"A vasúttársaság állítása szerint van vészforgatókönyvük hasonló szituációkra" - abszolút szerencse, máskülönben még mindig ott dekkolnának, gondolom ;-))))))))))))))))))
"Jelfogó működés akár 60 ○-nál sem gond. A normál TTL IC-k is működnek 70 fokig, a militaryk meg egyenesen 125-ig. Tranzisztoroknak meg még a melegebb sem gond."
Valószínűleg ezt a mi jelfogóinknak nem mondtál el annó a gyárban. :/
Most, hogy utánanéztem, tényleg elég korán bevezették; az 1934. december 28-án kiadott DRG Signalbuch-ban már ez áll ott, ahol az alakjelző két karral jelez:
Signal Hp 2 - Langsamfahrt - Fahrt frei mit Geschwindigkeitbeschränkung auf 40km/h oder auf eine durch besondere Anordnung festgesetzte Geschwindigkeit.
Előbbről nincs forrásom, de vélhetően a DRG alatt, azaz 1920-tól már ez volt a rendszer.
Az elődöknél viszont irányjelzés volt, pl: a bajoroknál "Fahrt frei für ein abzweigendes Gleis.".
Mindenesetre már értem az érvet, tényleg mondhatjuk, hogy náluk elég nagy hagyománya van sebességjelzésnek.
Egyszer csak "szabadra" áll, a takarítók nyújtott karral rámutatnak, és felszállnak a vonatra takarítani.
Ha ezek után meglátsz egy koszos halbit, tudni fogod, hogy az nem a takarítók, vagy a munkát ellenőrzők trehánysága miatt van. Pusztán annyi történt, hogy a japán rendszert vették át, viszont sajnálatos fordítási hibából eredően, a takarítójelzőket nem a vasútállomásokon, hanem a takarítócég telephelyén állították fel. A takarítók, teljes menetfelszerelésben, a legkorszerűbb tisztítóeszközökkel bőségesen ellátva, évek óta a telephelyen szobroznak, és izgatottan várják, hogy a jelző végre felhatalmazza őket a munka megkezdésére.
Magam az vagyok :-) Terveztem és telepítettem elektronikus rendszereket ilyenfajta klimatikus viszonyokra pl. az olajbányász ipar számára. Működtek.
Terveztem rendszert a MÁV számára is, pályáztam vele Onozó vezig idején, de az ottani "szakmabeliektől" olyan útálatba ütköztem, hogy beláttam, ez zsákutca :-) (Pedig a piros szót ki sem ejtettem.)
mert ők már rendelkeztek/nek olyan fényjelzőkkel, amelyek az alakjelzők éjjeli jelzésképeit mutatták nappal is.
Nem ez a lényeg, hanem hogy náluk sebességjelzési rendszer van, legyen az alakjelző, Hl-jelző, Hp-jelző, Ks-jelző.
hogy a "szabad kitérőben" jelzést 40-esre változtassák alapesetben
Ez mikor történt meg a német vasutakon? A fény-Hp-jelzők bevezetése miatt volt esetleg?
Egyébként a románok is egészen jól hozzábarkácsolták az INDUSI-t az alakjelzőikhez, pedig náluk is ugyanolyan katyvasz-rendszer van, mint nálunk (annyi különbséggel, hogy náluk még megvan az irányjelzés a kijáraton is). Ami végül is jobban belegondolva nem is annyira ördögtől való, hiszen az INDUSI igazából az előjelzők körül ténykedik, az meg még idehaza is egyértelmű (lenne, ha nem halnának ki lassan a szárnykapcsolók...).
A klímásítást, alapvetően, az áramellátás kényszeríti ki. A piac és a modernizálás bűvkörében( ebből van lehetőség fejni az állami tehenet) a "szakosodott" cégek, (Érd, PQ) olyan bődületes szolgáltatást, "fejlesztéseket" hajtanak és adnak el, melyek egyrészt számukra folyamatos jelenlétet, bevételt garantálnak, másrészt a folyamat részeként monopolizálják helyzetüket, s ennek az ára nem számít, hisz közpénz.Röviden ennyit.
Szívesen megkérdezném azt a rendszertervezőt, hogy miért tervezett olyat, amely mellett nyáron állandóan megy a klíma...
Helytelen. Helyesen:
Szívesen megterveztem volna én az egészet úgy, hogy éveken át elüzemeljen a berendezés nyáron 50, télen -10 fokban.
Szerintem (bár nem vagyok szakmabeli, csak szimpla automatizálási mérnök) egyszerűbb a hőmérsékletet 40° alatt tartani, mint becsszóra bevállalni, hogy az összes alkotóelem (nem csak egy jelfogó, meg egy darab "katonai" TTL-IC) éveken keresztül kibírja a hőmérsékletingadozást. És itt tényleg az összesre gondolok (beleértve a kábelszigeteléseket, ellenállásokat, rögzítő- és tartóelemeket, a millió egyéb műanyag bizbaszt, a konténer belső burkolatát, satöbbi.
>Azért abban a vaskonténerben meleg tud lenni, amikor nem megy a klíma....
Jelfogó működés akár 60 ○-nál sem gond. A normál TTL IC-k is működnek 70 fokig, a militaryk meg egyenesen 125-ig. Tranzisztoroknak meg még a melegebb sem gond.
