Keresés

Részletes keresés

gabor0036 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131148

Ez a metszet érdekelne engem is, csak mégis mi van benne. 

Előzmény: endrepp (131130)
gabor0036 Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131147

Úgy gondolom a mai világban nem egy óriási költség szezononként egy 2-3-4eFt-os "in-line" vízlágyító patron, amit csak egyszerűen sorba kötsz.. :) 

Előzmény: DrJackson (131144)
öreg_néne_b Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131146

Viszont folyamatosan benne van a reggeliben :)

Előzmény: Green Corner (131145)
Green Corner Creative Commons License 2016.11.19 0 2 131145

De nem naponta!:)))

Én tegnap raktam fel...

Előzmény: foxrudi (131143)
DrJackson Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131144

Nekem átfolyós hűtőm van, 3/4-es műanyag idomos elvezetéssel, szintén kút vízzel hűtök, idén már 3x volt dugulása a könyököknél a feltorlódó vízkő plakkok miatt. Jövőre gondolkodom a colosra történő bővítésén.

Előzmény: Törölt nick (131041)
foxrudi Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131143

Ez már volt fönt,egy párszor,de a Reszkessetek betörők is minden évben műsoron van. :-) :-)

   http://www.feketics.com/attachments/fecske/Fecske200804.pdf

 

Előzmény: Csikky (131133)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 3 131142

Egyébként ezt én is "nagytudású" Cloaced fórumtársunk egyik válaszából ismertem meg, amiben a Magyar Abszint Társaságra részletes írására is utal..érdemes elolvasni, ha valaki még nem ismeri..

 

 

„Magyarországon a hagyományos égetett szeszes italon gyümölcspálinkát értünk, a gabonából készült rövid italok a múltban nagyon ritkák voltak.”

 

Hatalmas tévedés. Magyarországon ugyanúgy minden erjeszthetőt megfőztek régen, ami kéznél volt (a gyümölcsökön kívül leginkább a gabonát, majd később a krumplit is), mint a világon mindenhol máshol is, csak épp ezt mind „pálinkának” nevezték. Nem létezett olyan korszak, amikor egyértelműen a gyümölcs- és törkölypálinka lett volna a legtöbbet fogyasztott töményszesz az országban, ez csak a pálinkamarketing hülyesége. A mai helyzet úgy alakult ki, hogy az 1800-as évek második felében elkezdtek terjedni az ipari szeszfinomítók, és így Magyarországon az első világháború környékén-után minden nem gyümölcsből származó alapanyag átvándololt a finomszeszgyártásba, a finomszeszből pedig likőrt és rumutánzatokat gyártottak. A magyar gabonapárlatok tehát az elmúlt 5-600 évben mindig is jelen voltak, csak éppen az utóbbi 100 évben finomszesz formájában ismerjük. Ebben az írásban olvashatsz a magyar szeszfőzés valódi múltjáról: Mióta pálinka a pálinka, avagy mit „szabad” inni a magyarnak?

rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131141

..."Üdv Rézmüves!  Whisky--Fózés  az új projekt?"...

 

Nem egészen...én úgy mondanám, hogy "időutazás" a régi hagyományokhoz. Ugyanis mielőtt bárki megbotránkozna a gabonából való "whisky-főzés" hallatán, azért azt tudnia kell, hogy jó Mátyás királyunk korában az "égő-víz"-nek csak kis részét főzték savanyú, vagy rossz minőségű borból vagy seprőből.

A nagyobb része nálunk is gabonából (árpa, rozs, búza, kukorica) "égetésével" készült... De azt is pálinkának hívták és pont olyan rossz volt, mint amit az Amerikában a telepesek ittak (tüzes víz), csak ott whisky-nek hívták az érleletlen gabonaszeszt...

Ez a gyümölcspálinka szokás, alig 100-200-éve terjedt el és bizony volt idő, amikor azt mondták, hogy Erdélyben a legjobb "pálinka" kukoricából készül...mint a Börbön, hogy magyaros legyek..

Előzmény: kurucz-1 (131074)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131140

Igen, van is róla rajz a másikon és én is terveztem ebbe, egy-egy leeresztő csapot, amit közösítve vissza lehetne vezetni az üstbe, ha a szint engedi...csak azt nem tudom még, hogy a szinteknek milyen jelentősége van és hogyan kell értelmezni...

Előzmény: endrepp (131136)
1zsakkrumpli Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131139

Napokban többen kértek tőlem segítséget magozó építésében.

Úgy gondoltam, hogy ide felteszem a rajzát.

Figyelem:

A rajz 1,1 kW IMI motorhoz készült, mindenkinek a saját motorjához, elképzeléséhez kell átalakítani.

Inkább javaslom, hogy mindenki kiindulási alapnak használja.

endrepp Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131138

Nem láttam még élőben. A forgó rész addig cseszteti a gyümölcsöt, hogy a végén a rácson átkényszeríti a pépesedő részeket, a többit ki kell borítani, vagy kisajtón kipörgetni, az már konstrukció függő.

Előzmény: Csikky (131133)
Csikky Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131137

Ongára lesz mèg valaki èrdekelt rajtam kivül? :)

endrepp Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131136

Van csapos is, kézzel lehet tartani a szintet.

Előzmény: rézműves1 (131134)
endrepp Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131135

Köszi.

