Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani minden hétköznap reggel 6-tól 10-ig... Morning Show
Figyelem! Keressük azon hallgatóinkat, akiket gyanúsítottak már meg különböző energetikai szolgáltatók mérőórájuk megbuherálásával, vagy feleslegesen, pénzlehúzás céljával cseréltették le velük azt.
Köszönjük!
Esetleg rajta is kapta a szerelőt bármilyen ügyeskedésen.
Debrecen – A Tigáz azt mondja, csak akkor büntetnek, ha bizonyított a mágnesezés. A fogyasztóvédők szerint viszont hátrányos helyzetben vannak a fogyasztók.
A gázórák mágnesezéséről volt szó a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának szerda esti adásában, ahol Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője és Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének szóvivője volt a vendég.
A gázszolgáltató szóvivője a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.Morvai Gábor szerint ez az ügy megfelelően felhívja az emberek figyelmét, hogy mindenki, aki nem mágnesezte a gázóráját, vagyis nem lopta a gázt, az forduljon bírósághoz, merítse ki a jogérvényesítési lehetőséget.-
Ez az eset arra is rávilágít, hogy mennyire hátrányos helyzetben van az a fogyasztó, akit egy erőfölényben lévő szolgáltató vádol szerződésszegéssel, hiszen neki kell bírósághoz fordulnia abban az esetben, hogyha vitatja az állítást – vélekedik a fogyasztóvédők szóvivője.Csak az egyértelmű esetekben büntetnek.
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat. Ha ők megállapítják, hogy nem bizonyítható a mágnesezés, akkor a szolgáltató megszünteti a kötbérezési eljárást.- Tartjuk azt az álláspontunkat, hogy csak az egyértelmű esetekben rovunk ki kötbért.
Azonban ez az ügy is mutatja, hogy a szolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy mérlegelje, melyik szakértőnek van igaza, a Tigáz mindig a rendelkezésre álló információk alapján dönt az eljárásról.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap. A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni, mivel az ügyben rendőrségi eljárás zajlik, így csak annak befejezését követően tudnak majd bővebben nyilatkozni.
Célszerű végig jelen lenniMorvai Gábor az eset kapcsán azt emelte ki, hogy a fogyasztónak az egész vizsgálat alatt, végig jelen kell lennie.- Sem a gázszolgáltató, sem az áramszolgáltató munkatársát ne kínálgassuk kávéval, hanem akkor engedjük be, ha végig jelen tudunk lenni az ellenőrzésnél. Ha nagyon nem alkalmas, akkor kérjünk egy másik időpontot! – javasolja a fogyasztóvédők szóvivője.
Száraz Gábor szerint is az a célszerű, ha a fogyasztó a vizsgálat során végig jelen van.- Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.
Ráadásul van a jegyzőkönyvnek egy olyan része, ahová a saját észrevételeket be lehet írni. Ha úgy érzi, hogy nem volt végig jelen, akkor azt írja ide, illetve a saját észrevételeit az eljárás során tapasztaltakról, és csak ezután írja alá a jegyzőkönyvet.
Komment:A gázszolgáltató szóvivője (Száraz Gábor) a bírósági döntés kapcsán elmondta, hogy a bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye eltért a Tigáz által felkért szakértő véleményétől, így egyértelműen nem igazolható, hogy a fogyasztó manipulálta a gázórát, ilyen esetekben pedig a szolgáltató nem kér kötbért.
Érdeklődnék, hogyan lehet az, hogy a TIGÁZ által megpályáztatott, fizetett, és a fogyasztó kizárásával kiválasztott szakértő szakvéleménye rendszeresen eltér a valóban független, bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményétől?Miért nincs a TIGÁZ szakértő hamis szakvéleményadásának büntetőjogi következménye?
A Tigáz szóvivője erre reagálva elmondta, ha a fogyasztó vitatja a szabálytalan vételezést, akkor a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat.
No igen bízzuk a kecskére a káposztát. Bízzuk az ügyet arra az Magyar Energia Hivatalra, aki a TIGÁZ jogsértéseit nem szankcionálja, csupán megszüntetik a TIGÁZ eljárását. Ez igen, ez egy valóban pártatlan, jogszerű, szakszerű eljárás, amely alkalmas arra, hogy a TIGÁZ visszaéléseit visszaszorítsa. Ez aztán a fogyasztóvédelem. Ez az igazi közigazgatás. Jogszerű, szakszerű, hatékony, igazságos és persze pártatlan. Egy kicsit sem gyanús, hogy a hamis szakvéleményt kiadó szakértő és a tetemes kötbért kiszabó szolgáltatót nem szankcionálják.Ez az un. kötbérbiznisz vélhetőleg jövedelmezőbb, mint az 1990-es években az olajszőkítés.
Ha valaki vitatja a szabálytalan vételezést, akkor több fórum is a rendelkezésére áll, hogy bebizonyítsa az igazát. – magyarázta Száraz Gábor.
Aha. Ők rágalmaznak, az Ő szerelőik karcolgatnak, de a fogyasztó bizonyítsa be az igazát. Mintha a bizonyítási teher a szolgáltató oldalán lenne. Persze saját (de azért függetlenként beállított, anyagilag érdekelté tett) szakértővel könnyű. Nesze neked tisztességes eljáráshoz való jog. És az ügyészség még mindig nem minősíti ezen gyakorlatot társadalomra veszélyesnek. /Btk. 10. § (2)/
A beszélgetés során szóba került az a nemrég nyilvánosságra hozott felvétel is, (Nyomozás indul a TIGÁZ szerelő ellen http://mno.hu/ahirtvhirei/gazorak-es-magnesek-nyomozas-indul-a-szerelo-ellen-1113650Forrás: Hír TV2012. október 25., csütörtök 18:50 ) amelyen az látszik, hogy a Tigáz munkatársa valamit csinál a gázórával a vizsgálat során. A szolgáltató szóvivője erre reagálva megjegyezte, hogy a szakember valóban csinál valamit a gázórával, hiszen azért van ott.
Rendben, de ha karcolgat, ráadásul azért, hogy ilyen aljas módszerrel (mások csőbehúzásával) tisztességtelen vagyoni előnyhöz jusson azért az nem fogadható el. Persze lehet, hogy csak én vagyok ennyire konzervatív.
A manipulált gázórák leleplezése kapcsán pedig elmondta, hogy a Tigáz dolgozói valóban motiválva vannak, leplezzenek le minél több ilyen csalást, hiszen a cég üzleti célkitűzése, hogy a szabálytalan vételezéssel okozott kár mértékét csökkentsék, aki pedig hozzájárul ehhez a cél eléréshez, az prémiumot kap.
Jól mondja a szóvivő úr a manipulált gázórák leleplezéséért, és nem a TIGÁZ dolgozók által manipulált gázórákért. A TIGÁZ mintha átesett volna a ló túlsó oldalára. Kialakított egy olyan rendszert, amely felhívás a TIGÁZ dolgozók részére bűncselekmény elkövetésére. Visszaéléseiknek, a rágalmazásaiknak, a szakértőik hamis szakvélemény adásának ugyanis nincs (negatív) jogkövetkezménye.
A konkrét esetről Száraz Gábor további információt nem akart elárulni.Érthető, elég kellemetlen volt Nagy Katalinnak (HÍR TV műsorvezető) a szemébe néznie amikor kiderült, hogy a saját dolgozóik karcolják meg az órákat, majd úgy jegyzőkönyvezik, mintha azért a fogyasztó lenne a felelős. Zavarában meg is vádolta a HÍR TV-t kiegyensúlyozatlan tájékoztatással.
Amennyiben valaki a jegyzőkönyvben aláírja, hogy végig jelen volt, akkor azzal elismeri, hogy ott volt.Igen. És az lenne a tisztességes, ha a fogyasztó nem volt jelen, akkor a gázszerelő húzná ki ezt a részt a jegyzőkönyvből. Persze így azt kockáztatja, hogy elesik 30-40.000 Ft.- sikerdíjtól. Na azt már azért mégse.
Ezúton köszönjük a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának, hogy hathatós közreműködésükkel az országban kialakulhatott egy ilyen, (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése) a Btk. szerint társadalomra veszélyes gyakorlat. Reméljük, hogy karácsonyra az államtól (is) kapnak némi jutalmat a jó munkájukért.
A Btk. 10. § (2) értelmében:"Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti."
A PSZÁF jogsértés esetén vizsgál, bírságol, a Magyar Energia Hivatal a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatos panaszok kapcsán (sorozatos, hamis szakvélemény, szolgáltatóval összefonódó szakértők, gázórát karcoló gázszerelők, alaptalanul kiszabott több százezres kötbér, iratbetekintési jog megtagadása, jó hírnév megsértése, fogyasztók tömegeinek alaptalan megrágalmazása, a jogállami intézményrendszer tudatos megkerülése...) viszont mélyen "hallgat".http://www.portfolio.hu/….175190.html
Mi lehet ennek az oka?
Úgy tűnik a Tigáz mindezeket következmények nélkül megteheti, pedig a Btk. 10. § (2) értelmében:
„Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.”
Hivatkozva a .......-én kelt, de csak ..........-án kézbesített ......... iktatószámú válaszukra tájékoztatom, hogy a levelükben foglaltakat elfogadni nem áll módomban, mivel a ..........-én, a TIGÁZ DSO Kft. debreceni telephelyén lefolytatott szakértői vizsgálatról készült szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet és az eljáró szakértő adatait nem küldték meg, ezen kérésemre vonatkozóan levelük információt nem tartalmaz, ezért ismételten kérem, hogy a mulasztást 15 napon belül pótolni szíveskedjen!
Hiányában a határidő után –tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen okmányok és adatok eltitkolásával súlyosan megsérti a tisztességes eljárás fogalmába tartozó irat betekintési, és irat másolat készítési jogot, valamint mivel korlátozza az –álláspontom szerint a szolgáltatóval összefonódó, etikai vétséget elkövető szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot, egyben figyelemmel arra is, hogy a Magyar Energia Hivatal a tárgyban benyújtott panaszomra több hónapja nem válaszol, hatáskörében és illetékességi területén Ket. ellenesen nem jár el- a szolgáltató székhelye szerinti illetékes Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségnél, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény alapján ügyészi intézkedést kezdeményezek.
Üdvözlettel: Dátum, aláírás
Mi lehet az oka annak, hogy a TIGÁZ többszöri kérés ellenére sem hajlandó kiadni a fogyasztónak a szakvéleményt, az annak alapját képező jegyzőkönyvet, illetve nem hajlandó közölni az eljárt szakértő adatait?
A Magyar Energia Hivatal immár több, mint fél év elteltével miért nem vizsgálja a tárgyban benyújtott panaszt?
Mi az oka annak, hogy a Magyar Energia Hivatal "hallgat" és hatáskörében, illetékességi területén nem jár el?
Mi az oka annak, hogy a MEH nem tartja a jogszabályban előírt ügyintézési időt?
Kezdeményezett-e a MEH Elnöke fegyelmi felelősségrevonást a mulasztó kormánytisztviselővel szemben?
Befizették-e a központi költségvetésbe a mulasztás miatti, Ket. által előírt általános tételű eljárási illetéket.
Mi az oka annak, hogy a TIGÁZ eljárásában az ügyfél nem gyakorolhatja a tisztességes eljárás fogalmi elemébe tartozó, garanciális iratbetekintési és irat másolat készítési jogát?
A MEH ezen visszásság ellen miért nem lép fel?
Az ügyészség miért nem indít vizsgálatot a MEH mulasztása miatt?
Csalás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Hajdúnánási Rendőrkapitányság az ellen a gázszerelő ellen, akit a Hír TV Panaszkönyv című műsora buktatott le.
A rejtett kamerás felvételeken az látható, ahogy a Tigáz munkatársa valamivel megkarcol egy gázórát, amit aztán emiatt leszereltetnek. A Tigáz szóvivője a Panaszkönyv stúdiójában tagadta, hogy munkatársaik 30 ezer forintos fejpénzt kapnak a manipulált gázórák után.
A Magyar Energia Hivatal illetékese azonban azt ígérte, ők is vizsgálatot indítanak az ügyben.
A szerelő ellen csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Hajdúnánási Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya.
A Hír TV úgy tudja, a Tigáz munkatársát még októberben ki is hallgatják.
A gázórák miatt az ügyfelek ellen indult eljárások hitelessége azonban nemcsak a szerelők, hanem a Tigázzal szerződésben álló, függetlennek mondott szakértők miatt is megkérdőjelezhető a fogyasztókat képviselő egyesület szerint.
Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének jogásza elmondta: évente meghaladja a tízezret a szakértői vizsgálatok száma, de az esetek 80 százalékában nem a fogyasztó javára döntenek.
A Tigáz a rendőrségi eljárás ellenére egyelőre nem indít belső vizsgálatot.
Nem bocsátotta el a Tigáz azt a szerelőt, aki ellen csalás gyanúja miatt nyomozást indított a Hajdúnánási Rendőrkapitányság, de az eljárás végéig lakossági ellenőrzést nem végezhet.
A Hír TV Panaszkönyv című műsorának riportja után egy volt Tigáz-dolgozó is jelentkezett, aki azt írta: valóban jutalékot kaptak a szerelők a cégnél a manipulált gázórák után.
A Panaszkönyv mutatta be azt a rejtett kamerás felvételt, amelyen a Tigáz egyik szerelője valamivel többször is megkarcolta a gázórát, miközben a lakás tulajdonosa éppen a másik helyiségben tartózkodott. A művelet elvégzése után a szerelő azt közölte a gyanútlan fogyasztóval, hogy a gázórát szerinte valaki manipulálta.
A szerdai adás óta rengeteg néző jelentkezett a Hír Televíziónál azzal, hogy ő is így járt.
Levelet írt a Tigáz egyik volt munkatársa is, aki elmesélte: a cég arra is oktatta szerelőit, hogyan tudnak leolvasás után kisebb hibákat ejteni a gázórákon.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – olvasható a volt munkatárs levelében.
Nem lehet bizonyítani, mikor lett mágnesezve az óra
„A probléma az, hogy a szerelők motiváltak abban, hogy szabálytalan vételezőket találjanak” – nyilatkozta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke a Hír TV Rájátszás című műsorában. Morvay György hangsúlyozta: később már szinte lehetetlen bizonyítani, hogy a leszerelés előtt vagy után mágnesezték meg a készüléket.
Morvay kifejtette: úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók, amelynek részeként elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.
Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért. Ha valaki magánúton bizonyította be, hogy nem lopta a gázt, utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.
Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál
A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.
