A szoftver ahol tud, segít! Ahol nem tud, ott speciel inkább bajt okoz... azt persze nem jelzi, ha az összetett szót külön írjuk (pl. HP-fanfic írók a bájitaltantanár szót szinte sohasem írják helyesen, azaz egybe)
Nyilván csak kamuként tudja értelmezni a linket, amely esetben a link főnévből átmegy melléknévbe, jelzőbe, és ily módon különírandó a jelzett szótól. Viccet félretéve: dobd ki ezt az ellenőrzőt! :)
Érdekes kivétel a Nagyszombatban is, nyilván az is közrejátszott a magyar név nem nazálisra végződése -ban/-ben-es toldalékolásában, hogy a főszabály szerinti ragozás homoním lenne az időhatározó nagyszombaton-nal.
> Ellent kell mondanom. Ez a hosszú alakulat szókapcsolat. Ugyanis a szemantikai feltétel (általában) csak akkor számít, ha mindkét alkotóelem egyszerű szó. Ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetétel (és nem szótározott kivételről van szó, amelyek tipikus köre a két egy szótagú szóból álló utótagúak alcsoportja), rendszerint különírjuk az -Ó képzős igenévi jelzős szerkezeteket.
Ez igaz! Erről a pótszabályról hajlamos vagyok elfeledkezni. Elnézést az érintettektől a félretájékoztatásért.
Hát, azt hiszem, ez nyelvi, és nem helyesírási kérdés, így nincsenek szabályok, legfeljebb tapasztalt szabályszerűségek. De majd rumci kijavít, ha tévednék.
Emlékeim szerint Nádasdynak van erről online elérhető cikke, a M. plenárisban is volt már erről a problémáról szó. Egyébként lehet, hogy nincsenek is szabályok, csak tendenciák, ld. Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958—2002, V. fejezet 4. pont (A helynevek grammatikája)
Kedves mosoX, bocs, az előbb hsz.-omat Neked kellett volna címeznem.
Áldott/kellemes* húsvéti ünnepeket kívánok!
malaczky
*Nem kívánt tész törlendő. — Nota bene, ez a dilemma a mai (posztkommunista) magyar társadalmi valóság egy jellegzetes szeletkéje. Az átkosban csak kellemes volt, most megoszlik, ill. bizonytalan a használat, ill. pótmegoldások tűnnek fel: boldog, szép ünnepeket stb.
A Magyarulezben időről-időre visszatérő téma a településnevek helyhatározó-raggal történő toldalékolásánk dilemmája. Nincs kedvem visszakeresni, de a lényeg mintha az lett volna, hogy hazai települések esetében főszabályszerűen -on, -en, -ön (Kajárpécen, Cégénydányádon), ezzel szemben a külföldi településeknél — szintén főszabályszerűen — -ban, -ben dukál (Bécsben, Koppenhágában, Madridban, Fokvárosban, Sydney-ben). Az előbbi főszabály alól kivételt képeznek (pl.) az m-re, n-re és ny-re végződő településnevek: Debrecenben, Hatvanban, Sopronban, Esztergomban, Nagyvázsonyban.
Ezzel mutat korrelációt a homonim (duplex) Velence településnév kérdezted toldalékolása: mivel a hazai Velencén van nyaralóm, most is Velencére utazom a hétvégére <--> mivel az itáliai Velencében drága a szállás, Velencébe utazva nem ott helyben szállok meg, hanem a szomszédos Mestrében.
A rumci emlegette Szentpétervár esetében a Székesfehérvár, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Kaposvár stb. analógiás hatása miatt van eltérés a főszabálytól. Az elcsatolt országrészek területén fekvő települések esetében is következetesen érvényesülnek a főszabályok: Érsekújváron, de Nové Zamkyban, Kolozsvárott vagy Kolozsváron, de Clujban vagy Cluj-Napocában stb. Bécsújhelyet talán annyira a "magunkénak érezzük", hogy a főszabály ellenére magyar településnevek módjára toldalékoljuk, az -en és -re ragokkal.
Ellent kell mondanom. Ez a hosszú alakulat szókapcsolat. Ugyanis a szemantikai feltétel (általában) csak akkor számít, ha mindkét alkotóelem egyszerű szó. Ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetétel (és nem szótározott kivételről van szó, amelyek tipikus köre a két egy szótagú szóból álló utótagúak alcsoportja), rendszerint különírjuk az -Ó képzős igenévi jelzős szerkezeteket.
Ne haragudjatok lehet ,hogy én nem emléxem rá az iskolából de miért így mondjuk?: Magyarországon :Megyek Velencére Olaszországban: Megyek Velencébe És még sorolhatnám: Pl. Bécsbe,Milánóba.....stb. De itthon: Pestre, Kecskemétre stb....?
Az eredeti verzió volt a helyes: az ázsiaivadkutyakölyöknéző-ablak összetétel egybeírandó. Ahol az –ó/ő képzős melléknévi igenév nem arra utal, hogy az igei alappal megadott cselekvést ténylegesen végzi a minősített személy, dolog, hanem az igenév ’valamire való’ jelentést hordoz, ott egybeírjuk. Ezek szerint: Az ázsiaivadkutyakölyök-néző látogatók az ázsiaivadkutyakölyöknéző-ablakon keresztül tekinthetik meg a nemrég született ázsiaivadkutya-kölyköket.
A képző, illetve hogy a rag és jel nem számít. az világos. A "hagyomány" és a sok találat zavart meg - bár tudom, a gugli nem helyesírási szótár, és sokszor a nem helyes alak van többségben. Azért köszi a megerősítést.
szoba-hőmérsékletű: mert 3 szóból álló összetétel, az -ű képző, és így 7 szótagos szobahőmérsékleten: mert az -en nem képző, hanem rag, azaz a ragtalan szótő csak 6 szótagos
