Épp a termosztatikus adagolós és az elektronikus adagolós gépekbe kéne folyadéktartály, amit inkább elhagynak spórolásból. Helyette legyintenek és szemet hunynak azon, hogy a kondiba torlódik a folyadék-gáz, hasznos hőcserélő felületet elvéve onnan.
A kapillárcső (szerintem) alkalmatlan adagoló hőszipkás alkalmazásra. Őneki fogalma sincs róla, mennyi az aktuális elpároldali túlhevítés. A nyomásviszonyok és a kondi oldali utóhűtés mértéke szabályozzák az ő működését, ami teljességgel alkalmatlanná teszi a normális szabályzásra. Mert ugye a hőelvételünk mindig más és független az elpár (hőfelvétel oldal) kívánatos szabályzására.
A normális adagolók csak az elpár túlhevítésére szabályoznak. Így minden munkapontban biztosított az elpár teljes felületű elárasztása, teljes felületének kihasználása. (Ha már elpárolgott a gázlé, azonnal takarodjon ki onnan. A túlhevítés már nem hasznos munka.)
A leggyakoribb (kis teljesítményben) a rotációs kompót. Ebben forog a dugattyú excentrikusan a hengerfalban. Scroll inkább nagyobb gépekben van (2db vékonyka csiga excenterkedik egymás mellett), de ezek jobban törnek (annak ellenére, hogy folyadékszívásra nem érzékenyek).
A roti üthető-vágható. Tartósabb tud lenni és halkabb is. (Eszméletlen sokat kibír.)
A jó munkaponton járó roti hangja halk darázs-zümmögés. A scroll-é puffogósabb. Az ő nyomótere, mint1 hangszórómembrán, ellenben a roti masszív, merev, forgó dugattyújával és nyomóterével.
Minden kompótot ugyanannyira terhel a rá kényszerített nyomásviszony. Még a legkisebb hatásfokú arretáló dugattyúst is (háztartási hűtő).
Én a fűtést és a HMV előállítást azért említem 1szerre, mert vannak akik teljes mértékben lékkazánra alapoznak. Ezek csapódnak be később, mert a számításoknál azt veszik alapul, hogy 35°-al fűtenek, megnézik ott a COP-ot (amiben nincs benne a leolvasztás) és elfelejtkeznek a magas hőfokú HMV igényről és annak jelentős energiaszükségletéről (jól szigetelt háznál több a HMV energiaigény, mint a fűtés).
Természetesen én sem ellenzem a lékkazánt. Sőt! Csak sokan csodát várnak tőle és minden melegigényüket arra alapozzák. Annak tudata nélkül, hogy némelyik gyári gép félkész, alulméretezett, fűtésre teljességgel alkalmatlan.
1 röpke példa:
Ha a kompót nem a kültériben lenne, hanem a kecóba, sokkal több hő hasznosulhatna.
Szerintem egy elektronikus adagolóval rendelkező modern hőszipka messze nem ilyen egyszerűen működik. Ami leírtál az egy kapillárcsöves On/Off gép működése.
Ugyancsak nem dugattyú nyomja őssze a gázt mostanában, hanem egy dupla (két ellenütemű tárcsa egy tengelyen) forgódugattyús (Wankel?) kompresszor. Messze nem terheli meg annyira a nyomás növekedése, zaja meg gyakorlatilag nincs.
Ezek együttesen nagy mértékben redukálják a gáztörvények linearitásából adódó hibákat ;)
A másik meg, hogy én szándékosan nem keverem a fűtést a melegvízzel. Mióta 320 Eft-ból megoldottam hogy majd gázár feléért fűtök, egyre reálisabbnek látom a kettő különválasztását és akár egy egyszerű vezérelt áramos villanybojler használatát! Ha rászánod az időt, helyet és a bojlert egy szigetelt dobozba rakod, akkor jelentősen tudsz faragni a villanyszámlán is, mivel a bojlerben álló 50 fokos víz hővesztesége 24/7-ben jelentős, kb havi 3000ft!!! Megintcsak szerintem de melegvíztárolós rendszert csak ingyen forrásra(nap) szabad építeni.
Fűtésre, pláne padlófűtésre jól szigetelt házban levegős hőszipka szerintem optimális megoldás. Nekem egy 2Kw napelemmel null szaldós lenne(lesz) a ház fűtésre.
A kompresszorok általában +7°-ra vannak méretezve. Ezen a hőfokon, adott gázzal való tömegáramra. A gáz szállítja a kenőanyagot és ő szállítja el a motor (kompót) veszteségi hőjét is, kondi oldali túlhevítés formájában (ez utóbbi hasznosul a fűtésben COP1-ként).
