48 forintba kerül nekem a vezetékes vízről egy főzés (elmosással), a kút közelébe sem megyek.
Hogy hordót állítsak be, kis szivattyúval pumpáljak, nem látom értelmét.
Ha kutat akarok használni, felteszek egy hordót 2m-re és ráfolyással áramoltatom a hűtőbe a vizet.
Fagyban már nincs mit főznöm, én erjedés után azonnal elintézem, bogyókat nem szoktam főzni.
Amikor a fagy miatt nem tudod a kutat használni, annak mi köze a rajzhoz? Akkor elég egy szivattyú és a hordó, ha nincs vezetékes vized.
Vegyél egy kis kerti tó szivattyút, hozzá egy 12V-os tápot, ne foglalkozz paraméterekkel, ha lefojtod kicsit, nem ártasz neki, 0.01amperrel több áramot vesz fel, de minek folytanád le?
Használ valaki ilyen megoldást? Egészen konkrétan az érdekelne, hogy milyen szivattyú az optimális. Ugye mondjuk óránként kb. 100 l víz pumpálása szükségeltetik, az emelési magasság max. 1,5 m. Nem utolsó szempont, hogy ne legyen folyamatosan visszafojtva a szivattyú, mert egyrészt nem használ neki, másrészt felesleges energiát fogyaszt. Köszi Rézműves mester a rajzot. Éppen ezen gondolkodtam, hogyan kellene ezt kivitelezni, mert ha bejönnek a fagyok, akkor a kerticsapról már nem a legszerencsésebb a hűtő táplálása, ill, körülményes is. Ráadásul miért ne hasznosítaná újra az ember a kihűlt hűtővizet...
Jó az úgy.A hordó túlfolyóján csak akkor távozik víz,ha annak felmelegedése miatt(ritkán) egy gombnyomással működésre bírja a kútból dolgozó szivattyút,ha a hordóban levő víz lehűlt,leállítja,a túlfolyás leáll.
Tök mindegy. Egy normális versenyen a kiöntő, fehér kendővel körbe fogja az üveget, és úgy önt. Nem látszik a zsűri számra semmi abból, hogy mi van ráírva. Ami rá van írva, az a besoroláshoz kell. Oda pedig csak az adatok kellenek. Voltam én már olyan pálinkaversenyen s, ahol a regisztrációt követően, - amint beírták a pálinkakönyve a nevezett anyagot, és megkapta a bírálati számot, - átöntötték egységes üvegbe, hogy még csak az üvegről se lehessen megismerni, ha netán valamelyik bíráló érintett lenne nevezéssel is.
Nekem 1 szűrő van a szivattyú előtt és 1 a szivattyú után is bekötve, így nálam iszap nincs. Nekem is kb. 60 litert eszik de inkább többet, egy főzés kb. 4 óra vízhasználat. 300 kg cefre 4 főzés, plusz 1 finomítás, ami szintén 4-5 óra körüli. Az 1-1,5 m3 valós érték nálam is. Az in-line szűrő gyorsan telítődne.
A szakmai hagyományokat mindig a profit irányította, az is hozta létre őket. De talán pont a szeszfőzésben változnak a legkevesebbet a hagyományok, ha nagy vonalakban nézzük. Ha idejönne valaki 100 évvel ezelőttről, akkor a legtöbb békebeli röviditalból találna olyat (ha nem is minden sarkon), amivel elégedett lehetne. Sokkal nagyobb gondban lennénk, ha békebeli cigit akarna, de szerintem még a sör is nehezebb ügy lenne, mint a tömény.
A whiskynél nem tudom, mire gondolsz, de leírhatnád az égetett szeszes topicban :)
A mi újkori világunkban meg a "profit" és az üzleti érdek, már régen "felülírta" a tradíciókat is, még az olyan közismerten hagyománytisztelő országban is, mint Anglia...ott is jó pár helyen (a whisky főzés terén), már áttértek a gyorsabb (modernebb) technológiára, csak nem vallják be...:)...
..."A hűtő túlfolyóját minek belevezetni a hordóba, ha azon is túlfolyó van?"...
Ugye csak tréfálsz, amikor ilyet kérdezel!!...nézd meg jól a képet és gondolkodj el rajta...
A zárt primer kör a kis szivattyúval (amit egy kicsit lehet szabályozni is), viszi el a hőt a pálesztől a hűtőspirálon keresztül...(tudod, mint az atomreaktorban)...:):)...persze a spirált rakhatnád közvetlenül a nagyhordóba is, de főleg nyáron ha meleg van, vagy nagyobb az üstöd, mint 50-liter, a 200-as hordó már kevés lesz , pláne ha utána közvetlenül jönne a második főzés...
