"Langó kíváló diplomata, de a régészet terén üzemi vakságban szenved."
Langó diplomás régész, te meg nemhogy nem vagy régész, de még tájáékozott és művelt ember sem vagy.
"De nem is kell. Ugyanis az újonnan érkező honfoglalók békésen jöttek, azaz semmni nyoma annak, hogy az itt élő íjfeszítők és a honfoglalók közt valami ellenségeskedés lett volna. Igen ám, de akkor mi történt? Nem, nem volt üres a Kárpát-medence, hanem a honfoglalók a későavarok (ungrik) mellé telepedtek....és lényegében nem keveredtek. "
A keveredésnek konkrétan semmi nyoma a későavar leletek a 9. század közepére eltűnnek.
A vágyálmaidat és a minden tudás nélküli spekulációidat akarod itt újra meg újra tényként előadni.
Nem mutattál te kii semmit csak alaptalanul állítttál dolgokat és mindenki mást lehülyéztél.
"Honfoglaló lett minden sztyeppei nép, mely a 9. szd közepén a kazároktól nyugatra élt.
Miért tette volna? És kik éltek amúgy "a kazároktól nyugatra"?"
Szűk az agyad. Százszor leírtam már, mégsem tudod.
1., Azért lettek honfoglalók, mert elüldözték őket az otthonukból. A Donyec térségieket és a kavarokat 860-ban Etelközbe (szó szerint ezt írja a DAI), 896-ban pedig a Kárpát-medencébe.
2., pontosan tudjuk, hogy kik éltek a kazároktól nyugatra. A közvetlen szomszédai a Donyec térben élő bolgárok, alánok (burtászok), valamint a szavarok (Szeverszkij Donyec). A távolabb élők: szubbotca népe, valamint a hungerreid. Összességében ők a honfoglalók, már amelyik nem szakadt le tőlük északon és délen.
Azóta pedig ebbven a zsákutcában vergődik a magyar őstörténet, és még azt se tudják, hogy hol voltak a magyarok száz évvel a honfoglalás előtt.
... és áll melléjük a kozmopolita régészet, lásd az ADAM 80+ bedolgozóját, a szomszédos országokból is, Walter Pohlostúl. Meg Botalovot, Komart, és a többieket.
Inkább te mondasz hülyeséget nem-e?
Ugyanis ha a későavarok nagy számban túlélték a honfoglalást, akkor a honfoglalók nem hozhatták ide a magyar nyelvet.
Mégha 1 millió késő avart is találnál az alagsorban, AKKOR is nyelvi igazolás kellene a magyar nyelv 895 előtti ittlétéhez. Mert a tudomány így működikk és nem úgy, ahogy mi "szeretnénk".
"Az avarok is egyszerre jöttek 567-ben. Ők tehették??"
Az avarok (mint Fóthi M-gól tudjuk) nem is voltak avarok. 567-ben avar vezetéssel a pontuszi puszta népei érkeztek a Kárpát-medencébe. Ezek: bolgárok, utigurok, onogurok és a ligetes puszta magyarul beszélő (székely) népe.
Még egyszer: az avarok nem jöttek be ide, hanem avar vezetéssel jöttek a pontuszi puszta népei.
"Ott a pontuszi pusztán egyszerű: nem győzik a múzeumok tárolni szaltovói leleteket. "
A Don mentén igen, az is a pontoszi puszta. Nade a Dnyeper,meg pláne a Dnyeszter mentén meg már nem.
Amúgy ezt tuti te költötted.
Konkrétan esélyed sincs tudni arról, hogy mivel vannak tele az ukrán meg az orosz vidéki múzeumok raktárai. Ezt átnézni még célzottan is több évi munka. Nem mellesleg pont ezt végzik a magyar régészek az ottani kollégákkal, csak te arról a munkáról sem tudhatsz.
"Itt is rengeteg szaltovói lelet található, amit TA egy laza mondattal lerendez. "
Ja arról akarta írni a doktoriját, aztán menet közben rájött, hogy ez nem igaz.
