Nohát akkor Város a Vár alatt c. ismeretterjesztő sorozat 3 része:-)
Előtte pár percben bemutatta a tévé a tornaszentandrási XIII. századi gyönyörű templomot is, melynek külön érdekessége a két félkör alakú apszis. Nagy on szép faliképek is megmaradtak, úgyhogy majd meg kell nézni mert még nem láttam.
De térjünk a tárgyra.
A mai rész megemlékezett Kadic Ottokárról, aki 1931-ben kezdte meg a Vár alatti barlangrendszer tudományos feltárását ami a második világháború megszakított, de utána is felhasználták az eredményeit. Ha jól értettem hétszáz méternyi látogatható a járatokból mint muzeális érték.
A Szentháromság tér alatti rész a legmélyebb, mely 14-16 méterre van a talajszint alatt. A téren van egy szellőző is, ahol nem is oly régen két illető mászni akart, de leszakadtak egy csomó talajjal együtt. Ezután megerősítették a kürtőt. Amúgy ez az üreg börtönként is szolgált, a csendháborítókat egy éjszaka oda csukták be. A falba erősített karika tanúskodik a korábbi funkcióról.
A filoxéra 1870 körüli pusztításáig jelentős bortermelés folyt Budán, és a felfedezett barlangokon kívül a polgárok is fúrtak a mészkőbe pincéket, amelyek a barlangokkal összeköttetésbe kerülve alakították ki a labirintust. A házakból lépcsők vezettek le az üregekhez, pincékhez, melyeket később elfalaztak így a középkori lépcsők közül sok megőrződött.
Az üregeket az omlásveszély miatt általában kiváló minőségű középkori téglával és mészhabarccsal támasztották alá mintegy pillérszerűen, melyek ma is tartanak.
A törökök szintén fúrtak járatokat védelmi célból, melyek közül jelenleg öt "futárjárat" ismert, ezek közül a Halászbástya alatti nyíláshoz vezetőről mutattak pár képet. Az 1686-os ostrom idején jegyezték fel, hogy egyes török osztagok eltűnvén egy házban, nem sokkal később a Várhegy oldalában, kint bukkantak fel.
Feljegyezték, hogy az üregek egy részét jégveremnek is használták, a télen a Dunáról hozott jégtömböket helyezték el itt. A vízvétel érdekében a török időkben (a leírások Evlia Cselebi feljegyzéseiből) mintegy 100 kút létezett, ahová azért más is került és a régészek itt kiválő minőségben megőrződött bőrtárgyakat és fatárgyakat találtak.
A középkori vár alatt viszont nem volt kút, a vízellátást fedett vízhordó lépcsők létesítésével oldották meg, ezen hordták a Dunából a vizet. Egy nyílt lépcső is van a Vár Dunára néző oldalán, de a fedettet is mutatták. Kissé rongált, hiszen fontos érdek volt az ostromlónak ezen út megszüntetése.
Az 1686-os ostrom után a lerombolt házak anyagát is felhasználták az üregek feltöltéséhez. A járatrendszer jelentősége csökkent.
Aztán a XIX. sz. végén az építkezésekkor került újra felszínre a szó szoros értelmében a probléma, mert pl. a Szentháromság tér 1897-ben nagy felületen berogyott. Történtek térképezések, ezek azonban elvesztek jórészt utóbb. Még mindig van ismeretklen üreg.
Nemcsak összefüggő rendszer van, mert például bemutatták a Bécsi kapu téri evengélikus templom alatti önálló üreget is, szintén középkori lépcsővel.
Érdekesség még, hogy IV. Károly 1916-os koronázásakor a rendőrség a Várhegy oldalában lévő ismert üregeket merényletveszély megelőzésére hivatkozva lezáratta. De 1931-ig nemigen foglalkozott a hatóság az üregrendszerrel, mint ahogy fentebb leírtam.
Sajnos csak erre az egy hozzászólásra tudtam benézni a Topikba,
de szívemből írtál sjose!!! :-)
Valóban a mindenből kivonuló Állam bácsi helyett a helyben lakó embereknek kell érezni szívügyüknek, hogy az adott műemlékhez vezető út jelzett legyen, a várrom területe ne elhanyagolt, szemetes őserdő legyen!
