Nem minden fa gesztesedik, vagy legalábbis nem egyforma mértékben.
" Egyes fafajoknál, egy bizonyos kor elérése után, a bél körüli évgyűrűhalmaz sötétebb színű. Az ilyen terület elnevezése: geszt. Az ezt követő világosabb évgyűrűk sávja a szijács. A geszt és szijács szélességének aránya egyedenként is változó lehet. Általánosságban a szijács keskenyebb, de előfordul fordítva is.
Egyes gesztesítő anyagok hatására a terület sötétebb színű, tömöttebb, keményebb és súlyosabb, mint a szijács. A gesztes anyagrész szárazabb és tartósabb. Minden tekintetben jobb műszaki tulajdonságú. Gesztfa pl.: a tölgy, akác, dió, cseresznye, vörösfenyő."
. bélküllő (növ., radii medulares). Az alapszövetnek az a része, mely a kétsziküekben előforduló edénynyalábok közt van és mely a belet sugarak módjára köti össze a kéreggel. Ezek a kéregféle sugaras irányban haladó küllők az elsőd v. hosszu B.-k. Mint maga a bél, úgy a B.-k is többnyire parenchim-sejtekből állnak. A fa elemei között levő sugarakat fasugaraknak v. szoros értelemben vett sugaraknak, a háncs elemei között levő részt pedig kéregsugaraknak v. háncssugaraknak hivják. A B.-kat a fa keresztmetszetén mint finomabb v. vastagabb sugárirányu vonásokat könnyen meg lehet ismerni; vastagságukat egy v. több sejt alkotja. Később a fa testének növekedtével, különösen uj évgyürük keletkezésekor a kambiumból uj, azaz másod vagyis kurta B.-ak is támadnak, melyek a háncsból csak bizonyos mélységig terjeszkednek be a fába, de a bélig be nem nyulnak. A legtöbb növény B. sejteinek fala megvastagodik; tartalmuk gyakran cserzősav, tél folytán pedig keményítő. Némely felfutó növényben ez a fal nem fásodik meg, azért a szára a nyomásnak és huzásnak jobban enged. A B.-k a bél, továbbá a fiatal faképlet meg a kéreg közt az anyagcserét tartják fenn s ha a bél és a környező faréteg már-már elhalt, akkor a fatestnek még élő évgyürüi meg a háncs között tartja fenn az anyagcserét. Keményítő-tartalma a tavaszi lombfakadáskor részben felhasználódik, de néhány hét mulva ismét felhalmozódik benne, hogy a következő esztendőre legyen mit felhasználni.
gondolom ez nem adott megfelelő magyarázatot neked.
:)
röviden: ha egy farönkre ránézel akkor a közepe, vagy ha nem szabályos keresztmetszetű akkor az a legbelső sötét folt ami körül az évgyűrűk sorakoznak koncentrikusan.
ilyen erővel azt is írhatjuk hogy mari néni koszosabb mint teri néni.
Ha picit is értesz a faiparhoz akkor kicsit gondolkodj el azon hogy vajon, melyik fára jellemzőbb a vöröskorhadás, vagy a kékülés, a felület feketedésére, gombásodására már láttam példát borovi ablaknál.
DE!!! ez nem a fa hibája. közre játszik az hogy milyen oldalon van, mennyi eső, napsugárzás éri, milyen környezeti hatások érik, pl a légszennyezettség van e a közelben nagy forgalmú út.
és legfőképpen milyen felületkezelést kapott.
Én elég ritkán találkozom kékülő, vagy vöröskorhadt borovival, de Lúcban 1óra alatt találnék neked 100-at is.
Az asztalosod úgylátszik nem ismeri a kettő közt a különbséget.
ez olyan mintha az autópiacon a dácia és a renault között akarnál különbséget tenni.
Lényegében egy tőről fakad mindkettő, mert örökzöldek, de A borovi az mindig jobb.
Emeljél meg két egyforma 200 x25x5cm-es szélezetlen pallót, lúcban és boroviban.
egyből érződik a különbség, a boroviban ott az anyag. sűrűbb, tömörebb kevesebb a göcs több a gyantatartalom, míg a lúc könnyebb, ritkább.
Eleve jobb a borovi ajtónak, nyílászárónak, mert tovább bírja mint a lúc.
és azt sem állítom hogy jobban tekeredne. Lúc palló most is van a műhelyemben olyan ami lassan olyan mint a csigafúró.
a borovi az tartja magát, nem hasad, nem tekeredik, nem teknősödik.
