Bizony-bizony, ha egy-két-akárhány várbarát minden tavasszal és ősszel kiírtaná a bozótot, takaros várrom lehetne a cserteri-várból is... arra már csak álmomban merek gondolni, hogy esetleg valamelyik toronycsonkot kilátótoronnyá egészítenék ki + az alapfalakat felmagasítanák + ismertetőtáblát helyeznének az udvarára = szerintem ilyennek kellene lennie egy "kultúrromnak"
Ilyen nagy fába vágta a fejszéjét Essegvár esetében bandiferkó kolléga is!
Valaki tudna nekem segíteni? Egy tanulmány elkészítéséhez keresek infót!
A tanulmány a mai épített örökség legnagyobb problémáiról szól!
A tanárom így adta fel a kérdést: Mik azok a legnagyobb problémák itt a Kárpát-medencében, ami az épített örökségünket fenyegeti jelenleg! Hogyan lehetne ezeken segíteni civil erővel!
Igazán jó hír, hogy megkutatják Zríni-oglu palánkvárát! Ha jól tudom a Nemzetvédelmi Egyetem katona-tanáraiból, hallgatóiból kerül ki az a csapat, amelyik harctérkutatással foglalkozik; nemcsak jelentős csatahelyeken kutattak, de a kisebb harci cselekmények helyét is feltárják, dokumentálják és rekonstruálják az eseményeket, pl. 2. vh-s magyar katonai akciót a szovjet állások ellen a Vértesben.
Szegény hamispénzverőhely Csorbakőből nem sok maradt, az is szintén áttekinthetetlen rommező. Érdemes megszerezni az utóbbi Herman Ottó Múzeum Évkönyveit, mert nagyon korrekt szuhogyi ismertetőt lehet olvasni bennük. a 2003. éviben: Szörényi Gábor András - A csorbakői vár története 1648-ig a 2004. éviben: Szörényi G. A. - A szuhogy-csorbakői vár kutatása
A vár központja s egyben legrégebbi része, a torony maradványa, amely, mint látható lényegében a levegőben lóg!
"....eleget mérgelődtem a Csővárat, perőcsényi Salgóvárat, Dédest... stb. borító embertelen gazról!"
Az én rémálmom a hasznosi Cserteri-várban található dzsungel, na meg a tüskésbozót-tenger! Pásztón közeli rokonaim élnek, s minden találkozásunkkor kénytelenek panasz- és korholásáradatomat végighallgatni, hát hol van még egy ilyen jó fekvésű, turisztikailag frekventált helyen lévő rom, amelyikkel a kutya se törődik. Pedig régebben másképp volt, Bajza "Fekete lovag"-ja itt játszódik, de említhetnénk "A hasznosi kincskeresés" misztikus s egyben vidám történetét. Tehát ihlető hely volt Hasznos, de most már csak az enyészeté...
A múltkorjában egy piacra járó barátom régi cserkész fotóalbumot talált s benne a még dzsungel nélküli hasznosi falak látványa!(Sajnos 1 kép miatt nem vette meg az albumot) Akkortájt még felhajthatták ide is legelni az állatokat, de mára megváltozott az életforma, s ezzel együtt romjaink "csalitossá" váltak...
Biztosan Pomázt akartál írni, de a solymári vár feltárását a kirakott ismertető tábla szerint az Európai Unió is támogatja anyagilag + a solymári Önkormányzat.
Örülök, hogy abban egyetértünk, valóban inkább az igazi, eredeti és nagyon lepusztult műemlékeinket kellene megmenteni... mint "művárat csinálni" :-(((
Más: a solymári Szarkavárat a borsodi Szuhogy községből feljáró volt bányászok állítják helyre... ők mondták ezt nekem... mi is van Szuhogy felett, alig-alig láthatóan a hatalmas bozótban??? Arra is ráférne egy kis kiegészítés!!!
Tudsz valamit arról, Solymárra honnan dőlt a lé? Az önkormányzat nem képes 160 millát erre a célra "kidobni", netán pályázati összeg, vagy perselyes solymáriak járták az országot e nemes cél megvalósítása érdekében? Terveznek funkciót is a rekonstrukció után?
Mátyás kori Buda újrafelhúzása? Minek? Ennek már megint pénzszaga van. Meg egy-egy jellegzetes torony vármegyénként? Inkább a mátraderecskei éllel ellátott hengeres tornyot - Kanázsvárat - állítanák helyre - az egyik legszebb vártorony lehetett egykor! - s ebben még lehetőség is lenne, mert - a recski cigánytelepet leszámítva - a térség fejlődik, a toronytól nem messze strand, gyógyvízzel, üdülőtelep és szén-dioxid szárazfürdő létesült és folyamatosan épül ki, és vonzza a belföldieket, külföldieket egyaránt.
