1,kábellel össze kötöd és a ház két részére elhelyezed őket :) és nő a lefedettség az meg,hogy 150Mbps vagy 300Mbps semmi különbség nincs csak annyi,hogy az adni és venni is tud egyszerre.
2, firmwaret cserélsz és repeater módban használod egyiket akkor nem kell kábellel össze kötnöd így is nő a lefedettség
(de ezzel vigyázni kell és garancia vesztést okozhat jó pár modellen nem lehet aztán az eredetit vissza tenni)
(wireless b módban a legjobb a lefedettség egyébként)
az adóteljesítményével semmi gond nincs megfeleő antennával 100 méterekről is müködik
Egyszerű háziasszony vagyok. Van egy Asus RX 3041-es routerem.
Az én gépemen Win7 van, az felismeri egyből, de a férjem szobájában lévő gép XP-s. Vezetéken lenne odahúzva.
Valaki el tudná nekem mondani lépésről lépésre, hogy mit csináljak ahhoz, hogy a gép felismerje? Volt már itt ember jópénzért, aki megcsinálta a régi gépén, láttam, hogy az egész meló nem több 5-6 percnél, csak nyilván valamit érteni kell hozzá.
Közben meglett, mehetnek az autonóm AP-k. Ha együtt tudsz élni a hálózati kapcsolatok leszakadásával, akkor bajt nem csinál. Meg hogy néha szar lesz a sávszélesség, mert addig nem fogja ledobni az AP-t, amíg van bármilyen elérés hozzá, hiába van a másikon jobb térerő.
Hálózati szempontból igen, de hogy az operációs rendszer átkonnektál-e ugyanannak az SSID-nek egy másik APjára, az nekem nem volt evidens.
"egymástól független AP-k, amik szigorúan csak switchek, és központilag egy DHCP szerver"
nálam az AP az AP. természetesen tiltva van az AP-n levő DHCP szerver és központi DHCP-t használok. AP-ban switch sincs nálam, 1db utp portos eszközök ezek, hálózati szempontból 'átlátszóak'.
ugyanez a PC a 'nagy irodák' wifijén jól működik.
"Az a minimum, hogy központilag osztanak IP-t (és nem minden AP magától)"
természetesen nálam is így van.
Én úgy gondoltam hálózati szempontból a BSSID (HWAddr/MAC) a lényeges ami nyilván minden AP-n eltérő, kapcsolódáskor eldől akárcsak a kábelen a MAC. mindössze a humánus beállítás miatt használatos az SSID név.
"az átjelentkezés idejére a hálózati interfész leszakad, az operációs rendszer meg bontja az össze hálózati kapcsolatot, network share-t, letöltéseket, mindent"
így van. ez engem nem zavar. nem kell roaming.
"de ideálisan még több SSID-t is sugároz ugyanaz az AP"
nem az "ideális" hanem a megengedett/lehetséges szót használnám inkább. ez nálam is jó lett volna, de ahogy utánanéztem egy tplink AP és DDWRT routerrel ezt az AP-n nem tudom megoldani. így lemondok róla.
Az ARP tábla frissül magától azonnal, az nem gond. (ahogy a PC is azonnal működik, ha átdugod egy másik switchportra).
De egy végpont nem képes egyszerre két AP-ra csatlakozni, és az átjelentkezés idejére a hálózati interfész leszakad, az operációs rendszer meg bontja az össze hálózati kapcsolatot, network share-t, letöltéseket, mindent.
A 802.1x nem csak a felhasználókat kezeli központilag, hanem opciósan a felhasználókhoz (és végpontokhoz) tartozó beállításokat is.
Az talán működhet (bár utána kell olvasnom), hogy egymástól független AP-k, amik szigorúan csak switchek, és központilag egy DHCP szerver. Ha ezek ugyanazt az SSID-t hirdetik, és a kliens nem kezd el a másik AP-k beaconjaira válaszolni és alkalmasint pattogni a két egyforma térerejű AP között, akkor hm... Megnézem.
Az irodában az egyes AP-k ritkán függetlenek egymástól. Az a minimum, hogy központilag osztanak IP-t (és nem minden AP magától), de ideálisan még több SSID-t is sugároz ugyanaz az AP: egy védett belső hálót a céges laptopoknak, meg egy másik internetet a vendégeknek. Egy wireless háló, egy SSID. Ez nagyon nem ugyanaz, mint sok független, ami ugyanannak hazudja magát.
SNMP erre nem jó, ahhoz is kell szerver. Az AP csak kliens lesz és küld egy trap-et, de a másik AP nem fog tudni vele mit kezdeni. Akkor meg már inkább 802.1x.
