Kövári bíró Úr már azzal is igazolta a hatalomtól való félelmét, amikor az elsőfokú ítélet kihirdetésekor hozzánk fordulva megjósólta szomorú jövőnket, megelőlegezve a további jogi lépések eredményét, pontosabban eredménytelenségét...szerintem csak törvénybe foglalt kártalanításunk vezethet kielégítő eredményre...feltéve ha az ingatlan szövetkezeteket létrehozó, működtető, "fejlesztő" és azokat szándékosan csődbe vívő "hatalomba beépült maffia" ellen is sikerrel tudunk fellépni...ha a miniszterelnök a magyar és az unió pénzügyi rendszerei stabilitásának megerősítését tűzte zászlajára, akkor a BAUMAG ügyet se söpörje szőnyeg alá, mutasson példát avval, hogy egy szövetkezeti törvény mögé bújt, hatalmi szálakon is mozgatott fehérgalléros bűnözők törvényen kívül nem lophatják el félretájékoztatott ídős emberek nehezen összekuporgatott kis vagyonkáját. Tűzzék a parlament napirendjérere ügyünk törvényes megoldását, valahogy ahhoz hasonló eredményre vezetően, mint ahogy ez az OBA tagoknál működik...az ídőhúzás már több mint hét éve hatalmi diktatúra ellenünk, a korrupció ékes bizonyítéka is egyben...csak a radikális, törvénybe foglalt változtatás vezethet eredményre ügyünkben!...melyben jelenleg a miniszterelnök egyéb ügyekben már élen jár...
Ügyész: A nyomozás 2 éves határidőn belül befejeződött, a vádemelési szakasz nem a nyomozás része
I.r. vádlott az Ügyész kizárására tett indíványt
Ügyész ismerteti a vádiratot. ,majd I.r. váádlott vallomástételével folytatódik.
2. 2007. január hónap 18.
I.r vallomástételével folytatódik
3. 2007. január hónap 22.
I.r II.r III.r IV.r V.r VI.r , vallomástételei
4. 2007. Január hónap 25.
VI.r VII. VIII. IX. X.r XI. XII.r vallomások meghallgatása.
KITŰZÖTT 2007március 30, április 2, napok védők MEGHATALMAZÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE, ÚJ VÉDŐK KIRENDELÉSE MIATT elmaradnak.
5. 2007 Április 16
Eljárás megszüntetésére és ügyészségi elfogultságra
indítványozottak elutasítva.
VI. vpont tanúmeghallgatásokParádi polg. mester, jegyző, FŐBER illetékesének és szakértői, valamint GYUK –os Sz I meghallgatások.
6. 2007. június 25. napján
WGy tanumeghallgatása. P Angéla tanú nem jelent meg.
Két könyvvizsgáló, egy belsőellenőr, és három Baumag irodavezető meghallgatása tanúként.
7. 2007. október 15.
I.r. a kirendelt védője kizárását kéri.
Dr Monostori A kizárását is kéri, mivel nincsen természetes személy sértett.
Dr MI könyvvizsgáló meghallgatása.
Nem jelent meg PIR tanú, szabályos értesítésre.
Károsulti meghallgatások. Összesen nyolc személy tanúmeghallgatása.
8. 2008 január 28.
A tárgyalás elmaradt. ????
9. 2008. március 31
2 károsult tanumeghallgatása.
I.r. fejtheti ki véleményét órákon keresztül.
10. 2008. május 19.
I.r. fejti ki véleményét a II. vádpontról és egyebekről.
11. 2008. július 7.
Az egyik ülnök személye megváltozott, emiatt ismertetve a tárgyalás eddigi anyaga.
I.r. részletesen ismerteti legújabb beadványait.
12. 2008 október 6.
VI.r. védelmében védőt rendel ki.
I.r. bejelenti, hogy új büntetőeljárás folyik ellene.
Továbbiakban iratismertetés folyik a bíróság részéről.
13. 2008 október 13. (2 óra)
Iratismertetés folyik a nyomozati anyagokból.
14. 2008. december 5. (1 óra)
Xy-né károsult tanúmeghallgatása.
15. 2008. december 8. ( 1 óra)
IV.r vádlott nyomozati tanúvallomás ismertetése.
16. 2009. február 2.
Újabb ülnöki személyváltozás.
Ügyész ismerteti a legújabb vádiratot.
I.r vallomása az újabb váddal kapcsolatban.
VI.r. vádlotti vallomása.
XI.r vádlotti vallomása.
Második vádiratban szereplő tanúk meghallgatása. 3 tanú.
17. 2009. február 9.
Bartha Gyula Bíróság által kirendelt szakértő meghallgatása.
Szakvélemény ismertetése.
Szebellédi István nyomozati ig ügyi szakértő meghallgatása.
18. 2009. február 13.
Szabó Gábor, és Dr. Jasperné Sztanek Katalin szakértők meghallgatása
Balogh Imréné szakértő a 2002 –ben a PM Ügyészségnek készített anyag ismertetése.
19. 2009. február 16.
