Keresés

Részletes keresés

Motun Creative Commons License 2008.04.10 0 0 485
Hát nem egészen.
A Carrhae-i csatában a parthusoktól vereséget szenvedő és fogságba esett római legionáriusokról van szó, akik még tovább keletre mentek. És ekkor kerültek kapcso-
latba a hunokkal, és álltak melléjük. Azt hogy ez milyen formában történt (erőszakosan vagy önként) nem taglalja a történet.
Akikről szól a kínai tudósítás római legionáriusok voltak és nem átvett harcmodor.
Előzmény: Joranne_Sutt (484)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.04.10 0 0 484
asszem volt már szó róla, a római legionárius segédcsapatok valójában a római harcmodort átvevő szasszanida perzsiából származhattak.
Előzmény: Motun (479)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.04.10 0 0 483
"Attila idejéből a későbbi dán-viking földek örzésére kirakott hunok "

nem őriztek ott semmit

"Vagy egy avar-utód. Mert azok is végigjártak nagy darab földet Európában is"

de nem pont arra, hanem a balkánon

"Vagy a mai családnevek, mint a Német, Horvát, Orosz"

ezek nem rabszolgaságra utaló nevek.
Előzmény: zabfaló (481)
Joranne_Sutt Creative Commons License 2008.04.10 0 0 482
azok a városok sem.
Előzmény: Motun (478)
zabfaló Creative Commons License 2008.04.10 0 0 481
Az a "türkir" vitéz meg előfordulhat, hogy Attila idejéből a későbbi dán-viking földek örzésére kirakott hunok késői utódja volt. Vagy egy avar-utód. Mert azok is végigjártak nagy darab földet Európában is, akár a frankoktól vett-rabolt rabszolga is lehetett a szüléje, ő meg örökölte a nevet. Mint előbb is a rabszolgák, hogy gallus, germanus, stb,stb. Vagy a mai családnevek, mint a Német, Horvát, Orosz, stb. De magyar is lehetett, aki elkeveredett oda...
Előzmény: Pusztai Telivér (480)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.04.09 0 0 480
Ez az a biozonyos elkobórló légió esete lehet, ebből azért ne általánosítsunk. Lehet, hogy volt egy kóbor magyar vitéz az Amerikt felfedező vikingek között, de azért ne mondjuk azt, hogy a vikingek magyar segédcsapatokkal fedezték fel Amerikát.
Előzmény: Motun (479)
Motun Creative Commons License 2008.04.09 0 0 479
I.e. 53 körül Chi-Chi sanjü vezetésével nyugatra vonult északi törzsek is erőditett várost emeltek. Tehát nem csak kizárólag vándorló életmódot folytattak.
Sőt még az is elképzelhető hogy római legionárius segédcsapataik is voltak. Ezt kínai krónika jegyezte fel. Sárkány pikkelyeihez hasonlatos alakzatról beszél a kínai tábornok, a város ostroma alkalmával ilyenek harcoltak a hunok oldalán.
Motun Creative Commons License 2008.04.09 0 0 478
Attól hogy nem nyugati mintájú városias környezetet teremtettek a hsziung-nuk attól még nem állati szinten vegetáló tudatlan műveletlen embercsoportot kell feltételezni.
Az a megállapítás hogy a mongolok által behódoltatott városok (Buhara,Szamarkand )
a mongololok városlakó kultúráját feltételezi nem állja meg a helyét. A mongolok meghóditották azokat a városokat. És itt a kulcsszó. Azok a települések (városok) nem a mongol törzsi területeken állottak, szemben a hsziung-nuk feltárt településeivel (vá-
rosaival).
Előzmény: ftonyo2 (475)
zabfaló Creative Commons License 2008.04.09 0 0 477
Móra Ferenc írta a Szeged melletti Fehér tó partján talált hunkori temetőről: "A nyájterelő, kölest sarlózó zsellérek közt urak is éltek itt, akik aranyba, selyembe öltöztek, s a római meg bizánci ötvösök remekeit rakták az asszonyaikra."  Itt 223 sírt talált, amiben a csontok alapján a férfiak átlagmagassága 155-163 cm, a nőké 150 cm körüli, egyet férfivázat találtak, aki életében kb. 188 cm-es óriás volt. A koponyák: kerekfejű turáni a szegényebb mellékletű sírokban, hosszúfejű iráni-a gazdagabbak sírjaiban és egy  "harmadik divat szerinti"-nek nevezett, pontosabban meg nem határozott  koponya alkatú volt.
zabfaló Creative Commons License 2008.04.07 0 0 476
Attól még lehet igazuk...
Előzmény: ftonyo2 (473)
ftonyo2 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 475

