termelődik" újra ha átkapcsolom nappali villanyra, mint az elején. Kellene valamit kezdenem vele...
Valahol valaki egyszer azt mondta, hogy léteznek száraz fűtőbetétes bojlerek, talán nekem jobb lenne ehhez a vízhez egy olyan. Mondott egy gyártót is, hogy szerinte az jó. Csak éppen elfelejtettem, hogy melyik ismerős mondta, és azt, hogy mit ;-) Keresgélek a neten, de nem nagyon találok ilyen bojlereket, ezek szerint nem egy elterjedt dolog (az ajánlott gyártó neve meg, ha meglátnám a találati listában, biztosan beugrana, de eddig még nem jött szembe)
Van valakinek infója, tapasztalata az ilyen "modern" bojlerekkel? Ha találnék valami jót, lehet, hogy lecserélném...
Amit még találtam, az a távfűtéshez való bojler (távfűtésünk van, nyáron is működik ;-) , ezen is elgondolkodtam... Bár ez nagyobb átalakítás, mert a kamrában van most a villanybojler, és mellette a WC-ben jön be a fűtés két csöve, de ez még nem is akkora katasztrófa, ha megspórolom vele a vízkövesedést, stb. Ilyenről hallott már valaki?
Látom hgoy telefonról elég szarul sikerült a hozzászólásom.
Tehát lenne egy HMV rendszerem amiben egy gázbojler van, egy ki és egy bemeneti ponttal. Erre lehet kötni HMV keringető szivattyút vagy nem alkalmas rá?
Hát, a padló megemelésén nincs értelme tűnődni, mert úgy kb. 120-130 cm-t kell megoldani. Azért meg az egész fürdőszobának igencsak célszerűtlen lenne nekiugrani. A gipszkartonon, pontosabban egy a cső fölé bűvölt gipszkarton, vagy hungarocell vállon eltűnődtem már én is. Annak akkor lenne értelme, ha az egész fal csempézve lenne azon a részen a padlóig, és akkor lenne egy kiugró, aminek a teteje, meg az eleje simán csempézve lenne.
Viszont adtál egy tippet, mindjárt megnézem lehet-e elég nagy félköríves hungarocell profilt kapni, bár vannak kétségeim a méretet illetően.
Szükségem lenne némi tanácsokra. Fal és padló találkozásánál kívül vezetett szennyvízcső takarására kellene valamilyen kulturált megoldás. Van egy elgondolásom és érdekelne, hogy van-e valamilyen buktatója, de természetesen más ötleteket is szívesen fogadok.
Adott egy 1975-ös építésű tégla társasházi lakás, az a négy emeletes kocka alakú klasszikus fajta. A fürdőszoba felújításánál tartok és a szennyvízcső burkolásán tűnődök, ehhez kellene valami egyszerű és könnyen megvalósítható megoldás.
A helyiségek beosztása szerint a konyha és a fürdő falhatáros, bojler a konyha felőli közfalon van. A melegvizet mindkét helyiségben ugyanaz a bojler biztosítja, ez így rendben is van, ezt a részét nem akarom átvariálni. Pontosabban az eredeti horganyzott csövet kell majd ötrétegűre cserélni, az eredeti nyomvonalon, osztjóvan.
A fürdőben eredetileg beépített kád üzemelt, a szennyvízcső a konyhából a mosogató alól egyenesen átjön a falon, majd a beépített kád alatt/mellett el a strangvezetékek felé. A kád végétől a mosdó alatt a strangvezetékekig a fal és a padló találkozásánál halad kb. egy méteren keresztül egy 10x10-es burkolólapokból kiképzett padka alatt.
A kád röpül, helyette zuhanytálca lesz. A falakon csak annyi csempe, amennyi feltétlenül szükséges, a zuhanynál nyilván valamennyi ráhagyással kétoldalt, illetve a mosdó fölött két sornyi. A szennyvízcsövet ugyanott szeretném elvinni, ahol most is van, nem is lehetne más nyomvonalon. A zuhanytálca alatt elfér, azzal nincs is gond, de régi padkát meg kell szüntetni, ide kellene valami kulturált megoldás. Meg a zuhanytálca másik oldalán, ahol átjön a pvc cső, és ahova be kell majd rakni egy csatlakozó pontot a mosógépnek is.
A padlón vinil lesz, a burkoló szerint oda nem tudunk rögzíteni. Csempe nem lesz, így az sem jöhet szóba, hogy annyival kinntebb rakjuk, hogy elférjen a lefolyó. A falba történő bevését kizárom, mert nagyon nem tartanám egészségesnek a 7cm vastag, törékeny válaszfaltégla + 1,5cm vakolat kombinációba bevésni az 50-es csövet. Nyilván az építéskor is ezért vitték kívül.
A vizes boltban vezetékcsatornát (kábelcsatornát) ajánlottak jobb híján, így én is erre hajlok. Szóba jöhet 60x100-as, vagy 70x110-es. 60x100-as van a villanyos boltban, de én inkább a nagyobbra szavaznék, hogy maradjon mozgástér, de potyára nem rendelném meg. Nyilván a megfelelő lezáróvégekkel, T és kanyar idommal. Arra gondoltam, hogy a kád helyének feltöltése, és a vinil lerakása után felfúrnám a vezetékcsatornát, és abban lenne lerakva a PVC cső. Van ennek valami buktatója?
Persze kérdeztem a vizest, szerinte hülyeség, majd ő bevési mert úgy szoktuk. Nálam nem szokjuk úgy, de valami nagy hülyeségnek sem akarok nekiindulni. Gondolom van erre valami kialakult gyakorlat, mert ilyen kecóból igen sok lehet országszerte.
Ha ez alapján a vízóra alapján megy a fizetés, ezt olvassa le a szolgáltató és az óra le van plombálva és előtte van a szétrohadás akkor az a közöskassza dolga.
Az a gond, hogy a falban a szemcsék kemények, a kötőanyag pedig gyenge. 6-os fúróval kb. 2,5 cm mélységig lehet lyukat fúrni, utána kirobban a kráter a túloldalon. Ezután beteszem a tiplit, hátulról benedvesítem a krátert, belepacsálom a csemperagasztót, elsimítom, és amikor megkötött, akkor becsavarom a tiplibe a csavart.
Olyan mosdókagylót szereltem fel, amit alulról is tart a bútor.
Fúráskor a másik oldalról egy deszka darabot pld ha a falnak nyom valaki akkor nem fog tenyérnyi méretben kiszakadni a vakolat és tégla. Az is segít ha téglát nem nagy ütőerejú géppel fúrsz, oda elég egy kis barkácsáruházi röcögtető.