Kérdések és válaszok Bartha Gyula szakértőhöz vádlotti oldalról.
Ütköztetés a Szabó Gábor- Jasperné szakértői anyagokkal.
A bíróság xy szakértőként bevonását megtagadja, de tanúként meghallgatja.
20 2009 április 6.
Ügyvédi váratlan baleset miatt elhalasztva.
21. 2009. április 17
A bíróság VI. r. vádlottnak az ügyek elkülönítésére tett indítványát elutasítja
Károsulti tanumeghallgatások. ( 5 személy )
Baumag Szövetkezet volt Felügy Biz tagok tanúkénti meghallgatása ( 5 fő )
Baumag irodai alkalmazottak meghallgatása ( 6 személy )
xy Baumag vezető tanumeghallgatása.
22. 2009. április 20
xy könyvvizsgáló tanumeghallgatása.
2 Baumag pénztáros, egy könyvelő és egy főkönyvelő tanumeghallgatása.
Az Agenda szövetkezet első elnökének, és egy absztrakt ügyvezető ( Salgói Attila) meghallgatása.
23. 2009. április 27
2 fő könyvvizsgálók tanumeghallgatása.
2 fő Baumag cégcsoportos könyvelő tanumeghallgatása.
VPOP nyomozó százados meghallgatása a vitatott kézbesítések kapcsán.
24. 2009. május 11.
Szebellédi István szakértő és Bartha szakértő ütköztetés és kérdés válaszok a vádlotti oldaltól.
25. 2009. június 19.
V. r. vádlottnak védőt rendel ki a bíróság.
Felolvasva dr. xy igazságügyi szakértő által az 1995. évi adóellenőrzéssel kapcsolatos szakértői véleménye.
Felolvasva Zeffer Éva szakértői véleménye.
xy volt vezérigazgató és Baumag manager tanumeghallgatása.
Vas János tanú: Réti Mária tanú: Tudományos szakértők meghallgatása.
26. 2009. június 26.
ismertetve a Fővárosi Főügyészség KÜO. 11365/2006/61-I. számú vádirattal kapcsolatos nyomozati iratok, és további iratismertetések, Budapesti VI-VII. kerületi Ügyészség 8155/2004/13-I. számú vádirattal kapcsolatos nyomozati iratok
27. 2009. június 29
További iratismertetések az ügyész kérése szerint is.
28. 2009. július 13.
BRFK Gazdasági Osztály által felkért ingatlanszakértő tanumeghallgatása.
További iratismertetések.
A pótnyomozásra irányuló károsulti indítvány elutasítva.
29. 2009 szeptember 7.
Korábbi Bírót ért elfogultsági beadványt elutasította a BKKB.
Más ügyben történő I.r. Ig Ü. Elmeszakértői vélemény szerint rendben van.
I.r. vádlott indítványára dr Zeffer Éva ig ü. Könyvszakértő tanumeghallgatása,
majd további iratismertetések.
10 óra 45 perckor az eljárás bizonyítási szakasza befejezettnek nyilvánítva.
A VÁD képviselőjének vádindítványa kezdődik.
Az Ügyész megkezdi a vádirat pontosítását, módosításokat, kiegészítéseket.bizonyítottság felsorolása
32. 2009 szeptember 18.
Folytatódik az Ügyész vádelőterjesztése
33. 2009 szeptember 28.
II., III., IV.,V., VII.,VIII.,IX., r. vádlottak védőinek védőbeszédei hangzanak el. Valamennyien felmentést kérnek védenceinek.
34. 2009 október 2.
A hátralévő vádlottak védőinek védőbeszéde. Valamennyien felmentést kérnek védenceinek.
35.-36.-37.-38. 2009 október 9, 16, 19, 30 –án folyamatosan ( összesen 11 óra beszéd )
I.r. vádlott beszéde az utolsó szó jogán.
39. 2009 november 9
II, III, IV, V r beszédek az utolsó szó jogán és VI r megkezdi
40.- 41. 2009 november 17, 30
VI r vádlitt utolsó szó jogán
42. 2009 december 14
VI.r és VII, VIII, IX, X, XI r vádlottak befejezik utolsó szó jogán.
43. 2010 január 8
XII , r vádlott utolsó szó jogán
ÍTÉLETHIRDETÉS
Ez, ha jól számolom nem két évig tartott, hanem 3 évig. ( nekünk ez sem mindegy)
És nem 34 tárgyalási nap, hanem fordíva, 43. ( de ez lényegtelen is )
Ez volt a soronkívüli, sürgős, széles társadalmi rétegeket érintő elsőfokú eljárás. Ugye emlékszünk a kollégiumvezető asszony 2006 év végi nyilatkozataira.
A többivel nem vitatkozom, mert megértem, hogy próbálja védeni a mundért, ami szerintem védhetetlen.
Balázs úr "végleges vagyoni hozzájárulás" megjelöléssel könyvelte el befizetéseinket, a bíróság ezt az értelmezést nyomatékosítja!?... de nevezhetjük megtakarításainkat "örökre befagyasztott betétnek" is...a BAUMAG létrehozóinak, müködtetőinek és segítő cinkostársaiknak tíz évvel ezelőtt kiagyalt forgatókönyve szerint "peregnek" az események...az állami felelősség kézenfekvő!!...
