A “KENDE ÉS GYULA? A magyar kettős fejedelemség teóriájától a forrásokig” témában lenne egy pár megjegyzésem.
A fő állításotok, hogy nincs kettős fejedelemség, nincs szakrális uralkodó, csak kende van, akit az alapforrás lejegyzésének idején éppen Gyulának hívtak. Vagyis a Dzsajhani hagyomány egy Gyula nevű, kende című magyar uralkodóról ad hírt, az eddigi ”mainstream” olvasat rossz.
Az első észrevételem “szakrális” ügyben lenne: Fogalmam sincs (illetve dehogy nincs) hogy következhet a Dzsajhani-szövegből szakrális magyar uralkodó. A ‘gyula’ parancsol, irányít, a ‘kende’ meg a húszezres magyar haderő élén lovagol, vagyis minden, csak nem szakrális vezér. Még a hagyományos olvasatba se lehet beleképzelni szakrális uralkodót, ha nagyon megerőltetjük magunkat, akkor csak a ‘gyula‘ lehet a szakrális (parancsot osztogatni a “palotába zárva” is lehet, lásd kazár nagykagán), a hadsereg élén lovagló kündü semmiképp. De véleményem szerint nincs szakrális uralkodó a magyaroknál, ezt csak annak a történeti iskolának az agyszüleménye, amely szerint a magyarok mindent mindenkor és mindenhol mástól vettek át (mert ugye mi ahhoz is hülyék vagyunk, hogy egy semmit sem csináló sátorba zárt főkirályt kitaláljuk magunknak, azt is mástól kellett átvegyük - de ugyan minek?). Átvettük a kazár rendszer, abban volt egy “here” főkirály, hát nálunk is lett… Mert miért ne. Ennek az iskolának most szerencsére leáldozóban van. De akkor térjünk a lényegi mondanivalótokra!
Alább már írtam, nagyra értékelem a kritikai hozzáállásodat, de ezzel a Gyula nevű kündü dologgal nem értek egyet. Még egy Kündü nevű gyulát inkább reálisnak gondolnék, ha már mindenképpen egyszereplőssé akarjuk tenni Dzsajhani szövegét. Az érveim:
A bolgároknál ismerjük a ‘dulo’ nemzetséget, amit, ha nagyon akarjuk, tisztségnévként is értelmezhetjük és összevethetjük a magyar ”gyulasággal”.
Ott van a DAI, ami a “gyulát” egyértelműen, félreérthetetlenül bírói rangnak határozza meg, közvetlenül az Árpád nem-beli ‘archón’ alatt. Ezzel tökéletesen ugyanazt mondja egyébként, mint a “fősodratú” Dzsajhani olvasat: van főkirály -a DAI-ban az archón, Dzsajhaninál a kündü, és van a ”közvetlen utána következő gyla/Glh mindkét szövegben. Csak a DAI sajnos a görög kifejezést használja a főkirályra, míg a muszlim forrás a magyar(?) megfelelőjét.
És akkor az erdélyi gyulákról még nem beszéltünk.
A ‘gyula’ tisztség létéről a magyaroknál több ráutaló és egy kétségbevonhatatlan (DAI) bizonyíték van. Így az elképzelésének szerintem rossz. De azért sok sikert a további kutatásaitokhoz, hajrá! ;)
Nagyon frusztráló lehet nektek, hogy " a magyarság finnugor eredetéről egyetlen auktornál sem olvashatunk"
Nekem az frusztráló, hogy 2021-ben ilyen mondatot képes leírni egy hazámfia.
No nem csak azért, mert az elmúlt 100+ évben a szakma legjobbjai ezerszer körbejárták a gesztákat, elhelyezve azokat a történelem (szépirodalom) megfelelő polcaira, ebből fakadóan "értékelve" azokat -- a ma tudott végeredmény szerint. A tudomány megtette a magáét, ez ügyben hozzátenni az ismert okokból nem tudsz. Csak az idődet pazarlod itt, megint.
"Magyarokon" folytonosságot mutató népcsoportokat értek, akinek a mai magyarság is utódnépe.
Nem tudod igazolni.
Ennek a folytonosságnak pedig a nagyon "magyaros" kulturális presztízs az alapja, amely véleményem szerint a nyelvünk presztízse nélkül nem működhetett volna egy polietnikus soknyelvű közösségben.