Szívesen megkérdezném azt a rendszertervezőt, hogy miért tervezett olyat, amely mellett nyáron állandóan megy a klíma...
>Ezt meg a jelzőket szokták egyébként bőszen mutogatva, ...
Igen, ott kötelező rámutatni a jelzőre.
A tókiói főpályaudvaron a beérkező vonatokra fényjelző engedi föl a takarítókat. Állnak a peronon és nézik a jelzőt. Egyszer csak "szabadra" áll, a takarítók nyújtott karral rámutatnak, és felszállnak a vonatra takarítani.
Az túlzás, hogy mindentudó, de ha már itt vagyok, akkor kerestem valami szakmába vágó hobbit.
Amúgy igen, néhány kivétellel szinte az összes JR típusban megtalálható ez a zsebóra (magán vasúttársaságoknál digitális változat is megfigyelhető elvétve), mely túlnyomó részt Seiko gyártmányú és kb. a Japán Birodalmi Vasúttársaság (még a JNR, a Japán Állami Vasúttársaság előtt) idejére, 1929-re tehető a megjelenésük. Szolgálat előtt a vezér hozzáállítja a saját óráját a telephelyen található "etalon" órához és akkor eszerint kell vinni a járatot. Van ilyen fain kis menetrend is a vezér orra előtt, mely tartalmazza, hogy melyik állomáson mikor kell áthaladnia ill. érkeznie / indulnia. Jól bevált, pontos rendszer, úgyhogy még a shinkansen-en is találkozni ezekkel. (Néha egy-két lelkes gyűjtő még Amazon-ra vagy egyéb aukciós helyekre is felteszi az örökölt / kiárusításon megvett darabokat, általában ilyen 40-60k forintért lehet is őket vinni.)
Az utolsó képen látszik a hosszúkás cucc a menetrend, csak mivel ez a mozdonyvezető egyes személyes adatait is tartalmazza, így gyakran ki szokták takarni egy részét. Ezt meg a jelzőket szokták egyébként bőszen mutogatva, hangosan konfirmálni maguknak.
Igaz, nekik ez sokkal egyszerűbb, mert ők már rendelkeztek/nek olyan fényjelzőkkel, amelyek az alakjelzők éjjeli jelzésképeit mutatták nappal is. Ebből következően rendelkeztek azzal az absztrakciós képességgel is, hogy a "szabad kitérőben" jelzést 40-esre változtassák alapesetben. Nem 40-es váltók esetén meg az alakjelzőre is felkerült a módosító jelzés és kész.
Illetve mégsem, mert ugyanígy volt ez Magyarországon is 68-ig. Utána meg ott sem, lévén, hogy Niederfinow DDR volt, ahol a mieinkhez hasonló Hl jelzőket erőltették.
Szóval lehet, hogy Ők tényleg csak "sokkal következetesebbek maradtak"? Bezzeg! :-)
Az alakjelzős topikba feltettem néhány képet Horvátországból, ott is látszik a mágnes az előjelző és a bejárati jelző mellett is. Ebből gondolom, hogy az eset azért nem egyedi.
Következzék két adottság, ami miatt szerintem nem lehet a németek alakjelzőire bezzegezni:
1.) A németek az alakjelzős világban sokkal következetesebbek maradtak, mint mi, náluk az alakjelzők is sebességjelzési rendszerben működnek.
2.) Az INDUSI egy olyan PZB, aminek az alapjai zseniálisan egyszerűek, gyakorlatilag semmi nem kell ahhoz, hogy egy tekercset egy alakjelzőhöz hozzácsapjunk (nemhogy külön vezérlés nem kell neki, de még betáp sem).
E két (sebességjelzési, illetve jól működő vonatbefolyásoló) rendszer segítségével azért elég jól el lehet ketyegni, nem kell feltétlenül a cserén gondolkodni.
Azt hiszem, ezzel egy olyan kérdést válaszoltál meg, amit senki sem tett fel.
A 40-es vonalon átépültek az állomási berendezések fényjelzősre és lett AT térköz ezelőtt jónéhány évvel. Ennek fényében szerintem az átépítés előtti időszakot lehet "régi, alakjelzős" jelzővel illetni, míg az átépítés utánit "újabb, fényjelzős" jelzővel.
Nem mondom, hogy nem lehet alakjelzőhöz AT térközt illeszteni, mert lehet, ahogy erre már itthon is láttunk példákat. (Jelfeladást is lehetne, ha akarnánk.)
Egy kérdés hozzád, mint a japán vasút mindentudójához: jól láttam, hogy a zsebóra minden mozdonyvezető felszerelésének része, és a műszerfalon külön helye van?
Fegyintézete válogatja... Fenn északon, a vorkutai vonal mentén, Uhta mellett láttam egyet, klasszikus börtönnek nézett ki. A klimatikus körülmények miatt már eleve az nem lehet túl kellemes, ha a lakókat kiterelik egy negyedórás sétára az udvarra, januárban. Aztán láttam egy másikat az Urálban, a Nyizsnyij Tagil-i vonal mentén. Képzelj el egy nagyobb falut, és tényleg teljesen annak néz ki, a házak különböző alakúak, méretűek, színűek, stb. Csak éppen szögesdrót kerítés veszi körbe, az amúgy bazinagy területet.