A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket. Belső vizsgálat azonban egyelőre nem indult a cégnél, így a Hír TV azon információját sem erősítették meg, hogy az alkalmazottaik 30 ezer forintos jutalékot kapnak minden egyes manipulált gázóra után.
„Nem indult belső vizsgálat a Tigáznál” -Ez így helyes. Aki csal azt ne büntessük, hiszen nekünk csalt.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult, de még mindig a cégnél dolgozik.” -Ugyanis szükség van az ilyen jó munkaerőre. Bárcsak többen lennének. Mi extraprofitot lehetne pár tucat ilyen mentalitású dolgozóval szerezni.
„A Tigáz szóvivője azt mondta, amíg az eljárás le nem zárul, nem végezhet lakossági gázóra-ellenőrzéseket.”-Nem baj, majd átképezzük szakértőnek.
„Nyolc évig voltam a Tigáz gázmérő-leolvasója… Tőlünk sem a mérők állására voltak kíváncsiak, hanem a szabálytalan vételezésre, aminek felderítéséért akkor tízezer forint járt… Többször megkértek minket az oktatásokon a plombák megmozgatására leolvasás során. Vajon miért?” – -Tényleg miért is? Csak nem már akkor is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat járt a fejükben?
„úgynevezett szakértői véleményt kérnek be a szolgáltatók” –Bizony, bizony ez így van. És hogy erősítsük a pártatlanságot ezen szakértőket előbb a TIGÁZ megpályáztatja és a közvélemény számára nem nyilvános feltételeknek megfelelőket kiválasztja. Ezt követően az így gondosan kiválasztott és a szolgáltató által fizetett, vele megbízási jogviszonyban álló szakértőt a szolgáltató egyoldalúan, a fogyasztó bevonása nélkül jelöli ki, majd az ügyfélnek írt levélben, arcátlanul, tisztességtelen módon „függetlenként” jelöli meg. Csak hab a tortán, hogy az általa végzett szakvéleményt az ügyfél többszöri írásbeli kérése ellenére sem hajlandó megküldeni a szolgáltató, így gátolva a szolgáltatóval összefonódó szakértő ellen indítandó etikai vizsgálatot.
Érdekesség, hogy a tisztességes eljárásokban biztosított irat betekintési és irat másolat készítési jog megtagadása tárgyában írott panaszt a Magyar Energia hivatal fél év elteltével sem hajlandó vizsgálni, az ügyben mélyen hallgat. Vajon miért?
„elviszik valamilyen helyre az órát zsákban, és szállítás közben is megtörténhet, hogy az óra mágnesezetté válik, hisz nem lehet tudni, hogyan szállítják, és előfordulhat az is, hogy egy mágnesezett óra kerül mellé.” -És a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya ezen visszás gyakorlat ellen évek óta nem lép fel. Mi lehet az oka? Miért kapják az átlagnál magasabb illetményüket? Miért nem kötnek útilaput az ilyen közszolgák talpa alá?
„Az igazát viszont általában a fogyasztónak kell bizonyítania a bíróságon, ha nem akarja kifizetni a több százezer forintos kötbért.” –Mondjuk ilyen már-már a szervezett bűnözés határát súroló eljárásokkal szemben igen nehéz dolga van szegény, kiszolgáltatott fogyasztónak.-AMagyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya –bár ez lenne a feladata- nem segít a kiszolgáltatott fogyasztókon? Vajon miért?
„utólag kártérítésért beperelheti a szolgáltató céget.” -Bár a lehetőség adott, mintha nem lenne életszerű, hogy Mari néni, vagy Józsi bácsi keresetlevelet írjon.
„A Panaszkönyvben bemutatott felvételeken látható Tigáz-szerelő ellen csalás gyanújával nyomozás indult,”-Végre, bár tartok tőle, hogy nincs egyedül. Aztán érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy a TIGÁZ-nál melyik felső vezető találta ki, illetve adott utasítást az ilyen visszaélésszerű gyakorlat kialakítására? Egy nyomozást ez is megérne, mint ahogyan a TIGÁZ és a TIGÁZ által megpályáztatott, egyoldalúan kiválasztott és fizetett, un. un. független szakértők összefonódásának a vizsgálata is. Ki, milyen összegű kötbért nyelt, vagy nyúlt le ilyen módszerekkel?
Ennek miért nincs évek óta büntetőjogi következménye?
És miért nincs következménye a TIGÁZ szakértők által adott „hamis” szakvéleménynek?
Fellép végre valaki a TIGÁZ aggályos eljárása ellen?
Ha igen mikor?
Ha nem miért nem?
Meddig folyhat a szabadrablás, a jogkövető, köztiszteletben álló fogyasztók megrágalmazása, becsületének a meglopása, becsapása, csőbehúzása átverése, megkárosítása, meghurcolása?
A Hír TV 2012.10.24-i műsorában bemutattak egy rejtett kamerás felvételt, amelyen jól látszik, hogy a TIGÁZ gázszerelője a fogyasztó távollétében a mérőórát megkarcolja, majd amikor a fogyasztó előjön az eszközt gyorsan ruhájába rejti. Ezt követően azt a karcolást, amit szándékosan ejtett a mérőn úgy jegyzőkönyvezi a riportban szereplő gázszerelő mint régebbi sérülést, majd tisztességtelenül még azt is aláíratja a fogyasztóval, hogy a mérő cseréje során a fogyasztó mindvégig jelen volt.A gázszerelő egy-egy ilyen manipulált gázóráért 30.000 Ft-os nagyságrendű sikerdíjat kap. Száraz Gábor TIGÁZ szóvivő mindent (értsd azt is ami nyilvánvaló) tagad. Sőt még Ő vádolta meg a HÍR TV munkatársait!Jókai után: Arany ember.J Cége pedig természetesen makulátlan. Mondjuk a riportot látva azért én alaposan megvizsgáltatnám a TIGÁZ ellenőrzési gyakorlatát, amely vizsgálatot kiterjeszteném az eddig a MEH által eltusolt panasz esetekre is. A Magyar Energia Hivatal szóvivője visszafogottat reagál. Vajon miért? A riportból az is kiderül, hogy egy másik esetben a TIGÁZ jogerős bírói ítélet ellenére sem hajlandó a szolgáltatásba visszakapcsolni a fogyasztót.A TIGÁZ tehát fittyet hány a jogra, sőt a független magyar bíróság döntéseire.Miért? Mert megteheti, mert a szabályozó hatóságok jólfizetett kormánytisztviselői –bár azt a sajtó immár két éve folyamatosan jelzi- mégsem hajlandóak a TIGÁZ jogsértései ellen fellépni és ennek természetesen rájuk nézve semmilyen következménye nincs, az illetményüket havi rendszerességgel továbbra is felveszik.A TV riport itt nézhető meg, illetve a riport itt olvasható:
Vizsgálatot indít a Magyar Energia Hivatal a Panaszkönyv riportja alapján a Tigáz ellen. A Hír TV fogyasztóvédelmi műsorának rejtett kamerás felvételén a szolgáltató egyik munkatársa felszerelés közben feltehetően megmágnesezi az egyik fogyasztó mérőóráját. A szerelő később elismerte, hogy az átalakítások után jutalékot kapnak, a szolgáltató szóvivője viszont tagadta a fejpénzt.
„Hú, de becsapják itt az embereket ebben az országban, drága. Olyan piszkos dolgokat művelnek, hogy ez nem igaz.” Több mint egy éve hangzottak el ezek a mondatok, ekkor foglalkozott a Hír TV Panaszkönyv című műsora először a Tigázzal.
Egy ügyfelet kísértek el akkor rejtett kamerával a tiszántúli gázszolgáltató debreceni ügyfélszolgálatára. A panaszosra 540 ezer forintos kötbért szabtak ki, gázóra mágnesezés miatt, miután nem tudta bebizonyítani az ellenkezőjét. Varga Szilvia és párja azonban sikerrel járt, a tárnoki házaspár október 15-én, első fokon pert nyert a gázszolgáltatóval szemben. „A bíróságtól kértük, hogy rendeljen ki egy hivatalos szakértőt, aki utána meg is állapította, hogy semmi nem történt a gázórával, tehát nem hogy hozzá nem nyúltunk, hanem még mágnesezettség sem állapítható meg” – mondta a televíziónak Varga Szilvia.
A Tigáz szerelője elismerte, hogy a megbuktatott órák után 30 ezer forintot kapnak. A cég szóvivője a stúdióban tagadta a fejpénzt, a műsort pedig elfogultsággal vádolta. Az energiahivatal szóvivője az ügy teljes kivizsgálását ígérte. „Minden olyan körülményt meg fogunk vizsgálni, ami itt fölmerült, ezt a riportot szeretném Önöktől elkérni. Fogunk konzultálni természetesen a Tigáz szakértőivel is és ennek az együttes vizsgálat eredményeként fogunk döntést hozni a kérdésben” – fogalmazott Vigassy Csaba, a Magyar Energia Hivatal szóvivője.
A hivatalnál egyébként nem tudnak arról az állítólagos műszerről, amelyet a Tigáz szerelője használt.
„TIGÁZ, szenvedélyük a rágalmazás.”Tegyük hozzá, azon fogyasztók megrágalmazása és becsületének a meglopása, amely fogyasztók gázmérőit a maguk a TIGÁZ szerelői manipulálják csak azért, hogy hozzájussanak egy ki, sőt tetemes mellékeshez.
Úgy tűnik, hogy „multiéknál „a tisztesség nem sokat nyom a latba.
Kérdés:
Mit tesz a nyomozó, illetve a vádhatóság?
Mit tesz a Magyar Energia Hivatal?
Mit tesz a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság?
Mit tesz az ombudsman?
Mit tesznek az országgyűlési képviselők?
Mit tesz az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Albizottsága?
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.
A földgáz szolgáltató által megbízott szakértő magánszakvéleményének jogi hátterével, és ennek folyományaként a magánszakvélemény bíróság általi elfogadhatóságával kapcsolatosan az alábbiakra hívom fel a figyelmét:
A Btk szerint: a „Hamis tanúzás” bűncselekmény törvényi tényállása a következő:
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
Tekintettel tehát arra, hogy a földgáz szolgáltatóval (határozott időre kötött, de kölcsönös elégedettség esetén meghosszabbítható) keretszerződéses jogviszonyban álló szakértők a, magánszakvéleményüket nem a bíróság és nem is más hatóság, hanem csak a földgáz szolgáltató megbízásából készítik, így ők abban - mint ahogy az az előző írásomban látható is - bármit leírhatnak. Ezzel ugyanis még nem követik el a hamis tanúzás bűncselekményt.
A földgáz szolgáltató előtt magánszakvéleményt adó szakértőket tehát igazmondási kötelezettség nem terheli, így tőlük elfogulatlan, minden részletre kiterjedő, minden lényeges körülményt magában foglaló, (illetve egyetlen lényeges körülményt sem elhallgató) korrekt szakvélemény nyilván nem is várható.
A legfelsőbb bíróság ezzel kapcsolatos iránymutatása szerint azonban.:
„A peres fél által megbízott - akár egyébként igazságügyi - szakértő szakvéleményea perben csak mint a fél előadása vehető figyelembe (Legfelsőbb Bíróság BH 1992.270), így az nem helyettesítheti a bíróság által elrendelt igazságügyi szakértői bizonyítást. Így, amennyiben a fél által felkért magánszakértő és a bíróság által a perben kirendelt szakértő álláspontja között esetleges ellentmondás marad fenn, úgy a bíróságot nem terheli az ellentmondások feloldásának a kötelezettsége, illetve ebből az okból másik szakértőt nem kell kirendelnie.
A földgáz szolgáltató, a fogyasztók szerződésszegésével kapcsolatos állításai valóságtartalmát tehát a magyar joggyakorlat szerint csak olyan szakértő szakvéleményével bizonyíthatná be a bíróság előtt, (ha odáig eljut az ügy,) akit a bíróság maga rendel ki, ráadásul azok közül a szakértők közül, akik nem állnak a fölgáz szolgáltatóval tartós üzleti kapcsolatban, és akik - a hamis szakvélemény adás büntetőjogi következményeinek ismeretében - igazmondási kötelezettséggel készítenék el a szakvéleményüket.
A bíróság által kirendelt szakértő továbbá megnyugtató válaszokat adhatna a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakértői vizsgálat megállapításaival kapcsolatos fogyasztói aggályokra is, (például arra, hogy a földgáz szolgáltató által készíttetett magánszakvélemény vajon hogy állíthat olyan képtelenségeket, mint azt, hogy a Mérésügyi Hivatal az újrahitelesítést követően az egész mérőműszert a plombákkal együtt le is festette, vagy azt, hogy a fogyasztó már úgy is hozzáférhetett a számláló dobokhoz, hogy csak az egyik plombát sértette meg, míg a másik épen, és sértetlenül a helyén maradt, vagy például azt, hogy a gauss mérővel elvégzett mágneses remanencia vizsgálat nemleges eredményét a polarizációs fóliának a gázmérő éleire, sarkaira való odanyomkodása felülírhatja.)
Nyomatékosan fel kell hívni végezetül a figyelmet arra, hogy a bíróság előtt a földgáz szolgáltatónak kellene bizonyítania a saját állításai valóságtartalmát, és nem fordítva, tehát nem a gázlopással megvádolt fogyasztónak kellene bizonygatnia az ártatlanságát! Ennek a kérdésnek akkor van nagy jelentősége, ha a bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy kit kötelezzen a bírósági szakértő – akár 200.000,- Ft,-os - szakértői költségének előlegezésére.
(Jogállamban a vádnak kell bizonyítania a vádlott bűnösségét. Az ártatlanság bizonyítását utoljára a korai középkorban volt divat, például a boszorkányperekben…)
Felhívom a figyelmet továbbá arra is, hogy a kötbér kiszabás alapjául szolgáló „szabálytalan vételezés” tényének bizonyításához aföldgáz szolgáltatónaka bíróság előttnem elég csak annyit igazolnia, hogy a fogyasztónál felszerelt gázóra, vagy annak a plombái valamilyen módon „megsérültek”.
A "Földgázellátásról" szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (Földgázelosztási Szabályzat, a továbbiakban GESZ)
18.4. pontja szerint ugyanis csak az minősül szabálytalan vételezésnek, ha „ a felhasználó:
a)…
b) a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi.”
A kötbér alkalmazására okot adó, és a GESZ-ben definiált szerződésszegést, (amelyet szabálytalan vételezéssel valósítanak meg,) tehát
csak a felhasználó követheti el, és ő is csak
tevőlegesen,
akaratlagos, és
célzatos,
rongálással.