Nem tudod igazolni.
Nem tudsz 895 előtti magyar nyelvűséget igazolni a KM-ben.
Valaki ingerenciát érzett hogy biblikus-mitologikus teremtményeket saját ízlése szerint térképre vigyen.
Amivel te itt házalnál, mintha az bármi másra, mint alkotójának sötét agyára forrás volna.
Én szóltam, hogy ne tedd.
Sudárékat meg se próbáld bevonni, "erősítés gyanánt", mert fel nem fogod, mivel kapcsolatban nyilatkozott úgy, ahogy. Olvasd el a könyvüket.
Kora reggel tombol már a dilinyó.
Összefüggéstelen, összeollózott zagyv, soha meg nem történt, egymással össze nem függő "eseményekről".
Végre elemedben vagy annyi kényszerű "visszafogottság" után, hozhatod magadat teljes mellszélességgel-- no nem mintha nem lettek volna tudottak korábban a hajlamaid.
Mégis azt mondom: neeeeeeeeeeeeee. Ne zülleszd tovább ezt a szerencsétlen topikot. Nyiss egy sajátot, no ott kiélheted a perverzióidat, nyelvészestül, Konostúl.
"Havilah (Hebrew: חֲוִילָה Ḥawilah) refers to both a land and people in several books of the Bible; the one mentioned in Genesis 2:10–11, while the other place thought to be in Africa and mentioned in Genesis 10:7"
Jó sokszor megbeszélve, közben pedig semmi konkrétum anapai eredményekről.
"Nagyon frusztráló lehet nektek, hogy " a magyarság finnugor eredetéről egyetlen auktornál sem olvashatunk"."
Egy szélhámos totál csúsztatás mondata miért lenne az??? :-PP
Egyáltalán milyen értelemben használja az auktor szót?
Ha csak mint szerző, akkor badarság az egész.
Ha a klasszikus értelemben -- ókori szerzők --, akkor meg még nagyobb marhaság!
Miért írtak volna az ókori görög és latin szerzők a magyarokról, amikor azok -- mai ismereteink szerint -- majdnem teljesen kiestek az auktorok látóköréből (kivétel iürkák)? Miért kellett volna bármit is írniuk a finnugor eredetről, ha azt csak a XIX. sz. tárta fel a tudomány???
Micsoda csúsztatás Frau Burját azonosítójától. :-DD
Pontosan az"Éden" mellett, az egykori Szabarok földjén.
Kangarok pedig voltak a szabarok és a besenyők között is. (kun, kend - kenéz szavakhoz lehet köze?
Sudár Balázs is írt most legutóbb testvérharcról:
"Eme egységes nép csak 25 generációval később válik ketté, és csak egy rövid ideig, alig négy-öt generációnyit élnek külön, majd az egyik ág kihal, alkalmasint egy testvérharcban."
Ez a meglátás megállhatja a helyét, hiszen ötúrgúrok-hatúrgúrok, szabarok-kungúrok, bjelogarok(belogárok,belagárok) -kazárok, belogarok-avarok - sokszor egymás ellen harcoltak, hiába voltak hun maradékok.
"A szóban forgó „kangarokat” a Keleti-Kaukázus vidékéről említik örmény és szír források a korai középkorban (5–6. század), Bizánc és az Újperzsa Birodalom 541. évi háborújával kapcsolatban.
