Kaptam egy ímélt egy " Myheritage rekord matches " nevű valahonnan. Nem tudom, hogy honnan tudják a emilemet, de főleg honnan veszik a szüleim sírjának a fotóját?
Rosszul beszélik a magyart, vagy csak gugli fordítás, de akkor is, kik lehetnek ezek ?: My heritage csapat.
Ha tudtok róluk valamit, előre is köszönöm. Üdv: D.
"csak akkor csináld, ha nem fog zavarni, bármilyen csontváz ugrik elő a papírokból!
Mert szinte mindenhol ugrik elő valami.
Törvénytelen gyerekek, vagy pereskedő rokonok, satöbbi"
Van ilyen bőven, törvénytelen gyerek, oroszok által lelőtt férj, akinek terhes özvegyét elvette az öccse. Név változtatás felnőtt korba, mert elismerte az apa a gyereket. 2. vh-ban eltünt nagyapa, öngyilkos kábszeres orvos, szóval van itt minden. De nagyon sokra jutottam már, élvezem én is.
Ez a papír nagyon sok infó kezdetnek, ebből lesz valami! :)
Ismerősöm tátotta a száját, mikor meséltem mit akarok, hogy hát minek ezt kutatni, nem elég csak felcsapni a családi bibliát, és elolvasni a beírt neveket????
Hát igen, neki az ötszáz éves családjában ez könnyű volt, majd mindenki pap volt, nemesek is, és megmaradtak az iratok. Nálunk sok minden elveszett a kitelepítéskor :(
csak akkor csináld, ha nem fog zavarni, bármilyen csontváz ugrik elő a papírokból!
Mert szinte mindenhol ugrik elő valami.
Törvénytelen gyerekek, vagy pereskedő rokonok, satöbbi.
Ha zavarna ilyesmi, ne csináld! :)))))))))
Amúgy sok sikert kívánok, remélem sok mindenkit megtalálsz.
Én most a nyár végén mentem le Kunszentmártonba, anyám családjával kapcsolatban helyszínen kutatni, és nagyon élveztem. Egy csomó mindenkit megtaláltam, akik eddig rejtőztek.
Szia Feri, én is mostanában kezdtem el kutatni a család után, arra felé vezetnek a szálak nekem is. Konkrétan a dédapám Szécsényi József 1867. március 13-án Szegváron, a dédanyám Bíró Franciska 1876 július 6-án Szentesen született. Ebből a kézzel írt papírból indultam ki, rengeteg adatom van már.
A Hamar Antaltól való bejegyzéseket sem találtam meg, ezért nem volt tiszta.
Köszönöm az iránymutatást, elindulok ezen a vonalon, megpróbálom feltérképezni a helyzetet.
Még asszem el kéne jutni az Országos Levéltárba, és ott visszafelé elindítani a keresést arról a királyi rendeletről, amiben az öt gyereket polgárilag törvényesítik. Nagyon összevágnak dátumok az és a törvénytelen ükanyám lányának esküvője között. A lánya - a dédanyám - pedig egy frissen kinevezett ügyvédhez - Doba Istvánhoz - ment hozzá a rendelet utáni hetekben. Szerintem a dédapám ügyvédkedhetett ezen a törvényesítésen.... De persze még semmi bizonyítékom nincs erre.
A házassági bejegyzés szerint mindketten özvegyek voltak, de Szira Eszter biztosan, mert 1818-tól négy gyermeke is született Hamar Antaltól. Valószínűleg azért nem esküdtek meg, csak 1852-ben, mert meg kellett várniuk, míg az előző férj és feleség meghal. Ekkoriban, főleg a katolikusoknál, nem nagyon lehetett válni. Át kellene nézned a halotti anyakönyvet, hogy Hamar Antal és (ha volt) Tzútz András felesége mikor halt meg. (Hamar Antal és Szira Eszter 1817-ben házasodtak össze. 1850-ben pedig 47 évesen elhunyt egy bizonyos Tzútz Andrásné Kanyó Veronika.) Az esküvői bejegyzésben azt is írják, hogy távolabbi rokonok, de nem hiszem, hogy emiatt nem köthettek házasságot korábban
Óóóó! Ezt nagyon köszönöm, nekem nem sikerült megtalálni. Akkor ez a magyarázat! Előbb összehoztak egy halom gyereket, s aztán házasodtak! Hogy ezt akkor és ott hogyan???, miért???
Egyelőre tök homály az egész. Annyit tudok most, hogy 1873-ban egy rendeletre hivatkozva polgárilag törvényesítették az öt gyereket, akik akkor már bőven felnőttek voltak.
Ezek közül a legidősebb az ükanyám, az egyik öccse pl. Aradi Gerő néven vált ismert színházigazgatóvá. Az anya Szira Eszter, az apa Tzútz András (ludányi előnévvel)
Kizártnak tartom, hogy Csépán és akkor nyolc gyereket összehozzanak törvénytelenül együtt élve, mikor legalább az apa nemes család tagja. Nem közösítette volna ki őket a falu?
Vissza kéne keresni a rendelet számából magát a kérelembeadványt, de még eddig nem volt rá érkezésem, hogy egyáltalán elindítsam.
changy: rferihez és Higroszkópos Sándorhoz hasonlóan én is Joh[ann] Wilhelmnek olvasom a fiú, és Heinrichnek az apa utóneveit. Az apa vezetékneve nekem Pfeiler-nek tűnik.
sammick: 19942 hsz.: Inkább tűnik L betűnek, mint S-nek. Ha megnézed, az L betű felső görbéjét visszahúzza teljesen, keresztezve a szárát, míg az S betű görbéjét nem, vagy csak alig.
rferi: 19957. hsz.: A házasságkötésük után írták be őket törvénytelenként?
Nézd, bármit akartak is, olyan irat nem létezett, amivel a személy identitása akárcsak közelítő pontossággal igazolható lett volna. Az egyetlen bevethető eszköz a szöveges személyleírás volt, aminek a megbízhatósága nem volt jobb, mint a történelem tetszőleges írásos emlékéé. Ha követeltek bármiféle igazolást, az mai szemmel nézve szükségszerűen formaság volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kerítettek volna nagy feneket neki.
Vannak nagyon profi dokumentum reprodukciós appok telefonra. Nekem is volt olyan idős rokonom, aki vonakodott volna a megsárgult papírokat még a kezéből is kiadni, nem hogy nekem adni. Meg lehet érteni, nekik ez féltve őrzött kincs fiatal korukból, az utolsó kézzel fogható emlék a szerettükről. Ha a felügyeletük mellett lefényképezed, az általában nem kelt riadalmat. Kemény dolog így kimondani, de ha máshogy nem megy, előbb-utóbb az örökséged része lesz a féltve őrzött irat.
Sziasztok! Elkezdtem a családfa kutatás, de nem sok mindent tudok. Anyai ágon csak annyit hogy nagypapa Gaál János Soltvadkerten született 1924 - ben édesanyja Nagy Pál Mária 1924 ben halt meg Soltvadkerten. Majd Gyulalára költözött a Dedipap a fiával. Anyukám mindig mesélte hogy gyerek volt lementek soltvadkertre Hirsch papához. Nagypapa 1981 ben halt meg Budapesten. Még a nagyít faggattom de a többi papírt nem akarja oda adni.
Múlt héten fordítottam valakinek egy 1887-es anyakönyvi bejegyzést, miszerint "A vőlegény szabályszerű születési bizonyítvány hiányában a vallásügymin. úr 40642 sz. engedélye alapján eskettetett." Vagyis valamilyen bizonyítékot kellett adni, főleg házassághoz.
Nem biztos. Az én szépszüleim összes gyereke elsőre hivatalosan mind a nyolcan törvénytelennek lettek beírva a csépai könyvbe. Aztán 1873-ban sikerült őket - már azt az ötöt, aki még élt - királyi rendeletre legalább polgárilag törvényesíttetni. Eddig nem tudtam kikutatni az eredeti indokot, de valszeg a szülők nem tudták bizonyítani a házasságukat a gyerekek keresztelésekor.
Köszönöm a részletes infókat! Ezzel az "akit személyesen ismer" fordulattal én is sok helyen találkoztam.
Nagyjából így sejtettem, de eddig sosem jártam utána, mivel az összes többi ágon stimmeltek a nevek, vagy megvolt a névváltoztatásról az információ. Az mindenesetre meglep, hogy csak ilyen későn lettek az embereknek "papírjai". Hát egyszerű volt új életet kezdeni, az biztos:)
A személyi igazolvány 1954-es bevezetése előtt nem létezett a személyazonosság megállapítására alkalmas hatósági irat. A korai polgári anyakönyvekben sok helyen látni is olyan kezdetű rovatot, hogy "akit az anyakönyvvezető személyesen ismer". Ha nem ismerte, akkor az esemény egy másik, személyesen ismert résztvevője tanúsította, hogy XY tényleg az, akinek mondja magát, és ezt is feljegyezték ugyan abban a bejegyzésben.
Azelőtt lakóhely nyilvántartás volt, tehát vagy be kellett jelenteni, vagy időnként összeírták, hogy melyik házban kik laknak. Hivatalos helyen bemondásra történt az azonosítás. Maximum egy másik anyakönyvvezető helyről hozattak igazolást a házasuló féllel, de szerintem emögött inkább vallási megfontontolások álltak, pl. bizonyítsa be, hogy meg van keresztelve, vagy hogy még nem házas. Hogy mi volt a neve, az nekik csak másodlagos jelentőséggel bírt. Pont ezért lehetséges, hogy helyben nem ismert személy esetén a pap csak úgy beírta, amit hallott, sőt ezt még tovább torzította - katolikusoknál jobban, protestánsoknál kevésbé - a kényszeres latinosító írásmód.
Ha meg valaki jó messzire elvándorolt a szülőhelyétől, azt mondott, amit akart. Biztos sokan ki is használták ezt a lehetőséget.
Igazad lehet, az valóban inkább "t" mint "c". Ellenben a pontnak nem tulajdonítottam jelentőséget, habár nekem is felűnt. Több helyen is gátlástalanul rövidített az illető pont nélkül is, ellenben több helyen meg tett pontot oda is, ahol nyilván nem történt rövidítés (pl. 5 sorral lejjebb a tanúknál: Anna. Fodor.)
Igen, a külföldi akcentus is bejátszik. Elvileg a szülők itt Morvaországból származtak. Lehet, hogy az anyakönyvezéskor az illető nem igazán tudta, hogy kell leírni amit hallott? (Esetleg kis misebor hatása mellett...?)
Egyáltalán hogyan működött ez az anyakönyvezés akkoriban? A pap azt a vezetéknevet írta be, amit bemondtak neki az érintettek? Vagy már akkor is fel kellett mutatni valami eredeti okmányt? Bár a 18. században, külföldről (még ha esetleg Monarchián belül is) jövő esetében biztos nem állt rendelkezésre semmi eredeti.
Akárhogy nézem, nekem sem jön ki belőle Hanzelmayer.
Sajnos előfordul elírás, ami később önálló életre kel. Az írástudatlanság nem volt épp ritka. Tájszólás, külföldi akcentus, beszédhiba stb. is bonyolította a hallás utáni leírást, főleg helyben nem honos családnevek esetében. Füzesgyarmaton a Győri oldalágaim belevesztek a népesebb Gyáni/Gyány/Gyányi családba. Gyanúm ugyan van, hogy hol volt az első elírás, de 100% biztonsággal ez már sosem fog kiderülni.
Elméletileg ő ugyanaz a személy, aki később Hanzelmayer Károly néven szerepel a családtörténelemben. A keresztnév, születési hely, születési év stimmel. Egyedül a vezetéknév nem. Az indexelés biztosan hibás, de ezzel együtt is én Marhanczl-nek tudom kibogarászni, semmiképpen nem Hanzelmayer-nek. Azt még hozzá kell tennem, hogy a későbbiekben ez a név teljesen "random" Mayer-ként és Maár/Már-ként szerepel az iratokban, pl. az ő halotti anyakönyvi bejegyzése "(Hanzelmayer) Már Károly".
Van bármi ötlet, vagy kézenfekvő magyarázat erre? Esetleg csak simán elírta a pap?
(Az anya neve egészen biztosan rövidítés, azzal nem is nagyon van esélyem tovább haladni)
Tényleg jó lenne FS-link, hogy kicsit szokja a szemünk a pap írását.
Én amúgy a gyerek nevét "Jos[ephus] Wilhelm"-nek vagy "Joh[annes] Wilhelm"-nek, az apa keresztnevét "Heinrich"-nek tippelem. (erre is jó lenne a teljes kép, hátha a családból volt valaki keresztszülő, és akkor olvashatóbban le van írva a családnév)
Sziasztok! Ezt Lovey Mihálynak indexelték. Lővey nem, de semmi más hasonló nevű család sem volt Füzesgyarmaton, se azelőtt, se később, a Siteriek viszont ebben az időszakban vándoroltak be Közép-Szolnokból. Siteri Mihálynak születtek is gyerekei ebben az időszakban, bár mindet félreolvasták az indexelők. Ha esetleg Siteri, akkor ez lehet az első említése a névnek Füzesgyarmaton. Mit gondoltok?
Sziasztok! Nehezen megy ennek a településnek a felderítése. Új Hódos pusztának olvasom, de nem tudom, ez ma mi lehet. Segítséget kérek a beazonosításhoz.
Dvorzsák három és fél Tótfalut sorol Vas megyében, de egyiknek sem volt helyben temploma.
A vasvári járásban volt Sorki-Tótfalu. A római katolikusokat Kis-Unyomban anyakönyvezték. Az 1913-as helységnévtárban Sorkitótfalu, ma Sorkikápolna része. A szent-gotthárdi járásban volt Tótfalu, más néven Windischdorf, amit Istvánfaluban anyakönyveztek. 1913-ban Rábatótfaluként szerepel; ma Szentgotthárd része. A szombathelyi járásban volt Tóthfalu, másképpen Tótfalu vagy Winten, amit Szent-Péterfán anyakönyveztek. 1913-ban Pinkatótfalu; ma Winten, Burgenland, ami Eberau-hoz tartozik.
A körmendi járásban volt Hegyhát-Mórácz, másképpen "Hegyhát-Morác és Tótfalu"; rk-t Ivánczon anyakönyvezték. 1913-ban Felsőmarácz, ma Felsőmarác.
Kis-Unyom és Szent-Péterfa csak annyiban változtak, hogy manapság egybeírjuk: Kisunyom, Szentpéterfa. Istvánfalu ma Apátistvánfalva. Ivánczot ma Iváncnak írjuk.
Az indexelt keresztelések alapján Iváncon vagy filiáin nem lakott Joós család az 1830-as években. Biztos, hogy a Felsőmarác-féle Tótfaluról van szó?
Joós Ferenc r.k. születési anyakönyvi bejegyzését keresem egy ideje hiába. A házasságiból kiderül, hogy 1833 +/- 1 év születhetett Tótfalun, Vas megyében. Ez a mai Felsőmarác területe volt.
Tótfalura az FS Iváncot hozza fel, de ott semelyik filmen nem találom. Esetleg valami más tipp?
Joós-t elírták Toósnak, Soósnak, stb. Azokat az opciókat is végignéztem.
Tévhit, hogy az ipszilon bármit is jelez a nevekben. Csak és kizárólag annyit jelent, hogy a vezetéknév-betűzés rögzülése időszakában a helyi plébános ipszilonista iskolában tanult írni.
Hello!Csernus Noémi vagyok!Csépáról!Az őseim alapították Csépát és a hatalmas családom ma is ott él!!Őseim főképp állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak,foglalkoznak!A Csernyus és a Csernus név ugyanaz csak a szocializmusban a nevünkből elvették a nemesi rangot jelző y-t. Mi vagyunk a Csernus család azon ága akiket senki nem ismer személyesen a család többi ágából,de tudják,hogy vagyunk!Ha valaki kapcsolatot szeretne velem felvenni 70/209-6616
"Irsa, Pusztavacs, Monor stb. 1895-nél kikattan." Azért, mert mindhárom település Pest megye, ami nem csatlakozott az FS filmezési szerződéséhez. Pestszentimre azért van, mert az Budapest, ami nem Pest megye.
Nekem is van hasonló. A legrissebb halotti, amit megtaláltam, 1966-os, Pestszentimrén. Irsa, Pusztavacs, Monor stb. 1895-nél kikattan. Gondolom, területenként változó, hogy mi került fel.
Bőven a 20. században haltak meg, tudomásom szerint nem kutatható még, legalábbis az FS-en nincsenek fent az érintett települések halotti anyakönyvei. Egy éve jártam utoljára a Lángliliom utcában, akkor sajnos erre az ágra már nem jutott időm. Legközelebb megnézem.
Szülők halálozási anyakönyvét megtaláltad? Ha mázlid van, olyan időszakban haltak meg, amikor a polgári anyakönyvekben részletes születési adatok vannak életkor helyett.