Köszönöm, de nekem nincs szükségem radius szerverre, mert se annyi user nincs, se annyi AP, hogy központosított felhasználókezelésre lenne szükségem..
inkább gondolnék olyasmire hogy az eszközök ARP tábláját frissíteni kell ha átmegy eggyik AP-ról a másikra a laptop. erre meg az SNMP lenne talán alkalmas (?), így az első elképzelésed szerint tudna egymásról a két AP: ha egymást állítanám be az snmp beállításaikban? (más aktív hálózati eszköz úgy sincs, csak passzív switch)
Azt se értem miért nevezed igénytelennek. a nagy irodák wifijére megfelel.
szerintem pont az az igénytelen ha minden szobához vagy kerthez külön ssid-t kell manuálisan keresgélni, és manuálisan nézegetni melyik jobb.
a telefon is automatikusan csatlakozik a hálózatra, nem kell kézzel megadnod hogy a kispesti toronyra vagy a rákosfalvaira csatlakozzon..
Félreértettem a kérdést,arra gondoltam jelentősebb befektetés nélkül akarod megoldani. Ha van rá megfelelő apanázs, aakor veszel két Linksys 6500-at, 1 db RE1000 jelerősitő, és mondjuk egy ap-t és már megis van:)
Nagy irodák (sok kliens) esetén nem PSK-alapú az authentikáció, és innetől az authentikációs szerver kezeli a klienst, mindegy melyik AP-ről jön.
Ha ilyent akarsz otthonra, akkor mittudomén, Mikrotik, az olcsó, és megcsinálja (40kHUF vidéke per AP). Nagy irodaházak céges hálózatait nem 10kHUF-os konzumer fosból építik.
Én nem hiszek benne, hogy a wireless belátható időn belül fogja hozni a drótos net sebességét és rendelkezésre állást. 4g meg lófasz. Városokon (és a Vodafoneon) kívül 3G is csak mutatóba van. Ahol van rendes wireless net, ott tipikusan van sokkal jobb vezetékes is. Ez még sokáig nem lesz alternatíva.
de konkrétan miért is? (egy hálózatom van, egy almaszkal 192.168.1.* ezt ekarom elérni több AP-vel)
sok helyen azonos ssid-t használnak. én miért ne tehetném meg ugyanezt?
cégnél sem kellett másik szobába menve keresgélni hogy melyik ssid az erősebb, és másik ssid-re váltani. nagy területek, irodák esetén is 1db ssid a bevett módszer. tucatnyi AP szórta ugyanazt az ssidt. ezt akarom én is itthon.
wifi roaming nem szükséges. (amit linkeltél)
a kérdés az volt okoz-e ez gondot? ha igen mit?
az nem válasz hogy szokásjog miatt, az se hogy C címtartomány, mert semmi köze hozzá.
Nna. Static IP-t felesleges erőltetni, ha tudsz olyant, hogy DHCP, de mindig ugyanazt kapja, az a legtutibb.
Ha a 192.168.0.x tartományból a telefon látja a 192.168.1.x -es network share-t, akkor ez nem hálózati probléma.
NAT: a külső és a belső oldal között ezek a home routerek tipikusan natolnak. De mittudomén. Kipróbálni talán úgy tudod a legkönnyebben, hogy a telefonról felcsatlakozol a PC-re, aztán megnézed hogy melyik tartományból jött a kliens. De ez most így hirtelen irreleváns, mert ha telefonról megy, akkor sanszosan nem hálózatos a probléma.
DHCP így nem tragédia, a routeren a DHCP kérés nem fog átjutni magától, szóval olyant lehet, hogy mind a két subnetnek saját DHCP szervere van.
Ping nem volt rossz ötlet, itt valami routing probléma lesz. A "célhálózat nem elérhető" akkor jön, ha egy router (funkcióját tekintve útvonalválasztó) megkapja a csomagot, és nem tudja továbbítani, mert nem tudja merre küldje. Ilyenkor szól a forrásnak, hogy baj van. SZERINTEM az történik, hogy a PC-ről indított csomag ész nélkül az internet fele megy (holott van ott egy routernek látszó tárgy, ami TUDJA, hogy a 192.168.0.x az ő másik interfésze, de valamiért mégse arra lépteti ki a csomagot). Aztán valamelyik szolgáltatói router mondja azt, hogy a 192.168.0.x címmel nem tud mit kezdeni, és ott már igaza van.
Olyant nem tudsz, hogy ha már lehoztál egy kábelt a routernek, akkor mellette legyen még egy a PC-nek visszafele? És akkor a szolgáltatói cucc marad modem, lejön a kábel a földszinti TPlinknak, abba bedugod kábelen a PC-t és fasza minden.
Mert az SSID a wireless hálózat egyedi azonosítója.
A TCP/IP-ben nagyon sok mindent össze lehet görcsölni működőre akkor is, ha nem illik úgy csinálni. Sportból persze lehet szopni vele, de hosszú távon (szerintem) nem érdemes.
