Én attól mászok falra, mikor valaki azt mondja, hogy optimálisabb, legoptimálisabb. Az optimális az a lehető legjobb állapot, ezt nem lehet fokozni. Hasonló, a preferál szó, ami alapjában véve azt jelenti, hogy jobban kedvel, ezt is értelmetlenségnek tartom fokozni, vagy azt a kifejezést használni, hogy jobban preferál.
Más:
A kies-kietlent manapság egyre gyakrabban használják szinonimákként, pedig ezek ellentétes szavak alapesetben. Kies jelentése: szép lenyűgöző táj.
Szívesen olvasnék néhány hozzászólást az itt-ott (most már igen sok helyen) feltűnő magyak ékezetek változatosságáról (kalapos, hullámos, valamint balra dőlő...). Egyáltalán helyesírási hibának tekinthető még manapság? Ha nem, akkor mondjuk az éhes szóban az é fölé az ékezet helyett egy kis omega jelet fogok a jövőben rajzolni... úgy mégiscsak szebb... Tudom, hogy korábban azért voltak ezek, mert nem volt megoldott a számítógépeken az angol ábécében nem létező ékezetes betűk megjelenítése, de most már van unicode, meg már el is telt azóta néhány év.
Azt kell mondanom, hogy tévedsz. Az URL és a link nem ugyanaz, bár a link (hivatkozás) fedi az URL-t. Ez annyira nem igaz, hogy a link és a hivatkozás nem feltétlenül internetes ügy. Ha az internet is bele van keverve, akkor általában hiperhivatkozásról beszélünk
Persze, nem tudom, kire vonatkozik a "nem használjuk" többes száma: az általad képviselt felfogás (referencia) a programozáson belüli használatra igaz (kapcsolt listák), azonban ez meglehetősen szakmai, és az informatikai "köznyelvben" más terjedt el..
Off: Hadd legyek megint én a szakbarbár programozó, aki korrigál: a szakmában link-et URL-nek nevezzük más szóval, a 'hivatkozás'-t nem használjuk ilyen értelemben, az a 'referencia' magyar megfelelője.
Hát azért ettől én még nem lennék benne biztos. A magyarban a képzők többsége meglehetősen érzéketlen a bemeneti szófajra (ez általános jellemzője az agglutináló nyelveknek; de a magyar inflexióból is lehet példát találni rá: a tárgyas igeragozás és a birtokos személyjelezés anyaga kísértetiesen hasonlít egymásra, és még ott van hozzá az igenevek személyragozása is). Másik oldalról viszont a TESz.-en igencsak alapuló EWUng. már nem tüntet fel főnévi szófajt, tehát számukra is bizonytalan lehetett az adat. A TESz. által idézett MNy.-adattal nagyjából egykorú Szirmay-féle szlengszótárban sincs nyoma link főnévnek. (Sajnos az MNy.-nek épp a 13. kötete hiányzik a könyvtáramból.) Az EWUng. eljárására való hivatkozást mindazonáltal gyengíti, hogy a három melléknévi jelentésből a TESz.-beli 3.-at, a ma legjellemzőbbet, a ’megbízhatatlan <személy>’-t szintén kihagyták (bár nyilván azzal a megfontolással, hogy belefér az 1., ’hazug <személy>’ jelentésbe).
Nem teljesen világos, miért kellene kidobnia az ellenzőrzőt? A helyesírás-ellenőrző használható, sőt hasznos, csak nem mindegy, mire akarja valaki használni. Ha a helyesírás tanulására akarja igénybe venni, csalódni fog, mert nem arra készült. Ha annak pótlására veszi igénybe, amit a középiskolában nem tanult meg, kétségtelenül nem talál benne 100%-os eszközt. Viszont az elütéseket segít észrevenni.
Egyébként a link nem főnévből megy át melléknévbe (jelző főnév is lehet!), hanem eredetileg is melléknév (német, a jelentése 'bal'). Ennek már a németben kialakult argó alakja jött át a magyarba valamikor a 19. század közepén 'megbízhatatlan', 'hamis' jelentéssel. A TESz egy főnévi alakját említi, 'hazugság' jelentéssel, ami szerintem vagy tévedés, vagy kihalt.
A 'hivatkozás' jelentésű link főnév angol eredetű, természetesen az utóbbi időben (a 21. században) került át a magyarba, a másik alaktől teljesen függetlenül. A két link homoníma, egymással kapcsolatuk nincs. Ráadásul a link nem teljesen elfogadott terminus, mert az informatika irodalmi nyelbvében hivatkozás-nak nevezik. Bizonyára ezért nem került bele a helyesíárs-ellenőrző szótárába.
A fentiekből az következik, hogy egy köznyelvhasználó inkább különírná, mert az elterjedtebb alak a melléknév. Viszont - minthogy az interneten vagyunk - mi tudjuk, hogy ez esetben a főnévről van szó.
A helyesírás-ellenrzőről viszont minden rendes iskolában megtanítják, hogy szemantikai értékelést nem tud végezni, azaz nem tud a szöveg jelentéséhez igazodni. Így, a linkkel képzett szerkezeteket akkor is kihagyná, ha a 'hivatkozás' jelentésű szót is ismerné, mert alink főnév, illetve melléknév megkülönböztetése csak a szövegjelentés alapján lehetséges. És ez nem a helyesírás-ellenőrző, hanem a számítógép általános korlátja.
Ne dobj ki egyetlen helyesírás-ellenőrzőt, csak amikor használod, legyél tisztában a korlátaival. (Ezt bármilyen szótárra, kézikönyvre is el lehetne mondani.)