Köszönöm a válaszod. A két szülő egyértelműen eltérő vallású, ezért a rendelkezésre álló evangélikus és római katolikus anyakönyveket átnéztem. Van még református, ami indexelve van, és sehol semmi. Ezeken kívül még talán izraelita van, de az kizárható. Ezeken sajnos túl vagyok.
Érdemes az összes felekezetet megnézni, én hónapokra elakadtam az egyik dédanyámmal, mert a katolikus anyakönyvben kerestem a keresztelőjét, aztán kiderült, hogy születésekor még református volt, de amikor az apja meghalt, és az anyja összejött egy katolikussal, 10 évesen az anyjával együtt áttért ő is a katolikus hitre.
Ugyanott találtam két nővérét is, az egyik esetében az apa Csikó, egyébként Csiló János, az anya Pintér Terézia. Az apa evangélikus, az anya római katolikus. Eddig rendben van, ezt tudta a család is.
Származási és lakhelyként szerepel a bejegyzésekben Nyáregyháza, Vacs és Csév. Ismeretlen okból Ócsához is kötődik a család. Ezeket végignézve nem találom a házassági anyakönyvet, de a szülők születési anyakönyvére sincs semmi találat, még bizonytalan sincs. Tudna segíteni valaki? Ismerősek esetleg a nevek?
Én köszönöm a válaszokat,eléggé belebonyolódtam Tisza-Tisztaberek és a Szárazberek helységekbe.Annyira sok helységbe ágazik az apai nagyapai ágam,egyszer már feladtam a kutatást most vettem elő ismét,némelyiket nem is tudom hogy hol keressem,a többség református ak.Párat felsorolok hátha valakinek van ilyen kapcsolódása Fülesd-Bana nevűek,Tiszakóród-Kövér ,Péterfalva-Nagy,Milota-Török,Csaroda-Szakács ,Kispalád-Szikszó nevüek.Persze ez nem a teljes névsor csak eddig ezek merültek még fel Tisztaberki és Botpaládi Fóris nevüekkel.Még egyszer köszönöm a segitségét mindenkinek.
A helységnévtár nem tévedett, hanem a feltett kérdés pontatlan értelmezését hangsúlyozza.
Az eredeti kérdés úgy emlékszem, hogy az _egyházi_ (1895 előtti) anyakönyvezés helyét kereste. Ez felekezettől függ; a reformátusokat helyben vezették Tisza- vagy Tiszta-Bereken. (A helységnévtárakban mindkét előtaggal megtalálható.)
A KSH történelmi helységnévtáraiban (http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika#kb_statisztika_helysegnevtarak) az első néhány kiadvány kivételével a _polgári_ anyakönyvezés helyét lehet megtalálni. Ez néha változott; Tisztabereket például 1895-ben Kis-Naményben, 1902-ben Gacsályon, 1913-ban pedig Nagypaládon anyakönyvezték.
Galagonya, Tisztaberket helyben anyakönyvezték, csak a FS TISZAbereknek írta. Kisnaményban és Szárazberken is önálló ref egyház van. (Utóbbi sajnos Románia, így nincs FS)
Tisztaberket nem Kisnaményban, hanem helyben anyakönyvezték, legalábbis a ref-et (Fórizs család, gondolom ref). Szárazberek is helyben van vezetve, de az már ma Románia. Kisnamény is helyben.
Köszönöm!!! Kezd megoldódni a rejtély a "férj", szépapám körül. Találtam egy házasságot 1846-ból Dudás Borissal, aztán 1851-ben Ivanics Annával született az ükapám törvényesen, mégis később Dudás Boris férjeként halt meg. A feleséggel közös gyereket nem találtam. Lehet, hogy meddő volt, és így oldották meg az örököst? Engedett ilyet az egyház? Lakhely alapján Ivanics Anna a szomszédban lakott.
Ez már önmagában sokat segítene, mert sehol nem találom a házasságot. Ugyanakkor a közös gyerekük törvényesnek lett anyakönyvezve. Mi más módon lehet egy gyerek legitim?
Nem tudjátok, hogy egyes települések Habsburg-korabeli kataszteri térképei miért nincsenek fent a neten? Nógrád megyében például szinte az összes falu ott van, de Balassagyarmat nincs. Pedig kétlem, hogy pont az akkortájt egyetlen városról a környéken ne készítettek volna.
Sziasztok! Olvasáshoz szeretnék segítséget kérni. Az érdekelne, hogy halálakor férjes vagy özvegy volt, miben halt meg, illetve mi van a megjegyzés rovatban? Előre is köszönöm szépen!
Üdv Mindenkinek. Ez egy érdekes magyarázata a -családfakutatás lényegének. Más. valaki tud segiteni esetleg hogy a Szárazberek és Tisztaberek anyakönyveit 1895 előttieket hol kereshetem, a Fóris,Fórizs ágam ide vezetnek Előre is köszönöm
"A genealógia(családfakutatás) egy végtelen bináris sorozat - progresszív és regresszív módon - egy végleges, nemi úton terjedő betegség útján terjed, és 100% -os halálozási arányt produkál - amit életünknek nevezünk. "- D. Spencer Hines - 1997. június 4."
Nem tudom van e valakinek geni oldala, hát elég idegesítő a mostani oldalsó családfa nézet, Adobe Flash volt eddig, de átállították HTML-re, most nem lehet elolvasni a hosszabb neveket a fán, eddig úgy volt hogy fent vissza lehetett lépni a családfa adott ágára, most meg ha egyszer rálépett valaki az ágra, eltűnik az előzmény és minden esetben elölről kell kezdeni az egészet, ha egy másik ágat akarok megnézni.
Jó pár helyen van lehetőség -- némi pénz fizetés ellenében -- otthonról, on-line kutatásra. Viszont az 1929-es év az a kutatási tilalmi időszakba esik. Ez alól valóban csak helyben, némi szerencsével kapható betekintési lehetőség. Egyszerűbb, a pontos születési dátum és hely megadásával BÁRMELYIK anyakönyvi hivatalban INGYENES másolatot kérni a polgári bejegyzésről.... Ha jól gondolom - mivel szülőről van szó - rendelkezésre áll a halotti anyakönyvi kivonat, amely a lényeges információkat tartalmazza.
Üdv a csoportnak. Keresem a nagyapám, illetve apám születésének bejegyzését. Apám 1929-es születésű. Gondolom a templomi anyakönyvekben kellene kutakodnom. Ehhez abba a városba kell utaznom a plébániára, vagy van valami más lehetőség is?
A némettudásom gyenge ezért nem biztos, hogy jó megfejtésem:
Der Magistrat beehrt sich von der Anmeldung des Johann Fischer k. k. Lieutenant im Ruhestand, ledig, laut Taufscheines des ge k. k. Feldsuperiorates in Verona ddto. 1/5 1856 den 15. November 1849 dortselbst geboren, IX. Roßauerlände Nro. 7, 1 Stock
A másik szöveg nagyjából hasonló, de ott a vallást is feltüntetik. Az első szót ott nem ismertem fel.
Más is tapasztalta azt (július közepe felé, de lehet, hogy a mai napig fennáll ez a probléma), hogy a Familysearch indexelés javításánál, ha egyszerre sokat javítottam, bár átírta a program a nevet, keresésnél továbbra is a hibását adja ki és már nem lehet korrigálni?
"Valaki nem kutatja esetleg a kis-zsámbokréthy ágat? Eléggé elakadtam."
Szia,
Melyik a "kis-Zsámbokréthy" ág?
Ha a melcsici / kohanóczi részre gondolsz, akkor egyeztethetünk. (nálam Zsámbokréthy Miklós és Zsámbokréthy Klára lánya KLÁRA és az ő felmenői érdekesek. (szül 1737.06.02. - Kis-zsámbokrét)
Szövevényes, szövevényes... :)
Sajnos rendkívül, egymásnak ellentmondó adat jelent meg a családról származásügyileg.
Van ahol lehetetlen eldönteni mi a helyes.
Talán SZLUHA a legjobb forrás amit eddig láttam, de ott is van hiba.
Nem ötletet akartál Te barátom, még csak nem is ismeretet. Viszont szépen csillogó selyempapírba csomagoltad az önreklámozást. Pántlikával átkötve....gratulálnom illene, ha nem forogna a gyomrom. Ezek fényében teljesen érthető, hogy a "szinte ingyen" ajánlkozót figyelembe sem veszed.
Tévedtem, ennek valóban semmi köze az isten hiszékeny állatkertjéhez......Ez csak balekfogó marketing.
Kicsit elszomorító lenne a tudat (ha nem engedném el rögtön a válaszom után), hogy ilyen "emberek" vannak, ekkora empátiával, mint Kőgolyó...
Tanácsot kérni jelentkeztem be erre a topikra, mert, mint látható, még "csecsemő" vagyok itt... :) Régóta vágyom a családfám elkészítésre, és bár van 3 diplomám és 2 nyelvvizsgám, belátom, hogy ehhez nincs sem tudásom, sem türelmem, ezért is gondoltam, hogy érdeklődöm.
Csak arra nem gondoltam, hogy az első adandó alkalommal leállatoz valaki, pusztán azért, mert nem úgy gondolkodom, mint ő... Én ha segíteni nem tudok valakin, akkor nem is bántom, pláne ok nélkül, ismeretlenül... de úgy látom, van olyan, akit ez boldoggá tesz..., és csak sajnálni tudom, hogy ebben leli örömét...
Azért érdemes ránézni erre a linkre, milyen hírességek készíttették el velük a családfájukat, és mivel tudom, hogy bárki-bármit írhat, ezért érdeklődtem itt...
Köszönöm az ajánlatod, az e-mailem bopabe65@gmail.com.
De én tényleg csak ötletet szerettem volna tőletek, hogy kihez forduljak, elég sok ilyen emberkét-céget találtam a neten és tanácstalan vagyok.
Laikusként is úgy gondolom, hogy ez komoly munka, rengeteg időráfordítást igényelhet, ezért keresek olyat, akinek korrekt munkáért - korrekt árat hajlandó vagyok kifizetni. Ahogy néztem, ezek a vállalkozók ígéretük szerint visszamennek a családfával az 1700-as évekig... most van egy "kuponos" ajánlat a neten, ahol 219000-ért (60% -os csökkentéssel...) vállalja a csaladfakutatas.hu. Hallottatok róluk?
Szeretnék egy családfakutatót felkérni a családfám elkészítésére (sajnos én magam ezt nem tudom bevállalni, látom, itt nagyon sokan maguk dolgoznak rajta...). Tudnátok ajánlani megbízható embert, céget, aki korrekt áron vállal ilyet?
Múlt hétfő óta lehet indexelt neveket kijavítani a FamilySearch-ön. Még korlátozott az elérhetősége, és vannak hibái, de folyamatosan javítják. Például a hét elején nem lehetett ékezetet használni, sőt, a meglevő ékezetes betűket is törölte, ha bárki hozzányúlt az ékezetet tartalmazó mezőhöz. Tegnaptól már elfogad bármilyen ékezetes betűt (hosszú ő-t és ű-t beleértve).
Eddig a katolikus és református kereszteléseket lehet javítani; a polgári és szlovákiai anyakönyveknél azt írja, hogy "még nem". Ellis Island-nél valami hiba folytán csak a hozzátartozók nevét lehet javítani, ami állítólag a szándéknak pontos ellentéte (csak a fő személy neve kéne egyenlőre javítható legyen).
Jelenleg ez csak a meglevő nevekre vonatkozik: nem lehet helységet vagy keltezést javítani, és nem lehet hiányzó nevet vagy bejegyzést pótolni. Ezenkívül nem lehet nevet törölni vagy üresen hagyni. (Dédanyám halvaszülött kistestvérét az indexelt "Halva"-ról "-"-re sikerült javítanom.)
A javított keresztelésekből a keresőben többesszámú gyerek keletkezik: "child" helyett "children"-t ír, utána a régi és új nevekkel. Ezáltal a három keresztnevet kapott gyerek, akit hármas ikerként indexeltek, egyszercsak hatos ikernek látszik a találati listán.
Ezeket bárkik mint önkéntesek felvihették - az anyakönyvekről elkészült filmek alapján, s ami csakis úgy sikerülhetett, ahogyan nekik elolvasni a 2-300 éve kézzel (és eléggé rondán) írott dolgokat.
Tehát - pl. az 5 szermély az valójában lehet 5 féle néven abban a listában, mert hogy mindenki máshogyan olvasta és értelmezte (ezek nem igazán grafológusok, de általában nem is magyarok!)
Egy kérdésem lenne. Florian Felső-Ausztriából származik, nyugalmazott katona. 1817-ben halt meg, kb. 1735-ben született egy házassági alapján. Létezik ebből az időből valamilyen nyilvántartás, ahol utána tudnék nézni? Vagy hasonló, mint amit az első világháború kapcsán kiadtak a bécsi hadilevéltárból? Köszönöm!
Volna itt egy pár sor szöveg amiből semmit nem tudok kiolvasni. Hátha a rutinosabbak valamit kitudnak bogozni belőle. Elsősorban a Stefan Gyomlayra vonatkozó rész érdekel. Köszönöm.
Ismeri valaki a myheritage oldalt? Van ott az oldalon egy Borbély Sándor László nevű felhasználó, aki a nemesleányfalui Borbély családot (az én családomat) kutatja. Hogy tudom vele felvenni a kapcsolatot? Fizetni kell érte? Köszi a segítséget előre is!
Erdélyi Genealógiai Társaságnak a következő anyakönyvei vannak meg:
Székelyudvarhely - ref. anyakv 1742-1911 1.710 kép
Székelyudvarhely - ref. családkönyvek I-III 776 kép
Székelyudvarhely – rk anyakv 1689-1902 3.300 kép
Székelyudvarhely – unit anyakv 1872-1912 140 kép
Írj Kocs Jánosnak a j_kocs@yahoo.com emailre vagy keresd meg őket a Facebookon keresztül. Segítőkészek, oldalanként néhány forintért elküldik a kért anyakönyveket.
Nekem volt, hogy egy személyt megnéztek és elküldték az adott bejegyzést, ha tudsz konkrét nevet, időszakot.
Korábban egy kedves hozzaszóló jelezte, hogy számításai szerint az Egri Egyházmegye is elkezdte az akv.-ek digitalizálását hasonló projekt céljából, mint azt a Váci tette, azaz jelképes összeg ellenében elérhetőek legyenek online. Tud valaki valamit a folyamat haladtáról?
Segítséget szeretnék kérni. Az egyik ősöm (nem is olyan régi) Székelyudvarhelyről jöttek be Magyarországra. Van-e esély arra, hogy Székelyudvarhelyi anyakönyveket kutassak az interneten, ha igen, akkor hol?
Volt már itt valaki levéltárban? Hogy működik? Bemegyek, megmondom, hogy 1800- as évekbeli telekkönyveket szeretnék nézni, meg az 1857-es népszámlálás összeíróíveit, és a kezembe nyomják? Egyáltalán vannak ezekből fénymásolatok, vagy az eredeti papírokat lapozgathatja bárki?
A település és megye ismerete nélkül szinte esélytelen. Próbáld átnézni a város betelepüléséről szóló könyveket, tanulmányokat, hátha megírják honnan települtek be nagyobb csoportok, lehet, hogy a Fenyvesiek is más családokkal együtt érkeztek Szentesre. Ha ez nem segít, nézd át a házassági és halotti anyakönyveket, néha bele szokták írni a származási helyeket, ha a Fenyvesieknél nem is, másokhoz talán igen.
A Köztelekből már csak az első két szám (1891.) érhető el, viszont a Hangya könyvek még mindig fent vannak, sok névvel és képpel. Újdonság a három kötetes Magyar Agrártörténeti Életrajzok.
Nem régen olvastam egy Facebook oldalon az ArolsenArchives adatbázisáról. Nem olyan nagy, mint az USHMM, vagy a Yad Vashem adatbázisa, de sok a digitalizált dokumentum rajta. Viszont a származási helyeket sokszor nem indexelték.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Múzeumok Éjszakája programjában lesz egy olyan téma is, hogy a családfakutatás és a veszteségi nyilvántartás kapcsolata. Lehet, kiderül, mikor lesz elérhető az első világháborús adatbázisuk
Az NNNN-NNN féle azonosítók az FS-en csak annyik: azonosítók az adatbázisban. Találomra adja a rendszer az azonosítót az indexelt adatoknak. Ami megtévesztő, hogy az FS közös családfáján a személyeknek is NNNN-NNN formátumú (szintén találomra adott) azonosítója van, de ez teljesen független az indexelt adatoktól. Össze lehet a kettőt kötni, ha az FS-en vezetjük a fát, és az indexelt adatot csatoljuk forrásként; ilyenkor a találati listán az adat mellett megjelenik a családfa-ágacska kép, amire kattintva meg lehet tudni, hogy kihez van csatolva.