Minél alacsonyabb az elpároldal hőfoka, annál kisebb elpárnyomás, annál kevesebb szállított gáz, ergó kisebb kimenő teljesítmény, hosszabb üzemidő, pláne a kecó hőigénynövekedése miatt méghosszabb üzemidő.
1 röpke gőzléchuzogatás R410A töltetre:
+7°-on 10bar
-20°-on 4bar
Vagyis 1db 100cm3 löketű kompót, 1 lökettel, -20°-on, 400cm3 gázt szállít (4bar), de +7°-on már 1000cm3 gázt (10bar). Ezért finomabb a hangja +7°-on és nem is "izzik" a motor annyira és ezért kisebb a kimenő teljesítmény. Épp akkor, mikor többet kéne adnia. A kisebb teljesítmény meg kWh, így az üzemidő lesz elnyúltabb.
És akkor még nem vettük bele a képletbe a kondit terhelő (és kompresszort) 30bar nyomást az 50°-os HMV miatt.
Meg az alkalmankénti gázfordításos leolvasztást.
Persze fontos a méretezés. Ha jól szigetelt a kecó, akkor már inkább a HMV fabrik adja a gépteljesítményt.
"Ha a rendelkezésre álló gázmennyiség"
A munkagáz mennyisége nincs hatással rá. Csak az a lényeg, hogy legyen annyi töltve a gépbe, hogy minden hőfokú munkaponton tudjon folyadék-gáz lenni az adagoló előtt és ne okozzon kondi"torlódást".
Na igen, de sok lékkazánnal tervezgető nem számol avval, hogy a klíma-beltéri hőcserélője inkább 20-22°-os környezetben mártózik, mint a padlófűtés 35°-a, vagy a HMV fabrikálás 50°-a lékkazánnál.
Ha ugye mágnesmotoros, akkor meg eleve jobb hatásfokú, mint a sima aszinkron motor.
Riszpekt a napelemes munkásságod előtt, de szderintem a levegős hőszipka kérését rosszul látod!
Semmi gond a csökkenő teljesítményel, mindössze megfelelően kell meéretezni a levegős hőszipkát hogy ne erölködjön. Ha a rendelkezésre álló gázmennyiség és hőátadó felület -20 fokban is elegendő akkor nem fog ott semmi sem erölködni sem a COP nem esik majd 2 alá!
Ugyancsak ez a készülék, aminek adott ez a teljesítménytartaléka az év összes többi részében még jobb hatékonysággal, olcsóbban fogja fűteni a házat.
A levegős hőszipkák áraiban szerintem nem jelentős a különnbség az 5 - 8 - 11KW modellek között (mind drága :DDD). Kell egy pontos hőigényszámítás a házra, és egy készülék, aminek elegendően részletes a dokumentációja ahhoz hogy megadja a -20 fokon mért valós fűtési teljesítménnyt utófűtés nélkül.
Nekem pl. kb 2.5 Kw a fűtési igényem a gép pedig tud 3.2Kw-t minusz 20 fokon is. Nem is volt vele semmi gondom a télen! Szerintem mondjuk kifejezetten hideg volt az utóbbi tél, hetekig minusz 10 fok alatt volt az átlaghőmérséklet.
A lékkazánokban épp azért van ott a "villany". Mármint a cekász kisegítés (COP1).
Mindig azonos hatásfokkal csak a vizes hőforrású gép működik. Lékkazánnál el kell gondolkodni a kisegítő fűtésen, vagy bő lére eresztett napelemrendszeren.
Bocsánat, ha félreérthető vagyok. Nem akarom ledegralálni a lékkazánt! Csak azt mondom, hogy vannak korlátai. Jó dolog az. Annyit kell nála tudni, hogy milyen külső hőfokig érdemes csapatni (hol váltsunk más fűtésre).
Napelemmel mélyebb hőfokú üzemre hozható. Kitolható az üzemidő.
Persze azért a telepítés helye is lényeges! Nyilván napos oldalra kell a kültéri, a klímával ellentétben.
(Most melegebb tél volt, ellensúlyozva az utóbbi 2 év hűvösebb időszakait.)
Az a baj, ha csekély a forrásoldali hőmérséklet, csekély az elpárologtatható gáz. Ahhoz, hogy 1 szipka dolgozzon, folyadék gázt kell elpárologtatni és gázt kell lekondenzálni folyadékká. Ha kicsi az elpár hőfoka, kicsi az elpároldali nyomás, ergó csekély gáz forog át a kompóton. Ha beinjektálunk "erőszakkal" az csak annyit tesz, hogy az ilyen üzemben megnövekedett veszteségi túlhevítést ellensúlyozza. Ám ez nem hőforrásból származik, így számunkra nem ad valós hatásfokot. Inkább a kompótnak "törülgeti a homlokát".
