Én úgy gondolom hogy 3-4 főig jó tájolás mellett megéri a 300 lityis 2 körös hőcserélő alsó körébe egy 30 csöves napkolit (AP-30) dugni. Az viszont nagyon fontos hogy ugyanennek a hőcserélőnek legyen az aljában egy cekász is. ;) Aztán ezt követően bezony jöhetnek szép sorban azok a napelemek. :)
Napelemen, napkolin érdemes morfondírozni, de ahhoz, hogy a villanyfogyasztásod ellensúlyozd, napelemrendszerre lesz szükséged.
Mint ahogy nopánick bátyánk is említette.
Megtérülést nem szabad számolgatni, mert még Őszentsége a Pápa sem tudja, hogy holnap mennyi lesz a villany.
A napkoli önmagában jobb hatásfokkal üzemel, mint a napelem. Ám a tárolásban rejlenek a veszteségek, meg az ember "furfangos" hőigénye miatti kihasználtság problematikájában.
Talán inkább affelől közelítsd a dolgot, hogy ha marad a pucér, olcsó villanybojler, de lesz termelt áramod, akkor használod a meleg vizet, mikor akarod. Télen kényed-kedved szerint többet.
Persze ekkor hálózatfüggő vagy.
Ha meg napkolid van, akkor nyáron tudsz többet pancsolni.
Szóval van min gondolkodni, de valamelyikbe érdemes beruházni, ha most perpill ki tudsz szorítani annyi kopejkát.
A pince légköbméterének és a benne tartózkodó gyatra hőhordozó közeg levegőnek kell ellensúlyozni a lakás sok100 m2 falának, mint igen jó hőcserélőnek a veszteségét a külvilág felé.
A pince légköbmétere több, mint a lakásé. OK. Ám az csak 10-12° lehet, miközben a (bár kisebb) házad -20°-ban, 40°-ot kér a +20° szintentartására.
Persze nyilván hőszigeteltség függvénye. Ám a folyamatosan kiszipolyozva hűtött pince, talaj felőli hőutánpótlását, nem tudod feljavítani.
A kültériben a kompót el van választva fallal a légáramtól. Ám ha kiműtenéd a lemezfalat, akkor sem hozna számottevő eredményt. A ventillátor többet hűtene a kompóton és pazarolná ki a külvilágba a melegét, mint ami hozamnövekményt adhatna a keresztáramú hőcserélőn (kültéri radiátor).
Ha nem keresztáramú lenne (hanem ellen-), akkor hasznosítaná a teljes motorhőt.
Tudod Te is! Olyan ez, mint a bringázás. Mi pedig már sok-sok éjszakát rááldoztunk a hőszipka lelkivilágára. Hol a sérónkat lobbantottuk lángra keményforrasztás közbeni hadonászással, hol pedig a mancsunkon okoztunk ( versenyszerűen minél nagyobb) égési sérülést a kitóduló munkagáz-lé hőelvonásával.
Gyakran kompresszort is táncoltattunk diszkóritmusban és igen sok töltőcsövet is eldurrantottunk túlnyomással. :-)
Régi szép idők. Mikor a legcsípősebb télen ajtót-ablakot kellett tárni kereszthuzattal, mert a beállítás miatt folyamatosan üzemelő gép már 28° fölé fűtötte a kecót. Paprikavörös volt már a fejünk a hőgutától, a kutya meg kiment a lakásból a -10-15-re hűsölni.
Épp a termosztatikus adagolós és az elektronikus adagolós gépekbe kéne folyadéktartály, amit inkább elhagynak spórolásból. Helyette legyintenek és szemet hunynak azon, hogy a kondiba torlódik a folyadék-gáz, hasznos hőcserélő felületet elvéve onnan.
A kapillárcső (szerintem) alkalmatlan adagoló hőszipkás alkalmazásra. Őneki fogalma sincs róla, mennyi az aktuális elpároldali túlhevítés. A nyomásviszonyok és a kondi oldali utóhűtés mértéke szabályozzák az ő működését, ami teljességgel alkalmatlanná teszi a normális szabályzásra. Mert ugye a hőelvételünk mindig más és független az elpár (hőfelvétel oldal) kívánatos szabályzására.
A normális adagolók csak az elpár túlhevítésére szabályoznak. Így minden munkapontban biztosított az elpár teljes felületű elárasztása, teljes felületének kihasználása. (Ha már elpárolgott a gázlé, azonnal takarodjon ki onnan. A túlhevítés már nem hasznos munka.)
A leggyakoribb (kis teljesítményben) a rotációs kompót. Ebben forog a dugattyú excentrikusan a hengerfalban. Scroll inkább nagyobb gépekben van (2db vékonyka csiga excenterkedik egymás mellett), de ezek jobban törnek (annak ellenére, hogy folyadékszívásra nem érzékenyek).
A roti üthető-vágható. Tartósabb tud lenni és halkabb is. (Eszméletlen sokat kibír.)
A jó munkaponton járó roti hangja halk darázs-zümmögés. A scroll-é puffogósabb. Az ő nyomótere, mint1 hangszórómembrán, ellenben a roti masszív, merev, forgó dugattyújával és nyomóterével.
Minden kompótot ugyanannyira terhel a rá kényszerített nyomásviszony. Még a legkisebb hatásfokú arretáló dugattyúst is (háztartási hűtő).
Én a fűtést és a HMV előállítást azért említem 1szerre, mert vannak akik teljes mértékben lékkazánra alapoznak. Ezek csapódnak be később, mert a számításoknál azt veszik alapul, hogy 35°-al fűtenek, megnézik ott a COP-ot (amiben nincs benne a leolvasztás) és elfelejtkeznek a magas hőfokú HMV igényről és annak jelentős energiaszükségletéről (jól szigetelt háznál több a HMV energiaigény, mint a fűtés).
