Egyéb családi legenda: Mátyás király bajor területről 4 kővárépítő mestert telepített be, bár erre bizonyítékom nincs.
De maga a név érdekelne! Mi lehet az eredete. Gesch "itz" vagy Ges (ch) "itz" Szorb eredetű? vagy esetleg valami szláv? vagy galíciai zsidó (gesch (üzlet, üzletasszony német szó kezdete esetleg) plusz itz = fia)
vagy Geschütz (ágyú lövegből) vagy valami helységnév?
törökbálinti honlapon Gesicsnek van írva, Geschitz kiejtése Gesic de találtam már leírást "Gesis, Gesids, Gesics"-re is
a) A Pálbíró, Páldeák nevekhez hasonlóan egy személynévből és egy tisztségnévből álló megszólítás lett egyben ragadványnév, majd a leszármazottak megkülönböztető neve. Az úr-on itt akár kisnemes, akár módos paraszt érthető.
b) A magyar Úr régtől fogva világi személynév is, így lehet, hogy a Pálgyörgy névhez hasonlóan két személynév forrt össze.
c) Az Úr önálló magyar családnév (akár tisztségnévből, akár személynévből származva). Így az is lehet, hogy két vezetéknév kapcsolódott össze.
II. Szláv eredetű név magyaros népetimológiája. Az -ur(a) ugyanis szláv kicsinyítő képző, és többek közt a szlovákban a Pavol ~ Pavel ’Pál’ személynévnek van rövidült Paľ- tőalakja. A kettő kombinációjából előálló szláv (szlovák) Paľur a magyarban Pálúr-ként honosodhat meg. A szlovák Paľur további kicsinyítő képzővel alkott származékamai vezetéknévként kimutatható: Paľurík ~ Paľurik.
Halinda: A mai magyar telefonkönyv szerint nyíregyházi központú név. Kortárs szláv névtárakból nem sikerült kimutatni, mégis úgy vélem, szláv eredetű: ezen belül is a keleti és a nyugati szláv területek érintkezési területéről. A magyarországi elterjedés ezt a feltételezést megengedi.
Az alapja a keleti szláv Галина női név (<: görög nőnemű γαλήνη ’nyugodt, csendes; derült’ melléknév, bizánci kiejtéssel: /galini/) ukrán-délorosz Halina ejtésváltozata lehet: ez bekerült a lengyel és a szlovák névkincsbe is. Ehhez járulhatott a csehtől a kárpátukránig elterjedt -da kicsinyítő képző.
Lizák: Vö. lengyel Lizak, szlovák Lizák, esetleg cseh Lizák. Ez -ak ~ -ák nagyító-rosszalló képzővel alkotott személynév a lengyel lizać (się), szlovák lizať (sa), cseh lízat (se) ’nyal, hízeleg; nyalakodik (pl.. édességet), csókolódzik’ igéből. De nem kizárt közvetlen etimológia sem, mert a lengyel lizak főnév ’nyalóka’ értelmű.
Pák: Véleményem szerint magyar, képzőtlen apanév a (XIII. sz.-tól adatolt) régi magyar Pak ~Pák világi személynévből. Ez utóbbit a Pak- ’erős, egészséges’ kezdetű kéttagú szláv nevek (pl. Pakoslav ~ Pakosław) rövidülése átvételének tartják.
Hadi: Kázmér Miklós szerint valószínűleg ’hadviselt (katona)’ értelmű ragadványnév jelentéstapadásként az olyan szókapcsolatokból, mint „hadi tiszt”.
Szerintem emellett lehet még a Hadai vezetéknév alakváltozata is (vö. hasonlóhoz Bajki < Bajkai). Ez egyrészt a Tolna m. Hada településnévhez képzett lakosnév lehet, másrészt a régi magyar Hada világi személynévből lett -i (< -é) képzős apanév.
Harmadrészt nem zárható ki, hogy magyarosodással lett az olyak szlovák nevekből, mint a Hadík tkp. ’kis kígyó, kígyócska’, vagy az olyan német nevekből, mint a Hadl (a Hadu- ’harc’ kezdetű német személynevek rövidülése -l kicsinyítő képzővel).
Hadar: A RadixIndex a Hadár formát adatolja a Vág mentéről és Makóról, a Hadar alak Kárpátalján koncentrálódik, és van egy Hadăr román területről.
A magyar és a szláv etimológiája problémás, de Constantinescu említi a román Hadăr személynevet, amelyet a XVI. sz.-tól kimutatható román Hadărbal személynév rövidülésének tart. A valach telepítésekkel a román név elterjedhetett a RadixIndexből kirajzolódó területen.
