Nos a kozepkori Budai hazaknak mind volt egy kis tornyocskaja. Nem kell itt san Gimignanora gondolni, ezek sokkal kisebb tornyok. Az Uri utcaban van egy haz, amire kivan irva a Ko "muemlek" feliraton. Ezek nem is lakotoronykent fungaltak, de hogy mire hasznaltak oket, na aztat in nem tom:) A Pozsonyi rajzok nagyon jok, es hihetok. erdekes, hogy igy alakult ki a varoshaza. Engem meggyozott.
Tehát Zemplénben Boldogkő, Regéc és Füzér várával törődnek... csak a régen olvasott abaamade sóhajtana most fel, hogy az ő kis sasfészkét senki sem akarja feltámasztani haló poraiból!?!
Borsodot az elmúlt években promotálják rendesen, ami azért sokat segít. Szegény megyének nincs is semmije a látnivalókon kívül. Hát legalább azt népszerűsítsék és talán az idegenforgalom fellendíti egy kicsit. Anyukám is most költözik vissza a megyébe. A csokifővárosba. :)
...az egyik haznak megmaradt a kozepkori tornyocskaja is...
Nem tudom, hogy pontosan milyen toronyra gondolsz, de a középkori Magyar királyság városaiban ugyanolyan városi erődítmények = lakótornyok magasodtak egykoron, mint amilyenek napjainkban az itáliai San Gimignano városában szerencsés módon fennmaradtak: http://www.pbase.com/bent/san_giminano
Hasonlókat Buda városában is emeltek a gazdagabb német és itáliai kereskedők. Most egy régészetileg jól megkutatott egykori lakótoronyról mutatnék rajzokat, amik az egyes építési korszakok szerinti állapotát ábrázolják.
Tehát ilyen volt Pozsony városának egyik lakótornya, amiből az évszázadok során kialakult a Városháza tömbje:
Én szeretem a hosszú túrákat, bár mi csak innivalót :) és, ha szükség van rá valami kis ennivalót viszünk. Azt még ki lehet bírni. Bár elég gyorsan közlekedek (városi betegség :), így mindig kidőlök, de legalább jó megpihenni, ha odaérünk. Főként a kíváncsiság hajt. :)
Á, csak örexem, és még lustább vagyok, mint azelőtt:-)) Mi tagadás ennek is megvan a maga előnye. Például, hogy nem kell azon gondolkodni, hová tegyük azt a dögnagy zsákot, amíg bemegyünk. Például mint Sztrecsnónál, ami szintén autóval jól megközelíthető, de akkor épp vonattal és gyalog (hátunkon a házunk) közelítettük meg némely más várakkal együtt.
Bevallom, én talán Ghymesnél szuszogósodtam meg a legjobban, úgy emlékszem.
Az jutott eszembe, hogy mi egy magyar várrom megközelítésével töltünk néha annyi időt, mint ti a vár megtekintésével és a megtekintéssel pedig annyit, mint ti a várba vezető úttal. Valamit rosszul csinálunk. :))))
Hát szép tájakat már nem foogok mutatni, de hogy életjelet észlelek a topikon, akkor magával Edinburgh várával folytatom. A megérkezéskor, amikor bőröndjeinket magunk után húzva mentünk végig este tízkor a városon a szálláshelyre, már akkor kikerülhetetlen volt a várost uraló és éjszakára megvilágított hatalmas vár látványa. Itt őrzik a koronási ékszereket, és az ún. Végzet Kövét is , amin sokáig a skót királyokat megkoronázták. Egy képet Lothiriel már tett fel korábban ( ő amúgy sokkal jobban ismeri a vár történetét mint én , ha géphez jut, majd kiegészít vagy javít ) Valamivel egy óra után léptünk be a vár kapuján de este hatkor - záráskor - még nem mondhattuk el, hogy mindent láttunk, annyi látnivaló és kiállítás van ott.
Egyebkent erdekes, amit mondtal Buda torteneterol. Tudod, hogy vannak a Varban csaladog, akiknek 1686 ota teljes csaladfajuk a Varban elt?
Ami Luxembpurgi Zsigmondot illeti, hat nem tudom, hogy hanyan lakhattak akkor Budan, de nem tul sokan az biztos. Bar akkor meg volt nepszaporulat (mar persze, ha a torokok nem rendeztek eppen egy verfurdot), es bizonyara zsufoltabban is laktak.