A faragott köveket a környékbeliek azért rendesen kitermelték. Lehet, hogy a falakat is kőbányának használták, de erről nincs információm. De kétségtelen, a jelen állapotában is rendkívül látványos. Torna igazán megérdemelné - Szádvárral együtt -, hogy a határokon átnyúló nemzeti parkok felkarolják, hiszen a gyönyörű tájat, barlangokat látogató turisták számára hab lenne a tortán ez a két mutatós várrom. Persze a feltételek - sajnos - hiányoznak(?).
A viszonylag kicsi Torna is megkezdte útját a végső enyészet felé. Felkeresésére legjobb időszak amikor nincs még lomb. A maradék falakat az idő vasfoga rendesen kikezdte, s eddig még nem villant fel a reménysugár. A közeli várak - Berzéte, Sólyomkő, Kecskevár - igazán mostoha körülményekkel "küzdenek", felkeresésük jónéhány akadályba ütközik(nehéz megközelítés, határőr-szlovák nemzeti park engedély, ős-dzsungel).
Nem egy leányálom esőben megmászni a hegyet. Nekem szerencsém volt előző héten, Dobsinánál is jó volt az idő, megúsztuk az esőt. Hasonló jó időt kívánok neked is!
A füzéri vár falából márciusban ömlött a víz. És ott akkor még fagyok voltak éjszaka, mivel még hó is volt. A víz + fagy kombináció pedig nem a várfalépítéséről híres. Ezért aggódom a várért. Nem tudom észrevetted-e a füzéri várkapuban szemmagasságban terjengő hatalmas repedést?
Hosszas hallgatás után, melynek oka részben az, hogy másfél hétig nem voltam internet közelben, újra jelentkezem.
Látom zajlanak a vártúrák és készülnek a képek.
Július utolsó hétvégéjén tettünk egy rövid sétét a budai várban. Maga a vár gyönyörű, de az idő vasfoga kezdi megenni. A déli rondellán lévő kaputorony mellett a pártázat egy része a mélybe zuhant. Több helyen is látszanak repedések a falakon.
9460 Mátyás király:
Igen, ez vagyok (voltam) én (mármint a nicknevem:))).
Sjose:
Örülök a regéci képeknek (kedvenc váram), így a héten gyorsan meg is látogatom, hogy megnézhessem a változásokat (utoljára márciusban voltunk NV-al).
Úgy látom Füzér viszont mintha nem sokat haladt volna március óta.
Dícséretesek ezek a helyreállítások, de sajnos sokat nem érnek. Füzér frissen felhúzott falai máris romlanak, pedig nincs tíz éve, hogy elkészült. Meg kéne oldani a falak, épületek lefedését, vízelvezetést. Ez vár regécre is sajnos.
Igen-igen, teljesen igazatok van! A hajdani várépítők már előre gondolkodtak, s igyekeztek minél látványosabb helyre emelni erősségeiket. Egy-egy tájegység felkeresése során, egyszerűen nem lehet őket mellőzni - s mi ilyen ballépést nem is tennénk! A "csak" tájfotóval - szerintem - csínján kell bánni, lehetőleg a legkedvezőbb arcot mutató pillanatokat kell elcsípni... De azért vannak különböző hangulati elemei egy ilyen "hátizsákos" túrának; 1.)kép;az utazás sokszor unalmas és fárasztó tud lenni(de úgyis tudjátok, nem unatkozom, mert magamban is "tótozok", és verem a fejem az ajtóba...) 2.)kép;ezt utálom a legjobban; főzőcske a sátorban, komolyan, inkább felcipelek két üveg sört, mintsem kiégessem, szétfolyassam az egyébként meleg, de nem túl oké kaját. 3.)és reggel nyer értelmet az egész hercehurca. Mert erre ébredni... mindent jelent(és még kedvenc tevékenységemet, a "tótozást" is elfelejtem ilyenkor)
Még csak Hunyad és Déva váráig jutottam el Erdély földjének azon a részén,
a Retyezát még meghódításra vár! Pakolj fel még bátran fotókat, szerintem a természet szépségei magukban is megérik a fárasztó hegymászást... persze ha a csúcsot még egy várrom is koronázza, az már a maga mennyei boldogság! :-)))
Most viszont -- sajnos -- ki kell lépnem a Topikból, de kora reggel visszanézek,