A fenti öt elem közül a földgáz szolgáltató azonban, a saját eljárásában csak az ötödiket, a mérőműszer valamilyen módon történt megrongálódását próbálja (azt is csak a saját szakértői kurta – furcsa magánszakvéleményeivel) igazolni.
Azt azonban, hogy az állítólagos rongálást éppen a fogyasztó követte el, olyan ténynek tekinti, amit nem kell bizonyítania sem, azt pedig, hogy a rongálást a fogyasztó ráadásul tevőlegesen, szándékosan, és célzatosan (azaz kifejezetten abból a célból, hogy gázt lopjon,) követte volna el, a földgáz szolgáltató a saját eljárása során meg sem próbálja igazolni. (Ezekkel a kérdésekkel egyáltalán nem is foglalkozik.)
A földgáz szolgáltatóval szembeni szerződésszegés, (szabálytalan vételezés) azonban a jogszabályban szereplőtől eltérően, más módon, (pl. a fogyasztó mulasztásával, vagy a fogyasztó tudta nélkül, vagy például véletlenül, stb.) egyáltalán nem valósítható meg, és azt a felhasználón kívül más (értelemszerűen. például az, aki nincs szerződéses kapcsolatban a gázszolgáltatóval,) sem valósíthatja meg.
Jól is néznénk ki ugyanis akkor, ha a fogyasztó tevőleges, szándékos és célzatos magatartását nem kellene bizonyítania a földgáz szolgáltatónak, és így a gázfogyasztó valóban, „felróhatóságára tekintet nélkül” - az objektív felelősség szabályaihoz hasonló módon - felelne az ingatlanán felszerelt gázmérő mindenkori állapotáért.
Ebben az esetben ugyanis jogosan sújthatná kötbérrel a gázszolgáltató mindazokat a fogyasztóit, akik ugyan semmiféle tevőleges, szándékos, és célzatos magatartást nem tanúsítottak annak érdekében, hogy ingyen jussanak gázhoz, - és valóban, egyetlen köbcentiméter gázt sem vételeztek szabálytalanul, - de akiknél olyan használt, újrahitelesített gázórát szereltek fel, amely esetleg karcos, vagy amelyet előzetesen, (vagy utólagosan) megmágnesezett valaki, vagy amelynek a plombái nem tisztán kivehetőek, festékhiányosak, vagy amely gázóra membránházának belső feléhez a membrántányér hozzáütődött valamikor, stb.
Ezeket a gázmérőket ugyanis a földgáz szolgáltató magánszakértői minden további nélkül „méretlen gáz vételezésére alkalmasnak” minősítik.
Hasonlóképpen nem érezhetnék magukat biztonságban azok sem, akik olyan használt lakást vásároltak, amelybe a gázórát már korábban felszerelték, és a gázóra átvétele során éppen nem állt a rendelkezésükre:
egy négyszázszoros nagyítású elektronmikroszkóp, és megfelelő kontroll fényképek a plombák lenyomatainak, színének, és festésének az ellenőrzéséhez, továbbá
egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérő a gázmérő házának mágneses indukciója megméréséhez, és
polarizációs fólia, amelynek rögzített lágyferrit szemcséi alkalmasak lehetnek a remanens mágnesség kimutatására.
Természetesen azoknak sem lehetnének nyugodt éjszakái, akik már eladták, vagy bérbe, albérletbe, szívességi használatba adták a lakásukat, vagy akik a náluk újonnan beépített mérőműszert esetleg. véletlenül megkarcolták, vagy akiknek a gázmérője a tűző napon áll, vagy más szélsőséges környezeti hatásnak volt kitéve, vagy akinek az utca felől bárki hozzáférhet a szabadon álló gázmérőjéhez, stb.
Azon földgáz szolgáltatói állítással kapcsolatosan végezetül, hogy a fogyasztó szabálytalanul vételezett volna gázt, (azaz szándékosan megrongálta volna a gázmérőjét abból a célból, hogy így gázt tudjon lopni) mindenkinek felhívom a figyelmét Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikkére, amely szerint:
„(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat … törvény által felállított, független éspártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” és
„(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
”
A fentiekre tekintettel nyilván nem a büntetőjogi, és a polgári jogi kategóriák összemosásáról van szó akkor, amikor azt állítom: a földgáz szolgáltató senkiről sem állíthatja, hogy méretlen gázt vételezett, (azaz bűncselekményt követett el) anélkül, hogy a fogyasztó bűnösségét büntető bíróság jogerős határozattal megállapította volna.
A fogyasztó ugyanis a földgáz szolgáltató által hivatkozott, - a GET-ben és a GESZ-ben meghatározott - szerződésszegést csak olyan jogellenes (szándékos, tevőleges, célzatos) magatartásával valósíthatta volna meg, amely egyben bűncselekménynek is minősül. (A gázlopás is lopás.)
A földgáz szolgáltató továbbá nem „független és pártatlan bíróság” csupán a polgári jog rendes szereplője, így nincs sem arra felhatalmazva, hogy maga mondja ki a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét, (és arra befejezett tényként hivatkozzon,) sem pedig arra, hogy az általa kikiáltott bűnöst saját maga „meg is büntesse” egy nyilvánvalóan eltúlzott, a földgáz szolgáltatót valóságosan ért jogsérelemhez képest elképesztően magas összegű kötbér alkalmazásával, ráadásul úgy, hogy a büntetést a saját számlájára kéri befizetni.
(Az alkotmányos jogállami eljárás tehát az volna, hogy ha a földgáz szolgáltató azt feltételezi, hogy a fogyasztó valamely magatartásával méretlen gázt vételezett, azaz gázlopás bűncselekményt valósított meg, és erre hivatkozással követelést akar támasztani vele szemben, akkor előbb büntető feljelentést kell tennie a rendőrségen. Ha a nyomozás során a gyanú beigazolódni látszik, úgy az ügy átkerül az ügyészhez, aki - ha a nyomozati anyag alkalmas a vádemelésre - vádat emel. A vádlott gázlopásban való bűnösségét csak a (pártatlan és független) büntető bíróság mondhatja ki, - vagy felmenti a vád alól. A büntető bíróság eljárását viszont – a földgáz szolgáltató eljárásával ellentétben - kötik a büntető eljárásjogi alapelvek (az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a jogorvoslati lehetőség biztosítása, a szóbeliség elve, a hivatalbóliság elve, stb. mindazok a jogok tehát, amelyek még a bűnözőket is megilletik.) A büntetőjogi alapelvek következetes érvényre juttatása ugyanis a jogállamiság egyik alapköve.
Ráadásul a nyomozó hatóság, a vádhatóság, a bíróság, és a bírósági végrehajtás szervezetében tevékenykedő személyek a másik hatóság munkájából ki vannak zárva, (összeférhetetlenek,) maga a károsult pedig személy szerint eleve, - ugyancsak az összeférhetetlenség miatt - egyik hatóság munkájában sem vehet részt.
A földgáz szolgáltató ezzel szemben
maga gyanúsítja meg a saját fogyasztóit, és azután (a saját magánszakértője szakvéleményére hivatkozással, mindenféle további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, )
maga is mondja ki az illetők bűnösségét is, majd szintén
maga szabja ki a büntetést is – amit persze a maga kasszájába kellene befizetniük a megvádoltaknak – és nem fizetés esetén végül
maga is akarja behajtani a büntetést a gázszolgáltatásból való kizárás fenyegetésével, nem fizetés esetén pedig a tényleges kikapcsolással.
Mindez azonban jogállamiság alapelveivel teljességgel összeegyeztethetetlen.
(Utoljára szintén a középkorban volt arra példa, hogy egy nem állami szerv, a földesúr, feljogosítva érezte magát arra, hogy saját maga ítélkezzen a saját jobbágyai felett. Ezt akkortájt úriszéknek nevezték.)
Az Országos Mérésügyi Hivatal által felhelyezett plombák megsérülése következtében előálló sajátos jogi helyzettel kapcsolatosan rámutatok arra, hogy a gázmérő óra un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. megdönthető törvényi vélelem (presumptio iuris) szól. A plomba sértetlensége a gázmérő hitelességét igazolja.
A „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény 6. §. (3) bekezdése szerint: "Hiteles az a mérőeszköz:
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig "A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak.."
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája".
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet melléklete szerint továbbá: a 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú Gázmérők és számító egységek esetében a hitelesítés hatálya 10 év”
Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát "az ellenkező bizonyításáig", (ami csak a gázmérő újrahitelesítésével lehetséges – kötött bizonyítási rendszer) - egyáltalán ne lehessen vitatni.
Az OMH plomba megsérülésének jogi hatása tehát az, hogy amiatt a mérőóra elveszíti a hitelességét. Ilyenkor tehát nem érvényesül a mérőműszer mérési pontosságába vetett törvényi vélelem. A bizonyítási teher ekkor megfordul, azaz kétség esetén nem a mérőműszer pontosságába vetett törvényi vélelmet kell megdönteni, hanem a mérőműszer pontosságát kell bizonyítania annak, aki ezt állítja.
A plomba megsérülése a jogszabály szerint önmagában még nem szerződésszegés, azt azonban a fogyasztónak - a tudomására jutását követően - be kell jelentenie, a szolgáltatónak pedig gondoskodnia kell ilyenkor a mérőműszer újrahitelesíttetéséről.
(A gyakorlat azonban az, hogy a fogyasztónak csak akkor jut tudomására, hogy a plombákkal állítólag valami baj van, amikor a gázóráját a gázszerelő már bedobozolta..)
A kötbérezés jogalapján túlmenően a gázszolgáltató által alkalmazott kötbér összegszerűségével is törvényességi problémák vannak.
A GESZ 18.7. pontja szerint ugyanis: „a kötbér, mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe vévekell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni.
Tekintettel arra, hogy
a kötbér egységes mértéke jogellenes módon került a gázszolgáltató üzletszabályzatában megállapításra, hiszen az
nem tesz eleget a fenti jogszabály által megkívánt arányosság és
fokozatosság elvének, és
nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, és
a földgázelosztónak okozott joghátrány mértékét sem, és
a GESZ szerint a kötbér mértékét különben is egyéniesíteni kellene, azt nem lehet mindenkire, egyformán eltúlzott mértékben és összegben meghatározni, és végezetül arra, hogy
540.000,- Ftnem a GESZ 18.10 pontja által megengedett legfeljebb 30 napi, hanem sokkal inkább több évi gázfogyasztás ellenértéke!)
Emiatt a földgáz szolgáltató a kötbér mértékét jelentősen eltúlzott mértékben lapítja meg.
A fogyasztóval szemben, - egy, a bíróság előtt is igazolt szerződésszegés esetén - érvényesíthető kötbér mértékével kapcsolatosan még az alábbiakat kell tudni.:
A Ptk. a kötbért, un. "kárátalány" -ként határozza meg.
A Ptk. általános szabályai szerint ugyanis alapesetben, a másik fél szerződésszegése miatt kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
( A másik fél még ekkor is kimentheti magát azzal, ha igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben elvárható.)
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megállapodhatnak abban, hogy a másik fél esetleges szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű "kár átalány" illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
(A Földgáz szolgáltató vajon milyen típusú kötbér megfizetését követeli a fogyasztóitól?)
A kötbér a Ptk. szerint tehát „reparatív” jellegű, azaz igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érte, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna).
A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. (ez a kiköthető kötbér alsó korlátja. )
A bíróság ugyanakkor a Polgári törvénykönyv 247. §. 1.) bekezdésében foglaltak szerint a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti is. (ez a kiköthető kötbér felső korlátja)
A kötbér tehát olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát hivatott kompenzálni, így a kötbér mértékének közelítenie kell a keletkezett kár mértékéhez.
A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne a szerződésszegés folytán károsult felet terhelje az esetenként meglehetősen nehézkes bizonyítási teher.
.
Tekintettel arra, hogy a kötbér "reparatív" jellegű, így a kötbért nem büntetésből szokták „kiszabni”. A kötbérnek ugyanis semmiféle szankció tartalma nincs, és az alábbiakban részletezett okok miatt nem is lehet.
A földgáz szolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy másokat "szankcionáljon", azaz kötbér címén büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire.
Az igazságszolgáltatás, (és így a büntetés kiszabása is) jogállamban ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma.
A fentiek előrebocsátása után tehát, ha a földgáz szolgáltató által érvényesíthető kötbér igénynek
szankció tartalma nincs, - és emiatt a kötbér csak a földgáz szolgáltatót ténylegesen ért kár megtérítésére (reparálására) szolgál, továbbá
ha lopáskárt sem érvényesíthet a földgáz szolgáltató az általa alkalmazott kötbér összegének meghatározása során, mert a fogyasztó gázlopásban való bűnösségét kimondó jogerős büntető bírói ítélet hiányában - a Magyar Köztársaság Alaptörvényének XXVIII. cikkében foglaltak értelmében - senki nem állíthatja a fogyasztóról azt, hogy bűncselekményt követett volna el (gázt lopott,)
úgy a fogyasztó állítólagos szerződésszegése miatt a földgáz szolgáltatót – a gázóra újrafestésének, vagy újrahitelesítésének költségén kívül - más kár nem érte.
Azzal kapcsolatosan végezetül, hogy a gázszolgáltató az (egyébként valóban hajmeresztően magas) kötbéren felül még további, az állítólagos szerződésszegésből eredő egyéb kárait (gázmérő rongálásával okozott kár, a gázmérő cseréjével felmerült költségek, valamint a szakértői vizsgálat díja, és amit még kitalál,) is érvényesíteni akarja, ugyancsak a Ptk ide vonatkozó rendelkezését idézem:
Ptk.246. § (2) „A jogosult… érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát … is.”
Kötbért tehát csak kártérítés helyett, - és nem amellett - lehet alkalmazni, kivéve, ha az érvényesített kötbérnél (jelenleg 540.000,- Ft-nál) is bizonyíthatóan nagyobb a károsult kára, (ez azonban nyilván itt fel sem merülhet.)
A gázszolgáltató eljárásának jogi hátterével kapcsolatosan ennyit dióhéjban.
.
Dr. Kalocsai Gábor
- ügyvéd -
(Az előző írásomat szemléltető fotót ide illesztem.)
Mellékelem a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara részére írt panaszbejelentésem másolatát
A beadványban sok szó esik a T. Kft álatal megrendelt szakértői vizsgáltok menetéről, jogi, és szakmai hátteréről, komolyan vehetőségéről, valamint társadalomra való veszélyességéről.
B u d a p e s t XI. Sztoczek u. 6. J. ép. V. em. 507
Levélcím: H 1521 Budapest, Postafiók 91
Tisztelt Igazságügyi Szakértői Kamara!