A családok kibogozására nincs varázsszó vagy mágikus folyamat: ha a házassági anyakönyv nem ír szülőket, és nincs adóösszeírás vagy hasonló egyéb forrás, akkor általában megáll a tudomány. Nekem a szarvasi őseimnél az a szerencse, hogy a későbbi halotti anyakönyvbe néha beírták a szülőket is és a házastársat is, tehát néhányszor tovább tudtam lépni a semmitmondó házassági anyakönyv dacára is. Mindez persze borul, ha valahol hiba esett az anyakönyvben, ami a halotti anyakönyvbe beírt szülők nevénél főleg fontos szempont -- minél messzebb van a bejegyzés az eseménytől, annál megbízhatatlanabb.
Alatta ez a megjegyzés, melyben engem az XZHL-GVR érdekelne. Hogy keletkezik ez a kombináció? Mi a lényege? Csak egy betüsor, és nem lehet semmire sem következtetni belőle? Van-e szerepe abban, hogy a család tagjait pl. a "megfelelő" felmenőkkel összekapcsolja? Néha ugyanis azzal a problémával találkozom, hogy tudom az anya nevét, de a környezetében abban az évben pl. 3 is született ugyanolyan nevű...Milyen alapon lehet biztosan kiválasztai, hogy melyik a "biztos" személy? Még az 1700-1800-as évekről beszélek, amikor a menyasszony és a vőlegény nevén kívül semmilyen adatot nem írtak be az anyakönyvbe? Előre is köszönöm, ha erről tudna valaki felvilágosítani.
Citing this Record
"Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch(https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZHL-GVR : 23 July 2017), Janos Lajos Klinger, 20 Feb 1895, Baptism; citing Óbudai, Budapest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Hungary, Tolna Megyei Leveltar (National Archives), Budapest; FHL microfilm 611,895.
Sziasztok! Egy kicsit elakadtam. A véleményetekre lennék kíváncsi. Brunovszky Mihály születési anyakönyvét keresem. Helyileg Ikrény (Győr mellett, Abdán anyakönyvezve). Egy könyvben megtaláltam, hogy 1770-ben 8 család birtoka volt ikrény, köztük volt Brunovszky is. Találtam 7 gyermeket ahol ő az apa, viszont az anya az több néven fut :D Házasságit nem találtam itt, viszont a halála dátuma megvan (1799), ez alapján 1731-ben születhetett. 1760-as évek végén tűnik fel először Ikrényben ez a Brunovszky név. A névre rákeresve felvidékről jöhettek, Nagyszombat környékéről. Ezt a felesége nevének 2 alakja is megerősíti, meg a tanuk neve is (ová végződés) Találtam egy Brunovszky Mihályt (link) aki helyben és születési dátumban is beleillik, de mivel a felesége kérdéses és házasságit nem találtam, egyszerűen nem tudom ezt megerősíteni. Szerintetek? https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V1ZW-JRJ
Úgy látom, hogy a FamilySearch legyező-ábrájának a "Family Lines" (családi vonalak) változatáról van szó. (A legyezőt ezenkívül születéshely, források száma, történetek száma, képek száma, és kutatási segédletek (súgók) szerint tudja kiszinezni.)
Igaz eltelt már elég sok idő, de szeretném megköszönni a sok infót Szlánavodásról. Nagyon jó kiindulási pont volt a segítség. A Bertalanok Bakonybél . Veszprém megyéből kerültek oda. Jelenleg így állok a családfával, sajnos nem tudok tovább lépni, mert semmi új infón nincs. Mégegyszer köszönöm.
Visszavezettem a családom apai ágát, a Fenyvesiket az 1760-as évekig Szentesen, elõtte nincs ott nyoma Fenyvesinek, és a familysearch.org adatbázisban sem találom azon Fenyvesi családtagoknak a születési bejegyzését (sem MO-on, sem máshol), akik aztán Szentesen megtelepedtek. A családi legendárium szerint "a Fenyvesik Erdélybõl jöttek valamikor régen".
Kérdés: ha elfogadom azt, hogy Erdélybõl jöttek, de pontosabb helyet (vagy akár megyét) nem tudok, van esélyem bármit is találni? Ha igen, hogyan?
Digitalizálás: a mikrofilmről vagy papírról a számítógép-képernyőn nézhető kép készítése, szkennelés vagy digitális fényképezés használatával. Az ilyen kép nem kereshető név szerint -- a számítógép nem tud kézírást olvasni.
Indexelés: valamely adatlapról (legyen az mikrofilmen, papíron, vagy képernyőn) névmutató készítése számítógépes adatbázisban. Az ilyen adatbázis név szerint kutatható, de az indexelő olvasatára alapszik, ami gyakran lehet hibás. (Az ember jobban tud kézírást olvasni, mint a számítógép, de ez nem mond sokat. Lásd a fentebbi megjegyzést.)
Az FS-en jelenleg nincs lehetőség a félreindexelések javítására. Az FS alkalmazottai sem tudnak változtatni az indexelt neveken. Már évek óta igérik, hogy dolgoznak rajta, és vannak híresztelések, hogy néhányan találkoztak az elmúlt pár hónapban az index-javítási módszer nagyon korlátozott kisérleti megjelenítéseivel, de azt hiszem, mindezt majd hiszem, ha látom.
Addig is a névmutató minden hibája ellenére is fontos és hasznos eszköz. Néhány trükk a használatához:
1. Segédkarakteres keresés. Az FS-en a kérdőjel pontosan egy, a csillag bármely számú (beleértve a nullát is) betűt helyettesít. Tehát ha a család felváltva Nyiri és Nyiry, akkor Nyir?-re keresve mindkét változatot sorolja, és ha a Rőczey-t sokféleképpen írták vagy olvasták félre, akkor lehet R*-t írni a vezetéknév mezőbe.
2. Keresztneves keresés. Az utónevekből mindig kevesebb volt használatban, mint a vezetéknevekből, tehát az indexelők is gyakrabban felismerik őket, és a számítógép kereső-módszere is jobban kezeli őket. Az FS keresője például tudja, hogy az Alexander ugyanaz, mint a Sándor. Ezáltal ha valami más adat alapján be lehet határolni a keresést, akkor vezetéknév nélkül is hasznos lehet keresni. Én leggyakrabban a születéshely szerint határolom: egy meglevő indexelt keresztelésből bemásolom a pontos helységnevet, és kipipálom a pontos egyezést. Ezután beírom csak a szülők keresztnevét, és megnézem, mit talál.
Első körben, én a helyedben Kocs Jánost keresném meg. Valószínűleg Ő lesz a legolcsóbb és legpraktikusabb lehetőség.......feltéve, hogy az általad igényelt településeket már felvette az archívumába. https://www.facebook.com/Kocs.Janos
FS-en nemigen fogsz romániai anyakönyveket találni - amit igen, az is vagy osztrák, vagy magyarországi felvételezés, másolat, másodpéldány. Ha nincs kapacitásod kiutazni kutatni, keress meg nyugodtan.
Nagyon köszönöm :) Akkor ez már erősíteni látszik azt, hogy a két Frey Péter ugyanaz, mert 1862-ben Frey Mária a házasságija szerint a Kerepesi út 26-ban lakott. Itt meg a 28 alatt van 1867-ben, két házszám csak. És utólagos megjegyzés: Mária születése pont kijön a házsság időpontja és az akkori életkora (17 éves) alapján, csak az "anyakülönbség" zavart össze. Márcsak azt lenne jó tudni, meddig élt Haas Borbála (vagy nem tudom, elválhattak-e). 1848-ig biztosan, mert akkor született még a legfiatalabb öccse. Valószínű, hogy az akkori Terézvárosból akkor nem költöztek ki az 1840-es és 1860-as évek között. A takács stimmel, ez volt írva Mária testvéreinél és Frey Péter és Haas Borbála házasságánál is, mely szerint ők csehek, Péter Tábor környékéről származott. Még egyszer köszönöm, erről a német telefonkönyvről nem is tudtam.
A következő friss információm van a burgenlandi anyakönyvekkel kapcsolatban, március végén ezt a választ kaptam, idézem:
"Jelenleg a Kismartonban őrzött anyakönyvek digitalizálás alatt vannak, amit nagyban nehezít levéltárunk felújítása. Előreláthatólag a nyár folyamán lesznek elérhetőek, feltéve ha addig a közzététel elől minden jogi akadály elhárul."
Ez szomorú, az összes többi tartomány minden anyakönyve fent van a neten. Lehet hogy akkor előfizetek Győrben, ha Rohonc is fent lesz, remélem nem lesz drága. Nekem katolikus kell.
Amennyire megértem a vastag betűvel írt szöveget, nem tervezik feltenni az összes burgenlandi római katolikus anyakönyvet. Még 2017. júliusában lilabogyó belinkelt egy oldalt, ahol kiderült, hogy Győrben folyik az Eisenstadtban őrzött anyakönyvek digitalizálása. Akkoriban a H betűnél tartottak. A burgenlandi protestáns anyakönyveket, gondolom, nem Győrben fogják digitalizálni.
Jogos, amit írsz, ekkora adatbázissal egyáltalán nem dolgoztam még, a pár ezer fős, kézzel bővítgetős ligában vagyok :-)
De jó tudni, hogy minek hol van a határa, köszi az infót! Lehet, hogy megnézem a RootsMagic-ot.
A számomra értékes webes exportnál arra gondolok, hogy az egyes ágak és oldalágak becsukogatásával és nyitogatásával bármilyen összetételű és személytartalmú fát előállíthatok (van pár ágas-bogas, egymással több helyen is összeérő családom) és ebben a formában exportálhatom publikálható html-be, úgy, hogy a személyekre való kattintásra előjönnek a hivatkozott dokumentumok is. Persze ebben is van egy pár bug, pl. a pdf hivatkozásokat nem jól linkeli be...
A tetszőleges adatmezők szerinti szűrést/keresést pedig én is hiányoltam már!
Web export.....hááát van a hálón tucatnyi ingyenesen elérhető program, app ami ezt már régen megoldotta bármely gedcom állományból......akkor mi ebben a szenzációs.
A négyesből ötösbe átkonvertálás, még jó hogy gond nélkül működik......viszont úgy néz ki, hogy a saját formátumán kívüli dolgokat nagyon nem akarják normálisan integrálni. Sajnos semmi fejlesztés nem történt a szolgáltatások terén sem.
Egyszerűen adtak neki egy új felületet -- ami szerintem bénább mint a 4.-é volt, hozzá nem értő módon kicserélték alatta az adatbázismotort, ezért lassúbb a csigánál és ezért bajos a gedcom beolvasása is. Érdekes módon az Agelong és a RootMagic ugyanazt az SQLlite adatbázismotort használja. Viszont ameddig az RM egy ősrégi gépen is azonnal beolvassa az 50000 emberes adatbázisomat, addig a AGE itt már elvérzik. Hiába jelzi ki az Ahnenblatt hibátlannak az állományt.
Amiben az AGE -- egyenlőre -- verhetetlen, az a grafika és a magyar nyelv teljes támogatottsága. Addig ameddig kézzel egyenként akarja valaki a családfáját növesztgetni.....max. 12.000 főig addig jó a program. Ha egy településben kezdesz el gondolkodni és pl. az FS születési adatbázisát szeretnéd beletenni.....akkor a legkisebb településnél is fejreáll.
Sajnos eleddig egyetlen programot sem láttam még amelyik képes lenne az adatbázisában tárolt adatokat tetszőlegesen kiválasztható adatmezők szerint megjeleníteni......így az ember kénytelen improvizálni ami rengeteg időt és energiát emészt fel.
Viszont a legtöbb kényelmi funkciót eddig a RM-ben találtam.
Az Agelong fejlesztői szerintem teljesen újraírták az 5-ös verziót, mert haladnak a multiplatform/web integráció irányába és az csak új kóddal megy. (Az új web export funkció szerintem zseniális...)
Nálam nem jelentkeztek ilyen gondok, bár én nem gedcomból importáltam, hanem a 4-es verzió natív adatbázisával léptem az 5-ösre. Így működik jól, de azért az 5-ös megjelenése után írtam nekik vagy 2 oldal bug reportot, de többnyire apróságokat. A Gedcom exporttal viszont akadt gondom az 5-ösben, gyúrni kellett a fájlt, amíg olyan lett, amit normálisan importált a WebTress.
Az Agelong 5 verzióját senkinek nem ajánlanám. A régi 4 verzióval ellentétben ez egy szinte használhatatlan fércmű, amire csak a magyar nyelv ismerete és a grafikai képessége miatt érdemes figyelni -- bár vannak kétségeim, hogy normálisan használható termék lesz belőle. Én sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a megvételével támogattam azt a balfék társaságot, aki forgalmazza. A külső -- más programok által készített és vígan kezelt -- gedcom állományok beolvasása több mint botrányos. Közel 10-12x annyi ideig tart mint a versenytársaknál és sok esetben 1/2-1 óra után dob ki egy hibaüzenetet miszerint xxxxx kódnevű hiba miatt nem sikerült a konverzió. Más esetben szintén egy óra szenvedés után egy használhatatlan - a kapcsolati hálót, a kommenteket, és a forrásokat NEM TARTALMAZÓ 50000 adatbázist kreált, a szabványos gedcom állományból.
Nálam a RootsMagic a nyerő -- sajnos a magyar karakterekkel akadnak gondok -- aminek a 8. verziója a hírek szerint gőzerővel készül. Elképesztően rugalmas, elvileg 2 milliárd főt (lenne) képes kezelni a futtató vastól függően. Az említett programokkal lazán kommunikál, és képes az on-line adatbázisokkal kétirányú adatcserére. Az ingyenes verziója is többet tud a versenytársaknál, de megéri azt a 30 dollárt kifizetni érte, sok extra szolgáltatást kap vele az ember.
Az Agelong és a RootsMagic programok ésszerű összegyúrásából lehetne egy minden igényt kielégítő programot összehozni --- szerintem.
On-line tárolás kérdésében szerintem az RM- FS párosa a nyerő.
Az FS-ről csak külső programmal (Legacy, Roots Magic, Ancestral Quest) lehet GEDCOM-ot letölteni.
Három "nagy közös" online családfa van jelenleg: a FamilySearch Family Tree, a Geni, és a WikiTree. Ezeknél azt kell szem előtt tartani, hogy _közös_ fáról van szó, vagyis az a cél, hogy mindenkiről, aki valaha élt, egy -- és csak egy! -- profil legyen a fán. Változik, hogy mennyire nyitott a rendszer; az FS-en például bejelentkezés után bárki módosíthat bármit, míg a WikiTree-n bizonyos feltételek között szorosabbra lehet állítani az adatvédelmet, ami által csak a "megbízottak" módosíthatják a profilt. (A Geni nem igazán működik Flash nélkül, és különben is lépten-nyomon a MyHeritage-féle fizetőfalat rakja láb alá, tehát azt nem használom.)
Az Ancestry fizetős; nagyon korlátozott, hogy mit lehet rajta ingyenesen csinálni, és 99%-ban olyan egyezéseket ajánl fel, amikről kiderül, hogy csak pénz ellenében lehet hozzáférni. Az Ancestry-n kívüli forrásokat csak nagyon körülményesen lehet csatolni, egyenként, tehát nem csoda, hogy az Ancestry családfáin úgy általában semmi sincs forrásokkal alátámasztva.
Az Ancestry-nek vannak saját forrásai, vagyis olyanok, amik nem egyenesen az (ingyenes) FS-ről származnak. A MyHeritage-nek tudomásom szerint nincs semmi saját adata: alapvetően "adat-összesítő" szolgálatot árulnak, nem adatot. (Szerintem ez tulajdonképpen tisztességtelen csalás: olyan adatért próbál tőlem pénzt csikarni, ami teljesen ingyenesen hozzáférhető, és esetleg eleve én tettem az FS családfájára.)
A három fentemlített FS-el kétírányban összeköthető családfaprogramnak mind van ingyenes változata. A Legacy még mindig nem tud Unicode-ot, vagyis magyar családfára teljesen alkalmatlan. A másik kettő tud hosszú ő-t és ű-t, és az Ancestry Quest-nek van részleges magyar fordítása, de azért túlzás volna azt mondani, hogy "tud magyarul".
Ebben az tetszik, hogy pl vadidegen személyen tudsz keresni, h kapcsolódik e hozád vmilyen útvonalon és ha igen kiadja a láncot :) Én így tök véletlenül találtam a (fél)nagynénémnek egy ágat az 1400 évek végéig kidolgozva :D
Myheritage fizetős verzióját próbálta már valaki? Van saját - esetleg indexált - adatbázisa, vagy az FS-ből dobálja csak fel az egyezéseket? Azonkívül, hogy 250 embernél többet írhatok be, van egyéb előnye? Nekem az Ahnenblatt program bevált, tény, hogy nem online, de fel szoktam tölteni google drive-ra is, és akkor a felhőben plusz a gépen valamennyire biztonságban van.
Érdeklődnék hogy van e esetleg olyan családfakutató alkalmazás vagy honlap aminek van jól működő online verziója és amibe 250 ember fölötti adatmennyiség is belefér díjmentesen.
Eddig a Myheritage nevű oldalt használtam.