Noin-Ula, Ilmovaya Pad Derestuy, Nizne-Igolginskoe gorodisce Transzbajkálában és Oglachti Ciszbajkáliában végeztek ásatásokat.
Azt írják hogy kénytelenek feladni a tisztán állattartással foglakozó nomád népről kialakított korábbi elképzeléseiket.
Lehet hogy agyvérzést okoz de még azt is írják hogy a nomád állattartás mellett erőditett településeket építettek, állandó lakóépületekkel, melyek a földmüvelés, kereskedelem és állattartás központjai voltak egyaránt.
Lehet ez mellbevágó, de ezt találták.

 

 

ennyi erővel a mongolok által behódoltatott közép-ázsiai oázisvárosok is a mongolok városias kultúráját bizonyitanák - de szerencsére ad1. a mongolokról kicsit több forrás maradt fent máig, mint a hunokról ad2. a mongolok máig élőben tanulmányozhatók, és mindenki meggyőződhet arról, hogy mennyire meszire áll tőlük a városias lét (elég pár pillantást vetni Ulanbatorra.....)

Előzmény: Motun (405)
ftonyo2 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 474

Motun!

 

Jordanes és Ammianus Marcellinus leirása azért azonos szinte szóról-szóra, mert Jordanes Amminanustól kompillálta a hunok leirását.

 

Ezt már ezerszer leirtuk, eléggérégi tag vagy iott... tudnod kéne...

 

Ezeket a leirásokat a szintiszta rasszizmus vezette, és bizony: tudok neked mutatni olyan 30-as évekbeli magyar újságot, ahol szinte betűről-betűre igy irnak ázsiaiakról.....

Előzmény: Motun (464)
ftonyo2 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 473

300 szót szedett össze Ucsiraltu. A kínaiak sem ostobák ám, elég régen szomszédkodnak a hunokkal és azok utódaival, csak tudják már, mennyi só kell bele.

 

 

Ucsiraltu a belső-mongol egyetem professzora. Vagyis politikailag és államföldrajzilag kínai.

 

Mintha elfelejtenétek közölni, hogy Belső-Mongóla - vagyis a régi Mongólia 2/3-a ma Kinában van.....

 

Tehát a kinaiak nem "szomszédokolnak" senkivel, csak hirdetnek egy ázsia-központú világhatalmi ideológiát , amibe belevesznelk az ujgurokon, hunokon át a mongolokig mindent, persze szigorúan kinai szemszögből. Ezt a bizarr ideológiát itt valamiért mo-on nagyon sokan szeretnek... miért is?

:))

Előzmény: zabfaló (469)
ftonyo2 Creative Commons License 2008.04.07 0 0 472

A VIII. században pedig források vannak, a hungár, hungarus névre.

 

Én megadtam a forrásokat.

 

:-)))

 

Az pedig nem jelenti a IX. században akkor még a magyart.

 

 

 

No1.

A Kr. e. I. században pedig források vannak,  a belga, Belgae névre.

 

:-)))

 

Az pedig nem jelenti a Kr. u. I. században akkor még a "belgát".

 

De a Kr.u. 19. században már igen.....

 

 

 

No2.

A Kr. u. 5. században pedig források vannak,  a kirgiz, kienkun névre.

 

:-)))

 

Az pedig nem jelenti a Kr. u. 6. században akkor még a "kirgizt".

 

De a Kr.u. 9. században már igen..... és ma is.