> a link gyűjtemény mint ’megbízhatatlan gyűjtemény’ külön.
ez volt a legmeggyőzőbb, köszönöm.
a dobjam ki a helyes ellenőrzőt se rossz megoldás, de ez egy beépített cucc egy programba.
hát ha megmondanám, hogy melyik az, akkor biztosan sokan egyből védenék, mert mindenki oda van érte, nekem annyira nem jött be... többet vártam tőle a nagy felmagasztalások után (mozilla firefox 3.0.7) bár azért már nagy haladás, hogy ilyen is van egy böngészőben.
A helyesírás-ellenőrző nem azt mondja, hogy a linkgyűjtemény szó hibás, mert ilyet nem is nagyon mondhat, csupán azt mondja, hogy nincs benn a szótárában, pontosabban a mögötte futó morfológiai elemző nem tudja elemezni. Ettől még a linkgyűjtemény mint ’URL-ek gyűjteménye’ egybeírandó, a link gyűjtemény mint ’megbízhatatlan gyűjtemény’ külön.
Ja, és a kérdésedre a válasz: a 'linkgyűjtemény' egy jelöleletlen birtokviszony (linkek gyüjteménye), ezért írandó egybe. Ha a 'link' jelző lenne, akkor tényleg külön kellene írni.
A szoftver ahol tud, segít! Ahol nem tud, ott speciel inkább bajt okoz... azt persze nem jelzi, ha az összetett szót külön írjuk (pl. HP-fanfic írók a bájitaltantanár szót szinte sohasem írják helyesen, azaz egybe)
Nyilván csak kamuként tudja értelmezni a linket, amely esetben a link főnévből átmegy melléknévbe, jelzőbe, és ily módon különírandó a jelzett szótól. Viccet félretéve: dobd ki ezt az ellenőrzőt! :)
Érdekes kivétel a Nagyszombatban is, nyilván az is közrejátszott a magyar név nem nazálisra végződése -ban/-ben-es toldalékolásában, hogy a főszabály szerinti ragozás homoním lenne az időhatározó nagyszombaton-nal.
> Ellent kell mondanom. Ez a hosszú alakulat szókapcsolat. Ugyanis a szemantikai feltétel (általában) csak akkor számít, ha mindkét alkotóelem egyszerű szó. Ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetétel (és nem szótározott kivételről van szó, amelyek tipikus köre a két egy szótagú szóból álló utótagúak alcsoportja), rendszerint különírjuk az -Ó képzős igenévi jelzős szerkezeteket.
Ez igaz! Erről a pótszabályról hajlamos vagyok elfeledkezni. Elnézést az érintettektől a félretájékoztatásért.
Hát, azt hiszem, ez nyelvi, és nem helyesírási kérdés, így nincsenek szabályok, legfeljebb tapasztalt szabályszerűségek. De majd rumci kijavít, ha tévednék.
Emlékeim szerint Nádasdynak van erről online elérhető cikke, a M. plenárisban is volt már erről a problémáról szó. Egyébként lehet, hogy nincsenek is szabályok, csak tendenciák, ld. Hoffmann István: Magyar helynévkutatás 1958—2002, V. fejezet 4. pont (A helynevek grammatikája)
Kedves mosoX, bocs, az előbb hsz.-omat Neked kellett volna címeznem.
Áldott/kellemes* húsvéti ünnepeket kívánok!
malaczky
*Nem kívánt tész törlendő. — Nota bene, ez a dilemma a mai (posztkommunista) magyar társadalmi valóság egy jellegzetes szeletkéje. Az átkosban csak kellemes volt, most megoszlik, ill. bizonytalan a használat, ill. pótmegoldások tűnnek fel: boldog, szép ünnepeket stb.
A Magyarulezben időről-időre visszatérő téma a településnevek helyhatározó-raggal történő toldalékolásánk dilemmája. Nincs kedvem visszakeresni, de a lényeg mintha az lett volna, hogy hazai települések esetében főszabályszerűen -on, -en, -ön (Kajárpécen, Cégénydányádon), ezzel szemben a külföldi településeknél — szintén főszabályszerűen — -ban, -ben dukál (Bécsben, Koppenhágában, Madridban, Fokvárosban, Sydney-ben). Az előbbi főszabály alól kivételt képeznek (pl.) az m-re, n-re és ny-re végződő településnevek: Debrecenben, Hatvanban, Sopronban, Esztergomban, Nagyvázsonyban.
Ezzel mutat korrelációt a homonim (duplex) Velence településnév kérdezted toldalékolása: mivel a hazai Velencén van nyaralóm, most is Velencére utazom a hétvégére <--> mivel az itáliai Velencében drága a szállás, Velencébe utazva nem ott helyben szállok meg, hanem a szomszédos Mestrében.
A rumci emlegette Szentpétervár esetében a Székesfehérvár, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Kaposvár stb. analógiás hatása miatt van eltérés a főszabálytól. Az elcsatolt országrészek területén fekvő települések esetében is következetesen érvényesülnek a főszabályok: Érsekújváron, de Nové Zamkyban, Kolozsvárott vagy Kolozsváron, de Clujban vagy Cluj-Napocában stb. Bécsújhelyet talán annyira a "magunkénak érezzük", hogy a főszabály ellenére magyar településnevek módjára toldalékoljuk, az -en és -re ragokkal.
Ellent kell mondanom. Ez a hosszú alakulat szókapcsolat. Ugyanis a szemantikai feltétel (általában) csak akkor számít, ha mindkét alkotóelem egyszerű szó. Ha akár a jelző, akár a jelzett szó összetétel (és nem szótározott kivételről van szó, amelyek tipikus köre a két egy szótagú szóból álló utótagúak alcsoportja), rendszerint különírjuk az -Ó képzős igenévi jelzős szerkezeteket.