Az előbbi képek a történelmi Mo. határvidékén, Hunyad megyében, a Retyezát-hegységben készültek(ebből van dögivel). Itt közreadok néhányat. Most, a már egyszer meglátogatott Torockói-hegység kerül sorra, ezúttal igen részletesen. Mivel nem én vagyok a szervező, csak remélhetem, hogy a környező várak is részei lesznek programunknak. Úgy vélem, a Tordai-hasadékot, s így a Balika-várait(barlangvárak, Gyűrűk Ura előtt(!) szabadon), esetleg Torda-földvárát, Torockó, ill. Torockószentgyörgy várait(és remélem belefér a nagy kedvenc, Léta-vár, bár az már Kalotaszeg), továbbá a hegység délebbi részén található erődítményeket is szívesen belezsúfolnám a programba... 1.)kép; hihetetlen érzés, amikor felhőtömegek nyumulnak be a hegyek közé, de úgy,hogy "a villám is alattad születik". 2.)kép; nemhiába babonák földje Erdély, hiszen a kő mögül igazi "élien" lép elő... 3.)kép;ez a Retyezát helyi-pokla. A sziklatorony mögötti sziklaszoros az ördögök lakhelye, s ezt bizonyították is a sűrűn cikázó villámok
Akkor készüljetek, mert egész jövő hetet felölelő nagy túra után végeláthatatlan fotó-özönt zúdítok rátok! És nincs apelláta... Már csatolom is fel a gönceimet...
Világ várbarátai, induljatok el az összes égtáj várai felé, a helyszíneken sokat fotózzatok majd mutassátok be itt a Topikban is, hogy gyönyörködhessünk bennük, mivel mindenki mindenhová úgysem tud eljutni... de azért meg lehet próbálni! :-)))
Először is egy szarvashibát igazítanék ki... természetesen 1353-ban mentette meg az allovászmester Nagy Lajos király életét a zólyomi medvevadászaton!
Hát igyekszem megismerni és minél többször bejárni a felvidéki várakat, de azért élvezettel csemegézem a
http://www.hrady.sk/index.php és http://www.pamiatky.net/ oldalait újabb "vadászzsákmány" után... és szerencsére mindig akadnak újabbak, amiket mostanában fedeztek fel v. éppen helyreállítása folyik. Nekem lakóhelyemhez ez a tájegység van a legközelebb, így erre igyekszem venni a kirándulásokat... meg persze ahová visznek a várbarátaim! :-)))
Ami Zólyomlipcsét illeti egyetértünk, ha már pénzért mutogatják a messzi földről érkezett vándornak, illene kissé "feltupírozni"!!!
Nem is én tartottam, mert a te hozzászólásaidra hivatkoztam.:-)
És teljesed igazad van, mert a hivatkozott 1540-es hozzászólás tavaly május 6-án kelt. Azóta ugyan eltelt némi idő, de keletkezett több ezer hozzászólás is. Ez jó érzés.
... Bessenyői János... 1553-ban a Zólyom környéki hegyekben, mint allovászmester megmentette a király életét egy rárontó medvével szemben
Ugye, itt Nagy Lajos királyról van szó?
Nézegetem a fotókat, s bizony hiába ép, ha lombos időszakban körüljárhatatlannak tűnik! Nem hasonlítottam össze az alaprajzokat, de a kialakítás, jelleg és földrajzi fekvés tekintetében mintha hasonló lenne Nagykövesd várához. Jól érzem? Az is feltűnő, mennyire puritán a mai megjelenésében a várkastély, azthiszem ide is jó lenne pénzt csorgatni és "feltupírozni" az erősséget.
megjegyz.: Nagyon, tudunk Tőled, olyan felvidéki várról, erődítményről kérdezni, amely megizzasztana? (Ezentúl, mint tiszteletbeli felvidéki-vár-guru, foglak tisztelni)
Zólyomlipcse vára
Története:
1242 után – Az országot romlásba döntő tatárjárás vihara elmúltával építették fel a kővárat a zólyomi királyi erdőispánságot irányító Zólyomi {később Balassa} nemzetség tagjai.
-- Más forrás szerint csak az 1260-as években épülhetett!
1263 aug. 3 – Árpád-házi IV. Béla király Zólyomlipcsén Velesco minorita szerzetes, IV. Orbán pápa küldötte előtt megesküdött, hogy megtartja a fiával, István ifjabb királlyal kötött békeszerződést.