 

 

Előzmény: dzsaffar2 (460)
zabfaló Creative Commons License 2008.04.06 0 0 471
Nem olvastam a könyvet, de szerintem ha negyede igaz, az már pozitív variáció, ilyen távoli idő és tér beszámításával. Ahogy a magyar népzene régi tipusú dalai is túléltek évezredeket és km tízezreket, mert máig megvannak.
Előzmény: Pusztai Telivér (470)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.04.06 0 0 470
És? Mi van azzal a 300 szóval? Hány szivárgott abból a magyarba?
Előzmény: zabfaló (469)
zabfaló Creative Commons License 2008.04.05 0 0 469
300 szót szedett össze Ucsiraltu. A kínaiak sem ostobák ám, elég régen szomszédkodnak a hunokkal és azok utódaival, csak tudják már, mennyi só kell bele.
Előzmény: Pusztai Telivér (468)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.04.05 0 0 468
No, erre befizetek... :) Pár jövevényszó még nem bizonyít semmit. Főleg ilyen típusú nem. Az persze simán elképzelhető, hogy a magyarság is része volt a hun birodalomnak, mint ahogy később a kazárnak. De ettől még vagyunk kazárok.
Előzmény: zabfaló (467)
zabfaló Creative Commons License 2008.04.05 0 0 467
Most láttam a Hírtvben pár percet erről. A legendákból talán nemsokára valósággá válik a hun-magyar rokonság ténye.
Előzmény: Pusztai Telivér (466)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.03.29 0 0 466
Szenzációs kiadvány látott napvilágot a hazai könyvpiacon. A Napkút Kiadó megjelentette a tavaly hazánkban is járt belső-mongol nyelvészprofesszor, Ucsiraltu kínai történeti forrásokban található hun nyelvi emlékekről (glosszákról) szóló tanulmányait, amely nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos nyelvészeti irodalomban is hiánypótló kutatási eredménynek számít. A magyar olvasóközönség, de számos tudományos kutató először ismerkedhet meg a régi kínai forrásokban fennmaradt hun szavakkal és kifejezésekkel.

Bár az elmúlt évszázadban az úgynevezett nyelvi glosszákból a nemzetközi orientalista szakirodalomban már megjelent néhány elemzés, azok a hazai tudományos életben csak töredékesen váltak ismertté. A könyv igazi jelentősége ezért abban rejlik, hogy a kínai átírásban fennmaradt hun szavakat először rekonstruálták átfogó nyelvészeti rendszerrel, amelyre eddig nem volt példa a nemzetközi nyelvészeti irodalomban.

A műben hét tanulmányt olvashatunk, amelyek a Belső Mongóliai Tudományegyetem Tudományos Folyóiratában jelentek meg az 1990-es évek második felétől. A cikkekben találunk néhány nagyon fontos hun műveltségi szót, melynek megvannak a török, mongol, sőt magyar változatai is, ilyen a magyar pecsét hun változata, amelyet eddig csak a tabgacs nyelvből mutatott ki a híres mongolista Ligeti Lajos. Ucsiraltu és a kínai nyelvészek a magyar történeti krónikákban szereplő, eddig kazár eredetűnek vélt kadar méltóságnév korai, hun változatát is megtalálni vélték a korai forrásokban.

A kínai és a korai altáji hangtörténetet egyaránt elemző nyelvészeti munkában nemcsak pusztán szófejtéseket és azok magyarázatait találjuk meg, hanem megismerkedhetünk a korai belső-ázsiai népek gondolkozásával és különleges hitvilágával, melynek egyes elemei a máig élő természeti "vallásban", a ma sámánizmusnak nevezett természeti hitben megőrződtek. Sőt, Ucsiraltu kimutatta, hogy az ősi Földanya kultuszt a korai belső-ázsiai sztyeppei övezetben "hitü"-nek hívhatták, amely igazolja Vámbéry Ármin és Szentkatolnia Bálint Gábor korábbi elképzelését, és megoldhatja az eddig ismeretlen eredetűnek vélt magyar hit szó etimológiáját.

Nemcsak a nyelvészek találhatnak forradalmian új adatokat a könyvben, hanem a hazai és külföldi történészek számára fontos adatok szerepelnek a hun államszervezetről.

Valószínűleg nem a professzor által kínált megoldás az egyedüli lehetőség a hun nyelvi glosszák megfejtésére és értelmezésére, de a munka mindenképpen korszakalkotó lehet a magyar tudományosság életében. Felhívja a figyelmet a hun nyelvi emlékek tanulmányozásának szükségességére, ahogyan erre már több kutató, többek között már Otto Maenchen-Helfen is utalt még az 1960-as években. Ucsiraltu kutatásai megerősítik azon nyugat-európai nyelvészeti álláspontot, akik szerint létezett önálló hun nyelv.

