Utánaolvastam egy kicsit ennek a St. Nikola (Nicolaus) erődnek, de nagyon keveset írnak róla az interneten. Pedig a XVI. sz-tól, amikor épült (valóban velencei mintára) még nagy szerepe volt a csatorna egyik kis szigetére épült, háromszögletű erődnek. Sibenik városát védte, főleg a török támadások ellen.
Megvolt ma a Burok-völgy. 11-15 óra között. :) 35 fok... Nyakig érő gaz és csalán, rengeteg légy és egy rosdásodó fém bili szétlőve... Na jó, ez a rossz oldala.
A lényeg, hogy gyönyörű, a barlangokig mentünk. Ha otthon leszek teszek pár képet fel, bár a várakhoz semmi köze. :)
Őszinte leszek, magamtól nem tudtam mihet a várnégyszög, de sejtettem, hogy a Kárpát-medencén kívüli hadi objektumokról lehet szó... de aztán kíváncsi is lettem, így bepötyögtem a keresőbe:
Fővárosa Verona olasz tartománynak, püspöki székhely és elsőrendű erősség az Adige mellett, (1921) 92, 413 lak. Iparilag fejlett város, főbb iparágai: pamutfonás, gyufa- és bőrgyártás, kötélverés, vasúti műhelyek, katonai arzenál; jelentékeny gabona-, bor-, selyem- és vaskereskedelme van. Az Adige két egyenlőtlen részre osztja, a kisebb balparti az ú. n. Veronetta. Erődítményei Sanmichelétől erednek; az osztrákok kibővítették és a híres várnégyszög (Verona, Peschiera, Mantova, Legnago) egyik főerődítményévé tették. Körfalain hat kapu vezet át, ezek közül a Porta del Palio és a Porta Nuova a legszebbek...
Végre a keresztfiamat el tudtam csalni a gépem mellől egy finom vacsora igéretével...
...De velencei alatt melyik várat érted? Ezek mind horvátországi fotók...
Kis múltidézés a magyar-horvát 1000 éves együttélésből
Szent László királyunk vezette az első sereget a tengermellékére, az utolsó horvát király özvegyének segélykérésére. Utóda Könyves Kálmán még külön horvát uralkodóvá is koronáztatta magát, de később már a magyar Szent Koronával együtt járt a horvát trón is. A területet a középkorban királyi főtisztségviselők vezették, vagyis a horvát, szlovén, dalmát bánok, ezek elnevezése és jogköre többször is változott a hatalmi viszonyok tükrében.
Ne feledkezzünk el az "ellentáborról" sem, vagyis az Adriai-tengert saját belvizének tekintő Velencei Köztársaságról sem, aki jól felszerelt hadiflottájával évszázadokon át támadta a tengerparti városokat, amiknek lakossága szintén a jól jövedelmező kereskedelemmel és hajózással foglalkozott. Szóval igazi "konkurenciaharc" dúlt a velencei és a magyar Szent Korona alá tartozó tengerparti városok között. Ez jól végigkövethető az Árpád-házi majd az Anjou királyok idejében is, míg végül Zsigmond alatt végső vereséget szenvedtünk... :-(
A Habsburgok idejében felemás helyzet alakult ki, Velencének érdekében állt jól kijönni a hódító törökkel a szabad kereskedelem miatt, míg az oszmán sorra elfoglalta Velence gyarmatait {pl. Kréta szigetét}
A most minket érintő lényeget hagytam a végére: Velence középkori nagyhatalmának biztosítására rengeteg erődöt épített az időlegesen megszállt horvát-dalmát tengerparton a lázongó városok szemmeltartására, ezeket tehát a velencei erődépítészet gyöngyszemeinek mondhatjuk nyugodtan!
http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2096 táti http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2123 tapi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2109 vázsi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2120 szászi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2097 gyuri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2098 dóri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2076 cseri http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2102 ráki http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2103 györi http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2108 mihály http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2119 kuli http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2118 sopi Egyszerüen kurva jó fotós vagyok... ja és van még ha az indexeltek
A Históriaantik Könyvesház Kiadó nyári ajánlatából:
Megjelent és kapható:
"...Gondolják, látják az várnak nagy voltát..." Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére
Mintgey két tucat nagy tanulmány a magyarországi várkutatás legfrisebb eredményeibõl, a szakma legnevesebb szerzõitõl. Szigliget, Várpalota, Tamási, Sopron, Pécs, Sámsonháza, stb.
Kérnék egy kis hilfét. A gerecsei Somlyó-várról lenne szó, amit nem igazán találtunk meg. A részben kopár, sziklás tetőn nincs egyértelmű jele építménynek vagy helyének. A turistatérkép is a hegyoldalban jelzi a vár sáncát, amely persze irgalmatlanul be van nőve. Kiss Gábor-féle könyvben arról olvasni, hogy vagy száz éve még némi alapfala látszódott. Tud erről a várhelyről valaki pontosabbat?
"Ilyen nagy fába vágta a fejszéjét Essegvár esetében bandiferkó kolléga is"
És ezért a maximális tiszteletet érdemli meg! (ha már a topik-lakók, engem is beleértve, vagyunk olyan lusták és anyagiasak, hogy nem megyünk segíteni...)
Végülis Hasznos nem is esik olyan messze Jászberénytől, meg Inárcstól...
A "Várak..." folyóiratban olvastunk a gömöri Süvéte váráról és nagy lelkesedéssel elmentünk megnézni, no hát ott olyan aljnövényzet fogadott, hogy na ne már. De mégis ott volt, és képtelenek voltunk bármit is normálisan fotózni. Képeinken a gyógynövényként hasznosítható - mi a francba kívántuk - xy (elfelejtettem a nevét) gaz uralkodik, mondhatnám gazul, s alig látható valami a kevés falból és a sáncárokból... Szolgáltatás gyanánt legalább azt elvártuk volna, hogy a bozótból előugrik Zách Felícián és megkerget minket kardjával...
Nyáron, tavasszal Csorbakő sajnos élvezhetetlen. A rudapithecus lelőhelyhez kár, hogy nem mentetek fel, ide alig pár kilométer, úgy néz ki, mint mondjuk Ságsomlyó kibelezett hegye, de itt a bányát elárasztották és kaptak 70 m mély tavat. Mi úsztunk is benne... Egyébként a vármagot övező fal maradványa kora tavasszal is alig nyújt többet...
Sajnos Csorbakő továbbra is alaktalan kőhalom :((( Bozót, fa, néhol rgy kis kő. A leglátványosabb az általad is berakott torony maradéka. Találtam még egy pebb faldarabot egy hatalmas bozót alatt.
Egyébként érdemes az elhagyatott várakat lombmentes időszakban látogatni, a fotó, meg a jobb átláthatóság kedvéért is. A turisták nyáron sem tapossák le egymás sarkát, képzelheted milyen kihalt a vidék kora tavasszal. További pozitívum, hogy a helyben vásárolt termelői nedű jobban élvezhető ilyenkor és ráadásul nem üt olyan hamar... Szállást mindig lehet találni, nekünk megfelel az olcsó kategória, úgyis csak józanodni megyünk oda. Ezen a részen konkrétan a Szádvárhoz közeli Szelce-pusztán volt a kéglink; csak vadászok - no, meg vaddisznók - lakta "település"(hol vannak a Horthyék által telepített medvék?), no buszközlekedés, cserépkályha és teljes önellátás.Ez az élet Babolcsai néni!