Sziasztok! Panelben hogyan szoktátok az új mosdókagylót rögzíteni? Új helyre kellene tenni és elég vékonyak a fürdő és wc válaszfalak, amit adtak hozzá csavarokat az pedig hosszabb, mint a fal vastagsága. Arra gondoltam, hogy veszek kb. 4cm hosszú 8as Fischer fém dübelt és abba tekerek 8as menetes szárat, majd anyával és alátéttel felfogatom a mosdókagylót, így talán nem lyukasztom át a wc falát fúrásnál. Ez működhet így? Egyáltalán, hogy kellene ilyen 4-6 centis válaszfalat fúrni, hogy ne legyen ordas nagy lyuk a túlsó oldalán?
Sziasztok! Ahhoz hogy hmv keringetés legyen egy gazbojleres rendszerben valami specko gazbojler? Ha nem akkor a visszatérő melegvíz ágat a bejövő hideg ágba kell kötni?
Viszont ha logikusan gondolkodunk , egy zártkörben , ahol nem kell emelni , hanem forgatni a vizet , akkor szerintem is ha esztétikailag nem zavar , simán mehet a vastagabb csö , mert így lassul az áramlási sebesség , kisebb lesz a hidraulikus ellenállás . 8 kör esetében mennyi a térfogatáram összesen ? Legyen 3liter percenként , az 8x3x60=1440liter egy óra alatt . Ezt kell tudnia a keringetönek annál a hidraulikus ellenállásnál , ami van a rendszerben .
A jelenlegi rendszer egyébként jól működik leszámítva a korróziót és az iszapot, de most minden réz lesz. Amit nem tudok pontosan az OK amiért a gerincvezeték le van szűkítve már az első emeleten. Mindenesetre úgy döntöttünk marad az eredeti terv azzal nem nyúlunk mellé azaz 28-assal megyünk fel az első osztóig és innen ágazunk le két 22-es réz csővel. Alul-felül 4 kör van, 2x45m2-re.
Nem az a lényeg , hogy a radiátorokon átfolyó mennyiséget képes legyen mozgatni a keringetöszivattyú ? Elvégre zárt rendszerröl beszélünk , ahol nem a víz emelési magassága a legfontosabb , hanem a csövek össz ellenállása és a radiátorok ellenállása , amit a keringetönek tudnia kell . Rosszul gondolom ?
Más kérdés az anyagi vonzata ( csövek ára , fittingek , stb .) .
A kazán gyártója teljesítmény függvényében meghatároz egy szükséges cső átmérőt.
Ez egy 24kw kazán esetén többnyire 22mm (rézcső), az elméleti maximális teljesítményhez (fűtéskor nem maximális teljesítményen üzemel) a következő táblázatot találtam (külső átmérő, rézcső):
Rendben, de laikusként sem értem nem, hogy áramlástanilag. Panel épületnél a gerinc vezeték átmérője végig ugyan akkora, csak a radiátorokhoz ágazik le a kisebb átmérővel.
1. A szűkítésnél a kisebb átmérőjű csőben a nyomás lecsökken, sebbessége nő a folyadéknak. Térfogatáram itt akkor csökkenni fog, nemde?
2. Mi történne ha végig 5/4 colos lenne a gerincvezeték?
3. A pincehelységtől a 2. emeltig 5.8m méter magasra kell szállítania a folyadékot a szivattyúnak, ennek csőátmérők szempontjából van jelentősége?
Csőszerelésben jártas szakemberek véleményét szeretném. 2 szintes családi ház alul-felül padlófűtés. Cirkó kazántól 5/4"-os ACÉL vezeték megy az első emelti osztóig. Innen az emeletre az átmérő lecsökken 1"-osra. Cserélve lesz 28-as rész gerincvezetékre, osztókhoz 22-es leágazással.
Kérdés: mi az oka, hogy a kisebb átmerőjű gerincvezeték meg az emeleti osztókhoz?
Ha én végig 28-as vezetékkel megyek fel, lesz-e valami negatív hatása?
Köszönöm a segítségeteket, ill. mégsem. Megvettem 40 ezerért a 20 hónapot használt Nike Star falikazánt. ( Az első fotón) A csöveket is odaadták, ami alapján én gondolom azért nem volt huzata mert a könyököt leszűkítették elég jó , hogy bemenjen a falba.
Sziasztok. Olyan kérdésem lenne hogy tarsasházban adva van egy lakás ami beázott, hosszas keresgélés után derült ki hogy a felső lakás bejovő vízcsője lyukadt ki. A lyukadás a vízóra előtt van de azt mondja közösképviselő hogy mivel nem közvetlenül a főcsőhöz van csatlakoztatva a vízóra ezért a tulajdonos kára a csőtörés. A vízóra kb 1.5 méterre van a közös csőtöl. Kié a kár?
Szeretnék Ariston bojlert a kéményes gázbojler helyett mert fel vagyok szólítva kéménybéleltetésre, az meg egy horror összeg.
Viszont azon van a vita, hova kerüljön: a gázbojler helyére, ami a tusolótól kb. 5 méterre van, vagy pedig a tusoló mellé, de akkor vízvezeték miatt falat-csempét kell bontani.
Professzionális strapabíró szerszámokat kerestek? Szeretnétek a munkánál strapabíró és megbízható szerszámokkal dolgozni? A RIDGID nem fog cserben hagyni!
Most a mennyiségi kedvezményünk keretén belül akár 15% kedvezményig kombinálhatja a szerszámokat.
Kondenzációs kombi gázkazánra cseréljük a régi nyílt égésterűt, és a nappaliban a radiátorokhoz lenne egy kérdésem. 25 nm-es a szoba 2,6 m-es belmagassággal, a fal csúsztatott zsalus, magasföldszinten van és 2 oldala a utcával határos.
Kb. 3800W hőigényt számoltam (60-as szorzó), viszont a nehézség, hogy nem ablak van, hanem 3 teljes ajtó, így az utcafronton jobb és bal oldalt is csak 60-70 cm széles hely van jobb és bal oldalt.
Úgy ondolom, hogy a standard 600x900 radiátor nem elég ezért felfele kell "terjeszkedni".
3 megoldásra gondoltam, de nem tudom, hogy melyik működhet egyáltalán
A) Vertikális radiátor - nagy teljesítményűt egyszerűen nem találtam, ha valakinek van tippje, hol lehet kapni, kérem, ossza meg
B) 90°-kal elforditani normál lemezradiátort, hogy áló legyen - lehet-e egyáltalán??