A kötet megjelenését a szerkesztők reményei szerint élénk vita kíséri majd, és a termékeny szócsaták, tudományos viták, szakcikkek hozzásegítenek minket ahhoz, hogy jobban megismerjük ennek az ősi belső-ázsiai népnek sokrétű kultúráját és nyelvét, sőt a műben idézett kínai forrásokat egyéb, tudományos szempontból is elemezzék a magyar kutatók.
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=20189
zabfaló Creative Commons License 2008.03.11 0 0 465
Ilyen az, mikor a vesztesek írják a történelmet, nem a győztesek. Amúgy az állandó lovaglás, a nyilazás és a szabad levegőn való tartózkodás természetes, hogy rajta hagyja a nyomát az ember külalakján...
Előzmény: Motun (463)
Motun Creative Commons License 2008.03.10 0 0 464
Ammianus Marcellinus irásában szembeállítja a hunokat és az alánokat. A hunok jellegét az iráni alánok jelegével, hogy jobban mutatkozzék az idegen hunok
rútsága.
" Míg az alánok magas növésüek és szép alkatúak, hajuk jobbára szőke a hunok
minden szépség nélkül valók. Megöregszenek anélkül hogy szakálluk nőne.
Tagbaszakadt erős vastagnyaku emberek, görbék és formátlanok s úgy festenek
mintha kétlábú állatok vagy inkább durván kivájt emberábrázatú tuskók volnának
melyek a hidak párkányait szokták díszíteni.



A gót Jordanes leírása sem jobb.
azt írja ...arcuk ijesztően fekete,inkább idomtalan húsgombóc, mint emberi ábrá-
zat, s szemük helyén csak pontok látszanak.
Szakáll és bajusz nélkül öregszenek, és még az ifjúságuk is szépség nélkül
való.
Noha alkatra kicsinyek, ügyesen mozognak és gyors lovasok. Széles vállúak és
nyilazásra mindig készek. Nyakuk izmos és büszkeségtől feszülő.
Jordanes Attiláról is így ír.....Attila alacsony termetű, széles mellű, feje
nagy, szemei aprók, szakálla ritka, orra tompa, arcszíne rút.
Motun Creative Commons License 2008.03.10 0 0 463
Milyenek a hunok. Ki hogy látta és írta.

363-373 közt a Kaukázuson át betörnek Armeniába, és Edessáig jutnak.
Szent Efraim a szír egyház tagja írja, aki állítólag a tulajdon szemével látta a hunokat
mint hágnak fel a város magaslataira hogy meggyalázzák az Úr dicsőségére emelt
férfi és női szerzetesházakat.
Szent Efraim "Góg és Magóg" népét fedezi fel bennük, kiknek jövetelét előre
megjósolta Ezekiel próféta.
Azt írja......gyermekek húsát eszik,asszonyok vérét isszák. Kiabálásuk oroszlánok bőgése. Paripáikon szélvészként repülnek tova az ég és a föld határai között. Félelmet keltenek az egész földkerekségen, melyet özönvíz módjára borítanak be hadaikkal. Nincs senki aki ellent tudna állni fegyvereiknek.
mende/monda Creative Commons License 2008.03.09 0 0 462
" A hunok ellen védett az iráni nagy fal is



Az ősi Irán egykori határán végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy a perzsák, iráni népek mind katonai erőben mind mérnöki tudásban felvették a versenyt a világon bármelyik magaskultúrával. Az építés gerjesztői itt is a hunok voltak…



Az Irán északnyugati részén található Gorgan nagy fala néven ismert hatalmas határvonal közel 30 kiválóan megépített erődből, egy vízvezetékből és gondosan megépített csatornahálózatokból állt - fedezték fel az iráni és az Edinburgh-i és Durhami Egyetem régészei. A Vörös kígyó néven is ismert fal azért is egyedülálló, mert idősebb a kínai nagy falnál, és hosszabb, mint Hadrianus és Antoninus fala együttesen.



Egész mostanáig azonban senki nem tudta, hogy a védelmi vonalat ki építtethette. Az elméletek Nagy Sándortól az i.sz. 6. században élt I. Khoszroész perzsa királyig terjedtek, a legtöbb tudós az i.e. 2-1. századi építés mellett tette le a voksát. A régészeti felfedezések most mindenkit megleptek: ezek szerint a falat az i.sz. 5-6. században a Szászánida uralkodók építették. Az ókori világ egyik legkifinomultabb kultúráját létrehozó család a mai Iraktól egészen Oroszország déli részéig terjesztette ki hatalmát, és ők uralkodtak Közép-Ázsia és Pakisztán területén is.