Ami a "kutyaidomítást" illeti nem szívesen olvastam erről a módszerről,
mivel magam is nagy kutyabolond volnék... :-(
Ami a középkori várrom kecskék általi "gondozását" illeti, már inkább dícsérem a román hegyi pásztorokat. Mert így legalább nem borítja be a maradványait a fotózni vágyó kiránduló rémálmát jelentő növényzet!
Mostanában volt szerencsém sokfelé vártúrázni és eleget mérgelődtem a Csővárat, perőcsényi Salgóvárat, Dédest... stb. borító embertelen gazról! :-(((
Holnap repülünk Solymár felett mivel egy hónapmúlva kész lesz a vár rekonstrukció
és átadják szépen épül igaz 160 milla állitolag
Ma voltam a magyar várba, pomázon várak.hu -val elöadni palóc napokon és majd ötven hallgató elött történt és bemutatta a tulaj is a terveket Mátyás korabeli Buda, felépitve 63 toronnyal benne müködö? pálos kolostor stb.Hát a Demján is belerogyna , sok pénz ez a várskanzen-a korabeli vármegyék egy-egy erösségének tornya, szálloda stb...a zsiroskenyér finom volt
A kolozs megyei Léta-vár romjai könnyen megközelíthetőek, sőt Magyarlétáról még le is kell hozzá ereszkedni. A vár csodálatos helyen fekszik, maga az alapul szolgáló szikla egyenest szédítő. Egyedüli gondot a kutyák okozhatják, ugyanis karámok, hodályok vannak a határban. A vár alatt teheneket találtunk, magát a romot pedig uralják a kecskék. A román pásztorok helyi kuriózummal "kedveskedtek" nekünk, bepillantást nyerhettünk a pásztorkutya-képző tanfolyam menetébe. A zöldfülű kutyát szűk pórázon erősen fogják, bottal ütik ahol érik, a két másik pásztorkutyát pedig ráuszítják és útjára indul a gyönyör... Na, ezt kapják ki az állatvédők!
Sajnos még kevés erdélyi várban tudtam barangolni, de innen volt szerencsém a fenséges panorámában gyönyörködni és persze az ódon históriáján elmélkedni:
Halihó! Nem is történész, hanem térképész találta meg még anno - vagy 20-25 éve(!) - Zrínyiújvár helyét. Nagyon rövid életű erődítményről van szó, nem is várnak nevezném, hanem egy viszonylag korszerű erődnek. A töröknek igencsak útjában volt az új erősség és bizony komolyan megszenvedtek a megvételével. A masszív palánk építésénél élő fákat is belevettek a "falba", hatalmas vizesárkok is nehezítették a palánkhoz való jutást, ugyanakkor olyan ügyesen megoldotta Zrínyi az utánpótlást, hogy azt a török képtelen volt elvágni. 1664-ben, a nagy ostrom idején Evlia Cselebi török világutazó, a fényes padisah kegyeltje látogatott el egy kis feketelevesre Zríni-oglu földjére, ennek köszönhetően igen olvasmányos leírásunk van a véres és mindkét fél részéről veszteségteljes harcról. Az oszmán-török katonák kedvenc módija az volt, hogy a feltöltött várárokba ugorva, egy kampós végű bottal lerántották a védőt, aztán a többi már a pengék dolga volt... A soknemzetiségű védősereg (nem igazán 40 fő!) sportot abból űzött, minél több tereket tegyenek nyomorékká; számolták ki a legügyesebb, ki a legjobb lövész, melyik tudott a legtöbb kezet, lábat ellőni. Nemes sport. Aztán a török egy óvatlan helyzetben, egy sérült palánkszakasznál betört az erődítménybe, a védők pedig fejetlenül, nagy veszteséggel váltottak partot(Dráva). Cselebi úgy tudta, maga Zrini-oglu is elesett, de ez nem fedi a valóságot. A török teljesen széthányta az erődítést, többet nem is használták, nem épült fel. Igazán csak Zrínyinek volt érdeke megtartása. Elvesztésének hírére az osztrákok is elégedetten dőltek hátra... Ha érdekel, összeállítok egy kis forrásanyagot, hol, miben lehet Zrínyiújvárról olvasni...
Amíg Nagyon keresztfia rambózik a gépen, addig nosztalgiázok Erdélyről és megmutatom mit is szeretnék kisajátítani, sőt a vundersőn ungarise lobogót ismét oda kitűzni-lesz még nyujork magyar falu.
Most hallottam egy rövidhírt: Megtalálták a a költő Zrínyi várának pontos helyét.
