Nem győztem kivárni a tanácsokat - beszereztem a zöld osztott hímzőt: nagyon jó vele dolgozni, elfér több öltés is u.abba a rácspontba, term. jobban kifekszik, mint a perlé, és szebben kiadja a mintát...
Az a helyzet, hogy még soha nem csináltam ilyet, most próbálkoznék először! Így nem is tudom, hogy hány öltésben. Magát az anyag méretét tudom megmondani, 7*7 cm-es minta kellene kb, és jó lenne leszámolható, hogy tudjam számolgatni merre hány szem kell. Még az öltést most fogom tanulni, de állítólag nem olyan nehéz és még van időm rá, hogy elkészítsem...mert személyes ajándéknak szeretném szánni. Egy fülkés traktor kellene, kb ilyesmi, amit beillesztettem képet, remélem mutatja majd...
És mivel ez képernyőre-hímzés :), sok munka van vele, formázni, tervezni, miegymás. Ezért, aki kér, annak küldök, de nem teszem őket közszemlére (a vagy hétszáz mintát nehéz is lenne). Kiadni viszont azért adom ki, mert mulatságos, de a neten sokkal szűkebb körhöz jut el, és egyenként sokkal kevésbé szakmai az információ, mintha kiadnám (saját költségen, persze). Majd egy néprajzossal fogom egyeztetni, hogy tájegység, némi információ is beleférjen. Hadd tanuljanak az emberek...
Kérlek segítsetek! Új vagyok itt is és egyáltalán a keresztszemes öltésben. De egy konkrét minta kellene, traktoros! Akinek van esetleg... Köszönöm elére is! :)
Bár nem tisztem megvédeni Őket, azért van némi változás a néprajzi háza táján. Legalábbis remélem.
Ugyanis a tűhimzés kapcsán régebben megkereste őket valaki (névre sajnos nem emlékszem), s felajánlotta hogy odaadná az általa készített képeket a kiállításra. Röpke 10 év körüli munka volt elkészíteni. A múzeum szívesen fogadta volna, ha az illető fizeti a biztosítást, szállítást, és egyéb költségeket...
Mostanra már eljutottak odáig hogy örülnének ha kiállíthatnák (s minden öltséget Ők állnak).
A minták feldolgozását szintén felajánlottam, azonban nem mentem el igazgatói szintig.
Ugyanis én ne tervezem könyvben kiadni a mintákat, hanem ingyen szeretném továbbra is közreadni. S így jó eséllyel nem fognak ehhez támogatást nyújtani (még annyit sem hogy hozzáférjek normális felbontású fotókhoz).
Miután nem válaszoltak, hagytam a fenébe.
A linkeket továbbra is kiteszem, hisz nem saját gyűjtés.
ON
Sajnos nekem ezek a vaterás minták kiesnek. Mivel annyira nem ismerem a mintákat, így nem igazán tudom azonosítani. Tehát (egyelőre) inkább csak kedvelem hozzáértés nélkül.
Most így elgondolkodtam. Te készíted Excell-be a mintákat... S küldtél is néhányat.
A Néprajzinak meg a nénikéjét. Engem úgy kivágtak, mint a macskát (nem a hímzettet), anikor anno felajánlottam, hogy feldolgozom nekik ingyen és bérmentve az anyagaikat. Főigazgatói szinten, levélben (emlékként őrzöm).
Úgyhogy kép elő, nagyít, leszámol, megtervez (ami azt jelenti, hogy az eredeti darabot újraalkotom, ha párnavég, párnavég, ha ágyfűtől való, ágyfűtől való - a teljes használati darabot alkotom újra, nem csak a minta részletét) és kihímzi a legszebbeket. És majd a mintákat kiadom egyszer, ha kedvem lesz, mert a nyilvános anyagok nem védettek. Legfeljebb, ha rendes vagyok (vagyok), hivatkozom a lelőhelyre... :)
Egyébként a neten is lehet vadászni. Még a Vaterán is bukkanok gyöngyszemekre néha, bár ott csak következtetni lehet, honnan is van a motívum. Persze a mintakincs sokszor ismétlődik, van olyan minta, amelynek hat-nyolc változatát is sikerült már összegyűjtenem.