Elértem a 250 főt. Előfizetek ha más nem lesz rá de sokallom az előfizetési díj éves lekérését előre egyben.
nincs magyar verziója, viszont felkínál egy csomó egyezési lehetőséget, aminek a többsége elérhető ingyenesen is a FS-ön. És ha valaki már feltöltött hasonló rokonokat, akkor feldobja lehetőségként a felmenők között. Ez azért inkább külföldi ágaknál jellemző.
Érdeklődnék hogy van e esetleg olyan családfakutató alkalmazás vagy honlap aminek van jól működő online verziója és amibe 250 ember fölötti adatmennyiség is belefér díjmentesen.
Eddig a Myheritage nevű oldalt használtam.
Elértem a 250 főt. Előfizetek ha más nem lesz rá de sokallom az előfizetési díj éves lekérését előre egyben.
Lehetséges. Köszönöm az eddigi segítséget. Később a VII. kerület Verseny u. 22-ben lakott (a gyerekeinél az volt házasodáskor és Frey Mária unokája, a dédanyám is ott lakott később először) , a Kerepesi út 26. a házassága idején volt, valószínűleg ott nőtt fel (akár egész gyermekkorába vagy annak egy részében). Már korábban elkezdtem nézegetni 1899 közepétől a VII. kerületi halottiakat, úgy tűnt, odaírták már be akkor is a VII. kerületieket, nem? Sajnos MACSE-sok se találtak semmit, gyászjelentésben sincs meg. A férj 1897 táján halhatott meg (gyerekei házasságainál 1897 márciusban még élt, 1899 áprilisban már néhai volt, 1898-at és 1899-et már átnéztem). Nem tudom, újraházasodott-e. Frey Mária meg 1901-1920 között halhatott meg (VII. ker. halotti 1921 indexelve van, 1899-et és 1900-at már átnéztem). Arcana-n is kerestem, sima Googlevel is. Azért is kellene a halotti mert talán megerősítené, Haas Borbála vagy Wagner Mária volt-e az anyja. Meg önmagában is. Megkeresem még Nagy Lajos halálát, talán oda lesz írva. Eddig olyat láttam néha, hogy házasságnál írtak oda utólagos bejegyzéseket, de az ő házasságuknál nem találtam semmi ilyet.
Ezzel az anyakönyvezést, mint fontos közfunkciót kivették az egyházak kezéből, és azt az állami, illetve önkormányzati tisztviselőkre bízták. Budapesten 1894-ben három anyakönyvi hivatalt állítottak fel, egyet Budán, az akkori II. kerületben, kettőt Pesten, a VI. és IX. kerületben. Ezek a hivatalok eleinte függetlenek voltak a kerületi elöljáróságoktól, felügyeletüket a Belügyminisztérium látta el 1895-október 15.től
1919-től állítottak fel külön anyakönyvi hivatalt valamennyi fővárosi kerületben. Az anyakönyvezés a kerületek módosítása miatt is változott Bp-en. A későbbi X. kerületet és a VIII. kerületet eleinte a IX. kerületben anyakönyvezték, ugyanúgy, mint a XIV. kerületet a VII.- ben, de a VII. kerületet is a VI.- ban anyakönyvezték. Egyébként az anyakönyvezés az esemény kerületében történt, és nem a lakhely szerint illetékes kerületben.
A VII. kerületet 1919-g a VI. kerületben anyakönyvezték.
Az I. kerületből kivált a XI. kerület 1934-ben
A VI;VII;X. kerületből alakult meg a XIV kerület 1935-ben VI. kerületből 1938-ban vált ki a XIII. kerület
I. és a II. kerületből a XII kerület vált ki 1940 ben
Nagy-Budapest kialakítása során.
A VI. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A VII. kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. Az 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig terjedő időszakban a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. A VIII. A terület 1895. október 1. és 1897. december 31. között a IX. kerülethez tartozott. A kerületi kirendeltséget 1898. január 1-jén állították fel. A IX. kerületi kirendeltség működése 1895. október 1-jétől folyamatos. A X. kerületi kirendeltséget 1907. január 1-jén állították fel. A IX. kerülethez tartozott1895. október 1. és 1906. december 31. között. A XI. kerületi kirendeltséget 1934. március 1-jén állították fel. A XI. kerület területéhez tartozik 1950. január 1-jétől a volt Albertfalva, amelynek anyakönyveit 1907. január 1. óta vezették. A XI. kerület anyakönyvi eseteit 1895. október 1. és 1919. április 30. között a II. kerületben, 1919. május 1. és 1934. február 28. között az I. kerületben vezették. A XII. kerületi kirendeltséget 1940. július 1-jén állították fel. Anyaga 1895. október 1. és 1919. április 3. között a II. kerületnél, 1919. május 1. és 1940. június 30. között az I. kerületnél található. A XIII. kerületi kirendeltséget 1938. június 25-én állították fel. Ezt megelőzően - 1895. október 1-től - a VI. kerületben történt az anyakönyvezés. Megjegyzendő azonban, hogy a XIII. kerület 1950. január 1-jén történt területi változása során az V. kerület területéből is részesült, ezért előfordulhatnak olyan esetek, amelyeket az V. kerületben anyakönyveztek. A XIV. kerületi kirendeltséget 1935. október 1-jén állították fel. A kerület a VII. és a X. kerület egy-egy részéből alakult. A VII. kerületi része 1895. október 1-jétől 1897. december 31-ig a VI. kerületi anyakönyvi kirendeltséghez, 1898. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a VII. kerülethez tartozott. A X. kerületi része 1895. október 1-jétől 1906. december 31-ig a IX. kerülethez, 1907. január 1-jétől 1935. szeptember 30-ig a X. kerülethez tartozott.
Értem, köszönöm. Beírtam a térképbe a Kerepesi út 26-ot és kiadta a Puskás Ferenc Stadionnál, nem az az ma is akkor? A Wikipedia szerint a régi Kerepesi út egy része lett átnevezve a Rákóczira. Ha maradt a 26-os házszám a helyén, akkor a mai 26-ossal egyezik. Meg kérdés, hogy az 1900-1920-as időszakban az a rész akkor is a 14. kerülethez tartozott, vagy későbbtől? (Majd utánaérdeklődök, persze ha bárki tudja itt, az is jó :) )
Sziasztok, van egy régebbi másik "dilemma", amibe belefutottam.
Van egy római katolikus, Frey Mária nevű szépanyám, aki pesti születésű volt, Terézvárosban lakott 1862-es házassága idején. A házasság és a szüleik neve megvan, Nagy Lajost nagyon szépen vissza is tudtam vezetni.
Frey Mária születését viszont meg is találtam, meg nem is. 1862 februárban 17 éves volt, tehát 1844-ben vagy 1845-ben született. Megnéztem, nem zsidóként született-e esetleg, náluk csak egy pesti "anyakönyvezési kerület" volt, semmi. Római katolikust végignéztem. Egyet találtam, a többiben vagy nem volt, vagy későbbtől kezdtek pl. Cinkotán külön vezetni az anyakönyvezést.
Terézvárosban meglett, DE más anyával. Frey Péter és Wagner Mária a házasságban, Frey Péter és Haas/Hasz Borbála a születésben! Testvéreket is feldobta a FamilySearch. Lehetett ilyen? Gyanítom ha Wagner Mária Frey Mária mostohaanyja volt, akkor Borbála halála Terézvárosban lehet. A házasság nem biztos, hogy ott.
Ennek (vagy ugyanannak) a Frey Máriának a testvérei és szülei házassága is meglett (F. Péter Haas Borbála), kiderült, tábori cseh a férj, a feleség szintén cseh, de nem egészen értem a szövegből. Őt képben teszem fel, a bal felső az.
Régebben elkezdtem Frey Mária halálának keresését, nagy eséllyel a VII. kerületben halt meg, mert a későbbi gyerekeik ott születtek meg és amikor 2 lányuk férjhez ment még ők is oda voltak beírva (Nagy a vezetéknevük, Verseny u. 22.). Sajnos tű a szénakazalban (MACSE-n nem vagyok, de egy ottani tag szerint az oldal se adott ki semmit Frey Máriára, csak 1-2 gyereke születését, akik már megvannak). Még Frey Pézer halottiját keresgélném majd, de nem tudom a régebben nagyobb Terézváros (Kerepesi út 26.) abba a kerületbe esett-e 1895 után, ahova ma.
Igen, köszönöm, ráadásul van benne egy javítás. Van egy tippem rokonoktól, hogy ez Karlsbad környékén van. A probléma az, hogy minden Bohámiai, Morva és Sziléziai településnevet átböngésztem, beleértve a német megfelelőkre, de semmi eredménye nincs. A horzt, horszt, hoszt, host végződésú települések (zavarbaejtőbb az elejére keresni) semmi hasonló sincs. Próbáltam kimondatni másokkal is, esetleg beugrik valami fonetikus kombináció, amire nem gondoltam. De semmire nem vezetett. Ezért gondolom, hogy talán az azonos szülőkhöz tartozó másik kersztlevélen pontosabban lesz. Ennek viszont nem elérhető az eredeti anyakönyvi képe és abban reménykedem hátha ki lehet túrni valahog: https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9T-LMX https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZ9T-2FM
Fonetikusan van írva. Az eredeti hangzókkal a település neve valószínűleg českhorzt volt. Nový Jičín (németül Neutitschein) környékén vannak hasonló nevű települések. Ezeknek a településeknek a német neveit kell megkeresned.
Szia! Köszönöm! Megtettem. Átnéztem az összes Bohámiai és Morva, sőt Sziléziai településnevet együtt a nmet nyelvű eredeztetésekkel. Cs kapcsolat helyett fonetikusan próbáltam behelyettesíteni a CH-ra vagy CZ-re, de nagyon messze vannak hasonlóságban azok amiket találtam, egyszerűen nem jön ki. Ugyanennek a párnak (Elisabeth/Erzsébet Domin és Eisner Albertnek) van egy másik fia, aki Pelsőcön született (bocsánat, az előző kérdéses Balassagyarmatról származik). Ez a rekordja, de ehhez sajnos nincs meg a film/kép amiből össze tudnám hasonlítani az adatokat. Esetleg nem tudjátok, hogy ahhoz hogy lehet más módszerrel hozzájutni? Valamiről biztosan beindexálták (az előzővel ellentétben az a szlovák rekordok között van, ez a száma):
A csecsemők szülei: János, Kmet Mária; György, Franko Erzsébet; Mátyás, Zachar Zsuzsanna; György, Ribárszki Mária; György, Tószeczki(?) Anna. (A sorrendből/időzítésből itélve ez legalább két, de inkább három külonböző Litauszki György, és egyik sem az "enyém", mert annak Borgula Anna volt a felesége.)
Akinek van hozzáférése a MACSE indexelt anyakönyvi adatbázisához, esetleg rá tudna keresni az alábbi személyek debreceni halálozására? Úgy látom csak 1896-98 és 1907-1914 között teljes a feldolgozottság, de ezen évek kizárásával is már rengeteg időt spórolna meg nekem. Előre is köszönöm a segítséget!
Tolvaly(j) József született kb. 1838 meghalt 1894.08.06. - 1915.06.04 között
Gulyás Zsuzsánna (Tolvaly(j) Józsefné) született kb. 1850 meghalt 1894.08.06. - 1915.06.04 között
Kis(s) Imre született 1871.06.14. meghalt 1914.12.14. - 1917.03.04. között
Szabó Zsuzsánna (Kiss Imréné) született kb. 1835 meghalt 1897.1.26 - 1914.12.14 között
Harangi(ghy) Erzsébet (Földesi(ssy) Jánosné) született 1834.11.19. meghalt 1913.04.01. - 1917.11.07 között
Teljesen megakadtam és segítséget szeretnék kérni. Az alábbi kivonat egy 1891-es pelsóci keresztlevélből származik és kutakodásomhoz kulcs lenne mindkét helységnév megfejtése:
Az alsó gyönyörűen olvasható Neutitschein, ami ma Novy Jicin, viszont a felső teljesen megfoghatatlan számomra. Cselhorzt-nak, Cselhoszt-nak vagy Csekhorzt, Csekhorszt-nak olvasom, de teljességgel lokalizálhatatlan. Több oldalról közelítettem, régi gazette-rekkel helyiségnevekre rákerestem vagy az elejére darabosan vagy a végére, de sehogy sem találom. Hangzás utáni keresésnél ugyanígy semmire sem jutottam. Ti minek olvassátok? Hogyan próbálnátok meg közelebb jutni hozzá?
Egy kutatótárs mondta, hogy lehetnek másodpéldányok a levéltárban az iszkaszentgyörgyi református anyakönyvekből, 1828-tól. Felhívtam a Fejér Megyei Levéltárat, megerősítették, hogy megvan. Kíváncsiságból érdeklődtem az Országosnál is (Lángliliom utca), ott meg Csórt mondtak, megnéztem az adatbazisokonline-on és ott is az volt, hogy Csór filiája alatt Iszkaszentgyörgy ott van. A kutatótárs is azt mondta, hogy az hibás. Meg belenéztem a csóriba... legfeljebb az volt iszkaszentgyörgyi, aki ott született, de Csóron halt meg, onnan származott és csórival házasodott és dédapám születése 1893-ból persze nem is volt ott. :) Alkalomadtán lemegyek a levéltárba, úgy néz ki, nincsenek digitalizálva.
Egy kérdés: vannak bárkinek anyagai esetleg (Alsó)szinevérről (polgári, elég 1903-ig, valakinek a halálát keresném) vagy ismer bárkit, aki jár a kárpátaljai levéltárba? Sajnos az e-mailjeimre (csak kettő volt!) még annyira se reagálnak, mint a máramarosiak (ott legalább azért kéthetente volt reakció).
Azt minden szarvasi história említi, hogy 1722-ben telepítették be a törökök által elpusztított helységet főként felvidéki családokkal. Azt viszont sehol sem találom, hogy pontosan _honnan_ a felvidékről.
Az 1788-1800-as anyakönyv végén van egy egyháztörténet, latinul:
Az első oldalon felismerem, hogy említik Nógrád és Zólyom vármegyéket, de azt nem tudom értelmezni, hogy minek kapcsán. Talán csak odavalósi volt az első lelkész vagy földesúr?
Üdvözletem, engem is érdekel az első párom a sorban Lituaszky János - Nemcsok Mária. János mikor halt meg és hány éves volt akkor, nekem van egy János 1736.12.26 születéssel igaz elég fiatal volt ha 1752.01.22 elvette Nemcsok Máriát. Engem főleg Mária érdekel mikor halt meg és hány éves volt. Nekem az anyai oldalon van szarvason Nemcsok János - Taját Mária kezdettel fő ágam ott János kb. 1724-25 ben született de hogy hol és hogyan került szarvasra nem tudom.
Ha jól értelmezem a "11-ek a levezetésben"-t (tehát ha Litauszki János és Nemcsok Mária az 1., L. György és Borgula Anna a 2., stb., és fiaid a 11.), akkor én egy nemzedékkel feljebb vagyok, mint te, és a közös ősök (3. L. György és Szlovák Anna) hat nemzedékkel vannak felettem. Ha jól számolom, ez azt jelenti, hogy én ötödfokú unokatestvére vagyok fiaid valamelyik nagyszülőjének.
A fórum untatása elkerülése végett az emailem ugyanaz, mint itt a "nick"-em, a gmail-en és a yahoo-n is.
Nem tudom, úgy általánosságban van-e szokás a névváltozatok választásában. A WikiTree-n a "születési név" dívik, tehát a keresztelési bejegyzésben vagy hasonló legkorábbi utalásban található írásváltozatot szeretik használni (avagy szeretnék kőbe vésni vagy szentté avatni), de én pont a másik végletet tartom ésszerűbbnek: a gyászjelentésen legtöbbször a család által leginkább használt írásváltozat található. Magyarul lehet egyszerűen a modern helyesírási szabályok szerint írni (ha tudjuk, hogy hogyan ejtették), de ez angolul lehetetlen, tehát a nagyrészt angolul tudó családfakutató "társadalom" erről a lehetőségről nem igazán tud.
A keresztneveket én magyarul szoktam, de van egy ősöm Fridericus az 1700-as évek elejéről, akit németül írtam be (Friedrich), mert a Frigyest azt csak kb. ötven évvel később találták ki. Valószinű, hogy az illető anyanyelve német volt, és annak is van értelme, hogy a neveket a személy anyanyelvén írjuk be -- mármint, ha az ismert.
Az idők folyamán változó családneveket hogyan szokás beírni a családfába? pl Rentsitsofszki -> Rencsisofszki -> Rencsisovszki. Különös tekintettel az olyan személyekre akiknek eltérően van írva akár a születési és halotti anyakönyvben. Sőt igazából a keresztnévre is vonatkozik a kérdésem hogyha a születési anyakönyvben latinul van, de a halottiban magyarul akkor a családfában hogyan érdemes szerepeltetni.
Egy megerősítést szeretnék kérni, hogy az alábbi képen az aláhúzott vallások ugyanazok-e? Szerintem igen, de egy megerősítést szeretnék kérni. Mind a kettő Római katolikust jelöl. És mit jelent az Rno?