Az, hogy a BAUMAG-nál nem az alábbi felszámolási eljáráshoz hasonló módon jutottunk, jutunk a pénzeinkhez, az a BAUMAG csalása mellett elsődlegesen a PSZÁF és az Ügyészség fő bűne!!:
...a "diskurzus" soha sem értelmetlen, még akkor sem, ha hét éve mindannyian ugyanazt a csontot rágjuk...itt csak az lehet okos, aki mielőbb kikényszeríti pénzünk visszaszolgáltatását a rablóktól és vétkes cinkostársaiktól!...bár lenne végre már egy bátor "királyfi", aki szembeszáll a "hétfejű sárkánnyal", legyőzi azt, és rávezet minket a pénzünkhöz vezető útra...ha van (lesz) ilyen kiválasztott, akkor én leszek az első, aki mögé állok...
Meg nem erősített forrásból származó információ szerint az akció dr. Monostory Attila/Kalas Mária páros kezdeményezése...más: bejött a vészmadarak károgása: a büntetőpert visszadobják első fokra, ami további két évre befagyasztja az ügyet, és a jogerős ítélet után legalább ennyi kell a felszámoláshoz is...addig tovább próbálkozhatnak a rablók a még megmaradt vagyon átjátszásával...talán mégis igaza volt hét évvel ezelőtt Patyinak, aki szerint: "ha rövid időn belül nem tudjuk kikényszeríteni az állami kártérítésünket, akkor bottal üthetjük a pénzünk nyomát, mert a felszámolásból csekély esélyünk van arra, hogy viszontlássuk megtakaritásainkat..." ???... egyre inkább megértem azokat a kis- és középvállalkozási vezetőket, akik akár sértettek, akár elkövetők, inkább mélyen belenyúlnak a pénztárcájukba, csakhogy a bíróságoknak még csak a közelébe se kerüljenek...számomra ez is bizonyítja, hogy kisember bíróságainkon soha nem érvényesítheti vélt igazát...a "nagyok" erőfölényével szemben pedig, mint esetünkben az állam, nem bocsátkozom latolgatásba...talán unokáink élvezhetik majd őseik szorgalmasan összekuporgatott vagyonkáját...
Én nem kívánom ezt az értelmetlen diskurzust folytatni, mert ha valaki nem hajlandó az események okát megérteni, és az okozatra akar mindenféle gúnyát ráhúzni, akkor a végén maga sem tudja melyik lábán áll.
De azért befejezésül annyit leszögeznék, hogy az érvényes törvények szerint üzletrészt csak létező vagyonból lehet képezni - miként ez minden vállalkozási formában évszázadok óta így volt. Ezt lehet feljebb vagy alább értékelni, de a lényege az, hogy a vagyonnak meg kell lenni.
Aki olyant ad el ami mögött nincs meg a vagyon, - mint a cigányok a gagyi aranygyűrű esetén - az csalást követ el, s viselni kell az anyagi és bűntető felelőséget.
Ezen a tényen semmit sem változtat az, hogy ki mit hitt, vagy jelenleg milyen hiedelmei vannak.
...többszörös ingatlanfedezettel etettek... és még 2003. október 6-án, amikor az utolsó szerződésemet kötöttem a Káplár utcai Baumag irodában, a nyugtalanító hírek (az a bizonyos levél amit október első napjaiban a média is nyilvánosságra hozott) miatt feltett kérdéseimre is megnyugtattak, hogy csak a többi ingatlanszövetkezetnél van probléma, megtakarításaimat a szerződéseim szerint hiánytalanul vissza fogom kapni: üzletrészeimet a szerződéseim lejáratkor vissza fogják vásárolni!...ez is átverés, csalás, lopás és hazugság volt!...de ezt csak a "nagyoknak" szabad... aki szegény és kicsit lop, azt azonnal börtönbe zárják...abban van a nézetkülünbség közöttünk, hogy szerintem a szövetkezeti üzletrész adás-vétel valójában betétgyűjtés, engedély- és felügyelet-köteles pénzügyi tevékenység volt, engedély és felügyelet nélkül! Ezért pedig a szankciókat elmulasztó állami szervezeteknek felelniük kell! Ha jól átgondolod a BAUMAG üzletrész funkcióját láthatod, hogy annak valós árfolyama nem volt!...amig működött a pilótajáték, a befizetéskor annyi volt az üzletrész "árfolyama" amennyi tőkét lekötöttél, amikor pedig fix idő elteltével lejárt a szerződésed annyi fix kamatot (hozamot) kaptál, amennyivel előre fixen számoltál, vagyis lejáratkor tőke+fix hozam volt (lett volna) az "árfolyama". Ez pedig tökéletesen megalapozza, kimeríti a betét és betétgyűjtés fogalmát. Az agenda a tőke+nettó hozamot igazolta vissza, a felszámoló a befizetett tőkét sorolta a felszámolás "f" kategóriájába, azzal a megjegyzéssel, hogy a befizetés napjától a kifizetés napjáig késedelmi kamat számítható fel a tőke kifizetése utáni maradványból...szeretném ha mindezek a gyakorlatban is mielőbb működnének már!...
