A kérdéses Bonta és a román Bonţa nevet én semmi esetre sem vetném össze. A román ţ /c/ ugyanis csak -i előtti palatalizálódással lesz t-ből, vö. boltă ’bolt(ív)’ ~ bolţi ’ bolt(ív)ek’. Itt azonban -a van előtte, így a kapcsolat kizárható.
A Bonta névnek egyébként Conştantinescu szerint van román etimológiája is: a román bont ’tompa; tömzsi; csonka’ melléknévvel azonos személynév -a apanév- (anyanév-) képzővel. (Persze az -ovics képzővel a Bonta szláv etimológiáját célszerű figyelembe venni.)
A Bonţa névnek azonban nincs román etimológiája (értsd: én nem találtam ilyet sem Constantinescunál, sem másutt), ezért ez a magyar Boncza név átvételének tartható. Sőt, szláv etimológiám sincs, így a magyar etimológiának nincs „riválisa”.
A magyar Boncza a régi világi Bonc személynév (családnévként: Boncz) -a kicsinyítő képzős származéka. A Bonc személynevet Melich a nyelvjárási bonc ’comb’ szóból eredezteti, mások, pl. Kázmér ezt kérdésesnek tartják, és ezért ismeretlen eredetűnek vélik.
Nem tudom, van-e köze a romániai Boncza családnévhez, mert ugye az románosan Bonţa. Aztán hogy az szláv eredetű-e, nem tudom, de valószínűbb itt a szláv tengerben, mint az olasz...
Igen, abból származik (megengedve persze, hogy az utolsó magánhangzó milyensége eltérjen, esetleg el is maradjon). Az apanévképző (az –ovics pedig kizárólag az) definíciószerűen csak személynévhez járulhat. De ezt már világosan leírtam a 10776-ban: nem esik jól, hogy ismételgetnem és bizonygatnom kell magamat.
És lehet, hogy a Bonta olaszosnak hallatszik a te fülednek, de az én fülemnek szlávosnak hangzik. A –ta régi szláv (cseh, lengyel, szlovák, szerb-horvát elterjedtségű) becéző-kicsinyítő képző, amellyel lesz pl. szlovák Franta név a František ’Ferenc’-ből, vagy a Konta a Konrad ’Konrád’-ból. A Bonta (< Bon[ifatius], Bon[aventura] stb. + -ta) név persze lehet ugyanúgy horvát, ahogy szlovák vagy cseh: a kérdés megint az, hogy honnan tudjuk ténylegesen kimutatni, hogy kapcsolódhat az -ovics képzővel stb.
Aki azt mondja, hogy „az -ovicsok szerbek vagy horvátok”, az egyszerűen nem ért a névtanhoz: ez a végződés az ukrán területtől a lengyel, szlovák, horvát-szerb területen keresztül a szlovénig mindenütt előfordul. A gyakoriságok lehet, hogy eltérnek, de mindezen népek közt keletkezhetnek ilyen nevek.
Ezért vizsgálni kell az adott népek közti elterjedési mintát (és nem az USA-belit), az alapnév sajátosságait stb. De még így sem feltétlenül szűkíthető le a név eredete: ekkor csak az adott családra érvényes megállapítást tehetnénk genealógiai vizsgálattal. De ez már nem ennek az etimológiával foglalkozó topiknak a témája.
Arra kérlek végezetül, hogy ismét olvasd el a 10776-ban leírtamakat, és arra válaszolj, hogy milyen horvátok vagy szerbek lennének az I. világháború idején a szlovák Csabacsűdön? Nem általánosságban kell azt feszegetni, hogy „az -ovicsok szerbek vagy horvátok”, hanem konkrét szerbeket vagy horvátokat kell felmutatni ilyen névvel. Többek között a csabacsűdi Bontovicsok esetén is kimutatni, hogy kerülhettek oda délszlávok? Amíg ez meg nem történik, addig a szlovák vélelem erősebb, mint a szerb-horvát. Még a lengyel és ukrán is erősebb, mert ők az északról történt levándorlásnál csatlakozhattak.
Azt gondoltam,hogy itt majd megkapom a választ hogy melyik a kettő közül,de most már teljesen összekavarodtam,mert eddig legalább tudtam hogy délszláv,de mostmár az sem biztos,mert azt írtad hogy a Bonta névből származik ami szlovák.
Azért jöttem ide kérdezni mert sokan mondták hogy szerb vagy horvát,de nem tudták pontosan megmondani hogy melyik,ezért jöttem ide.Azt gondoltam,hogy itt majd megkapom a választ hogy melyik.
Nem történeti értelemben tettem meg a hozzászólásomat, hanem a jelen viszonyok alapján.
A fogalmak kibogozása annál is nehezebb, mivel a nyelvi változások (komolyan nem nagyon találkoztam még a "Felföld" kifejezéssel, hiába névadó - ma már egyértelműen erre a fogalomra is a "Felvidék" kifejezést használja majd' mindenki - fogalmilag elnyelte a "Felföldet") mellett politikai változások is történtek: a "Felvidék határa" egyre délebbre húzódott (és végül lett belőle egy Szlovákia szinoníma) - erről már korábban volt szó.
Corrigendum: > Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom, de egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és egyben látszanak ezeréves érvényűnek. És emellett Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenne a nagyérdemű.
Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom. De egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében felületes földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és ezek tűnnek ma ezeréves érvényűnek. Emellett pedig Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenni a nagyérdemű.