Ügyfelem, S. képviseletében eljárva a R. Igazságügyi nyom- és Írásszakértői Iroda képviseletében eljáró R. igazságügyi nyom és írásszakértő - a továbbiakban PANASZOLT ) ellen az alábbi
p a n a s z b e j e l e n t é s s e l
fordulok Önökhöz:
A T... Kft gázszerelője, szabálytalan gázvételezés (megmágnesezés) gyanúja miatt leszerelte a ügyfelem … sz. alatti ingatlanán felszerelt GALLUS 2000 G4/110 típusú, … gyári számú gázmérő műszert „szakértői vizsgálat” céljából.
A szakértői vizsgálatra 2012. szeptember 13.-án a T… Kft … … számú vizsgáló helyiségében került sor, amelyen • R. Igazságügyi nyom- és Írásszakértői Iroda R. igazságügyi nyom és írásszakértő, és rajta kívül • R. szakértő asszisztens, • P … a T. Zrt alkalmazottja, valamint • az ingatlan tulajdonosának képviseletében S okleveles gépészmérnök, … sz. alatti lakos, és • Dr. Kalocsai Gábor ügyvéd vettek részt.
Észrevételezem, hogy R. szakértő úr igazságügyi nyom- és írásszakértőként, a remanens mágnesség keletkezésének, és mibenlétének tudományos magyarázatához, (kialakulásához, fizikai tulajdonságainak megértéséhez, és ezen keresztül a gázórák megmágnesezésének utólagos vizsgálatához) valószínűleg nem rendelkezik megfelelő végzettséggel, kellő szakmai ismeretekkel, és tudományos háttérrel. Írásszakértőként ugyanis valószínűleg nem folytatott olyan, a mágnesség fizikai jelenségének beható vizsgálatával kapcsolatos - Műszaki Egyetemi tanulmányokat, nem végzett kutatásokat, és nem végzett egyéb olyan tudományos tevékenységet sem, amelyekre pedig az adott szakkérdés objektív módon történő megítéléséhez elengedhetetlenül szükség lett volna. A remanens mágnesség vizsgálata emiatt az írásszakértő úr szakterületén, képzettségén, képesítésén kívül eső olyan terület, ahol igazságügyi szakértői tevékenységet valószínűleg nem is folytathatna.
R. szakértő úr állítása szerint őt a T. kft mégis ebben a témakörben kérte fel magánszakvélemény adására, ő pedig a szakvélemény elkészítését elvállalta.
A szakvélemény elkészítése során az alábbi kérdésekre kellett megválaszolnia.: 1.) A gázmérőn találhatóak-e olyan sérülések, elváltozások, amelyek a mérő működésének befolyásolása közben keletkeztek, vagy keletkezhettek? 2.) A gázmérőn észlelt elváltozások alapján a gázmérőn történt-e szabálytalan gázvételezés, a mérő működését befolyásolták-e?
A szakértői vizsgálat megkezdését megelőzően R. szakértő úrt a felhasználó képviseletében - a felhasználónak a GET Vhr. 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet I. sz. melléklet 47.§ (4) bekezdésében foglalt jogaira hivatkozással (amely szerint: „A szakértői vizsgálaton jelenlévő felhasználó, vagy képviselője észrevételeit a vizsgálat során felvételre kerülő jegyzőkönyvbe mondhatja, illetve jogosult kérdezni is a vizsgálat során, amely rögzíthető a szakvéleményben is,” arra kértem, hogy válaszoljon meg a jelen feljelentéshez 1. sz. alatt mellékelt kérdőívben feltett kérdéseimre. R. szakértő úr a kérdőíves formában elkészítet jegyzőkönyvet nem volt hajlandó kitölteni, azt azonban vállalta, hogy az abban feltett kérdéseket szóban megválaszolja. Az általam szóban feltett kérdésekre adott válaszait Somogyi Zoltán rögzítette a kérdőíven. R. szakértő úr az általam írásban feltett kérdésekre adott válaszait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását azonban megtagadta. (Hasonlóképpen megtagadta a jegyzőkönyv aláírását a T. Zrt képviselője, és a szakértősegéd is.)
A később elvégzett szakértői vizsgálat tapasztalatai egyértelműen bebizonyították, hogy R. szakértő úr a szóban feltett kérdésekre több ízben valótlan választ adott. (Ezekre a kérdésekre, és az azokra adott hamis válaszokra később visszatérünk.)
R. szakértő úr a „szakértői vizsgálat”-ot azzal kezdte, hogy megállapította, az ingatlanról leszerelt gázmérőt tartalmazó papírdoboz sértetlen.
A papírdoboz kicsomagolása után a gázmérőt a kezébe vette, majd egy jól megvilágított asztalra helyezte, és szemrevételezés után kijelentette, hogy a gázmérő házának alsó burkolata a számlálódobokat védő plexi fedő alatt össze van karcolva. Kérdésünkre, hogy hol lát karcolásokat, a fent jelzett helyre mutatott. Tekintettel arra, hogy a jelzett helyen semmiféle karcolás nem volt felfedezhető, - amit S. úrral szóvá is tettünk - R. szakértő úr „ne tessék zavarni a vizsgálatot” felszólítással próbált elhárítani.
A vizsgált mérő állítólag összekarcolt felületéről a helyszínen az 1. 2. és 3. szám. alatt csatolt fényképfelvételeket készítettem, amelyeken jól látható, hogy a kérdéses felület karcmentes. R. szakértő úr ugyanerről a felületről készített fényképfelvételeket, amelyeket 4. és 5. szám alatt csatolt a saját szakvéleményéhez. Ezeken, valamint a szakvélemény 2. sz. képmellékletén ugyancsak semmiféle karcolódás nem látható, (a fényképeken látható fehér folt a R. szakértő úr által használt fényképezőgép vakuvillanásának tükröződése miatt keletkezett) Itt kell megjegyezni, hogy R. szakértő úr a szakvélemény elkészítése során már óvatosabban fogalmazott, ott ugyanis már saját maga sem állítja, hogy látta volna az állítólagos karcolásokat, csak azt állítja, hogy a gázszerelők látták azokat. (R. szakértő úr tehát a saját szakvéleményében nem a saját szemének hisz, hanem a gázszerelőknek, annak ellenére, hogy a gázszerelők viszont a gázmérőt, még felszerelt állapotában, lényegesen rosszabb látási viszonyok között látták, amikor azokat az állítólagos karcolásokat felfedezni vélték.)
R. szakértő úr ezt követően az általa vizsgált mérőműszert összekötötte egy másik, általa referencia mérőnek nevezett gázmérő készülékkel, és mindkét mérőműszeren ugyanazt a mennyiségű levegőt eresztette át.
Azon kérdésünkre, hogy ezt miért teszi, hiszen • jelenleg egy, a Mérésügyi Hivatal által újrahitelesített olyan mérőeszközről van szó, amelynek mérési pontossága mellett a Mérésügyről szóló törvényben megfogalmazott, un. „törvényi vélelem” szól, amelyet csak az ugyancsak a Mérésügyi Hivataltól megrendelt, - és általa elvégzett - újrahitelesítési eljárás során lehetne megdönteni, • az általa használt referenciamérő pedig nem is rendelkezik OMH hitelesítéssel, és végül.: • A tudomány mai állása szerint egy felszerelt, és használatban lévő gázmérőt legfeljebb felgyorsítani, vagy teljesen leállítani lehet, lelassítani azonban lehetetlen, R. szakértő úr nem válaszolt.
A vizsgált mérő, és a referenciamérő összekapcsolását a 2 sz. fotó mutatja.
A „szakértői vizsgálat” következő lépéseként R. szakértő úr a gázmérő visszamaradt mágnesességét egy un. gauss mérővel mérte meg. Ennek során a gázmérő burkolatának alsó felén egymástól 2 cm. távolságban négy (az alsó és a felső burkolat összekapcsolódásával párhuzamos) mérési vonalban 1 cm. lépésközönként megmérte a mágneses indukció értékeket. A gázmérő geometriai méretei összességében 296 mérőpontot engednek kijelölni. A különböző mérési pontokon mért mágneses indukciómérésről, és a megmért értékeket mutató műszerről szúrópróbaszerűen készült fényképfelvételeket 4. 5. és 6. szám alatt csatolom.
R. szakértő úr a méréshez egy MAGSYS HGM09s típusú gauss mérőt használt, amely valóban alkalmas ilyen mérések elvégzésére. A mérési pontokon kapott mágneses indukció értékeket a gauss mérő emberi beavatkozás nélkül közvetlenül betáplálta R. szakértő úr laptop számítógépébe, amely a kapott adatok alapján, - egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett speciális számítógépes program segítségével - egy un. mágneses remanencia térképet rajzolt ki a számítógép monitorjára. A monitoron megjelent mágneses remanencia térképről készített fényképfelvételeket 7. és 8. számok alatt csatolom.
Egy, a „Lakossági gázmérők mágneses manipulálásának utólagos kimutathatósága,” című, (a Miskolci Egyetem tanárai, Dobó Zsolt, és Palotás Bence Árpád által készített) és a TÁMOP -4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként, az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósult tanulmány szerint: a fenti program által készített mágneses remanencia térkép mintázata egyértelműen kimutatja, hogy az adott mérőórára helyeztek-e valamikor mágnest, és ha igen, akkor az a mágnes milyen erősségű volt. A tanulmányt 14. szám alatt csatolom.)
A tanulmány szerint ugyanis, ha a mérőóra házára valamikor mágnest helyeztek, akkor azon a ponton, ahol a mágnes a levétele során legutoljára érintkezett a mérőműszer fém házával, ott a mágneses remanencia térképen egy sátorszerű kicsúcsosodás keletkezik.
A tanulmány szerint, ha (ezeknek a sátorszerű kicsúcsosodásoknak a hegyén mért) legmagasabb értékek kb. 0,3 - 0,6 mT (millitesla) közé esnek, akkor valószínűleg csak olyan apró mágnest (pl. hűtőmágnest) alkalmaztak, amely nem képes a mérőműszer mérési pontosságát negatív irányban befolyásolni. (Ilyen mágnesek felhelyezését a tanulmány 6. ábrája szemlélteti) Ha a legmagasabb, (tehát a sátor csúcsán) mért mérési eredmények legalább 0,9 - 1,2 mT értékek közé esnek, az viszont már lehet annak a jele, hogy a vizsgált gázmérőre valóban egy olyan erős mágnest helyezett valaki valamikor, amely képes volt megállítani a gázmérőt. (a tanulmány 7. 8. és 9. ábrája.)
A tanulmány 2. oldal 3. ábráján bemutatott mérési eredmények szerint azonban nem hogy lelassítaná, hanem éppen fordítva, - a gyengébb mágnes csak kissé, az erősebb mágnes viszont már nagyobb méretékben - felgyorsítja a mérőműszert, azaz a műszer ezeknek a mágneseknek a hatására többet mér annál, mint amennyi gáz rajta ténylegesen keresztülhaladt. A gázmérőt csak az igazán erős un. ipari mágnesek képesek úgy megállítani, hogy azon eközben gáz áramlik keresztül.
Az általam csatolt fényképfelvételekből viszont az derül ki, hogy a felhasználó gázórájának vizsgálata közben R. szakértő úr egyetlen egy alkalommal sem mért - 0,3 mT-nál alacsonyabb, vagy + 0,3 mT-nál magasabb értéket.
A tanulmány 5. ábrája egy olyan gázmérő mágneses remanencia térképét ábrázolja, amelyre semmiféle mágnes nem volt felhelyezve. Jól látható, hogy ezen az ábrán nincsenek sátorszerű kicsúcsosodások, és egyetlen mért eredmény sem esik kívül a -0,3 + 0,3 mT tartományon.
Az általam készített, és 7. és 8. szám alatt csatolt fotók tanúsága szerint: a R. szakértő úr által vizsgált gázmérő mágneses remanencia térképe szintén nem mutat egyetlen olyan pontot sem, amely meghaladná a plusz - mínusz 0,3 mT közé eső tartományt.
A tanulmány 13. ábráján egyetlen grafikonba 100 olyan gázmérő mágneses remanencia térképét zsúfolták, amelyek közül csak négy volt korábban erős mágnes hatásának kitéve. Jól látható módon, a jelenleg vizsgált gázórán mért mágneses remanencia vonalak nem a kiugró négyéhez, hanem a többi 96, - nem manipulált - gázmérő mágneses remanencia térképéhez hasonlatos alakzatot mutat.
A visszamaradt mágnesség paramétere továbbá, az általam csatolt fotók, és a szakvélemény szerint is csak 22,01 mT volt, annak ellenére, hogy erős mágnes felhelyezése esetén ez a paraméter legalább a fenti érték ötszöröse lett volna.
Rámutatok végezetül arra is, hogy az általam készített fotókon jól látható módon a számítógépes program a mágneses remanencia térkép elkészítését követően ki is értékelte a kapott adatokat, és a kiértékelés eredményét: „NINCS MÁGNES” jól látható módon ki is írta a képernyő jobb felső sarkára.
R. szakértő úr mindezek ellenére a szakvéleményében tényként jegyezte fel, hogy a „mérőházra erős mágnest helyeztek”.
(Az általam készített fotók hitelességét megerősíti a R. szakértő úr által készített szakvélemény 3. ábrája is, amely ugyanazt a mágneses remanencia térképet mutatja, amit a számítógép monitorjáról lefényképeztem.)
R. szakértő úr a vizsgálat további szakaszában egy un. polarizácós fóliával akarta szemléltetni a gázóra állítólagos mágnesezettségét. Ennek során a polarizációs fóliát a plombák, és a gázóra számláló szerkezetét védő plexifedő eltávolítása után, a gázóra nyúlványa visszahajlított peremének az élére helyezte, és ott figyelte meg a polarizációs fólia azon elváltozásait, (sötét egyenes vonalak keletkezését), amelyek szerinte a gázóra korábbi megmágnesezésére utalnak. (A polarizációs fólia alkalmazásának helyét, és az azon keletkezett elváltozásokat a 9. sz. alatt csatolt fényképfelvétel mutatja.)