Ha két gépet felraksz a hálózatra ugyanabból a C címtartományból, csak az egyiknek A osztályú subnet maszkot adsz, azok is fogják látni egymást, mégse hiszem, hogy normális lenne így csinálni, csak mert működik. (Sőt, ha a router tud proxy ARP-t, még a routeren is át fog látni a gép az A osztályú subnet mask ellenére).
De van még pár ilyen featúra. Olyant is lehet, hogy ha kiesik egy AP, akkor a környezők megnövelik az adóteljesítményt, és lefedettséget adnak a kiesett cucc helyén.
itt olyan is bejött ami 80 km re van persze ez izőszakos eltünik néha ott van héha nincs google térképen ban van jelőlve és az Ap neve ill SSID alapján rá lehet keresni minél magasabbra tudod föltenni annál jobb 8-10 m-től fölfelé
3km-t röhögve meg lehet oldani 2db. kültéri AccesPointtal. Az adó routerbe belecsatlakoztatni egy erős kültéri AP-t(lehetőleg 5Ghz-est). A másik helyen szintén egy ugyanilyen kültéri AP-t a tetőre. Belőni szabad rálátással, és már hasít is a net. A vevő helyen is lehet alkalmazni az AP után egy routert. Azért nem árt hozzá egy kis hálózati ismeret(AP mód-Kliens mód IP- kiosztása stb.) Az egész megvan 40.000-ből.
Köszi a hosszú választ, köszi hogy időt szántál rá. Ha lehet, én is hosszabban válaszolnék, hátha így megtaláljuk a megoldást. :)
Kezdve az elején: szerintem nem csinál több eszköz PPPoE-t. VDSL előfizetésemhez kaptam egy T-s ZTE kütyüt, ami modem és wifi router is egyben. Ez már egy okosabb eszköz, mint amit a T régebben adott, a régiekben még port forwardot se nagyon lehetett beállítani, ezzel meg lehet PPPoE pass-throught is. Kb. egy évig így is üzemelt, tehát hogy a pass-through be volt kapcsolva, azaz a szolgáltató eszköze csak modemként funkcionált, mellette volt egy TL-WR941ND, ami "tárcsázott", erre volt kábellel kötve PC, illetve kiszolgálta wifin a telefonokat, tabletet, médialejátszót. Ez az elrendezés volt az emeleti szobában, mivel ide és csak ide jön be a telefonkábel, illetve itt a PC, aminél ragaszkodom a kábeles megoldáshoz. A wifi jele viszont a földszinten és az udvaron gyenge volt, egy tune-in rádió alkalmazás mondjuk szalonnasütés közben nem bírt ki 5 percet folyamatosan.
Az ötlet az volt, illetve a megvalósítás az lett, hogy húztam egy cat5 kábelt a fenti szoba és a lenti nappali között, a TP-Linket levittem, a szolgáltatós modemet pedig "élesítettem routernek" is, azaz PPPoE pass-through kikapcs. Tehát a PC most már erre van dugva, illetve LAN2 portra az újonnan behúzott kábel, másik végén a TP-Linkkel. A szolgáltatós router DHCP beállításainál be van állítva ún. DHCP binding, ő így hívja, hogy mindig ugyanazt az IP címet kapja a PC, illetve a lenti router. PC-t használom távoli asztallal is hébe-hóba, 3389 port átirányítással most is működik szépen. Illetve PC-ről böngészőbe írva a TP-Link címét, el is érem, tudom is állítgani, amit kell. Valószínűleg itt lehet a hiba is, mármint a TP-Link beállításainál.
Szóval a TP-Link kap a szolgáltatós routertől "fix" IP-t (192.168.1.4), és ő a 192.168.0 tartományban oszt címeket. Az első érdekesség, hogy a TP-Link beállításainál a "WAN connection type-nál" csak a Dynamic IP-t választva működik rendesen. Józan paraszti ésszel Static IP-t választottam volna, de az vmiért nem megy. Nem tudom, ez pl. mekkora gond. Van "detect" gomb is, azt nyomva ő is dynamic IP-t lát/javasol.
Szóval a lenti TP-Link routerre van kábellel dugva a médialejátszó, illetve wifin telefonok, tablet. Itt is beállítottam, hogy a lejátszó mindig ugyanazt az IP-t kapja, a TP-Link ezt address reservationnek hívja, a telefonok, tablet meg kap vmit a 192.168.0 tartományból. És most kezd még érdekesebb lenni. A lejátszó "fix" címét (192.168.0.100) böngészőbe ütve bejön egy konfigurációs oldal, amit csak a 192.168.0 tartományból érek most el, azaz egy okostelefonnal wifin. A 192.168.1.2-n lévő PC-ről ezt a címet beütve nem történik semmi. Viszont még az előbb említett 192.168.0.x-es telefonnal egy total commander alkalmazással és egy LAN pluginnel simán látom a PC-n, azaz a 192.168.1.2-n megosztott könyvtárakat, file-okat. Valószínű, ha a lejátszónak is meg tudnám adni, hogy hol "keresse" a PC-t, lehet menne is, de erre úgy néz ki, nincs lehetőségem. És igazából ez az egy funkció hiányzik nagyon.