Nehezen értelek formai és tartalmi okból is. Jó lenne, ha élnél a központozás és a mondatszerkesztés adta lehetőségekkel. Mindenesetre, amit felfogni vélek, azt sem értem. Ha olyan pontosan tudod, hogy mi „olasz hangzású nem pedig szlovák”, ha eleve tudod, hogy „a Bontovics és az -ovicsok szerbek vagy horvátok”, ha már olyan rálátásod van a kérdésre, hogy az érv lehet, hogy szerinted minek van értelme, akkor minek jössz ide kérdezni?
> Én Magyarországgal (illetve Szlovákiával) kapcsolatban még nem nagyon hallottam a Felföld kifejezést. Az Skóciában van ;-)
Ezt azért egy kissé sajnálatosnak tartom, de egyben jellemzőnek is, hogy éppen a hazánkra vonatkozóan a XX. sz. első felében földrajzi és egyéb értelmezések nyertek teret, és egyben látszanak ezeréves érvényűnek. És emellett Skócia történelmi földrajzával inkább tisztában látszik lenne a nagyérdemű.
Mindamellett névtani szempontból nem mellőzhető a magyarországi történelmi földrajz ismerete sem, mert mint mondtam korábban: az északi vidékről délre költőzők a Felföldi vezetéknevet kapták, nem a *Felvidéki-t. Mivelhogy a családnevek kialakulásának a korában (de mint Mocsárynál olvasható, a XX. sz. fordulóján is) még a Felföld volt a bevett elnevezés.
Két dolgot tennék hozzá zárásul. Én eredetileg a szlovák Horniaky szóról tettem megállapítást a 10766-ban, a magyar Felvidék csak ad analogiam került szóba. A másik, hogy a belinkelted Néprajzi Lexikon-cikk nem hogy oldaná a kuszaságot, de mélyíti is: belekeverve Felső-Magyarországot. Ez utóbbiba eredetileg Liptó, Zólyom, Nógrád és az attól nyugatra eső felföldi és felvidéki részek nem voltak benne; benne volt viszont pl. az alföldi Észak-Tisza mente. Az alsó-felső disztribúció itt a központhoz közeli vs. távoli elhelyezkedést jelölte (mint Alsó- és Felső-Ausztria esetén), nem pedig az alacsony, ill. magas domborzati viszonyokat. – Persze most már mindegy, a fejekben minden szétválaszthatatlanul összekavarodott, de egy szaktopikon mégis célszerű, ha nem a plebejus, hanem az elitista-professzionális értelmezést használjuk.
szerintem annak nincs értelme hogy egy név egy teljesen más névből származik pl: a Bontovics és az -ovicsok szerbek vagy horvátok és a Bonta az olasz hangzású nem pedig szlovák és amit belinkeltem ildalt abban az van hogy az adott nevet melyik országban viselik a legtöbben
Off: Én Magyarországgal (illetve Szlovákiával) kapcsolatban még nem nagyon hallottam a Felföld kifejezést. Az Skóciában van ;-)
Felvidék ugye meg ma már egész Szlovákia (s már 1938-ban is "Felvidék visszatért!" - tehát a magyarok lakta rész is). S Kárpátalja ekkor már minden tekintetben - gondolatilag, közigazgatásilag, fogalmilag - elkülönült.
Ami pedig az egykor Felvidékként emlegetett terület Magyarországon maradt részét illeti: egyértelműen Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-emplén és részben Heves megyék)
Adamec: Vö. cseh Adamec, szlovák Adamec, lengyel Adamiec, részint ukrán Адамец, illetve ezekből német Adametz (No., Au.) és magyar Adamec. Ez a szláv Adam ’Ádám’ személynév és az apanévképző funkciójú szláv -ec kicsinyítő képző kapcsolata.
Hát ez ellentmondásos, meg kell mondjam. A jelentéstani részben ott a cseh etimológia, de az országok közt Csehország nem szerepel. Meg Szlovákia se, meg persze Pápua-Új Guinea se. Viszont az USA kétség kívül felülreprezentált. Mindamellett nem látom, hogy min is alapulnak ezek a gyakorisági adatok…
Ha rákeresünk ugyanitt az Ibrahović név térképére, akkor a 2. helyen Olaszország áll, a 3. helyen Svédország, a 7. helyen pedig Indonézia. Horvátország, ahol a telefonkönyv egyébként 113 ilyen nevű bejegyzést tartalmaz, pedig nem szerepel. Biztos jó ez valamire, de hogy egy név etimológiai hátterének kiderítéséhez nem lehet használni, az biztos.
> de itt a Bonta Magyaroknál,Angoloknál,Svédeknél,Olaszoknál,Románoknál és Spanyoloknál fordul elő
Nem értem a viszontválaszod, mit jelent benne az „itt”. Bonta van Pápua-Új Guineában is: ez adott esetben nem lehetetlenebb etimológia, mint az általad említett angol. Viszont a listád után nem szerepelt az „is” szó, pedig én említettem, hogy a Bonta szlovák családnév is.
Másrészről Ibrahimović is van a „svédeknél”, meg Ibrahim is, mégsem svéd név. A svéd az Ibrahimsson lenne. Az Ibrahim alapnév az -ović képzővel csak bosnyák lehet, akárhol is fordul elő a világban.
Hát ilyen a helyzet a Bontovics névvel is: előfordulása, részeinek az együttállása szlovák eredetet valószínűsítenek (nem kizárva ki teljesen más szláv, horvát-szerb, lengyel és ukrán származást sem).