Zavodnyik: Vö. szlovák Zavodník ~ Závodník, morva Závodník, lengyel Zawodnik családnév. Ez -nik ~ -ník foglalkozásnév-képzős alakulat a szláv závod ~ zawód ~ zavod szóból, amelynek számtalan jelentése volt és van: ’hivatás, hivatal; szakmunka; verseny; üzlet, üzem, gyár; mezőgazdasági művelésbe volt erdőterület, újonnan telepített erdő’. Tehát valami falusi vagy urasági hivatal (mező-, erdőőrség, belső cselédség) viselésére utalhat, vagy valamiféle korai üzemben való munkára, erdei munkára stb. – Emellett ennek a szónak van ’csalódás, kiábrándulás’ jelentése is, így esetleg utalhat csalóka jellemre is, ehhez vö. mai szerb-horvát zavodnik ’nőcsábász’.
Petrus: I. Magyar apanév a régi magyar Petrus [petruʃ] személynévből (vö. itt). Ez utóbbi lehet:
a) a latin Petrus [petrus] ’Péter’ személynév közvetlen átvételének magyarososdott formája;
b) a latin Petrus név német Peter formája (ebből jön a mai Péter alak) átvételének Petr rövidüléséhez járult a magyar -us kicsinyítő képző.
II. Szláv apanév a régi szláv Petruš személynévből (vö. elsősorban szlovák Petruš, továbbá cseh Petruš, horvát Petruš, lengyel Pietrusz). Az alap itt is a német közvetítésű szláv Peter ~ Petr ’Péter’ személynév, amelyhez a szláv -uš kicsinyítő képző járult.
III. A Petruş apanév román alapon is kifejlődhetett a hasonló személynévből, amely a Petru ’Péter’ név -uş kicsinyítő képzős alakjából.
Rajczi: Magyar lakosnév a Trencsén vm.-i Rajec településnévről. Ennek szlovák megfelelője a Rajecký, amelyből a magyaros írásmódú Rajeczki (Rajeczky, Rajetzky).
Szűcs: Magyar foglalkozásnév a magyar szűcs ’ruházatra alkalmas bőrök kikészítésével, szabásával és varrásával foglalkozó iparos’ szóból.
Vasicsek: Vö. cseh Vašíček, szlovák Vašíček családnév. A horvát Vašiček lehet ugyan önálló kaj-nyelvjárási fejlemény, de mégis inkább cseh-szlovák importnak tűnik. Ez apanév: a Václav ’Vencel’ személynév Vacho becézőjéhez (vö. 10826-os hozzászólás) járult az -ik (-ík) és az -ek kicsinyítő képző kapcsolata.
Sajnos nem :( Ők Essen városában éltek a Ruhr-vidéken, az én őseim Donzdorf városában. Ők már a 30 éves háború idején nagyüzemben gyártották az ágyúkat.
Vacho: Vö. szlovák Vacho családnév. A cseh Vacho annyival ritkább, hogy felvethető a szlovák eredete. A lengyel *Wacho hiányzik.
Nem valószínű a kapcsolat a Vachott családnévvel, vö. http://onomastikion.blog.hu/2012/02/12/vachott. Ehelyett szerintem a Stacho, Pecho, Macho, Štecho, Jacho stb. alakú szlovák vezetéknevek sorába tartozik, ahol a magánhangzós végűvé rövidült alapszemélynévhez a régi -ch kicsinyítő képző (annak semleges nemű változata) járul. A Va- tag leginkább a szlovák Václav ’Vencel’ vagy a Van- < Ivan ’Iván’ nevek rövidülése lehet; de természetesen alkalomszerűen más ritkább nevek is, mint pl. a Vasiľ ’Vászoly, Vaszilij’.
A -ch kicsinyítő képző -jь taggal bővült változata az -š: ez utóbbi a -ch-val szemben ma is produktív. Az ezzel képzett Vašo név (amely tehát a régebbi Vacho jelenkori változatának tekinthető) jelenleg is a Václav személynév használatos szlovák becézője.
Muliter: Német névnek tűnik. A MyHeritage.com a XIX. sz.-ban hoz ilyen vezetéknevű német bevándorlókat az USA-ba. Az -er végződés lehet lakosnévképző, ekkor a *Mulit településnév lenne, vagy apanévképző, ekkor pedig személynév. Azonban nem találtam ezeknek számba vehető előfordulását. Így nem hiszem, hogy a német névnek az elsődleges etimológiája német lenne.