C) 2 db 600x600-as radiátort tenni egymás felé és összekötni őket vagy 2 külön leállást csinálni
Persze át lehetne fordítani a hosszanti falra is és ott ez már nem jelent problémát, de akkor a térből venne el, ezért szeretném mindenáron a két 60 cm széles és 260 cm magas helyre betervezni.
Nem lenne elég, ha bekennéd valami csúszós anyaggal? Pl. van erre külön szappan, de bármi megteszi arra a kis időre, én szilikon spray-t "szoktam" használni.
Sziasztok! Panel lakás. Az mitől lehet, hogy a 90es flexibilis wc bekötő cső nem megy bele a wc kiállás pvc csövébe, túl kicsi az eredeti wc cső kiállás. Nem szabványos 90es méretű a strangból a kiállása a wc-nek? Melegítsem meg és kicsit tágítsam ki, hogy belecsússzon a flexibilis bekötő? Mellékelek egy képet.
Nézegettem és talán ez kell nekem még ami nem az általad említett általános alkatrész, hanem specifikus: "állványcsőtölcsér" vagy éppen "lefolyócső lezáró"
De pl ami nálunk van Prefa, ott ez a termék lesz az ami átmenetet tud a KG-PVC talajban levő esővíz alapcsövezés felé biztosítani:
Gumi toldokat gyartanak amikkel bármi bármivel összeköthető. Kettő vagy négy saválló awa bilinccsel huzod rá a csőre, atmeroben sok lépcsőt gyartanak, kis iranytorest is elvisel.
Mi a tapasztalatotok a réz idomokról gáz hálózatban. Megbízhatóak? Nem repednek?
Egyáltalán lehet használni? Én sok helyen látom. Nemrég cseréltük le a 25 éves tűzhelyet és az is réz könyökkel volt szerelve. A képen is azt látni. Ez még vastagabb falú mint a mostaniak.
Az esőcsatornák ejtőcsövét kulturáltan csak ilyen földbe ágyazhat csatornafogadókkal lehet átvinni a földben futó műanyag csövezésbe nem? Tehát nem véletlen nem látok olyan idomot ami konvertálná a fém cső méreteit a műanyag tokos véghez?
Ha már leszereled a készüléket, akkor a parapet szettet is told egy kicsit balra , annyira hogy a külső csőhöz éppen ne érjen hozzá. Kb. 10 cm-t enged a csőig. A parapetet nem kell szét szedni hosszú vésővel mellette bővíteni a lukat, majd gipszes habarccsal rögzíteni.
Bent a jobb oldalt minden kényelmesen elfér.
Inox flexi gázcső és szabályos sárga gáz szelep. Azaz golyós csap.
Eleve ebben a formában nem mehet a gázcső. Az elzárónak a készülék mellett közvetlen hozzáférhetőnek kell lennie. A flexi cső falon keresztül nem mehet, ha ez volt az elgondolás...
A konvektor flexibilis gumicsövét ideje volna cserélni, de csak a készülék teljes leszerelésével oldható meg. Ugyanis sarokban van felszerelve. Van ugyan előtte egy elzáró szelep, de nem férni hozzá...
Szóval úgy szar ahogy van...
A mellékelt képen a vízszintes ágon beépíttetnék egy elzárót, és onnan a sárga flexibilis csővel mennék be a készülékhez. Tudom, jobb lenne a függőlegesbe beépíteni, de akkor távolabbról kell a flexibilis csövet vezetni, ami nem lenne annyira szerencsés.
Ami még megfordult a fejemben, hogy a felszálló ággal elfordulni vízszintesen a parapet alatt, és ott kialakítani egy úgy bekötést az elzáróval, de ahhoz le kéne venni a gázórát, szóval az túlbonyolítaná az egészet.
Sajnos sehol sem kaptam szilikon gumi tömítést a csapra, ezért nem mertem valamilyen éles szerszámmal kipiszkálni a régi tömítést, leszerelés nélkül. Tudtok javasolni beszerzési forrást.
Van ahol ingyen adnak présgépet kölcsön, ha ott veszed az idomokat, vagy veszel roppantógyűrűs, kulcsos fittinget. De ha úgy olcsóbb, akkor húzzál ki két gerincet (ha a WC-hez, mosógéphez vezeted ki az egyiket, akkor később akár szürke vízet is köthetsz rá (kút, ciszterna, stb...).
Sok vízvételezési hely van rajta. A szűkítést az indokolja hogy 16-os ötrétegű csövet sikerült ingyen szereznem, illetve a krimpelő fogó készletekben az általános méretek 16,20, stb, sajnos 18-as nincs benne vagy amiben benne van a készlet drága. Esetleg érdemes lehetne legalább a zuhanyig 20-ason vezetni a hideg vizet?
az kb 25% keresztmetszetcsökkenés. Hány vízvételezési hely van rajta? Simán lehet, hogy lehúzod a wc-t és hirtelen forróbb víz jön majd a zuhanyból. Miért szűkítenéd le?
Nem szakemberként azt gondolom, hogy nem tünik fel. Ha megnézed a csapok alatti flexi csöveket, meg a kerámiabetétes csaptelepek áteresztőképességét, szerintem Te is ezt fogod gondolni.
Ismét egy kis segítséget, véleményt szeretnék kérni. A fürdőszoba teljes felújításon esik át. A belső főelzárótól a hideg víz 18-as ötrétegű csővel ágazik le, majd ez valahol átvált 16-osra illetve a meleg víz is 16-os. A kérdésem hogy a 18-as csövet lecserélhetem-e 16-osra? Észre lehet-e venni a változást valahol vagy igazából elhanyagolható?
Nem csináltam fotót, de tiszta rozsda a belső része, a csőkígyó is és a tartály is. Ezért nem mertem már vizkövezni se.
A csonkok is eléggé rozsdásak, a cirkulácios csonkkal már volt gond mert kilyukadt. kb 14 éves a tároló, szóval nem mai darab.
Ezért inkább elébe megyek a dolgoknak, minthogy eláztasson mindent, vagy tönkretegye a kazánt esetleg. Valamint látva a tárolok drágulását, ami fél éve még csak 160k volt az most 240k, inkább cserélek mostanában mint jövőre 350k-ért.
Kisebb a teljesítményük (9 kW), illetve a kémény kátrányosodása borítékolt, ha 40-45 fok alatt is keringeted a vizet. (Ezt egy csőtermosztát megoldja).
