Stara Holic-ban, Gácsfaluban van egy említésre méltó gót templom. Külsőleg nagyon hasonló a rudabányai templomhoz, belül azonban megmaradtak freskórészletek. Szerencsésen elértük a mise végét - Gácsról, az ottani klasszicista templomból gyüttünk át -, de hiába pofátlankodtunk át a templomból kitóduló népségen, odabennt leoltották a pilácsot, s már magyarázkodhattunk, hogy nemcsak a szemrevaló bérmálló leányok miatt jöttünk...
Gács várának védműveire visszatérve; az egykori kaput védelmező két bástya romja még látható a park elvadult növényeitől övezve. A Ny-i négy-, a K-i ötszögű bástyák kis méretűek, ágyúkat nemigen, inkább csak nehezebb puskákat lehetett itt használni. A K-i oldalon rövid szakaszon lehet még követni a külső várfalat, ill. a várkastélyt és védműveit 3/4-ed részben kerítő sáncárok vehető ki a terepen. A várkastélyt is érdemes tüzetesen vizslatni, mert az olyan apró "finomságok", mint pl. ez a vízköpő, megragadják a szemlélődőt. A kastély jelenleg kísértettanya, üresen kong.
Csicsva váráról ebből a szögből nem túl gyakran látni fotót. Minket megdöbbentett e látvány s nem győztük hajtogatni, erről van szó, ilyen az igazi lovagvár.
Utószó: Valóban Bibrax rejtvénya Csicsva palotaromját ábrázolta, gratulálok, eltaláltad és vetted a fáradságot megírni is ezt! :-)
Igen, az éllel ellátott öregtoronyban aludtam, mert lusta voltam a sátrat előszedni... látom, te is ámulattal nézted {és fotóztad} a régi-régi szignókat! :-)
Ez valóban így volt szó szerint! Szerémi György udvari káplán leírta az akkori idők eseményeit, sokszor pletykaszerűen, de valami kis igazságot mindig tartalmaztak a hírei. Így Bálint úr is eldicsekedett, hogy a rettegett Fekete Embert párbajban győzte le, pedig valóban már golyóval meglőve, halálos betegen feküdt, amikor levágta a fejét. Persze ez utóbb kiderült Szapolyai János király udvarában is, ahol nagy derültséget keltett Török Bálint állítólagos "vitézi cselekedete" :-)
Szerémi Györgyről, aki látta Magyarország hanyatlását és írt róla:
Természetesen Csicsva a megfejtés(az előző rejtvényre nem jelentkezett senki, eddig kimaradt a túráitokból?) Az eredetileg henger alakú, a várható támadás iránya felé éllel ellátott torony ép helyiségének mennyezetén, látogatók nevei és ittjártuk dátuma látható-olvasható. Ha jól emlékszem egy korábbi írásodra, Nagyon V., akkor itt, ebben a helyiségben aludtál, ugye?
...török sem végeztette ki minden ellenségét, hanem rabságban tartva, megpróbálta a maga pártjára állítani {lásd a Jedikula foglyait}
Pl. Török Bálinttal is voltak terveik. Ha jól tudom, évekig sínylődött a Héttoronyban. Gárdonyi az Egri csillagokban talán túlzottan is kedvező képet fest róla. Nálam az Bálint úr mélypontja, amikor az őt legyőző Cserni Jovan-on végre bosszút tud állni, s amikor az - ha jól emlékszem Szegeden - kevés katonával kísérve, betegen fekszik, a magyar úr rátör, elkergeti Jován embereit, majd maga Török végzi el a piszkos munkát, s a nagybeteg szerbnek lenyiszálja a fejét
Én és társam pedig a piros + jelölt helyen aludtunk, hogy a várfalak között a széltől védve legyünk.
Még régebben bringáztam "fiatal csikókkal" vártúrákon, akkoriban felküzdöttük magunkat pl. Benevár, Drégely, Buják romjaira... mostanra már a bringám is avult lett :-(
Abszolút de szadista volt, de ezt a középkorban egy uralkodónak nem olvasták a fejére... nem merték ráolvasni!!!
Lásd Rettegett Iván rémtattait v. Őrült Johanna esetét, aki férje holttestével furikázott még évtizedeken át...
...szigorú tömlöcöt számára...
Ha jól emlékszem, akkor nem... persze nem is a Palotában őrizték, hanem a Salamon-torony jó hűvösében!