Ezzel kapcsolatosan azonban idézem a csatolt tanulmány 2 oldal lap tetején lévő szövegrészt, amely szerint.: „..sokkal nagyobb értékek mérhetők a sarkokon, éleken (pl. gázmérő csonkjai, számláló körüli rész, középső perem stb.). Ezeken a helyeken a nagyobb remanencia-értékekhez nagyobb szórás is tartozik, ezért nehezebben is különíthető el a gázmérő „mágnesezett” és „nem mágnesezett” állapota. Ebből adódóan a gázmérő olyan területére kell koncentrálni, amely viszonylag sík, valamint sarkoktól és élektől mentes. A gázmérő alsó acélburkolata bizonyul a legmegfelelőbb helynek a mágnesezés utólagos kimutatása szempontjából.” R. szakértő úr tehát a gázmérő olyan részén, (a számláló körüli részen) nyomkodta a polarizációs fóliát a gázmérőhöz, ahol nehezebben különíthető el a gázmérő „mágnesezett” és „nem mágnesezett” állapota. Tekintettel arra, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként járt el, emiatt nyilván tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudnia kellett volna arról, hogy nem ez, hanem a gázmérő alsó acélburkolatának sík felülete, (az a hely tehát, ahol a mágneses remanencia térkép is készült, és ahol a Gauss mérő nem mutatott ki visszamaradó mágnesezettséget).a legmegfelelőbb hely a mágnesezés utólagos kimutatása szempontjából.
R. szakértő úr végezetül kettévágatta a gázórát, és kiszedette a gázóra belsejéből a membránházat, amelynek a külső (a gázóra állítólag karcos oldala felé eső) részét levágatta. A membránház levágott oldalát kifordítva azon olyan berágódásokat figyelt meg, amelyek szerinte a gázóra megmágnesezésének biztos jeléül szolgálnak. Véleménye szerint ugyanis „ezek a dinamikus jellegű karcolódások, és benyomatok abból adódnak, hogy a membrántányér hozzáért, és beledörzsölt a műanyag házba. Ez normál körülmények között nem történhet meg. Abban az esetben jöhetnek létre ezek a nyomok, ha egy mágnes segítségével vonzást hoztak létre, ami a fémlemezt a műanyag ház belső oldalához szorította, és közben az átáramló gáz kis mértékben rezegtette azt.”
A membránház külső oldalának levágását követően azonban felszólítottam a szakértő aszisztensét arra, hogy szíveskedjen levágni a membránház másik oldalát is. Azt az oldalát tehát, amely a gázmérő felszerelt állapotában a fal felé esett. A membránház másik oldalának levágását követően, annak belső felén ugyanolyan, sőt erősebb berágódási nyomokat lehetett látni, mint amilyenekről R. szakértő úr a szakvéleményében beszámolt.
A gázmérő membránházának levágott külső, és belső oldalát egymás mellé helyezve, az azokon keletkezett berágódások jól megfigyelhetőek az általam készített, 10 és a 11 szám alatt csatolt fotókon.
Azon kérésemet, hogy R. szakértő úr a membránház másik oldalát, - az ott látható berágódási nyomokkal együtt - ugyancsak fényképezze le, és a fényképet csatolja a szakvéleményéhez, R. szakértő úr megtagadta. Azon észrevételemet pedig, hogy a túloldali berágódásokat az állítólag felhelyezett mágnes nem okozhatta, hiszen a mágnesnek csak vonzó hatása van, taszító hatása viszont nincs, R. szakértő úr nem volt hajlandó jegyzőkönyvezni, és erre a körülményre a szakvéleményében sem tért ki. (Emlékeztetőül, az általam már idézett jogszabályi rendelkezés szerint: „a szakértői vizsgálaton jelenlévő felhasználó, vagy képviselője észrevételeit a vizsgálat során felvételre kerülő jegyzőkönyvbe mondhatja, illetve jogosult kérdezni is a vizsgálat során, amely rögzíthető a szakvéleményben”.)
Korábban már volt szó arról, hogy a vizsgálat megkezdését megelőzően írásban feltett kérdéseimre R. szakértő úr szóban ugyan válaszolt, a válaszait tartalmazó jegyzőkönyv aláírását azonban megtagadta.
Az írásban feltett kérdéseim között az alábbi kérdés is szerepelt:
Az eljáró ügyvéd azon észrevételére, hogy a membránház oldalán található esetleges berágódások az alábbi okok miatt is keletkezhetnek
• szélsőséges időjárási viszonyok, (túl melegben a membrán, illetőleg az azt tartó gumiágy kitágul, túl hidegben összehúzódik illetőleg elveszítheti rugalmasságát), • anyaghiba, • anyagfáradás, (A fémből készült membrántányért tartó fekete gumiágy anyaga 10-20-30 év szakadatlan használat, és több tízezer m3 gáz szakadatlan mozgással történő áteresztése után idővel elernyed, kitágul, elveszíti rugalmasságát, megkeményedik, és emiatt a membrántányért már nem tartja mozgás közben olyan erősen, mint eleinte. A membrántányér így kilazulhat, és emiatt már nem jár olyan egyenletesen jobbra-balra, mint ahogyan kezdetben. Ilyenkor, - főleg a kisebb-nagyobb gáznyomás ingadozások hatására - a membrántányér nekiütközhet a membránház szélének, (mindkét szélének) és azokon karcolásokat, ütésnyomokat hagyhat. • A gázmérő műszer helytelen, hibás összeszerelése, (ez az un. „kopogós” gázmérők esete, amikor a membrántányért tartó gumiágy nem megfelelő felszerelése, vagy elhelyezése miatt a membrán belever a membránház oldalába, és ez zavaró erős, kopogós hangot ad.) • porszemek, vasreszelék, egyéb szilárd részecskék kerülhettek - pl egy közeli hibaelhárítás során - a gázvezetékbe, vagy az ingatlan kerítésénél, a gázcsonk beállás után elhelyezett nyomáscsökkentő berendezés szűrő betétéből apró, kvarckristály darabkák válhatnak le, amelyek a gázáramlásba jutva ugyancsak képesek megkarcolni a membránház belső oldalát, vagy az újonnan létesített gázcső hálózat mérőóra előtti fém csöveiből felváló reve réteg is okozhat karcolásokat. • felszerelés előtt, vagy közben a mérőműszert ért olyan mechanikai behatások, amik a műszer sérülését okozhatták, (ütés, leejtés) • a fröccsöntéssel készült műanyag membránház gyártása során keletkezett egyenetlenségek, fénytörések, gyártási hibák
R. szakértő úr erre a felvetésre nemes egyszerűséggel azt nyilatkozta szóban, hogy „ilyenek nem fordulhatnak elő”. Nyilatkozatát a szakvéleményében megismételte, amikor azt írta: Ez normál körülmények között nem történhet meg.
Tekintettel arra, hogy a csatolt fényképek tanúsága szerint mégis megtörténhet, hiszen a membránház belső oldalán R. szakértő úr által megfigyelt berágódások a membránháznak, az állítólagosan felhelyezett mágnessel szemközti, külső oldalán is megjelentek, - amely berágódásokat viszont az állítólagos mágnes nem okozhatta, (arról nem is beszélve, hogy a vizsgált gázmérőnek viszont jelenleg egyik oldalán sem volt soha mágnes,) emiatt tehát R. szakértő úr a felhasználó képviseletében jelen lévőknek nem mondott igazat, és az igazságügyi szakvéleményében is valótlanságot írt le.
A 12 szám alatt csatolt fényképfelvétel a membrántányért tartó gumiágyról készült, amely a vizsgálat időpontjára, elöregedett, kitágult, és a rugalmasságát elveszítette. A 13. szám alatt csatolt fényképfelvétel végezetül jól mutatja, hogy a gumiágy a vizsgálat időpontjára már annyira kitágult, hogy amiatt a membrántányér a membránház lefűrészelt oldalába már a saját súlyától is belelógott, hozzáért.
Tekintettel a R. szakértő úr által készített magánszakvélemény utolsó oldalán található összefoglalóban szereplő szövegrészre, amely szerint: „A ház külső felületén lévő karcolódások, a polarizációs fólia, illetve belső ház elváltozása arra utal, hogy a mérőházra erős mágnest helyeztek.” megállapítható, hogy R. szakértő úr igazságügyi szakértőként, a T. Kft által megrendelt magánszakvéleménye elkészítésekor valótlanságokat állított, azaz hamis szakvéleményt készített. R. szakértő úr szakvéleményét 14 szám alatt csatolom.
Az ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján alapos okkal feltételezhető továbbá, hogy jelenleg nem csak egyszerű ”tévedés”-ről, és nem is „egyedi eset”-ről van szó még akkor sem, ha R. szakértő úr úr írásszakértőként esetleg nem volt kellően felkészült a témában.
R. szakértő úr ugyanis azt azért nyilván pontosan tudta, hogy • az általa vizsgált gázmérő házán semmiféle karcolás nincs, • a gázmérő mágneses remanencia vizsgálatának eredménye jelenleg nemleges volt, ami egyértelmű bizonyíték a mágnesezettség hiányára (a „NINCS MÁGNES” szöveget, - miután értékelte a begyűjtött adatokat - maga a program írta ki a számítógép képernyőjére, így elég lett volna, ha a szakértő úr egyszerűen csak elolvassa a kiértékelést,) • a polarizációs fólia a gázmérő (valamennyi gázmérő) alakított részein, vagyis a sarkokon, éleken (pl. gázmérő csonkjain, számláló körüli részén középső peremén stb.) általában akkor is elszíneződik, (odaillesztése után azon sötét vonal jelenik meg,) ha a gázmérő korábban nem volt erős mágnes hatásának kitéve, (ezt R. szakértő úr az általa elvégzett több ezer hasonló szakértői vizsgálat tapasztalataiból már leszűrhette) és • egy 20 - 30 - 40 éves Gallus típusú gázmérő esetében szinte természetes jelenség az is, hogy a membránt tartó gumiágy idővel elöregedik, elfárad, kitágul, és emiatt a membrán időnként, - pl. a gáz áramlási sebességének ingadozásakor - hozzáér, belever a membránház oldalába, és így a megmágnesezés legfőbb bizonyítékaként kezelt, - a membránház belső oldalán található - berágódások normál körülmények között is keletkezhetnek.
R. szakértő úr ugyanis már több éve foglalkozik a T. Kft megbízásából gázmérők manipulálásának utólagos vizsgálatával úgy, hogy a megrendelővel kötött ... számú keretszerződése keretében évente ezres nagyságrendben készít ehhez hasonló, mindössze • a gázmérő házának karcosságára, • a polarizációs fólia elszíneződésére, és • a membránház belső oldalán keletkezett berágódásokra alapozott „szakvéleményeket”.
***
A megrendelő T. Kft pedig ezeket a vélhetően szintén hamis adattartalmú szakvéleményeket a gázórák állítólagos manipulálásának igazolására, és ezen keresztül a felhasználók szerződésszegésének „bizonyítására” használja fel, amelyre hivatkozással „kötbér” címén milliós nagyságrendű pénzkövetelést támaszt velük szemben, a gázszolgáltatásból való kizárással fenyegetőzve.
Tekintettel arra, hogy a T. Kft és tulajdonosa, a T. Zrt, eljárásuk során nem fordulnak bírósághoz, hanem (egészen elképesztő módon) egyszerűen megkerülik a nyomozóhatóságot, a vádhatóságot, a bíróságot, és a bírósági végrehajtó szervezetet, vagyis a teljes magyar alkotmányos jogállami intézményrendszert, a gázlopással alaptalanul megvádolt, becsületükben megsértett, és a fűtési, főzési, és mosakodási lehetőségüktől elzárt, (vagy elzárással fenyegetett) embereknek viszont általában nincs annyi megtakarított pénzük, hogy szakértői díj címén maguk előlegezzenek százezreket egy olyan bírósági perben, amelyet a gázszolgáltató helyett kénytelen - kelletlen még megindítani is maguknak kell, ezért a gázszolgáltató hamis magánszakvéleményekre alapozott, (és minden további bizonyítási eljárást mellőző) eljárása különösen veszélyes mindazokra a szegényebb néprétegekre, akik nem rendelkeznek kellő jogérvényesítési képességgel, vagy lehetőséggel.
A „kötbérbiznisz” ugyanakkor a gázszolgáltatók részére évente hatalmas összegű olyan törvénytelen többletbevételt hoz, melyből a velük szerződött szakértők is részesednek.
Valóban sajnálatos eset ami a Tigáz-nál történt,de biztos hogy más szolgáltató nem ezt teszi csak burkoltan és minden hónapban?
Vajon az Eon miért ad havonta kedvezményt egyes dolgozóinak, mondjuk a managereknek?
Egyesek Eon jelzés nélüli vállalati kocsival maszekolnak,külföldre utaznak,barátnőket fuvaroznak,vezeti a család,mindez persze a vállalt által fizetett üzemanyaggal elszámolva,munkaidőben.
Van energiakedvezmény is,igy persze könnyü árammal működő szaunát üzemeltetni amit persze a fogyasztók fizetnek.
Ha a maszek tevékenységek munkaidőben,céges autóval,cég által fizetett üzemanyaggal történnek mikor is dolgoznak,milyen teljesítményt hoznak?
A teljesítményértékelés mennyire komoly ha 40-50%-os értékeléssel is megkapják a negyedéves jutalmat,a fenti kedvezményekről nem is beszélve.
Tisztelt Szolgáltató,minden kedvezményt a fogyasztó fizet meg,a mai "drága" áram és gázdíj mellett nagyon szemetszúró ez az egyeseknek járó "luxus".
Szóval van ami kiderül és van ami csendben,suba alatt zajlik,de van!
Mi az hogy nem kerül elő a mérő? A leszerelt mérő elvileg a raktárukba kell hogy legyen, mert rövid idő telt el azóta. Csak meg kéne nézni mit mutat a mérő, keressék elő. Ha szétszedték, vagy felújították közben akkor lehetetlen bizonyítani a 400 m3 különbséget. Azt ajánlom sürgősen intézkedjen hogy közösen nézzék meg a leszerelt mérőt míg nem késő.
Ha valakinek van tapasztalata a lenti történettel kapcsolatban, kérem írja meg.
Édesanyám vásárolt egy családi házat, melyben többek közt a fűtési rendszer is fel lesz újítva. Eddig konvektorok voltak, amit leszerelt a szerelő, a tigázzal pedig úgy egyeztünk, hogy mivel idén télen nem lakja senki, nem lesz fogyasztás, a gázórát szereljék le. Adásvétel után, tulajdonos váltáskor az óraállás természetesen be lett jelentve.
Ki jött a szerelő, leszerelte, édesanyám nem volt vele mindig ott, aztán mikor végzett be sem jött csak kutyafuttában az autója oldalán aláíratta a papírt a leszerelésről.
A döbenent akkor jött, mikor tegnap kaptunk a tigáztól egy 63.000 HUF-os számlát ez év szeptember 17-e és 27-e közötti időszakról, leszerelt fogyasztókkal!
Mint kiderült a drága jó szerelő elírta a gázóra állást 5100 köbméter helyett 5500-at.
