Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7188
Persze, hogy kell.

Az Aczél az György, és a 3T az ő elve volt: tilt – tűr – támogat. Amúgy csak szabad asszociáció a tt-t három t-jéről.
Előzmény: Glóriaa (7186)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7187
Hogy jön ide a kádárista kultúrpolitika?
Glóriaa Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7186
:DD De kell a 2 kötőjel, ugye? Arra voltam kíváncsi. Mert mindenféle alakkal lehet találkozni erre-arra. (Na mármint nem a Moszkva térre gondolok.)

Az Aczél nem tudom, ki/mi, tán csak nem a vonatkozó szakirodalom szerzője?
Előzmény: rumci (7185)
rumci Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7185
Az nem a 3T miatt.

Aczél
Előzmény: Glóriaa (7184)
Glóriaa Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7184
És etil-alkohol-tartalom?
rumci Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7183
Aha.
Előzmény: 3x (7182)
3x Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7182
A három t miatt?
Előzmény: rumci (7181)
rumci Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7181
Igen.
Előzmény: fraki (7180)
fraki Creative Commons License 2009.03.31 0 0 7180
Nem tudom, mi van most ezzel a fórummal, de bártokodom előadni még egy kérdést. A jegyzett tőke tartaléka az jegyzett-tőke-tartalék?
fraki Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7179
Nem lehet a 200., mert a 200. specifikusan a címekről szól, egyébként pedig a képzőszerű utótag alapesetben egybeírandó az alaptaggal. Ha a közi-t képzőszerű utótagnak tekintem, akkor egybeírásnak kell kijönnie, ha pedig egybe van írva, akkor kis kezdőbetű lehet csak, tehát: amerikaközi.
Előzmény: 3x (7177)
Hajdemák Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7178
De akkor miért szovjetunió-beli (sic!)?
Előzmény: 3x (7176)
3x Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7177
Pardon, AkH 200.§
Előzmény: 3x (7176)
3x Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7176
Szerintem Amerika-közi. Azzal analóg, hogy Amerika-beli és az pedig MHSZ 200.§
Előzmény: fraki (7175)
fraki Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7175
Sziasztok, hogyan írjuk helyesen azt, hogy "amerika közi kereskedelmi kapcsolatok"?

Nincs rá analógiám.

Az AkH. 184. volna a releváns pont, de ott mind van létező alapforma, "amerika köze" viszont nincs. És az "Amerika közi" (ha a 184-est veszem alapul) nekem furcsán is néz ki. Az is egy logika, hogy ez egy sima összetett szó, csak történetesen az egyik tagja földrajzi név volt, tehát "amerikaközi". És van a kötőjeles "Amerika-közi", amire a google messze a legtöbb találatot adja, de én itt már elvesztem.
Hajdemák Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7174
Nem, legföljebb levélbeli megszólításban.
Előzmény: NevemTeve (7173)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7173
Nagy kezdőbetűvel: My Lord (vagy ahogy a személyzet rövidíti: M'Lord), Your Lordship, Etc (ja nem, az csak etc).
Előzmény: Hajdemák (7172)
Hajdemák Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7172
Az angolban sem MyLord, sem mylord, sem Mylady, sem milady, sem más efféle alak nem létezik, ezek ún. kontinentális (Dumas stb.) verziók. my Lord, my Lady etc. van.
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7171
Persze, de eleve helytelen kontextusban (7144), más szóval ez egy nemlétező probléma. (Bár Dumas-nak is van egy Mylady (=Asszonyom/Hölgyem/Úrnőm) nevű karaktere, de ezt most ne tekintsük mintának;)
Előzmény: Törölt nick (7168)
rumci Creative Commons License 2009.03.27 0 0 7170
A szótagszámlálási szabályt a tulajdonnevek körében igen gyakran át szokás hágni (gyakrabban, mint nem). Szóval nyugodtan írd, ahogy szokták.
Előzmény: Mustár (7169)
Mustár Creative Commons License 2009.03.26 0 0 7169
Sziasztok!

A következő kérdésem lenne: Melyik alak a helyes? 1. Kert- és Szabadtértervezési Tanszék 2. Kert- és Szabadtér-tervezési Tanszék
Mivel képzőről van szó, én a másodikat tartanám helyesnek, de mindenhol az előbbi verziót használják.
Nem mindegy, melyiket írom bele a szakdolgozatomba...

-lola- Creative Commons License 2009.03.23 0 0 7167
ikös
Előzmény: scasc (7166)
scasc Creative Commons License 2009.03.23 0 0 7166
hm, lehet, hogy akkor itt értelmét nyerné a hangrendi különbségtétel:
ikes ige - olyan ige, amelynek az E/3-as személyragja "-ik",
ikas ~ ikás ~ i.k.-s ige [í-ká-s ige] < igekkötős ige

:o)
Előzmény: rumci (7142)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.22 0 0 7165
> "a madam(e) szólt a szolgának", nem olyan merénylet a magyar nyelv ellen, mint "a Sir szólt a szolgának""a madam(e) szólt a szolgának", nem olyan merénylet a magyar nyelv ellen, mint "a Sir szólt a szolgának"

Szerintem ilyeneket az angol nem mond, vagy megszólításként, mondja, hogy 'uram' vagy 'asszonyom', vagy a névvel együtt használja, amikor beszél valakiről: 'Sir Ralph és Lady Agatha van itt, Mylord', vagy 'Madam Pomfrey meggyógyította Harry Pottert'.