1274 aug. 2 – 9. – A zólyomlipcsei Királylese hegyormon és környékén űzte a medvét, vadkant és a szarvast a 13 éves László gyermekkirály.
1274. aug. 15 – Zólyomlipcse várában keltezték azt az oklevelet, melyben az uralkodó a horvátországi Tornova és Karalicha birtokokkal jutalmazta meg hűséges orvosát Gellért mestert, aki a tavaszi hónapokban meggyógyította súlyos lázából. Gellért mester, aki már kezelte IV. Béla és V. István királyokat is felvidéki vadászataira is elkísérte ifjú királyát.
1306 előtt – A központi királyi uralom megszűntével a zólyomi erdőispánság területén a Zólyomi {később Balassa} nemzetség ragadta magához a hatalmat, amit fegyveres szolgálatra kényszerített familiárisai és a várak sora biztosított. Egykorú oklevelekből tudjuk, hogy a családfő Miklós fia Demeter zólyomi ispán volt, akit támogatott unokaöccse Domokos fia Doncs mester is.
1306 – Trencséni Csák Máté oligarcha csapataival elfoglalta Zólyom, Zólyomlipcse és Dobronya várait. A győzelmei hatására Doncs mester meghódolt előtte, míg Miklós fia Demeter elmenekült a Károly Róbert király pártoló Aba Amadé nagyúr területére.
1314 – Ekkoriban már ismét Doncs mester kezén találjuk, aki időközben szembefordult Máté báróval és Károly Róbert király oldalára állt.
1330 nov. 11 – Az uralkodó Zólyomlipcse településének Korpona város kiváltságait adományozta oda. Egykorú forrás szerint ebben az időszakban Zólyomlipcse jelentősége még felülmúlta Besztercebányáét is.
XIV. század folyamán – Ebben az időszakban királyi rezidenciaként működött, a zólyomi ispánsághoz csatolva.
1358 aug. 14 – Nagy Lajos király itt adta ki egy újonnan létesített Garam folyó menti település alapítólevelét. Ebben a király Petrik bírót nevezte ki a falu soltészává. Neki és örököseinek adományozta oda az örökös bírói címet egy szabad kúriával, malommal és mészárszékkel együtt.
1369 jún. 24 – Az uralkodó Zólyomlipcsén oklevelében engedélyezte hívének, Bessenyői Jánosnak, hogy minden vagyonáról szabadon rendelkezhessék. Ez a férfiú még 1553-ban a Zólyom környéki hegyekben, mint allovászmester megmentette a király életét egy rárontó medvével szemben.
1427 – Luxemburgi Zsigmond király a feleségének, Cillei Borbálának adományozta oda a váruradalmat.
1437 végén – Zsigmond halála előtt elfogatta feleségét, nehogy az megakadályozza az általa kiszemelt utód beiktatását a magyar trónra. Az úrnőt csak azután engedték szabadon, hogy lemondott minden magyarországi birtokáról. Zólyomlipcse a továbbiakban a Királyi Kamara kezelésébe került át.
1439 – Habsburg Albert király szintén a feleségének, Erzsébetnek adományozta oda, aki az egyik hívére, Korbáviai Gergelyre bízta.
1440 után – Jan Giskra cseh huszita zsoldosvezér hatalma alá került, akit Erzsébet özvegy királyné hívott be az országba, az utószülött fia – a későbbi V. László király – védelmére.
1462 – Miután Giskra meghódolt Hunyadi Mátyás király előtt, ez a várbirtok is visszakerült a Kamara kezelésébe.
1480-as évek – Az uralkodó törvénytelen fiának, Corvin János liptói hercegnek adta át.
1490 – Hunyadi Mátyás király halála után János herceget az ellenfelei törvényes és törvénytelen eszközökkel próbálták a hatalmas vagyonából kiforgatni. Közelebbről ismeretlen körülmények között került Zólyomlipcse vára is a Nagylúcsei Dóczy família birtokába.
1517 ápr. 30 – A Dóczy família – Saskő és Revistye urai – 600 gyalogos és lovas katonával valamint felfegyverzett jobbágyaival megtámadta Breznóbánya királyi városát, amit kifosztottak és felégettek, a bányáit is tönkretéve. Ezzel a Királyi Kamarának 10 ezer arany kárt okoztak.