Mar Grigor Martyrologiuma szerint I. Huszrau, a perzsák királya ekkor megtámadta a „kangarokat”, és őriztette földjüket. Mar Aba Vitája szerint a király és serege Örményországba és Kaukázusi Ibériába ment, s hadat viselt a „kangarok” ellen. I. Huszrau önéletrajzában leírja, hogy a perzsák elismerik a Zabargan fejedelem vezetése alatt álló, ötvenezer főt számláló három „kangar” törzs önállóságát, és tiszteletben tartják nesztoriánus kereszténységüket. Nevezett nép törzsei ekkor Kaukázus vidékén, a Szeván-tó és a Kura folyó közötti területen éltek. Huszrau azt is elmondja, hogy később e „kangar” törzsek észak felé költöztek.[10][1]
A szóban forgó „kangar” név első ízben az 5. század utolsó évtizedeiben munkálkodó örmény tudós, Lazarus Parphensis művében jelenik meg, s utóbb (a 6. században) az említett szír tudósok munkájában. A „kangar” kifejezés Mar Grigor, illetve Mar Aba írásában Hangaraye, illetve Kangaraye alakban szerepel. Mindkettő a középperzsa (pehlevi) 'wngr kifejezés átvétele, szolgai fordítása, s e szó jelentése bizonyára onogur. A szóban forgó név tehát az onogurok – fejedelmük megszólításából (szabar kán) következtetve szabarok – kaukázusi szálláshelyére hivatkozik, amely a Szeván-tavat és a Kura folyót összekötő út közelében helyezkedett el, Kaukázusi Albania és Kaukázusi Ibéria határánál.[11]
Történészeink egyike-másika szerint a (nevüket joggal viselő) kankarok a Kaukázus vidékéről költöztek északra, először az Urál folyó környékére.[1] Állításuknak azonban – mint láttuk – ellentmondanak a tények. A Keleti-Kaukázusban letelepedett „kangarok” valójában onoguruk, közelebbről szabarok voltak. Jó részük később, a perzsák támadása nyomán északra, Kelet-Európa pusztáira, a Kubány, a Kuma és a Tyerek folyó vidékére költözött.
Egy 692. évre keltezett beszámoló szerint a kankarok törzsei kipcsak törzsekkel éltek együtt a Fekete-Irtis és a Szir-darja között, a mai Kazahsztán területén. Ezen időszakban öltött testet – vélhetően kipcsakok és kankarok szövetsége – a besenyők népe"
És akkor a mitológia:
"Mellőzve tehát az eseményeket, mellyek kezdett tárgyunknak színt adnak, vissza kell térnünk Menróth óriásra, ki a nyelvek megkezdődött összezavarodása után Eviláth földére méne, mellyet ez időben Persia tartományának neveznek, és ott nejétől Eneth-től két fiat nemze, Hunort tudniillik és Mogort, kiktől a húnok vagy magyarok származtak."
Kézai Simon
Gesta Hunnorum et Hungarorum
Terra Hevilat, azaz Kézainál "Eviláth földje", közvetlenül Arménia fölött található, a Kaukázusban. Simmel.
898-ban megjelent, Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai c. értekezésében a kitűnő tudós, Krausz Sámuel utal rá, hogy az ókorban Kis- és Nagy-Eviláthot is ismertek, és később ezt az országot Hunniának nevezték. Kosmas Indikopleustes, aki Kr. u. 510 körül beutazta Dél-Arábiát, Abesszíniát és Indiát, Keresztény topográfia c. művében így ír: „India és Hunnia, vagyis Eviláth. (A könyv 1527-ben jelent meg Baselben.)"
Érdemes a folyóneveket a térképeken leellenőrizni!
"Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt. Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét. A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz" (1Móz 2,10–14).
Aztán a térképek:
HEVILAT - (E-vel, TH-val a végén.) A kező H-t leszámítva Kézai Evilát elnevezésével megegyezik. Itt eszünkbe is juthatnak az Onogur-Hunugur, Ungri -Hungari párhuzamok.
Ha az alter azt írja, hogy: „Az emberi jellem nem változik! Ez a Lyell-féle aktualitás elve, miszerint, aki egyes jelenségek múltbeli változásait akarja megérteni, annak azok mai változásait kell megfigyelnie” – akkor ez badarság, hozzá nem értés. (BF: A történetírás hitelessége). Ha egy (vagy két :DDD) történész mondja: „Ez adta az ötletet, hogy érdemes lenne összehasonlítani a forrásokat, hiszen például a 17. századi krími kánságról meg a krími tatárok hadviseléséről, társadalmáról sokkal több konkrétumot lehet tudni, mint a 9–10. századi magyarok viselt dolgairól. Nagyon hamar jött a felismerés: mint két fogaskerék, úgy illik egymáshoz a két történet” – az egészen más. (B.Sz.J és SB interjú. Barotányi: MN. 2021. júli. 10). A két dolognak semmi köze egymáshoz – mondják az „okosok”. De az alter gondolkodik, megérti és összekapcsolja a kritikát: „B. Szabó János: Inkább arról van szó, hogy ha csak három sor említ minket, magyarokat a szövegben, akkor csak azt a három sort használjuk. Sudár Balázs: Ettől kezdve önálló életet él ez a részlet, és csak a lehető legritkább esetben fordul elő, hogy ezt a részletet az egész tükrében értelmezzék. Mert az alter az előző gondolatrészletet is az egész tükrében értelmezi!