Szóval jó dolog, de nem csudaszer.
Minél távolabb van tőlünk a forrás oldal hőfoka, annál nagyobb munka azt számunkra alkalmas hőfokúra átemelni. A munka meg a mi kWh-ánk.
A mágnesmotor több megtakarítást adhat (DC inverter), mert az minden üzemi hőfokon jobb villanymotorú kompresszor.
Lékkazánnál, hőszigetelt háznál, nem a fűtés dominál, hanem a HMV előállítás.
Nem éltem még át ilyet. 2009-ben volt reggelente -20C, egyik autó se indult be. De napközben -8C-ig felment a hőmérséklet. De szerintem nem olyan nagy probléma a fűtést és melegvizet megoldani a hűvősebb napokban. De ez villanyal is áthidalható, vagy valami éghetővel! :) Erre van a tartalék kémény.
Hűtőházat csinál a pincéből. Az a sok-sok fűtés, amit átemel a házba, az a pincében ugyanakkora sok-sok hűtés. A fűtés csak a kompót veszteségi hőjével több.
(A pince levegője erősen hűtve lenne kényszeráramlással a lékkazán által. Miközben a talajból semmi nincs, ami kényszerítse a hőáramlást. Csak 1 csipetnyi, amit a termodinamika egyik alaptétele ad.)
Sajnos van nappal is -20. Ilyenkor is épp akkorra kéne magasfokú HMV, mikor hazaérkeztek. A gép egyszerre meg 1-et csinál. Fűt, vagy HMV-zik, de a hideg forrássoldal miatt csökkent kimenő teljesítménnyel, amit csak a megnövekedett üzemidő tud pótolni (kWh).
Vagyis a lékkazánnak korlátozottak a lehetőségei és ennek tudtában kell lenni.
Tudom, hogy OFF errefelé, de ha már belemerültetek ennyire...
És ha a pincébe rakom be levegős hőszipkát? Télen nálunk ott fűtés nélkül van kb 11-12 fok stabilan, kinti hőmérséklettől függetlenül. Nyáron se sokkal több :-). Nyílván valamennyire hűtené a pincét talán, de valahogy érzésre azt mondanám, nem túlzottan, a földanya talán azt visszaadná.
A kérdés azért merült fel, mert alapből vegyessel fütünk. Csakhogy nem vagyunk otthon napközben, akkor a 40 fokos padlófütés előremenővel simán lehet temperálni a házat még -10-ben is. És arra alkalmas lehetne, kfőleg ha összevetem az esetleges napelemes tervekkel is.
Csak mostanában gondolkodtam el rajta, hogy egy kisebb levegős kazán nappalra, amikor meg hazaértünk, jöhet a vegyes, reggel meg visszakapcsolni. A vegyes meg vissza is tud emelni pár fokot, ami szinténa pincében van. Eddig nem is foglalkoztam a hőszívattyúkkal, de talán ilyen koncepcióban jó lehetne. Csak még taszít nagyon az ára.
(Tudom, a másik megodlás a fűtési puffer, ami lesz is reményeim szerint hamarosan, de a kettő jól ki tudná egészíteni egymást)
Bocsánat az OFF-ért, csak ha már így benne vagytok.....
Ezért kell nappal fűteni, este pihenni hagyni a rendszert. Egy jól szigetelt háznál ez meg is valósítható. Persze ez csak elmélet. A gyakorlat majd ezután jön, ha elkészül végre az odú! :D
Tervezzük a kandallóval kiegészített fűtést, de egy jól szigetelt háznál kellene egy szellőztető is.Viszont akkor már nem jó akármelyik vízteres kandalló, olyan kell ami a primer és a szekunder levegőt is kintről veszi. Az pedig nem olcsó! 500e-től indulnak a tűzterek.
Minden levegős szipka (lékkazán) megy mélyhőmérsékleten. Még a primitív klíma is. A baj "csak" az, hogy épp akkor akar cserben hagyni, mikor a legnagyobb szükség volna rá.
Vagyis:
Ahogy csökken odakint a hőmérséklet, úgy kókad a hatásfoka (egyúttal a kimenő teljesítménye is), ám épp akkor akar a házunk is több fűtést kérni (akár magasabb hőfokkal).
