Értem, szóval magyar alapon is lehet értelmezni. Nálunk a Beer egyik alternatívája az anyakönyvekben ("Beer alias Peer"-megjegyzések): Beer, Behr, Bär-Peer, Peér, Per, Pér.-> tehát a "medve" is magyarosodhat, mint az alnémet Peer.
Peér: I. Magyar családnév, amely képzőtlen apanévként keletkezett a régi magyar Pér (Per) személynévből, amely 1277-ből adatolható Peer formában. Kiss Lajos ennek a személynévnek a latin Petrus ’Péter’ személynév folytatására utal valamilyen újlatin (vö. francia Pierre) vagy germán (vö. alnémet-fríz Peer) nyelven keresztül. – Ugyanerre a személynévre megy vissza a Győr megyei Pér településnév.
II. Német családnév magyarosodása, vö. német Peer (No., Au.), Pehr (No.). Ez a családnév képzőtlen apanévként keletkezett az előző pontban említett alnémet-fríz Peer ’Péter’ személynévből.
Lulity / Lulics: Vö. szerb-horvát Lulić / Лулић családnév (Hv.). Ez a Lule (Луле) személynévhez alkotott -ić képzős apanév. A Lule személynévről nem sikerült sokat kiderítenem, de annyit igen, hogy ragadványnévként ma is használatos, a szerbben gyakoribb, mint a horvátban, illetve némi boszniai kötődés is felmerül. Etimológiai ötleteim: lehet, hogy eredetileg becenév (bár a teljes névalakot nem tudtam azonosítani), vagy a szerb-horvát lula ’(rövid) pipa’ szóval függhet össze, esetleg egy ’elringat, elaltat’ értelmű tővel (vö. lengyel lulać ’elringat, elaltat’, szerb-horvát luli ’tente’); a boszniai kapcsolat miatt talán szóba jöhet az albán lule ’virág; színes folt az állatok testén; ősz hajtincs; ujjbegy; homlok közepe; legközepe (vminek); szembogár’ vagy az oszmán-török lüle ’hajfürt, fodor; tajték, hab’ szó is.
Raponc: A raponc(a) valóban magyar növénynév, ahogy Értökös találta. Ez olasz eredetű vándorszó (vö. északolasz raponzo), amely a magyarba vagy közvetlenül, vagy német közvetítéssel került. A szó az olasz rapa ’tarlórépa, Brassica rapa subsp. rapa; stb.’ kicsinyítő képzős formája, és több ehető levelű vagy gyökerű, illetve a harangvirágok alakkörébe tartozó [ehető] növényt jelölt. A mai magyarban a raponca a varjúköröm (Phyteuma spp.) nemzetség szinonimája, illetve fajnévként megjelenik a raponcharangvirág (másként répagyökerű harangvirág) ’Campanula rapunculus’ elnevezésében. Az EWUng. az alábbi további történeti jelentéseit sorolja föl: XV. sz. ’madársaláta’, XVI. sz. ’vadon termő (tarló)répa’, XVII. sz. ’retek, Raphanus sativus’, ’hölgymál, Hieracium spp.’, XIX. sz. ’illatos csengettyűvirág, Adenophora liliifolia’.
A megérzés jó volt, Rapunzel neve is idekapcsolódik. A mesealak neve a német Rapunzel ’madársaláta, salátagalambbegy, Valerianella locusta’ növénynévvel azonos. A német növénynév pedig a fenti vándorszó kicsinyített formája (vö. hasonló olasz raponzolo ’varjúköröm, Phyteuma spp.’). — A névadás hátterében a mese alapkonfliktusa áll: a Rapunzellel terhes anya megkívánta a szomszéd varázslónő kertjében növő madársalátát (vagy a raponcaharangvirágot)…
Minthogy a raponcharangvirágot a középkorban a – főként főzelékként elkészített– gyökeréért termesztették, és a madársaláta is étrenden volt, így a szóból elvileg lehetett volna családnév, de névtárakban nem találtam rá. Ugyanakkor talán a RadixIndex által felvett román Răpunţean név idetartozhat.
Polla: Mint magyarországi családnév, én elsősorban a magyarországi Pula, Pulya, Pólyi településnevekkel keresném a kapcsolatot, az o ~ u, ill. l (ly) ~ ll váltakozás ui. még közszavakban is előfordul (vö. csoda ~ csuda, szőlő ~ szöllő), nemcsak tulajdonnevekben.
