Lombmentes időszakban voltunk itt, tényleg csak felugrottunk s már mentünk is tovább. Ekkor néztük meg Torna, Jászó, Kassa-Várhegy, Hernádszokoly-Szakalya, Kapi, Sáros várait. Sajnos Sóvárról kevés infóval indultunk el, s az Eperjeshez tartozó Sóváron - ahol mellesleg jugoszlávnak néztek minket - nem tudtak segíteni, nem ismerték a várrom fekvését, így - egyelőre - be kell érnünk a zamkyponteská képeivel... De Csorbakőhöz ismét visszakanyarodva; látszik valami az utóbbi évek kutatásaiból a terepen? vagy továbbra is "alaktalan kőhalom"?
Igen-igen! Itt érte a negatív diszkrimináció a vár-hevülettől fűtött remeténket! Vagyis, ha mondjuk én, mint inárcsi remete beköltöznék a hasznosi vagy akár az ugróci várba, nemsokára a zártosztályon találnám magam. Ez az igazi elmeroggyant rendszer, az embert nem engedik kilépni a társadalom béklyójából...
Nováki és Sándorfi tiszteletére egy könnyű találós kérdés. Melyik Szendrő közeli vár falait kezdte el kiásni egy "remete"? Szegényt elszállították, ki tudja már mi van vele... Viszont a várhegyen kirajzolódott egy jól kiépített kővár maradványa(1.kép;külső fal maradványa), amely ugyan belsőtornyosnak indult(3.kép; várbelső, torony fala) de mégis lett a külső falsíkból kiugró fala(tornya?)(2.kép) Kettős az aktualitása; Novákiék ezt is felmérték, meg Karako és Nagyon a közelében járt...
Szia! Az épített örökségen, szigorúan csak a műemlékekre gondolsz? Kizárólag civil szerveződések, csoportok nem végezhetnek munkát műemlékeknél. Ezek karbantartásának, fenntartásának mikéntjét a műemlékvédelmi hivatal adja meg, de sok esetben a végrahajtás kötelezettsége, költsége a műemlék helyi tulajdonosát vagy használóját terheli. Szerintem fordulj a műemlékvédelemhez segítségért(a budai várban, asszem az Úri u.-ban). Mivel a várak döntő többsége "kincstári"(Kincstári Vagyon Igazgatóság) tulajdonban van, és ha ezekre a pusztuló épített örökünkre is kitérsz a tanulmányodban, esetleg érdemes megkeresni őket is. A műemlékek fenntartásáról, hasznosításáról, helyreállításának tervezéséről, irányelveiről és az épített örökség védelméről elég sok irodalmat lehet felhajtani. Mondjuk én a Széchenyi könyvtárat ajánlanám. Érdemes átböngészni az Építésügyi Szemle, a Műszaki Tervezés, az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, a Műemlékvédelem stb. folyóratok, szaklapok bibliográfiáját ez ügyben.
Bizony-bizony, ha egy-két-akárhány várbarát minden tavasszal és ősszel kiírtaná a bozótot, takaros várrom lehetne a cserteri-várból is... arra már csak álmomban merek gondolni, hogy esetleg valamelyik toronycsonkot kilátótoronnyá egészítenék ki + az alapfalakat felmagasítanák + ismertetőtáblát helyeznének az udvarára = szerintem ilyennek kellene lennie egy "kultúrromnak"
Ilyen nagy fába vágta a fejszéjét Essegvár esetében bandiferkó kolléga is!
Valaki tudna nekem segíteni? Egy tanulmány elkészítéséhez keresek infót!
A tanulmány a mai épített örökség legnagyobb problémáiról szól!
A tanárom így adta fel a kérdést: Mik azok a legnagyobb problémák itt a Kárpát-medencében, ami az épített örökségünket fenyegeti jelenleg! Hogyan lehetne ezeken segíteni civil erővel!