Nagyon köszönöm a válaszodat JPmiaou .Igen ,sajnos már én sem tudok tovább lépni a Litauszki águnkon /a fiaim a 11 -ek a levezetésben/Litauszki János-Nemcsok Mária ,Litauszki György-Borgula Anna ,Litauszki György-Szlovák Anna,Litauszki János-Gulyás Erzsébet,Litauszki Mihály -Janurik Erzsébet,Litauszki György -Lancsa Erzsébet ,Litauszki György -Sonkoly Mária stb./ Akkor egy kicsit rokonságban vagyunk.Ovastam több cikket a Litauszki névről és azt irták a lengyel-litván LITEWKI-névből -ered-/akkor mégsem betelepitett tótok;Nagyon szeretnék előbbre lépni de most már nagyon nehéz és nem csak ezen az ágon egyre több az akadály.
A Reucsánokkal kapcsolatban futottam bele ugyanebbe, a 18. századi evangélikus anyakönyvben még mindig több ilyen nevű család van, pedig reménykedtem, hogy egyetlen ősben valahol összefutnak majd. Azt olvastam Balassagyarmat történetében, hogy a város eredeti lakossága szinte teljesen elpusztult a török idők alatt, a mostaniak ősei a 18. század elején települtek be a felvidékről. Az egyik gyarmati földesúrnak többek között Gyetván is voltak uradalmai, onnan is csábított ide jobbágyokat (ott találtam is ilyen nevűeket). Valószínűleg már akkor több ilyen nevű család jött ide. A legrégebbi anyakönyvekben Rewutsánnak vannak írva. Találtam egy Revúca nevű felvidéki települést viszonylag közel, lehet, hogy onnan származik eredetileg az egész bagázs? De akkor vajon mi volt az eredeti vezetéknevük, mielőtt a származásuk alapján elnevezték volna őket?
Szarvason sok Litauszky (Litavszky, Litauszki, Litavszki, Litawski, stb.) volt (és van). Azt nem tudom, hogy ez hány telepes családra megy vissza. (Ha valaki tud szarvasi telepeslistáról, érdekelne.) Pontosan mikor és ki a kiindulópont?
(Nekem ükanyám Zsuzsanna a legközelebbi Litavszky-m. Szülei István és Szlovák Anna, István szülei György és másik Szlovák Anna, György szülei György és Borgula Anna, ezen György szülei János és Nemcsok Mária. A szűkszavú anyakönyvi bejegyzések miatt azt hiszem, idáig a fáklyás menet.)
Szeretnék többet tudni a szarvasi Litauszki családról és a Botpalád 1909 utáni hozzáférhető születési, halotti, házassági anyakönyvek hollétéről. Előre is köszönöm!
Egy kis "update". Miklós Katalin már meglett (első posztomra utalva).
Iszkaszentgyörgyöt illetően kiderült: a Fejér Megyei Levéltárnál megvannak 1828-tól a MÁSODpéldányok! (Református). Raktárban tárolják őket, digitalizálva nincsenek. Az első példányok ott is leégtek. Az Országosnál az adatbazisokonline.hu alapján azt mondták Csórra írták be a református iszkaszentgyörgyieket, de nem! Csupa Csóron lakó halt meg, csak csóriak voltak a mennyasszonyok és dédapám születése se volt ott :) Helységnévtár lehet néha jobb, mint az adatbazisokonline?
Ha elégett anyakönyvekbe "botlana" valaki, a helyileg illetékes levéltárat kérdezzétek meg, hátha van még ilyen, hogy ott megvannak a másodpéldányok. Kutatótársam szerint 1828-tól volt kötelező másodpéldányt beküldeni.
Lehetséges, hogy akkor a várpalotai reformátusokkal is ez lehet, talán megvan a másodpéldányok egy része a Veszprém Megyei Levéltárban. Evangélikusokat mennyire írhattak be oda? Jobb híján gondoltam arra, hogy a reformátusba írhatták be őket. Kerestem a pápai evangélikus, pápai református, takácsi evangélikus és ref. anyakönyvekben (a mennyasszony Takácsin született) és Várpalotán is néztem az evangélikusban, semmi. Az evangélikus takácsiakat nagyrészt a reformátusokhoz írták be, ebből is indultam ki.
Másik kérdés, csak kíváncsiságból. Volt annak idején Öskün szlovák betelepítés. Azzal kapcsolatban létezhettek dokumentumok, listák? 1800-as évek eleje érdekelne.
A Hadtörténeti Levéltárnak írtam nagyjából egy hónapja két családtagom ügyében, akik a második világháborúban estek el, azonban még nem kaptam választ. Nem tudja valaki, milyen gyorsan írnak vissza? Köszi!
Sőt pl ott van Vereb az első gyerenél ha megnyitom az anyakönyvet (csak rosszul van az FS-en)
Szóval én azt csinálnám. hogy
Mégegyszer végignézném a bérmálásokat. Utána megnézném, hogy a Pázmándhoz van e feltöltve bérmálás és azt is megnézném.
Utána végignézném, hogy mi a pontos születési hely a többi gyereknél. Utána ott megnézném a kb születési időtartalmat Antal névre az anyakönyvekben (nem az FSen)
Hát igen. Mondjuk a zirci bele volt "keverve" az anyakönyvek közé :) Az mekkora véletlen volt, hogy megtaláltam. Meg hogy benne az ősöm nevét :D A Lángliliomban ültem és lapozgattam 100-asával a lapokat és a monitor alsó felét bámultam. Kb az alsó 3 sort "látta be" a szemem. És egyszercsak felbukkant ott egy ismerős név :) Hogy ennek mennyi esélye legyen... ? :)
Ha kipipálod a kockát, akkor csak pontos egyezéseket ad.
A nem-pontos keresés eredményét sajnos nem lehet átrendezni, és szűrni is csak egyéb pontok alapján lehet (születési év vagy hely, stb.). És a kereső baromságait sem lehet kijavítani -- tudni kell, hogy a Nyiri nem találat a Nyiry-re (de a Neri igen), a Debreceni nem egyezik a Debreczenivel, és úgy általában a magyar neveket képtelen helyesen egyeztetni.
Nem tudjátok, a FS keresőjében van valami titka annak, hogy előresorolja a pontos találatokat? Tehát ha például beírom vezetéknévnek azt, hogy Hiba, akkor ne soroljon előtte három oldalnyi Hubát, meg Habonyit?
Leírom egy picit részletesebben hogy merült fel egyáltalán ez a kérdés:
Kulcsár József és Karakas Zsófia házasságát kerestem. Jelenleg annyit tudok róluk hogy Törökszentmiklóson született 10+ gyerekük 1845-65 között.
Évszámot nézve remekül passzolna ez a házasság 1844 decemberben Kulcsár József és Zsófia között, csak ugyebár a Tóth István nem stimmel.
Viszont találtam egy 1827. március 3-i keresztelést, ahol Karakas Zsófia keresztapja Tóth István.
És akkor itt jött a gondolat hogy esetleg a házassági anyakönyvbe valamiért nem az apját írták hanem a keresztapját.
Nézzétek el ha nagyon vad gondolat, de a cirka 2 hetes családfakutatói pályafutásom során még elég kevés ismeretre tettem szert az anyakönyvek kapcsán :)
Református anyakönyvekben nagyon gyakoriak a rövidítések.
V.l. (városunkban lakó) ifjú Kulcsár József V.l. (városunkban lakó) H. Tóth István l. (lányával) Zsófiával. T. (tanúk) Pásztor János, Varga János.
A válasz tehát nem, ez egy házassági anyakönyv. Tóth István Zsófia apja.
Kiolvasási és értelmezési kérdéseknél nagy könnyebbséget jelent ha nem képet, hanem linket adsz meg, mert akkor nem nekem kell kikeresni a kérdéses bejegyzést.
(banna), az egyházjogban közzététele annak, hogy bizonyos személyek házasságra lépni készülnek. Célja törvényellenes v. érvénytelen házasságok megakadályozása. A K.-t a házasulandók saját lelkésze eszközli, és pedig ha a vőlegény és a menyasszony két különböző helyen laknak, a K. mindkét helyen eszközlendő, három egymásután következő vasár- v. ünnepnapon az isteni tisztelet alatt. Katolikusoknál a K. alól a megyés püspök ad felmentést, mindhárom alól azonban csak kivételes okokból, jelesül olyanok egybekelésénél, kik eddig mint házasok szerepeltek a világ előtt; halálveszély esetében, vagy általában ha a késedelemmel veszély járna, sőt halálveszély esetére minden kerületben valamely lelkész püspöki megbizásnál fogva felmentést adhat. A K.-t a tridenti zsinat szabályozta ugy, amint most is érvénys. Protestánsoknál a felmentés a közigazgatási hatóságok (alispán, polgármester) hatásköréhez tartozik. A K. elmulasztása a katolikus egyházjog szerint a házasságot nem ugyan érvénytelenné, de törvénytelenné teszi, a protestánsoknál ellenben a II. József-féle 1786-iki házassági pátens szerint a K.-nek felmentés nélkül elmulasztása bontó akadály, a K. nélkül létrejött házasság érvénytelen. a házassági jogról szóló 1894. XXXI. t.-c. szerint a házasság megkötését K. előzi meg. A közigazgatási hatóság a K. alól felmentést adhat. Szabályszerü K. nélkül házasságot kötni tilos. A tilalom megszegése mint vétség 3 hónapig terjedhető fogházzal és 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a polgári tisztviselő, aki a K. hiánya miatt tilos házasságkötésnél közreműködik, ha tudja, hogy a K. meg nem történt, 6 hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével; ha csak gondatlanság terheli, 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható. Az 1894. XXXIII. t.-c. szerint a K. az anyakönyvvezető hatáskörébe tartozik. A K. a házasulandók rendes lakóhelyén eszközlendő. Elrendelésére az az anyakönyvezető illetékes, aki a házasság megkötésénél közreműködni jogosult. A K. az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és a községházánál nyilt helyen 14 napig tartó kifüggesztéssel történik; nagy- és kisközségekben a kifüggesztés ideje alatt két vasárnap a községházánál élőszóval is teljesítendő. A házasságot csak a K. utolsó napjára következő három nap letelte után szabad megkötni. A K. egy évig érvényes, ha egy év alatt a házasságot meg nem kötik, a K. ismétlendő. A felmentést a K. alól a törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) adja; megtagadó határozata ellen a felek a belügyminiszterhez folyamodhatnak. - A K. továbbá hatósági, jelesül birósági határozatok közlésének egyik módja (másik főmód a kézbesítés). K. által történt közlés esetében a megengedett jogorvoslatok bejelentési határideje a K.-t követő napon veszi kezdetét.
Március 27. Thesszalonikéi Szt. Matrona (IV. sz.) szűz, vértanú. Szenvedéstörténete szerint egy Pautilla nevű zsidó úrnő szolgálója volt Thesszalonikében. Keresztény hite miatt, titokban még templomba is eljárt, asszonya éheztette, verte, majd egy doronggal halálra ütlegelte. Szűzi ártatlanságban adta át életét Teremtőjének.
A pamfiliai Pergében született istenfélő szülőktől. Felserdülvén, szülei férjhez adták egy Domitián nevű emberhez. Házasságukból egy leány született. Férje durvaságai miatt sokat szenvedett. Ezért, leányát egy ismerősre hagyva, titokban eltávozott házából. Először egy férfi kolostorban tartózkodott, férfiruhában, hogy ne találjanak rá. A Babila nevet viselte. Itt erényes életével tűnt ki. Sok idő múlva el hagyva ezt a kolostort az emesszai női kolostorba távozott. Volt Jeruzsálemben is, a Sinai hegyen is, végül visszatért Konstantinápolyba, ahol női kolostort alapított. Hosszú és erényes élet után l00 éves korában adta vissza lelkét Istennek a 492. évben.
Az 1870-es évekből származó, latin nyelvű róm. kat. anyakönyvben olvastam a "Matronae" keresztnevet, mint a menyasszony nevét. Megnéztem, amikor meghalt, a halottiba is így írták, tehát nem elírás. Egy sváb községről van szó.
A háromszori kihirdetés (három egymás utáni vasárnapi misén) nyilván időhúzásnak volt kitalálva a hirtelen felindulásból elkövetett házasságok ellen, őket meg sürgette valami.
A bejegyzés arról szól hogy a háromszori kihirdetés azaz dispensatió alóli felmentés kérelmem ellen kifogással éltek. a helyi prédikátor feletteséhez prosenior bong István hoz fordult aki úgy itélte meg hogy a kifogás nem alapos ezek után a helyi egyháztanács , consistorium, megadta a kihirdetés alóli felmentést.
Nekem addig van meg, hogy: Febr. 21-én prov: Fazakas Joseft ifju Angyalosi pr: Raduj Klárával valo házasságára néz? maga jelentése? után kérdés? alá jövén minthogy? á protendáló akadáj a Tizes? (vagy valahogy a tiszteletreméltót szeretné rövidíteni?) prosenid? ? István Úr rendelése? következéseben? el enyésetetett? a hejbeli confistorium? által tehát á provia? dispensatio? nyomán concessa? adatott.
Pfff... Hát mondjuk itt a születési idő lenne a kérdés, de mondasz valamit... Akkor ezek szerint az ükapámig lehet 100%-ig eljutni, tovább meg már csak tipp. Ha ott született a faluban, akkor csak egy ilyen nevű csecsemő volt keresztelve 1805-ben...
Lehetne esetleg linket kérni az egész anyakönyvhöz? Több szövegkörnyezettel talán olvashatóbb lenne. Jelenleg nem sok értelmet tudok belőle kihámozni:
Febr. 21én pr?. Fazakas Joseft ifju, Angyalosi pr? Racky? Klárával valo Házasságára néz? maga Jelentése után kérdés alá jövén minthogy a' Praetendálo? akadáj, a' Tiszt. pr?? B?? Istvánnak? Rendelése következéseben el enyésztetett a' Hejbeli D.Consistorium? által, tehát a' praevia? Dispensatio nyomán Concessa adatott.
A kőbe vésett évek is tévesek lehetnek. Egyik ükanyám 1945 őszén hunyt el, de a sírkövén 1946 áll, mert a követ akkor sikerült végre megcsináltatni, és azóta sem lett kijavítva.
Jaj, lehet félre érthető voltam... :) Természetesen a klasszikus, tanácsolt módon csináltam és a temetőben is a dédszüleim sírjától haladtunk tovább... Azok a sírok, amiket említettem a legrégebbiek a temetőben és bár az "1805-ös" nehezen olvasható, de azért közelről el lehet, szóval gyorsan le is jegyzeteltem róla amit kell! A halotti anyakönyvi bejegyzést megtaláltam a sír alapján és a dátumból kivontam a bejegyzett kort, így 1804 körüli időt kaptam. Aztán a házassági bejegyzést is megtaláltam, de ott már nincs túl sok támpontom, legalábbis korom nincs és a település sincs megemlítve (legalábbis, hogy helyi XY ifjú...); egyedül a szomszéd falu van megemlítve, de én azt úgy értelmeztem, hogy az az ükmamámra vonatkozik. Ezért vagyok bizonytalan, hogy akkor most az ükpapám helyinek számít? De lehet azt a házassági bejegyzést be fogom ide tenni, mert a neveken kívül a többit nem tudom értelmezni, bár valami vallási pénzes dolog lehet...
Szia. Nem zárhatod ki :) Igazából visszafelé kellene épitkezni... Úgy egyből kiderül.... Nekem is volt egy 1832-es születési papírom tök ismeretlen névvel és vagy 1 évig nem tudtam hova tenni, amíg el nem jutottam odáig :) Szóval előbb nagyszülő - dédszülő - ükszülő stb :)
Nemrég kezdtem el én is a családfakutatást, de aztán több helyen megakadtam... Szóval szükségem lenne egy kis segítségre. Remélem jó helyen járok.
Első körben az lenne a kérdésem, hogyha voltam olyan szerencsés, hogy egyes őseimnek tudom, hogy melyik faluban van a sírja, mert voltak olyan idős rokonok, akik megtudták mutatni nekem, szóval láttam is, akkor gondolom az azon szereplő évszámokat szinte vehetem készpénznek. Azért kérdezem, mert az egyik ősöm 1805-ben, a másik 1822-ben született; ez esetben ha az adott település anyakönyveiben csak egy megfelelő nevű találat van az adott évben, akkor azok a kérdéses őseim vagy a környező falvakban is kutakodnom kellene... Ez főleg az 1805-ösnél kérdés, mert az akkori anyakönyvekben még csak az apát tüntették fel (vagy az anyát). Állítólag a szomszéd faluban is született egy ugyanolyan nevű csecsemő csak 1803-ban. De ez ugye nem egyezik a sírral, ezért kizártam, de tényleg kizárhatom?
Alsóregmecz. Kisközség Zemplén vm. sátoralja-újhelyi j.ban (1900) 497 lakossal utolsó posta Mikóháza u. távíró Legenye-Mihályi A Kazinczy család ősi fészke
Úgy tudom, hogy a Pest megyei polgári anyakönyvek nem lettek lefotózva a mormonok által, nem kaptak engedélyt. Így a Familysearch-on nem is szerepelnek.