Nagyon leköteleztél, hogy kiválogattad a középkori polgárházak részleteit bemutató fotóidat! Ezeket szépen el is mentettem az archívumomba! :-)
El kell ismernem, hogy maradtak tehát igen régi budai házak is, amelyekben Árpád-házi IV. Béla király idején főleg németajkú telepesek, majd Anjou Károly uralkodása során itáliai kereskedők laktak családjukkal együtt. A XV. századtól ismét a németek, majd Hunyadi Mátyás idején ismét az itáliai kegyencek {reneszánsz írók, költők és zenészek} népesítették be Buda városát... hogy aztán 1526 után az idegenajkúak elmenekülve Szapolyai János király uralma alól, a magyarok és zsidók kerüljenek többségbe. Miután 1541-ben Szulejmán szultán tartósan megszállta a várost, fokozatosan túlsúlyba jutottak a törökök, rácok, zsidók, akiknek utódjait az 1686-os véres ostrom után öljék halomra a zsákmányra szomjazó idegen császári zsoldosok.
Hej, ha ezek a vén polgárházak mesélni tudnának!
De sok pompát és szörnyűséget tudnának elregélni...
Adalék: Luxemburgi Zsigmond király egy nagyszabású tanácskozásra szerette volna meghívni 1436-ban a nyugati világ előkelőségeit, ezért összeíratta, hogy mekkora Buda városa: négy kerületben összesen 967 lakóházban 1352 szobát, 3276 kamrát, 742 bolthelyiséget, 627 pincét és 4705 istállót írtak össze a királyi hivatalnokok.
Nos lehet osztani, hogy mekkora lehetett egy átlagos középkori polgárház, bár hozzáteszem, hogy a főnemesség is igyekezett az uralkodó közelében nagyúri lakot tartani, mert ugyebár érdemes a tűzhöz közel ülni...
Így megemlítették a Garai família {Miklós úr a király sógora!} házát, ami két utcára nyílt, 28 helyiségből állt és kerek 10 ezer aranyért vették 1403-ban.
Tehát ez volt akkoriban a "csúcsszuper ház" mint mostanság néhány kiemelt bérezésű vezetőnk kulipintyója...
Összehasonlításul akkoriban 1 hízott sertés 1 aranyat ért.
Ez igaz, de akadnak azert itt is szerencsere kozepkori emlekek. A hihetoen rekonstrualt lovagterem es kapolna a palotaan, gotikus ulofulkes foldszintek a Polgarvarosban. Az egyik haznak a muemlek-feliratan az all, hogy belul keresztboltozatos foldszinti szoba maradt fenn. Aztan a Fortuna utcai fogado, amely szamos kozepkori emleket rejt.
Gotikus stilusu viszonylag eredeti (jo, nyilvan reszben renkonstrualt) hazak a Tarnok utcaban: A bal oldalin eredeti gotikus homlokzatfestest lathatunk rekonstrualva!)
Hát bizony aki középkori várost akar megnézni, az sajnos nem a barokk-klasszicista stílusú Buda városában kell körülnéznie, mert ott az ostromokban szinte a pincékig lerombolták a régi házakat {bár kivételek akadnak persze!}
Trianoni határainkon belül ajánlom Sopront és Kőszeget, míg azon kívül Besztercebányát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Bártfát, Lőcsét, Brassót, Nagyszebent és még sorolhatnám a régi nagyhírű kereskedővárosainkat...
A számomra még mindig Boccaccio: Dekameronja szemlélteti a legjobban a középkori várost, annak minden jó és rossz oldalával együtt. Ebből készítette filmjét 1970-ben az olasz Pasolini, akit Civertan kolléga is néha dícsérni szokott... :-)
ezen az eszaki reszen mar evek ota folyik a munka. Be is boltoztak oket, hangulatos, kozepkori pinceket alakitva ki, ahol kepviselve lesznek majd, ha elkeszulnek, a magyar borregiok (az osszes-allitolag). csinalanak egy setanyt is, hogy arrol a reszrol is lehessen korulnezni.
Sajnos kesobb majd ezek fele is epitkezni fognak.... hiaba, tul draga a terulet (mitobb, az orszagban ez a legdragabb) jobb bele se gondolni, hogy micsoda szornyusegeket fognak felhuzni.