Több jelzés érkezett egyesületi tagoktól, hogy december 27.-28.-29 -én a III. kerületi Kerék utcában valakik, előre meg nem jelölt cél érdekében, de Baumag ügyben aláírást gyűjtenek, ahová szig.-al kérik a megjelenést.
Tájékoztatjuk a károsultakat, hogy az egyesületek semilyen aláírási akciót nem kezdeményeztek és nincs is szándékukban.
Feltételezésünk szerint egy folyamatban lévő bírósági peres eljáráshoz beavatkozói kezdeményezéshez gyűjt valaki aláírást.
Felhívjuk a figyelmet, hogy mindenki jól gondolja át, hogy mihez adja az aláírását. Korábbi tapasztalataink alapján a beadvány szövegét aláíráskor nem ismertetik, csak utólag pénzért juthatnak hozzá.
Amikor aláír egy dokumentumot, és cserébe odaadja a pénzét nem olvassa el azt tüzetesen, nem gondolja végig az eshetőségeket, esetleg nem nézi meg a cég mérlegét?
Annyira valószínűtlen amit a betét és az üzletrész vásárlásának hasonlóságáról ír, hogy azt nem tudom elfogadni. Ezt csak egyesek próbálják elhitetni a károsultakkal, hogy a kár bekövetkezében részessé tegyék öket.
Mert még a Mari néni is kérdez, ha valamit nem ért, és valószínű, hogy azt mondták neki, hogy értékes üzletrészhez jut, és azt biztosan visszavásárolják.
Helyesebb elismerni, hogy hagytuk magunkat félrevezetni a nagy számok, és a csillogó Kastély bűvöletében, és bíztunk a Ptk. betartásában. Én legalábbis így voltam, pedig nagy szövetkezeti rutinom van.
A hitelesnek tűnő mérleg alapján elhittem, hogy az üzletrész valós vagyont képvisel. Olyannyira elhittem, hogy a csőd után megpróbáltam társaságot szervezni a kiválásra, és közös üzletrészeink által képviselt vagyon értékesítésére. Ebből a kábulatomból az APEH józanított ki, amikor a tények közt közölték azt is, hogy a tranzakció ÁFA köteles.
Természetesen ez nem mentesíti a "szerveket", - akik a tények ismeretében voltak - hogy mulasztásukért a felelőséget viseljék.
Szerintem ez az okfejtés is közelít a valós helyzethez. Mások nevében nem nyilatkozhatok, de amikor megtakarított tőkémet áthoztam az OTP-ből a BAUMAG-ba, akkor a banki kamat táblázatokhoz megszólalásig hasonlóan hirdetett BAUMAG kamat táblázatok alapján a BAUMAG-ot is úgy könyveltem el, mintha be lehetne sorolni a törvényes pénzpiacon működő bankok, pénzügyi szervezetek közé. Amit leíráltál az üzletrészről az így volt igaz, de 2003 előtt Mari néni és én sem vizsgáltuk a védett bankbetét és az üzletrész közötti lényegi különbségeket, a BAUMAG üzletrész képzésének valós hátterét, befizetéseink valós fedezetét. Persze ma már látjuk, hogy ez hiba volt, de tájékozatlanságunkért, a pilótajáték engedélyezéséért és közel kilenc évig tartó működtetéséért nagyobb arányban az illetékes állami szervezeteket terheli a felelősség! ...mi anno megelégedtünk a rövidtávú banki kamatoknál 1-2%-al magasabb BAUMAG kamatokkal, befizetéseink után biztonságban éreztük pénzünket, amellyel a lejáratkor szabadon rendelkezhettünk (volna)...
A bírósági ítéletekben pedig logikát ne keress, az túlnyomórészt ellentétes az elszegényített sértettek egészséges igazságérzetével... márcsak ilyenek a törvények kis hazánkban...a bíróságok mindig azok javára döntenek, akik képesek megvásárolni a sztárügyvédek egész hadseregét (esetleg az ügyészt és a bírót is...)...erre pedig a tőlünk elrabolt pénzből futja. A kifosztásunk után mi csupán addig nyújtózkodhatunk, amíg az egyesületi tagdíjainkból szőtt takarónk ér...ez eddig még igencsak halvány, de reméljük a jövőben már beindul "hadigépezetünk"...és ha netán a volt és most újjáélesztett fő államügyészünknek is feltámadna lelkiismerete ügyünkben tanúsított múltbeli szerepe miatt, akkor a PSZÁF törvényalkotási jogával egyetemben lökést is adhatna...
Hát nem hiszem, hogy mindennel mindenki egyetért, s különben is 12.000 ember gondolatát, szándékát, véleményét kitalálni igen nagy b.torságra vall.