Te viszont semmilyen épkézláb példát nem tudsz rá hozni. Amit legutóbb összekapartál az 6 db KM-beli ostornyél egy darab Szaltovói párhuzama volt összesen. A hazai múzeumi raktárakhoz sem hiszem, hogy komolyabb hozzáférésed lenne. Úgyhogy ez a kijelentésed is tuti kamu.
A dokumentumok szerint szaltovói területről származó kavarok régészeti nyomát sem találják, pedig többen próbálták azonosítani. Az is tuti érne egy doktorit annak, aki megtalálja.
Nem erőltetek semmit, csak rámutattam egy teljesen reális lehetőségre, ami több helyen egyértelműen működött (angolszászok, szeldzsukok). A komolyabb kutatók garantáltan ismerik.
"Tudod forrással igazolni..." Mission Impossible kérés, mint valami ultima ratio érv!
Per pillanat senkinek nincs ilyen forrás a kezében.
„Ha nálunk az egyetemen anyagismereti vizsgán egy első- vagy másodéves hallgató nem tudja elkülöníteni az avarkori és a magyar honfoglalás kori emlékeket, akkor valószínűleg megbukik. Nagyon jellegzetesen eltérő és nagyon jól meghatározható emlékcsoportokról van szó. Egy szkíta kori nyílcsúcsot egy 10. századi nyílcsúcstól egy elsőéves egyetemi hallgató is el tud különíteni. Hun és avar kori nyílcsúcsokkal ugyanez a helyzet. […] Ezek között a régészeti kultúrák között tehát nem tudunk folytonosságot kimutatni.”
Langó kíváló diplomata, de a régészet terén üzemi vakságban szenved.
A későavar kor és a honfoglalás kor régészeti anyagát senki sem akarja összemosni. De nem is kell. Ugyanis az újonnan érkező honfoglalók békésen jöttek, azaz semmni nyoma annak, hogy az itt élő íjfeszítők és a honfoglalók közt valami ellenségeskedés lett volna. Igen ám, de akkor mi történt? Nem, nem volt üres a Kárpát-medence, hanem a honfoglalók a későavarok (ungrik) mellé telepedtek....és lényegében nem keveredtek. Éltek egymás mellett (mint ahogy ezt már kimutattam az s-végű hajkarikák és a négyzetes keresztmetszetű karperecek elterjedésével) kb 950-970-ig, amikor aztán egy új, a soros temetők kultúrájában összeolvadtak. A magyar régészek megtalálták a folyamatosságot a szállási (honfoglaló) és a soros temetők között, de tagadják a kapcsolatot a későavarok és a soros temetők között. Ők tudják miért. Ezért aztán 830 előttre datálták a legutolsó későavar leleteket. Ma már tudják és elismerik, hogy 870-ben is éltek későavarok. 50 év tévedést már elismertek, még szűk 100 év hiányzik. Mindezt azért tették, hogy a nyelvészeket ne cáfolják. Ugyanis ha a későavarok nagy számban túlélték a honfoglalást, akkor a honfoglalók nem hozhatták ide a magyar nyelvet. Vagyis tudománytalanul alárendelték a régészet tudományát a nyelvészeti koncepciónak. Azóta pedig ebbven a zsákutcában vergődik a magyar őstörténet, és még azt se tudják, hogy hol voltak a magyarok száz évvel a honfoglalás előtt.
Itt is rengeteg szaltovói lelet található, amit TA egy laza mondattal lerendez. Azt írja, hogy nem csak szaltovóhoz köthetők az itteni szaltovói leletek. (Hogy még hova is köthetők, azt nem mondja meg).
Idézd őt, mert a memóriád sem javult a modorod mellett.
No meg Komárt is, mert ő is jelzi: nulla szaltovó a honfoglalóknál. És ennek minden következményével.