A modern felmérések és műholdas vizsgálatok alapján kiderült, hogy az erődök túlzsúfoltak lehettek, és a legutóbbi ásatásokon talált rengeteg lelet egyben arra is rávilágított, hogy a határvidéken pezsgett az élet: a kutatók szerint csak a fal környékén 30 ezren élhettek. A régészek szerint a védvonal minden bizonnyal a fehér hunok ellen épülhetett.

Az Edinburgh-i Egyetem régésze, Eberhard Sauer szerint a kutatásuk szembeszáll a szokásos eurocentrikus világképpel. A korban a Nyugat-római Birodalom az összeomlás szélén állt, és a kelet-római rész is hatalmas nyomás alatt álltak, így a Szászánidák olyan építkezést hajtottak végre, amely akkor teljesen páratlannak számított. A perzsák több dimenzióban, a haderő, s szervezés és a mérnöki tudományok terén mindenben túlszárnyalták a rómaiakat.

A kutatás részletei a Current World Archaeology illetve a Iran, Journal of the British Institute of Persian Studies tudományos folyóiratok legújabb számaiban olvashatók."
http://gportal.hu/gindex.php?pg=1569372&nid=4217262&PHPSESSID=52352f6965578ea5ba06e5b69ea7762a
Előzmény: Motun (371)
dzsaffar2 Creative Commons License 2008.03.09 0 0 461

Laikus888!

 

Küldtem egy levelet az emiledre.

 

Üdv Sáfár István

Előzmény: Laikus888 (449)
dzsaffar2 Creative Commons License 2008.03.09 0 0 460

Itt nagy félreértésekről van szó, attól tartok. A magyar szó egyébknét 870 körül van először lejegyezve bizáinci krónikákban. Csak 2 kérdés: Szerinted hogyan hívtuk mi magyarok magunkat 1508 előtt? És ki és mit hívott a VIII. században Hungernek pl?

Előzmény: dzsaffar2 (455)

-------------

 

Tévedés és csúsztatás...

 

A bizánci krónikában nincs lejegyezve a "magyar" szó.

Illene a forrást is megadni.

 

A VIII. században pedig források vannak, a hungár, hungarus névre.

 

Én megadtam a forrásokat.

 

:-)))

 

Az pedig nem jelenti a IX. században akkor még a magyart.

 

 

Sáfár István

Előzmény: Pusztai Telivér (459)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.03.09 0 0 459
Itt nagy félreértésekről van szó, attól tartok. A magyar szó egyébknét 870 körül van először lejegyezve bizáinci krónikákban. Csak 2 kérdés: Szerinted hogyan hívtuk mi magyarok magunkat 1508 előtt? És ki és mit hívott a VIII. században Hungernek pl?
Előzmény: dzsaffar2 (455)
Pusztai Telivér Creative Commons License 2008.03.09 0 0 458

Csak a rend kedvéért:

 

"Azért még keress ilyen névhasonlóságokat. Ha tudok, szívesen válaszolok rá..."

 

Én csupán ennek a kérésnek tettem eleget. (Én pedig ha modi lennék, nem tiltanám ki még az ilyen összeesküvés-elméleteket kedvelő és provokátrofixált nickeket sem. Ez az alternatívoknál sajnos szakmai ártalom tapasztalataim szerint.)

Előzmény: taxila (453)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.09 0 0 457
OFF

Hát, kedves barátom, én már a legelső megszólalásakor próbáltam finoman jelezni Laikusnak, hogy rossz helyen jár...
Ha még ráadásképpen bele is szaladt egy finom provokációba, és teljes lendülettel át is vette, az már legyen az ő problémája. Én szóltam, Aventinus szólt. Innentól fogva kedves Laikus a maga szerencséjének kovácsa...

ON
Előzmény: taxila (454)
dzsaffar2 Creative Commons License 2008.03.09 0 0 456

 "két évszázad múlva "következett be?

-------------

 

javítom

 

"másfélszáz év múlva"

 

 

Sáfár István

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!