Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Most sikerült befejezni nagy vonalaban a tűzteret, mondahatom elég jól müködik, igy az első útántoltés útán, de még kell egy kis idő mire beidomitom....
Jó lesz biztos, csak legyen kész hamar!:D Nem kell még fűtögetnetek?
Mi már begyújtunk minden este 3 db közepes (8-10cm) száraz fenyő meg egy vödör forgács fogy, de ez is sok. A HMV tartály miatt tüzelünk csak, hogy legyen fürdővíz, egyébként nem kellene. Most kinn 15, benn 23 fok van a nappaliban. Ez a HMV egy jó ok, hogy mindennap begyújthassak.:D
Egyelőre áll a fejlesztés, a tercier dobozt újra kell csinálni. Amúgy nagyon kafa lett minden. A bélés miatt az égés nagyon tiszta, a hőcserélő jól felveszi a meleget, primer fél zárásnál és max szekundernél a pillangót nem kell piszkálni és 150 fok a kályhából kilépő füstgáz hőmérséklete. Ha a primert maxra nyitnám, felforrna a víz. A bélés sok melget betárol, a tűz leégése után még órákig 60 fok felett tol a keringető. Ilyenkor már a fűtéskör csak szakaszosan kapcsol be (a visszatérő hőmérsékletétől függ a vezérlése). A fa száraz, az égés magas hőfokon történik, füst szinte nincs is, a hatalmas ablakra csak hamu rakódik, nem ég rá semmi, egy szalvétával le lehet róla törölni a port.
" Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan."
Volt egy két szabad napom, lebontottam a régi tűzteret, alakulóban van a másik de nem tudom mikor lesz idöm be fejezni... az alapelvet azt már bemutattam
Nincs.:D Az elv ugyanaz. A lényeg mégegyszer: ahol égetünk, oda nem teszünk vizet, majd a jól kiégetett gázokból kivonjuk a hőt. Az építményed ugyanezt csinálja. A 320Co hol van? A kályhából kilépő vagy a betétből? Gondolom a kályhából. Kicsit soknak tűnik. Talán ezért habzsolja a fát. Az én építményemet is lehet úgy hajtani, hogy 300-400 legyen a kilépő, de az pazarlás (a kéménynek a fele sem kell, 140-170 körül járatom) és mellesleg akkor gyorsan megforr a víz is (nincs puffer). Ha fordított égésű lenne, akár kondenzálási határ alá is le lehetne vinni a kilépő hőmérsékletet, amivel a hatásfok 100% körüli lenne (száraz fával!), hiszen gyakorlatilag nem maradna elégetlen gáz, ami szennyezne vagy lerakódást okozna. Persze ez már nem menne gravitációsan.
A kályhám nekem is tégla, kő és beton kívülről (most már belül is van egy kis növekmény:D), össze kellene számolni, de van benne tömeg rendesen,sok száz kg. Talán írtam is már, de a tüzelés vége felé kezd átmelegedni a fala és kb. addig meleg, míg újra be nem gyújtunk. Ez is egyfajta puffer hatás, de lokális (ott vagyunk legtöbbet, ahol a kandallókályha van).
Jöhetnek a képek, érdeklődve várjuk! Minden részlet érdekel!:D
Van sok kérdésem is:
- Hogy fűtöd a padlót a vízteressel, milyen a rendszer kialakítása, van-e puffer, nyitott/zárt, biztonság stb.
- Mi az a sok faigény és milyen tüzelőből, milyen hőfokra?
- A teljesítményt saccolod vagy méred? Ha méred, hogyan?
Mellékelek egy rajzot , ami egyesíti a vízteres kandalló, és a tömegkályha előnyeit.
Az általatok eddig becsatolt képek alapján, túl sok a hőcserélő felület, túl gyors a rendszer, és nincs hőtároló kapacitás.
A jelenlegi lakásomban is én készítettem a vízteres kandallót, működik is, jól fűt, csak sok a faigénye.
Hónapok óta tervezem az új házamba a kályhát, és ez lett a végeredmény:
AZ öntvény kandallóbetétet oldalról, egyenként 24 literes edény veszi körbe, felül csővel összekötve.