Előzmény: zr-7 (131132)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131134

Igen valószínűleg így lehet, mert így van értelme annak az üstbe visszafolyó vezetéknek...láttam már közelebbi képen ezt a tekerentyűt, ami még kalibrálva is volt, csak nem tudtam, hogy mit működtet..így már persze világos...láttam hasonlót, ahol nem volt ilyen tekerője, gondolom ott fix

visszafolyó cső volt és annál így nem lehet változtatni a folyadék szintet...

Előzmény: endrepp (131130)
Csikky Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131133

Minden magozó bogyózó is egyben?

Nem látom át ezeket a szerkentyűket, de kellene nekem, mert kèzzel szar csinálni! :)

Előzmény: endrepp (131106)
zr-7 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131132

Szőlőnél használtam többször, 80 fölött indul,  tegnapi példa: 45l bogyózótt szőlőből  4l 66%-os lett hígítás nélkül a rézeleje+ előpárlat a szokásos 2%+5 pohár a  az utolsó vágás 60% volt.

Előzmény: endrepp (131131)
endrepp Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131131

Ilyenkor hány liter, hány %-os terméket nyersz ki? Hány %-ot emel rajta azt szeretném kalkulálni.

Előzmény: zr-7 (131129)
endrepp Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131130

Az az osztrák feltét, amire írtad, hogy szeretnéd tudni mi van benne: van egy metszet róla valahol a neten, most nem találom. A lefolyóban van egy fel-le mozgó túlfolyócső, az határozza mag a folyadékszintet a thumperban. Kívül van egy tekerőgomb, annak a tengelyén van egy emelő kallantyú, azzal lehet a bukócső magassági helyzetét változtatni. Olyan, mint a Kothe tányérján a túlfolyó megoldás.

Előzmény: rézműves1 (131128)
zr-7 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131129

Üdv! Az üst 80-as dupla az üstfedő "rézműves1" a páracső 28-as 1,8m emelkedő középen a thumper 17les 2l indulóval szigetelés nélkül a végére 4l-re kondenzál.

Előzmény: rézműves1 (131128)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131128

Na látom a "sötét" Borsodban is nyitottak egyesek a kisérletezésekre...én is terveztem az enyémre ilyen "vízállás" mutatót, de üvegcsőből, mint Gabinál...ugyanis arra gondoltam, hogy hiába lesz az a kis benéző, ha a folyadékszint azt elhagyja, akkor nem látom, hogy meddig növekszik, vagy meddig csökken...nálad hogyan alakult, és mennyi folyadékot tettél bele kezdésnek?...

Előzmény: zr-7 (131125)
kupeci Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131127

Bekapcsolt helyzetben tudod e tankolni, után tölteni?

Előzmény: 1zsakkrumpli (131110)
kupeci Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131126

Úgy látom a mestergerenda sem volt gond:)

Előzmény: gabor0036 (131117)
zr-7 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131125

Variációk egy témára.

Előzmény: gabor0036 (131119)
gabor0036 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131124

A labanc meg a fritz is nagyon smucig nép. A fatüzelés olcsó. Aztán meg ha olyan helyen kell főzni ahol csak fa van javarészt akkor nincs más. 

Előzmény: öreg_néne_b (131123)
öreg_néne_b Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131123

Nekem a csili-vili készülék és a fatüzelés nem jön össze. Az ilyenhez szerintem elektromos fűtés való vagy külön gőzkazán.

Előzmény: gabor0036 (131113)
sogi01 Creative Commons License 2016.11.19 0 1 131122

                                                          vf1 linkgyüjteménye  

                            

 

                                               linkás jóreggelt!   

Hogyan készítsünk jó pálinkát?  Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken: 

 

                                                    A tudás forrása

                                              http://snapszmester.hu/

                                                             Benne

                                       Snapszmester és Nabiti összefoglalója

                                            Miklós1 féle pálinkafőzési 1x1

                                               

                                                Magánfőzés jogszabályai

          

      Szárított fajélesztők hatása                                  Hagyományos kisüsti eljárás

Miklós1 összegzései a ph beállításról                Miklós1 összegzései a cefre elkészültéről 

 Kationcserélő műgyanta használata                          Firekiller tűzvédelmi tanácsai

 

Előzmény: sogi01 (131036)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131121

És még mondja valaki, hogy nem vagyunk "megszállottak"...:)...egyébként a kis hajókazánomon is van egy működő manométer, ami a kazánnyomást méri, de csak 4-bárig, akkora, mint egy 5-forint...

Előzmény: gabor0036 (131119)
rézműves1 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131120

Ez lehet, hogy működik is, mert ez ide lett csinálva...látod ahogy a páracső kerüli a gerendát??...

Ahogy nekem az első (lakótelepi 20-as) főzőmnél, a páraelszívót kerülte a páracső...DDD...

Azt hiszem a hűtő is olyan (csőköteges), mint amilyet Ausztriában láttam és a vízcsövek nagyon jópofán, a fal túloldaláról voltak bekötve...elölről semmit sem láttál, csak a csurdogáló páleszt...

Előzmény: gabor0036 (131117)
gabor0036 Creative Commons License 2016.11.19 0 0 131119

Én is csináltam az enyémre. Spéci üveg, 15x1.8mm 800°-ig és 20bár-ig bírja...

 

Előzmény: rézműves1 (131118)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!