A tigáz azt mondta, hogy hát nagyon sajnálják, elismerték, hogy valószínűleg a szerelő tévedett, de, emeberek vagyunk tévedhetünk (de jó, hogy az illető nem bankár vagy orvos), de amennyiben nem kerül elő a mérőóra be kell fizetni!
Ilyen van? Mint írtam édesanyám nem volt mindig vele, de egy leszereléskor (mint az émász is) nem kellene lefényképezni az órát. Medig őrzik ezeket vagy egyszer csak kidobják a nélkül, hogy bármit is felírnának róla.
Az ügyfélszolgálatos hölgy sűrűn kérte az elnézéseket, de ezzel kapcsolatban persze érdemben semmit nem tudott mondani!
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, pontosabban a hatályos jogszabályok semmibevételével számlázott az egyik gázszolgáltató Komárom-Esztergom Megyében
Mi az oka annak, hogy a gázszolgáltatók nyilvánvaló visszaélései ellen senki nem hajlandó érdemben fellépni?
Mi az oka annak, hogy a gázszolgáltatók tartósan folytathatnak jogsértő gyakorlatot?
Mi az oka, hogy az ilyen típusú tudatos jogsértéseknek a szolgáltatóra nézve nincs büntetőjogi következménye?
1,5 milliós gázszámla: nagyot hibázott a szolgáltató
2012. október 16. 15:08 kemma.hu
A fogyasztóvédelmi hivatalhoz fordult az a Komárom-Esztergom megyei ember, akitől másfél millió forintot követelt a gázszoláltató, majd amikor a jogtalan követelést nem volt hajlandó kifizetni, még a gázt is kikapcsolták nála.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségére közelmúltban érkezett beadványban a panaszos előadta, hogy immár közel 3 éve vitatja a gázszolgáltató követelését, sikertelenül.
Kifejtette, hogy éves fogyasztása rendszerint 3 ezer köbméterre tehető, ezzel szemben több mint 41 ezer köbméter alapján állította ki a szolgáltató az elszámoló számlát. A mérő későbbi bevizsgálása során kiderült, hogy annak hitelessége 10 hónapja lejárt, azonban tájékoztatást kapott arról is, hogy a lejárt hitelességű óra egyébként a pontossági és műszaki követelményeknek megfelelőnek találtatott.
"Kompromisszumként" a szolgáltató elengedett a kiszámlázott tetemes összegből 928 ezer 650 forintot, de ezt a panaszos továbbra sem tudta elfogadni, hiszen a kazán csúcsra járatással sem képes elhasználni ennyi gázt. A szolgáltatóval nem sikerült a megegyezés, így ultimátumot adott, mely szerint vagy aláírják a megállapodást, vagy kikapcsolják a gázt. Az utóbbi helyzet következett be.
A nem mindennapos, szerteágazó kérelem alapján indult eljárás során a felügyelőség megállapította, hogy a szolgáltató a bizonyítottan lejárt hitelességű mérő által mutatott fogyasztási adatokat elfogadva számlázott, és nem a jogszabály által előírt hibás mérésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazta.
Jogszerűtlenül hivatkozott a számlázásnál arra a körülményre, hogy a lejárt mérő adatai pontosak voltak számításai szerint, mivel azok semmiképpen sem szolgálhattak volna az elszámolás alapjául.
A tényállás alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása mellett a Felügyelőség kötelezte a szolgáltatót arra, hogy ne a lejárt hitelességű mérő adatai alapján, hanem a jogszabályban előírt hibás mérés szabályai szerint számlázzon a fogyasztó részére.
A szolgáltató a határozatot végrehajtotta: a hibás mérésre vonatkozó szabályozásban leírtak alapján, a nem hiteles méréssel érintett 10 hónapos időszakra a korábban kiszámlázott 14 ezer 638 köbméter helyett 1794 köbmétert állapított meg; a kettő közötti különbözet, azaz 12 ezer 844 köbméter jóváírásáról intézkedett.
Tigáz, szenvedélyük a rágalmazás. Az alábbi cikk, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénektájékoztatása szerint 10 fogyasztóból 6 esetben alaptalanul vádolta, illetve rágalmazta meg a fogyasztóit a Tiszántúli Gázszolgáltató.
Nem mindig a gázszolgáltatónak van igaza – ez derül ki a fogyasztóvédelmi vizsgálatokból. Tíz esetből hat alkalommal ugyanis a fogyasztó javára döntöttek.
Tigáz-panaszok – a kisember is nyerhet a szolgáltató ellen
2012. október 11. 16:33 | Frissítve: 2012. október 12. 16:28 Pocsai István | pocsai.istvan@dtv.hu
Debrecen – Nem mindig a gázszolgáltatónak van igaza – ez derül ki a fogyasztóvédelmi vizsgálatokból.
Tíz esetből hat alkalommal ugyanis a fogyasztó javára döntöttek.
Hajdú-Bihar megyében is sokan sérelmezik, hogy a szolgáltató mágnesezéssel vagy rongálással vádolja őket és nem egyszer félmilliós számlát küld.
A Tigáz hajdúszoboszlói telepén csütörtökön azt mutatták be az újságíróknak, hogy a cég hogyan ellenőrzi és újítja fel a mérőket, hogy azok megbízhatóan és pontosan működjenek a lakásainkban.
Uzsoki Lászlóné esetét tavaly februárban mutatta be a Debrecen Televízió. Ő azt állította, hogy hozzá sem nyúlt a gázórához, ennek ellenére mágnesezés miatt 390 ezres bírságot kapott a szolgáltatótól. Az asszony panasza nem egyedi. „ Lecserélték a gázóránkat, mágnesezéssel vádolnak, de soha nem tettünk rá semmit!” „Sosem gondoltam, hogy ilyen előfordulhat, ha becsületesen fizetek és nem rongálok, meg csalok. Megvádolnak alaptalanul.”
Csak két jellemző vélemény a több száz internetes-fórumozótól, az a közös bennük, hogy a szolgáltató valamennyiüket gázlopással vagy a mérő manipulálásával vádolta.
Az ellopott gáz miatt, évente mintegy 9 milliárd forintos veszteség éri a Tigázt. A szolgáltató azért szervezte a csütörtöki tájékoztatót, hogy bemutassa, hogyan ellenőrzi és újítja fel a gázórákat, a szolgáltatóra ugyanis sokan panaszkodnak. A legtöbben azt sérelmezik, hogy az ellenőrzéskor leszerelt mérőkön később – a független szakértői vizsgálat után – mágnesezés nyomait találják. A szóvivő szerint az eljárás minden esetben rendkívül alapos.
- A szakértő kívülről-belülről, a mérőműszert szétszedve vizsgálja mag, jó alaposan a gázmérőt és csak amikor több jel együttesen arra utal, hogy szabálytalan vételezés történt, akkor állapítja meg ennek a tényét – mondta el Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője.
A visszaélések miatt a cég jelenleg már csak olyan mérőket szerel fel, amelyek nem mágnesezhetőek.
A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséghez 9 hónap alatt, 112 gázszolgáltatókkal kapcsolatos panasz érkezett. A már lezárt ügyek közül 10-ből, 6 esetben a fogyasztónak volt igaza.
A kisember tehát, igenis nyerhet a nagy szolgálató ellen. Az igazgató azt tanácsolja, legyünk nagyon körültekintőek az ellenőrzéskor.
- A mérőhelyi ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet alaposan át kell olvasni, ugyanis egy-egy X-eléssel, az aláírásunkkal is elismerhetjük a szabálytalan vételezés tényét, ezt követően a szakértői vizsgálatok folyamán már csak észrevételt lehet tenni – figyelmeztet Barcsa Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének igazgatója.
A hatóság idén csaknem 1,6 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a gázszolgáltatókra a jogsértések miatt.
Eddig a cikk.
Kérdések:
Ezen 1,6 millió Forintos bírság kellő visszatartó erőt jelent-e a szolgáltatónak?
A Tiszántúli Gázszolgáltató ezen bírság hatására felhagyott-e jogsértő gyakorlattal, a fogyasztók tömeges, koncepcionális megrágalmazásával, illetve az indokolatlan kötbérkivetéssel?
Számoljunk.
Ha a TIGÁZ 112 esetben kiszabott 570.000 Ft kötbért (a kb. 40.000 Ft-os szakértői díjat nem számítva) akkor az így nyert extraprofit 63 millió 840 ezer Forint.
Arányban van-e az 1,6 millió Forint a 63 millió Forinttal?
Álláspontom szerint ezen bírság összege nem alkalmas arra, hogy a szolgáltató kedvét elvegyék a jogsértő, aggályos, de a TIGÁZ felsővezetői számára tetemes extraprofitot hozó un. kötbérbiznisztől.
És azt se felejtsük el, hogy a Magyar Energia Hivatalhoz hasonló nagyságrendű panasz érkezik, illetve a TIGÁZ által megrágalmazott és csőbehúzott fogyasztók egyrésze (pl. özvegység, árvaság, öregség, rokkantság, alacsony, vagy alacsony iskolai végzettség miatt) nem képes a jogait érvényesíteni.
A kötbérbiznisz tehát folytatódik, a multinacionális, profitorientált szolgáltató pedig tovább nevet (a markába) a magyar közigazgatáson, illetve fogyasztóvédelmen. És nem ok nélkül…..
A szolgáltató ugyanis kis ráfordítással - Kb. 10.000-20.000 Ft. kiszállási díj és egy semmibe nem kerülő rágalmazással- érdemi következmény nélkül - 540.000 Ft. extraprofithoz juthat.
Gondolom nincs Európában még egy ország, ahol ezen gyakorlat éveken át, folytatható. Nálunk persze lehet, hiszen jogállam vagyunk. Értsd a szolgáltatónak mindenhez joga van.
Tigáz-panasz: legyünk körültekintőek az ellenőrzéskor
2012. október 11.
Nem mindig a gázszolgáltatónak van igaza – ez derül ki a fogyasztóvédelmi vizsgálatokból.
Tíz esetből hat alkalommal ugyanis a fogyasztó javára döntöttek.
Hajdú-Bihar megyében is sokan sérelmezik, hogy a szolgáltató mágnesezéssel vagy rongálással vádolja őket és nem egyszer félmilliós számlát küld.
A Tigáz, hajdúszoboszlói telepén csütörtökön azt mutatták be az újságíróknak, hogy a cég hogyan ellenőrzi és újítja fel a mérőket, hogy azok megbízhatóan és pontosan működjenek a lakásainkban.
Korábbi hozzászólásaimban már írtam a javaslatomat (mert ezt sem tudom megállni hozzászólás nélkül annyira felháborított):
Én lecsatlakoztam a tigázról: vegyestüzelésű kazánnal fűtök, napkollektorról van a melegvizem, és palackos gázzal főzök. MINDENKINEK EZT AJÁNLOM, SOKKAL OLCSÓBB ÉS NEM ALÁZ MEG A k.... tigáz.
AKI MEGTEHETI MONDJA FEL A SZERZŐDÉST. HA EZ TÖMEGESEN MEGTÖRTÉNNE, TALÁN ELGONDOLKOZNÁNAK. De lehet hogy nem mert hülye az egész kibasz.... tigáz.
Írt egy szívhezszóló levelet nekem a Tigáz, mondtak egy számot. Mondtam, hogy nem stimmel, mert több mint egy éve egyetlen fillérnyi elmaradásom nincs. Mondták, hogy de a könyvelésük szerint igen. Elküldtem a bizonylatokat, hogy nézzenek már utána, mert nincs tartozás.
[...] Bővebben!Tovább »
Írt egy szívhezszóló levelet nekem a Tigáz, mondtak egy számot. Mondtam, hogy nem stimmel, mert több mint egy éve egyetlen fillérnyi elmaradásom nincs.
Mondták, hogy de a könyvelésük szerint igen.
Elküldtem a bizonylatokat, hogy nézzenek már utána, mert nincs tartozás.E-mailben.
Mondták, hogy faxoljak.
Mondtam, hogy nem faxolok, mert elektronikus utalások voltak, küldtem az elektronikus bizonylatokat.Mondták, hogy az e-mailek feldolgozási ideje 15 nap.
Tizenöt nap!!!
Jó, mondtam, egye fene, legfeljebb túlfizetésben leszek, mennyi.
Mondtak egy számot.
Befizettem.
Tegnap megjelent a kikapcsolóautó.
Mondtam, ne már.
Mondták, hogy de, de – vagy fizessek még be iksz összeget.
Befizettem.
Amikor ma reggel kimentem a kertbe, kezemben a befizetéseket igazoló papírokkal, három délceg férfi vágta le éppen a vezetéket.Kétségkívül nem voltam túl udvarias......................
Ott kaptam fel a vizet, amikor elkezdett ....anyázni, hogy mit képzelek már magamról.
Akkor udvariasan visszafordultam hozzá és azt üvöltöttem, de szerintem a szomszéd faluban is hallották, hogy történetesen azt képzelem magamról, hogy én az ügyfél vagyok, akinek itt van a kezében minden papír, miszerint nem tartozik egy ..... pengővel sem.
De ha tartoznék, akkor sem beszélhetne velem így.
A legidősebb leszerelőbácsi emberből volt, felhívta a főnökét.A főnöke egy huszonéves .... lehetett, közölte, hogy nem tettem eleget a kötelezettségemnek és nem faxoltam.
Én átolvastam már hatszor a szerződést, valahogy nem szerepelt benne, hogy a fizetésen kívül faxolási kötelezettségem is volna – ráadásul mindent elküldtem e-mailben.
Szó mi szó, .... a telefont a kiscsajra. De nem fájt neki.
Kikapcsoltak.Miközben egyetlen kanyi tartozásom nincs.
Most előkeresem a meleg takarókat meg az olajradiátort, hogy ne fázzanak a kölykök.Hogy főzni hogyan lehet gáztűzhely nélkül, azt már tudom.
És köszöni minden olyan fogyasztó is, akit a TIGÁZ (Tiszántúli Gázszolgáltató) a közelmúltban, az un. koncepció váltás keretében alaptalanul megrágalmazott, lopással vádolt, megvezetett, csőbehúzott, meghurcolt, vagy csak egyszerűen semmibe vett, mert pl. nem válaszol a fogyasztók leveleire, mert többszöri kérés ellenére sem adja ki a szolgáltatóval összejátszó szakértő adatait, a szakvéleményt és az annak alapját képező jegyzőkönyvet, így akadályozva meg azt, hogy a fogyasztó etikai vizsgálatot kezdeményezzen az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben, mert megteheti, hogy nem jön el a megyei napilap által szervezett, a TIGÁZ visszaéléseivel foglalkozó un. Kelet-vitára, sőt a jogsértéseiket tárgyaló bírósági tárgyalásra sem.
