http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2096 táti http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2123 tapi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2109 vázsi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2120 szászi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2097 gyuri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2098 dóri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2076 cseri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2102 ráki http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2103 györi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2108 mihály http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2119 kuli http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2118 sopi Egyszerüen kurva jó fotós vagyok... ja és van még ha az indexeltek
A Históriaantik Könyvesház Kiadó nyári ajánlatából:
Megjelent és kapható:
"...Gondolják, látják az várnak nagy voltát..." Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére
Mintgey két tucat nagy tanulmány a magyarországi várkutatás legfrisebb eredményeibõl, a szakma legnevesebb szerzõitõl. Szigliget, Várpalota, Tamási, Sopron, Pécs, Sámsonháza, stb.
Kérnék egy kis hilfét. A gerecsei Somlyó-várról lenne szó, amit nem igazán találtunk meg. A részben kopár, sziklás tetőn nincs egyértelmű jele építménynek vagy helyének. A turistatérkép is a hegyoldalban jelzi a vár sáncát, amely persze irgalmatlanul be van nőve. Kiss Gábor-féle könyvben arról olvasni, hogy vagy száz éve még némi alapfala látszódott. Tud erről a várhelyről valaki pontosabbat?
"Ilyen nagy fába vágta a fejszéjét Essegvár esetében bandiferkó kolléga is"
És ezért a maximális tiszteletet érdemli meg! (ha már a topik-lakók, engem is beleértve, vagyunk olyan lusták és anyagiasak, hogy nem megyünk segíteni...)
Végülis Hasznos nem is esik olyan messze Jászberénytől, meg Inárcstól...
A "Várak..." folyóiratban olvastunk a gömöri Süvéte váráról és nagy lelkesedéssel elmentünk megnézni, no hát ott olyan aljnövényzet fogadott, hogy na ne már. De mégis ott volt, és képtelenek voltunk bármit is normálisan fotózni. Képeinken a gyógynövényként hasznosítható - mi a francba kívántuk - xy (elfelejtettem a nevét) gaz uralkodik, mondhatnám gazul, s alig látható valami a kevés falból és a sáncárokból... Szolgáltatás gyanánt legalább azt elvártuk volna, hogy a bozótból előugrik Zách Felícián és megkerget minket kardjával...
Nyáron, tavasszal Csorbakő sajnos élvezhetetlen. A rudapithecus lelőhelyhez kár, hogy nem mentetek fel, ide alig pár kilométer, úgy néz ki, mint mondjuk Ságsomlyó kibelezett hegye, de itt a bányát elárasztották és kaptak 70 m mély tavat. Mi úsztunk is benne... Egyébként a vármagot övező fal maradványa kora tavasszal is alig nyújt többet...
Sajnos Csorbakő továbbra is alaktalan kőhalom :((( Bozót, fa, néhol rgy kis kő. A leglátványosabb az általad is berakott torony maradéka. Találtam még egy pebb faldarabot egy hatalmas bozót alatt.
Egyébként érdemes az elhagyatott várakat lombmentes időszakban látogatni, a fotó, meg a jobb átláthatóság kedvéért is. A turisták nyáron sem tapossák le egymás sarkát, képzelheted milyen kihalt a vidék kora tavasszal. További pozitívum, hogy a helyben vásárolt termelői nedű jobban élvezhető ilyenkor és ráadásul nem üt olyan hamar... Szállást mindig lehet találni, nekünk megfelel az olcsó kategória, úgyis csak józanodni megyünk oda. Ezen a részen konkrétan a Szádvárhoz közeli Szelce-pusztán volt a kéglink; csak vadászok - no, meg vaddisznók - lakta "település"(hol vannak a Horthyék által telepített medvék?), no buszközlekedés, cserépkályha és teljes önellátás.Ez az élet Babolcsai néni!
Lombmentes időszakban voltunk itt, tényleg csak felugrottunk s már mentünk is tovább. Ekkor néztük meg Torna, Jászó, Kassa-Várhegy, Hernádszokoly-Szakalya, Kapi, Sáros várait. Sajnos Sóvárról kevés infóval indultunk el, s az Eperjeshez tartozó Sóváron - ahol mellesleg jugoszlávnak néztek minket - nem tudtak segíteni, nem ismerték a várrom fekvését, így - egyelőre - be kell érnünk a zamkyponteská képeivel... De Csorbakőhöz ismét visszakanyarodva; látszik valami az utóbbi évek kutatásaiból a terepen? vagy továbbra is "alaktalan kőhalom"?
Igen-igen! Itt érte a negatív diszkrimináció a vár-hevülettől fűtött remeténket! Vagyis, ha mondjuk én, mint inárcsi remete beköltöznék a hasznosi vagy akár az ugróci várba, nemsokára a zártosztályon találnám magam. Ez az igazi elmeroggyant rendszer, az embert nem engedik kilépni a társadalom béklyójából...
Nováki és Sándorfi tiszteletére egy könnyű találós kérdés. Melyik Szendrő közeli vár falait kezdte el kiásni egy "remete"? Szegényt elszállították, ki tudja már mi van vele... Viszont a várhegyen kirajzolódott egy jól kiépített kővár maradványa(1.kép;külső fal maradványa), amely ugyan belsőtornyosnak indult(3.kép; várbelső, torony fala) de mégis lett a külső falsíkból kiugró fala(tornya?)(2.kép) Kettős az aktualitása; Novákiék ezt is felmérték, meg Karako és Nagyon a közelében járt...
Szia! Az épített örökségen, szigorúan csak a műemlékekre gondolsz? Kizárólag civil szerveződések, csoportok nem végezhetnek munkát műemlékeknél. Ezek karbantartásának, fenntartásának mikéntjét a műemlékvédelmi hivatal adja meg, de sok esetben a végrahajtás kötelezettsége, költsége a műemlék helyi tulajdonosát vagy használóját terheli. Szerintem fordulj a műemlékvédelemhez segítségért(a budai várban, asszem az Úri u.-ban). Mivel a várak döntő többsége "kincstári"(Kincstári Vagyon Igazgatóság) tulajdonban van, és ha ezekre a pusztuló épített örökünkre is kitérsz a tanulmányodban, esetleg érdemes megkeresni őket is. A műemlékek fenntartásáról, hasznosításáról, helyreállításának tervezéséről, irányelveiről és az épített örökség védelméről elég sok irodalmat lehet felhajtani. Mondjuk én a Széchenyi könyvtárat ajánlanám. Érdemes átböngészni az Építésügyi Szemle, a Műszaki Tervezés, az Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, a Műemlékvédelem stb. folyóratok, szaklapok bibliográfiáját ez ügyben.