"Hányszor írjam még le? Ma is ideírtam nektek. Szlobodzejában a honfoglaló(szubbotcai) és a szaltovói kultúra vegyesen fordul elő. A régészeink viszont csak a szubbotcait fogadják el ősünknek.
Ők tudják, hogfy miért, butuska."
Mivel eddig szinte minden kijelentésed abszolút valótlannak bizonyult, neked szimplán nem hiszem el.
Az sokkal inkábbbenne van, hogy jó szokásod szerint valamit orbitálisan benéztél megint.
De legyünk nyitottak: hozzál rá bizonyítékot, hogy ott a szubboticival legalább megegyező mennyiségű szaltovói népesség leletei kerültek elő!
A butuskázást meg inkább hagyd abba! A te szádból nagyon hülyén hangzik, még a végén megint kitiltanak.
Ott a pontuszi pusztán egyszerű: nem győzik a múzeumok tárolni szaltovói leleteket.
Itt is rengeteg szaltovói lelet található, amit TA egy laza mondattal lerendez. Azt írja, hogy nem csak szaltovóhoz köthetők az itteni szaltovói leletek. (Hogy még hova is köthetők, azt nem mondja meg).
"A többi már rég a pontuszi pusztán volt, és ellenségesek voltak a kazárokkal.
Látom, sikertelen volt az elvonókúra.
HOL a hagyatékuk?? "
SZALTOVÓBAN.
Hányszor írjam még le? Ma is ideírtam nektek. Szlobodzejában a honfoglaló(szubbotcai) és a szaltovói kultúra vegyesen fordul elő. A régészeink viszont csak a szubbotcait fogadják el ősünknek.
"Ezek a lehetőségek még mindig reálisabbak, mint a mocsarakon keresztül vonulgató magyarság (állatokkal, öregekkel, gyerekekkel)."
Meg ugye a jurták 100-150 kilós nemeztakaróit, meg az Uráli kerámiákat sem a hátukon vitték, ahhoz szekér kellett igavonó állatokkal, vagy málhásállat. A harcosok sem gyalog mentek,hanem lovakkal meg vezetéklovakkal.
Ennyi állatnak az erdőben nem találsz élelmet, pláne fenyőerdőben. Szekérrel sem egy leányálom a fák közt közlekedni, pláne egy utak nélküli nem művelt erdőben (tele van kidőlt fákkal).
Anonymus északi útvonala és az állatok nélkül, vadászatból eltartott népe abszolút valótlan.
"Azóta bizony sokkal többet tudunk azokról a cserépüstökről, többek között azt, hogy a 11. században terjedtek el a Balkán felől."
Ez így, ebben a formában nem igaz. Helyesen: a cserépüstök a honfoglalás korában (10. szd) még ritkán fordultak elő. Ebből azonban nem következik az, hogy a Balkánról terjedt ide. Sőt. A Balkánra is szaltovóból került.
Pontosan ezért vonultak az állataikkal az erdős sztyepp vidékén, a kazár területek szélén, valószínűleg kazár jóváhagyással, Levedi vezetésével"
Figyelmen kívül hagyod az Anonymus idézetet. Ha a sztyeppe szélén osontak volna, akkor magukkal terelik az állatokat, és azt eszik. De nem erről volt szó, hanem: "Közben nem ették ember munkájának a gyümölcsét, amint rendesen szokták......Ifjaik majdnem mindennap vadászaton voltak, ezért aztán ...a magyarok jobb vadászok." (GH 7.)
Érted? Nem hiszem. Itt arról tudósít Anonymus, hogy a Vologán túli magyarelődök a menekülésük során életmódot változtattak. Ha sztyeppei úton mentek volna a Dnyeperhez, erre semmi szükség nem lett volna.
Amúgy a volgántúli magyarelődök az erdőben nem akartak megélni. Egyszerűen túl akarták élni az erdőben való menetelést, ami 20 km/nap teljesítménnyel úgy három hónapig tarthatott.