És ezen fogyasztók köszönik a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának is, hogy ezen, illetve hasonló eseteket következmények nélkül, sorozatosan előfordulhatnak.
Az ibrányi Gégény Béla és felesége nem gondolta, hogy idős korára, így meg kell harcolni az igazáért.
A történet 2011. március 1-én kezdődött: a gázmérő óra számlálója 4000-re nem tudott átfordulni.
A feleség azonnal telefonált a Tigáz ügyfélszolgálatának. Két nap múlva megjelent egy szakember, s leszerelte, lefotózta az órát.
Jegyzőkönyvet vett fel, melyben szerepelt, hogy a készüléken semmiféle külsérelmi nyom nincs. Mégis, ekkor kezdődött a család "kanosszája".
Április 1-én kaptak egy papírt, hogy 20-án vizsgálatra viszik az órát Miskolcról Debrecenbe, melyen a családból valaki részt vehet.– Fogalmunk sem volt miért van szükség a vizsgálatra – erősíti meg a mindig pontosan fizető, alapos, a csekket több éve megőrző feleség.
– Idős korunk és egészségi állapotunk miatt nem tudtunk elmenni, hisz nem tartottunk semmitől, gondoltuk, nincs is félnivalónk. Kilenc nap múlva a hajdúszoboszlói Tigáz-Dso Földgázelosztó Kft.-től megkaptuk a szakvéleményt:
megállapították, hogy a "...a sérülések a mérő működését befolyásolása következtében keletkeztek, s szabálytalan gázvételezés történt". (Holott a helyszínen felvett jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy semmilyen külsérelmi nyom nincs az órán.)
Igaz erről kiderült, hogy ez egy "sablon" szöveg! Az igazi ok "a számláló szerkezeti burkolat és a gázmérőház érintkezési pontjában visszamaradó mágnesesség mérhető"! 540 ezer forint kötbér megfizetésére köteleztek bennünket.
– A feleséglevelek tömegét írta, mindenhova, ahova csak lehetett – erősítette meg dr. Kokas Karolina ügyvéd.
– S mivel nem fizették be az összeget, azonnal ki is kötötték a gázukat.
Se fűteni, se főzni nem tudtak.
Be kellett állítani egy kályhát, PB palackot, gáztűzhelyt venni stb. Mikor megkerestek, bírósághoz fordultunk.
Több kérdés is felmerült: pl. a szakértő milyen jogviszony alapján végzi a vizsgálatokat?
Pontosan mire terjed ki a kompetenciája?
Közben megkerestük egy levéllel az Energia Hivatalt is. Kértük foglaljanak állást, hogy ki lehet-e mutatni a mágnesezést un. "polarizációs fóliával"?
A tárgyalásra a Tigáz jogtanácsosa el sem jött, csak egy átiratban ismertette a cég véleményét, mely szerint ők mindenben a törvényeknek megfelelően jártak el, s nincs jogi eszköz mely lehetőséget adna a döntésük megváltoztatására.
Ami viszont mindennek ellent mond: január 23-i keltezéssel kapott a család egy levelet, melyben az említett kft., a Magyar Energia Hivatalnak küldött panasz alapján, az eljárást felülvizsgálta és saját hatáskörben megszüntette. A kötbértől, valamint a "rongálással kapcsolatos 33 943 Ft összegű számlától eltekintenek, s a gázszolgáltatást azonnal visszaállítják.
– Így az ez irányú keresetünket visszavontuk, de mindenképpen kártérítési pert indítunk – tette hozzá az ügyvédnő.S mi az eset tanulsága?
A Tigáznál – mivel vannak valóban "gázlopási" esetek, akik ellen jogosan indítottak háborút – könnyen áldozatul esnek idős, védtelen helyzetben lévő emberek is.- Dankó Mihály
Köszönjük a TIGÁZ-nak, hogy becsületben megöregedett fogyasztókat rágalmaz és hurcol meg.
Köszönjük a Tiszántúli gázszolgáltatónak, hogy idős embereket arra kényszerítettek, hogy szerény nyugdíjukat/megtakarításaikat PB palack, gáztűzhely és kályha vásárlására fordítsák.
A TIGÁZ dolgozóit és vezetését minősíti, hogy sem a Kelet-Magyarország c. megyei naplap által szervezett un. Kelet vitára, sem a fenti ügyben tartott bírósági tárgyalásra sem mernek elmenni.
Gondolom kellemetlen lett volna a jogász kollegák szemébe néznie, különös tekintettel a jogászi eskü tartalmára.
Mi az oka annak, hogy a Magyar Energia Hivatal az ilyen nyilvánvaló jogsértés és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt csupán megszünteti az eljárást, de a TIGÁZ-t nem kötelezi a jogsértés abbahagyására?
A Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya miért nem bírságolja a TIGÁZ-t? Van-e ennek valami oka? Ha igen mi?
Miért lehetséges az, hogy jogállami keretek között, a TIGÁZ folytatólagosan és következmények nélkül választhat magának áldozatául idős, özvegy, árva, elesett, kispénzű, az érdekérvényesítésre alkalmatlan fogyasztókat?
Mi az oka annak, hogy a fogyasztók védelme érdekében létrehozott Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya nem végez átfogó ellenőrzést a TIGÁZ-nál, illetve nem lép fel ezen koncepciós eljárással szemben?
Alkalmas-e a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője fogyasztóvédelmi feladatok ellátására?
Amennyiben nem –érdemei elismerése mellett- miért nem történik meg a leváltása?Miért fizetünk olyan kormánytisztviselőket, akik képtelenek ellátni a jogszabályban előírt feladataikat?
Jogállami keretek között hogyan fordulhat elő, hogy "A Tigáznál ... könnyen áldozatul esnek idős, védtelen helyzetben lévő emberek is."
Milyen intézkedéseket tett a Magyar Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője azért, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő?
Mikor történik már valami TIGÁZ ügyben? A kérdés költői. Demján Sándor 2012.10.02-i nyilatkozata szerint (Metropol 2. oldal) "A magyar bürokrácia 1990 óta egyre gyengébb teljesítményt mutat, és egyre döntésképtelenebb"
Ez sajnos így van. A nagyvállalkozó állítása nyilvánvaló a TIGÁZ kötbérezési/mágnesezési ügyeiben is. Sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság nem áll helyzet magaslatán ezen panaszügyek kezelésekor.
Konklúzió: Igaz az IMF véleménye, azaz hogy 40%-kal több kormánytisztviselő van, mint kellene és a feladat ellátás sem kellően hatékony.
Mindezek alapján szükségünk van-e nekünk ennyi adóforintért, ilyen kormánytisztviselőkre, ilyen fogyasztóvédelemre, ilyen energia hivatalra?
„Feszült a helyzet a gázszolgáltatók és a fogyasztók között. Számos történet szól becsületes fogyasztókról, akiknek gázóráján sérüléseket talált a kiérkező szerelő, majd gázlopás ürügyén több százezres kötbérfelszólítással kellett szembesülniük. Az ügyfelek szerint a szolgáltatók így akarnak pluszbevételt szerezni, ők azonban tagadják, hogy „behajtócégek” lennének."
"Tavaly szabálytalan gázvételezéssel kapcsolatban valamivel több mint 1100 panasz érkezett be a MEH-hez, ezek 51 százalékát elutasították." ”
-Ezek szerint 539 fogyasztót (49%) alaptalanul gyanúsítottak meg, illetve alaptalanul köteleztek 540.000 Ft.- kötbér megfizetésére.
És ebben még nem szerepelnek azok, akik elesettségük (öregségük, betegségük, özvegységük, árvaságuk, vagy alacsony iskolai végzettségük miatt, érdekérvényesítő képesség hiányában) nem fordultak a Magyar Energia Hivatalhoz.
Szolgáltatók, csak így tovább!
Vajon mit szólnának hozzá a szolgáltatók pl. a TIGÁZ dolgozói, ha az ügyészség, vagy a rendőrség Őket is ugyanilyen arányban, alaptalanul gyanúsítaná meg pl. korrupcióval.
(Ne felejtsük el, hogy a Ők szabálytalan vételezéssel, magyarul (gáz) lopással gyanúsítanak!)
Kozma József (Magyar Közösségi Garancia Kft ügyvezető) szerint a TIGÁZ a szakértőket előzetesen pályáztatja, majd a neki megfelelő szakértőkkel dolgoztat, ezen szakértők pedig nem hiteles eszközökkel dolgoznak.
A fentiek a riport 5. perc 27. mársodpercétől hallhatóak az MTV riportjában
Feszült a helyzet a gázszolgáltatók és a fogyasztók között. Számos történet szól becsületes fogyasztókról, akiknek gázóráján sérüléseket talált a kiérkező szerelő, majd gázlopás ürügyén több százezres kötbérfelszólítással kellett szembesülniük. Az ügyfelek szerint a szolgáltatók így akarnak pluszbevételt szerezni, ők azonban tagadják, hogy „behajtócégek” lennének.
A Tigáz Zrt.-nél kipróbáltuk a csalási módszereket.
Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. szerelője óracserekor állapította meg, hogy olvasónk, Magyari Terézia tatabányai házánál a gázórán karcolások vannak, ami lehetséges visszaélésre utal.
Leírta a tényt, felszerelte az új órát, papírdobozba csomagolta a régit, és elvitte.
Olvasónkat egy hét múlva hívták fel a szolgáltatótól, hogy behívják a szerkezet szakmai bevizsgálására.
Magyari Terézia szóhoz sem jutott, mikor a vizsgálaton azt közölték vele, hogy a leszerelt mérőműszer a számlapnál karcos, emiatt „egyértelműen bizonyított, hogy manipulálták azt”.
A döbbenete még nagyobb lett, mikor közölték vele, hogy „szabálytalan gázvételezés miatt” 540 ezer forint kötbér, valamint 30 ezer forintos szakértői díj megfizetésére kötelezik.
Erről egyelőre csak szóban tájékoztatták. Az asszony azt mondta a hvg.hu-nak, ő „sosem babrálta a szerkezetet”, és „nem hajlandó a jogtalanul kivetett több százezer forintot kifizetni”, így a D.A.S. Jogszervizhez fordult.
Magyari Terézia úgy gondolja, azért lett „gyanús ügyfél” a szolgáltató szemében, mert az idei számlája 146 ezer forintra csökkent, a korábbi éves szinten 260 ezer – 300 ezer forintos gázszámlákkal szemben. A változás egy tavaly év elején üzembe helyezett cserépkályhának köszönhető.
A D.A.S. Jogszerviz jogtanácsosa, Vizi András azt mondta lapunknak, a lakossági fogyasztók „aránytalanul nagy részét” érintik ilyen ügyek. A Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) beérkező panaszok legnagyobb része a Tigázt érinti, igaz, ez a legnagyobb szolgáltató Magyarországon, a fogyasztók 35 százalékát látja el – írta megkeresésünkre a MEH.
„A Tigáz rendszeréből évente 70 millió köbméter gáz tűnik el. Ez 55 ezer család éves fogyasztása” − mondta el a hvg.hu-nak Száraz Gábor, a Tigáz Zrt. szóvivője. Ennek forrása lehet a vezetékből elszivárgó gáz is, de a legnagyobb részét szabálytalan vételezések teszik ki.
Ez abból is látható, hogy „jelentős különbség van a kiszámlázott és a vezetékekből fogyó gázmennyiség között”. A cég szerint egy tavalyi ellenőrzésnél olyan is volt, hogy egy egész lakópark lopta a gázt.
Tavaly a Tigáznál az 1 276 000 fogyasztóból több mint 10 ezer esetben állapítottak meg szabálytalan gázvételezést, de a cég úgy becsüli, hogy a szolgáltatási területükön 40-60 ezer ügyfél csapolja meg jogtalanul a vezetékeket.
Az Égáz-Dégáz földgázszolgáltató szolgáltatási területén tavaly több mint 12 ezer ellenőrzést végeztek, ebből 734 esetben állapítottak meg szabálytalan vételezést – ez arányaiban nagyságrendekkel több, mint a Tigáz értéke.
Az internetes fórumokon a fogyasztók azt állítják, a cégek a veszteségüket próbálják az ártatlan ügyfelek kötbérezésével csökkenteni.
Száraz Gábor szerint ugyanakkor évente csak körülbelül 800 millió forint kötbért hajtanak be!!!, míg a veszteség 9 milliárd forint körül van.
„Inkább tíz bűnöst kapjanak el, mint hogy egy ártatlant meghurcoljanak” – az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. osztályvezetője szerint.
Horváth János azt mondta lapunknak, ha a legkisebb jel is arra mutat, hogy valakit tévesen köteleztek kötbérre, inkább elállnak az ügytől.
Így csalnak
A MEH-hez döntően plombahamísítással és a mérő mágnesezésével kapcsolatban érkeznek be panaszok.
A Tigáznál bemutatták nekünk, hogy történik ez.
Kellően erős mágnes segítségével a mérőkamra belső mozgó membrántartó lemezét a külső fémburkolathoz tapaszthatjuk. Az alkatrész így nem képes mozgásra, tehát a számlálót sem pörgeti, a gáz azonban zavartalanul áramlik át a mérőn.
„A tartósabb használat azonban sérüléseket okoz a mérő belső felületén, a fém mágneses terébe történő beavatkozás is kimutatható. Emellett a lemez rendszeres megakasztása megsérti a belső műanyagburkolatot a mérő belsejében, bemaródást hagyva rajta” − mondta el a Tigáz munkatársa, Kállai László, aki szerint „számos ’tünetnek’ kell jelentkeznie, a szakértő egy karcolást még nem tekint bizonyítéknak a mágnesezésre”.
Ipari mágnessel befolyásolt készülék
A másik módszer, hogy a számlapnál lévő hatósági plombákat lefúrják, a plexit leemelik, a számlálót kiveszik, kézzel visszatekerik, majd mindent visszaraknak, és plombanyomóval rögzítik. Modern összehasonlító szoftverrel tudják bizonyítani, hogy a plomba nem egyezik meg az eredetileg felszerelttel. Emellett a plombát nem lehet nyom nélkül leszedni, típussérülések maradnak utána, melyre felfigyelnek a szerelők.
A D.A.S. jogtanácsosa szerint azonban számos plombahamisítási esetben nincs meg a mérőóra felhelyezéskor készített dokumentációja, ami elvileg kizárja, hogy a plomba sérülésére hivatkozzanak a szolgáltatók, mégis megteszik.