Arról már lemondtam, hogy a szolgáltatós modem+router is wifi AP-ként működjön, mert azzal meg az volt a gondom, hogy a telefonnal rácsatlakozva az első app, ami a "netre ment", valahogy le is fagyasztotta a wifit. Na, ez most hülyén hangzott, úgy képzeld el, hogy pl. speed test alkalmazást elindítva még a pinget leméri, a letöltés mérést elkezdi de 10MBit/s körül kiakad az "óra" és onnantól fogva nincs net. Wifi jel van, net semmi. De mondom, ez a legkisebb gondom, itt fent annyira nem létszükséglet a wifi, az a kis jel, ami most lentről feljön elég mondjuk a telónak. (Laptopom nincs).
Ja, és úgy állítottam be, hogy mindkét AP ugyanazt az SSID-t hirdette, a telefon szépen mindig az erősebb jelre csatlakozott és persze mindig más IP-t kapott, csak hát az előbb említett probléma miatt fent inkább kikapcsoltam. Előtte persze próbáltam más SSID-vel fent, de mindig ugyanaz lett a vége, ha vmi a telón akart vmit a netről, pár másodperc után már nem volt net. De ez a legkisebb bajom, ezen ne akadjunk fent. Majd elővesszük, ha már látja a lejátszó a PC-s megosztást. :))
Írtad, hogy két belső hálózat között csak akkor NAT-oljak, ha muszáj. Ezt nem vágom teljesen, most akkor az eddig leírtak szerint NAT-olok, ugye? Ha igen, akkor muszáj. :)
Aztán azt írod, hogy több DHCP szerverem ne legyen. Ezzel kapcsolatban is bizonytalan vagyok, hiszen a fenti, szolgáltatós routeren is be van kapcsolva, de ő a két eszköznek (PC, és másik router) mindig ugyanazt az IP-t adja. Ez akkor most DHCP szerver? :) Ha az is, nem hiszem, hogy ezzel gondom lenne, bár lehet ez csak a látszat...
A WDS-ről eddig nem nagyon tudtam, de utána olvasva értem már miről beszélsz. Van is ilyen funkció a TP Linken, próbáltam is akkor mikor levittem a kábelt, működésre is tudtam bírni, de ez esetben vagy a fenti PC vagy a lenti lejátszó közvetve wifin kapcsolódna a hálózathoz, amit nem szeretnék. Mondjuk sebesség teszteket nem futtattam, de valahogy úgy vagyok vele, hogy a wifi sosem olyan gyors és stabil, mint a kábel. Hülyézzetek nyugodtan, ha nem így van.
Na, kb. ennyi, remélem mindent elmondtam. Hozzá nem értőként szerintem az a legfurcsább, hogy 192.168.0.x című, wifis telóról gyakorlatilag elérem mindkét (al)hálózatot, PC-ről meg nem látom a 192.168.0.x-en lévő eszközöket.
Ja, és most egy hirtelen ötlettől felindulva, miközben ezeket a sorokat írom a 192.168.1.2 PC-ről, gondoltam megpingelem a 192.168.0.100 lejátszót.
Ez mi a franc lehet? Kifelé 78.92.225.xx az IP-m....
Éntőlem 3km-re van egy ismerősöm akinek korlátlan Internete van.
Hogy ha én itt akarom fogni WIFI-vel az ő internetét annak mi a feltétele. A-Z-ig."
Kedves Miklós! A jelenlegi hálozati technológia még nem elég fejlett ahhoz, hogy ilyen távolságban fogni lehessen wifi jelet. ha eljáétszunk a gondolattal, kb így meg lehetne csinálni: lenne mondjuk egy nagyon erős router(pl Linksys EA6500) ahhoz egy wifi usb key a másik gépbe(wusb100), és a kettő közé meg berakni minél több acces pointot illetve jelerősitőt egészen addig , amíg át nem ér a jel. ismétlem ez csak kalandozás, a gyakorlatban nem megvalósitható!
Ez nem hangzik rosszul, hogy a vodánál tudtál venni routert ennyiért. Valószínű, hogy én is átmegyek a vodához. Lehet addig várnom kéne a routerrel is. Viszont ami 3g.s router annak meg elvileg jónak kell lennie.