Szóval már megörültem, amikor olvastam, hogy az Egyesület végre lép a nevében is foglalt érdekvédelemben. Azonban hamar lelombozódtam amikor a betétes - befektető eszmefuttatáshoz értem, mert már megint ezzel a gumicsonttal vezetik tévútra a hatóságokat és a károsultakat.
Hiszen nyilvánvalóan egészen más járt a fejében a pénzügyekben járatlan Mari néninek, aki a temetésére megspórolt kis pénzét kívánta megóvni az inflációtól, mint a vállalkozó Jóskának, aki átmenetileg szabad pénzét akarta gyarapítani. (Beszéltem ilyenekkel.)
Az azonban egyértelmű, hogy még a legegyszerűbb embernek is világos volt, hogy amikor a Baumagba beteszi a pénzét akkor a Ptk. szerinti szerződéssel kapja egy létező vagyonrész tulajdonjogát fedezetként, valamint egy másik szerződéssel vállalják annak későbbi, növelt értékű visszavásárlását. S nem hiszem, hogy ennek kockázatait ne mérte volna fel, de azt is tudja mindenki, hogy a szerződésszegés a Ptk. szerint kártérítési kötelezettséggel jár.
Ezzel nem is lett volna probléma (függetlenül attól, hogy tag, vagy sem az illető), ha ez így igaz lett volna.
Károsodásunk lényege csak egy, hogy az árú, a fedezeti tőkeinstrumentum (az évszázadosan ismert üzletrész) nem létezett, mert ha létezett volna, máshol is el lehetett volna adni.
Ezt már 1996-ban felismerték a hatóságok (APEH, Bankfelügyelet, ÁPTF-PSZÁF, ügyészség, s minket kivéve kitudja még ki), és vizsgálódtak, kihallgattak, pereskedtek, szinte a csőd bekövetkezéséig, csak éppen a legfontosabbat nem tették meg, a gagyival való kereskedés betiltását, és a csalók forgalomból való kivonását!
Pedig már 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy itt a piros, hol a piros alapon nem létezhet üzletrész.
Mindössze ennyi az ügyünk lényege, de ez súlyos, és sok simlisséggel terhelt, de ezt már négy éve olyan világosan elmagyarázat ezt Kaposvári Bertalan legfelső bíró, s azt is világosan tudomásunkra hozta (3. oldal), hogy a Legfelsőbb Bíróság elé kell vinni a Baumag Szövetkezet üzletrészeinek nem létezését.
Ha ez megtörtént volna, akkor ma nem kellene magyarázkodni, mert a csalás vitathatatlan lenne, és a bűntető ítéletben sem lehetett volna nemlétező dolgokkal számolni.
Bár nekem van jogerős ítéletem, amiben az üzletrész nem létezését kimondják, - de ez nem legfelsőbb szintű, - és ezt ismertettem a büntető bíróval is, azonban úgy látszik, nem tekintette elég súlyúnak, mert kis hazánkban a bíróságok mindentől függetlenek, még a józan paraszti ész logikájától is. Mert ami nincs azt nem lehet eladni, az nem lehet sem hitel fedezet, sem betétfedezet, sem könyvelési tétel. Ennyi az ügy magva, s ezt kell képviselni.
Egyetértünk e levél tartalmával. De vajon mi az oka az ügybeli tartós csendnek? Talán a jog bajnokait is megfertőzte a korrupció? Vagy talán nem merik kenyéradójukat az ügy fő felelősit, a hanyag mulasztásokat elkövető állami szervezeteket és a felelős jogintézményeket is megvádolni? Az, hogy betétesek voltunk az egyértelmű, hiszen a BAUMAG hirdetményeiben fix futamidővel, fix kamatokat hirdetett a befizetések nagyságrendjéhez igazított lépcsős kamatozású betéti konstrukciókban. A kamatok mértéke mérsékelten, de nem kirívóan volt magasabb a banki betéti kamatoknál. A BAUMAG bedölése után a bankok által meghirdetett két-, három-, négy-, hathónapos lekötésű akciós betéti kamatok jegybanki alapkamatokhoz viszonyított aránya jócskán meghaladták a BAUMAG által hirdetett kamatok jegybanki alapkamatokhoz viszonyított arányát (a BAUMAG 6,5-7,5 jegybanki alapkamatnál 8-12% betéti kamatokat hirdetett, 2004 és 2009 között az OTP 12%, a CIB 12%, az MKB 14%, a K&H 13,13%, az AXA 14,09 EBKM feltételek nélküli, de bankon kívüli új forrásból származó védett betéti kamatokkal rukkolt elő...és így tovább)...
...És mikor lesz a másodfokú büntetőper? ...vagy meg akarják dönteni a Kulcsár ügy átfutási idejét?...Olyan büntetésre számítunk, amely kimondja, hogy addig kell a rablóknak börtönbe maradniuk, amig vissza nem adják megtakarításainkat a Ptk. 301.& szerinti kamatokkal együtt! Ha a végrehajtó netán kevesebbet talál a rablóknál és kedvezményezetteiknél, akkor életfogytiglani kényszermunka alapján törlesszenek!!! Az állam pedig kiegészítő kártalanításunkkal enyhítse ökörhibáját!!!...
