De már látogatható. Tavaly voltunk is ott N. Várbaráttal , csak elkéstünk mert lejárt a látogatási idő.
Erről N. Várbarát is megemlékezik 1540 alatt. És találtam még ugyancsak N. Várbarátnak 5456 alatt egy linkgyűjteményét. Érdemes lenne megnézni e hozzászólásokat, amíg ő maga elő nem kerül és nem ír valamit a várról, mert csodálkoznék, ha nem volna anyaga:-))
Magam sajna szintén keveset, szinte semmit sem tudok Zólyomlipcséről.
Felteszek néhány képet a divényi erődített templomról(ugye, ez is megérne egy diskurzust, hogyan is definiálhatjuk a várszerű-templomokat... Csorba Csaba és Tolnai Gergely is foglalkozott e témával) Számomra a divényi erődített templom ebből a szempontból problematikus, mármint, milyen típusba sorolható. Ahhoz túl szűk, túl kicsi, hogy akár ideig-óráig menedéket biztosítson a helyi lakosságnak. Az ellátásnak, az alapvető szükségleteknek nincsenek meg a körülményei; nincsenek raktárak(élelem, víz), az emberek elhelyezéséhez szükséges helyiségek, épületek, a védelemnek rendkívül rossz lehetőségei vannak stb.
Ja igen, mit is vihettem volna annak idején a tokaji lakodalomba nászajándékul az ifjú párnak? Bort? Na ne... mintha sivatagba homokot vinnék... hanem a tokaji vár történetét 31 oldalon, fényes papírra kinyomtatva, bőrkötésben elkészítve.
Mára azonban kilépek, ma is szépen haladtunk a várak terén! Jó éjt!
Ezt nevezem fanatizmusnak! Igazán beleástad magad Tokaj vár történetébe és lehetséges alaprajzi elrendezésébe! Maximális elismerésem! Már régóta dédelgetett tervem Tokaj várának felkeresése, alaprajzaid nagyon hasznosak lesznek.
Haj-jaj bizony ám! Még jó, hogy csak az út túloldalán emelkedő kollégiumi szobákig kellett eltántorognia hajnaéban a kedves berúgott, igazán illuminált állapotú vendégseregletnek, köztük magamat is értve... :-)))
Amúgy a házasság tartós kötésű lett, mert nemrég kaptam a levelüket, miszerint már a harmadik kislányukat is postázta a gólya! :-)
Visszatérve Tokaj várához, egy a biztos, hogy semmiféle alaprajz nem biztos, míg régészeti úton fel nem tárják maradványait, mert azoknak kell lenniük!!!
Még ha a földfelszín feletti falakat le is bontották, az alapfalakból visszalehet{ne} következtetni az építéstörténetére, most csak a hasonló "cipőben" járó Szendrő várára gondolok... ott már lassan ismét kiemelkedik egy bástya a semmiből! :-)
Pár alaprajz és rajz Tokaj váráról, a kék folyókkal rajzoltakat én követtem el!
A labanc Koháry lesz, a füleki várúr, aki rendkívül hősiesen védte várát. Legkedvesebb vára mégis az eldugott Csábrág volt, s itt is halt meg. Remélem jól tévedek?
Igazán jó hangulatú lakodalom lehetett Tokajban, és persze a jobbnál jobb borokban sem szenvedtetek hiányt! Kell ennél több az alföldi betyárnak?
A Csorba-féle, hegyaljai várakat bemutató könyv frontján szereplő igencsak látványos Tokaj-ábrázolást nem tartják hitelesnek. A valóságban tehát kevésbé festői látványt nyújthatott a vár.
Jól feladod a leckét! Ha igaz, akkor egy bizonyos Giovanelli báró esett Thököly fogságába Nedec elfoglalásakor, s e nemesurat őriztette Regécen 1683-ban a kuruckirály.
Kellemes emlékek fűznek Tokajhoz... egyik cimborám oda nősült, így volt oly kedves és a lagzijára meghívott, ahol bor folyt mindenhol! :-)))
A tokaji vár csekély maradványainak megközelítéséhez a kompátkelőnél kértünk kölcsön egy csónakot, evezés közben a Bodrog folyón nyüzsgő tiszavirág rajzásában gyönyörködhetünk {majd kiverte a szemünket}. Átérve a folyó mentén lefelé haladtunk, mígnem az egyedül látható eredeti kőfalig nem jutottunk.