(Note: persze az előbbi példában Sir Ralph Shawcrossnak lovagi rangja volt, egyébként egyszerűen csak 'tiszteletreméltó' (honourable) lett volna szegény, vagy még rosszabb esetben egyszerűen Mr Shawcross)
Előzmény: Törölt nick (7164)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.22 0 0 7163
Az amerikai nyelvben a Madam (asszonyom) megszólítás rendszerint Ma'am. (Lásd Al Bundy No Ma'am mozgalmát).
Előzmény: ezittanickem (7162)
ezittanickem Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7162
Köszönöm a hozzászólásokat sir és madam(e) ügyben. Most már csak egy dolog nem egészen világos: madam vagy madame (a bordélyos madám kiesett)? Az angolban mindkettő lézetik:

madam: asszonyom (megszólítás), úrhölgy, madám
madame: asszonyom (megszólítás), ...né (asszony)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7161
Nota bene, a francia helyesírásban a tréma nem a "kihagyandó", hanem a diftongus látszata ellenére fonetikai önállóságát megőrző, s ekként önállóan ejtendő betűt jelzi. Az accent circonflexe-nek van olyan funkciója, hogy a szóképből az írásmód fejlődése (avagy degenerációja...) során kiesett betű (sok esetben a kiesett s betű) emlékét őrzi (közismert példa az hôpital szó, vö. ófrancia [??] hospital).
Előzmény: 219 CLH-690 (7159)
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7160

Ad függőleges ékezet: való igaz, az iskolában függőlegesen kellett írni az ékezeteket, mint ahogy általában a kézírásban sem döntjük jobbra az ékezetet. De ez nem annyira releváns: pl. a németek kézírásban az ö-t és az ü-t gyakran ő-ként, ű-ként írják.

 

A trémát illetően a Bakos-féle Idegen szavak szótára csak a diaireszisz funkciót jelzi, tehát más a tréma, más az umlaut, és megint más a mi dupla pontunk. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a tréma genus proximumként (alias Oberbegriffként) is szolgáljon, kérdés, hogy létezik-e ilyen konvcenció. Az idéezett "Ékezettan" alapján arra lehet gondolni, hogy inkább az umlaut vgy a diaeresis funkcionálhat a genus proximum műszavaként.

Előzmény: 219 CLH-690 (7159)
219 CLH-690 Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7159
Nagyon köszönöm a linkeket ill. az információkat.

>>>Függőleges ékezetről még nem hallottam, de lehet, hogy a magyar helyesírás történetében valaha ilyen is létezett.
A függőleges (nem dőlt) ékezetet a magyar írott betűkre értettem, tehát olyan á, é, í, ő... betűkre gondolok, amelyet az iskolában tanítanak ill. amelyeket kézzel írunk. Ha például egy elsős diák leír egy é betűt, az e-re nem accent aigu-t tesz, hanem egy függőleges, nem dőlt ékezetet.

>>>Umlaut / tréma
Az nem lehet, hogy a tréma ugyanaz, mint az umlaut és hogy a trémának/umlautnak különböző funkciója van (magyarban rövid ejtés, franciában kihagyandó betű ejtése, németben másképp ejtés (a --> ä))?

Üdv.
Törölt nick Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7158

Én csak a magam laikus módján tudok hozzászólni, de a bis dat qui cito dat elve alapján ez is hasznos lehet addig, amíg nem jön ide egy jótét lélek szakember. Először is egy kis emlékeztető a görög—latin gyökerekre (a hellenisztikus kori és a későbbi görög helyesírásban az ógörög hanglejtést jelző diakritikus jelek latinul): accentus acutus = éles ékezet (vö. emelkedő hanglejtés), accentus gravis = tompa ékezet (vö. ereszkedő hanglejtés), accentus circumflexus = hajtott ékezet (vö. emelkedő, majd ereszkedő hanglejtés).

 

Ékezeteket a magyar nyelvű írásban — gondolom én — már a középkorban is használtak, de az ékezet szót Révai Miklós alkotta meg. Függőleges ékezetről még nem hallottam, de lehet, hogy a magyar helyesírás történetében valaha ilyen is létezett. A duplex accentus acutus magyarításaként régebben a "páros ékezet" is előfordult (ld. http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-677)

ma inkább a dupla vessző járja (ld. Ékezettan in: http://mek.niif.hu/03100/03195/html/iras4.htm)

 

Ami az egyes magyar magánhangzók fölé írható dupla pontot illeti, szvsz azt nem helyes trémának nevezni, mert a tréma hagyományosan meghatározott funkcióval rendelkezik, nevezetesen arra utal, hogy két egymás mellett álló magánhangzó nem alkot diftongust (pl. az ógörög proisztémi szóban az ióta fölé dukál egy tréma, hasonlóképpen a francia archaïque szó i betűjére is). Az előbb idézett interneten elérhető "Ékezettan" umlautnak és emellett diaeresisnek is nevezi a mi dupla pontunkat, de szvsz egyik sem sem helyes. A diaeresis (diaireszisz) valójában ugyanazt jelenti, mint a tréma.  Az umlaut sem teljesen kifogástalan a mi dupla pontunkra, mert Jacob Grimm ezt a terminus technicust egy olyan német fonetikai jelenséggel kapcsolatban vezette be, amely a mi nyelvünkben nem ismert (pl. Buch > Bücher, halten > hält).

 

Szóval jó lenne, ha jönne most egy nyelvész :-).

Előzmény: 219 CLH-690 (7153)
NevemTeve Creative Commons License 2009.03.21 0 0 7155
Angolul 'acute accent' és 'double acute accent'; franciául 'accent aigu' és 'double accent aigu'.
Előzmény: 219 CLH-690 (7153)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!