Ezeket a magyarországi településneveket Árpád-kori személynévre vezetik vissza (1229/1550: Poula; 1399: Pola), és az ilyenből nemcsak településnév lehet, hanem vezetéknév is (képzőtlen apanévként, azaz a felmenő személyneve lett a leszármazottak megkülönböztető neve).
Ennek a régi Poula ~ Pola személynévnek az eredete vitatott. Kázmér Miklós a Pál egyházi személynév régi magyar alakja -a kicsinyítő képzős származékának tartja, Kiss Lajos pedig a régi német Pol(l)o ~ Pulo személynevet, illetve a cseh Pula személynevet említi.
A román (ott pedig latin) eredetű magyar nyelvjárási pulya ’kicsi, pici; pipogya, túlérzékeny; kisgyermek’ nem alkalmas etimológiai magyarázatként: egyrészt a tulajdonnevekhez képesti késői felbukkanása, másrészt a földrajzi eltérés okán (a tulajdonnevek nyugat-északnyugaton vannak, a nyelvjárási szó pedig keleti elterjedésű).
-----
Arról, hogy „itteni németek vagy svábok adják egymásnak ezt a nevet”, nem hallottam. Az -a végződés nem kimondottan németes, és bár német területen is előfordul (pl. Szászország helyneveiben), de ez szvsz periferikus kapcsolat a magyarországi németekkel. Az -a helyébe németes -er-t tettem, de az így kapott német Poller szó a nagyszótár szerint ’kötélbak’ jelentésű a Puller pedig ’evezős, kocsihajtó’: nem hiszem, hogy különösképpen ezeket a neveket adnák egymásnak az itteni németek. – Talán egy aktív magyarországi német gyökerekkel rendelkező fórumtárs tud ezzel kapcsolatban valamit mondani.
-----
Ui. Az isztriai olasz Pola ~ horvát Pula neve véletlenül esik egybe a fenti magyar tulajdonnevekkel. Az isztriai helység neve ókori, és illír eredetűnek tartják a *pol- ’iható vizű forrás’ tőből származtatva.
A szászországi Pohla (ma Demitz-Thumitz része) szorb területre esik, szorb neve Palow valószínűleg ez eredeti. Így a Pál egyházi személynév szorb formájának birtokos alakja lehet. (nem pedig a német Pfuhl ’pocsolya, posvány’ szó középnémet alakjának származéka).
Raponc. Van ilyen szó (a Google keresőbe beírva találtam): http://raponc.szojelentese.com/ - latin eredetű virágnév. A Radixfórum családnévgyűjteményében (http://www.radixforum.com/surnames -> http://www.radixforum.com/surnames/browse/abc/ra.html) ilyen nem található. Nem fordul elő a Skype partnerlistájában sem. Polla családnév. A Wikipédia (hu.wikipedia.org/wiki/Polla) szerint olasz helységnév, a Wikiszótár szerint spanyol közszó. Ebből ítélve latin, újlatin eredetű lehet. A Skype-on és a Facebook-on előfordul. A Radixfórumon összesen két ilyen név található. A névtan nagyon érdekes tudományterület, érdemes részletesebben megismerkedni vele pl. a fórum mentorának, LvT-nek ismeretterjesztő honlapján (http://onomastikion.blog.hu/).
Mit jelent az magyarul, vagy más nyelven, hogy POLLA? Van ennek a névnek egyáltalán vmi eredete? én úgy hallottam német név és itteni németek vagy svábok adják egymásnak ezt a nevet. Javítsatok ki, ha tévedek! (Biztos jelent valamit németül.)
Vona: Hajdú Mihály szerint régi magyar világi személynévvel azonos apanév. A személynév a Von- személynévi tő -a kicsinyítő képzős (vagy -a < -i apanévképzős) származéka. A Von- személynévi tövet Hajdú szláv eredetűnek tartja, a magyar András személynévnek megfelelő egyik nyugati szláv személynév (vö. cseh Vondra családnév) rövidüléséből. A Vona nevet magát nem, de a tő más képzőkkel alkotott Vonk (Vonc), Voncsa (Voncha) és Vonta származékai a XIII. sz.-ból adatolhatók.
