Összekutattam az archívumomat, de sajnos nem találtam sehol rekonstrukciós rajzot eme régen lerombolt, elfeledett és gazdátlan bakonyi várromunkról! :-(
Így csak a Kőnig-féle alaprajzot tudom összevetni a Kis Gábor {1984}-es könyvében leírtakkal, mert még nem jártam maradványai között + természetesen várom a helyszíni tapasztalataidat...
A hosszúkás hegyháton egy hatalmas őskori földvár területébe emelték a Podmaniczky rablólovagok a XVI. század közepén erős kővárukat. A hegynyereg felöli feljáró részben emelkedett a négyzet alakú külsővár, aminek oldalát lakóépületek fogták körbe. Innen tovább az út egy mély sziklaárkon keresztül vezetett a sokkal nagyobb területű belsővárba, aminek ovális alakú túlvégén egy magas torony vigyázta a környéket.
Irigylésre méltó szép helyeken jártál-jársz és járni fogsz! :-)
Az alsó képek láttán csendesen felsóhajtok, hogy miért nem jut eszükbe az illetékeseknek helyreállítani a visegrádi várrészeket összekötő hegyoldali várfalat?
http://hajtogatas.lap.hu/ ez is új......... ha valaki unatkozik az gyüjthetne sánc linkekek vagy angolul-németül akárhogy és a lakótorony linkeket. Na csá.
A Citadellával kezdtem még a fujik rohama elött myomorúságos állapotban van, szégyellem én is , a bunkerben jó hüvös volt és panoptikum 1944-röl , no a szálloda belül korrekt és egy háborus kiállitás no meg sok vitrin a különböző korokról Bp. Aztán a budai vár, liftel fel és kb 2 órás séta még vissza kell mennem más fényviszonyok között.Kevés ember nagy művész voltam megint. De jó lesz. utána Érd a Kutyavár kutyamelegben én ügyes vagyok a semmiböl is tudok fotón várat épiteni ez itt nem sikerült. max egy oldal. azt hogy hogyan azt nem tudom.Van róla valami? olvassátok Mégerősség Haverunk újjabb kedves zözzenetét: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14370
Utánaolvastam egy kicsit ennek a St. Nikola (Nicolaus) erődnek, de nagyon keveset írnak róla az interneten. Pedig a XVI. sz-tól, amikor épült (valóban velencei mintára) még nagy szerepe volt a csatorna egyik kis szigetére épült, háromszögletű erődnek. Sibenik városát védte, főleg a török támadások ellen.
Megvolt ma a Burok-völgy. 11-15 óra között. :) 35 fok... Nyakig érő gaz és csalán, rengeteg légy és egy rosdásodó fém bili szétlőve... Na jó, ez a rossz oldala.
A lényeg, hogy gyönyörű, a barlangokig mentünk. Ha otthon leszek teszek pár képet fel, bár a várakhoz semmi köze. :)
Őszinte leszek, magamtól nem tudtam mihet a várnégyszög, de sejtettem, hogy a Kárpát-medencén kívüli hadi objektumokról lehet szó... de aztán kíváncsi is lettem, így bepötyögtem a keresőbe:
Fővárosa Verona olasz tartománynak, püspöki székhely és elsőrendű erősség az Adige mellett, (1921) 92, 413 lak. Iparilag fejlett város, főbb iparágai: pamutfonás, gyufa- és bőrgyártás, kötélverés, vasúti műhelyek, katonai arzenál; jelentékeny gabona-, bor-, selyem- és vaskereskedelme van. Az Adige két egyenlőtlen részre osztja, a kisebb balparti az ú. n. Veronetta. Erődítményei Sanmichelétől erednek; az osztrákok kibővítették és a híres várnégyszög (Verona, Peschiera, Mantova, Legnago) egyik főerődítményévé tették. Körfalain hat kapu vezet át, ezek közül a Porta del Palio és a Porta Nuova a legszebbek...
Végre a keresztfiamat el tudtam csalni a gépem mellől egy finom vacsora igéretével...
...De velencei alatt melyik várat érted? Ezek mind horvátországi fotók...
Kis múltidézés a magyar-horvát 1000 éves együttélésből
Szent László királyunk vezette az első sereget a tengermellékére, az utolsó horvát király özvegyének segélykérésére. Utóda Könyves Kálmán még külön horvát uralkodóvá is koronáztatta magát, de később már a magyar Szent Koronával együtt járt a horvát trón is. A területet a középkorban királyi főtisztségviselők vezették, vagyis a horvát, szlovén, dalmát bánok, ezek elnevezése és jogköre többször is változott a hatalmi viszonyok tükrében.
Ne feledkezzünk el az "ellentáborról" sem, vagyis az Adriai-tengert saját belvizének tekintő Velencei Köztársaságról sem, aki jól felszerelt hadiflottájával évszázadokon át támadta a tengerparti városokat, amiknek lakossága szintén a jól jövedelmező kereskedelemmel és hajózással foglalkozott. Szóval igazi "konkurenciaharc" dúlt a velencei és a magyar Szent Korona alá tartozó tengerparti városok között. Ez jól végigkövethető az Árpád-házi majd az Anjou királyok idejében is, míg végül Zsigmond alatt végső vereséget szenvedtünk... :-(
A Habsburgok idejében felemás helyzet alakult ki, Velencének érdekében állt jól kijönni a hódító törökkel a szabad kereskedelem miatt, míg az oszmán sorra elfoglalta Velence gyarmatait {pl. Kréta szigetét}
A most minket érintő lényeget hagytam a végére: Velence középkori nagyhatalmának biztosítására rengeteg erődöt épített az időlegesen megszállt horvát-dalmát tengerparton a lázongó városok szemmeltartására, ezeket tehát a velencei erődépítészet gyöngyszemeinek mondhatjuk nyugodtan!
