Revistye vára túlélte a kuruc szabadságharcot is, nem robbantották fel, mint a Garam folyó túloldalán lévő társát, Saskőt, de a várbeliek elköltözése után az évszázados időjárás vasfoga megrágta kegyetlenül!
...Könyökinek, mint szemtanúnak, aki még látta, jobban hiszek...
Én is elfogadom, hogy még láthatott egy nagyobb méretű, díszes erkélyt, ami mivel a közlekedésre való lenti falszoros felé nyílt, nálam inkább csak szemlélődésre szolgálna, mint potyogtatni való helynek...
Ismerem a szlovák rekonstukciós rajzokat és vitatkoznék velük. Szerintem a Felsővár egész területét lefedett lakóépületek alkották, nem volt itt szabad belső udvar! Régi képeslapon jól látható, hogy alul egy nagyobb ablaksor {palotaszárny termének} míg felette vékonyabb lőréssor húzódik végig. Ezeket még napjainkban is nyomokban észlelni.
Szerintem itt is egy klasszikus reneszánsz lakópalotát emeltek a XVI. század folyamán, melynek szobáit felülről egy védőfolyosóval {lőréses padlással} oltalmaztak, hasonlóan, mint Zsolnalitva palotájánál.
Valóban, Tata várát egy-két "kiegészítéssel" vissza lehetne állítani a mellékelt Houfnagel-féle metszet korába.
Ötleteim:
-- Megszüntetni a vizesárokban folytatott halnevelést, helyette egy "tisztességes középkori várárkot" kell kialakítani.
-- Visszaállítani az eredeti várkapuhoz vezető fahidat. Ezt a kaput robbantotta be anno egy petárdával a királyi sereg és rohamozta meg a külsővárat. Mivel itt bevált az új hadieszköz, a következő éles bevetése Győrnél történt 1598-ban.
-- A külsővár falait jobban felfalazni + visszahelyezni az egykori gyilokjárókat körben.
-- Néhány ágyú jól mutatna a lőrések mögött
-- A belsővár nagy részét már a török hódoltság korában lebontották, úgyhogy ott nem lehet mit tenni.
Hasonló építmény nyomára bukkantam, igaz földrajzilag Solymos-vár távoli példának tűnhet, de Könyöki revistyei rajzához nagyban hasonló az itteni maradvány.(oké, a kőkonzolok kisebbek, de a forma, a kialakítás hasonló) A funkcióját illetően nincs infóm, ha valaki jól informált, pár keresetlen sorral megbombázhat.
A pusztuló Revistye elszomorító példája az emberi közömbösségnek, az értékek elherdálásának. A 19. sz-ban örvendetesen a várakra terelődött a figyelem és jónéhány vár köszönhette a romantikus lelkületűek érdeklődésének, legalább ideiglenes megmenekülését. Revistyén is járt 1887-ben Könyöki József. Felmérési lapjain - amelyeket helyszíni "skicc" után otthon, nyugiban, pohár bor, egyebek mellett egészített ki - jól látható egy erkély jó állapotú maradványa. Könyöki nyilván az otthoni végleges rajznál "alakította ki" a nem éppen méretarányos erkélyt(esetleg árnyékszék?). Józsi bátyánk az É-i épületszárny falára, esetleg az épülethez kapcsolódó torony falára helyezi az erkélyt. A zamyponteská viszont közvetlenül az öregtorony és az É-i épületszárny csatlakozásához teszi az "erkélyt". Sajnos ez a rész, csakúgy, mint a Könyöki-jelölte falszakasz erősen lepusztult állapotban látható manapság, így az emeleti részen lévő erkély kövei már valahol a hegyoldalban vagy a külső kapu környékén pihennek. Én mindenesetre Könyökinek, mint szemtanúnak, aki még látta, jobban hiszek...
Hétvégén volt alkalmunk megnézni egy olyan várat, amelyik csalódást okozott. Méghozzá nagyon is kellemeset! Az erősen átépített belső várkastély adta magát, hiszen általában az erről készült képekkel hirdetik a várat. Azonban a külső falak és a vizesárok jelen állapotában is monumentálisak. Tömény lehidalás a köbön! Az első kép nem a vár, hanem árnyas parkban épített műbarlang.
Újhely(Patakvár) határozottan felismerhető várhely, bár a falak vonulatát alig lehet követni. Itt-ott kevés, javarészt kincskeresők turkálásai nyomán felszínre került falat látni. Mi szerencsésebbek voltunk, mert '98 október közepén jártunk a maradványnál, s ekkor átláthatóbb volt. Elég ismert Soós Elemér rekonstrukciós rajza, de bármennyire is mutatós, sajnos nem sok köze van az eredeti várhoz. Kivételesen melléfogott nagy-várkutató elődünk. A várhelyhez tényleg az üdülő kerítésétől lehet eljutni. Előbb át kell verekednie az embernek magát egy sűrű "csalitoson", majd az elhagyott rádióantennát és a tisztást elhagyva, a vár halmához érünk.
Nem láttunk ilyen kis aranyos romot, bár a bili még mindig favorit nálam. :))) A legyek voltak igazán ellenségek, mert idegekkel már nem bírtam, ők győztek.
Minél lejjebb mentek annál jobb az ut és kevesebb a fa, ahol a piros sáv kikanyarodik a völgyből Hamuház felé annak a közelében van egy érdekes épitmény maradvány , nem tudtam rájönni, hogy mi lehetett és egészen az alsó részeken még egy beton kockába épitett valami is van . Isztimér alatt már széles szekéruton lehet menni bár a szekér forgalom elenyésző:-))
Láttátok valamelyik építményt, talán valami CCCP maradvány lehet ?
Újhelyben kétszer megmásztuk egymás után a várhegyet, de lehet, hogy rossz irányból (Gyermeküdülő és attól nem messze), de a várromok helyett csak hatalmas csalánrengeteggel találkoztunk. A két kudarc után átblattyogtunk a kálváriához. Nagyon szép a kilátás mindkettőről.
Sátoraljaújhelyen születtem, ott jártam iskolába, de akkoriban csak egyszer voltunk a határ túloldalán a családdal, Iglón és a Tátrában. Azóta elég sok helyen megfordultunk, szeretem a Felvidéket.
Egy újabb színészóriástól kell elbúcsúznunk... :-((( ... Isten veled Zenthe Ferenc!!!
Gyermekkoromban rajongó átéléssel néztem meg ahányszor csak leadták a "Tenkes kapitányát", ami szerintem joggal sorolható a legendás történelmi filmjeink közé!
Naná! Pod Sator Nové Mesto-tól bicajjal tekertünk ide(hát persze, hogy volt defektünk), aztán Királyhelmecen aludtunk s a nagy borivás közepette a Perényi várkastély mutatós, boltozott pincéjét nem fotóztuk le...