Hajdú ezzel összekapcsolja a Van- névtövet is, ennek adatolható Árpád-kori magyarországi -a képzős származéka, vö. Vana: 1219/1550, Wana: 1297/1367. Ezt azonban inkább szokás a szláv Ivan ’János’ név csonkolásának, vagy a Vencel név szláv Vana becézőjének tekinteni. Emiatt magam a Von- és Van- alakokat elválasztanám egymástól.
Hajdú nem utal semmiféleképpen a név cigány etnikumhoz való kötődésére.
De gondot okoz, csak én nem magyrosan, /noszka/ ejtéssel olvastam ki a Noska nevet. Ha itt az s betű /s/ hangot jelöl, akkor visszavonom a lehetőséget.
Ui. Közben a néhány bejegyzéssel korábban említett Noszka / Noszkó > Noszkay alakuláshoz eszembe jutott az analógia. Ez Ruzicskay György esete, aki még Ruzsicska-ként született, vö. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ruzicskay_Gy%C3%B6rgy
> Czuczor Klára-t miért nem "Clara Czuczor" néven, ehelyett "Klára Czuczor" néven.
Félreértettem az eredeti kérdést. Vélem, hogy Szent József kiemelkedőbb helyen lehet a Martyrologium romanumban, mint Szent Klára. Ezzel lehet arányos, hogy az átlagos plébánosok mennyire tudnak váltani az egyházi személynevek helyi népi és latin formái közt. Ha nem, akkor a személynév a helyi népi formájában szerepelhet a latin anyakönyvben is.
Máshol is akadnak ilyen „kimaradások”. A magyarban az uralkodók neveit lefordítjuk. A belga Baudouin esetén ezt még általában „sikerül” Baldvin-ná alakítani, de a monacói Rainier esetén már ez nem történik meg, nem lesz belőle rendesen *Rajner (Rainer).
> egy Kazsó nevű települést (jelenleg "Kožuchov"), ahol lakott egy "Noska" család, itt volt birtoka a családnak. Ez lehet kapcsolat a Noszkay névhez talán?
Talán igen. De az igazoláshoz már tételes genealógiai vizsgálatok kellenének.
A magyar vs latin gondolatmenetet értem, de még mindig nem teljesen frajlik, hogy ha Noszkay János-t "Joannes Noskay" néven jelöli az anyakönyv, akkor Czuczor Klára-t miért nem "Clara Czuczor" néven, ehelyett "Klára Czuczor" néven.
Találtam Nagy István: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal könyvben egy Kazsó nevű települést (jelenleg "Kožuchov"), ahol lakott egy "Noska" család, itt volt birtoka a családnak. Ez lehet kapcsolat a Noszkay névhez talán?
A magyar /c/ hangnak megfelelő fonéma nem volt a klasszikus latinban, így ha ilyet tartalmazó szót (nevet) akartak leírni latin szövegkörnyezetben, akkor e tekintetben eleve nem lehettek „latinosak”. Márpedig a hivatalos nyelv a XIX. sz. közepéig a latin volt Magyarországon, így az meglehetősen gyakori helyzet volt, hogy nem latin szót (nevet) kellett latin szövegbe illeszteni. Ezért is tartotta egészen az 1920-as évekig magát az a helyesírási tradíció, hogy a /c/ hangot nem pusztán a c betű jelölte, hanem a cz betűkapcsolat. Így a „Clara Czuczor”-ban nincs semmi meglepő.
> nem vezet mégis vissza a kalapos s-es Noska szláv szóhoz?
Nem. Ekkor ugyanis egyrészt a latin nyelvű anyakönyvben kettős ss-sel (ſs, ſſ) lenne leírva. Másrészt a mai szlovákiai nevek közt várhatnánk *Noškai, *Noškaj alakokat, de ilyenek nincsenek, csak magyaros írásmódú Noszkay, Noszkai, és szlovákos írásmódú Noskai, Noskaj. Harmadrészt az /s/ és az /sz/ hangok nem cserélődgetnek csak úgy, így š-es etimológiai előzmény mellett magyarul sem a Noszkay, hanem a *Noskay nevet kérdezted volna.