Viszont a magyarországi vezetéknevekkel foglalkozó RadixIndex.com-on a Muliter melletti név a Mulitórisz. Ez utóbbi pedig világosan a ismert latinizált Molitoris (Molitórisz) név változata. A Molitoris birtokos apanévi forma a latin molitor ’(posztklasszikus) molnár; (klasszikus) készítő, (fel)építő, tervező’ szóból. Vagyis a német Müller, magyar Molnár, szláv Mlynár ~Mlinar foglalkozásnév humanista lefordításáról van szó. (Magyarországon belül az ilyen humanizált névalakulások centruma az északi és a keleti rész volt, ahol jelentősebb számban éltek a mintát adni látszó szászok.)
A RadixIndex.com az alanyesetű Molitor vezetéknevet is hozza, valamint az alakváltozatnak tűnő Molitar és Moliter neveket. Ez utóbbi további módosulata lehet a Muliter. Az -or > -er végződés németesedésnek tűnik (ahogy az -or > -ar szlávosodásnak), tehát ennek a névalaknak a kialakulása ezúton is a német etnikumhoz köthető.
Smrek: A mai szlovák nyelvben a jelentése ’lucfenyő (Picea spp.)’, régen és nyelvjárásokban ’vörösfenyő (Larix spp.)’ is.
A magyar szömörce ’Cotinus coggygria’ növénynév bizonytalan eredetű. Rendszerint összekötik ennek a szónak a -jь képzős származékával, a smreč-csel. Ez a szerb-horvátban ’boróka, gyalogfenyő’ jelentésű, a régi szlovákban pedig ’fenyőerdő’ volt. Ami ezt bizonytalanná teszi, az a szláv /cs/ helyetti magyar /c/. Jobb híján ezt azzal magyarázzák, hogy az eredeti -cs véget kicsinyítő képzőnek vélték, és idővel kicserélték egy másikra, a -ce-re. – Biztosan a szlovák, ill. szerb-horvát smrek-ből jön a régi, ill. nyelvjárási magyar szemerek, szemerke ’(luc)fenyő, boróka, szömörce’.
Smrtník: Ezt így nem találtam meg a szótárakban, de valóban a szlovák smrtný ’halál-; halálos, halált okozó, halált hozó’ melléknév személynévképzős formája. Ugyanakkor a smrteľný ’halálos, halál-, halandó’ melléknév ennek részleges szinonimája, a smrteľník pedig ’halandó’ jelentésű főnév. Így elképzelhető, hogy a nevünknek is ez volt az értelme. A szó a szerb-horvátban éppen ilyen jelentésű.
Ugyanakkor Bernolák szerint smrtňica annyi mint ’halott temetésnek isten aszszonya’. Ez a smrtník szó nőnemű formája, így lehet, hogy ’sírásó, temetőszolga’-ról van szó.
A direkt jelentés sem zárható ki. ’Halott’ értelmű óvónevet kaphattak a csecsemők, azt remélve, hogy ezzel megtéveszthetik az ártó szellemeket. Gondolhatunk arra, hogy az illető ilyen óvónevet kapott, vagy adott.
Kázmér a családnévszótárában hozza a magyar Halál és Halálos vezetékneveket. Ezeket betegségnévnek tartja ’pestis(es)’ jelentésben: az elnevezett áteshetett a pestisen, vagy más halálos betegségen. A szlovák Smrtník esetén is felvethető ilyen motiváció.
Köszönöm a reagálást. Két - nem solti, nem apostagi - családnév eredetéről szeretnék tájékoztatást kapni: - Ján Smrek, József Attila A Dunánál c. versének szlovák fordítójának neve (és van-e kapcsolata a magyar "szömörce" növénynévvel) - a Szmrtnik név számomra, aki csak ugatja a szlavisztikát, morbidnak tünik. Félreérteném?
Antal: Elsősorban magyar vezetéknév, képzőtlen apanév a magyar Antal (< latin Antonius nemzetségnév) egyházi személynévből.
De van horvát-szerb Antalović vezetéknév, van szlovák Antalík, sőt Bernolák (1825) a nyugat-szlovák Antal személynevet is hozza, mint az Antoň változatát. Tehát a környező nyelvek (legalábbis a szlávok) átvették ezt a magyar személynevet. Így ezekben a nyelvekben is kialakulhatott a magyartól függetlenül is az Antal vezetéknév, ha azok ismerik a képzőtlen apaneveket. A szerb-horvát nem ilyen, de a szlovák igen. Ezért nem tudni, hogy a szlovák Antal családnevek közül mennyi a magyar, és mennyi a szlovák eredetű (természetesen a magyar lehet a túlsúlyban).
Conştantinescu is hozza az Antal-t, mint a magyarból származó román nevet. De ha jól olvasom, ott képzőtlenül nem lett belőle vezetéknév, csak képzővel, mint az Antală Moldovában.