1518 dec. 8 – Jagelló II. Lajos király utasította a garamszentbenedeki konventet, hogy vizsgálja ki Nagylúcsei Domján zólyomlipcsei földesúr panaszát. Ugyanis ennek egyik, Pónik faluba való jobbágyát Thurzó György zólyomi kapitány és társai elfogták, majd lefejeztették. A különös csak azt volt az esetben, hogy a bűnügyet kivizsgáló bizottságba a király a tettes két rokonát is beválasztotta. Így természetesen a gyilkosság megtorlatlanul maradt.
1531 – A stájer származású Thurn Kristóf fegyvereseivel elfoglalta a Dóczy famíliától.
1570-es évek – Korabeli forrás szerint zálogként bírta Rubigallus Pál gazdag körmöci polgár.
1620 – A gömöri származású Széchy György főispán szerezte meg.
1644 aug. – Miután Széchy Mária, a szerelmese Wesselényi Ferenc füleki várkapitány kezére játszotta Murány várát, Zólyomlipcse és Balogvár is a Habsburg-hű nemes úr kezére került.
1665 ápr. 3 – Wesselényi nádor a váran kelt levelében leírta, hogy a jobbágyok minden katonát megölnek, aki csak elkószál a táborból a környéken.
1667 márc. 27 – Zólyomlipcsei várában elhunyt Wesselényi Ferenc nádorispán.
1670 -- Miután az özvegy Széchy Máriát, aki részese volt a Habsburg császári és királyi ház elleni összesküvésnek letartóztatták, minden birtokát elkobozták. Így zólyomlipcsei várába is császári zsoldosok vonultak be.
1678 nyara – A Habsburg helyőrség ágyúlövés nélkül kaput nyitott Thököly kuruc felkelőinek, akik azonban a november 1. történt garamszentkeresztesi vereség után kivonultak falai közül. Továbbra is a Királyi Kamara kezelésében maradt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt.
1701 – Zólyomlipcse szerencsésen elkerülte a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot.
1703 szept. 22 – Ocskay László kuruc lovasai megszállták Besztercebánya és Zólyomlipcse környékét.
-- A későbbiekben a „nagyságos fejedelem” legfőbb bizalmasának, Bercsényi Miklósnak a felkelő kuruc hadak főgenerálisának adományozta oda. Korabeli leírások szerint azonban a felesége nagyon fázott benne, így telente inkább átköltöztek Besztercebányára.
1711 – A Rákóczi szabadságharc bukása után sem rombolták le falait és épületeit, valószínűleg az akkori földesurának sikerült elintéznie Bécsben, hogy csak kastélynak és ne várnak nyilvánítsák {mint pl. Krasznahorkát}
XIX. század – Átalakították helyiségeit, hogy szerencsétlenségben meghalt bányászok árvaházaként működhessen.
XX. század – Szociális otthonként üzemeltették.
2005 – A legutóbbi helyszíni bejárás szerint már látogatható a középkori vár, de csak a minden órában induló csoportos vezetéssel. Utolsó csoport délután 15 órakor indul!
Leírása:
Zólyomlipcse vára a község feletti 375 méter magas hegyen épült fel a XIII. század második felében. Az eddig végzett szerény mértékű kutatások szerint eleinte csak a Ny-i végében emelkedő öregtoronyból és a szemközti palotaszárnyból állott, amit, a hegy lejtőjét kerítő ovális kőfal védelmezett. Ezt a következő évszázadokban újabb épületszárnnyal toldották meg, amiket a szikla egyenetlenségeihez alkalmazkodva emeltek. Például az az emeleti saroktermek 2 méterrel magasabban vannak a többi felett. A szintkülönbségeket lépcsőkkel hidalták át. A lovagteremből is lépcsőn lehet lejutni a mély pincébe, innen pedig tovább a kútpincébe, ahonnét 112 méter hosszú alagút vezet a szabadba. Az egyik pincesarokban téglából rakott rabfülkékkel egy kínzóhelyet alakítottak ki a középkorban. Maga a várkút 72 méter mély, a vizet egykoron egy taposómalom segítségével húzták fel. Zólyomlipcse várát a történelme során mindvégig folyamatosan lakták és szerencsés módon átvészelte a vérzivataros korszakokat is, így napjainkban teljes épségben fogadja a régmúltra kíváncsi látogatók ostromló hadát.