Ha katolikusokat keres, akkor a Váci Egyházmegyei Levéltárban lehet online kutatni díj ellenében
Valaki tudna segíteni, hol találok a neten Ecser 1895. utáni (állami) anyakönyveket, elsősorban halottit?
És egy fontos információ, hátha valaki éppen ezt keresi: Ecser anyakönyveinél az izraelita hitközség filmjében (1869-1883) Dunapataj, Harta, Kis-harta, Orda, Dunapentele, Paks, Galgagyörk, Tóth-györk adatai találhatók!
Nemcsak az evangelikus, hanem a református vidékekre sem igaz, hogy a türelmi rendelet befolyásolta volna az anyakönyvezést. Szatmárban minden kis faluban az 1760-1770-években kezdődnek az anyakönyvek (kivéve ahol később persze). Szatmárnémeti 1703. Fehérgyarmat 1740. Nagygéc 1735! Csengersima 1735!. Egyszerűen elkezdték vezetni és kész. Jól tették.
Szóval még az is benne van a pakliban, hogy a házasság nem az a szülőpáros, akit én keresek, hanem egy másik azonos nevű páré. Vagy a halálozási nem ugyanannak a férjnek a haláláról szól.
Általánosságban minél közelebb van a bejegyzés az eseményhez, annál megbízhatóbb, vagyis születésről a házassági valószinűbb, hogy helyes.
De: hány Paulovics Mária volt a környéken? Vigyázni kell az egyező házastársak alapján megállapított azonosításokkal. Már többször is találtam teljesen azonos nevű házaspárokat. (Például Felsőlövőn az 1830-40es években két Polster János - Unger Erzsébet házaspár gyermekeit keresztelték. Szerencsére az egyik család nem Felsőlövőn lakott. Nekem még az a szerencsém is van, hogy az én Polster János ősöm felesége Unger Rozina volt, és olyan párból csak egy volt.)
Ha teljesen más születési dátum jön ki a halálozási és a házassági anyakönyvben megadott életkor alapján, akkor melyiknek érdemes hinni? Reucsán Ádám az 1851-es házasságánál 36 évesnek, 1873-ban bekövetkező halálakor 65 évesnek lett írva. A feleség neve mindkét esetben ugyanaz (Paulovics Mária), így elég valószínű, hogy ugyanarról az emberről van szó. A házasságánál a szüleiről sajnos csak annyi derül ki, hogy az édesanyja Mária, az apja neve nincs odaírja. A bibi az, hogy született egy Reucsán Ádám 1808-ban, és egy másik 1814-ben, ráadásul mindkettőnek Mária az anyja.
Nem a katolikusoknál keresztelkedtek; csak ott voltak anyakönyvezve. Ez olyan helyen is fennállt, ahol volt korábban is protestáns templom: az 1700-as években a Hapsburgok erősen próbáltak katolizálni, és többek között az anyakönyvezés jogák is megvonták a protestánsoktól. A türelmi rendelet (1781) után visszaadták, tehát sok helyen az 1780-as évek közepétől vannak evangélikus vagy református anyakönyvek.
Például Alistál, Pozsony megye református anyakönyvei 1784-től vannak, és az első oldalon többek között ez áll:
Kezdődött ezen Matricula 1784dik esztendőb. melly esztendőben Mártiusnak 21. Napján, ditsösségessen uralkodó IIdik Jósef Császár Országunk Felséges Jó Királya kegyes engedelméből, ezen Szent Ekklésiában 52 esztendökig tartó lelki árvasága után a' Liberum Exercitium el kezdődött.
Mondjuk ebből semmi sem abszolút: például Szarvason csak evangélikus templom volt a kérdéses időszakban, tehát ott 1734-től vannak evangélikus anyakönyvek, és a katolikus anyakönyv kezdődik 1788-ban.
Ha egy városban csak 1785-ben épült evangélikus templom, és az evangélikus anyakönyvek is csak onnantól elérhetők a FS-ön, akkor előfordulhat, hogy korábban mindenkit a római katolikus egyház keresztelt, azokat is, akik később evangélikusok lettek?
Kb. december óta kutatgatok, főleg FamilySearch-ön, de volt, hogy egy több családfát egymáshoz kapcsoló külföldi úr talált még 1-2 régi rokont a Geni-on (pl. egy dédapai testvért). :)
Most "mindent" nem írok, hol kiket kerestem, bár helységneveket/felekezeteket említhetek: anyai nagymamámnál várpalotai evangélikusok, takácsi evangélikusok (voltak, akik a református anyakönyvbe voltak írva) stb. Nagyacsád, Nagyalásony, Tót/Magyarkeresztúr, ösküi magyarok és szlovákok. (Utóbbiban egy házasságot keresek, Marusinecz Mihály és Váradi Zsuzsanna 1811-ben vagy azelőtt). Nagyapám ágán meg pesti sváb (Frey, nála picit elakadtam), Győr megyei közbirtokosok (Enese, Szilsárkány, Bőny).
Nagymamám apjánál pedig Miklós Katalint keresem, Szabó Dániel feleségét, valószínűleg Várpalotán halt meg, legalábbis a fia később ott élt a feleségével. Katalin már 1913-ban, a fia házassága előtt megözvegyült. Iszkaszentgyörgyiek voltak a férjével, azt a települést már végigtúrtam, semmi. Itt csak az államira lehet támaszkodni - a házasságuk meg azelőttről van - mert reformátusok voltak, és a református anyakönyvek sajnos elégtek a világháborúban.
Apai ágon az őseim Máramaros és Szatmár megyébe nyúlnak vissza (izraeliták), nem tudom, van-e bárki, aki arrafelé van és tudna levéltárban kutatni. A nagyapám máramarosszigeti születésijét sikerült kikérnem a máramarosi román levéltártól, de volt némi költsége, az írásuk szerint a velük való kutattatásra ment a költség 90%-a, pedig pontos dátumot, helyet tudtam...
Aki erdélyi anyakönyvekben érdekelt (főleg keresztény persze, de van pár izraelita is), annak ezt tudom ajánlani: http://www.erdelygen.uw.hu Az adatforrások menüpont alatt van a lista. E-mailen lehet kérni, előre megküldik, aztán magyar számlára oldalszám szerinti támogatói djíat utalni. Korrektek, tőlük kértem ki gyergyói anyakönyveket a párom elődeinek kutatásához. :)
Sziasztok! Ismét egy segítséget szeretnék kérni. Ez egy születési anyakönyvben van írva (1776.). A szülés és a keresztszülőknél ezt a megjegyzést nem tudom elolvasni. Valaki segítene ebben? Nagyon szépen köszönöm!
2, A kecskeméti temető sírhelykeresője nektek működik? Régen sem volt hibátlan, de most már, talán a legutóbbi frissítés óta, egyáltalán nem működik nekem. http://koztemetokecskemet.hu/sirhelykereses/
A válaszokat előre is köszönöm.
Lehetett hallani a hírekben, hogy a Szlovák Nemzeti Könyvtár jónéhány könyvét és dokumentumát digitalizálták és egy adatbázist hoztak létre belőle. https://www.youtube.com/watch?v=qogDC-DOEps
Én is árokszállási házasságkötéseket és születéseket kerestem és keresek mostanában. Nem szerepelt sehol, hogy megsemmisült volna, de mégsem található. Az 1803-1852. között kötött házasságokról még a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltárban sincs meg minden év, csak elvétve egy-egy, ha szerencséd van, pont az, amit keresel. A Jászárokszállási Szentháromság templomban a napokban jártam ez ügyben, de nekik egyáltalán nincs házassági anyakönyvük erről az időszakról. A Levéltárban viszont megtalálható az 1829-1832. között kereszteltekről vezetett anyakönyv, ami a neten kimaradt. Én a Bordás, Csuka, Márkus, Palócz, Kolonits családokat kutatom, részeredményeim már vannak.
Hol találhatóak a törteli katolikus anyakönyvek, anyagok? Hol kutathatnám? Sajnos nem találtam információt, hogy hol is vannak és hol lehet kutatni.
Ezen felül még a ceglédi anyagok érdekelnek, itt a református és evangélikus anyakönyvek. Bár tudom, hogy az evangélikus anyakönyvek sajnos megsemmisültek 1871-1884 között, de a rá következő évekből keresem az ük-szülők házassági anyakönyvét, ami nagyban segítené a munkám.
Remélem valaki tud segíteni, előre is nagyon köszönöm!
Lapozgatom-lapozgatom, de nincs kiírva sehol. Viszont igazad van, v. k. l. lesz, más lapon egyértelműen L a harmadik betű. Köszi a segítséget. A Budapest VI. ker. RK 1876-1882 házassági anyakönyvekről van szó.
Ahhoz inkább egy link kellene, mert ebből nehéz rájönni. Lehet hogy a "vitt keresztlevelet" rövidítése, de más is lehet. Lapozgatni kellene egy kicsit ide-oda, és megnézni hogy van-e olyan hely ahol kiírja a szavakat.
Szerintem minden a helyén van, csak nem jó helyre kattintottál. Például a kajászószentpéteri 1895-ös születések nem az első képkockától kezdődnek, hanem az 5-ös tételtől. Le kell görgetni odáig.
Sziasztok! A gyerekek születése 1895-ig a Bp. VI. kerületi rk. keresztelési könyvekben van. A szülők halálát 1895-től 1940-ig keresem a VI. kerületi állami halotti anyakönyvekben. 1909-ig némelyik évben vegyesen V-VI-VII. kerület van, de van könyv, aminek azt írták a borítójára, hogy V-VI. kerület, mégis kizárólag V. kerületi címeket tartalmaz. Az FS a VI. kerület alatt tartja nyilván ezeket a filmeket. Láttam már olyat, hogy pl. Pestimrén volt egy külön anyakönyvi hivatal 1961. júniusig, párhuzamosan a XVIII. kerülettel, utána a kicsi megszűnt, és csak a nagy XVIII. kerületi hivatal maradt. A Terézvárosban ez hogy ment?
Felvidéken a FS-en csak az egyházi anyakönyvek kutathatók online. Az 1895 utáni állami anyakönyvek, amennyiben nem tartalmaznak 100 évnél korábbi bejegyzést a járási levéltárakban kutathatók. Ebben az esetben Vágsellye - Sala. A 100 évnél korábbi bejegyzést tartalmazó anyakönyvi kötetek a helyi anyakönyvi hivatalban találhatók.
Rk kell. Csak az a probléma, hogy a születésiek csak 1895- ig vannak és nem találom sehol sem ami kéne. 1936-ig csak az ilyen neves felsorolás van, de ott sem találtam semmit.
Valaki tudja hol találom a pozsony vármegyei Nagyfödémes ( Velke Ulany ) 1900-as anyakönyveit? Ha ez nincs meg akkor ezen az ágon nem tudok továbbmenni. Miközben az összes többi ilyen nehézséget le tudtam kűzdeni
Kiderült, hogy a szlovák nyelvben van ugyan a megfejtés, de nem a két különböző név eredeténél, hanem a /gy/ hang jelölésénél: a keresőben nem gondoltam a Gyuris név elején is segédkaraktert használni, és a képeket böngészve a "Duris" fölött átsiklottam. De harmadik vagy negyedik átlapozáskor végre megakadt a szemem egy 1799-es keresztelésen: Andreas filius Andreæ Ďuris s. Galbács, coloni Felső Pribeliensis, et Mariæ Boldi seu Pozel. (Ezek szerint a Galbácsokat is meg kell nézzem...)
Nem tudja valaki véletlenül, hogy a szlovák nyelvben van-e valami magyarázat arra, hogy valakinek a vezetékneve néha Boldis (Boldisch, Boldiż, stb.), néha meg Pozely? Ja, és néha "Boldis vagy Czifrus"?
Alsópribély (Hont vm.) evangélikus anyakönyveiben kutatom éppen a felsőpribélyi őseimet.
- Házasság, 1795 nov. 23: Andreas Gyurisch Felső-Pribélyiensis cum Maria Bowdisch. (1788 és 1814 között nem találok másik Gyuris András házasságot.)
- Keresztelés, 1797 oct. 3: Johannes, filius Andreæ Gyurischow et Mariæ Boldisch, Felső-Pribeliensium.
Tizenegy évig semmi, aztán:
- Keresztelés, 1808 sept. 24: Paulus, filiolus abortivus et debilis immaturus Andreæ Gyuriṡ et Mariæ Boldiż s. Czifruṡ. - Halotti bejegyzése (ugyanaznap): Paulus filius immaturus Andreæ Gyuriṡ et Mariæ Boldiż s. Czifruṡ F. Pribel.
- Keresztelés, 1812 ápr. 27: Anna, filia Andreæ Gyuriss et Mariæ Pozely.
- Keresztelés, 1816 jan. 25: Susanna, filia Andreæ Gyuriss et Mariæ Pozely F. Pribel.
- Keresztelés, 1821 máj. 4: Georgius filius Andreæ Gyuriṡ, coloni F. Pribel. et Mariæ Boldiż.
(A keresztszülők között az első kivételével mindig szerepel Balázs Mária, 1808-ban és 1812-ben mint Balkó András felesége, 1816-ban és 1821-ben mint özvegye.)
- Házasság, 1827 nov. 19: hon. Juv. Georgius Paulovkin s. Pacsura, A. Pribel. Georgii Paulovkin et Catharinæ Mrva fius., ann. 18 (bap. 1809, 8 Sept.): cum hon. virg. Anna Gyuris F. Pribel. b. Andreæ Gyuris et Mariæ Boldis fa. annor. 15. (bap. 1812, 27 Apr.)
A többi gyerek házasságát még nem kerestem, de Annáénál a lelkész nyilván úgy gondolta, hogy Boldis Mária és Pozely Mária ugyanaz. Mit tudott ő, amit én nem?
Etyeken ilyet nem láttam, de megnézem majd újra. Sajnos az a tapasztalatom, hogy ha nincs meg Etyeken, akkor hiába keresem bárhol. Valószínűleg eredeti telepesek. Az összes ágam így végződik.
Ez elképzelhető, utánajárok. Miből gondolod, hogy özvegy volt? Valami van odaírva a név után, de én inkább Virgo-ra gyanakodtam, mert az előfordul a lapon máshol is.
Köszönöm a választ, nyakig benne vagyok a nyálazásban!A pár Merse településen élt, persze K.János legalább kettő előfordul. Az enyémről nincs meg a halotti sem, esküvői sem, így a születésivel sem tudok foglalkozni. Egyik gyermekük anyakönyvében kerültek megjelölésre. T.Zsuzsanna második házassága után Vönöckre került 1812. után. Itt szült két gyermeket új férjének, utána eltűnt.Illetve 1817-ben még említették mint keresztszülő, de néhány év múlva már másik név szerepel a férj mellett, mint keresztanya.......szóval nyálazok a környéken.Hová mentek meghalni?.....Ráadásul 1816-29 közötti időszakra nem találtam meg a vönöcki halotti anyakönyveket, nincs benne az "albumban" /Kemenesszentmártonban anyakönyvezték elvileg/. Kelemen János 1807 és 1812 között halt meg, de hol anyakönyvezték?Hol házasodtak össze? A testvérek, rokonok megvannak, de ők? A második házasságot miért ismételték meg négy hónappal később a v.legény falujában is?... Van min filózni nyálazás közben...
A képen tényleg az utolsó előtti bejegyzés Akli János és Kováts Anna fia Ferentz keresztelése 1843 március 7.-én, de visszalapozva kiderül, hogy az anyakönyv Kajászó református kereszteléseit tartalmazza, az 1961-es filmesek németnyelvű könyvjelzője szerint: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-TYXW-2?i=195
Mondjuk ez még tulajdonképpen semmi ahoz képest, amit keresztanyám családfáján találtam: a Baranya megyei dárdai kerület izraelita születési anyakönyvei is az RK keresztelési indexben vannak, Szölgyén, Esztergom megye (!) jelöléssel:
(Keresztanyám persze jóhiszeműen ezt a kikeresztelkedés időpontjának és helyének bizonyítékául vette, mert az Ancestry-n csak az index van, a kép nincs. Igen, áttért katolikusnak a lány, de csak házasságkor, nem korábban, és nem Esztergom megyében. Azt hiszem, egész életében nem járt sehol Esztergom közelében.)
Azt hiszem, ma este megpróbálok hibabejelentést tenni. Valószinű, hogy a szokásos "formanyomtatványt" kapom majd csak, miszerint az FS-en jelenleg nincs az indexek javítására lehetőség, de hátha ....
A Fejér megyei Aba katolikus anyakönyveit keresem. A Catalog-ban csak a reformátusokat és az izraelitákat jelzi, ugyanakkor a Records-nál kiadja az indexált kat. születésit. És, hogy ne legyen egyszerű, az
indexált nevekhez rendelt képek a református anyakönyv képei. Emlékeim szerint kb.3 évvel ezelőtt a teljes katolikus anyag fenn volt. Megjegyzem tegnap este a Catalogg-ban Abánál még Kajászó képei voltak.