Van, aki nevetve fizet
A gáztörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szól a szabálytalan vételezésről. Ha a szerelő visszaélésre utaló nyomot talál, kötelező fényképet készítenie, és jegyzőkönyvet felvennie a fogyasztó jelenlétében, majd aláíratnia azt.
A fogyasztónak nyilatkoznia kell, hogy elismeri-e a szerződésszegést.
A szabálytalan gázvételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés.
Így nem büntetés jár érte, hanem meghatározott összegű (390, vagy 540 ezer forint) kötbér.
Bár elvileg az elcsalt gázmennyiséget kellene befizetni, ennek a pontos meghatározása sokszor lehetetlen, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy maximum 30 napra visszamenőleg kell kifizetni napi 13- vagy 18 ezer forintos összeget.
Ha valaki csak alkalmassá tette a gázórát szabálytalan vételezésre, akkor 390 ezer forintos kötbérre számíthat. „Bár komoly pénzről van szó, ez még mindig nem fedezi az ellopott gáz beszerzési árát. Több év szabálytalan gázvételezésért pedig nagyon aránytalan összeg. Van, aki nevetve rakja ki a kötbért az asztalra, hisz még így is megérte neki a szabálytalan vételezés” − tudtuk meg a Tigáz szóvivőjétől.
Ha a felhasználó vitatja a helyszínen készült jegyzőkönyv megállapításait, szakértői vizsgálatra kerül sor.
A fogyasztók és jogi szervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a szabálytalan vételezést egyetlen szakértő véleménye támassza alá, pláne mivel a felhatalmazott személyt a szolgáltató választja ki.
A D.A.S Jogszerviz szakértője szerint a hatályos szabályok nem megfelelően védik a fogyasztókat. „A szakvélemények rendre a fogyasztó hibáját állapítják meg, és ezekre hivatkozva szabja aztán ki a kötbért a szolgáltató. A szakértői vélemények egy része azonban vitatható szakmai alapokon nyugszik” − mondta Vizi András, a társaság jogtanácsosa.
Száraz Gábor szerint a szakértőnek nem érdeke bármelyik oldalnak is kedvezni.
A szolgáltató a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium oldaláról, a minisztérium által összeállított akkreditációs listából választja ki az igazságügyi szakértőt, aki (ha történt gázlopás) a fogyasztótól, ha nem igazolódik a szabálytalan vételezés ténye, a szolgáltatótól kapja.
„A szakértő határozza meg a bevizsgálás időpontját, az más kérdés, hogy praktikus okokból a szolgáltató telephelyén szokott sor kerülni rá.
A gáztörvény alapján a leszerelt gázmérőket a telephelyen, biztonságos körülmények között kell tartani, és mivel a kiérkező szakértő egy nap több esetet is kivizsgál, egyszerűbb neki a mérők tárolási helyén végezni a munkáját” – mondta a Tigáz szóvivője.
Nem érdemes perre menni?
Az Égáz-Dégáz tájékoztatása szerint ha a felhasználó nem fogadja el a társaság által kiválasztott szakértőt, joga van az országos névjegyzékből másik szakértőt választani. Ez esetben a vizsgálat költségét a felhasználó előlegezi meg az általa felkért szakértőnek.
Ha egy ilyen eljárás során a szakember megállapítja, hogy a mérőn semmilyen elváltozás nem látható, mely indokolta a vizsgálatot, akkor a költségeket a társaság megtéríti. Ha a mérő rongált, de a mérés befolyásolását nem látja bizonyítottnak a szakértő, a szolgáltató nem szab ki kötbért, de ilyen esetben is a felhasználó fizeti a vizsgálatot.
„Ez érthető is, hiszen a vizsgálatra a mérő sérülése adott okot, mely eszköz állagmegóvását és védelmét a törvény a fogyasztó feladataként határozta meg” – írták lapunknak válaszlevelükben. Az Égáz-Dégáznál a szakértők a vizsgálatok közel 60 százalékában látják bizonyítottnak a szabálytalanságot, és 20 százalék körüli a rongált, sérült, de nem befolyásolt mérők aránya.
A szabálytalan vételezés kimondásakor a gázszolgáltatást nem korlátozzák, kivéve, ha a manipuláció életveszélyes állapotot idézett elő. Ha kifizetik a kötbért, a szolgáltatás zavartalanul megy is tovább, ha viszont nem, 60 nap után kikapcsolják a gázt.
Ha kiszabják a kötbért, a fogyasztó a Magyar Energia Hivatalnál (MEH) tehet panaszt, vagy méltányossági kérelemmel fordulhat a szolgáltatóhoz.
„A hivatal rendelkezésre álló valamennyi körülmény, adat együttes vizsgálata alapján hozza meg a döntését” – tájékoztatta a hvg.hu-t a MEH.
A fogyasztónak és a szolgáltatónak is minden dokumentumot, fényképet be kell nyújtania, fontos lehet például az egyéb energia felhasználásra áttérés bizonyítéka: vegyes tüzelésű kazán, fa, szén beszerzését bizonyító számla.
Megnézik az előző évek fogyasztását is.
Tavaly szabálytalan gázvételezéssel kapcsolatban valamivel több mint 1100 panasz érkezett be a MEH-hez, ezek 51 százalékát elutasították.
A D.A.S. Jogszerviz viszont úgy látja, a hatóságok passzívak sok esetben, ezért fordulnak hozzájuk. „Amennyiben látunk reális esélyt, akkor a peres eljárás összes költségét mi viseljük az ügyfeleink helyett, megbízunk egy szakértőt” – tudtuk meg Vizi Andrástól.
Több ügyvéd is foglalkozik szabálytalan vételezéses esetekkel.
A Jogi Fórum egyik topikjában, mely a Tigáz jogtalan kötbérkivetéseivel foglalkozik, az egyik felhasználó olyan ügyvédet ajánl sorstársainak, akinek már volt ilyen jellegű, sikeres ügye.
Váradi Judit szerint bírósághoz fordulás esetén számolni kell azzal, hogy az eljárás lényegesen hosszabb lesz, akár több mint egy év, a költségek is elérhetik a kötbér összegét. Ezért szerintük célszerű peren kívüli megállapodásra törekedni.
A MEH szerint az ilyen ügyek visszaszorításában a legfontosabb, hogy minél többen tisztában legyenek azzal: nem érdemes bizonytalan eredetű a számlájuk csökkentésére alkalmas eszközöket elfogadni, semmilyen mágnest vagy mágnest tartalmazó eszközt (mobiltelefon, hűtőmágnes) ne rakjanak a mérőknek még a közelébe se, a „mérőórákat ne használják más célra (üzenő fal, virágállvány), hisz állapotuk megőrzése, sérülésektől való védelme a felhasználó kötelessége”.
A D.A.S. szerint a jogszabályi környezet komoly módosítására lenne szükség az energiaszolgáltatók esetében. A megoldás független kivizsgáló testület lenne, mert „a jelenlegi rendszer nem pártatlan és számos kötbérkövetelés nem megalapozott”.
„Száraz Gábor szerint ugyanakkor évente csak körülbelül 800 millió forint kötbért hajtanak be”: Szép summa. A baj csak az, hogy aggályos körülmények között az alapvető jogelveket figyelmen kívül hagyó eljárás keretében, a gazdasági erőfölénnyel visszaélve…
„Inkább tíz bűnöst kapjanak el, mint hogy egy ártatlant meghurcoljanak” – az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. osztályvezetője szerint. -Ezzel szemben a Tigáz boldog-boldogtalant megrágalmaz…
„A D.A.S. Jogszerviz jogtanácsosa, Vizi András azt mondta lapunknak, a lakossági fogyasztók „aránytalanul nagy részét” érintik ilyen ügyek.” -Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a TIGÁZ az 1950-es éveket idéző, koncepciós eljárás keretében dönt a szabálytalan gázvételezésről…
„A szabálytalan gázvételezés jogilag nem bűncselekmény, hanem szerződésszegés.” Ugye viccelni tetszenek?” - A lopás nem bűncselekmény? Mióta?
„Ha a felhasználó vitatja a helyszínen készült jegyzőkönyv megállapításait, szakértői vizsgálatra kerül sor.” –Na igen, és természetesen a TIGÁZ által előzetes pályáztatás során kiválasztott, a TIGÁZ-zal megbízási szerződéses jogviszonyban álló szakértő általi vizsgálatra. Csak pártatlanul, hiszen jogállamban élünk.
„A szakvélemények rendre a fogyasztó hibáját állapítják meg”-Ez csak természetes. Mit várnak egy olyan szakértőtől, aki a szolgáltatóval áll megbízási jogviszonyban és mint ahogyan azt a PTK. vonatkozó szakaszából tudjuk
474. § (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
„A szakértői vélemények egy része azonban vitatható szakmai alapokon nyugszik” –Ilyen például a polarizációs fólia, ami ugyan a gyártó nyilatkozata alapján sem alkalmas joghatás kiváltására a szakértők mégis szinte kivétel nélkül minden esetben alkalmazzák. Vajon miért?
„Száraz Gábor szerint a szakértőnek nem érdeke bármelyik oldalnak is kedvezni.” –Ezt ugye Száraz Gábor Tigáz szóvivő sem gondolja komolyan. Ezen koncepciós eljárásban a TIGÁZ a bíró szerepére a szakértőt jelöli ki. Ki választotta ki a szakértőt? A TIGÁZ. Mi történik, ha a szakértő nem a TIGÁZ érdekeinek megfelelően szakért? A TIGÁZ mással fog szerződést kötni. Milyen következménnyel jár ez a szakértőre nézve? Komoly megbízási díjtól esik el. Mit tesz ezért a szakértő? A TIGÁZ javára szakért. Miért? Mert anyagilag ebben érdekelt. Igazat állít tehát Száraz Gábor? Döntsék el maguk. Azért a válaszadáskor lebegjen a szemük előtt a PTK. rendelkezése is, miszerint:
474. § (2) A megbízást a megbízó …. érdekének megfelelően kell teljesíteni.
Hogyan is van ez akkor kedves Száraz Gábor? Nyugtasson meg, hogy csak viccelt!
„A szakértő határozza meg a bevizsgálás időpontját, az más kérdés, hogy praktikus okokból a szolgáltató telephelyén szokott sor kerülni rá.” –Hol is van az a mérő miután elhozták a fogyasztótól? Az ellenérdekű fél telephelyén. Az ellenérdekű fél miben érdekelt? A profitban, azaz a kötbér kiszabásában. Mi történik az órával az elhozataltól a szakértői vizsgálatig? Azt nem lehet tudni. Lehet, hogy ipari mágnes mellett tárolják? Mit lehet tudni? Mindenesetre félmillió forint nagy pénz.
„A gáztörvény alapján a leszerelt gázmérőket a telephelyen, biztonságos körülmények között kell tartani-mondta a Tigáz szóvivője”. –Na igen ezt írja elő a jogszabály, azonban sajtócikkek és jogerős közigazgatási határozatok szerint a TIGÁZ dolgozói több esetben nem tartották be a hatályos jogszabályokat. Mi a garancia, hogy most az ellenérdekű, a tetemes kötbér kiszabásában érdekelt fél betartja azokat? Álláspontom szerint sajnos semmi.
„egyszerűbb neki a mérők tárolási helyén végezni a munkáját”-Aha. Egyszerűbb. Az ügyésznek is egyszerűbb lenne leültetni a vádlottat holmi tisztességes bírói eljárás nélkül, mégsem teszi, ugyanis nem az egyszerűség a döntő. Ami a TIGÁZ-nak és vele összefonódó szakértőnek egyszerű, az a fogyasztónak tisztességtelen.
„Ha kiszabják a kötbért, a fogyasztó a Magyar Energia Hivatalnál (MEH) tehet panaszt”-Azaz mehet a sóhivatalba. Az energia hivatal ugyanis az előírt 60 nap helyett esetleg fél, egy év múlva dönt. Persze a szolgáltatót megállapított jogsértés esetén sem marasztalja. Nesze neked tisztességes eljáráshoz és határidőben történő döntéshez való jog.
„A szolgáltató a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium oldaláról, a minisztérium által összeállított akkreditációs listából választja ki az igazságügyi szakértőt, mondta a Tigáz szóvivője.”-A szóvivő úr elfelejtett kitérni arra, hogy ezen szakértők közül a TIGÁZ egy előzetes pályáztatás során már kiválasztotta a neki megfelelő szakértőket és csak ezekkel dolgoztat. Nehogymár mással, az még a végén ellenünk szakért. Mi lenne akkor ezzel a jó kis kötbérbiznisszel?
„A hivatal rendelkezésre álló valamennyi körülmény, adat együttes vizsgálata alapján hozza meg a döntését” – tájékoztatta a hvg.hu-t a MEH”-Engem érdekelne, hogy a MEH az utóbbi két évben hányszor marasztalta a szolgáltatót, hány esetben és összesen milyen összegben marasztalta a szolgáltatót? Ez miért nincs fenn a MEH honlapján? Ha pedig ilyen nem történt, úgy érdeklődnék, hogy miért?
„D.A.S. Jogszerviz viszont úgy látja, a hatóságok passzívak”-Az nem kifejezés. Vajon mi lehet ennek az oka? A MEH Fogyasztóvédelmi Főosztályának nem a fogyasztóvédelem a fő feladata? Ha mégis akkor miért a szolgáltatót és miért nem a fogyasztót védik? Van ennek talán valami kézzelfogható oka?
„A MEH szerint az ilyen ügyek visszaszorításában a legfontosabb, hogy minél többen tisztában legyenek azzal: nem érdemes bizonytalan eredetű a számlájuk csökkentésére alkalmas eszközöket elfogadni”-Én a MEH Fogyasztóvédelmi Főosztálya helyett a hangsúlyt a TIGÁZ visszaéléseinek a visszaszorítására és a jogszerű, szakszerű ellenőrzési gyakorlat megteremtésére helyezném.
„A D.A.S. szerint a jogszabályi környezet komoly módosítására lenne szükség az energiaszolgáltatók esetében.”-Ezt mondjuk már egy ideje, de amíg az energia lobbi erősebb, mint a MEH, sőt amíg a MEH Fogyasztóvédelmi Főosztálya a fogyasztóvédelem helyett a szolgáltató védelmet tartja fő feladatának nehéz lesz.
„A megoldás független kivizsgáló testület lenne, mert a jelenlegi rendszer nem pártatlan és számos kötbérkövetelés nem megalapozott”.- Ez bizony így van, csak sajnos senkit nem érdekel.
Néhány gondolat a gázszolgáltató kötbérezési eljárásával kapcsolatos jogi, alkotmányjogi, és eljárásjogi problémákról.