Igazán jó hír, hogy megkutatják Zríni-oglu palánkvárát! Ha jól tudom a Nemzetvédelmi Egyetem katona-tanáraiból, hallgatóiból kerül ki az a csapat, amelyik harctérkutatással foglalkozik; nemcsak jelentős csatahelyeken kutattak, de a kisebb harci cselekmények helyét is feltárják, dokumentálják és rekonstruálják az eseményeket, pl. 2. vh-s magyar katonai akciót a szovjet állások ellen a Vértesben.
Szegény hamispénzverőhely Csorbakőből nem sok maradt, az is szintén áttekinthetetlen rommező. Érdemes megszerezni az utóbbi Herman Ottó Múzeum Évkönyveit, mert nagyon korrekt szuhogyi ismertetőt lehet olvasni bennük. a 2003. éviben: Szörényi Gábor András - A csorbakői vár története 1648-ig a 2004. éviben: Szörényi G. A. - A szuhogy-csorbakői vár kutatása
A vár központja s egyben legrégebbi része, a torony maradványa, amely, mint látható lényegében a levegőben lóg!
"....eleget mérgelődtem a Csővárat, perőcsényi Salgóvárat, Dédest... stb. borító embertelen gazról!"
Az én rémálmom a hasznosi Cserteri-várban található dzsungel, na meg a tüskésbozót-tenger! Pásztón közeli rokonaim élnek, s minden találkozásunkkor kénytelenek panasz- és korholásáradatomat végighallgatni, hát hol van még egy ilyen jó fekvésű, turisztikailag frekventált helyen lévő rom, amelyikkel a kutya se törődik. Pedig régebben másképp volt, Bajza "Fekete lovag"-ja itt játszódik, de említhetnénk "A hasznosi kincskeresés" misztikus s egyben vidám történetét. Tehát ihlető hely volt Hasznos, de most már csak az enyészeté...
A múltkorjában egy piacra járó barátom régi cserkész fotóalbumot talált s benne a még dzsungel nélküli hasznosi falak látványa!(Sajnos 1 kép miatt nem vette meg az albumot) Akkortájt még felhajthatták ide is legelni az állatokat, de mára megváltozott az életforma, s ezzel együtt romjaink "csalitossá" váltak...
Biztosan Pomázt akartál írni, de a solymári vár feltárását a kirakott ismertető tábla szerint az Európai Unió is támogatja anyagilag + a solymári Önkormányzat.
Örülök, hogy abban egyetértünk, valóban inkább az igazi, eredeti és nagyon lepusztult műemlékeinket kellene megmenteni... mint "művárat csinálni" :-(((
Más: a solymári Szarkavárat a borsodi Szuhogy községből feljáró volt bányászok állítják helyre... ők mondták ezt nekem... mi is van Szuhogy felett, alig-alig láthatóan a hatalmas bozótban??? Arra is ráférne egy kis kiegészítés!!!
Tudsz valamit arról, Solymárra honnan dőlt a lé? Az önkormányzat nem képes 160 millát erre a célra "kidobni", netán pályázati összeg, vagy perselyes solymáriak járták az országot e nemes cél megvalósítása érdekében? Terveznek funkciót is a rekonstrukció után?
Mátyás kori Buda újrafelhúzása? Minek? Ennek már megint pénzszaga van. Meg egy-egy jellegzetes torony vármegyénként? Inkább a mátraderecskei éllel ellátott hengeres tornyot - Kanázsvárat - állítanák helyre - az egyik legszebb vártorony lehetett egykor! - s ebben még lehetőség is lenne, mert - a recski cigánytelepet leszámítva - a térség fejlődik, a toronytól nem messze strand, gyógyvízzel, üdülőtelep és szén-dioxid szárazfürdő létesült és folyamatosan épül ki, és vonzza a belföldieket, külföldieket egyaránt.
Ami a "kutyaidomítást" illeti nem szívesen olvastam erről a módszerről,
mivel magam is nagy kutyabolond volnék... :-(
Ami a középkori várrom kecskék általi "gondozását" illeti, már inkább dícsérem a román hegyi pásztorokat. Mert így legalább nem borítja be a maradványait a fotózni vágyó kiránduló rémálmát jelentő növényzet!