Nekem megtiszteltetés a válasza. Tudományos vitát én nem tudok erről folytatni, mert nincsen rá képesítésem. Pusztán a véleményemet mondom el, egyelőre a riportbéli állításokkal kapcsolatban. A konkrét példában ez alapján nem látom bizonyítottnak, hogy Ügyek már nem abból a családból származik a geszta alapján, mint Attila. Mágóg király ennek a történetnek az origója meglátásom szerint, oda vannak "bekötve" származásilag a személyek. Atilla is. Hogy nincs kihangsúlyozva nála is az Atillához is fűződő rokoni szál, az Álmos és Árpád nevének hierarchikus fontosságát jelentheti, vagy mert nem volt kedve a mesternek egy egész "Tulajdoni lapot" írni...
A forráskritikára Önnek van képesítése természetesen. Ez csak az én véleményem. A könyve érdekes, fontos. A listámon van.
Ehhez az idézet-gyűjteményhez egy megjegyzés: oké, hogy a riportjainkat szemlézitek, megtiszteltetés, hogy valaki odafigyel rájuk. DE: ha tudományos vitát akartok folytatni, akkor nem a riportjaink a fontosak, hanem a tanulmányaink. Nem mellesleg azokban vannak kifejtve az érvek, meg azokban vannak az adatok is. Mellesleg: az új kötet ugyan tanulmánygyűjtemény, de messze nem csak a korábbi dolgaink vannak benne.
"Magyarokon" folytonosságot mutató népcsoportokat értek, akinek a mai magyarság is utódnépe. Ennek a folytonosságnak pedig a nagyon "magyaros" kulturális presztízs az alapja, amely véleményem szerint a nyelvünk presztízse nélkül nem működhetett volna egy polietnikus soknyelvű közösségben.
Nagyon frusztráló lehet nektek, hogy " a magyarság finnugor eredetéről egyetlen auktornál sem olvashatunk". Ha Hitler mondaná, hogy egy meg egy egyenlő kettővel, hiteltelenítené az eredményt?
Ezt a tényt mindig súlyosan el kell hallgatni, meg azt is, (még Sudáréknál is) hogy a krónikáink a magyarok többszöri bejöveteléről szólnak. Ez egy alapvetés bennük, amit illik nem említeni!!!!!!
-----
Anonymus pl. nem.
----
Ez van a gesztában röviden konkrétan: Árpádék ugyanabból az őshazából és népből kiindulva mentek később Pannóniába, ahonnan Attila és népe is származott.
"1 bejövetel: A szcítiaiak ugyanis jó régi népek, s van hatalma Szcítiának keleten, mint fentebb mondottuk. Szcítiának első királya Mágóg volt, a Jáfet fia, és az a nemzet Mágóg királytól nyerte a magyar nevet.Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmú Attila király. Ő az Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szittya földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette.
2 bejövetel. ...Maradjunk meg a történet útján. Hosszú idő múlva pedig ugyanazon Mágóg király ivadékából eredt Ügyek, Álmos vezér apja, kinek Magyarország királyai és vezérei a leszármazottai, miként a következőkben majd előadjuk. A szcítiaiak, amint mondottuk, jó régi népek. ...A hungárusoknak igen vitéz és a hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzete, mint fentebb mondottuk, eredetét a szittya nemzetből vette, amelyet saját nyelvén dentü-mogyernak neveznek. És az a föld túlontúl megtelt az ott született népek sokaságával, annyira, hogy övéit már sem táplálni, sem befogadni nem tudta, mint fentebb mondottuk. Ezért akkor a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak hívnak, a helyszűkét tovább nem tűrhetvén, tanácsot tartott, és késedelem nélkül fegyverrel, haddal igyekezett módját ejteni, hogy szülőföldjét elhagyja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia lehet. Akkor a választásuk arra esett, hogy majd Pannónia földjét keresik fel. Erről ugyanis a szállongó hírből azt hallották, hogy az Attila király földje, akinek az ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott."