Van egy Saunier Duval Ecosy 28 E AS kazán és alatta egy Saunier Duval SD 160 NSC indirekt tároló (ami egyébként egy átmatricázott Hajdú HR-T40).
A napokban anódot cseréltem a tárolóban, és úgy vettem észre hogy fel kell készülnöm a tároló cseréjére.
A piacon olyan indirekt tárolókat láttam csak, amiben hőfok vezérlés nincs.
A kazán szerelési útmutatójában ezt olvasom: A használati melegvíztartályhoz kétféle hőmérséklet-érzékelő használható: Hagyományos termosztát. NTC hőmérséklet-érzékelő (opcionális). Az optimális moduláció biztosításához NTC hőmérséklet-érzékelő használatát javasoljuk. Csatlakoztassa a hőmérséklet-érzékelőt a kazán kapocslécére (lásd az elektromos rajzot).
A kinézett tároló a Hajdú HR-N40-es lenne, mivel kb ugyanott vannak a csonkok, nem sokat kéne igazítani rajta.
A kérdésem a következőre vonatkozna. Mit kéne még vennem hozzá hogy működőképes legyen majd a project? Akár pontos típust is írhattok.
Régi dilemma, hogy vízteres kályhát, kandallót szeretnék üzembe helyeztetni, kiépíttetni. Jelenleg van egy régi jól működő gázkazán a pincében és egy cserépkályha a szobában. Nagy valószínűséggel a szobai cserépkályhát cserélném ilyen vízteres mobil berendezésre.
Sajnos a pincébe nem szeretnék lejárni, illetve el se férne még egy vegyes tüzelésű kazán, illetve kémény sincs ott több, csak a gázkazáné.
Mi a véleményetek ezekről a vízteres kályhákról? Miben, miért gyengébbek mint egy kazán?
Nem lenne egy rettenetes meló kicserélni a termoelemeket, de le kell szedni hozzá a gázégőket. Ezekbe a csavarok úgy be voltak rohadva, hogy nem tudtam kicsavarni, le kellett fúrni a fejüket. Aztán szétszedve, satuba fogva, megmelegítve tudtam kiszedni a csavarokat. Szerencsére mindent kaptam hozzá (termoelemeket és tömítéseket a gázégők alá) így össze tudtam szerelni.
Egy apró trükköt csináltam, hogy legközelebb ha kell könnyen ki tudjam cserélni a termoelemeket, a termoelem felső rögzítő csavaranyáját ami a gázégő belsejében van nem tettem vissza. Így legközelebb a gázégő szétszerelése nélkül alulról ki tudom húzni a termoelemet és bedugni az újat.
En is most voltam tul karbantartason, 11 radiator leszerelese, atmosasa, ujra tomitezes a tengelynel. Fentre nem kell tomites, ahogy irtad is a hollander teszi a dolgat. ha csepeg, esetleg akkor egy kis raszoritas. Alul, nalam legalabbis tomiteses volt ,oda vettem uj tomiteseket. A csapreszenek az a belso kupos resz is meger egymiset, felgyulemlik rajta nemi vizko, vagy rozsda, de ezt kitekerni a hazbol szinte keptelenseg. (dugokulcs is megforgott) Egyet sikerult, De mivel igy lattam hogy bent nincs cserelendo tomites igy nem is eroltettem.
Csöpögő radiátor szelepeimet szeretném megjavítani. Gravitációs fűtésem van, régi Mofém 79 -es szelepekkel, a mellékelt képek szerint.
Kicserélem a tengely tömítést és a klingerit tömítést, ezekkel nincs gondom.
Bizonytalan vagyok viszont a radiátor tömítés megfelelőségében. Ezeknél a szelepeknél a tömítés gömbfelület mentén történik, amelyet a hollandi szorít össze. A hollandi alatt nem volt tömítés.
Azért tegyél a végére valamit, a termofej elvileg nem zár, azért volt hozzá a szerelő-elzáró, bár most pont meleg van így ki van tágulva. De ha lehűlne hirtelen az idő okozhatna meglepit - kivéve, ha amúgy is be van állva a szelep :) Akkor majd koppintsd meg párszor fogóval a szelep tüskéjét finoman, de határozottan.
De már levettem a radiátort most, és szerencsére zár.
Azért a többinél készülök dugóval is.
Egyszer jártam úgy, hogy a menetes Honeywell helyett feltettem a gyári szerelő kupakot, aztán valamiért a melegben "megereszkedett", és az alsó szomszéd telefonált, hogy ázik.
Végül csak az 5 Ft-os segített rajta. ( a kupakba)
Köszi a segítségeket, kivettem a kis biz-baszt, így elforgatva kinyíltak a körmök bent.
Visszaugrasztani meg csak úgy tudtam, hogy ha a helyére toltam.
Most már menni a fog a dolog a többinél is.
Még egy kérdés:
Általában zárnak ezek a fajta szelepek rendesen? (vagy készüljek dugóval?)
a radiátort kéne levenni, de a rencer fel van töltve.
a Herz, és menetes társaival az volt a tapasztalat, hogy nem mindig zártak rendesen, vagy kellett bele egy kis műa. korong, amivel jobban benyomta a szelepet.
Ha a réz színét meg akarod tartani, akkor létezik RÉZLAKK. De hogy esztétikus legyen ahhoz az egész csövet fel kellene csiszolni/polírozni, elletve a forrasztásoknál is jobban kellett volna vigyázni, hogy ne legyen az egész cső összekenve. Ha nem szempont a réz színe akkor radiátorokhoz használt zománc vagy akril festékkel festettünk már mi is réz csövet.
Nem szerepelt a kérédsben, de ha eleve látszó csövezésnek volt tervezve a mester figyelhetett volna jobban a párhuzamosra és az ívekre, hogy a két cső szépen fusson.
Én öntapadós tapétát vennék . A melegvizescsöveid gondolom nem lesznek 50°C-osnál magasabb hömérsékletüek . Biztosan találsz hasonló mintázatút , mint a fal .
Ez egy háború előtt épült ház. A közfalak nagyon vékonyak és nem akartuk bevésetni, nehogy megrepedjen a fal (felújítás előtt is kint voltak a csövek. Mi már megszoktuk,más meg úgy se jön/jöhet be. 😊
A másik meg, hogy ha gebasz van a csövekkel, nem kell vésni.
A "házat jól ismerő" vízszerelő mondta, hogy a 6 cm beton válaszfalat nem lehet/célszerű vésni, mert áttörik az egész. Nekem annyiból jobb a helyzetem, hogy mögötte volt egy gardrob szekrény, oda lehetett tenni a csöveket, vízórákat.