Mostanában volt szerencsém sokfelé vártúrázni és eleget mérgelődtem a Csővárat, perőcsényi Salgóvárat, Dédest... stb. borító embertelen gazról! :-(((
Holnap repülünk Solymár felett mivel egy hónapmúlva kész lesz a vár rekonstrukció
és átadják szépen épül igaz 160 milla állitolag
Ma voltam a magyar várba, pomázon várak.hu -val elöadni palóc napokon és majd ötven hallgató elött történt és bemutatta a tulaj is a terveket Mátyás korabeli Buda, felépitve 63 toronnyal benne müködö? pálos kolostor stb.Hát a Demján is belerogyna , sok pénz ez a várskanzen-a korabeli vármegyék egy-egy erösségének tornya, szálloda stb...a zsiroskenyér finom volt
A kolozs megyei Léta-vár romjai könnyen megközelíthetőek, sőt Magyarlétáról még le is kell hozzá ereszkedni. A vár csodálatos helyen fekszik, maga az alapul szolgáló szikla egyenest szédítő. Egyedüli gondot a kutyák okozhatják, ugyanis karámok, hodályok vannak a határban. A vár alatt teheneket találtunk, magát a romot pedig uralják a kecskék. A román pásztorok helyi kuriózummal "kedveskedtek" nekünk, bepillantást nyerhettünk a pásztorkutya-képző tanfolyam menetébe. A zöldfülű kutyát szűk pórázon erősen fogják, bottal ütik ahol érik, a két másik pásztorkutyát pedig ráuszítják és útjára indul a gyönyör... Na, ezt kapják ki az állatvédők!
Sajnos még kevés erdélyi várban tudtam barangolni, de innen volt szerencsém a fenséges panorámában gyönyörködni és persze az ódon históriáján elmélkedni:
Halihó! Nem is történész, hanem térképész találta meg még anno - vagy 20-25 éve(!) - Zrínyiújvár helyét. Nagyon rövid életű erődítményről van szó, nem is várnak nevezném, hanem egy viszonylag korszerű erődnek. A töröknek igencsak útjában volt az új erősség és bizony komolyan megszenvedtek a megvételével. A masszív palánk építésénél élő fákat is belevettek a "falba", hatalmas vizesárkok is nehezítették a palánkhoz való jutást, ugyanakkor olyan ügyesen megoldotta Zrínyi az utánpótlást, hogy azt a török képtelen volt elvágni. 1664-ben, a nagy ostrom idején Evlia Cselebi török világutazó, a fényes padisah kegyeltje látogatott el egy kis feketelevesre Zríni-oglu földjére, ennek köszönhetően igen olvasmányos leírásunk van a véres és mindkét fél részéről veszteségteljes harcról. Az oszmán-török katonák kedvenc módija az volt, hogy a feltöltött várárokba ugorva, egy kampós végű bottal lerántották a védőt, aztán a többi már a pengék dolga volt... A soknemzetiségű védősereg (nem igazán 40 fő!) sportot abból űzött, minél több tereket tegyenek nyomorékká; számolták ki a legügyesebb, ki a legjobb lövész, melyik tudott a legtöbb kezet, lábat ellőni. Nemes sport. Aztán a török egy óvatlan helyzetben, egy sérült palánkszakasznál betört az erődítménybe, a védők pedig fejetlenül, nagy veszteséggel váltottak partot(Dráva). Cselebi úgy tudta, maga Zrini-oglu is elesett, de ez nem fedi a valóságot. A török teljesen széthányta az erődítést, többet nem is használták, nem épült fel. Igazán csak Zrínyinek volt érdeke megtartása. Elvesztésének hírére az osztrákok is elégedetten dőltek hátra... Ha érdekel, összeállítok egy kis forrásanyagot, hol, miben lehet Zrínyiújvárról olvasni...