Alapvetően Aba halotti ak. érdekelnek 1851-1895 között.
Kelemen János és Takáts Zsuzsanna anyakönyveit kerestem, de csak Takáts Zs. második házasságára vonatkozó dokumentumot találtam: KÉT HELYEN, NÉGY HÓNAP ELTÉRÉSSEL !!!???
Baja - Mór légvonalban több, mint 140 kilométer. Nem értem, hogy mi jelentősége lehet annak, hogy mindkét helyen előfordulnak ugyanazok a nem túl ritka családnevek.
Az illető neve Király Balázs, az e-mail cím alapján 1987-es születésű. E-mail címe: kiraly.balazs.87@gmail.com. Őt ismered? Nagyon örülnék, ha megtalálnánk! Köszönöm a segítséget előre is! :)
Steidl Teréz és férje Gaiter János Budapesten éltek, de a II. kerületben, nem a XII.-ben, és János 1912-ben hunyt el. (Teréz 1945-ben, Hartán.) Mondjuk Teréz szüleinek haláláról még nem találtam semmit, lehet, hogy Pestre költöztek öregkorukban?... Köszi a tippet, utánanézek.
Ladó János Magyar utónévkönyvéből, Ilona cím alatt: "A Heléna régi magyarosodott alakváltozata. Lásd ott." Heléna cím alatt: "A Heléna a magyarban újabb keletű átvétel. A név ugyanis először Jelena formában került hozzánk Vak Béla királyunk szerb származású felesége réven, ebből azután nálunk Jelona, majd Ilona lett."
Névvel kapcsolatban, pontosan a Helena névvel lenne kérdésem. Eddig nem tudom miért, de a Helena-t Ilonának fordítottam/magyarosítottam, ezt jelenti , vagy a Helénát jelenti?
Heléna névből magyarosodott ki az Ilona, de elbizonytalanodtam.
A fórumon van még 2018 augusztusában is hozzászólás a nicktől. Szóval nagyon régi nem lehet. Korábban írtatok egy nevet, de az emailcímből teljesen más vezetéknév derül ki. Csak azért kérdezem, mert a lent említett (azóta valószínűleg törölt, mert nem találom) nevű barátom van, messengeren elérem, tudom neki továbbítani az itt írottakat, már ha tényleg ő az, akit keresel.
Igen publikus, de mivel már 3 éve volt, hogy kereste, lehet már nem használja, mert írtam neki, de nem válaszolt. Az e-mail címből kikövetkeztettem a nevét, de az sem vezetett célra. Facebook-on is kerestem a név alapján,de semmi! Azt meg sajnos nem tudom kinyomozni, hogy ki lapul az e-mail cím között. Lehet azért nem válaszol, mert azt hiszi akarunk Töle valamit, pedig nem. A mai vilégban mindenki óvatos! :)
Én a napokban indexeltem XII. kerületi halotti anyakönyvet. Ott találkoztam Steidl Teréz névvel. Valamint feltűnt nekem a Veidinger névvel. Azért tűnt fel, mert a családfámban vannak ilyen nevűek. Emlékezetem szerint Veninger volt, legalább is én annak olvastam. Ha jól emlékszem, akkor 1918-1919 év volt.
Ha mindegyik gyereknél szintén Ferenc, akkor vagy félreírták a nevét a házasságánál, vagy nem ez az ő házassága. Nyugodtan lehetett Móron két hasonló korú Auer Annamária, és előfordul, hogy mindkettő Ertl fiúhoz ment férjhez. Mondjuk a keresztelési bejegyzésekből itélve inkább az első lehetőség a valószinű: a kereső kilenc gyereket ad Ertl Ferenc és Auer Annamária szülőkkel, és senkit Ertl János Györggyel.
(Nekem is van Móron kibogoznivalóm. Ott született Steidl Teréz ükanyám; szülei Steidl Ferenc és Weidinger Teréz. Sajnos a házassági anyakönyvbe 1846-ban nem írták be a szülőket, tehát Weidinger Teréznél meg vagyok akadva: ilyen névvel csak 1831-ben találok keresztelést. Van egy Veidling Teréz 1826-ban, ami jobban illik a házasságnál megadott 21 éves korával, de a név eléggé eltérő, és nem találok azokkal a szülőkkel senki mást.)
Murrencs: Szerintem 3 dolog lehetséges. Egyik, hogy a német származásúaknak 3-4 kerestnevük is lehetett. Így elképzelhető, hogy Joannes, Georgus és Franciscus is egyben. Ez valószínűbb, ha a gyermekeknél is szerepel minimum kettő név ezek közül.
Másik az , hogy például a német kiejtésben valahogy egyfélének hangzik egy név, latinul pl. Mattheus-Mathias (Máté-Mátyás) és így írta le a pap, de lehet akár egy napon házasodott mondjuk 3 pár és nem emlékezett mindhárom férfinak a háromféle nevére. Szóval semmi köze nincs az igazi névhez, csak egy véletlenszerű elírás.
Erdekes problemaba utkoztem. Nevezetesen egyik osom a Fejer megyei Mor-on szuletett 1806ban. Anyakonyben szepen olvashatoan oda van irva, hogy az apja Franciscus Ertl az anja pedig Anna Mra Auerin. Korulneztem es a parosnak volr vagy 7 gyermeke az evtizedek alatt ahogy ez szokas volt akkoriban.
Az elso gyermek lany volt, nem tul meglepo modon megkapta az anyja nevet Anna Mra Ertl 1803-ban. Innen gyerekjatek megkeresni a hazassagi anyakonyvi bejegyzest. Meg is lett, es a dobbenet is. 1802 aprilisaban hazasodott Joan. Georgius Ertl es Anna Mra Auerin. Kerdesem, hogy lett Joannes Georgius-bol 9 honap alatt Franciscus?
Szeretném, ha felfedné magát, mert a férjemnek is szépapja, csak az István fia leszármazottja. Kérem, hogy ha még olvassa ezt az üzenetet, akkor keressen bennünket az e-mail címünkön. Köszönöm!
Kérem keressen meg bennünket, a férjem Babos István szépszülei is a Babos János-Csizmazia Erzsébet. Remélem fel tudjuk egymással venni a kapcsolatot. Értékes információt tudunk, hogy honnét származik Babos János.
Hát más esélyt nem nagyon látok, minthogy végignyálazod a Heves megyei települések halálozási anyakönyveit. Én ott nézném először, ahol az utolsó gyereke született, hátha ott maradtak. De ha idősen halt meg, még az is benne van a pakliban, hogy olyan településen halt meg, ahová valamelyik gyereke házasodott. Szóval az olyan helyekkel kezd, aminek azért más anyakönyvek alapján volt köze a családhoz. Ha tudod, melyik felekezethez tartoztak, nem kizárt, hogy érdemesebb előfizetni az adott egyházközség netes adatbázisára (már ha van), sokkal gyorsabban lehet benne haladni, mint a polgári anyakönyvekben, mert jóval kevesebb ember van benne. Aztán ha ott megvan, utólag már könnyedén megtalálod a polgáriban is.
Tudna-e valaki segíteni?Egy személy halálozását keresem.Annyit tudok,hogy 1891és 1913 között halt meg.Tudom a pontos születési idejét,helyét,gyermekei születési idejét,helyét.Mind Heves megyei községek.Vándoroltak munkáról munkára,ott lakással.Úgy gondoltam bárhol is halt meg születési helyén állították ki halotti anyakönyvét ,de nem.Általam ismert utolsó munkahelyének könyveiben sincs.Szolgálóként dolgozott.Ötlet?
Nem tartom valószínűnek. Strommer Benedek, Tétény plébánosa akkor már évek óta a településen szolgál, amikor 1787-től elkezdi bejegyezni a jóváhagyásokat. Ha korábban nem is tudott németül, néhány év alatt illet megtanulni a német nyelvet, hiszen Tétény katolikusai többségében németek voltak. Próbáltam utánanézni, hogy mikor volt szükséges az urasági jóváhagyás, de a házasságkötésre nézve csak kevés adatot találtam. Az Esterházyak birtokain a házastársak egymástól való öröklése miatt kellett a XVIII. század hetvenes éveiben. A témában ezt az oldalt érdemes végigolvasni. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_MOLkiadv3_05/?query=uras*%20jovah*&pg=305&layout=s
Feleségem felmenői után keresgélünk Tétény - Promontor környékén. Annyit sikerült megtudni, hogy Németországi betelepülők voltak, részben Óbuda érintésével (is) érkeztek, talán Würtemberg-ből.
Gondolom nem tudtak egy szót sem magyarul. Lehet, hogy a nyelvtudás hiánya miatt kellett valami engedély?
egonca: "Penes Consensum Dnalem" Igen, jól fordítottad. Uradalmi (vagy urasági) jóváhagyás birtokában. A tétényi házassági anyakönyv bejegyzéseit nézegetve, a legtöbb házasságkötéshez odaírták ezt, kivéve, ha özvegyek házasodtak. Egy-két helyen az apa a jóváhagyó. Hogy miért kellett hozzá nemesi hozzájárulás, nem tudom.
zoevaa: Nem igazán létezik már ilyesmi. Ami irat fennmaradt, az is Bécsben van kint, 0.02 ifm.
Könyv nem készült róla, csak egy összefoglaló műben szánnak neki fejezetet: Németh Lajos: Aranylapok az egykori magyar tábori vadászzászlóaljak történetéből (Budapest, 1940)
A FS oldalra fel van téve az összes anyakönyv oldalanként beszkennelve. Ezeket találod meg, ha a search - catalogue menünél beírod az adott település nevét. Ezek lefényképezett, kézzel írott anyakönyvi oldalak. Vannak önkéntesek, akik ezekről az adatokat számítógépbe bepötyögték, és az oldalon kereshetővé tették, ez az indexálás. Ezt jelenleg csak a születési/keresztelési anyakönyvekkel csinálják.
Ha megmondod a település nevét, és hogy melyik évtized érdekel, idelinkelem neked magát az anyakönyvet, ha fent van. Gondolom, regisztrálva vagy, így simán meg fogod tudni nyitni.
A keresőben csak az jön fel, ami indexelve van. A számítógép nem tudja a képeket elolvasni. (De jó is lenne....)
Az FS-en a magyarországi egyházi anyakönyvekből csak az rk és ref keresztelések vannak indexelve. A ma Szlovákiához tartozó településekből előfordul más felekezet indexelése is, de ott is nagyrészt csak keresztelések vannak. (Kivéve ahol a kevert anyakönyvekből mindent keresztelésnek néztek.)
Az Őskeresőn semmi sincs indexelve.
Ahol nincs index, ott marad a képböngészés. Manapság az FS-en egyre több anyakönyv érhető el otthonról, evangélikus is, de az Őskeresőn általában több van. (Például az északnyugati megyékből az FS-en csak a másodpéldányok vannak, amik az 1820-as években lettek kötelezők.)
A képböngészésnél az FS-en is és az Őskeresőn is a településsel kell kezdeni. Ez nem feltétlenül ugyanaz, mint a lakhely, mert nem volt mindenütt templom; hogy hol volt a templom, azt a Dvorzsák-féle helységnévtárban érdemes keresni. (A hivatalosakban már többször is hibát találtam az anyakönyvezés helyénél. Például Bőny, Győr megye már 1790-ben rendelkezett evangélikus templommal, és Bana, Komárom megye evangélikusai ott voltak anyakönyvezve, amit az 1873-as helységnévtár helyesen sorol, de Bőny alatt hibásan azt írja, hogy "ág. Nagy-Barát". A hibát a következő három hivatalos kiadás betűhíven ismétli.)
A polgári anyakönyvezés kezdetétől (1895 okt. 1) az FS-en nincsenek magyarországi egyházi anyakönyvek, de viszont vannak polgáriak. (Pest megye nem vett részt a filmezési szerződésben, tehát Pest-Pilis-Solt-Kiskun alatt csak a -Pilis-Solt-Kiskun alá eső helységek találhatók. Szerencsére ebbe tartozik Nagy-Budapest.) Ezeknek indexelése folyamatban van, FS-en is és a MACSE-n is, de többnyire még mindig a böngészésnél tartunk.
Sziasztok! A familysearch.org keresőben en csak a születési anyakönyvi kiv, vagyis inkább a keresztelesi lev. tudom megnézni, halotti és házassagi nincs benne, vagy nem tudom,hogy hol kell megnezni? Az őskeresőnél hogyan kell keresni? Mit jelent a dobozszám stb? Hogyan használjam?
Az MNL-ben pontosan az van, amit a mormonok filmeztek, tehát ami "igazolatlanul távol" volt a filmezéskor, az természetesen sem ott, sem az FS-n nincs. Más kérdés, hogy azóta a hiányzó kötetek előkerültek-e; ezt talán a plébánián kéne megkérdezni, vagy az illetékes püspöki levéltárnál. (1877-ben Váchoz tartozott, de az ottani e-kutatási segédletekben nem találom: http://leveltar.vaciegyhazmegye.hu/?start=0&page=plebaniai_lista&knev=&fnev=&kktip=3&kszo=.)
1769 megmagyarázza, hogy miért szerepel Szarvas és Orosháza filiaként: a szarvasi katolikus gyülekezet 1788-ban alakult, és ezután Orosháza Szarvasnak volt leányegyháza 1797-ig. (A negyedik helység visszalapozgatva kiderült, hogy Öcsöd, ami később is Szentandrás filiája.)
Tehát az oszlopok azt a célt szolgálják, hogy az anyakönyvíró ne kelljen leírja a helységneveket; csak ki kell pipálja a megfelelő lakhelyet.
Vörösvárinak igaza van, hogy a "schismat." görög keleti. Pár lappal később van egy "Græci Rit.", ami a görög katolikust jelöli.
Sziasztok! Valaki tudja esetleg, hogy Jászárokszállás keresztelési anyakönyveit 1829-1832 között, illetve az 1803-1852 közötti házassági anyakönyveket hol találom? Akkoriban Jászkerekegyháza néven futott a település. Se fs-en, se az MNL adatbázisában nem voltak feltüntetve. A Wikipédián nem szerepeltek a megsemmisült anyakönyvek között. Köszi!
Kedves Fórumtagok, A 19-es tábori vadászzászlóaljhoz tartozó adatokat keresek. Esetleg van valamilyen nyilvántartás az ott szolgáló katonákról? Segítségetek köszönöm
vörösvári igen. én is igy értelmezem, legtöbben helyiek (Békésszentandrás). a képek egy 1769-es halotti anyakönyvből vannak, de a házassági keresztelt és a halotti anyakönyvben is ugyan igy van táblázat, 1768-tól 1785-ig.
Mégegyszer megnézve a harmadik képtöredékecskét, talán félrevezet az, hogy úgy látom a lap tetejére írták az összegezést. Ezek szerint ezek csak oszlopok, amiket kipipálhat, ahelyett, hogy a filiális helység nevét minden alkalommal beírja. Azt nem sikerül kideríteni, hogy hol íródott ez az anyakönyv: a Békés megyei Szarvason és Orosházán helyben volt katolikus templom, és Tót-Komlóst Orosházán anyakönyvezték. (Az ?őcsed helységgel egyáltalán nem boldogulok.)
A vallás schismat., ami azt hiszem, itt annyi, mint "protestáns", de esetleg lehet "görög katolikus" is; ezt csak a bejegyzés környezetéből (hol, mikor íródott, és más bejegyzésekben mi áll) lehetne megállapítani.
A személy neve Gregorius: Gergely, és apja Wolffgangus: Farkas. A vezetéknévvel több szövegkörnyezet nélkül nem boldogulok: ?é?csúri. (Utána vagy et "és" vagy ex "-ból/-ből" szerepel; ha a következő oszlopban vagy sorban női név áll, akkor az első, ha helységnév, akkor a második.)
A harmadik képdarabka alapján azt hiszem, azt részletezték, hogy az elhunyt hány évet élt helyben, a hozzátartozó (filiális) helységekben, és máshol. Ilyet még sose láttam, és el nem tudom képzelni, hogy mi célt szolgálhatott. Talán a pap inkább statisztikusnak született.
Segítséget szeretnék kérni, hogy a Római katolikus halotti anyakönyvben a vallása mi lehet Gergelx nevezetű embernek, ill. az apjának a nevét se tudom kiolvasni.
És bár tudom értelmezni, de nem vagyok biztos, hogy mit jelentenek az alábbi feljegyzések? Hogy az illető aki meghalt az a helyi közösséghez tartozott vagy éppen máshová tartozott (esetleg jött) és itt halt meg? vagy másra kell itt gondolnom?
ia absentis ex in Hungaria contra Turcos militantis: "aki hiányzik Magyarországon a törökök elleni harcban"? (Vagy "aki távol van Magyarországon ..."?) A latin nyelvtan nem tartozik erősségeim közé, tehát nem sikerül megfejteni, hogy az ex "-ból/-ből" mi célt szolgál (mire vonatkozik), és a militantis a "katona(i)"-nak pontosan milyen esete/ragozása (és egyáltalán főnév vagy melléknév vagy micsoda).