Az elszámoltatás csak akkor lehet kerek, ha a Köztársaságunk kikiáltása óta eltelt időszak, az elmúlt húsz év lenyúlásait és korrupciós ügyeit mind képes lesz feltárni! Ebbe tartozik a BAUMAG 1995 március 1-től (a felszámolása elrendeléséig) 2004 április 6-ig terjedő tevékenysége + a genda máig is kiterjedő próbálkozásai! Fel kell tárni milyen érdekeltség fűzte a PSZÁF, a Főügyészség ügybeli kormánytisztviselőit és az érintett pénzpiaci szereplők vezetőit abban, hogy a BAUMAG-ot hagyták közel kilenc évig háborítatlanul működtetni!...hogy a BAUMAG a banki kamattáblázatokkal egyező módon szerkesztett kamattáblázataival a médiában is közzétett hírdetményeivel toborozhassa a megtakarításokkal rendelkező ídős, jóhiszemű ügyfeleit!...ezzel is védelmet, biztosítást, tőke- és hozamgaranciát szinlelve megtakarításainknak, az akkor még tájékozatlan kockázatkerülő betéteseknek, kisbefektetőknek!...fel kell tárni vajon a felelősök miért nem tájékoztattak minket arról, hogy a BAUMAG nem védett betétet gyűjt, a megtakarításaink nincsenek biztonságban, nincs rájuk vonatkozó állami garancia!?...és miért nem kötelezték a BAUMAG felügyeletéért felelősök a BAUMAG-ot arra, hogy a megtakarításaink elhelyezése esetén fellépő lehetséges kockázatokra, nyomatékosan, dokumentáltan is hívják fel a figyelmünket, és a fizetésképtelenség esetére várható kockázatok számszerűsített határait hirdetményeikben részletesen is szerepeltessék!?...mint ahogy ezt ma már minden hasonló pénzügyi tevékenységet folytató szervezettel szemben törvényi előírás követeli meg!...és kik a felelősök azért, hogy a jogi út ezideig sem hozott megoldást!!?...bár az ügy még nem zárult le, de kik lesznek felelősök azért, ha netán a befizetett tőkénk a kifizetés napján a Ptk. 301.& szerinti kötelező kamatokkal növelten sem térülne meg!?...természetesen az, hogy a BAUMAG-ot hagyták nyolc és fél évig rabolni, ez nem mentesíti a rablókat a fő felelősség alól!...ezért a hatóságok nyomására a bíróságoknak ugyanúgy, még 2003. októberében zároltatni kellett volna az okozott kárt lefedő teljes vagyoni hányadot (a kedvezményezett cégek, magánszemélyek, családtagok,"rokonok" vagyonával együtt), mint ahogy ezt ma a MAL Zrt. vezérigazgatójának vagyonával megtették...bár ennél a jellegénél fogva más típusú károkozásnál is hanyagságból, a felületes, elégtelen ellenörzésekkel illetve azok elmulasztásával az illetékes hatóságok ugyanúgy hibákat követtek el, mint ahogy a BAUMAG esetében is!!...úgyhogy várjuk az elszámoltatást Hagyó, Hunvald, Zuschlag, Tátrai, Sukoró, Álomsziget, Kulcsár...ügyek mellett a BAUMAG korrupciós ügyeiben, az állami felelősség megállapításával és jogerős bírósági ítéletével együtt is!...és természetesen mindezek alapján megköveteljük mielőbbi teljes kártalanításunkat!!...
Ha ilyen gyorsan haladunk az elszámoltatással, akkor addig, amíg meg nem halunk. De akkor én még a depresszió elleni gyógyszereket is felszámolom a kedves kölcsön vevőknek, legyenek azok akárkik is.
A PSZÁF-nak az engedély nélküli betétgyűjtést vizsgáló – több száz ügyfelet és milliárdos nagyságrendű ügyfélbetétet érintő – eljárásainál a befektetőket szinte minden esetben a piacit jelentősen meghaladó hozam ígéretével csábították. Ezzel szemben általában a befektetett tőke is elveszett, amit súlyosbított a megtakarítások visszafizetését szavatoló garanciarendszer hiánya is (az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatók nem tagjai az Országos Betétvédelmi Alapnak vagy a Befektető-védelmi Alapnak).
A PSZÁF a – a kockázatok elhárításának egyetlen hatékony módjaként – az illetékes szakminisztériumoknál a közelmúltban kezdeményezte a fogyasztói csoportszervező tevékenység betiltását a Büntető Törvénykönyvben, a már elindított fogyasztói csoportok kifuttatása mellett.
Nem hiszem el, hogy ennek a Szász Károlynak ilyen rövid lenne az emlépkezete
De ha megengeded, azért mégiscsak közzétenném itt a BAUMAG ügy eme két ( politikamentes ?) korténelmi dokumentumát, ami arról tanúskodik, hogy mennyire sáros a (ha úgy tetszik politikai) hatalom, amiért nem akadályozták meg kisemberek ezreinek kirablását. Nem politikai, hanem GAZDASÁGI, ÜZLET, KARRIER értelemben.