Ha a lúc jobb hőszigetelő lenne akkor a gondolom a drágább is lenne, az ablakok ajtók drágábbak lennének, mint a boroviból.
Az az érzésem vagy nem ismeri az ismerősöd hogy mi a kettő közt a különbség vagy át akart vágni. holnap menj vissza és rúgd jól seggbe. ennyi hülyeségért megérdemli.
egyébként sajátmagadnak mondasz ellent, azt mondod jobb hőszigetelő a lúc de a borvi ajánlott ajtónak akkor miért ajánlottabb, ha rosszabb?
Tetőhöz, ácsmunkához, zsaluzáshoz jó a lúc, igényes szép munkához pedig az ember vagy borovi vagy vörösfenyőt keressen.
aki viszont szereti a sok göcsöt a felületben az használjon boróka fenyőt.
Nem véletlen az hogy jobb a felvidéki (és nem szlovák) fenyő. valóban sűrűbb tömörebb a rostja. a szíjács és a geszt nem különül el olyan nagyon mint a gyorsan növő és egyébként hitványabb Erdélyi (és nem román) fenyőtől.
nem is fognak soha olyan minőségű fát adni az erdélyi erők mint itt az északi erdők
erdei fenyő vagy borovi (Pinus silvestris, németül: Kiefer, Föhre): ágmentes, egyenes növésű, fája vörösessárga színű. Igen tartós, ablak, ajtókereteke is készíthetnek belőle, mert a nedves környezetet és állja. Éppen ezért gyakran használják vízépítési szerkezetekhez is. Mivel törzséből hosszú, egyenes szálak is vághatók, gerendák, deszkák (azaz építési faáru) készítésére különösen alkalmas.
- lucfenyő (Picea excelsa, németül: Fichte, Rottanne): fehér színű fája nem állja olyan jól a nedves-száraz váltakozó hatásokat, mint az előző. Könnyen összeszárad és a gombák is hamarabb megtámadják. Száraz helyekre, asztalos munkákra azonban nagyon alkalmas szép színe és könnyű megmunkálhatósága miatt. A XIX. században gyakran használták zsindely készítésére, kerítésekhez. Igen rugalmas faanyag, ezért hajlításra igénybevett helyeken is beépítették.
vörösfenyő (Larix europaea, Larix decudia, németül: Lärche): vörösesszínű, a legtartósabb és legszilárdabb fenyőféle. Kemény, nehezen munkálható meg. Legalkalmasabb nedvességnek kitett szerkezetkhez (cölöpök, zsnidely).
A terven 270-es belmagasság van és a műszaki ellenőr szerint ezt mindig leellenőrzik. Jelentős eltérésnél büntetnek érte. Ez meg már túl lenne a 10%-on.
ugyanebben a sorrendben 10-10%-al nehezebbek. ha nem szilardabb, de az onsulya nagyobb, akkor meg a terhelhetosege ugye csokken.
tovabba a borovi sokkal konnyebben gombasodik mint a luc. nem latszo szerkezetet szerintem csak sznoberia borovibol csinalni, nem tudok elkepzelni elonyet.
> A nyílászárókat miért csinálják manapság javarészben boroviból? > Mert jobban vetemedik?
Na, rákérdeztem: az asztalos szerint a luc kevésbé csavarodik, a borovi cserébe gyantásabb.
Ami tény: a borovi sűrűbb, keményebb. A luc viszont jobb hőszigetelő, illetve homogénebb felületet lehet kialakítani vele.
Teherbírás és tartósság szempontjából egyforma a kettő.
Asztalos munkához borovi ajánlott (ajtónál/ablaknál nem mindegy a kinézet), ácsmunkához szerintem a luc is jó, ideális esetben nem sok minden látszik a tető faanyagából... (ahogy a kivitelező mondaná: "az b@szna be". ;).
Monolit födémet mikor lehet kizsaluzni? Most 13 naposan lesz ritkítva felére a támasz és lebontják a zsaluzatot. 3 hét után lehet megszüntetni az alátámasztást, de helyiségenként 1-2 támasz maradna. A kőműves 2 hét után már a pontszerű támaszt erőltetne. Elvileg 30 napig kellene maradni a pontszerű támaszoknak.
Ti melyiket választanátok és miért? (Az ablak természetesen nem méretarányos, pusztán azért rajzoltam be, mert kívülről feljebb esik egy kicsit -arányok- és mert vágni kell a párkányhoz.)