Aztán utazom, fényképezek, múzeumok, tájházak, hasonló szenvedélybetegek - megy ez... :)
Sajnos elég nehézkes a minták átvétele. Sokszor gyenge minőségű képek vannak még fenn a weboldalukon (bár lassan haladnak azért). Viszont a képeket nem tehetem be a minták mellé (pedig szívem szerint megtenném), ugyanis ezt nem engedik. Így maradnak kizárólg a hivatkozások. Persze külön pénzért készíthetnék képeket a tárgyakról...
Érdeklődtem ugyan a képek ilyen formában történő felhasználásáról, de még csak válaszra sem méltattak (annak ellenére hogy én is fizetem azt az adót amiből gazdálkodnak).
Tehát kissé felemás a véleményem róluk, ugyanis szinte csak onnan lehet mintákra szert tenni.
Ez a "terelgetés" időnként parázs vitákat vált ki. Ugyanis szerintem lehet és kell is hagyni hogy bátran nyúljon bárki őseink hagyatékához. Ahogy az előzőleg linkelt blogban is látni. S igen, ez időnként giccsbe hajlik esetleg. Azonban idővel letisztul, s remélhetőleg az értékes rész marad fenn.
Tehát szerintem a mintakincsünk esetén is ugyanúgy hagyni kell ahogy a nyelv esetében is. Had fejlődjenek a minták is.
Persze van a másik véglet mely szerint csak és kizárólag a múzeumban őrzött minták másolása (az összes egykor elkövetett hibát is beleértve) hímezhető.
(Persze a két véglet közt is rengeteg árnyalat van még)
Nem róluk volt szó, fehér szemét mindenhol létezik.
Viszont Csonka-Magyarországon is megőrződtek minták, tájházakban, a Néprajziban, és még sok helyütt, csak keresni kell. A net is nagy segítség, bár rengeteg a giccs. Neked is nagy érdemed, hogy segíted terelgetni a bizonytalanokat.
Igen, sok esetben jobban képviselik a határon túliak a magyarságot mint mi magunk. Szebben beszélnek, őrzik a mintákat. S ez bár természetes (hisz így tudták elkerülni a beolvadást) kissé elszomorító.
Viszont így könnyebb visszanyúlni a hagyományainkhoz, ha úgy tetszik kevesebb veszett el.
Persze itt elsősorban nem a rendszerváltás környékén hazánkba érkező sok esetben csak magyarul beszélő román segédmunkásokra kell gondolni...
Ezt különben egy évekkel ezelőtti Mesterségek Ünnepén láttam először, ami a hímzésekre volt kihegyezve, a Galériában rendezett tematikus kiállításon. Attól kezdve kezdtem a bukovinaiakat feldolgozni, amiben nagy segítségemre volt a Hertelendyfalva-anyag az elektronikus könyvtárban.
Ráadásul megismertem a népcsoport történelmét is. Kitartásuk, kultúrűjukhoz való ragaszkodásuk megindító. A Magyarországra került részük a mai napig őrzi hagyományait.
Nagyon szép! Az utóbbi egy-két évben én is beleszerettem a Holbein-öltésekbe, készítettem is egy-két dolgot ezzel a módszerrel (assisi mintát, vagy kis biscornu-ket). Igaz, párhuzamosan egy szép bukovinait is kivarrtam, csak úgy magyarkodásból. Most viszont éppen hárászkendőt csipkekötök határok nélkül. :)
Lehet benne német beütés. Valaha a kezembe akadt egy háromkötetes Erdély-útikönyv sok fényképpel, számos hímzés is lefényképeztetett benne, de természetesen az író nem részletezte a lelőhelyeket. Ez "széki sálas-sárkányos"-néven futott. A középső motívumot láttam már egyebütt fiókáit etető pelikános-mintában is.
Egyébként a mintáid nagyszerűek. Sokukat tőled függetlenül magam is feldolgoztam, csak kevésbé profi módszerrel. Egyszer még kiadom őket, bár sose lesz vége a szebbnél szebb minták leszámolásának.
Másrészt ugyan ez IRL, de mi már váltottunk eszmét... :)
Ennél maradok:-)
Most viszont éppen hárászkendőt csipkekötök határok nélkül. :)