Ui. A régi helységnévtárakat böngészve még egy bizonytalan, de nem kizárható helynévi alapra leltem, de ez is délre mutat. Pozsega megye területén volt (és van) horvát Novska, amely az 1873. évi helységnévtárban magyarul is Novszka-ként szerepelt. Ebből lehetne *Noszka hangtani egyszerűsödés mellett magyar Noszkay lakosnév. — Talán inkább megtévesztő párhuzam, mint etimológiai adat, hogy ehhez e helységhez Lelkes György a magyar Szencse nevet is társítja: miközben ilyen néven szerepel Bars megyei település is (ma Podhájska / Bellegszencse része, Szlovákia).
Ha nem is a föntiből, de elképzelhető, hogy a Novo-, Nový, Nová, Nové előtagú szláv (szlovák) településnevekhez képződhetett *Novský alakú szláv (szlovák) lakosnév. Ez bekerülhetett a magyarba, mint Novszky (van ilyen), amely Noszky alakúvá (van ilyen) egyszerűsödhetett, majd a nem ritka magyar -ai ~ -i lakosnévpárok hatására megjelenhetett benne az -a-: Noszkay ~ Noszkai. Ekkor a név tehát magyarosodott szláv eredetű. — Ennek az elképzelésnek az a gyengéje, hogy a szláv alapnevet csak a lengyelből sikerült kimutatni, de ott is igen ritka: Nowski (Nowska). Ezért lehet, hogy a magyar Novszky és Noszky vezetéknevek sem szláv eredetűek, hanem a magyar *Novszkay, ill. Noszkay alakulatok egyszerűsödései.
Ezeket is köszönöm. Czuczor Gergely önéletrajzában olvastam, hogy magyarnak tartották magukat, Nyitrán a gimnáziumban "Uher"-nek csúfolták emiatt, ezért vissza is hozta az apja Érsekújvárra. De a név bennem valahogy valami szláv eredetet sejtetett. Ezt is befigyeltem, köszönöm a helyesbítést.
A Noszkay megfejtésed is tanulságos. Egyrészt a tudatlanságom, hogy a szlovák "kalapos s" az "s" magyarul, amit csúnyán befigyeltem, másrészt, hogy a írásmódja alapján magyar eredetre asszociálsz elsősorban. Érsekújvárról származnak. Szép öregapámig vissza Noszkay néven vannak anyakönyvezve, az ő apja már "Joannes Noskay" néven [1804], és az ő az apja is "Joannes Noskay". (Utóbbinak felesége Czuczor Klára, aki szintén érsekújvári, és a neve is így van beleírva az anyakönyvi kivonatba, nem "Clara" - ezen is kicsit töröm a fejem, hogy az egyik miért latinos, a másik miért magyaros.) Ez véletlenül (semmi köze az én tudattalan etimológiámhoz) nem vezet mégis vissza a kalapos s-es Noska szláv szóhoz? Ja, a Noszkay az tényleg valami nemes lehetett, családi szájhagyomány szerint, de erről semmit se tudok közelebbit. Az anyakönyvi lapokon néhol "földmíves" van feltüntetve, ami ennek ellentmond.
Kádár Dzsoni eredeti neve volt a Csermanek, amit azt anyjától örökölt, de vszínűleg az anyakönyvezésnél névelírás, vagy szándékos változtatás volt, mert az anyja eredeti anyakönyvezett neve Czermanik volt. Aztán ő tovább változtatott Kádár-ra, talán a titkos kommunista működés során kellett msik név, vagy vmi hasonló, ehhez már olyan kell, aki ért is hozzá.
Csermanek: Nem közvetlenül függ össze a Csermák-kal: a ’(bíbor)vörös’ jelentésű cseh-szlovák čerm- tő azonos. Ehhez járult egyrészt az -ák képző, másrészt az -an kicsinyítő-személynévképző. Az utóbbi eredményeképpen létrejött cseh-szlovák Čerman személynév kapott még egy -ek kicsinyítő képzőt: így lett a Čermanek vezetéknév, amelyből pedig a magyar írásmódú Csermanek.
A magyar Czermanik < cseh-szlovák Čermaník egy másik név: itt az -ek helyett az -ík kicsinyítő képző járult az alapnévhez. Adott esetben névcsere történhetett.