Nagyon könnyen kell lejönnie! A kis tologatós bizbasz a leszedésgátlója. Úgy álljon ahogy az első képen.
Nyisd ki teljesen, koppanásig, hogy ne feszítse a szelepet.
Jobb kézzel megmarkolod az egészet, hogy ne mozduljon, majd bal kézzel a cső felőli gyűrűt balra elfordítod és le fog oldani.
Visszarakás ugyanígy, nyitva legyen teljesen, majd összemarkolva felteszed balra fordítod a gyűrűt, kicsit nyomod és felugrik teljesen a helyére. Megnézed teljes elzárás működik-e és kész.
Új kondenzációs gákazán radiátorral és padlófűtéssel. Az osztógyűjtő a 2 keringető és a hidrováltó másik helyiségben van. A két helyiség közötti kapcsolathoz milyen kábelt kell kiépíteni?
Nagy a víznyomás nálunk 6-7 bar ezért nyomáscsökkentő van az aknában. 7-8 év leforgása alatt már a 2. megy tönkre. Az öntvényből ott ahol rázár a tányér kimaródik egy darab. Mi okozhatja ezt?
Vegyek drága márkásat vagy ez velejárója a nagy nyomásnak?
Csináltattál egy munkát és bizonytalan vagy a jóságában.
A vízcsövek járatos átmérője kis fogyasztóknál. Bejővő 3/4 coll, aztán félcolos - 1/2 ".
A leágazások is félcolosak, néha még kisebbek.
Ha nincs elfedve a víztömörséget kell nézni.
A laikus a vízhozamot is mérheti.
Nagyjából 10 liter /percnek kell lenni. Veder és stopper kell hozzá.
Amúgy tényleg sok mindent lehet vizsgálni. pl. a felhasznált anyagok minőségét, a szerelvények minőségét..... csakhogy akkor a vizsgálat többe kerül mint a vízrendszer.
"de ő nagyon elcsodálkozott a kérésemen, hogy ő még ilyet soha nem csinált."
"Mondjuk én még olyanról nem hallottam, hogy valaki egy régi ház vízvezeték átalakítását mérnökkel tervezteti meg." pedig lehet, igaz az nagyon drága lenne
Vizet, fűtést cs. ház és lakás szinten nem terveznek. Igaz a mester azért fejben megtervezi és ha papírra veti, az a terv.
Ja majd elfelejtettem.
A szerelvények elé ( mosdó, kád csaptelep, WC, mosógép, konyhai mosogató csap, mosogató gép, vizmelegít (bojler ) stb elé kellellenek különféle leválaszók (szerelvények )
pl. a mosdó csap elé 1 db sarok szelep, a kádtöltő, a mosógép töltő elé un. csempeszelepek, a WC elé szintén sarok szelep.
Amúgy mindent meg kell tervezni..... néha fejben. Ha ügyes lettél volna alaposan kikérdezted volna a szerelőt, később rögzíted és ez lesz a terv.
De ha nem vagy elég rugalmas, otthagy a szerelő.
Ja az elfolyó rendszerről még nem szóltam. Az sem piskóta.
10 éves ház tetőterében cserélnénk a szalagparkettát és pár helységben nedvesebb a felbeton. A parketta alatt fólia volt párazárás miatt.
Itt szivárgás állhat a háttérben, vagy elképzelhető az is, hogy a felbeton nem volt kellőképpen kiszáradva, mikor ráfektették a párazáró fóliát és a 15 mm-es szalagparkettát?
Beázás sehol sem volt szabad szemmel látható, se falakon, se parkettán, se az emelet alatti födémen. Ha szivárgás a gyanú érdemes megpróbálni először valami rendszerbe fecskendezhető tömítőt, vagy nincs értelme?
Régi családi házban vízvezetékcsere és áthelyezési munka volt. Viszont vannak kétségeim, hogy jól csinálta-e meg a szaki, megfelelőek-e a csőméretek, nem lesz-e dugulás, ilyesmi. Mert az egyik részfeladatot elrontotta és most már nem vagyok nyugodt a többi részt illetően sem. Burkolás előtt ellenőriztetni szeretném, nehogy később baj legyen. A mérnöki kamara weblapján van egy kereső és az "építmények építménygépészeti munkáinak műszaki ellenőrzése" keresője kihozza az ezzel foglalkozó szakemberek listáját. Egyiküket, aki a megyében lakik felhívtam, de ő nagyon elcsodálkozott a kérésemen, hogy ő még ilyet soha nem csinált. Olyat szoktak állítólag vállalni, hogy tervezés és aztán a kivitelezés ellenőrzése. Szóval akkor létezik, hogy nem tudom leellenőriztetni a munkát? Lehet, hogy előbb terveztetni kellett volna? Mondjuk én még olyanról nem hallottam, hogy valaki egy régi ház vízvezeték átalakítását mérnökkel tervezteti meg.
Laikusként kérdezem, hogy hogyan oldható meg egy hőszivattyús bojlert (pl. Ariston Nuos EVO A+ 110 WH hőszivattyús vízmelegítő) valahogy felhasználni padló/fal-fűtésre is úgy, hogy a HMV funkciója is megmaradjon?
Bocsánat, nagyon sötét vagyok vízvezeték ügyben, biztos hülyeséget kérdezek.
1. kinyitom a kád melegvizes csapját, folyik a melegvíz a kádba
2. kinyitom a mosdó melegvizes csapját, folyik a meleg a mosdóba is, kisebb nyomással
3. kinyitom a kád hidegvizes csapját, folyik erősebben a kevert víz a kádba, de: a mosdóban is beindul (a mosdó hidegvizes csapja zárva van) és jön a hideggel kevert meleg
Csak az lehet, hogy a kád csaptelepén keresztül hideg víz megy a meleg csövekbe. Ez normális? Vagy elromlott a kád csapja?
Akkor - ha a gáz nem lesz, vagy nagyon drágán - vagy hőszivattyú, vagy elektromos kazán lehet az alternatíva, attól függően hogy az áramnak mennyire lesz elszállva az ára.
Télen 30e körül volt a havi gázszámla, ez ötszörös áron (ismerősök szerint talán Németországban volt ilyen szintű áremelkedés) havi 150e-es számlát jelentene. 3-4 év alatt elmenne rá egy hőszivattyú ára.