Természetesen én sem ellenzem a lékkazánt. Sőt! Csak sokan csodát várnak tőle és minden melegigényüket arra alapozzák. Annak tudata nélkül, hogy némelyik gyári gép félkész, alulméretezett, fűtésre teljességgel alkalmatlan.
1 röpke példa:
Ha a kompót nem a kültériben lenne, hanem a kecóba, sokkal több hő hasznosulhatna.
Szerintem egy elektronikus adagolóval rendelkező modern hőszipka messze nem ilyen egyszerűen működik. Ami leírtál az egy kapillárcsöves On/Off gép működése.
Ugyancsak nem dugattyú nyomja őssze a gázt mostanában, hanem egy dupla (két ellenütemű tárcsa egy tengelyen) forgódugattyús (Wankel?) kompresszor. Messze nem terheli meg annyira a nyomás növekedése, zaja meg gyakorlatilag nincs.
Ezek együttesen nagy mértékben redukálják a gáztörvények linearitásából adódó hibákat ;)
A másik meg, hogy én szándékosan nem keverem a fűtést a melegvízzel. Mióta 320 Eft-ból megoldottam hogy majd gázár feléért fűtök, egyre reálisabbnek látom a kettő különválasztását és akár egy egyszerű vezérelt áramos villanybojler használatát! Ha rászánod az időt, helyet és a bojlert egy szigetelt dobozba rakod, akkor jelentősen tudsz faragni a villanyszámlán is, mivel a bojlerben álló 50 fokos víz hővesztesége 24/7-ben jelentős, kb havi 3000ft!!! Megintcsak szerintem de melegvíztárolós rendszert csak ingyen forrásra(nap) szabad építeni.
Fűtésre, pláne padlófűtésre jól szigetelt házban levegős hőszipka szerintem optimális megoldás. Nekem egy 2Kw napelemmel null szaldós lenne(lesz) a ház fűtésre.
A kompresszorok általában +7°-ra vannak méretezve. Ezen a hőfokon, adott gázzal való tömegáramra. A gáz szállítja a kenőanyagot és ő szállítja el a motor (kompót) veszteségi hőjét is, kondi oldali túlhevítés formájában (ez utóbbi hasznosul a fűtésben COP1-ként).
Minél alacsonyabb az elpároldal hőfoka, annál kisebb elpárnyomás, annál kevesebb szállított gáz, ergó kisebb kimenő teljesítmény, hosszabb üzemidő, pláne a kecó hőigénynövekedése miatt méghosszabb üzemidő.
1 röpke gőzléchuzogatás R410A töltetre:
+7°-on 10bar
-20°-on 4bar
Vagyis 1db 100cm3 löketű kompót, 1 lökettel, -20°-on, 400cm3 gázt szállít (4bar), de +7°-on már 1000cm3 gázt (10bar). Ezért finomabb a hangja +7°-on és nem is "izzik" a motor annyira és ezért kisebb a kimenő teljesítmény. Épp akkor, mikor többet kéne adnia. A kisebb teljesítmény meg kWh, így az üzemidő lesz elnyúltabb.
És akkor még nem vettük bele a képletbe a kondit terhelő (és kompresszort) 30bar nyomást az 50°-os HMV miatt.
Meg az alkalmankénti gázfordításos leolvasztást.
Persze fontos a méretezés. Ha jól szigetelt a kecó, akkor már inkább a HMV fabrik adja a gépteljesítményt.
"Ha a rendelkezésre álló gázmennyiség"
A munkagáz mennyisége nincs hatással rá. Csak az a lényeg, hogy legyen annyi töltve a gépbe, hogy minden hőfokú munkaponton tudjon folyadék-gáz lenni az adagoló előtt és ne okozzon kondi"torlódást".
Na igen, de sok lékkazánnal tervezgető nem számol avval, hogy a klíma-beltéri hőcserélője inkább 20-22°-os környezetben mártózik, mint a padlófűtés 35°-a, vagy a HMV fabrikálás 50°-a lékkazánnál.
Ha ugye mágnesmotoros, akkor meg eleve jobb hatásfokú, mint a sima aszinkron motor.
Riszpekt a napelemes munkásságod előtt, de szderintem a levegős hőszipka kérését rosszul látod!
Semmi gond a csökkenő teljesítményel, mindössze megfelelően kell meéretezni a levegős hőszipkát hogy ne erölködjön. Ha a rendelkezésre álló gázmennyiség és hőátadó felület -20 fokban is elegendő akkor nem fog ott semmi sem erölködni sem a COP nem esik majd 2 alá!
Ugyancsak ez a készülék, aminek adott ez a teljesítménytartaléka az év összes többi részében még jobb hatékonysággal, olcsóbban fogja fűteni a házat.
A levegős hőszipkák áraiban szerintem nem jelentős a különnbség az 5 - 8 - 11KW modellek között (mind drága :DDD). Kell egy pontos hőigényszámítás a házra, és egy készülék, aminek elegendően részletes a dokumentációja ahhoz hogy megadja a -20 fokon mért valós fűtési teljesítménnyt utófűtés nélkül.
Nekem pl. kb 2.5 Kw a fűtési igényem a gép pedig tud 3.2Kw-t minusz 20 fokon is. Nem is volt vele semmi gondom a télen! Szerintem mondjuk kifejezetten hideg volt az utóbbi tél, hetekig minusz 10 fok alatt volt az átlaghőmérséklet.