Tehát a BAUMAG csúcsrafuttatásának időszakában 2000 - 2001 -ben, látván az Ingatlanszövetkezeti piramis biznisz térhódítását, legfelsőbb szinten erről így pol(itikailag)emizáltak:
PSZÁF:
Dr Varga Mihály Úr részére pénzügyminiszter
Üsz: 17428/ 3 /2001
Üi: Dr Széles Ildikó
Pénzügyminisztérium Budapest
Tisztelt Pénzügyminiszter Úr!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzései, illetve a pénzpiacokról szerzett információi nyomán egyre gyakrabban szembesül az alábbiakban vázolt - a Felügyelet álláspontja szerint nemkívánatos - jelenséggel.
Az utóbbi esztendőben sorra alakulnak olyan szövekezetek, - kihasználva a szővetkezeti törvény betűszerinti értelmezése adta lehetőséget - amelyek kifejezetten azzal a céllal jönnek létre. hogy a szövetkezet leendő tagjaitól pénzösszegeket gyűjtsenek, majd azt kamattal növelt összegben visszaifizessék Tudomásunk van arról, hogy ezen szövetkezetek — hirdeés útján - kifejezetten azzal keresik meg és vonják be az állampolgárokat a szövetkezet tagjainak sorába, hogy a tagi kölcsön nyújtása a Szövetkezetbe belépő számára jövedelmező befektetés és irreálisan magas kamatot igérnek a kölcsön hozadékaként (jelenleg évi 19-20 %).
A felügyeleti vizsgálatok során észleltünk olyan esetet is, amikor a szövetkezet először felvette a „tagi kölcsönt” az állampolgároktól és ezt kővetően léptették be a kölcsőn nyújtóját a szövetkezeti tagok sorába. Ez nem tekinthető jogszerűen felvett tagi kölcsönnek és a Felügyelet ez esetben feljelentést is tett a szövetkezet ellen jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás végzésénck alapos gyanúja miatt. Előfordult továbbá olyan eset is, amikor a Felügyelet levelének másolatát csatolta a befeltetést kínáló szövetkezet ajánlatához azzal, hogy a hitel felvétele nem engedélyhez kötött tevékenység és ez megítélésünk szerint alkalmas volt a laikus állampolgárok mgtévesztésére. Az említett szövetkezetek tevékenyége álláspontunk szerint nagyon hasonlatos a hitelintézeti törvényben megfogalmazott betétgyűjtési tevékenységhez. Annak érdekében, hogy kizárjuk annak gyanúját, hogy a szövetkezetek tagi kölcsön gyűjtése jogcímén esetleg jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást végezzenek, a Felügyelet több szövetkezet ellen vizsgálatot indított.
A vizsgálatok nyomán azonban a Felügyeletnek arra a megállapításra kellett jutni, hogy mind a szövetkezetkől szóló 1992. évi I. törvény 54 §-a (,‚Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyűlés határozatainak keretet között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyonl hozzájárulást is teljesíthet, és a szövetkezet kamat ellenében kölcsönt nyújthat”), mind pedig az új szövetkezetekrőI szóló 2000. évi CXLL tőrvény 55.§ -a („A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyűlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta”. ) lehetőséget biztosít arra, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet részére tagi kölcsönt nyújtson. Mivel a hatályos jogi szabályozás lehetőséget biztosít a szövetketnek a tagok által nyújtott vagyoni hozzájárulás „gyűjtésére” , ezért kétséges, hogy a Felügyelet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXIL törvény vonatkozó rendelkezései alapján engedély nélkül végzett betétgyűjtésnek minősíthetné e tevékenységet. Ugyanakkor ezen szövetkezeti formában működő társaságok tevékenysége tartalmát tekintve megfelel a hitelintézeti törvényben deffiniált betétgyűjtésnek
( Betét és más nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni)
A szövetkezetek e tevékenységet oly módon végzik, és így ezáltal a pénzügyi közvetítőrendszerbe oly módon kapcsolódnak be, hogy „kikerülik” azon szakmai prudenciális és egyéb előírásokat, melyek a pénzpiacon való működéshez elengedhetetetlenek. Ebben a helyzetben nem tud a Felügyelet sem szakmai felügyeletet gyakorolni, és így a belépő tagok — igazából betétet elhelyező ügyfelek — tekintetébcn a hitelintézeti törvényben és más jogszabályokban kiépített garanciális, védelmi szabályok nem érvényesülnek, az ügyfelek kiszolgáltatottsága jelentős. Ezen ellentmondásos jogi helyzetben feltétlenül szükségesnek tartjuk a befektetni szándékozó állampolgárokat óvatosságra inteni a nem a szövetkezeti törvényben meghatározott célok elérése érdekében alakult‚ betétgyűjtés jellegű tevékenységet végző szövetkezetekkel szemben. A fentiekre figyelemmel azzal a javaslattal élünk, hogy a Pénzügyminisztérium —az ügy jellegére