Nyilvánvaló, hogy az életben, életvitelben vannak prioritások. Mindenkinek lehetnek jobb, rosszabb időszakai.
Mivel úgy látom, én vagyok nálad a terítéken, azt hiszem, elmondhatom neked, hogy én is dolgoztam 2, és 3 műszakban is. A mostani munkám során is előfordul, hogy az éjszakai alvás éppenséggel kimarad . És éppenséggel nem vet fel a pénz sem. És voltak az életemben olyan időszakok, amikor el kellett gondolkodnom, mi lesz holnap.. De ez itt most nem arról szól, hogy nekem bizonygatnom kellene ,hogy milyen sanyarú korszakaim voltak amikor másodszor kellett a nulláról indulnom.
Akik ismernek, tudják, miről beszélek.
Továbbá nem értem, miből következtetsz arra, hogy nekem állandóan ilyesmin jár az eszem. Az utóbbi néhány hozzászólásomból?
Ami a dolog másik oldalát illeti:
Ha valaki tesz azért, hogy javítson az életkörülményein, jobb, esetleg könnyebb (?) munkát talál magának, akkor azon kell aggódnia, vagy szégyenkeznie hogy az érdeklődési köre ne különbözzön a szerinted átlagos, vagy rosszabb sorsú emberekétől?
Mert akadhatnak olyan emberek is, akiknek olvasni sincs idejük. Eszerint a te logikád alapján senkinek nem lenne szabad olvasnia sem?