Ismer valaki olyan magyar történészt, aki a Horvát-Szlavónországi terület, pontosabban Túrmező (Túrmezei Nemesi Kerület) helytörténetével foglalkozik; helytörténeti ismeretekkel rendelkezik???
Köszönöm mindenkinek a segítséget (különösen Prelleg-nek)!
De nem hagy nyugodni a dolog hogy esetleg semmi közünk a Forgách családhoz... Azaz annak a gimesi (volt még somogygombai stb) ágához. Nagyon könnyen lehet, annál is inkább mivel a MAGYARORSZÁG CSALÁDAI CZIMERíKKEL ÉS NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL. IRTA Nagy Iván 1853 KIADJA RATH Mór. könyvbõl (211. oldal) nem derül ki hogy hogy írták a nevet. Egy feltételezés hogy Gimesi-Forgách (mint pl vitéz Nagybányai Horthy Miklós). De akkor mi szintén nem vagyunk sehol ;) Az a gyanúm hogy elfelejthetem a fenti könyvet és egy másik nyomon kell elindulnom. Pedig de szépp lett volna...
G. József és L. Mária gyermekei a lévai római katolikus keresztelési anyakönyvben: IDE kattintva lehet elérni. A fénykép ikonra kattintva a kép is megjelenik.
Látom nyilvános az emailcíme. Ha esetleg kellene, szívesen megküldöm Vladár Gábor könyvének a családok történetéről és V. Irmáról szóló részeit képek formájában.
Köszönöm! Kicsit gyors voltam a válasszal ;) Kellett egy hozzáférést is "gyártanom" hogy megnézhessem, de sikerült. Újabb lépés elõre. Azaz inkább visszafelé...
Sok kérdõjelet feloldott! A Vladár családdal való kapcsolatról apukám mesélt egyszer nagyon régen, de így világosabb a kép. Sajnos nem vagyok gyakorlott kutató és a családi fotóalbum képaláírásai is elmosódtak az idõk folyamán, ezért nehéz a kibetûzés.
A gyászjelentések alapján viszonylag könnyen el lehet készíteni a Ghimessy családfa vázlatát, mert nagyon sok Ghimessy gyászjelentés van az OSZK adatbázisában. Egyszer, hibásan, G. Jánost írják Laktisz Mária férjének, de az utóneve József volt. Mária és férje László szülei voltak, és Léváról származtak. Léván már a XVIII. század óta írtak az anyakönyvekbe nemes Ghimessyeket. Ugyan Forgácsok is laktak Léván, de ők reformátusok voltak, és ha jól látom nem nemesek. Hogy a Ghimessy családnak volt-e bármilyen köze a ghimesi Forgáchokhoz, nem tudni. (Szerintem nem volt.)
Ahogy almirena lentebbi linkjeiből is látszik, Vladár Irma volt László felesége. Irma testvére volt Vladár Gábor miniszternek, aki a visszaemlékezésében beszámolt a családfájáról (Vladár és Emperl (Imperth) ágról egyaránt), de a testvéreiről is írt, így Irmáról. (Ghimessy Lászlót is megemlíti). Bráz Béla Vladárokról szóló könyvében, a 299. oldalon látható Gymesy László.
Köszönöm az ötletet, de ha tudnám, nekem is megkönnyítené a dolgomat. Mindenesetre a hungaricana és az mnl oldalainak a lehetõsége kimerítve. Többszáz oldal, lehet hogy még több (fõleg telefonkönyv!) átolvasása után jutottam eddig. De most véget ért a nyom. Ha jól tudom mindenki, azaz a Bodrogi és a Ghimessy család is budai illetõségû volt. I, II kerület, de Béla-bácsi (Fehér és Ghimessy) viszont pesti. Római katolikus család volt, az anyai (Bardon-Bató-DalMartello (fiumei-velencei)) ág is.
Ha segít egy kicsit, akkor pl Ghimessy Lajos a volt dorogi homokbányáknál volt bányamérnök, feleségei: 1.Remenyik Sára//Sarolta 2.Tirts Sarolta. Dr Bodrogi Pál alezredes volt a cs. és kir. hadseregnél. Dr.Bodrogi Ágoston +1940.07.18. nagyon jó nevû állatorvos volt. Nagyapám, a sajnos nagyon korán elhúnyt Ghimessy Árpád tüzér tart.hdgy 1917-ben vasúti ezrednél szül.1895 - +1932.06.05. Ghimessy Béla gépgyárosnak két felesége volt: Kdkosy Margit és Laikner Ilona, öccse (bátyja?) Ghimessy László 1886-tart hadnagy 18.ezred.
Kicsit megakadtam. Az hogy nemes vagy nem és mikortól az pillanatnyilag nem a legfontosabb.
Összeállt a családunk (Ghimessy) kábé 1930-ig visszamenõ kapcsolatrendszere.
De ennél "hátrább" nem jutok, s ráadásul hiányzik egy (vagy több) név ami összeköti a "Mormonok" családfa leírásával
MAGYARORSZÁG CSALÁDAI CZIMERíKKEL ÉS NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL. IRTA Nagy Iván 1853 KIADJA RATH Mór. 211. oldal
Az odáig oké - ha ezt tartom hiteles forrásnak - hogy a Forgátsch családból ágazott le a családunk, mint ahogy a Forgách-ok is elágaztak több kevesebb névátírással.
E könyv az 1825-ben született (Gimesi/Ghimessy, estleg Forgách ?) Károllyal véget ér. -- (De ha Forgách, akkor mi hová lettünk? Mert a Gimesi/Ghimessy "kutyabõr" eredeti, ahogy azt szakértõk megerõsítették. Látsd egy korábbi topikomat e témában.)
Igenám de a családi fotóalbumban van egy fotó 1930-ból a hat Ghimessy testvérrõl: Margit, Erzsébet, Béla, Mária, László, Ilonka.
Apai nagymamám meg a Bodrogi család legfiatalabb leánya volt, Mária. Mária testvérei pedig Kornélia, László, Ilona (Hangay Sándorné), Pál, Ágoston, János, Irén. Plussz titulusok.
Ki volt édesapám nagypapája (László, vagy Béla -a Ghimessy és Fehér gépgyár tulajdonosa-)? A névöröklés hagyományából kiindulva László. De róla semmit nem tudok. A felesége nevét sem. Szóval hiányzik a kapcsolat a családi album és a könyv legutolsó adatai között.
Azután a Bodrogi nagymama vonalán vissza: hogy hívták a nagymamám mamáját? Nagyi papája Bodrogi Lajos ének és zenetanár, karnagy 1849- +1926.05.22 volt.
De ez utóbbit majd csak akkor kutatom tovább, ha a Ghimessy vonal rendben lesz. Azután ott van az anyai ág, a Bardon-Bató-DalMartello, de errõl késõbb ha valakit érdekel.
Szóval sok kérdés. De ha valaki belebotlik valakibe a fentiek közül, vagy/és megtalálja a hiányzó láncszemeket, nagyon megköszönném!
Én sajnos nem tudok a helyszínen kutatni, mert Svédországban élek vidéken.
A karintiai anyakönyvek indexeinél valami probléma történhetett, mert egészen különleges módon jelenítődnek meg az ékezetes nevek. Pl: Bohuss László és Görgei Artúr leánya, Berta esküvőjénél Görgei neve Gãƒâ€ŚÃ¢ÂŹËœrgei-ként olvasható
firmin: Gondolom ezek az újonnan (2019. jan. 3.) feltöltött indexek lesznek, mert a projekt nyelvét oroszra állították és így az írás is cirill betűsre váltott.
a kis jel felett az általad csatolt képen valamint a fenti részletben is olvasható a "320 h.p. Bastavska b" (Arcanum forrásból); ez egybevág a 19501.sz alatti válaszommal-> szerintem a keresett Gaiter Bélára vonatkozik
Köszönöm a megjegyzést. "320-as magaslaton" egy kicsit értelmesebb, mint az én ágaskodó állatkám... Az ilyen katonai térképekből megmaradt valami, ami alapján megállapíthatnám, hogy a magyar hadsereg szerinti jelölésben/számozásban volt-e Szerbiában egy 320-as magaslat, és ha igen, akkor hol?
Nem is tipp, hanem megjegyzés: a ¤ jel (általában 45 fokkal elforgatva, tehát egy függőleges és vízszintes vonal, közepén körrel) a korabeli katonai jelölésben a magaslatot jelölte. Ezek a katonai térképeken rendszerint számozva voltak. (pl. a nagyhaboru.blog.hu-n a visszaemlékezesekben ez rendszeresen előfordul)
Tizenötödikén írtam a bécsi kirendeltségnek, még aznap jött az automata válasz, hogy kérdésemet megkapták, és ma reggel érkezett a tényleges válasz: Gaiter Adalbert halotti kartonját megtalálták, de csak annyi van rajta, hogy Budapesten honos; az alakulat anyakönyveiben ők sem találták.
A kartonon van egy érdekes kriksz-kraksz, aminek értelmezésében bármi ötletet szivesen veszek:
FS-n rákerestem az apa nevére, kiadott egy 1778-s születést Török Anna feleséggel. István nevű gyermek. A születés a katolikus anyakönyvben van, viszont a szülők reformátusok.
Keresztes és Harsány kb 10 km, a héten Hars. van a név előtt.
Azaz Harsányból való Garai István.
Harsányban a református anyakönyv 1784-től van vezetve
Nekem jó tapasztalataim vannak:először 3 éve kerestem őket,aztán pár hónappal ezelőtt is. Max 1 héten belül jött válasz. Változott közben a mail címük,a lentebbi az aktuális.
A Garai család vonalán nyomozok, egy másik anyakönyvben feljegyezték, hogy a család nemes. Viszont, egyszerűen nem tudok rájönni, hogy a "Garai" név előtti rövidítés, mit jelenthet? Tudja esetleg valaki?
Csatoltam képet. A kép 1768-ból származik, a mezőkeresztesi (akkor keresztesi) református anyakönyvekből.
Köszönöm a kirendeltség email címét! (A címre keresve végre felköhögte az emailem a két évvel ezelőtti levelezést. Nélküle nem találtam olyan kulcsszót, amivel hajlandó volt előhozni.)
Épp az az (egyik) baj, hogy nem tudom, hol élt (és egyáltalán mit csinált) a rokonom édesapja halála után. Húga 1915-ben házasodott a II. kerületben, de nővére (dédanyám) már 1902-ben került Hartára (akkor Pest-Pilis-stb. megye, most Bács-Kiskun), és özvegy édesanyjuk is ott halt meg. A MACSE indexelt halotti anyakönyveiben nincs Gaiter Béla. (Albert vagy Adalbert sincs.) Hartát már átnéztem, ott nincs bejegyezve. A II. kerületből egy kicsit sok van, tehát azon még nem vergődtem végig.
A bécsi kirendeltséggel már egyszer leveleztem, férjem nagyapjáról, de nem találom az emailemben. Valaki emlékeztetne a címre? Valamilyen Norbertre emlékszem....
Lehet települése válogatta. A polgáriba minden bejegyzés BM rendelet alapján került be, ha jól emlékszem. Lehet elküldték a település katonahalálait és az anyakönyvvezetö önhatalmúlag oda is felvezette. Az egyháziba szerintem a család bejelentése alapján kerülhetett
Érdemes még átnézni az eredeti lakhelyén (Budapest ?? Kerület) a polgári halotti anyakönyveket. Elképzelhető, hogy oda is bekerült. Legalábbis ahol élek, ott rengeteg halott katona található bejegyezve. Akár több évvel később, mint a tényleges halál
33.oldalon kezdődik az augusztus közepi események részletes leírása; ebben az is benne van, hogy a fél zászlóalj az 53.gye. parancsnoksága alá került. (ahogy az általad talált adatbázisban is szerepe.)
Más történet kerekedik így ki, mint amit a családi emlékezet őrzött. Azt, hogy az itt említett Gaiter Béla azonos-e az általad keresettel, talán csak a Hadtörténelmi Levéltár bécsi kirendeltsége tudná megerősíteni avagy cáfolni.
Novemberben mutatták be az (állítólag hamarosan--az I.vh.befejezésének 100.évfordulóján!- világhálón elérhető) adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Intézetben, melyben az összes fellelhető adat szerepel a magyar származású katonákról.
Köszönöm a linket, ezekről nem tudtam, de sajnos nem találtam sem a keresett rokont, sem a veszteséglistával egyező bejegyzést. Végignéztem 1912-1916 között az 53. és az 52. gyalogezred halotti anyakönyveit is. Mondjuk odáig "jó" a családi történet, hogy mindkét ezred Szerbiában volt 1914-ben. (Erősen gyanítom, hogy a veszteséglistában sajtóhiba van, mert az 53. gyalogezred anyakönyveiben csupa -ić végződésű vezetéknév van, míg az 52.-ben a Schneiderek váltják a Szabókat, vagyis oda sokkal inkább beillik egy Gaiter.)
Arról van valahol adat, hogy 1914-ben ha valaki jelentkezett katonának Budapesten, azt hova küldték, hova sorolták? Egyáltalán mi alapján lett valaki tiszt vagy közlegény?
Esetleg próbáld meg a Hadtörténeti Levéltár Bécsi kirendeltségét. Nekem személyi adatok alapján e-mailben is tudtak segíteni az elhalálozás és a temetés helyével és idejével kapcsolatban is. Abban viszont nem tudnak, hogy melyik egység hol, mikor járt éppen. Erre a nagyháború blogot ajánlották, onnan viszont nem kaptam választ.
Az első világháborús katonákról a veszteséglistákon kívül milyen források maradtak fent?
Kérdésem oka: édesanyám (aki csak házasság révén rokona az illetőknek) mesélte, hogy dédanyám öccse az első világháborúban halt meg, amikor tiszttársaival a városban üldögélt, és egy szerb katona elsétált mellettük és hátbalőtte. Ennek a történetnek szeretnék utánajárni.
Ami biztos: Gaiter Béla Ferenc 1886 dec. 3.-án született Budapesten. Szülei Gaiter János vendéglős, aki Pornóapátiról származott (Vas megye), és Steidl Teréz, akinek szülőhelye Mór, Fejér megye. Béla a gyászolók között szerepel édesapja gyászjelentésén 1912-ben, de nincs az akkori foglalkozásáról semmi.
A veszteséglistákon az osztrák levéltár (gépi) indexe is és a GenTeam (nem gépi) névmutatója is egyetlen egy Gaiter találatot ad: a 9. szám (1914 aug. 31) 4.-5. oldalán a tisztek között szerepel, hogy:
Kadett i. d. Res. Gaiter Adalbert Inf. Rgt. Nr. 53 2. Komp. Tot Fehlende Daten werden nachgetragen
Ebből a vérszegény bejegyzésből meg lehet valami olyat tudni, ami alapján meg tudnám állapítani, hogy ez az én Bélám vagy sem? Például van valahol olyan adatbázis, ami megmondaná, hogy az 53. gyalogezred (azt hiszem, a német rövidítések erre jönnek ki) hol volt és mit csinált 1914 nyarán? (Ha egyáltalán nem sajtóhiba az 53.; a 9. számban ezen kívül nincs másik, de van egy csomó 52.) Vagy van esetleg valahol névjegyzék, amiben megnézhetném, hogy Gaiter Adalbert honnan származott vagy mi volt az anyja neve?
Úgy gondoltam az általam felvetett téma megír egy misét. Az itteni igencsak korlátozott kommunikációt érdemesebb lenne -- kellő érdeklődés esetén -- a Facebook-on kibővítve folytatni. Ehhez kreáltam egy új csoportot....ahova az érdeklődőket mély tisztelettel meghívnám. A csoport elérhetősége: https://www.facebook.com/groups/303475576965410/
Csak arra tudok gondolni, hogy a keresztnevet melléírták. Mondjuk nem találtam máshol ilyen 'a' betűt (alulról az ötödik sorban például András nem ilyen betűvel kezdődik), de én sem tudok mást kivenni belőle, mint "adamné". Azért nem a családi állapot, hanem a keresztnév melléírására gondolok, mert az oldalon mindenki más férfi, és a kérdések is olyanok, amilyeneket abban az időben senki sem kérdezett volna asszonyról. Igaz, hogy akkor meg a korábbi halotti bejegyzés nem stimmel....
Az mindenesetre majdnem biztos, hogy a név és a családi állapot közül valamelyik félreírás.
Kiolvasási segítséget kérnék. A hatodik sorban a keresztnevet nem tudom kiolvasni. Nekem 'Adamné'-nak tűnik, de nem hiszem, hogy akkor 'feleséges'-t írtak volna a családi állapotához. Még 1836-ban meghalt egy bizonyos Boda Ádám a városban. Lehet, hogy elírták a családi állapotot, vagy én olvasom volna félre?
Valaki segítene ezen a képen a gyermek keresztnevével és az apa kereszt- illetve családnevével, mert egyszerűen nem tudom hogy értelmezzem. 
Békésszentandrási születési anyakönyv. 1787 
a kép lemaradt, hogy értem 