A tűz közvetlenül nem éri, csak a betét által kisugárzott hő belülről, és a visszafordított, másodégéstérbe kényszerített füst kívülről.
A füstgáz kilépő hőmérséklete 320 c fok, ami megakadályozza a kátrányosodást, és lassan fűti a közel egy tonnás téglakályhát.
A hőtartási kapacitás 8 óra, a felfűtési idő a sugárzott hő tekintetében 1 óra, a vízes rendszer hőkivétele 19 Kw. (Ami bőven fedezi a 90 nm alapterületű, de 300 légköbméteres lakás padlófűtési igényét)
Ha valakit érdekel teszek fel képeket a gyártásáról.
Köszönöm a segítséget és élni fogok vele.2 hét múlva fogok találkozni a szerelővel és meglátjuk mi lesz,de ha visszafizeti a pénzt akkor légfűtéses rendszeren gondolkozok és mindenképpen kikérem mindenki véleményét.
Aha, ez így nehéz ügy. Innentől ez jellem és korrektség kérdése. Azt kellene elérned, hogy addig csinálja, míg nem tud neked egy működő rendszert prezentálni, ha már kifizetted. Vagy pénz vissza. Ebben a harcban nem igazán tudunk neked segíteni. Ha a továbbfejlesztés lehetőségeit keresed, akkor viszont jó helyen vagy! Rajz, méretek, szükségletek?:D
Nem lenne haszontalan, ha végigolvasnád ezt a rövidke topikot az elejétől fogva! (Ha esetleg nem tetted volna meg eddig.)
Sajnos nem volt próbafűtés mert rá 1 hónapra kiköltöztünk külföldre és most egy év után visszaköltözünk és nemrég voltam otthon próbafűteni és így derült ki.Most keresem a jó megoldást hogy hogy is csináljam tovább.Email-en értekezek a szerelővel aki persze ha hazaérünk megnézi mi lehet a baj.De nem tudom mit néz rajta.Nyílván kiakar hátrálni a fizetés alól
Pontosan ez mire is vonatkozott? Abban igaza volt a komának, hogy a tűztérbe nem való víz. Abban nem, hogy a kandalló fala mögé tette a tartályt. A tűztér fölé kell tenni vagy a füst útjába logikailag abban a sorrendben, ahogy a témaindításban írtam:
"
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
"
Ennél nincs jobb vízteres megoldás.
A pénzedet sajnálom, de egy rendszert akkor tekintünk késznek és akkor fizetünk ki, ha jól működik. Próbafűtés nem volt?
Na most nekem pont egy kókány fűtésszerelő is ezt mondta hogy a tűztérben lehűtjük a vizet és erre ő a kandalló mögé tett egy rozsdamentes tartályt.Amikor begyujtok a kandalló melegíti a tartályban a vizet és már megy is a szivattyű segítségével a radiátorokba a melegvíz.
Na akkor elmondom hogy ez a legnagyobb hülyeség.Fűthettem én éjfélig is a radiátorokba a víz hideg maradt.
Most harcban állok a fűtésszerelővel mert kérem vissza a pénzemet.
Magyarul nem érek semmit a 160.000.-ft-os beruházással.
Ráfaragtam a tetőt, körbe szigeteltem és beraktam a tercier elosztót a helyére:
Itt még nincs kivágva a dobozka. Tegnap este megpróbáltam kivágni, kifúrni, de nem ment. A szélein beleflexeltem és nem találtam a "belét". 1mm-es lemezből van, jó erős, de sajnos nincs magassága. Újra kell csinálni. Az eredeti elképzelésem is az volt, hogy 200x200x20-as legyen az oldalain oldalanként 18db 5-ös furattal, de sajnos nem így készült el. Ki gyárt nekem egy ilyet?
A tartály csövezését nem értem. Rajz? Azért javasoltam a bypasst alúlra, mert így a hideg füst nem megy át a tartályon. Persze megoldani nehezebb lehet.
Ha jól műxik a terved és a felület elég nagy, valszeg nem fog maradni a másiknak.
Ha ki van építve a kp. fűtés, akkor inkább ott vidd a meleget, ahova kell. A levegőre leadott teljesítmény általában túl nagy a víztereseknél. Túlfűtik az üzemelés helyét. Az ajtón rengeteg sugárzik.