Állítólag 40fős helyőrség 40 napig védte 40xes túlerővel szemben. Végül győzött a török, és a várat földig rombolták. Tud róla valaki valami bővebbet is? Érdekes történet lehet.
Még Szendrő -- Felsővár csontján rágódva, elővettem a jó Gerő László prof. 1955-ös könyvét, ahol eredetiben látható a Kőnig-féle rajzok alapját képező metszetek:
Nem is ez az újdonság, mert abamaade már közölte a Kőnig-féle átrajzolatban őket, hanem inkább a Gerő-könyv 352. oldalán leírtak!
Lényege, hogy az 1577-es Bécsi Haditanács várvizsgálatot rendelt el a törökkel farkasszemet néző királyi végvárakban, azok állapotát, felszereltségét és esetleges javításait {vagy éppen lerontását} megfontolandó. Szendrőről a következőket jegyezték fel:
"... viszont tovább építendő az elkészített tervminta szerint. A régi várat teljesen le kell bontani. Új hadi és élelmiszerraktárat kell építeni. A városon átvezető utat mellette kell elvezetni, hogy így az idegeneket ne kelljen a városba beengedni. A régi vár felőli kapu védelmére bástyát kell építeni, melynek költségeit 6000 tallérral irányozzák elő..."
Csak a tetején használtak maltert, ott Karakó-híd vígan tudott sétálni, míg az alsóbb részein a köveket csak az agyagos föld közé ágyazva rakták sorba, amit persze az esővíz kimosott, így a kövek kiestek a helyükről {"Rolling Stones"} :-(((
Bevallom őszintén, hogy a kollégával együtt a lustaság bűnébe estünk, mivel máskor mindketten bőségesen megrakodva alaprajzokkal indultunk vártúrázni... most pedig úgy gondoltunk mindketten, hogy elég lesz, ha a másik hoz... és persze a másik sem hozott, így az egyik sem tudott igazán tájékozódni a terepen! :-(((
A szendrői várakkal kínlódok, gondoltam egyszerűbb lesz, mostanra teljesen belezavarodtam. Nemhiába adta castrumbenés írásának "egy vándorló vár..." címet Tomka Gábor. Kisari Ballát is fellapoztam, de ő csak tudomásul veszi, hogy " olvashatatlan mértékléc, irányrózsa olvashatatlan iránymegírásokkal" és akkor sem ütközik meg, vagy fűz hozzá véleményt, amikor "az alaprajztól keletre egy modern, öt sarokbástyás vár alaprajza". És közöl egy szabályos kialakítású, fülesbástyákkal ellátott - érsekújvárra vagy nagyváradra emlékeztető - váralaprajzot. Ez valószínű csak tervezet lehetett s maradhatott is a fiókban. Megtaláltam "A történeti Borsod vármegye várait", ám - fájdalom - pont az 58. kép hiányzik, amelyen Novákiék; "az egykori alaprajzot lefényképeztük, majd a negatívot nagyítóba helyezve addig a mértékig nagyítottuk és forgattuk, amíg a régi metszet rajzának jellemző pontjai ráillettek a helyszíni felmérésünk pontjaira". Azonban még náluk is érezhető némi bizonytalanság, mert mint írják: "rajzunk helyességét, illetve a vár tényleges alaprajzi elrendezését az utókornak kell majd ásatással ellenőrizni". Szóval ez a helyzet olyan izé...
Hi vigi68! A "mini-Kárpát-medencében", a Káli-medencében található ez a rom. Kellemes, laza sétával Szentbékkálla községből érhető el. Elég elhanyagolt, de mindenképpen érdemes megnézni, érdekes látnivaló. Várnak nem is nevezném, mert igazi védelmi funkciója nem volt. A pécsi Tettyéhez hasonlóan ez is magasabb rangú egyházi fők pihenőlakja volt, igaz a pécsi kastélyhoz képest a velétei palota jóval szerényebb lehetett. Kísértetiesen hasonlít egy lakótoronyra a rom. Vélhetően még az 1300-as években létesítették s még ma is az első emeletig állnak a falai. Érdekessége, hogy az emeleti részen, kőkonzolon nyugvó, a fal síkjából kiugró, toronyszerű felépítmény látható, amely az árnyékszék lehetett. A környéken még az Árpád-kori kerekikáli földvára és a Köveskáltól D-Dk-re fekvő Pusztapalota néhány kisebb falrésze található. Ezenkívül számos nagyon szép, romantikus templomrom is van. Ezek mindegyikét feltünteti a turistatérkép, megtalálni nem túl nehéz őket, viszont némelyik erősen benőtt, a Pusztapalota szinte áthatolhatatlan bozótos sűrűvel övezett. Első kép a velétei palotarom, a második a köveskáli Pusztapalota fala.