Olyat szeretnék kérdezni, hogy van valami szabály hogy milyen alacsonyra lehet felrakni egy bojlert? Eredetileg egy 150-es ytong válaszfalra szerettük volna felrakni, azonban sem tervező, sem statikus nem ajánlotta, így ahova még feltudnánk rakni ott durván a bojler alja 60-70 cm magasan lenne a padló szinttől. Tudom nem lenne egyszerű a szerelése, de sajnos másképp nem igazán tudjuk megoldani. A kinézett vízmelegítő Ariston Velis Evo 100.
Alu cso, vekony, cso, stb. erre utaltam az "egyszeruseggel" Legfobbkeppen az aluminium heggesztes ekeruleset. (Bar lattam mar beleheggesztett/taknyolt szelepet) Valszeg elengedem, ezt a temat, es vagy a lejtesen probalok javitani vagy lecserelem ezeket a tipusu radiatorokat.
Külső hőmérséklet érzékelős okos termosztát hajtja meg a kazánt, elvileg csak annyira melegíti fel a fűtővizet, amennyire a külső hőmérséklet megkívánja. Azt tapasztaltam hogy a radiátorok télen jellemzően nem forrók voltak, inkább csak langyosak.
Sajnos nem tudom, hogy télen max hány fokos lehetett a fűtő víz, illetve -20 fokos külső hőmérséklet esetén (bízva abban, hogy ennél hidegebb nem lesz) hány fokos lenne, de simán mehet 35 fok fölé.
A hőszivattyúknál viszont láttam olyat, aminél lehetett 35, vagy 55 fokos a fűtési melegvíz.
Másrészt a levegő-víz hőszivattyúk a jócskán millió forint feletti árukkal nagyon drágák.
Kondenzációs gázkazán esetleges kiváltására nem tud valaki ennél olcsóbb megoldást?
Van egy 98 m2-es lakásunk, lakás-központi, lap radiátoros fűtéssel, amiben jelenleg egy okos-termosztáttal vezérelt, tavaly beszerelt kondenzációs gázkazán biztosítja a fűtést és a melegvizet (mindkettő Vaillant). Azon gondolkozom, hogy ha a gázkazán lecserélésére kényszerülnénk - akár azért, mert a gázellátás bizonytalanná válik, akár azért mert a rezsistopp egyszer csak véget ér, és a gáz ára a többszörösére emelkedik - milyen lehetséges alternatívák jöhetnének szóba helyette?
A lakásunk Budapest XXII. kerületében, egy északi fekvésű domboldalon lévő, 6 lakásos társasház egyik földszinti lakása. A ház 2006-ban épült és tégla falú. A lakás alatt egy közös használatú pince van, ami autós garázsként funkcionál. Az ablakok kétrétegű üvegből készült vaskeretes ablakok fa színezetű műanyag borítással. A gázkazán 7 lapradiátort és két törölközőszárítót szolgál ki. Mindegyik radiátornak önálló cső kapcsolata van a gázkazánnal. (A törülköző szárítók egy körön vannak a velük egy szobában lévő radiátorral)
A 2013-as energetikai tanúsítvány alapján (akkor költöztünk ide) a lakás D besorolású, de szolár rendszer kiépítésével elvileg B besorolás is elérhető lenne.
Idemásolok néhány fontosnak tűnő adatot energiatanúsítványból:
Fajlagos primer energiafogyasztás a követelményérték százalékában: 119,1% A nyári túlmelegedés elfogadható mértékű.
=====
Én eddig csak a levegő-víz hőszivattyút találtam, mint olyat, amire esetleg cserélni lehetne a jelenlegi gázkazánt (olyan hőszivattyúra gondolok, amiben van rásegítő elektromos fűtés) és ami még érdekes, hogy ehhez "csak" a kazánt kéne cserélni és azt minimális munkával (egy, vagy két csővel), a külső falra kerülő kültéri egységgel összekötni (tehát nem jár különösebb bontással, nem kell hozzá új fűtési rendszert kiépíteni, könnyen kivitelezhető anélkül hogy ki kéne költöznünk a lakásból). Viszont ezek közt is elég nagy a szórás. A legtöbb ilyen hőszivattyú kb -5 fokig működik hatékonyan. Láttam ugyan olyanokat is, amik a leírásuk szerint -25 fokig hatékonyak, viszont ezeknek az ára jóval egy millió felett van.
Szerintetek is jó lehet ez az alternatíva? Tud még valaki ezen kívül olyat, ami szóba jöhet?
Mi számít neked "egyszerűen"-nek? Alu az egész, úgyhogy bár "farigcsálni" könnyű, hegeszteni viszont nem, és jó esély van rá, hogy ez utóbbira is szükség lenne a csővégre applikálandó menetes csonk kialakításához. Mondjuk úgy, hogy nem ilyesmire tervezték anno a Radal családot...
Sziasztok! Van egy ősrégi 600 magsa lapradiátor, amit alul egy falba 1 helyen, alul felfúrt kis vízszintes konzol tart, felül meg egy felül felfúrt kis karom rögzít. A neten kutakodva találtam univerzális tartó konzolz, ez jó lehet hozzá? : https://pannonpex.hu/UNIVERZALIS-RADIATOR-TARTO-KONZOL-PAR-600MM
Vagy ha nem, akkor tudnátok javasolni olyan konzolt, ami az ilyen " fül nélküli" radiátor rögzítésére szolgál, és függőlegesen végigfut a radiátor mögött? Köszi a segítséget előre is!
Reklamálni kell a vízműnél, hogy levegős a víz. A levegő is pörgeti a vízórát és kifizettetik veled.
Csak tippelni tudok a gép-szivattyú ház felújításnál valamit elszúrtak a szakik, a szivattyújuk szívó oldalán valami tömítetlenség lehet és a vízhez levegőt is szív. A kerti szivattyúnál is onnan lehet tudni ha elkopott a szimering, hogy amikor locsolok levegős víz jön a slagból.
Konvektort még nem javítottam de más készüléket már igen amiben termoelem van. Egyszerű dolog ez, van a termoelem ami egy elektromágneshez csatlakozik.
Legtöbbször a csatlakozásnál van a baj, nem érintkezik rendesen, ekkor még segíthet ha húzunk a csavarján ami a mágneshez csatlakozik, de ha túlhúzzuk összerogyik a szigetelő karika és zárlatos lesz a termoelem.
A te esetedben inkább arra gyanakszom hogy ha túlhevítetted lehüléskor megszakadhatott a termoelem és ezért vált bizonytalanná a működése. (A termoelem fejének a belsejében egy réz és egy vas elektróda van összehegesztve, ezért ad áramot a hevítés hatására. Viszont ezeknek az anyagoknak a hőtágulása is eltérő, így mechanikailag erő ébred ami szerencsétlen esetben eltörheti őket egymástól. Ezért nem kell izzításig hevíteni) Szerencsére nem drága dolog egy termoelem, nekem mindig ott volt egy tartalékba amíg V4 vízmelegítőt használtunk.