...így aztán, vagy vödrözöl és merítgetsz, vagy egy kicsit beindítod a kútban lévő szivattyút,
(amit ugye nem nagyon tudsz szabályozni), hogy "tolja" le a forró vizet a nagyhordó tetejéről...
(a túlfolyón keresztül)...ezt ugye a főzés során egyszer vagy kétszer, egy gombnyomással, kényelmesen megtudod tenni...
...nem tudom, te hogy vagy vele, de én inkább az utóbbit választanám, mint a merigetést...
Figyelmesen, részletesen elolvastam a 12 oldal versenyszabályzatot, de erre megnyugtató választ nem találtam. A kérdésem lényege szóval mégegyszer az lett volna, hogy a saját design cimkéim legyenek rajta, vagy egy papircsik, amin a nevezési lappal összefésülhető adat van rajta. :)
Nem pont szar, a nyers, sem. Lehetséges finomat készíteni. Csak tudni kéne, mit, hogyan, miért, miből, hogyan, mivel, mikkel....Senki nem fogja megmondani a tutit, mit kéne, meg hogyan, mert egyszerűen túl sok energia és munka van benne, mire az ember odáig eljut, hogy mindent megtapasztal. Itt is a cefrére-erjesztő hordóra való MAXIMÁLIS odafigyelés meghatározó, mert másképp igen nagy szar lesz-lehet belőle.. Mert ennél a fajta sportnál, tényleg maximális odafigyelés kell mindenre. A gabonaszesz pedig sosem ízetlen. Ez egy orbitális tévedés. Van íze. Bármivel is van finomítva, akár tornyossal is, akkor is van íze. Az alkotó elemek keveréke pedig meghatározza a kívánatos ízt. Csak egy tipp: hordók tetejéből ki kell venni a gumi gyűrűt, ami tömít. Ha egyetlen egyszer is van fertőzött cefre, az a gumigyűrűbe beivódva mindig fertőzni fog. Ha nem azonnal, majd a tizenharmadiknál...Hőfokok, főzés idő, fertőtlenítés, enzimek, keverékek, tényleg, ez egy külön sport...
Nálam inkább homok (iszap)van a tartály alján, talajvíz kút. A spirál 1. menete vízköves, óránként 60 liter vizet használok. Így a kifolyó párlat 20 C fokos. 200 liter cefréhez kb. 1-1,2 köbméter víz fogy.
Hidd el sokféle igény létezik, pl: ,,az a jó pálinka, amit ha, megiszunk és öt perc múlva úgy érezzük, mintha egy kandúrmacskát húznának visszafelé a beleinkben."
Igen, ez az üzlet csak parasztvakítás, szándékosan keverik a fogalmakat. Egyesek újabban jól megélnek belőle, hogy nyers gabonaszeszt töltenek a szép üvegbe (röhejesen drágán persze), aztán minél szarízűbb, annál „hitelesebb”.
Ez kábé olyan, mintha itthon egy kereskedelmi főzde azzal adná el a rohadt gyümölcsből készült pálinkáját, hogy „igazi átkosbeli kerítésszaggató” (ebből is csak a cukor hiányozna:)
Az ilyen dokufilmek egyébként a részletek tekintetében hírhedten rosszak, nemcsak azért, hogy ne mutassanak meg mindent, hanem egyszerűen igénytelenek. A néző úgyse ért hozzá.
Tovább gondolva a dolgot, azért lehet, hogy nem egészen mondtak el mindent úgy ahogy csinálják, de ez azt hiszem érthető...ha az gazdaságosabb, vagy eredményesebb, akkor lehet, hogy ők is használnak árpamalátát az elcukrosításhoz...DDD...
Ennél azért van egy jóval egyszerűbb és jól működő, bevált módszer...akinek nincs hidroforja "csak" egy szivattyúja a kútban, az nagyon nehezen tudja hűtést megfelelően szabályozni...de evvel, amit
már 2011. ápr. 17.-én rajzoltam ide a fórumra ez jól megoldható...
Hidd el, hogy ennek semmi köze nem volt a cukorcefrés módszerhez, csak a jól bevált régi technológiát követték...Az igaz, hogy a "szeszcsempész időszak", holdfény "márkanevét" használják a mai napig, de szerintem ez csak jó üzleti fogás és talán "nosztalgiáznak" is egy kicsit...DDD...
DES 100-as van, átfolyós hűtővel, több tonnányi cefrém nincs szerencsére, de időm se lenne annyit főzni. Még a víz pontos szabályzása nincs megoldva, egyenlőre golyós csappal történik, így elég pazarló a történet...
Amúgy kútról töltök meg két 1 m3-es tartályt, majd abból egy házi vízmű szolgáltatja a nyomást. Nem nagyon foglalkozok az elpazarolt vízzel, mert a kertet locsolom vele úgy is...
én rajzoltam ide a fórumra ez jól megoldható...