Ez már politika volt Mátyásunktól, aki a töröktől rettegett Vladot ütőkártyának használta az ozmán-párti testvére ellen, aki állítólag odáig ment a szultán segítségének elnyeréséért, hogy még ágyába is bemerészkedett...
Egyébként érdekes, hogy a török sem végeztette ki minden ellenségét, hanem rabságban tartva, megpróbálta a maga pártjára állítani {lásd a Jedikula foglyait}
Akkor lepipáltál minket Nagyon, mert mi feltoltuk a bicajt(tényleg!) Jeszenőre, és a bejárat előtti bástyán aludtunk, de a nyári burjánzó lombok miatt a külső falakat nem jártuk végig. A másik - gondolom egyező - mániám-mániánk, hogy lehetőleg az eredeti feljáró úton közelítsük meg a várat.
Köszi, az ismertetőt - az állítólag igazságos, de - kemény havasalföldi fejedelemről. A valószínűleg pszichiátriai eset fejedelem Visegrádon nemcsak bogarakkal elégítette ki szenvedélyét, hanem rágcsálókat égetett el elevenen. Ezek szerint a hosszú fogság nem jelentett szigorú tömlöcöt számára?
Az a baja a magyarnak de talán a környező közép-európai népeknek is, hogy mindig "átesnek a ló túlsó oldalára" vagyis a NAGYHATALMAKtól várják a "sült galambot" hogy most a skótok hátsójáról ne is beszéljünk... :-(
Hogy csinálják ezt pl. Svájcban? Ott is 3 {ill. 4} nyelvűek az ország népei!
Nem kell válaszolni, elvégre ez egy váras Topik, inkább tanuljunk tőlük!!!
Már elég régen olvastam egy könyvet róla és most nem is akarok túlzottan belebonyolódni a "Dracula-sztoryba" de:
Luxemburgi Zsigmond királyunk alapította meg a XV. század elején a "Sárkányos lovagrendet" aminek tagjául fogadták a főhősünk édesapját is, mint havasalföldi vazallus fejedelmet. A Sárkány latinul Draco, ebből alakult ki a vlach {román} nyelvjárásban a "Dracula" -- amit atyai örökségként Vlad havasalföldi vajda is megkapott vagyis Vlad Dracul{a} = Sárkányos Vlad.
Nem is ez volt igazából a Hunyadi Mátyás királyunk kortársának a "beceneve" hanem a "Vlad Tepes" vagyis a "Karóbahúzó"... ebből kitetszik, hogy főhősünk nem a TV-sorozatokért rajongott leginkább! :-(((
Nos gombolyítom tovább élete fonalát: Havasalföldi fejedelmeként próbált taktikázni a magyar és a török birodalom között, hol ide, hol oda pártolva, míg Mátyásunk meg nem unta és elfogatva, jó 10 évig a visegrádi Salamon-toronyba záratta...
bizony ám, akár ott is lehetne egy Dracula-múzeum!!! Korabeli források szerint nem börtön, inkább szobafogságban élt a vaskos falak között és mi volt a kedvelt foglalatossága? Állítólag bogarakat húzott karóba itt is...
Végül Mátyás kiengedte, hogy a törökpárti testvére ellen hadat tudjon vezetni, de főhősünktől elpártol a szerencsecsillaga, mert a testvére legyőzte és megölette.
Nos mi ennek a köze a denevérekhez, vámpírokhoz??? Erről már a XIX. századi andol romantikus írók tehetnek, akik szépen összekutyulták az eredeti históriát és a saját kútfejükből kitalált sztoryt!
Rendben. Örülök, hogy belátod. Hidd el, Közép-Európa csak attól tudhat kiemelkedni a félgyarmati sorból, ha összefog. Amíg egymást taposva nyaljuk a "fényes nyugat" seggét, addig magunk erősítjük nyomorúságunkat. Ja: és az összefogás nem azt jelenti, hogy mindenki behódól Mo-nak.
Igazán nem dicsekedni akartam, s mint írtam már sajnálom a kékkői esetet, s már nem tudom meg nem történtté tenni... Ezt leszámítva, mindenütt nagyon kedves, segítőkész emberekkel találkoztunk. Intő példa; teljesen felesleges és ártalmas nyakaskodni.