Multiméterrel ampermérővel lehet vizsgálni, most megmértem egy gáztűzhelybe való termoelemet, az izzás határáig melegítve 10A méréshatárnál 0,35 ampert mértem, 200mA méréshatárnál 4 mA, 20mA méréshatárnál 2,5mA mutatott a műszer. (ezek a különbségek abból adódnak, hogy különböző méréshatároknál más-más a műszer belső ellenállása)
Van egy FÉG V4 vízmelegítőm. Pár napja vettem észre, hogy csöpög a vízarmatúra és a gázszelep közötti résznél.
Ott azon a kis lyukon folyik a víz, amit bekarikáztam. Ami fura, hogy nem folyik mindig. Vám amikor megynitom a meleg vizet, de semmi. Máskor pedig annyira szivárog belőle a víz, hogy az armatúra alján csöpög. Tömszelence és a membrán kb. fel éve volt cserélve. Más hibája egyébként nincsen, csak ez a szivárgás. Mitől lehet ez?
Házam bővítem ezzel a fűtésrendszerem is és úgy szeretném a bővített részt megoldani, hogy az új részt független lehessen fűteni a meglévőtől. Ezt úgy gondoltam ki hogy a kazánnál elosztom két felé a rendszert és mind a 2 kapna egy-egy szelepet, amit a régi rendszer termosztátja és az új is nyitná mind a kettő a sajátját plusz a kazánt is indítaná.
A kérdésem az lenne ilyen rendszerre milyen szelepet ajánlotok? A régi rendszernél a padlófűtés és a radiátor kör anno 1 kör lett egy T elágazással esetleg ezt is ketté osztanám külön kapcsolhatóvá. Olvastam, néztem van sok féle fajta, volna egy kétjáratú szelep amire egy motor kellene. Láttam van ez az elektrotermikus állítómű ami lassan nyit 4 perc ez nem sok míg kinyit, addig a kazán tolná a vizet, de nem tudja hova? Volt a motoros ami 6sec alatt kinyit, ennek külön kell nyitás és zárás jel is, az előbbinek elég egy nyitó jel zárást fesz elvételre a rugó teszi.
Nem tudok dűlőre jutni, mi a jó megoldás ebben kérnék tőletek segítséget!
Akkor megveszed azt a méretü GEBO-t amelyik neked megfelel . Majd egy kicsit legömbölyíted a csö végét , hogy könnyebben rákapjon a menetes rész . Meglazítod az idom végén lévö anyát , majd feltekered a csöre az idomot . Ha már felcsavartad , akkor az anyát becsavarod és kész is . Utánna már úgy szereled a többi alkatrészt , ahogyan neked jó . 17 éve alakítottam át a régi rendszert ezzel a GEBO-val , amihez az új rész csatlakozott . Hozzáférhetetlen helyen vannak a GEBO-k , ahová menetet nem tudtam volna egyáltalán vágni a csövekre .
Mennyire lesz látható és zavaró helyen a toldás ? Ha nem lesz olyan helyen ahol zavar a látvány , akkor miért nem használsz GEBO-t : https://www.vasmuszakibolt.hu/gebo-idomok
1 inches (külső átmérő 33,7 mm) csőre szeretnék menetet vágni, hogy utána 5 rétegű csövet csatlakoztassak hozzá. Mivel pressing szerszámaim nincsenek és csak pár csőcsatlakozást kell csinálnom, emiatt nem is vennék, hanem kulcsos idomokat használnék. Amennyire tudom, ez drágább, mint a pressinges, de nekem csak pár darab kell két darab fűtőtest felrakásához illetve az csövet el kell oda vezetnem.
Arra gondoltam, hogy kölcsönzök egy ilyen menetvágót, kb 5-6 ezer forint egy napra, amivel a mostani vas fűtéscsőre menetet vágok, majd arra jön a megfelelő menetes kulcsos idom, utána a cső. A kérdésem az lenne, hogy ha van műszaki és barkács érzékem és még középiskolában vágtam menetet kézi menetvágóval, akkor várhatóan egy ilyen gépivel simán fogok tudni külső menetet vágni?
Köszönöm a választ, úgy terveztem a cafnit is cserélni fogom az előre menőnél. Remélem nem lesznek méretbeli problémák a régi torló és az új szelep összerakásánál.
Sziasztok! Nemsokára radiátor szelep cserét kellene csinálnom. Jelenleg egy előre menő 1/2 colos Herz egyenes BM szelep van fent. Vettem egy univerzális 1/2 colos BM szelepet, jó lesz ez hosszúságra a régi helyett vagy ezeknek nincs így külön mérete? Torló szelepet nem szeretnék cserélni, össze lehet így húzni a kónuszos csavarokat alul és felül, hogy a torló marad a régi és csak az előre menő lesz cserélve?
Viszont az utcai gyűjtőbe közvetlenül nem csatlakozunk, hanem egy un. fogadó aknán keresztül. Azt a műtárgyat a csatorna társág építi a fogyasztó telkén.
Sziasztok,igaz hogy nem vízvezetés szerelés hanem szennyvíz,de remélem tudtok segíteni,érdemben hozzászólni.Barátom vásárolt egy házat,átalakítás-felújítás alatt áll,hétvégén segítettem nekik lerakni a szennyvízcsövet,mivel a wc és zuhanyzó stb is más helyre került. Nem vagyok számítógépzseni,de próbáltam átláthatóan megszerkeszteni a képet remélem mindent feltüntettem,természetesen nem méretarányos azért írtam oda a méreteket. A cimborám tart a hibátlan lefolyástól,nem bízik benne,fél hogy dugulás lesz és akkor nagy a baj ha a felújított házat szét kell verni..egyébként nemigazán volt máshogy kivitelezhető,és a faterja erősködött hogy jó lesz az nem lesz baj rakjuk lefelé.Lejtés rendben van. Szerintetek ebben a formában működőképes lesz a kialakítás?
Egyáltalán nem elvetemült ötlet, sőt! Én ahol új kiépítést csinálok mindig elmondom hogy a törcsiszárító az picsafüst, főleg ha még le is takarod törölközővel. Tehát az, mint benne is van a nevében, törölköző szárításra van! A helység fűtésére általában édes kevés. A legmelegebb helységnek meg pont a fürdőnek kell lennie. Falon kívül ki kell csövezni egy normál radiátornak azt annyi. Törcsi maradhat a helyén.