A lékkazán hatásfoka és a házunk hőigénye pont fordítva arányos.
Persze az alacsony fűtővízhőmérséklet előnyös (padló, fal), de nagyságrendileg a forrás oldali hőmérséklet határozza meg a hatásfokot.
Minél alacsonyabb a forrás oldal hőfoka, annál kevesebb elpárolgott gázt tud elszívni a kompresszor az elpárból és annál kevesebbet tud átnyomni a kondi oldalba hőleadás céljából. Persze lehetnek trükkök, de ezek leginkább bizonyos hőmérsékletkeretek közt előnyösek, és bizonyos gázoknál. AZ R410 NEM AZ! Az csak a gyárak spórolása végett van!!!
Másodlagos hatásfokmeghatározó tényező a fűtés hőfoka. Minél hűvösebb, annál jobb. Ám HMV-t is elő kéne állítanunk valamivel! Az télen legalább 50° kéne, hogy legyen, ami egyenesen odab@sz neki.
Ha épp HMV-t fabrikál a gép az odakinti -15°-ból, akkor erőlködik a kompresszor, mert alig van elszívható gáz. Még a hangja is más. Persze ezen az injektor segít. (ha van) Ám a hatásfoka akkor sem lesz 2 COP felett. (Talán még annyi sem.)
És ugye azt tudjuk, hogy ha cudar hideg van kint, akkor épp cudar forró vizet kíván a habtestünk.
Vagyis nem árt lékkazánnál 1 plusz fűtésfajta ami olcsóbb az aktuális hőmérsékleten.
Persze napelemmel feltáplált hálózat esetén más lehet a helyzet.
Ha visszaolvasol minden kérdésedre választ kapsz. Egyébként a levegős -15 ig ,sőt alatta is működik csak nem mindegy milyen hatásfokkal. Amit mi üzemeltettünk levegős kínait csak -5 ig, hagytuk mert ez alatt a gáz olcsobbra jött ki. Ez gyakorlatban úgy nézett ki, hogy napközben a szipka ment, este meg a gázkazán. De ez ugyan így igaz az LG-re és a Daikinra is. Lényegében annyira jön ki a fütés mintha fával fűtenél! Az összes többi szöveg csak parasztvakítás. Nekem egy 14KW-os vizes rendszerem van itthon 3-éve működik és ez is ennyibe jön ki. Most volt az éves villanyóra leolvasás és 4e forint volt az eltérés a végszámlán a résszámlákhoz képest. Ha most kellene újjat beépítenem itthonra, biztosan levegőst raknék valamilyen kiegészítő fűtéssel.
Annyira nem kapkodok. :) Nyertes pályázatunk van, most csináljuk a módosítási kérelmet. Az hogy melyik gép lesz nem eldöntött. Augusztus végéig kell a lakhatásit megkérnünk, és október közepéig meg is kell kapjuk.
A tavalyi kínálatban is volt olyan ami tudta ezt papíron. Azért az állandó teljesítménynek áravan, nagy hidegben a harapósabb fogyasztás.
Waterstage HP 11/1F (WSYG140DB6 / WOYG112LBT) is jó alternatíva, benne van mindennem kell a külön hőcserélő.
Vagy a Panasonic pl:
WHUX09DE8/WHSXC09D3E8
WHUH09DE5/WHSHF09D3E5
WHUH09DE5/WHSHF09D3E5
Amit írtál az igaz.
De nem a napalam-hőszivattyú kombó felé(plusz kollektor) mennek a dolgok.
Ne kapkodj, a levegős gépekből még nem jöttki az idei teljes kínálat. Először nézd meg mi lenne az optimális gép,megoldás. Pályázaton csak utána érdemes gondolkodni.
Igen. Félek a permanentes szipkától, volt néhány olyan információ ami miatt inkább a levegős választjuk. A szondák fúrása, és ha tisztességesek szeretnénk lenni, az engedélyeztetés combos.
Most csinálják a pontos hőigény számításokat. Az 5kW talán kevés lenne, mert a meleg vizet is a szipka készítené. 1,5 éve amikor néztük hogy milyen fűtésünk legyen a levegős azért esett ki, mert hogy nagy hidegben nem tudunk majd fűteni, de a mostani levegősöknek nem jelent gondot. Egy napelemes rendszerrel megfejelve lenne az igazi a dolog, csak a megtérülés lehetne rövidebb. :)
5 kw kürül ott vannak a Fujitsu Waterstage gépekis meg az új injektálós technnikával(vajon honnan vették a koreaiak az ötletet...) felvértezett LG ThermaV