A Discovery-n ment nem is olyan régen, egy nyomozgatós történelmi műsor, amelyben Törcsvár, Segesvár és "Dracula" kapcsolatát keresgették, de mindössze annyira jutottak, hogy Törcsvárában néhány hónapig fogságban tartotta a magyar uralkodó a "vérszopó fenevadat". Sajnos az igazi, Havasalföldön jelenleg romokban álló Vlad Tepes vár nevét nem jegyeztem meg. Igazi hegyi sasfészek, pont olyan amilyeneket a topiklakók is előszeretettel látogatnak...
Dracula igazi magyar vonatkozása zenei(mindez persze némileg túlzás). Nagy kedvencem, a hajdani Tormentor zenekar dörgedelmes black metalja, bizony több esetben is szól a hajdani vlach fejedelemről.
Abszolút egyetértek. Sajnos Divény várát kezdi visszahódítani a természet. Egyelőre a "másodlagos növényzet" üli itt buja torát, különösen igaz ez a külső várra és közvetlen környezetére, de már a felső várban is kezd úr lenni.
Persze, tótoztam s kaptam egy parasztlengőt. Szerencsémre a fejjel magasabb srácban is volt, így viszonylag könnyen lerántottam a földre és adj neki. Mindketten nyakasabbak voltunk a kelleténél. Már sajnálom a történteket. De a lényeg, jártunk Gácson is, ahol a várkastélyt övező park kis részét kivágták, így jól láthatóvá vált az övező sáncárok, no és a kaput védő két bástya maradványa. Egyébként nem szeretnék szőrszálhasogató lenni, de a várkastély falán lévő javítgatás határozott formát mutat, ugye?
Én is többször jártam a divényi romnál és sajnálattal láttam, hogy az 1970-es évekbeli kisebb mértékű helyreállítások óta semmi + változás, viszont a természet kezdi ismét visszahódítani a Várhegyet, vagyis vadul burjánzik a gaz! :-(((
Most kellenének várbarátok, akik kapával, kaszával, fürésszel és sörrel felfegyverkezve néhány hétvége alatt kiirtanák a dzsungelt! Amúgy nagy környezetbarát vagyok, de utálom, ha a fáktól nem látom a várat! :-(((
Csatlakozom a többiekhez, szintén repes a szívem, ha vármentésről értesülök! Regécnek-Csesznek-Füzérnek különösen örülhetünk, hiszen egyetemesen fontos részét képezik a vár-műemlékeknek. Az pedig, ha Cseszneket befednék, ill. az emeleteket helyreállítanák, valóban hab lenne a tortán. Egyáltalán, rebesgetnek hasonló tervet?
Szóval előbb Divény majd Kékkő várát vetted be sereged élén nagyúr?
Kocsmát csak Divényben kerestem fel anno, ahogy bemegyünk a faluba, a kis patakon átvezető híd után jobbra egy "szomjasturistaitató" ahol akkoriban egy szőke asszonyka {eredetileg füleki magyar nő} volt a pultos. Velünk beszélgetett is magyarul, bár megmondta, hogy ezért haragszik az "echte" tót ura.
Divény váránál már nem először jártunk, de valami miatt sohasem tudtunk jó képeket készíteni. Sajnos, ezúttal sem kedvezett az időjárás, igazán pocsék időnk volt. A várkastélyt szokás szerint zárva találtuk, de legalább egyszer egy évben "nyílt napot" tartanak, ugyanis júliusban ülik meg a település patrónusának ünnepét, ilyenkor aztán zajlik az élet Divényben, nagy a sokadalom. A várkastélyban terveznek íjászbemutatókat, talán helyi íjászkör is fog létesülni. A megfelelő sportíjakat Budapestről fogják beszerezni. Viszont a vár ügye megállt, sőt legutóbbi ottjártunkhoz képest (2-3 éve) újabb markánsabb falszakasz pusztulását konstatálhattuk. A felső vár sziklába vájt, ill. részben falazott ciszternáját szépen kitisztították, de szabadon áll, s így balesetveszélyes, csakúgy, mint a tállyai vár hasonlóan mély ciszternája. Miközben a vár alatti borozóban mézbort kortyolgattunk, szívélyes vendéglátónk volt az igen csinos tulajdonosnő, s elmondása szerint nem várható, hogy a közeljövőben bármilyen konzerválási munkákat fognak végezni itt. Viszont a közeli tó partján a jövő hét végén nagyszabású metal-fesztiválra kerül sor, impozáns nevekkel, ám mindez vajmi keveset segít a pusztuló váron...