Jól megmaradt a vár É-i oldalán a Bodrogot és Tiszát összekötő vizesárok + a belsővárat félkörívben övező korai vizesárok is. Egyéb kőfalakat a felszínen nem láttam, de az ott élő utolsó halászember szerint nem lehet az ásót belenyomni a talajba, mert mindenütt kőbe ütközni.
Köszönöm a részletes tájékoztatást! Így már tisztán látom a két Starhemberget és szerepét!
A jó öreg Tokajról van még fotód?(Anno az 1779-es hozzászólásodnál közölsz képet az ismert falmaradványról. A helyszínen járva láttál még maradványokat, esetleg a bástyák halmait? Egyáltalán; hogy jutottál át, csónakon?)
A tátrai kiruccanásom során "elsuhantam" két vár, Zólyom és Zólyomlipcse mellett (Besztercebánya várát nem sikerült lefotóznom az útról). Zólyomlipcséről keveset találok a neten, mit tudtok róla?
Regéc várát úgy látszik vitéz eleink biztonságos helynek tartották az ellenfeleik őrzésére, mert falai között 13 esztendővel később szintén őriztek egy császári főtisztet, majd miután híre terjedt, hogy a völgybeli faluból egy boszorkánysággal vádolt fehérnép meg akarja szöktetni, az illető urat az ezek szerint még biztonságosabbnak tartott munkácsi várba szállították át.
Megkerestem az archívumomban Tokaj várának történetét, amiben a következők találhatóak:
1670 ápr. 9 – Amikor gróf Starhemberg Rüdiger tokaji várkapitány néhány tisztjével Sárospatakon tett látogatást I. Rákóczi Ferencnél, a környék leggazdagabb magyar földesuránál, az, már a Habsburg hatalom elleni felkelés részeként, elfogatta őket. Mivel azonban nem bírta rávenni a kapitányt, hogy adja át Tokaj várát, mint foglyot a regéci erősségbe vitette el.
Utánanézve az alábbi két könyvben pontosabban ez történt:
Starhemberg Rüdiger gróf, tokaji várkapitány {akkor 35 éves} I. Rákóczi Ferencnek komája volt, mivel annak kislányát ő tartotta a keresztvíz alá. Azért érkezett Sárospatakra, mintegy 8 – 10 főnyi tisztje társaságában, hogy a magyar főnemestől engedélyt kérjen, hogy az erdeiből fát vágathasson a helyőrsége számára téli tüzelőül. A Habsburg császári ház elleni felkelésben már nyakig belemerült Rákóczit rávették a társai, hogy fogassa el Starhemberget, ezzel kényszerítve ki a hadászatilag fontos tokaji vár átadását. A császári főtiszt ennek azonban ellenállt, ezért vasra verve a közeli Regéc várába szállították el a tisztjeivel együtt.
Hogy kerül a képbe Starhemberg Guido hadnagy? Szerintem a rokona lehetett, talán a fia? Őt is rabul ejtették. Fogságuk azonban nem tartott sokáig, 1670. április 10.-én kezdődött és már április 27-én Rákóczi parancsot adott ki az elengedésükre.
Legyetek szívesek, segítsetek egy kicsit; a már többször említett császári hadvezér Stahremberg Guido kapitányként szolgált Tokajban, illetve a regéci vár börtönét is megjárta. Ez igaz? Tud valaki részletesebbet, a magyarok hajdani ellenségéről?
Amennyire visszaemlékszem, arról volt szó, hogy milyen anyag alkotja azt a réteget, amiben ezeket az alagutakat fúrták. Nagyon érdekes volt, hogy például robbantani kellett az Alagút építésekor. Olyan kemény.
Viszont ha víz éri.....akkor szinte oldódik. A budai lakosok általában kútásás közben jöttek rá, hogy milyen - már eleve kialakult - üregrendszer van alattuk, és elkezdték felhasználni és összekötni őket. Lényegében erről szólt az első rész, azaz általában mutatta be az alagútrendszert. Gondolom, a konkrétumok a második részben lehettek először.