Mennyire elvetemült ötlet fürdőszobában a törölközőszárítós radiátort (50x140 cm, ahogy néztem olyan 400W körüli hőleadás lehet) lecserélni sima radiátorra (olyan 2-3 soros, 70x90-es 2-3000W leadás).
Hőérzetünkön elméletben sokat javítana.
Gázkazános a lakás, s ezen értékek 75/65/20C-hez készültek....tehát ennyit nem adna....de elvileg akkor is többszöröse.
Nem tudom egyébként létezik-e a normál radiátoroknál 90cm-nél magasabb (a régi törölközőszárítós helyére kerülne, az meg 140cm volt)
Segítséget szeretnék kérni az alábbi rendszer összerakására, fűtéskorszerűsítést tervezek.
Egy sematikus helyes bekötési sémát tudnátok nekem rajzolni, hogy tudjam csekkolni a szerelőt hogy jól köti-e össze a rendszert. Akár privátba is kereshettek, nem várom el senkitől hogy ingyen megcsinálja, de a szerelőm nem csinál tervet. Mire figyeljek mik a buktatók, gravitációs hurok, stb.
Szóval az elképzelés: Fűtő kondenzációs kazán Baxi Luna Duo-Tec E 1.24 + Hajdú két hőcserélős indirekt tároló, fűtőpatronnal + iszapleválasztó. A cél, hogy ha nincsen gáz, vagy úgy döntök, akkor csak villannyal menjen a tároló. Mindkét kígyó be lenne kötve. Csak radiátor van, műanyag csővel. A hajdú indirekt tárolóra tudtok konkrét jó típust? Kazánnál még a Baxi nem a végleges a WESTEN Pulsar Condens 1.24 és a Viessmann Vitodens 100-W kazánokon agyalok.
van egy régóta (12 éve) tökéletesen működő Vaillant TurboTec Pro VUW HU 242/3-3 M R1 turbó cirkó kazánom. Kb 1 hónapja volt karbantartás (hivatalos, számlás, garis :)), de már akkor előjött, hogy a feltöltőcsap nagyon be van ragadva, csak fogóval tudta megmozdítani a szaki is. Azóta jött elő az a jelenség, hogy elzárt töltőcsap mellett a rendszer nyomása folyamatosan nő. (Akkor is, ha nincs közben HMV használat.) Eleinte csak néhány tized bar/nap, most már 30 perc alatt 0.3 bar. Le tudom engedni a felesleget egy radiátornál, és egy ideje zárom a víz-főcsapot, ha épp nem kell :) Az az erős tippem, h a feltöltőcsap elfáradt, a hosszú nem-használat után a megmozgatás nem tett neki jót, és már nem zár rendesen. Nem akarok fusizni, de a karbantartáskor láttam, hogy ez a csap egy elég egyszerű dolog, 1 hollandi(?) és egy vmilyen rugós bilincs tartja. Ezért nem hívnék szerelőt, van vízpumpa fogóm, villáskulcsom, stb. Amit nem tudok, hogy ha lecsavarom a régi csapot, akkor nem ömlik-e rám a fél Balaton a berendezésből?
Szerintetek cserélhető ez házilag? (Ha nem akkor simán hívok szerelőt, nempara.)
Németországban az 1990-es években több esetet figyeltek meg "légiós betegséggel". Mint kiderült, mindannyian az uszodában, fürdőben szerezték be. Akkoriban vezették ott be, hogy takarékosság miatt a zuhanyozók melegvíz hőmérsékletét csak 35 fokon tartották. Akkor kijött egy rendelet, talán még mindig érvényben van, hogy hetente egyszer fel kell melegíteni 80 fokra. Szerintem az évente egyszer az nem elég. (de nem vagyok sem orvos, sem Köjálos)
a visszadolgozás veszélyes lehet, mert ha valaki folyamatosan 35 °körül üzemeltet a bojlert, elszaporodhatnak benne bizonyos mikróbák, ami visszakerülve a hálózatba, nem egészséges.
Ezért is írja a manual, hogy egy évben egyszer érdemes felfűteni 70-80 °C-ra.
Ha arról a csapról írtad , ami Kapocska hsz-ében van , ott semennyit nem tágul vissza a hidegvízoldal felé , mert a rúgó lezárja a gumitömítéssel a hidegvizes oldalt . Szerintem a nyomás míg nem éri el a tágulás során a 6bar nyomást , addíg a tároló " domborodik " majd utánna a " méhitatón " ( Kapocska által elnevezett túlfolyón ) keresztül távozik a felesleg a tároló irányából .
Azért kell hogy 6bár fölött kinyisson... de addig bele tud tágulni a hideg vizes rendszerbe. Van aki szerint ez nem gond, van aki szerint ez nagyon nem jó.
Amit kérdezel, abban nincs visszacsapó szelep, azért "dolgozik" vissza a hálózatba. Újabban az Ariston bojlerekhez ilyen visszacsapó nélkülit adnak. Először úgy meglepődtem azt hittem hibás, de utána kérdeztem és nem :)
Ahhoz a rövidebb fajta zuhanyozós végűhöz, amit kifolyócsőre, a perlátor helyére kell csavarni, volt már szerencsém. Egy kalap szart sem ér, de legalább hamar szétmegy. Viszont amíg fenn van, addig nagyon belóg a mosogató fölé, nem férnek alá az edények rendesen. Egy most is hányódik valahol felszereletlenül a szerszámok között, a nők időnként olthatatlan vágyat éreznek ilyesmire.
Viszont azt a megoldást nagyon szeretem, ami csak egy zuhanyfej szerűség, és magában kell a perlátor helyére csavarni. A több kis sugár nagyon praktikus az öblítéshez.
a zasszony elkezdett vágyódni egy ilyen flexibilis kifolyócsőre a mosogatóhoz, de nekünk fali csaptelep van a mosogatónál. A jelenlegi krómozott kifolyócsövet belső menetes 3/4-es hollandi fogja le.
Rá lehet erre vajon tenni ezt a flexi kifolyócsövet?
Sajnos olyan boltban, ahol meg tudnám nézni, nm találok, csak webáruházban, ott meg nincs rajta az adatai, a kép meg nem egyértelmű.
Üdv. mindenkinek! Kérdésem, hogy mi a különbség a két Nike Star 24 kazán közt a belső részét illetően. Lehet e valamit cserélgetni az alkatrészekből?
95% ban a hőelem lessz rossz.
szerint.