Pontosan egy ilyen készül. A tartály már készen van egy ideje most tennék bele a csöveket 6 sor (csak ez a fránya őszi szünet). Csövek nélkül már üzemelt egyébként próbaként. Van kupolája is meg a külső borításhoz új samott lapok.
A füstöt akarom én is fordítani benne középen fel 2 sor csőn fel a füst itt lesz a kéményhez a bypass 1-1 le 1-1 fel ki a kéményen.
A többi ketyerével csak szórakozok egy kicsit amíg kész nem lesz.
A füstgázt akarom még mérni attól teszem függővé a kémény hőcserélőt (használati meleg víznek).
Tapasztalat szerint a samott elég sok hőt elvon a kezdetkor, viszont a tűz kialvása után még vagy 10 órán keresztül meleg.
Azon gondolkodom leszigeteljem-e, hogy több hőt adjon a víznek vagy próbáljam meg valahogy a kupolába juttatni a meleget és onnan át tudna menni még +2 szobába mivel a fal át van törve felül.
Aha, értem már. A patkó kicsi, viszont ahhoz képest sok benne a víz. El kéne falaznod samottal, de akkor nem marad tűztér. Az enyém legalább elég nagy volt, így befalazva is maradt hely a tűzrakáshoz.
A füstgáz hőcserélő nem rossz. A felülete nem túl nagy és talán kevés lesz az össz keresztmetszet, de ezt csak úgy ránézésre írom. Talán nem hűti túl a füstgázt, de elkerülő út sem ártana (bypass szelep). Inkább kihagynám.
El kellene döntsd mit akarsz ezzel a sok ketyerével. Egy javaslat: Én erre az alapra, amit a régi kandalló maradványa jelent, tennék egy csöves tartályt (a tűztérbe nem tennék semmit!). Olyan elven, mint tettem is, de annyiban cifráznám, hogy két utú lenne, a füst fenn fordulna meg. A tartály alatt, a kandalló hátában lenne a kijárat a kéménybe. Begyújtáskor nem menne a hőcserélő, gyorsan távozna a füst. Ahogy felmelegedne és tisztulna az égés, fokozatosan csuknám a bypass-t és kétszer megjáratnám a füstöt a tartályon. Legjobb lenne egy automatizmus, ami kilépő füstgáz alapján szabályozná a bypass pillangót. A konfig kötelező eleme lenne még a kazánvédő szelep, hogy a tartályba 60 fok alatti víz ne lépjen be, különben kátránygyár 2.0.
Valahogy így:
A rajzon 2 út fel, két út le, de lehet, hogy elég 1 fel, 1 le. Helytől is függ. 2,5" fekete vascsőből, 3mm lemezből gyorsan összedobható. Az egész tartály benn csücsülhet egy gipszkarton fedés mögött, nem is látszana semmi.
Cifrázás: a hegesztés során betekernék 10-10m 20mm belső átmérőjű inox csövet a víztérbe a füstcsövek közé. Korrekt kivezetésekkel. Egyikre kötném a zárt fűtés hálózatot, a másikra átfolyósan a használati melegvizet. A tartályt hagynám nyitottban.
Valamikor gyári betét volt cirka 10 éve, de olyan gyenge, hogy csak az ajtót és a hamuzót hagytam meg belőle. A külső fal a kandalló fala csak most belsejébe raktam még egy sort. Az egész samottból van.
A csövek tetőcserepen vannak egyenlőre kihúzva gyapottal szigetelve a kifüstölés ellen ideiglenesen.
Tömítés forrasztás nincs szerencsére kúposak voltak.
Megvan még a vizes füstcső hőcserélőm is, megpróbálom hozzá applikálni a rendszerhez.
Csöves vízpatkóm is van, de kiszereltem belőle mert kátránygyár volt.
Mint írtam csak a tapasztalatszerzésből alakítgatom át és csak felügyelet mellett működhet.
Zárt a rendszerem, de nagy víztömeggel (túlfűtést még nem tudtam produkálni). Van csőtermó és szivattyú is, de gravitációban is megy.