tekintettel – soron kívül foglalkozzon a vázolt problémával, mivel az említett szövetkezetek tevékenysége a befektetni kívánó állampolgároknak jelentős érdeksérelmet okozhat. Ennek keretében segítő közremködésüket kérjük abban, hogy a szövetkezeti törvény, illetve a hitelintézeti törvény rendelkezéseiből fakadó jogbizonytalanság kiküszöbölésre kerüljön. Ezen ellentmondásos jogi helyzet megszüntetését megítélésünk szerint elősegítené, ha a szövetkezeti törvény soron következő módosítása a tagi kölcsön felvételét szigorú feltételekhez kötné. Ilyen feltétel lehetne például az, hogy a szövetkezet csak olyan tagoktól vehet el tagi kőlcsönt, aki már egy meghatározott ideje (pl. 5 éve) tagja a szövetkezetnek. A probléma végleges megoldását azonban — álláspontunk szerint — az jelentené, ha a tagi kölcsön intézménye kikerülne a szövetkezeti törvényből. Ezzel megszűnne annak lehetősége, hogy egyes szövetkezetek tagi kölcsön címén a szövetkezeti törvény felhatalmazása alapján betétgyűjtési tevékenységet folytassanak és e tevékenységeket kivonják a hitelintézeti törvény hatálya, illetve a pénzügyi intézmények esetében megkívánt szigorú prudenciális követelmények, továbbá a rendszeres felügyeleti ellenőrzés alól. Végezetül tájékoztatom, hogy hasonló megkereséssel fordultam az Igazságügyi Minisztériumhoz is.
Budapest, 2001. november,,27,, Üdvözlettel:
Dr. Szász Károly
elnök
A válasz magáért beszél: PM
Szász Károly
Elnök Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Budapest
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel vettem az un. befektetési szövetkezetekről írt levelüket. Az abban felvetett javaslat tartalmával kapcsolatos álláspontom a következő.
Mindenek előtt egyetértek azzal, hogy szükség van ezen szövetkezetek műkődését meghatározó jogi környezet felülvizsgálatára, ezért egyúttal fel is kérem Önöket, hogy működjenek közre ebben.
Ugyanakkor rá kell mutatnom arra, hogy kifejezetten a szövetkezeti cégformához kötődően – annak diszkriminatív jellege miatt – nem látok lehetőséget a tagi kölcsön intézményének megszüntetésére vagy meghatározott tagsági időhöz történő kötésére. Már csak azért sem, mivel különösen a családi vállalkozások, önfoglalkoztató cégek esetében a tagi kölcsön nyújtása elterjedt gyakorlat.
A felvetett kérdés kapcsán felhívom szíves figyelmét a következőkre:
2001. január 1 –ét követően alakult szövetkezetek esetében tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni (az új szövetkezetkől szóló 2000. évi CXLI törvény 6. §- ának (2) bekezdése; a szabály lágkésőbb 2006. január-től valamennyi szövetkezetre kötelezővé válik.
Levelében említetettekkel megegyezően a PM értelmezése szerint is felvethető, hogy a hirdetés útján történő tagi kölcsön gyűjtés kimeríti a hitelintézeti törvény nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyüjtésének fogalmát, melyet főszabályként saját tőkét meghaladóan kizárólag hitelintézet végezhet. E rendelkezés értelmezése ugyanakkor a hitelintézeti törvény 138 §. (2) bekezdésének f) pontja szerint a PSZÁF kizárólagos feladata.
Budapest 2002. január 23.
Üdvözlettel:
Varga Mihály pénzügyminiszter
Ha ez is politika, akkor az egész topik törlendő !!!
A most ismét hatalomra került kormánypártnak már 1998 és 2002 között kellett volna úgy szorgalmaznia a BAUMAG és a többi ingatlan szövetkezetekben elhelyezett megtakarítások állami felügyelet alá helyezését, garantálását (biztosítását, védelmét), mint ahogy ezt most a magánnyugdíj pénztárak vagyonának állami kezelésbe vételével szándékozik megtenni...amire nincs állami garancia, azzal ugyanaz megtörténhet mint a mi megtakarításainkkal a BAUMAG-ban!...a mai tüntetés arról szólt, hogy aki el akarja veszíteni idős korára összekuporgatott kis vagyonkáját, annak az állam ne tegyen keresztbe, ne nyújtson védőkart... azért tüntettek egyesek, hogy a pénztárakat működtető szerencselovagok ténykedésétől, a befizetések kockáztatásától függjön a jövő generációk időskori ellátmánya...
...ha "tengernyi" hibás döntés született, akkor azokra válogatás nélkül mielőbb meg kell hozni a végrehajtandó helyesbítő intézkedéseket...a károsultak száma és a kárérték nagyságrendje a BAUMAG ügyben is megérdemli (megköveteli!) a kiemelt figyelmet!...ha egyenlő a mérce, akkor az állammal szemben elkövetett bűncselekmények és az ellenünk elkövetett bűnök közötti megítélésnek és jogorvoslatnak is arányosan egyenlőnek kell lennie...mi is az állam részei vagyunk...
